Ellenőr, 1872. augusztus (4. évfolyam, 177-201. szám)
1872-08-01 / 177. szám
sulat idői műlapja, Murillo madonnájának szép rézmetszete végbefejezéséhez közeleg, a kiadó biztosítja a választmányt, hogy a lenyomatok kellő számú példányait October havában a társulat rendelkezésére bocsátja. A folyó ügyek elintézése után, titkár jelenti, hogy a június havi tárlatból 1500 ft árumű kelt el, s hogy a műcsarnok látogatói után a pénztári bevétel 84 ft 90 krajczárt tett. Új tagokat léptek a társulatba: Czigler Győző úz Aradról, Biscara Endre és Axamethy Lajos Budáról, Szelke Kristóf Sz.-Fehérvárról, Frank Iván Csurgóról, Józsa Jenő és Sohár Gyula Keresztesről és Gerhard Alajos hazai festész Münchenből. A társulat által legközelebb Egerben vagy Kassán, rendezendő fióktárlat ügyében az élőintézkedések most vannak folyamatban. A közoktatási törvény módosításán dolgoznak a kultuszminisztériumban. Nevezetesen az a pont fog változtatást szenvedni, mely a felekezeti iskolákat az állam felügyelete alá helyezi. Ez eddig kivihetlennek látszott, miután a felekezetek a tanfelügyelők vagy miniszter felhívásait figyelemre sem méltatták, sőt a statisztikai adatok beküldését is megtagadták. Most azon módozatokat dolgozzák ki, hogy mi fog történni, ha a hitfelekezetek megtagadják a kormány felszólításainak teljesítését. — Lőporrobbanás. Az Ó Buda közelében fekvő lőpormalom, melyben öt mázsa lőpor volt, tegnapelőtt borzasztó robajjal a légbe repült. A malom melletti tóban mintegy 60 ember fürödhetett, midőn ez történt s nagy szerencsének mondható, hogy a különféle érczdarabok, melyek pelyhekként repültek a légben, senkit sem sértettek meg. A robbanás oka eddig ismeretlen. — Megint egy uj nemes. A hivatalos lap mai száma jelenti, hogy „Janik János a maga és utódai részére díjmentesen magyar nemességet nyert.“ — Miután a „közügyek terén szerzett érdemekért“ szokásos kifejezés nincsen alkalmazva, kérdeznünk kell, hogy miért kapta a nemességet díjmentesen? Ha már adunk ilyen czifraságot, s akad, akinek ez örömet szerez, legalább legyen belőle valami haszna az állampénztárnak. Az újonczozási visszaéléseket illetőleg a honvédelmi minisztériumban egy törvényjavaslatot készítettek, melyben szigorú büntetések voltak szabva azokra, kik az utolsó évtizedben a sorozás alól kihúzták magukat. A javaslat sok mindenféle phasison átment, mikor aztán belátták, hogy ennek életbeléptetése sokkal több bajt, mint hasznot okozna, mert földúlna számos családi viszonyt, és elsimíthatlan zavarokat támasztana a társadalmi életben. Szerencsére, kellőleg figyelembe vették ezt, s az egész dolgozatot a sutba vetették, jeléül, hogy a honvédelmi minisztériumban igen észszerűen és nagy meggondoltsággal szoktak a dologhoz fogni. Egyébiránt az újonczozási szabályzatok szigorúbbá tételén is dolgoznak. — Ki lesz a szerb metropolita? A kongressus többsége valószínüleg Sztojkovits Arzén mellett fog nyilatkozni, a kisebbség pedig Gruics mellett. Ekkor aztán a kormányon lesz a sor, hogy válaszszon, s alig szenved kétséget, hogy Gruicsot választja. — A regatta napja közeledik. A versenyben való részvétel bejelentésnek határideje, holnap, aug. 1-én esti 7 órakor jár le, mire figyelmeztetjük — ha még nem késő, — az érdekletteket. Különben sok bejelentés történt, s az aug. 18-iki csalnakverseny a legtarkább, és legérdekesb látványok egyikének ígérkezik. A részletes Programm e napokban hozatik nyilvánosságra. — Győrmegye főispánjáról a „P. N.* azt hallja, hogy lemondott, és utódja Radó Kálmán lesz. — A budai színkörben közelebb Kövérné Komlóssy Ida is föllép háromszor, a következő darabokban: „Indiána.“ — „Mari, vagy egy anya a népből“, és „Tamás bátya kunyhója.