Ellenőr, 1872. szeptember (4. évfolyam, 202-226. szám)
1872-09-17 / 215. szám
hogy a tervezett szerződés egyelőre nem érvényesülhet s hogy a miniszertanács abban állapodott meg, miszerint 15 millió forint hitelt nyit számára, hogy ő e hitelt Gouin és társa rendelkezésére bocsátja. A híd építésének kérdése tehát tisztába lön hozva Gouin és társával, és ezen urak megragadván az alkalmat átalános előintézkedéseket tesznek az említett híd építésére. Czölöpöket vertek le a parti és az oszlopépítés számára, szóval minden intézkedés megtétetik a végleges építkezésre. És e tények azok, melyek ellen mi tiltakozunk. ORSZÁGGYŰLÉS. A mai alig egy órai időre szorított ülés egyetlen tárgyát a felirati és tanügyi bizottságok tagjaira történt szavazás képezi. Nikolits Sándor ismeretes interpellációjára kilátásba helyezett miniszterelnöki válaszhoz sem lehetett ezúttal szerencsénk, részint az interpelláló képviselő úr későn érkezése miatt s részint azért, mert megérkezte után már a miniszterelnök nem volt jelen. A két bizottságra beadott szavazatok lepecsételtetvén: a szavazás eredménye holnap fog kihirdettetni. Megemlítjük még, hogy az országos ülés után a képviselők az osztályok megalakítása végett az illető osztályok termeibe vonultak vissza, a delegáció tagjait pedig a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság d. u. 1 órára kitűzött alakuló ülése vette igénybe. * A képviselőház ülése sept. 16-án. Elnök: Bittó István. Jegyzők: Szeniczey Ödön, Széll Kálmán, Tombora Iván, Kiss Miklós. A kormány részéről jelen vannak : Lónyay Menyhért gr., Pauler Tivadar, Trefort Ágost és Szlávy József. Elnök az ülést 9 órakor megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítése után bemutatja Moson megye kérvényét a megyeházi költségvetésének a megye által előirányzott összegben leendő megalapítása iránt. Azután Trauschenfels Emil és Wächter Frigyes képviselők választása ellen benyújtott kérvények, melyek a múlt alkalommai tévedésből két külön bíráló bizottsághoz utasíttattak, mint egy s ugyanazon tárgyra vonatkozók új sorsolás útján a 9-ik bíráló bizottsághoz osztatnak be. Császár Bálint Fogarasvidék 1500 polgárának kérvényét nyújtja be, melyben utasíttatni kérik a belügyminisztert, hogy a megyei bizottság renitentiájával szemben a képviselőválasztás iránti előintézkedéseket kormányközegek által eszközöltesse. A kérvények előleges tárgyalás végett a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Szőgyéni László, mint az állandó igazoló bizottság előadója jelenti, hogy Horváth Gyula küküllő-megyebeli képviselő, a szabályszerű 30 nap fentartásával, igazolandónak véleményeztetik. Elnök ily értelemben mondja ki a határozatot. Következik a napirend egyedüli tárgya: a felirati és tanügyi bizottságok tagjainak választása, mely a névjegyzék felolvasása mellett szokásos módon kiálított szavazójegyek beadásával megtörténvén, a szavazójegyek lepecsételtettek, s az eredmény a következő ülésen fog kihirdettetni. Az ülés egyéb tárgy hiányában 10 órakor feloszlott. A magyar delegátiólső ülése sept. 16-án. A „múmiák” piros széksoros akusztikában termében ma ismét szerencsénk volt azon valamivel elevenebb alakokhoz, kiket az országgyűlés két háza „delegátus“ czímen küld a főrendűház ülései által e teremben folytonossá vált „Laison mort“ megélénkítésére. — Nem vagyunk ugyan a nézetben, mintha e küldöttek működése az élénkebb tanácskozási élet minden követelményeinek megfelelhetne, sőt maguk a delegátus urak is, midőn tanácskozásaiknak vonzóbbá tétele érdekében egy megfelelőbb ügyrend és tanácskozási eljárás szüksége fölött tanakodnak en famille, — beismerik az ő közérdekkeltő képességük felette gyarló voltát, hanem épen e beismerésben véljük észrevehetni jelét annak, hogy a delegátió — amennyiben ez hatáskörén és szervezetén belől tőle kitelik, ez ülésszaka alatt rajta lesz, miként a felsőház üléseivel, való összehasonlításból részére az eddiginél kedvezőbb ítélet vonathassék. Majd elválik. — Eddigelé nem vált még el semmi s mai szervezkedő ülését, sem a tábornoki