Ellenőr, 1872. szeptember (4. évfolyam, 202-226. szám)
1872-09-11 / 210. szám
Előfizetési árak M b lm . ; t© frt. — kr. I Évnegyedre . ; 5 frt. — kr. Filérre . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1980 . Egyes szám ára 10 krajezár. Szerkesztési iroda: Fentexi, nádor-utcza e. czím. Semmit mi közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem villáik őrünk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő levelek csak bémentesen fogadtatnak el. 210 szám. Megjelenik minden reggel, kidve hétfőn 8 ünnepre következő napon. Szerda, september 11. 1872 A hnot illeti! reertmátiók Légrády testvérek irodájába (nádor utcza 6. sz.) intéztmdők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Centen, nádor-utcza 6. szám. (Légrády testvérek irodáiéban). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, két sas utcza 14. m. al. « intézeti dék. * IV. évfolyam. TÁVIRATOK. Berlin sept. 10 (Az Ellenőr távirata.) Ferencz József császár a Lipótrend nagykeresztjét adományozta Károlyi osztrák-magyar követnek s a követség összes személyzete dekoráltatott. Bécs sept. 11. Bismarck herczeg fogadván azon küldöttséget, mely neki Berlin városa díszpolgári oklevelét átnyújtotta, a Pr. értesülése szerint e szavakat intézte a küldöttség tagjaihoz. Ne gondolják önök, hogy a fejedelmi találkozásnak nagy horderejű politikai czélzatok feküsznek e háttérében; a három császár összejövetele barátsági tény. — Amit itt önök-’ nek mondok, terjeszszék minél szélesebb körben. Mindenesetre magában foglalja e találkozás az uj német birodalom teljes elismerését, de minden egyéb politikai czélzat távol esik tőle. Berlin sept. 10. Andrássy gróf tegnap késő este látogatást tett Bismarck hgnél s egy óra huszat maradt nála. 10. Ma pedig a koronaherczeg tisztelte meg Andrássy grófot látogatásával. London, sept. 10. A Times-nak távirják Berlinből. Austria, Német- és Oroszország a fejedelmek összejövetele végével körjegyzéket fognak kibocsátani, mely kifejtse az összejövetel békés természetét. Berlin sept. 10. A három császár, a fejedelmek és főherczegek ma a wuszternacki hadgyakorlatokon voltak kün, sátorok alatt reggeliztek s délután tértek vissza. Berlin sept. 10. Vilmos császár tekintettel az osztrák császár iránti etiquettere nem fogja Sándor czárt a határig elkisérni.1fj Berlin sept. 10. Andrásy grófot a „Spen. Ztg.“ szerint a tegnapi udvari ebéd után Vilmos császár külön kihallgatáson fogadta. Páris, sept. 10. (Az Ellenőr távirata.) Londonból érkező tőzsdetáviratok jelentik, hogy egy hatalmas finánczkotteria kisérleteket tesz onnan, miszerint a török sorsjegyek e héten történendő kibocsátását Németországban és Ausztriában meghiúsítsa, illetőleg az ottani pénzpiaczokat elkedvetlenítse. Bécs, sept. 10. (Az Ellenőr távirata.) Mint Posenből írják, több gneseni apát kérte a kormányt, hogy Ledochowski érseket mint jezsuitát és külföldit utasítsa ki a birodalomból. Madrid sept. 10. A barcellona-valenciai vasúti postavonattal Tarrangona és Tortosa között töltésomlás következtében szerencsétlenség történt s az utasok közöl többen vesztették életöket. Zágráb sept. 10. A tüzérség tegnapi kirándulása Mazimirbe valóságos népünneppé akkuit, melyben ezerekre menő néptömeg vett részt, s mely tánczmulatsággal ért véget a fényesen kivilágított lövöldében. — Az ellenzéki lapok ez ünnepélylyel szemben, állítólag annak németes jellege miatt — ellenséges állást foglaltak, az unionista közlönyök ellenben rokonszenvesen nyilatkoznak róla s kiemelik annak minden politikától ment jellegét. — Ha a társadalmi életben a német elem dominál, ennek oka azon benszülött horvátok közönyössége, kik futva kerülnek minden oly intézményt, mely munkát és valódi polgári áldozatkészségetkövetel, Frankfurt, sept. 10. (Kezdet.) Váltóárf. Bécsre 106.