“ — Halálozás. Az irodalom és művészet terén híres Fáy-családnak egy köztiszteletben élt tagja: Fáy Antal zeneszerző meghalt. A boldogult több jó zeneművet irt, s átalában lelkes műbarát volt. A gyászesetről a család jelentése így szól: Özvegy Fáy Antalné, szül. Ebeczky Blaskovics Aloiza ; Gizella, férjével Reményi Edével; Albina, férjével Fáy Barnabással, s fia Istvánnal együtt, mélyen elkeseredett szivvel jelentik felejthetlen férje, iletőleg édes atyjok, apósuk és nagy atyja Fáji Fáy Antalnak, folyó 1872 ik évi július 30-án rövid betegség után, életének 67-ik, boldog házasságának 39-ik évében történt gyászos kimultát. A boldogult földi maradványai szerdán f. hó 31-én délutáni 5 órakor fognak beszenteltetni s a kerepesi sirkertben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szt. mise-áldozat pedig augusztus 1-én reggeli 10 órakor fog a ferencziek templomában az urnák bemutattatni. Pest, 1872. julius 30-án. Áldás és béke hamvaira! Lakás: Zerge utcza 1. sz. — A törvényteremből. Érdekes esetet tárgyalt tegnap a legfelsőbb törvényszék. Lencsés Etelka, pesti születésű jókedélyü fiatal leány, viszonyai által arra kényszerittetett, hogy apácza legyen. Eleinte két próbaidőt kellett kitölteni imádkozni, böjtölni kényszeritették s mind attól vissza kellett tartania magát a mi egy leánysziv legédesebb vágyát képezheti. A letett zárdái vizsgálatnál megkérdeztetett, miféle czélja van a nőnek az isten dicsősségére és embertársai segítségére ? mire ezt felelte. A nőnek legnemesebb czélja az, hogy családjában derék és mivelt polgárokat neveljen. A fejedelem asszony áhitatosan keresztet vetett, és a prépost, ki mint vizsgáló biztos működött, azt jelentette ki, hogy ily apácza nem kell. Etelka tehát eltávozott a kolostorból, de haza se mehetett. Borzasztó helyzet volt ez egy leányra nézve. A klastrom, szülei, az egész világ elhagyta őt, csak a jó istenbe vett minden bizalmát. A végzet Nagy-Marosra vezette, hol egy uraságnál, mint nevelőnő alkalmazást nyert. A gyermekeket szorgalommal tanította, életmódja tökéletesen tiszta és kifogástaln volt, annál inkább csodálkozott tehát az uraság, mikor egy napon a törvényszékhez idézték, hogy adjon arról felvilágosítást miféle leány ez a Lencsés Etelka? Az uraság a legjobb bizonyítványt adta a nevelőnőnek. A szerencsétlen leány gyilkossági kísérlettel volt vádolva. A a lányálladék a következő: A nevelőnő ifj. Zöllner Mátyás, nagymarosi kereskedővel ismerkedett meg s megszerették egymást. A leány azt hitte, hogy Zöllner őt nőül veszi; de ez látván, hogy vagyonnal nem bir, máskép kezdett gondolkozni és oly indítványokat tett a leánynak, hogy ez pirulni kényszerült és szégyenből meg is akarta magát ölni. Zöllner azonban Etelkát mégis arra bírta, hogy egy délutánon őt boltjában meglátogassa, hol a kereskedő szemtelen indítványát újra ismételte, és mikor Etelka rá nem állott, a kereskedő fekete festékkel mocskolta be a leány képét, és az utczára lökte. A szegény leány így elcsúfítva ment haza, otthon egy ötcsövű revolvert töltött meg, visszament Zollnerhez, és a revolvert ötször is elsütötte rája, de az csak könynyen sebesült meg. Lencsés Etelka ellen most a gyilkosságkísérleti bűnper indíttatott meg, de a legfelsőbb törvényszék a vádlottnőt csak könnyű testi sértés miatt ítélte el a vizsgálati fogságon kívül néhány napi fogságra. — A nőipar-egylet augustus második hetében nyitja meg munkabazárját, melybe már is sok kézi munka érkezett. Ugyanaz nap délutánján az állatkertben is lesz egy kis ünnepély. — A b o r s o d-m i s k o lc z i ki háza Bitóknak még Krakkóban is volt ügynöksége. Most ez ellen is megindították a vizsgálatot. — Zágrábból távírják. A vinkovezei határőrezred rendkívüli gyűlése elhatározta, miszerint a királyt egy küldöttség által arra fogja kérni, hogy az összes határőrvidék a horvát országgyűlésen képviseltessék. — Jezsuita, mint kisértet. Nagy zajt ütött a bécsi lapokban, hogy nemrégiben a császári lak egyik folyosóján, épen a kisértetek éjféli órájában az őrt álló katona egy fehér alakot látott. Annyira megijedt tőle, hogy elhagyta őrhelyét, miért árizstomra is ítélték . Az új Presse most érdekes folytatást ir a kisértetes történetről megyjegyezve, hogy azt széles körökben beszélik s elvárja, mikép a hivatalos lap a valót kinyilatkoztassa. A „N. F. Presse“ szerint, a kisértet több éjjel megjelent, Zsófia főherczegnő alakját véve föl, s két őr ismét