egyenruhák és tengerészeti epaulette-ek szokatlan látványa, sem Holzgethan közös pénzügyér szöges metszetű arczéle, — sem Andrássy Gyula gr. frakkja, — de még a karika csapás szerű szavazás sem tehették élénkebbé. — Majd talán később — mostanára elég legyen a tudat, hogy a delegáczió ez egyetlen ülése alatt teljesen megalakult és szervezkedett: megválasztván elnökét, alelnökét és jegyzőit s még 6 különféle bizottságot is, melyek közül négynek főleg az a hivatása volt a múlt delegácziók alatt, hogy a közös kormány előterjesztéseinek tárgyalását legnagyobb részben elvonják a nyilvánosság elől. — Óhajtjuk, hogy ez alkalommal ne ez a feladat jusson osztályrészükül. * Az ülés lefolyása a következő volt: Korelnök: Mailáth Antal gr. Körjegyző: Pulszky Ágoston. A közös kormány részéről jelen vannak: Andrássy Gyula .gr. közös külügyminiszter; Kulin Ferencz b. közös hadügyminiszter; Holczgetbán Lajos br. közös pénzügyminiszter; Benedek Sándor tábornok a közös hadügyminiszternek képviselője ; Peck Frigyes dr. altengernagy a tengerészeti osztály főnöke; Gaál Jenő sorhajóhadnagy; Szentgyörgyi Gyula udvari tanácsos a legfőbb számszék képviselője ; Mérey Sándor osztálytanácsos a közös pénzügyminisztérium képviselője. A magyar kormány részéről jelen van Kerkápoly Károly, ki a delegátusok között foglal helyet. Korelnök, elfoglalván az elnöki széket s Pulszky Ágost a jegyzői széket, előbbi egy rövid beszéddel 1 órakor megnyitja az ülést s felhívja a körjegyzőt, hogy az alsó és felsőház jegyzőkönyveit a delegátusok megválasztásáról felolvasta. — Mi megtörténvén szót emel: Zsedényi Ede a határozatképesség konsstatálása végett kéri a névsort felolvastatni, s a jelenlevőket jegyzékbe vétetni. A névsor felolvasása után elnök 47 tag jelenlétét konstatálván, a bizottság határozatképességét kimondja, s felhivja, hogy elnököt válaszszon. — A szavazati jegyek beadása után ezek összeszámittatván, kitűnt, hogy rendes elnökké is Majláth Antal gróf választatott meg 45 szavazattal. Mely eredményt körölnök a bizottság éljenzése közt kijelentvén székét, mint rendes elnök elfoglal’“ Következik a szavazás az alelnökre a jegyzőkre, és háznagyra, melynek következtében alelnökké: Perczel Béla 44 szavazattal, jegyzőkké: Bujanovits Sándor, Széll Kálmán és gr. Zichy Ferraris Viktor szintén 44 szavazattal megválasztattak. — Háznagyul, gróf Szapáry Antal választatott meg. A bizottság ekként megalakulván: Elnök a következő beszéddel nyitja meg a rendes ülést: — Mélyen tisztelt országos bizottság. Ma egy éve annak — politikai évfordulásunk szerint számítva — hogy ugyancsak nekem adatott a szerencse e magas testület alakulását üdvözölhetni. Egy év egy nemzet politikai életében oly csekély parány, oly idő, — atom — ha szabad az idő fogalmát a test-parányok elméletének analógiájával illetnem — hogy a ki azon élet általános szellemét akarná annak alakbeli változásaiban kitüntetni, — az czélját — mert útját — s útját — mert módszerét vesztené, ha az alak helyett a tartalom, ez utolsó részeit venné tárgyául. De engedje meg azon testület, mely politikai életünk napról napra való fejlődésének következményeit kifejezni — s e következményeket törvény szabta részeiben kielégíteni van hivatva — engedje meg nekem, ki most ismételve hivattam el e munkálkodásnak élére, hogy e csekély időköz változásait , ezek summázatát, napi állapotainkat legalább egy rövid pillantással szemügyre vehessem. (Halljuk). Mindenekelőtt csak külső képét tekintve az európai helyzetnek, mondhatjuk bátran, hogy amaz előző négy esemény után, mely magát világrészünk földabroszára írta fel, — semmi még csak meg sem rebbenté az állapotok nyugodalmát. — Igen is érezni hittük, vagy legalább féltve figyeltük még tavaly, hogy ama nagy és hatalmas állam felbomlásnak indultával s megszokott kiegészítő nyomatékának vesztével tán imbolyog az európai súlyegyen ; de ma még ez utolsó aggodalma is, szét van már foszlatva minden békebarátnak, mert európailag elfogadott közvélemény, hogy évtizedek történelmén kell visszamennünk, míg a békének