—.Amerikai 1882-re 96.37. Osztrák hitelrészvény 366.50. Osztrák államvasp. részv. 360.50. Ferencz József vasp. —.—. Galicziai. —. Évjáruléki ezüst 65.—. Évjáruléki papír 65.55. Osztrák bankrészvény —. —. 1860 dik 94.38. 1864-diki —Győr-Gráczi —.— Lombardok 230.75. Frankfurt, sept. 10. (Zárlat.) Váltóárfolyam 107.08 1859-diki e, metalliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.— Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —. Uj adómentes kölcsön —. —. Amerikai 1882-re 96.— . 1854-diki sorsjegy —.—. 1864-es 163.75. Lombard 224-75. Évjáruléki papír 61.—. Osztrák bankrészvény 940.—. Osztrák hitelrészvény 365.50. Osztrák államvasp. részvény 367.50. 1860-ki sorsjegy 93.56 Ferencz József vaspályar. —.—. Győr-gráczi —.—. Évjáruléki ezüst 65.—. Magyar sorsjegyek —.—. Gömöri vasút 1. —.—. Németosztrák bank —.—. Galicziai 262.50. Utóbörze —. —.—. Bécs, September 10. (Kezdet.) Hitelintézeti részvény 154.75. Magyar földhitelint. 81.75. Angol-magyar 109.75. Angol-Ausztriai 318.75. Magn. hitelrészvény 338.60. Francomagyar 118.50. Váltóbank 328.—. Napoleond'or 882.— Államvaspálya 362.—. Lombardok 197.90. Galacziai 255.— Trammway 289.—. Magy. sorsjegy —. 1860-as 102.30. 1864-es 145.75. Bécs, sept. 10. (Zárlat.) Hitelrészvények, 339.90 Magyar földhitelintézet 128.50 Angol.Magyar 112.25 Angol-Ausztria 325.50. Magyar hitelrészvény 150.— Franczia- Magyar 103 — 50. Váltóbank —.—. Napoleond 189—. Államvasut 242.—V Lombardok 214.30. Galiczia 133.— Trammway 331.—. Magyar sorsjegyek 107.50. 1860-ik 66.1, 1864-iki 105.— Magyar jutalomsorsjegy-------Hitelsorsjegy 33.50. Arany 525.—. Frankfurt 525. Páris hitel 42.50. Járadék 66.30. Ezüst 145.50 London 109.10. Török sorsjegyek 7.80. Bécs, sept. 10. (Hivatalos zárlat.) Magyar föld- Tehermentesitési kötvényt 82.25. Salgó-Tarján 165.Ma-gyarr hitel 147. — .— Magyar záloglevél 88.75. Erdéhi 28.50. Magyar keleti vasút 134.75. Magyar sorsjegy 182.50 tiszai vasút 263—. Magyar vasúti kölcsön 106.—. Angolmagyar 116 25. Franco-magyar b. 116.50 Alföld 180 — Magyar északkeleti v. 167.75. Keleti vasúti elsőbbségi kötv. 80.75. Porosz pénztári utalv. —. Magyar földhite 128. — . Magy. gözh. előbbségi kötv.—.—. Török sorsjegy 18.. s bizonyosan látva e fejedelmi maskaradok pompáját, mint mi, meg fogják ők is unni a monarchiát. — A franczia-angol keresk. szerződés, mely fölött jelenleg folyik a tárgyalás a két állam közt, a „Times“ szerint emez alapelveken fog nyugodnni. Hogy a két nemzet saját érdekei szerint állapíthassa meg annak idejében az egyes pontokat, a záradékok bizonytalan időre köttetnek é s hallgatag beegyezés alapján tartatnak fan addig a meddig. Azon esetben, ha valamelyik fél, egyik vagy másik forgalmi czikk tarifáját módosítani óhajtaná, ez nem vonja szükségkép maga után sem az egész szerződés felmondását, sem a többi pontok módosítását. Ily módosítás csak akkor lép hatályba, ha a másik féllel kellő alakban közöltetett. Némely angol keresk.kamarák véleményétől eltérően, a franczia kormány határozottan kijelentette, hogy az általa javaslatba hozott módosítások semmi védvámszerű iránylattal nem bírnak és nem egyebek, mint a franczia államkincstár szükségletei által megklvánt pénzügyi intézkedések következménye. Ehez képest compensationális vámok életbeléptetését hozta javaslatba a franczia kormány azon arányban , mely a nyersanyagok és a készítmények ára között tüzetesen megállapítható, mely vámok pl. a gyapotiparnál 2, a selyemnél 2112 s a gyapjúnál 3 százaléknak felelnek meg. — Ugyanez alapokon hasonló alkudozások vannak folyamatban