megfutott előle, mig egy harmadik rálőtt, s a kisértet elbukott. Állítólag a Burgbeli papság egyik tagja volt. A nevezett lap titkos cselszövényt lát itt, melyet bizonynyal föl fognak ismerni legmagasb helyen is. Ezúttal az udvar iránti tiszteletből nem tesz megjegyzéseket a rejtélyes dologra, fölvilágosítást várva. — A budapesti tanfelügyelőség hivatalos helyisége még augusztus végéig Zichy Antal házánál (Muzeum-utcza 8. sz.) marad. — A bécsi világkiállítási országos magyar bizottmány titkári irodája i. é. augusztus 1-től a nádor-utcza 9 szám alatti házban (a Zrinyi-utcza sarkán) a második emeleten lesz elhelyezve. — A római Péter-egyház óriási kupoláján oly jeleket vettek észre, mintha e merész építészeti mű nem volna elég szilárd és szerencsétlenségtől lehetne tartani. E czélból mérnökökből és építészekből alakult bizottság tesz vizsgálatot. — A magyar gazdasszony egylet árvaházának növendékei számára holnap, csütörtökön a rákospalotai erdőben több jószivü hölgy nyári mulatságot rendez, hogy e szegény gyermekeknek is legyen örömnapjuk az iskolai év végén. Az óbudai polgári közös (alreal) tanoda növendékei múlt július hó 29 én tettek vizsgát igen szép sikerrel, s nemcsak a gyakorlati hasznosságú, komolyabb tantárgyakban, hanem a szépírászat-, rajz-, ének- és különösen a hazafias szellemű magyar költemények szabatos és lelkes elszavalásában oly kitűnő ügyességet tanúsítottak, miszerint az iskolai bizottmány egyik derék tagja, Végh J. ur meleg és buzdító szavakban fejezé ki teljes méltánylatát mind a növendékek, mind a tanárok irányában. Ez üdvös eredmény főkép a fáradhatlan szorgalmú, jó tapintatu és szabadelvű vezető tanár, Morzsányi Sándor úrnak köszönhető. — Szerencsétlenség. Mint a P. N. hallja, a fiumei vasútépítésnél szombatról vasárnapra viradó éjjel, egy töltés leszakadt és tiz munkást eltemetett. A részletek valamint e hir megerősítése még hiányzanak. — Egy rendkívül érdekes bűn, erről a következőket olvassuk a „Reforméban. B. Josiitzy László 1862. évi deczember 10-én meggyilkolva találtatott Szilágy-Somlyón, lakához pár ölnyire, estéli 8 óra után. Fején 12 halálos ütés észleltetett, melyek mindannyian halálosak voltak. — A test hanyatt fekve, lábbal háza felé, a rablás legkisebb nyoma nélkül találtatott meg inasa által. A báró, ki roppant vagyont szerzett úgyszólván semmiből, estéli hét óra után ment ki Hirschmann Izsákkal, mindenesével, annak unszolására ; — ezt ugyan már másszor is tette, de ma talán előérzete miatt,vonakodott azt megtenni,de végre is engedve elhagyta labát, hol vele .............. Eszter lakott, kivel már mintegy 15 éve szoros barátságban élt; ezután Láng Mór boltjában látták 7—8 óra között, több zsidótól körülvéve, sőt tanult, bár nem egészen hitelesen, állítják, hogy a báróval valami vörös italt itattak. Innen, mint Hirschmann maga is bevallja, mint rendesen az ő kíséretében indultak haza, de ugyancsak 1 sot. vádlott állítja, hogy a bárót csak az izraelita templomig kisérte, holott mint bebizonyítva van tanuk által, azelőtt mindig házáig, sőt szobájába is bekísérte. Hirschmann előéletére vonatkozólag a következőkről van tudomásunk : Mint igen szegény ember jött Somlyóra, hol egy fiatal keresztény kereskedővel, Surányival ismerkedett meg, kinek testvérét a szép Krausznét áldozta föl, czéljai kivitelére. Czélját el is érte , mert Surányi elhagyva saját édesanyját, Hirschmann körébe vonult, s az társul fogadta. Az élelmes s ügyes Surányi nagy üzleteket tett az akkor kibocsátott földtehermentesítési papírokkal, midőn Krauszné meghalt. — Hirschman a már akkor is kimerült s beteges Surányit nem engedte kisiklani, s most saját szép feleségét adta oda. Az élvekben teljesen kimerült fiatal ember meghalt, s hogy mennyire körül volt hálózva, mutatja végrendelete, mely szerint elfeledve édes anyját, boltját s mindenét Hirschmannak hagyományozta, s igy Hirschmann már e rövid idő alatt egy virágzó kereskedést s roppant hitelt szerzett. De a tudatlan s járatlan Hirschmann kezei között a kereskedés sülyedt, s hogy megmentse