ily tiszta képét minden tartalék kérdésektől ennyire ment megállapodását találjuk. Elég a helyzetnek ez áttekintése, hogy ehez képest feladatunkat körvonalazzuk. Ha tavaly a letűnt háború következményi sorának lezajlását kellett vigyáznunk, s azokkal szemben megóvnunk érdekeink sértetlenségét, s állásunk mozdulatlanságát: ma midőn a béke európailag megszilárdult — ma már a létezőknek e conserválása, — többé nem mint előtérben álló feladat, csak mint a múltért való mindenkori kötelesség néz reánk. *) E mellett kell még tovább fejlesztenünk, — mint odaben álladalmi életünk organismusát, úgy itt annak államközi viszonyainkban s önmagunkban való biztosítékait a jövendőkre szólván. Itt van a béke ideje, vele a béke áldása. De ez áldás nem kész valóság, csak lehetőség, — tételre hozni nekünk kötelességünk, melyért felelősek vagyunk a jövőnek, hogy abból a mit tehettünk, semmit el nem mulasztot-* tunk. Igen is, mélyen tisztelt bizottság nekünk fejleszteni, szervezni alkotni kell a jövőt minden áron óva, — tehát a jelent lehetőleg kímélve. Ezt parancsolja — már akkor mikor megengedi — a helyzet nyugodalma. Ezt parancsolá legékesebb nyelvén az a nemzet, melynek bizodalmából most itt vagyunk, s e parancsolat drága nekünk, azért a kitől mondatott, s azért ami benne mondatik, hogy a monarchiának törvények alkotta egységében törhetlenül élni kell. Mélyen tisztelt tagtársaim, fogadják legmélyebb köszönetemet megtisztelő bizodalmukért magam és tiszttársaim nevében. Ha azonban a magam részéről csak a megtiszteltetést keresném választatásomban, valóban sok az okom, hogy meghajolva kegyességük előtt, visszavonuljak egész szerényen az elismerésnek e nagy jutalmával, melynél már többet úgy se remélhetek. De ha e bizodalom — nyilvánulásából — a még ennél is drágábbat — hazám parancsát hallgathatom ki, mely engem munkára hiv, — e parancsolatra nincs szavam, csak hódoló engedelmességem. (Éljenzés.) A közös ügyek tárgyalására országosan kiküldött királyunk ő felsége által 1872-dik évi sept. 16-ára egybehívott — bizottságot megalakulnak nyilvánítván, — tárgyalásait ezennel megnyitódnak jelentem ki. Adjunk majd e munkálkodásokban igazabb kifejezést: a mindnyájunkkal közös forró óhajnak: éljen viruljon örökké a haza (lelkes éljenzés) éljen az emberi lét legszélsőbb határáig népe örömére és boldogságára a király. (Zajos éljenzés.) Andrássy Gyula gr. T. országos bizottság. Megalakulván ekként a 1. országos bizottság, van szerencsém jelenteni, hogy Ő felsége holnap azaz 17 én fogja az országos bizottságot Budán a várban d. u. 2 órakor fogadni. A fogadásnak részleteiről a delegatio igen tisztelt tagjai az elnökség útján fognak értesülni. Ezt előre bocsátván van szerencsém a közös minisztériumnak előterjesztését és pedig a következőket bemutatni: A közös államháztartásnak előirányzatát az 1873 évre az összes mellékletekkel; a közös külügyminisztérium emlékiratát az 1873 évi előirányzathoz ; a közös külügyminisztérium előterjesztése a külügyminiszteri palota belsejének helyreállitása tárgyában ; a közös külügymiszterium előterjesztése a párisi nagykövetségnél az 1872. évben felmerült költségek fedezése iránt ;a közös hadügyminisztériumnak előadása az 1873. évi előirányzat indoklása tárgyában; a közös hadügyminisztériumnak előadása az 1871. évi hitel maradékainak felhasználása tárgyában; a hadi tengerészetnek az 1873. évi költségvetésre vonatkozó indoklása ; a közös pénzügyminisztérium felvilágosításai az 1873 évi előirányzathoz ; a közös pénzügyminisztérium válasza a bizottságok határozataira és kivonataira; a közös pénzügyminisztérium előterjesztése az arcier testőrség kincstári pótlékai, valamint a fenállott főhadsegédség nyugdijai tárgyában ; a közös főszáműzéknek az 1873. évi előirányzatra vonatkozó előterjesztése; Az osztrák-magyar monarchia közös államháztartásnak 1870. évi zárszámadása, az osztr.magyar monarchia közös államháztartásának kezelési kimutatása az 1871. évről és a közös pénzügyminisztérium előterjesztése, melylyel az 1870. évi zárszámadást és az 