Francziaország és a többi hatalmak között is. — A montcenisi alagútnak franczia részről megkisérlett aláaknázásáról az olasz lapok a legkülönösebb híreket hozták a napokban; elbeszélték, hogy a franczia katonai mérnökök már meg is kezdték a munkáltokat s felszólították a felső olaszországi vasúttársaságot, hogy csak egy siintra szorítsa egy ideig közlekedését. E hírekre megjegyzi most a Siécle, hogy oly korban, midőn a romboló szerek oly óriási tökélyre emeltettek, midőn feltaláltatott a dynamit s midőn egy alagút légberöpitése legfőlebb nehány pszez műve lehet, valóban gyermekes volna azon terv, melyet olasz részről a franczia kormánynak tulajdonítanak. — Egy holt ember lakodalma. Hyacinthe atya, mint irtuk, e hó 3-án megnősült, miről értesülvén a párisi karmeliták, kiknek szerzetébe előbb tartozott, még az nap reggel ravatalt állitván fel templomukban, szerzettük bevett szokása szeri annak rendje szerint eltemették a pátert, ki meghalt reájok nézve, a midőn nehány órával később egy csinos 35 éves özvegygyel volt örök frigyre lépendő. Meriman Emilia aszszony nemrég tért át a protestáns hitről a katholikusra s Angliában mint egyik jobbnevű írónő ismeretes, több rendbeli irodalmi dolgozata, tetsző regényei és versei által. Van egy 16 éves fia is. Meriman asszonyság kikeresztelkedése alkalmából írta volt Hyacinthe atya azon szép egyházi beszédet, amely „Egy protestáns nő hitvallásához“ czím alatt legközelebb jelenik meg Párisban. A házasság Londonban a Westminster apátságban ment végbe. — A berlini találkozás alkalmából megjegyzi a Siécle, hogy azon látvány, mely jelenleg a berlini nagy császári színpadon lefolyik a legmegrögzöttebb monarchistát is képes megnyerni a köztársaságnak. Nem kell egyebet tenni a népeknek mint összeadni azon sommákat, melyekbe a császárokat, királyokat, fejedelmeket és herczegeket kísérő paszomantos szolgasereg kerül, é• felszámítani azon semmittevőket, kik pazarul élnek, hányják az aranyat az ablakokon. A kolozsvári egyetem. Pár hét múlva megkezdődik az új tanév s akkor meg kell nyílni a kolozsvári egyetemnek. A világon mindenütt, ahol csak vannak magasabb tanintézetek, egy ily nevezetes tényt, egy új egyetem megnyíltát oly eseménynek tartják, melyről a nyilvánosság előtt szólni, s a kérdést minden irányban megvitatni okvetlenül szükséges, mert az ily esemény már nem oly kis fontosságú, mint például valami másodharmadrendű pénzügyi törvény, melyet végre experimentum gyanánt is fel lehet állítani s ha rosznak bizonyul, a legrövidebb uton hatályon kívül helyezi a törvényhozás, — itt magasabb szempontok a cultura nagy fontosságú kívánalmai jönnek számításba s amily igaz az, hogy egy ország culturfejlettségének fokát magasabb tanintézeteinek száma és szervezete határozza meg, oly elvitazhatatlan az is, hogy helytelen vagy schlendrian szervezetű, vagy fejletlen, tökéletlen tanerőkkel benépesített új egyetem sem culturviszonyainkra, sem a tudományos világ előtti reputatiónkra nem fog előnyösen hatni. Kétszeresen szükséges e dolog megvitatása a kolozsvári egyetemnél, mely neki egy már meghozott törvény, tehát a törvényalkotás minden frasisán keresztül ment s bőven megvitatott szabályzat szerint szerveztetik, hanem a miniszter szervezi azt saját felelőssége mellett saját belátása szerint, sőt most a legújabb miniszterváltozás következtében az új kultusminiszter teendőjévé vált a kivitel végleges megoldása. Mi szívesen elhiszszük, hogy az új miniszter iparkodni fog a kivitelt saját legjobb belátása szerint eszközölni, azonban ne vegye tőlünk rész néven, ha neki a csalhatatlanságból egy makulányit sem tulajdonítunk s mind az ő, mind a közönség megnyugtatása