hitelét, kénytelen volt egyiktől kölcsön kérni, hogy a másiknak hitelezhessen. Ekkor történt, hogy báró Josintzy László a 315 fontot nyomó gazdag ember beköltözött Somlyóra. Hirschmann érintkezésbe jött vele, s tagadhatatlan ügyes modora által annyira megkedvelteté magát, hogy ez teljes bizalmával illette őt. Ő reá bízott minden pénzbeli, adásverési ügyet. Hirschman, hogy teljesen hatalmába kerítse, mindent elkövetett, hogy a vele lakó G . . . . Esztertől elvonja és saját házához hozza, talán a báró ropant kövérsége miatt egy csöndes gutaütést várt, amely esetben, ha hazánál van, irományai és pénzei közt kényére gazdálkodhatott volna. S miután Krauszné nem volt, felesége pedig a hatodik gyermek után elveszthette minden ingerét a báróra, most S . . . Elist, egy kikeresztelkedett zsidó nőt dobott a báró útjába. Az összejövetelek Hirschmann házánál történtek, de minden igyekezete daczára sem tudta a bárót házához vonni. Érdekesek itt S. . . Eliz levelei, tele ügyetlen hízelgéssel és pénzkéréssel, de nem érdemelnek teljesen hitelt, mert e levelek tőlük kerültek ki, mig a bárónak egy e fajta levelét sem képesek felmutatni, sőt maga a megszólitás „édes Josintzym !“ arra mutat, hogy talán komponáltatott a báróvali viszony bebizonyítására, amire egyébiránt semmi szükség nem volt, különben is eléggé be lévén az bizonyítva. Eközben Hirschmann ügyei mindinkább bonyolódtak, a guta nem érkezett meg, pedig már ekkor Hirschmann — mint a tanúvallomásokból kitűnik — el volt látva egy pár hamis váltóval. Másik nővérének fia Blumenfeld Mór már írja ez időben fivérének, hogy minden jóra forduland ha a báró meghal,mert akkor nagy öröksgéhez jutnak. Végre elérkezett az idő, hol többé nem lehetett várni; a bárónak meg kellett halni, hogy Hirschmann fölléphessen hamis követeléseivel. A tett a legnagyobb ügyességgel hajtatott végre. G . . . Eszter hasztalan várván a bárót haza inasát küldte utána, de a fiú remegve jött vissza, hogy az utczán valami állat, talán bivaly fekszik s e fél mellette elmenni. Másodszor is elküldetve, ismét visszajött, a a cselédség ekkor kíváncsiságtól ösztönözve, kiment s m megtalálta a bárót halva. A gyanú "egyenesen Hirschmannra esett a vele összeköttetésben álló Blumenfeldre, annyival is inkább, mert a földfedezéskor a helyszínen jelenlevő Blumenfeld körüljárta a hullát többször, mintha a fris hóban létező nyomokat akarná elenyésztetni s orvos után küldetvén, először Hirschmannt tudósította az eseményről, ugyancsak öt óra körül körülbelül egy félóráig nem képes hollétét igazolni. A másnap megejtett kihallgatáson Hirschmann félelmében azt vallottta, hogy ő adós a bárónak 8000 frttal, de már öt nap múlva látva, hogy a bűntény eltitkolva marad, a báró ellen 18,350 frt követeléssel lépett föl, sőt 1863 márczius 27-én 24,270 frtra emelte követelését, azzal okadatolván, hogy elfeledte. — Valóban, igen hihető, hogy 24,270 ft követelést elfeledjen valaki, midőn 8000 .frt tartozása eszébe jut, de még e 8000 frtot sem mint tartozást adta elő, hanem mint kamatokat, melyet a bárótól kapott. De a tanuk vallomásaival eléggé be van bizonyítva, hogy a báró küldözgesen a nyakára a kamatokért, s midőn a báró értésére esett, mintha Hirschmann azzal dicsekednék, hogy neki a báró adós, káromkodva mondá, számoljunk össze, tudom, hogy ő marad adós 8—9 ezerrel.De érdekes tudni azt is, hogy bármily szorongatott állapotban volt H., bár a váltók mind lejártak még a báró halála előtt, mégsem perelte be azokat, nem is adta mindenkinek, hanem csak mutogatta, hogy a báró halála után hivatkozhassék ez emberekre, kik már a báró életében láttak a bárótól váltókat Hirschmannál. Körülbelül ez vázlata a tényeknek, melyek fölött a nagykárolyi kir. törvényszék 20 napot ülésezett julius 1-től 20-áig, s ítéletében mégis kénytelen volt felmenteni vádlottakat. S mint törvényszék nem is tehetett mást, mint Jury bizonyára elitélte volna őket. TÁVIRATOK. Gy.-Szt.