1871. évi kezelési kimutatást sért ; a közös külügyminisztériumnak az 1870. évi zárszámadásra vonatkozó emlékirata; a közös minisztérium előterjesztése a hadsereg 1872. évi előirányzatához tartozó póthitelek engedélyezése tárgyában ; a közös minisztérium előterjesztése a Bécsben élő közös kül- és pénzügyminiszteri hivatalnokoknak 1872-re engedélyezendő drágasági pótlékok tárgyában; a hazai tengerészet előterjesztése a felhasználási és számadási határidők meghosszabbítása tárgyában ; a közös hadügyminisztériumnak előterjesztése az 1872. évi előirányzat 18. cziméjen előforduló árak helyreigazítására nézve. Elnök: (5 felsége meghívása hódolatteljes tisztelettel vétetik tudomásul, a többi előterjesztések ki fognak nyomatni és a tisztelt tagok közt szétosztatni. *) No miskolczi czizmadia, ki a platzra, ha tudsz ékesebben dictiőzni. — A Corr. Zsedényi Ede: A tanácskozási szabályok 16 §-sa értelmében kinyomatandó és a tagok közt szétosztandó az évi költségvetés a számadások és minden fontosabb ministeri előterjesztés és a tárgyalás előkészítés végett mindig az albizottságokhoz utasítandó. Továbbá a 8 § szerint egy költségvetési gazdasági és naplóbíráló albizottságot kell választani. Miután mindezen bizottságok valamint a tengerészeti külügyi albizottságok mindjárt az alakulás után hozzáfoghatnak munkálataikhoz, azt indítványozom, hogy most mindjárt arra a hat bizottmányra szavazzunk, a szavazás után pedig a megválasztott bizottságok azonnal meg is alakulhatnak. (Helyeslés.) Elnök: Több rendbeli átirat érkezett az illető közös minisztériumok részéről. Bujanovics Sándor olvassa az illető miniszteri értesítéseket, melyek szerint a közös pénzügyminisztérium képviseletére az országos bizottság jelen ülésszaka alatt Mérey osztálytanácsos, a közös hadügyminisztérium képviselésére Benedek Sándor tábornok és osztályfőnök, a közös hadügyminisztérium tengerészeti osztálya képviselésére Gyulay Gaál Jenő sorhajó hadnagy — a közös legfőbb számszék képviselésére pedig kebelbeli kir. udvari tanácsos nagyrápolthi Szentgyörgyi Gyula és melléje rendelt udvari titkár Komárek Henrik lettek megbízva. Elnök: Ez tudomásul szolgál; egyébiránt ami a választásokat illeti, ezek Ő felségének legmagasabb tudomására fognak juttatni, értesíttetvén erről egyúttal a birodalmi tanács bizottsága is. Méltóztassanak már most szavazatukat a bizottságokra beadni. Ez megtörténvén, eredmény a következő lett: A hadügyi bizottmányba megválasztottak : Andrássy, Aladár gr. Beöthy Ákos, Bujanovics Sándor, Éber Nándor, Erdődy Sándor, Inkey Nándor, Házmán Ferencz, Horváth Boldizsár, Horváth Lajos, Hodossy Imre, Kálnoky Pál gr. Károlyi Sándor gr., Keglevich István gr., Lónyay János, Mihályi Péter, Meszni Victor br. Mikes János gr., Milkatovics József, Paczolay János, Perczel Béla, Podmaniczky Frigyes br., Pulszky Ágoston, Sennyey Pál br., Szapáry Antal gr. Szapáry Gyula gr., Széll Kálmán, Szeniczey Ödön, Ürményi Miksa, Wahrmann Mór, Vay Lajos br., Zichy Nándor gr. Összesen 31. A külügyi bizottmányba megválasztottak 46 szavazattal : Fálk Miksa, Haynald Lajos, Krisznyavi Mirko, Keglevich Béla gr. Kiss Miklós, Olteanu János püspök, Péchy Manó gróf, Petrovay Ákos, Prónay Gábor , Széchen Antal gr., Szögyéni László, Zichy Ferencz gr. A tengerészügyi bizottmányba megválasztottak: Almássy György gr., Csotta János, Erdődy István gr., Karácsonyi Guidó gr., Károlyi György gr., Kemény Gábor b., Vass Samu gr., Lészai János. A pénzügyi bizottmányba 46 szavazattal megválasztottak: Bittó Kálmán, Halassy Gyula, Dakits Antal, Prileszky Tádé, Rudics József br., Vodjaner Albert, br., Zichy Victor gr., Zsedényi Ede. A gazdasági választmányba megválasztattak : Kemény Gábor br., Szapáry Antal gr., Vodjaner Albert br. A napló bíráló bizottmányba megválasztattak : Bittó Kálmán, Jakits Antal, Károlyi Sánd gr., Rudics József dr., Szeniczey Ödön Vay Lajos dr. Ezután elnök a bizottságokat megalakulásra , a külügyminiszter által benyújtott irományok átvételére szólítja fel, és a bizottság tagjait értekezés végett további bennmaradásra