szempontjából óhajtjuk, hogy azon új tanintézet szervezetére vonatkozó szabályok hatályba léptetésük előtt köztudomásra jussanak. Ezt már rég meg lehetett volna tenni, de még most sem késő, mert a kérdés annyira nagy horderejű s a nagy közönséget oly élénken érdekli, hogy a fölött azonnal ki fog fejlődni egy oly eszmecsere, mely a szereteti szabályok netaláni hiányait kideriteni s nem koczkáztatja a miniszter azt, hogy elzárkózva a közvélemény szavától, ok rendszabályokkal szervezi az uj egyetemet a mely rendszabályokat mindjárt kezdeben tatarozgatni, javitani s igy már a legelső időszakban változtatni kell. Fölhíjuk tehát a kultusminiszter úrat, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a lapok útján tegye közzzéazon szabályokat, melyek keretében az új egyetemet szervezni fogja. Az új egyetem felállításának másik nevezetes pontját a tanítek megszerzése, vagyis az új intézethez szükséges tanárok kinevezése képezi. Nem szenved kétséget, hogy egy egyetemnek tekintélyét mindig a tanárok tudományossága szerzi meg. Vannak egyetemek, melyek valamikor a világ legelső tanintézetei közé emelkedtek pusztán csak azért, mert benne első rendű tudorok voltak a tanárok, de a kiknek halála után az intézet nevezetes volta is elenyészett, — más egyetemek ismét az egész világ előtt kitűnő hírben álnak azért, mert tanáraiul mindenkor mindig a világ elsőrendű tudorai hivatnak meg. Fájdalommal kell constatálnunk, hogy hazánkban még ekkoráig nem volt ily egyetem. Egyetlen egyetemünk a pesti soha sem tudott a boldog középszerűségen felül emelkedni, míg azonban alul igen sokszor állt, sőt mi készek vagyunk bárkivel is elfogadni a vitát annak bebizonyítására, hogy a pesti egyetem ma is alatta áll a középszerűség színvonalának. A pesti egyetemnek magyar jellege eddig mindig csak .Abban nyilatkozott, hogy itt a tanárok kinevezésénél mindenkor a „magyar barátság* — vagy jobban mondva a protectió-systema uralkodott. „Exempla sunt odiosa“ . . . Nem akarunk a legújabb idők történetéből meríteni példákat ez állításunk bebizonyítására, hanem felhozzuk azon régi esetet, midőn az élet-tani tanszékre Purkynje mellőzésével Soridán neveztetett ki. Amavilághírű tudós! — ez a tudományos világban verus volt. És e rendszert sem az idő, sem a sokszor változott körülmények nem tudták kiküszöbölni, annyira, hogy ha mégis e rendszer daczára is kerültek kiváló tudósok a pesti egyetem tanszékeire, ez nem azért történt, mintha a rendszer változott volna, hanem egyszerűen csak azért, hogy esetleg egy kitűnő férfi jutott a protectió-systema kosarába. És ha e rendszer még ott is káros, ott is megszüntetendő, ahol a protectio gyermekei az egyes üresedések alkalmával csak egyenként s hosszabb időközben juthatnak az őket meg nem illető pályára, még sokkal károsabb, még sokkal inkább kerülendő a tömeges kinevezések alkalmával. Köztudomású dolog, hogy még Pauler úr kihirdette a kolozsvári egyetem tanszékeire a pályázatokat. Azt mondják sok kitűnő tehetség is folyamodott. Pár hét alatt meg kell történni a kinevezéseknek s e körülményre különösen felhívjuk a cultusminister úr figyelmét és felkérjük őt, legyen szives oda törekedni nehogy az uj egyetembe is bevezettessék a régi egyetemnél uralkodott rész rendszer. A volt cultusminister urnak van egy különben igen derék keresztfia s úgy halljuk a tanárok kinevezését illetőleg ő beírt az informatio által gyakorolható befolyással, azonban mi azt hisszük hogy az uj cultusminister urat elődjének komasági viszonyai nem obligálják s elvárjuk tőle, hogy mielőtt e nagy fontosságú kérdésben végleg határozna, teljesen jogosult és megnyugtató informatiót szerezzen magának. Most egy egészen új