-Miklós, julius 31. (Az Ellenőr távirata.) Az igaz ügy Gyergyóban is fényes győzelmet aratott. A baloldali Boér Antal 2455 szavazattal Antalfy 571 szavazata ellenében képviselővé választatott. Debreczen, júl. 31. (Az Ellenőr távirata.) Egyhangúlag megválasztattak : Kovács Lajos polgármesterré, Simonffy Imre főkapitánynyá, Papp Ferencz főjegyzővé, mindnyájan ellenzékiek. A lelkesedés általános. Linz, júl. 31. (Az Ellenőr távirata.) Minél inkább fordul a közvélemény pater Gábriel ellen az esküdtszéki tárgyalások alatt, annál fanatizáltabban viselik magukat a tárgyalási termet megtöltő „Betschwester“-ek és jámbor nénikék; a Dunzinger mellett tanuskodók insultáltatnak ; maga Dunzinger, midőn a törvényszék helyiségét elhagyta, fenyegettetett és csak rendőri felügyelet alatt távozhatott lakására. München, jul. 31. Ma veszi kezdetét az egyetemi ünnepély a küldöttségek fogadásával. A miniszter a király szerencse kivonatát tolmácsolá, Döllinger az egyetem nevében megköszönte azt; ezután az üdvözlések következtek. London, jul. 31. Az alsóház mai ülésében a kormány a római nagykövetség fentartása iránt nyilatkozott, még pedig azért a fentartás mellett — amint a nyilatkozat mondja, — mert a pápák világi uralmának elvesztése még nem vonja maga után a független souverain uralkodói czím elvesztését is. Bécs, jul. 31/A Gizela-vasút építésére beérkezett ajánlatok közül legolcsóbbnak látszik az, mely a főherczeg Rudolf-vaspálya által adatott be amely mértföldenkint 399,158 frt kér és kötelezi magát a kötvényeket árfolyamban átvenni. München, jul. 31. Római távirat szerint Haneberg apátnak speyeri püspökké történt praecanonisatiója a legutóbbi consistoriális gyűlésen megtörtént. Lissabon jul. 31. Hire jár, hogy összeesküvésnek jöttek nyomára, minek következtében nyugtalanságtól tartanak. A kormány egyébiránt megtette a szükséges óvintézkedéseket. Prágájuk 31. A »Bohemia“ jelenti, hogy a Skene consortium az 1873. évre megállapított szállítási árak fölemeléséért folyamodott azon indokból, mert a világkiállítás idején a munkabér felszökik ; a minisztérium azonban e kérelmet kereken visszautasította. KÖZGAZDASÁG. Vasúti Üzleti szabályzat. Érvényes a magyar korona területén fekvő összes vasutakon. (Folytatás.) b) Az úti podgyász szállítása. 24. §. Az úti podgyász forgalma. úti podgyászképen rendszerint csak az szállíttatik, amit az utas saját, vagy hozzátartozói úti szükségletéül visz magával, nevezetesen: bőröndök, köpenyzsákok, utazó táskák, kalaptartók, apróbb ládák s több effélék , nagyobb, kereskedőileg becsomagolt ládák, tonnák, valamint más, az úti szükségletekhez nem számítható tárgyak szállítása csakis kivételesen engedhető meg. Oly tárgyak, melyek mint teherszállítmányok a szállításból kizárvák, utipodgyászul sem adhatók fel. 25. §. A becsomagolás módja, régibb posta- és vasúti czim- és számjegyek eltávolítása. Az oly utipodgyász, mely biztosan és tartósan becsomagolva nincsen, visszautasítható. A podgyászdarabokról a régibb posta- vagy vasúti czim- és számjegyek leveendők. Ha ez nem történik, s ennek folytán a podgyász eltéved, a vaspálya az ebből származott kárért nem felelős. 26. §: A podgyász beszolgáltatása. Az olyan podgyásznak elszállítására, mely a vonat elindulása előtt legalább 15 perccel az útjegy előmutatása mellett a podgyásztfelvételi hivatalhoz be nem adatott, igényt nem tarthatni. Kivételesen s a későbbi felvétel fentartása mellett, sürgős esetekben rendes fölvétel nélkül is elszállítható a podgyász, hanem az ilyen a szabályszerű fölvétel időpontjáig szállításra feladottnak nem tekinthető. Ugyanez áll az útipodgyász felvételére nézve a megállapodási helyeken is. A podgyászviteldíj azonnal lefizetendő, nehogy a feladmány szállítása elmaradjon. 27. §: Kézi podgyász elvitele. Az utasok kisebbszerű, könnyen hordozható tárgyakat, amennyiben azok az utitársaknak terhére nincsenek, a kocsiba is magukkal vihetnek, ha ezt vám-,vagy adórendszabályok nem ellenzik. A kocsiba vitt efféle tárgyakért podgyász vevények nem adatnak; ezekre az utasok maguk tartoznak felügyelni Ugyane feltételek alatt a IV. osztályban utazóknak, az állomási főnök határozatához képest kézi szerszámok, tarisznyák, továbbá kosarakban, zsákokban stb. hordozható súlyosabb és minden egyéb oly tárgyak vitele is meg van engedve, melyeket a gyalogjárók magukkal hordozhatnak. 