felhíván, az ülést 2 óra után feloszlatja. Az osztrák delegatió első ülése sept. 16-án Ülés kezdete 12 óra után. A miniszterek padján: gr. Andrássy, b. Kuhn és b. Holzgethan. Andrássy gr. külügyminiszter felkéri b. Paskotinit, foglalja el a korelnöki széket Paskotini b. korelnök korjegyzőkül dr. Schaup és gr. Hoyos urakat kéri fel. Kéri ezután a tagokat, hogy adják be szavazataikat az elnökre (Megtörténik). Megválasztatott 39 szavazat közül 36-at Hopfen lovag, ki elnöki székét a következő beszéddel foglalja el: köszönöm az ismételve nyilvánult bizalmat; biztosíthatom, hogy a tárgyalások vezetésénél csak a vitatkozás szabadságának és a ház méltóságának tekintete fog vezérelni. Mindenek előtt kifejezést kell adnom a megnyugvásnak, mely minden hazafit el kell, hogy töltsön, ha visszatekint az események folyamára a néhány év alatt, mióta a delegációk intézménye életre hivatott. Ausztria ez évek alatt nem is sejtett szellemi és anyagi fejlődésnek indult: a kereskedelem és ipar virágoznak, az állam pénzügyei megszilárdultak, habár súlyos áldozatok árán, a kiadások fedeztethettek, anélkül, hogy a hitelt igénybe kellett volna venni. Az államjogi zavarok — bizonyos vagyok róla — az alkotmány alapján fognak végleges megoldást nyerni. Külfelé az osztrák-magyar monarchia ismét azon álláspontot foglalja el, mely őt megilleti, s felséges uralkodónk utóbbi találkozása Orosz- és Németország uralkodóival, amennyire az emberi számítás terjed el, újabb biztosítékot nyújt nekünk a közelebbi évek békés alakulására. Következetes haladás mellett a megkezdett után, egy hatalmas Ausztriának alapja fog letétetni népeinek elégedettsége, anyagi és szellemi erejében. A delegatió, mely hatáskörén belül nem jelentéktelen factors volt ez örvendetes viszonyoknak, bizonyára ez ülésszakban is mint a korábbiakban a bölcs takarékosság elvének fog hódolni, kapcsolatban annak felismerésével, amit a birodalom védereje igényel. Végül élteti ő felségét, s szavait hosszas éljenzés követi. Ezután alelnöknek választatott 39 szavazat 26-al gr. Falkenhayn, jegyzékül pedig: gr. Hoyos, b. Kotz, b.Kübeck és dr. Weiger, rendezékül : gr. Thun, hg. Khevenhüller, b. Korb Weidenheim és k. Pascotini. A külügyminiszter egy átiratban értesíti a delegátiót, hogy minisztériumát állandólag K. Krausz cs. k. osztálytanácsos fogja képviselni. Gr. Kinsky és gr. Traun helyett — az előbbi beteg, az utóbbit családi tekintetek gátolják — póttagok fognak egybehivatni. Andrássy gr. külügyminiszter jelenti, hogy hogy ő felsége a birodalmi tanácsban képviselt országok delegációját holnap d. u. 1 órakor fogadja a kir. várban. Benyújtja ezután a közös költségvetést és a póthitel iránti előterjesztéseket az emlékiratokkal együtt. Dr. Herbst indítványára a legközelebbi ülés esti 6 órára tűzetett ki. * Az osztrák delegátió ma esti ülésén a kormány részéről Holzgethan báró volt jelen. Elnök : Hopfen báró az ülést megnyitván, a múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Carneri több bécsi és gráczi nyugdíjazott tiszt részéről egy kérvényt nyugdijfelemelés végett nyújt be, mely a kérvényi bizottsághoz utasittatott. Napirend. A közös költségvetések másodszori olvasása. — Dr. Herb indítványára a közös költségvetések egy 21 tagból álló bizottságnak adatnak ki, mely bizottságra azonnal meg is történik a szavazati jegyek beadása. A szavazás eredménye a következő volt: Grochols ky lovag, Pipitz lovag, dr. Brestl, dr. van der Strass, Rechtberg gr., Wickenberg gr., Falkenhayn gr., Cherny lovag, dr. Demel, dr. Figuly, dr. Herbst, dr. Ziblikiewits, Schaup, Pratobevera br., dr. Giskra, dr. Rechbauer, dr. Weber, Vrints gr., dr. Kardas, dr. Wegscheider és Gablentz br. Erre a kérvényi bizottságra adatnak be a szavazati jegyek. Megválasztottak: dr. Burg, Carneri lovag, dr. Mayer, Ruschek, br. Pipitz, dr. Zaillner, Trauttmansdorf gr., Ritter és dr. Cserkavszky. Elnök erre jelenti, hogy az ülés folyama alatt levél érkezett hozzá Falkenhayn gróftól, melyben ez kijelenti, hogy az alelnökséget ő nem fogadhatja. — Ennek