tanintézetről van szó, hol a minisztert régi rész szokások, vagy hagyományos gyarlóságok nem korlátozzák, de más részről oly sok tudományág férfiainak tudományi értékét egy ember nem határozhatván meg, szükséges hogy a miniszter az új intézet előnyére zsákmányolja ki helyzete szabadságát s azért felhívjuk őt, hogy mielőtt a tanárok kinevezése iránt végleg határozna, hívja össze az ország legkitűnőbb tanférfiait és illető szaktudósait s a kinevezéseknél kövesse azok informatióját. Mi nem szeretnék ha a kolozsvári egyetem kathedrái továbbra is gradus volnának a pesti egyetem tanszékére, sőt — miután a pesti egyetemet egészben véve rosznak tartjuk s azt óhajtjuk, hogy a kolozsvári egyetem egészben véve jó legyen — mi azt szeretnők, ha az új egyetem oly tanerőkkel láttatnék el, hogy nagyobb dicsőség lenne ott tanár lenni, mint Pesten. Azért tehát ne zárkózzék el, hanem keresse föl a miniszter úr az illetékes informatiót, sőt ha ne talán egyik vagy másik tanszékre nem jelentkezett volna illetékes pályázó, azon tanszékre csak helyettes tanár neveztessék ki, főn tartván a rendes tanár kinevezését azon időre, midőn oly egyén kerül, aki tanszékének díszére válik. Ne feledje az uj cultusminister ur, hogy ministerkedésének az lesz első nevezetesebb cselekvénye s már csak ezért is iparkodjék e kérdést a lehető legkorrectebben megoldani. Julius. — Ghyczy Kálmán nagy horderejű nyilatkozatáról elmondjuk nézeteinket a napokban. Előbb azonban a jobboldal közlönyeit illeti a szó. ■ A jobboldali lapokban olvassuk, hogy a Deák - kör azért nem vehet fel baloldalit a delegáció tagjainak névsorába, mert a baloldali körnek fennáll egy határozata, mely szerint a delegátióban részt venni nem akar. Ezen indokolás alaptalan. A baloldali körnek nem volt olyan határozata soha. Pártunkban fordult elő válság a delegátió miatt, de ezen válság kiegyenlítésében épen az volt a főpontok egyike, hogy a delegátusok megválasztásának s a delegátióban való részvételnek kérdését saját elhatározása szerint, nyílt kérdés gyanánt, tekintheti mindenki. Ennek folytán a múlt országgyűlés alatt némelyek (mint e sorok írója is) szavaztak, mások pedig nem szavaztak a delegátusok megválasztásakor, így áll a dolog most is. Semmiféle párthatározat nem akadályoz senkit a baloldali kör tagjai közül abban, hogy részt vegyen a delegátusok megválasztásában s delegátus legyen ha megválasztatik. A jobboldali eljárás kérdésbeni indokolása tehát tévedésen alapszik. Csernátony.—A képviselőházi jegyzők megválasztására nézve általunk, mint pártunk küldöttei által a Deákpárt elnökéhez átvitt fölhívás tárgyában, nehány jobboldali lapban téves közlések foglaltatván, a nélkül, hogy a közlemények czáfolgatásába bocsátkoznánk, az igazság földerítése érdekéből szükségesnek tartjuk a tényállást egyszerűen előadni. Ez következő: Perczel Béla úr, mint a Deákpárt elnöke előtt, f. hó 9-én estéli 6 órakor megbízatásunkhoz képest kijelentettük pártunk nevében, hogy bár óhajtandó volna, miszerint a pártok számarányának megfelelően, legalább 2 ellenzéki jegyző választassák, de ha a Deákpárt továbbra is ragaszkodik ahoz, hogy az ellenzék köréből csak egy jegyző legyen, méltányosnak tartjuk, hogy legalább az ellenzék részérőli kijelölés a jobboldal által figyelembe vétessék. Ennek nyomán kijelentettük, hogy mi pártunk kebeléből Huszár Imrét jelöltük ki a jegyzői állomásra, s azon esetben, ha a Deákpárt ezen jelöltünket elfogadja, s rá szavazni kész, pártunk nevében ígéretet tettünk, hogy mi is elfogadjuk a Deákpárt által kijelölendő öt tagot, s reájuk adandjuk szavazatunkat. Ellenben azon esetben, ha jelen ajánlatunk el nem fogadtatnék, mind a hat jegyzőre saját