28. §: Podgyászvevények és a podgyász kiszolgáltatása. A podgyász feladásakor, midőn az utijegy előmutatása is követeltethetik, az utazó podgyászvevényt kap. E podgyászvevény birtokosának, kinek igazoltságát a vaspályaigazgatóság megvizsgálni nem köteles, a podgyász csak a vevény visszaadása mellett fog kiszolgáltatni, mely azután a pályaigazgatóságot minden további igények ellen biztosítja. A podgyász-vevény birtokosa jogosítva van azon vonat megérkezése után, melyre szállítás végett a podgyász feladatott, a rendeltetési helyen a szabályszerű lerakodásra és kiadásra, valaint a netaláni adóhivatali kezelésre szükséges idő elteltével a podgyász azonnali kiszolgáltatását a podgyászkiadó hivatal helyiségében követelni. Ha az utas a podgyász azonnali kiszolgáltatását bevárni nem akarja, ezt megérkezése után 24 óra alatt a meghatározott kiadói órákban a podgyász vevény visszaadása mellett követelheti. Ha a podgyász 24 óra alatt el nem vitetik, akkor azért az előírt fekbér fizetendő. Podgyász-vevény hiányában a pályaigazgatóság a podgyász kiadására csak az átvételi jogosultság teljes bebizonyítása után, elismervény kiállítása és a körülményekhez képest biztosítás mellett van kötelezve. A podgyász rendszerint csak azon az állomáson adható ki, amelyre fölvétetett. A podgyász azonban kivételesen és csakis amennyiben az idő és körülmények, továbbá a vám- és adószabályok megengedik, ha az utas tervét megváltoztatja, s a vonatot valamely korábbi állomáson szándékozik elhagyni, kívánságára a tulajdonképi rendeltetési állomás előtt is kiadathatik. Ily esetben a podgyász kiszolgáltatásánál az utas, podgyászvevényét visszaadni, úti jegyét előmutatni ezenkívül pedig magát feladóként minden kétséget kizárólag igazolni köteles. . 29. §. A vaspálya kezességi kötelezettsége az utipodgyászokért. A vaspálya a podgyász vevény kézbesítésének időpontjától kezdve, a podgyászdaraboknak valóban és sértetlenül leendő kiszolgáltatásáért kezeskedik, és pedig átalán véve a B) szakaszban (tavak szállítása) felsorolt feltételek és szabályok szerint, amennyiben ezek a podgyász szállításra is alkalmazhatók, különösen pedig a következő elvek alapján : a) ha az utazó magasabb értéket nem vallott be, elveszés vagy sérülés esetében a valóban szenvedett kár megtéríttetik, e kárért azonban fontonként, levonván az egészből a csupán sérülést szenvedett podgyász-darab épen maradt tartalmának súlyát, három ezüst forintnál nagyobb érték nem igényelhető; b) ha pedig az utas magasabb értéket vallott be, akkor a poggyászért járó szállítási dij mellett még szállítási dijpótlék fizetése követeltetik, mely minden, habár csak megkezdett 20 mértföldért is, melyet a poggyásznak az elküldési állomástól a rendeltetési állomásig megfutnia kell, minimumképen 10 krra megy, s a bevallott egész összeg 2 ezertölijét fölül nem haladhatja. Az értékbevallásnak csupán akkor van jogilag kötelező ereje, ha ez kiindulási állomás podgyászfölvételi hivatala által a podgyászvevényre följegyeztetett; c) a pályaigazgatóság az utipodgyász elveszésért minden felelősségtől ment, ha az a vonat megérkezése után (28 § ) három nap alatt a rendeltetési állomáson ki nem kéretik. Ha az utasnak a podgyász ki nem adatnék, követelheti, hogy a podgyász megtörtént kikérésének napja és órája a podgyászkiadóhivatal által a podgyász-vevényre jegyeztessék. Az oly utipodgyász elveszéséért vagy megkárosításáért, melyet az utazó szállítás végett fel nem adott, főleg pedig a kocsiban magával vitt tárgyak (26. 27. §§.) elveszése és megkárosításáért csak abban az esetben igényelhetni kárpótlást, ha bebizonyítható, hogy a kár a pályaigazgatóság vagy embereinek hibájából származott. 