folytán egy uj választás rendelendő el. Ez megtörténvén az alelnökségre Wickenburg gr. a szintén Falkenhayn lemondása folytán üresedésbe jutott költségvetési bizottság tagságára pedig dr. Hoyos választatott meg. Ezzel az ülés 1/48-kor eloszlott. A belgrádi félhivatalos „Jedinstvo“ a bécsi „Neue Freie Presse"-nek azon egyik pesti táviratára, mintha a belgrádi rendőrség a pesti kormánynak kezeibe bizonyító eszközöket szolgáltatott volna azon magyarországi szerbek ellen, kik állítólag Kállay consul ellen Belgrádban tüntettek, — megjegyzi: „hogy miután Kállay ellen semmiféle tüntetések nem történtek, a szerb rendőrség által tett szolgálatokról szó sem lehet.“ A cseh „Pokrok“ egy, irodalmi szempontból igen érdekes vezérczikket hoz a cseh journalistika legújabb történetéről, melyből megtudjuk, hogy Bach korszakában a hivatalos lapon kívül egyetlen egy cseh politikai lap sem létezett. Csak rendkívüli erőlködések után sikerült 1860-ban a „Cas“ czímű napilapot megjelentetni, s néhányhéttel későbben a „Národni Listy“t. Ezután több politikai kisebb lap merült fel, melyek nem sokára mind megszűntek, de csak a „Cas“ volt mely anyagi előnyök kedvéért változtatta eredeti jellemét, színét. Ezen lap szerkesztőségének azon része, mely magát nem engedte megvesztegetetni, életbe léptette a „Has“t, mely későbben a „Nár. Listy“ vel olvadt össze. Későbben keletkezett a „Politik“, hogy német nyelven terjeszsze a cseh program mot ott is, ahol a cseh nyelv ismeretlen. „A Politik“ épen ma (sept. 15.) ünnepli lételének tizedik évi jubilaeumát, de ezen tíz év alatt soha sem volt oly kerű napja, mint ma. 1863-ik évben keletkezett Palacky és Rieger közlönye, a „Národ“, mely azonban harmadfél évig sem élt, de azért az általa képviselt elvek nem enyésztek el. Ez okból 1867-ben állapitott meg a „Národni Pokrok“ és ma a „Pokrok“ védelmezi Palacky és Rieger elveit, mint azoknak közlönye. Czikkiró ezután elkezéli a „Posel z Prahy“ keletkezésének történetét, mely lap a legkevedzőtlenebb körülmények közt indulván meg nagy küzdések közt napilappá vált, — elmondja a „Koruna“ történetét, melynek utódja a „Pokrok,,, s ennek, ifjúsága szintén nagyon tövises volt. Külföldi szemle. Pest sept. 16. Thiers Trouvilleben közelebb hosszas értekezletet tartott Goulard pénzügyministerrel az uj vámok tarifája tárgyában s az ide vonatkozó okmányok átvizsgálásából kitűnt, hogy az uj vámok életbe léptetése óta a cukor és kávé 58, a szeszes folyadékok 25 és a dohány 5 millióval kevesebbet jövedelmezett. E csökkentét azonban Thiers már a nemzetgyűlésben folyt viták alkalmával előre látta s az összes bevételt ő maga 66 millió frankra szabta. A csökkeést okaiul felhozattak: 1) az előhaladott időpont, midőn az uj vámok megszavaztattak, 2) azon jelentékeny készletek, melyeket a kereskedők a magasabb tételek életbeléptetése előtt mindenfelé felhalmoztak, 3) a másodosztályú vámtiszteknek a császárság alatt történt elmozdítása, mi a dugárusoknak szabadabb kezet engedett és 4.) némely keleti departementek megszállása. Elismertetett azonban, hogy ez okok fokozatosan csökkenni fognak úgy, hogy a kormány bizton várja, miszerint az év végén bőven meglesz a kívánt eredmény. A nagy franczia forradalom évfordulójának 22-én történendő megünnepelését a belügyér amint látszik nem tiltotta be s az erre vonatkozó rendeletet a párisi lapok apocryphnek mondják, annyival is inkább, mivel a hivatalos lap még nem közlé. Gambetta lapja, a „Rep. française“ fel is hivja olvasóit az ünnepély megtartására, de egyszersmind inti őket, tegyenek meg minden előintézkedést, nehogy valamely hivatlan vendég tolakodjék közibök s elferdítse összejövetelök jellegét. Hatósági közbevetés nem fogja megzavarni, úgymond önöket, s ha a nyilvános gyűlések megtiltatnának is, rendezzenek bankereket, melyek magán összejövetelek jellegével bírnak. Thiers Havreban tegnapelőtt csakugyan megjelent s legelőbb is az ottani kikötőben állomásozó angol fregattok ágyulövései s ugyanazon hajók legénységének éljenzései által üdvözöltetett. A nép beláthatlan