pártunk kijelölése szerint fogunk szavazni. Megkértük ezek után Perczel Béla urat, hogy szíveskedjék ezt pártjának bejelenteni, s a párt ez iránti megállapodásáról bennünket még az estve folytán értesíteni, ettől lévén felfüggesztve a többi jegyzők kijelölése iránti intézkedésünk. Estve 8 óra tájban megjelent körünkben Ottlik Géza képviselő úr, s a Deákpárt nevében nekem Várady Gábornak (Tisza László távol lévén) tudtul adta pártja azon válaszát, miszerint az a jegyzői és más választásokra nézve az ellenzék kijelölési javaslatától függetlenül fog intézkedni. Pest, 1872. sept. 10. Várady Gábor, Tisza László. * Sokkal komolyabban meggondoltuk a helyzet kívánalmait, mintsem a Deákkör eljárása felett azon egyszerű megjegyzésre ne szorítkoznánk,hogy azt teljességgel nem értjük s nem tudjuk megegyeztetni azon gratuláló hangulattal, melylyel Ghyczy nyilatkozatát fogadta a jobboldal. S még kevésbé értjük azt, ami a kérdésbeni eljárásra vonatkozólag Deák szerepléséről áll a lapokban s foglalkoztatta a ház folyosóinak talányfejtegető csoportulatait. Csak annyit vélünk látni, hogy azon eljárást és jelesen Deák magatartását valami titkos rugó idézte elő. Ezt azonban jelenleg nem kutatjuk. Majd felfedi valamely fordulat. Pártunk kimondotta, hogy elvi álláspontját fenntartja, de nem zárkózik el a Ghyczy nyilatkozata folytán jobboldalról jöhető javaslatok tárgyalása előtt. Én, ki ezen határozatot helyeseltem, s akinek különben sem feladatom megnehezíteni a viszonyok javulhatásának útját, elégségesnek tartom a kérdésbeni eljárás meglepő voltáról nem mondani többet, csak azon reményemet fejezni még ki, hogy tán félreértésen alapult az egész. /.. Szerkesztő. x i • 'T* — Múltkor közöltük azon felhívást, melyet a 48-as kör intézett a baloldali körhöz. Most közöljük a választ, mely a baloldali kör I küldöttei által ma nyuttattott át a 48 as körnek. Mai számunkhoz egy fél év Melléklet van cPfMffj&wn. Az országgyűlési 48-as kör tagjainak Pesten. Tisztelt képviselőtársak, Kedves barátunk! Az országgyűlési 48-as kör összes tagjainak megbízásából, Iványi Dániel és Kállay Ödön tisztelt képviselőtársaink által az országgyűlési balközép párthoz egy fölszólítás intéztetett, mely szerint az ellenzéki két párt egyesülése szempontjából, és ennek elérésére, mindkét párt kebeléből bizottság küldessék ki, melyek együttes tanácskozásban egy közös programmot készítsenek és ezen munkálatokat helybenhagyás végett ravndenik a maga küldőivel közölje. Ezen fölszólitás a baloldali körnek, egyedül alakulás végett egybehívott első értekezletében adattak át, ez okból ez rögtön tárgyalható nem lévén, az értekezlet a legnagyobb készséggel elhatározó, hogy eme fölszólítást a legközelebbi e czélra is egybehívott értekezletben fogja tárgyalás alá venni. Ezen értekezlet folyó hó 7-kén megtartatván, a 48 as kör országgyűlési képviselőinek nagybecsű és bizalomteljes fölszólításására egyhangúlag elhatároztatott, hogy minek utána a balközép párt már 1867 ben kiadott programmjában kifejtette elveit, kijelölte a szért, amely felé törekedni kötelességének ismeri, kifejezte azt, hogy megválasztva az időt, a körülményeket és az eszközöket fog elvei valósítására működni. Most is ezen elveket tartván helyeseknek, ezen czél felé törekedni ismervén kötelességének, s előbbi eljárási útját tartván követendőnek, a 48- as párttal közös programm fölállítását lehetőnek nem tartja. Ez okból a hozzá intézett nagybecsű felhívásnak nem felelhet meg, és erről a 48-as párt tisztelt tagjait küldöttségileg értesiteni rendelte. A baloldali pártértekezlet megbízásából. Tisztelt képviselőtársainknak, Kedves barátainknak Pest sept. , 1872 őszinte tisztelői Simonyi Lajos: Csernátony Lajos: A fejedelmek ünnepélyei Berlinben. Berlin, szept. 