30. §: Elveszett podgyászdarabok. Hiányzó podgyászdarabok ama vonatnak, melyre föladattak, az utas rendeltetési állomására törént megérkezése után csak nyolcadnapra tekinthetők elveszetteknek, s az utasnak csak akkor áll jogában minden további kárpótlási igények kizárásával, a 29-ik §-ban meghatározott biztosítási összeg kifizetését követelni. Az utas a kárpótlási összeg kézhezvételekor még azt is kívánhatja, hogy az elveszett podgyász később előkerülvén, erről tudósíttassék. Ezen kívánság nyilvánításáról az illető részére elismervény állítandó ki. Az utas a vett tudósításra következő 4 hét lefolyása alatt követelheti, hogy a podgyászdarab az érette kapott kárpótlás viszszatérítése mellett és pedig eredeti rendeltetési helyén, vagy az utas választása szerint akár a feladási helyen is — neki díjmentesen kiszolgáltassák. A vaspálya kezességi kötelezettsége a szállítási határidő elmulasztása esetében. A Vaspálya kezességi kötelezettsége a szállítási határidő (28. §.) elmulasztásáért, következő határozatok szerint van megállapítva : 1) A szállítási határidő elmulasztása miatt a kimutatandó kárért, mihelyt az egyáltalában bekövetkezett, az elmaradt podgyász minden fontjáért s minden megkezdett mulasztási napért egészen addig, míg a podgyász elveszettnek tekintethetik, (30. §.) csak 5 kr. igényelhető. Ha pedig az utas a szállítási határidő elmulasztása esetén fizetendő kárpótlás összegét, az időszerű kiszolgáltatástól függő érték ármagasságában akarja magának biztosítani, akkor ide vonatkozó nyilatkozatát a podgyász felvételi hivatalban kell beadnia, legalább félórával azon vonatnak elindulása előtt, melyen a szállításnak történnie kell, s melyen az az üzleti szabályok értelmében történhetik. E nyilatkozat csak akkor bírhat jogszerűen kötelező erővel, ha az a podgyász vevényen az említett hivatal által följegyeztetett. Az ezért fizetendő kárpótlási összeg minden megkezdett 20 mérföld után, melyeken a podgyásznak az elindulási állomástól a rendeltetési állomásig áthaladnia kellett, a bejelentett értéköszszeg 2 ezer tölijét 50 krnyi minimálösszeg és a fizetendő díjaknak egész krokra leendő kikerekítése mellett, túl nem haladhatja. Ellenben a vaspálya az utasnak a szállítási határidő elmulasztásáért kárpótlása 1 ,azon összeget téríti meg, melyet az, mint a mulasztás által okozott kárt,, a w„«.u«±4. x_j.ii.összeg erejéig kimutatni képes. 31. §. 2) A vaspálya a szállítási határidő elmulasztásából származott kárért nem felelős azon esetre, ha bebizonyítható, hogy a késedelem a rendes teherszállítás gondossága mellett sem lett volna elhárítható. 32. §: Oly állomásokon, hol podgyászhordárok vannak, az utasok azokat a vasútra fel nem adott podgyásznak a podgyászszállítási helyiségekbe és azokból visszaleendő szállítására használhatják a nélkül, hogy ezért a pályaigazgatóság felelősséget vállalna. E podgyászhordárok szolgálati jelvényeikről ismerhetők fel, és nyomtatott szolgálati utasítással vannak ellátva, melyet valamint egy nyomtatott hordárbérjegyzéket is szolgálat közben maguknál tartanak, s kívánatra előmutatni tartoznak : végre a podgyász vevény átvételével egy bárczát kötelesek a tulajdonosnak átadni. 33. §. Elhagyott tárgyak. A pálya területén vagy a kocsikban visszamaradt és a vaspályához beszolgáltatott mindennemű tárgy legalább is három hónapig eltétetik. Csakis ez idő letelte után vétetnek az egyes vaspályáknál eziránt fenálló rendeletek szabályszerű alkalmazásba. Gyorsabb megromlásnak kitett tárgyak a lehető legjobb áron eladandók, mihelyest megromlásuktól tartani lehet, s ez esetben a vételár a jogosult rendelkezésére a meghatározott idő elteltéig félreteendő. Egyébként az ilyetén talált tárgyak az általános törvényekben foglalt ide vonatkozó, határozmányok szerint kezeltetnek. e) Halottak szállítása 34. §. Szállítási feltételek. Halottak szállítása a vonat kiindulási állomásán legalább hat órával, a közbeeső állomásokon pedig legalább 12 órával előbb bejelentendő. A hallottnak érczkoporsóban légmentesen elzárva, s ennek faládával borítva kell lennie. A szállítás a temetkezési kocsival együtt is eszközölhető. A halott mellé egy kisérő adandó, kinek az általa használt kocsiosztályra szóló, de legalább is ni. osztályú jegyet kel váltania. A