tömegben fogta el a rakpartokat és szűnni nem akaró éljenekben tört ki. Thiers még aznap meglátogatta a dockokat, raktárakat és a hajóépítő helyeket s a fényes bankst után este visszatért Trouvillebe. A havrei polgármester az elnök által történt fogadtatása alkalmával mondott üdvözlő beszédében köszönetét Fejezé ki Thiersnek, hogy a köztársaság megalapítására felbátorítá az országot. Thiers, válaszában bizalmát fejezé ki Francziaország nagysága iránt. A helyhatósági tanácsnak aztmondá Thiers, hogy új adók behozatala ugyan gondot okoz neki, azonban azok megengedik, hogy az egyensúly az államháztartásban eléressék. Angolországból igen jó híreket kaptunk — úgymond Thiers — mi nem akarjuk a szabadkereskedést megsemmisíteni, és hihetőleg egyetértésre fogunk jutni. Egy év múlva több érvénye leend Francziaország szavának. Köszönetet kell mondanunk Francziaországnak és Európának azon bizalomért, melyet irányunkban a közelebbi kölcsön aláírásakor tanusított. Marne és Haut-Marne departementok nem sokára odahagyatnak a németek által ; már el is vonultak volna, ha a barakk-táborok a szomszéd departementokban készen lennének; ezek egyébiránt 2—3 hét alatt be lesznek fejezve. A béke kifelé biztosítva van — végző Thiers szavait : — fáradozásaimat oda fogom irányozni, hogy a belbékét helyreállítsam. Azon leszek, hogy az eddigi szellemben kormányozzam Francziaországot ezután is. — Thiers ezután fogadta az itt levő angol és amerikai tiszteket. Baraguer d’Hilliers, a 80 éves agg tábornok nyugalomba lépvén, helyére C h a n z y tk. neveztetett ki a Toursban állomásozó 7. hadtest parancsnokául, a Bourgesban állomásozó 8. hadtest parancsnoksága pedig Ducrot tinak adatott. Vilmos német császár Capponi Cirio flórenczi tudóshoz, ennek 80. életéve betöltése alalkalmából, üdvözlő sorokat intézett, mit az agg tudós nagy megindulással fogadott. A német megszálló hadak már kezdenek kivonulni e két Marne departementból, így Dormans nevű kisvárost múlt szerdán hagyták oda ,s midőn a csapatok kivonultával a franczia zászló a városházára kitüzetet, a harangok legott meghuzattak s a házakat franczia zászlók lepték el. A nép az utczákra sereglett, barátságosan kezet szorítván egymással s hazafias dalokat énekelvén. A genfi békebiróság tegnapelőtt tartott zárülésében gr. Sclepis felolvasá az ítéletet, mely az Angolország által teljesítendő kártérítést 15,000,000 arany dollárban állapítja meg. — Sir Cockburn — magatartása indokainak kifejtése mellett — vonakodott aláírni az ítéletet. A tanácskozások eredménye 22 ágyúlövéssel ünnepeltetett, meg. Gr. Sclopis zárbeszédében kifejezést adott az elért eredmény fölötti megelégedésének. Az angol meghatalmazottak ma, az amerikaiak pedig holnap fogják elhagyni Genfet. A spanyol kortes újabb ülésszaka ma nyitatott meg egy trónbeszéddel, mely hangsúlyozza a külfölddel szemben fenálló barátságos viszonyokat s azon szilárd elhatározásnak ad kifejezést, hogy fen fogja tartani a kortes által a szentszékre vonatkozólag hozott határozatokat, tiszteletben tartván mindamellett a pápa lelki hatalmát. A trónbeszéd csaknem végkép elnyomottnak mondja a karlista felkelést s a javaslat előterjesztését ígéri a felkelők megzabolázására, minek megtörténtével eszközlésbe vétetik Cuba szigetén az ígért reformok és szabadság életbeléptetése. Ezenkívül többjavaslat benyújtása ígértetik, egyebek közt az átalános hadkötelezettségre vonatkozó is. A nemzetközi béke és szabadság liga felhivást ad ki Génfből, melylyel f. hó 23-án megnyitandó kongressusára hivja meg az illetőket Luganóba. A szerb skupzsinát egy fejedelmi rendelet jövő hó 6-ára hivja össze Kragujevácba. A harmadik köztársaság férfiai: Erckmann-Chatrian. — A „D. News“ után.