8. (Saját levelezőnktől.) Boldogok a meghívottak, mondja a szent írás, mert övék a mennyek országa, eszerint mi is a boldogok közé tartoztunk, mert magas pártfogás utján azon kevés boldog halandó közé tartoztunk a kiknek nemcsak az éji zenéhez sikerült úgynevezett „Passiv Schein“-t szerezni, hanem még az operaházba is bejutottunk még pedig csakugyan a mennyországból, azaz a legfelsőbb régiókból gyönyörködhettünk ama szép daliás termetü porosz katonaságban, melyet a császár nemcsak a harczmezőn — nemcsak a parádén, hanem még a színházban is maga körül szeret látni: ekként mindig be akarván mutatni a nagy világnak, miként ő neki mindene a katonaság, fölébe helyezi azt minden polgári tisztviselők, — birák, ügyvédek, és loyális hivatalnokoknak, de még az öszszes polgári népnek, — hogy is gondolhatna az sokat a köznépre, a kinek oly dicső katonasága van. De bocsánat, önök várják az események, — látványosságok hű leírását s én philosophálni kezdek; — tehát tegnap befejezvén levelemet, lefutottam a lépcsőkön, bedobtam hevenyében irt soraimat az első postaszekrénybe és siettem az operaházba, melyet már délutáni 4—5 órától kezdve sűrü néptömegek állottak körül. Az előadás nem volt úgynevezett díszelőadás, minthogy Ferencz József ő felsége gyásza miatt színházba még nem megy. — Vilmos császár kivonatára pardon legfelsőbb parancsára(Befehl) adatott. Margano. — A színház 9/10 része katonasággal volt megtömve s még a polgári elem számára fentartott 710-ed rész hely is csak a résza, a földszint zárszékei egytől egyig tisztekkel vannak betöltve, első és másodemeleti üléseken már egynéhány tisztet nejével együtt látunk s csak a 3-ik és 4-ik emelet nehány ülése van fentartva a mi katonák számára. Vilmos császár tudvalevőleg nagy kedvelője a balletteknek, s ennélfogva senkit sem lepett meg, hogy parancsa e napra is az ügyes és csinos tánczszemélyzet érdekében ütött ki, reám személyesen azonban más meglepetés várt. Ugyanis míg saját hazánkban magyar operánk még csak alig van egy-kettő és sokak által a magyar zene létezése vagy teljesen eltagadtatik vagy legalább ócsároltatik, Íme tegnap tapasztaltuk, hogy a mivel még mi sem birunk, egy magyar balettel, azt Berlin mutatja fel. Morgano egy varázslatokkal összekötött tánczosnő, melyben egy magyar és cseh gróf és úgy látszik az ördögnek szintén egy főúr képében megjelenő czinkosa küzdenek szerelmek tárgyáért, míg végre a fiatal László grófnak sikerül ellenfelét a kereszt segélyével megsemmisíteni. Mint itt a tánczmüvek egyátalán, úgy ez is nagy diszszel, pompával van kiállítva s minthogy a cselekmény tere, egy előjátékot kivéve, Magyarország (ide valamikor régen) találkozunk itt, nemcsak magyar diszruhás főurakkal, harczosokkal, hanem pórnéppel is ; ez utóbbi kevésbé volt hűen ábrázolva, hacsak a tótokat is nem számítjuk a régi magyarság közé és magyar menyecskéink is sok kívánni valót hagytak fenn; mindazonáltal mondhatom, hogy kivált, helylyel közel inkább lettem volna hajlandó hinni, hogy talán Erkel és Campilly állították össze e művet, mint a berlini Hertel (zene) és Taglioni (táncz) s bár az előforduló magyar tánczokról sem mondhattam volna, hogy tökéletes élethűek, de mégis láttam oly pompás bokászókat és toborzókat, hogy szinte elcsodálkoztam e németekből előállított magyar tánczosokon. Az előadás idején megjelentek az orosz nagyhg. Vlladimir, Károly bg nejével együtt, úgyszintén Frigyes Károly bgné, több orosz és osztrák főtiszt az udvari páholyokban; valamivel később épen előadás közben érkeztek meg Vilmos császár és az orosz czár, s azért csak halk felkiáltás-