feladásnál a törvényesen előírt halotti bizonyítvány előmutatandó, melyet a vaspálya átvesz, és a halott kiadásakor visszaszolgáltat. Halottak a podgyász-kiadóhivatalban szállítási vevény mellett, vagy pedig gyors avagy teherszálltmány gyanánt, fuvarlevél mellett adhatók fel; az árszabályszerű illetékek a feladás alkalmával azonnal lefizetendők. Ki hamis bevallás mellett halottak szállítását eszközli, a megrövidített fuvardíjnak a kiindulási állomástól a rendeltetési helyig leendő utánpótlásán kivül, büntetéskép e fuvarilleték négyszeresét tartozik lefizetni. A vonatnak rendeltetési állomásán tett megérkezése után a halott 6 óra allatt elviendő, ellenkező esetben az a helybeli elöjáróság intézkedése szerint elhelyeztetik. d) Hintók s egyéb járművek szállítása. 35. §. Felvétel és elszállítás. Beszolgáltatási idő. Hintók s egyéb járművek csak az azok felvételére meghatározott állomásokon vétetnek fel elszállítás végett Két órával a vonat elindulása előtt bejelentendők s legalább egy órával előbb a szállító hivatalnak átadandók. Közbeeső állomásokon, a küldő által kívánt vonaton leendő biztos elszállításukra csak akkor számíthatni, ha 24 órával előbb bejelentetnek. Hintókat s egyéb járműveket gyorsvonatokkal a vaspálya szállítani nem köteles. Az utasoknak menetközben kocsijukon maradniok nem szabad. 36. §: Kiszolgáltatás. Rendeltetési állomására történt megérkezése után a kocsi vagy jármű a netalán kapott nyugta visszaadása mellett kiadatik s legalább is két óra alatt elviendő, ha a megérkezés esti 6 óráig megtörténik. Ellenkező esetben, vagyis ha a vonat rendeltetési állomására későbben érkezik, akkor ez időköz másnap reggeli 6 órától számítandó. A további ottmaradás minden órájáért a pályaigazgatóság fekbért követelhet. 37. §. Úti podgyász stb. benhagyása a járművekben. A kocsik és járművek kísérőinek szabadságában áll, málhájukat vagy úti podgyászukat azokban bennhagyni, amennyiben ezt vám- vagy adószabályok nem ellenzik. 38. §: A vaspálya kezességi kötelezettsége a járművekért. A vaspálya a szállított hintók és járművekért a jószágküldeményekre nézve érvényes feltételek és meghatározások szerint felelős, amenynyiben i. azok e tárgyra is alkalmazhatók. De nem kezeskedik azon kárért, melynek elhárítása a vaspálya által előírt, vagy a küldőtől önként felajánlott kiséret kötelessége lett volna. E mellett hallgatag kikötöttnek tekintendő, hogy az elveszésért vagy megrongálásért támasztandó kárpótlási keresetnél a kárfölszámításnak, a fennálló törvényes határozatok szerint alapjául felveendő becsár, a föladó által bevallott értéket felül nem múlhatja. Ez értékbevallás csakis magára a hintóra vagy járműre nézve fogadtatik el, s nem pedig az abban lévő tárgyakra is. (37. §.) Ez utóbbiakra vonatkozólag a vaspálya nem kezeskedik azon kárért, melynek elhárítását épen a kiséret czélozza, s másnemű károkért is csak akkor, ha ellene vagy emberei ellen valamely mulasztás bizonyul be. Ha a feladó részéről értékbevallás történt, akkor a hintónak vagy járműnek az árjegyzékben feljegyzett szállítási díja bizonyos meghatározott tétellel feljebb emeltetik. E tételnek azonban minden egyes járműre nézve a bevallott egész összeg 1 ezertékjét, az egész szállítási tér minden egyes megkezdett 20 mértföldje után 5 krnyi minimál összeg s a lefizetendő összegnek egész krajczárokra leendő kikerekitése mellett túlhaladnia nem szabad. Ha értékbevallás nem történt, kikötöttnek tekintendő, hogy minden egyes járműnek, beleértve a benne lévő tárgyakat is, a törvény határozatai szerint kikutatandó és kárpótlandó értéke sem elveszés, sem megrongálás esetében 450 ezüst forintnyi összeget túl nem haladhat. 450 forintnál magasabb érték bevallása egy kíséret alatt küldött hintóért csak akkor bírhat jogilag érvényes kötelező erővel, ha ez a kiindulási állomás podgyász kiadóhivatala által a szállítási vevényen ki van téve; magasabb értéknek a kíséret nélkül esküdött hintóért tett bevallása, a teherszállítmányokra vonatkozó szabályok szerint történik (B szakasz 23. §.) Podgyász-hordárok.