— A nemzetek művelődését általában többékevésbé regényírók vezetik, s a jelen század húsz éve alatt (1830—50) a francziák politikai, vallási és társadalmi inspirátióikat mind a képzelődés szavaiból látszottak vonni. Azon dicső napok voltak ezek, midőn a tárczairó.legfontosabb személyisége volt valamennyi napilapnak. Sue Eugene megírta az ő „Párisi titkait“ és erre oly komoly reformátornak kiáltatott ki, miszerint e regényének alapján beválasztatott 1848-ban a törvényhozó testületbe. Victor Hugo megírta „Egy elitélt végnapjaiét, mely csaknem a halálbüntetés eltörlését vonta maga után és „Notre Dame de Paris“ cz. munkáját, mely annyira belebolondítá az embereket a középkori építészetbe, hogy Rambuteau, szajnai préfet, Lajos Fülöp alatt, nem romboltathatott le egy ötven éves házat anélkül, h°gy egész Paris szentségtörésnek ne kiáltotta volna eljárását. Lamartine kiadta „A girondisták“ at, melyről máig is azt hiszik, hogy siettette az 1848-ks forradalmat, annyi azonban bizonyos, hogy a főhelyet szerezte meg szerzőjének az ideiglenes kormányban, és Dumas Sándor, Balsac és Soubié Frigyes saját útjukon mindnyájan a legcsodásabb sikerrel működtek oda, hogy kifejtsék a közizlést ama dicsőség iránt, mely egyengette az utat a császárság előtt. Most hanyatlóban van a regényírás Francziaországban, még pedig pecuniaris szempontból. A regények rendesen egy-egy kötetben, három frank árral jelenvén meg, valódi értékes műnek kell annak lenni, mely nagyi kelendőséget biztosítson, elegendőt arra, hogy a kiadási költségeket fedezze, minélfogva a kiadók csak kivételesen népszerű szerzőknek ígérhetnek valamire való árakat. Például About Edmond igen jeles regényíró, mindamellett úgy találja, hogy előnyösebb féltucat vezérczikket írni hetenkint szabott 60,000 frank évi fizetés mellett, mint könyveket eladni, melyek hat havi munkájába kerülvén, 200—500 fontnál nem hoznak be többet évenkint. Más exregényirók, kik nincsenek mint About, Clarette és Xavier-Emma, hírlapoknál alkalmazva, drámairásra adják magukat, ami szintén jövedelmező ; s igy azon mérvben, a mint a hirlapirás kiterjedést nyer s a dráma mindinkább egyetemessé válik, a regényírásnak folytonosan csökkennie kell. Mindamellett vannak mégis szerzők, kik megmaradnak a fictiók teremtésénél, s reménynyel beszélnek a franczia munkásosztályok közt tapasztalható javult gondolkodási módról s hiszik, hogy e pillanatban nem lehet népszerűbb mű, mint Erckmann Chatriané. És valóban e szerző művei egész Francziaországban elterjedtek s bármely műhelyben avagy faluban találkozhatunk a colporteurrel, ki kétszer-háromszor megfordul ottan hónaponkint könyveivel. S ha kibontja valahol tatyuját, bizonyosan legalább is egy-egy tuczat elkel azon folyóiratilag megjelenő „Nemzeti románokéból, míg egy-egy kötet Dumastól, Paul de Jocktól vagy Ponson du Terrailtól. E tünemény oka pedig abban rejlik, mert Erckman és Chatrian valóban népies regényírók. Ha hallunk egyik másik franczia munkást hozzáértőleg szólani a nagy forradalomról és az okokról, melyek azt előidézték, biztosak lehetünk, hogy ismereteit nem Thiers, Michelet vagy Louis Blanc műveiből nyerte, de igenis ama kitűnően írt „Egy paraszt történetedből, és ha az excsászár csakugyan panaszkodik néha Chislehurstban, hogy a parasztság mindinkább elpártol tőle, nem szükség távolabb kutatnia az okokat, mint „A pleuscitum történeté“-ben. Erckmann Emil és Chatrian Sándor egyesült kire csak mintegy tizenkét év előtt lett ismeretes a „Lillustre Doctor Matheus“ cz. fantastikus történettel. Erckmann 38 és Chatrian 34 éves volt ekkor, s már 1847 óta dolgoztak együtt anélkül, hogy zöld ágra jutottak volna. Erckman egy könyvkereskedő fia s ügyvédi pályára volt szánva. Chatrian családja huta tulajdonosa volt és tönkre jutván, örült, hogy az ifjú Chatrian számára egy jól fizetett segédi állomást szerezhetett azon kilátással, hogy egyik belga huta társtulajdonosa leend s nagyön boszankodása, midőn a fiú elhagyván kedvező állását, irodalmi pályára adta magát. S valóban az irodalom akkoriban nem legjobb hírben állott a vidéken s főleg Elsassban, hol a két barát született. Elsassban történt, hogy Hugo Viktor hirének tetőpontján némely ismerőse által vendégségre hivatván meg, a cselédség részéről gyanakodó felügyeletben részesült, mint valságos csavargó s midőn a champagne borok az asztalra rakattak, egyik szolga egész megvetőleg