Ellenőr, 1872. november (4. évfolyam, 254-278. szám)
1872-11-01 / 254. szám
gül egészen változott viszonyok közt fog eléje lépni az elfogadás kérdése. A Kreisordnung felett folyt tárgyalás összbenyomása eddig fájdalom az, hogy a ház mind a tényleges helyzetet, mind hatalmának mérvét a koronával szemben teljesen félreismeri. — Az angol-franczia keresk. szerződés a „D. News“ szerint alig fog két hét előtt aláíratni. Szó volt róla, úgymond, hogy még 1. évi deczember 2-án érvényre fog em meltetni, de azok, kikre nézve e szerződés nem előnyös, megtesznek mindent, hogy e határidőt minél messzebbre tolják. A manchesteri keresk. kamara küldöttsége magánkihallgatáson volt közelebb Granville külügyéinél, hihetőleg, hogy kifejtsék a kormány előtt a franczia elnök által előterjesztett új tarifa, tisztán védvámszerű természetét, azonban alig hihető, hogy elérte volna a küldöttség czélját, amelyet itt maga elé tűzött. Más részről különben azon meggyőződésben élnek Manchesterben, hogy az új szerződés nevezetes javítást hoz létre a vám tárgyában felmerült villongásokban. A nemzetközi kereskedés iránt érdekkel viseltető egyének előnyökre is igyekeznek fordítani e körülményt. A zürichi lengyelek a svájczi néphez eme kiáltványt intézték: „Nezsajeff, az orosz agitator, az orosz forradalmi párt szervezője, melynek czélja volt a legbarbárabb orosz kormányt megbuktatni, az itteni rendőrség egyik orosz kéme által feljelentetvén, elfogatott és hónapok óta fogságban siütődik. A zürichi cantoni kormányzat ezen eljárása bámulatba ejtett minket, lengyel menekülteket. Mindazáltal vizsgálni kezdettük azon eljárás indokait, mely az orosz agitátort, ki csak nagy bajjal szabadulhatott meg az irtóztató kínoktól, s az orosz czár bitójától , szabad menedéki jogától megfosztatott. — De miután megtudtuk, hogy az elfogatás oka egy orosz, kémen elkövetett gyilkosság volt, melyben Nezsajeff is részt vett, minket is, kik eddig a czár kancsukájától és bitójától biztonságban voltunk, aggály fogott el a jövő iránt, mert az orosz kormány kívánságára minket is kiszolgáltathatnak, miután tudvalevőleg mi is részt vettünk 1863- ban az orosz kémek meggyilkolásában. Mint értesültünk a kormány tanácsa a Nezsajeff féle nör vizsgálatával foglalkozik s e magas hatóság hajlandó is kiszolgáltatni őt, mert közbüntettesnek tartja. Hogy Nezsajeff politikai bűntettes, felesleges bizonyítgatnunk, eléggé tanúsítják ezt azok , kik különböző ürügyek alatt kiszolgáltatását követelik. De ha a kormánytanács nem ismeri Nezsajeff múltját s a szenvedések alatt görnyedező orosz paraszt sorsát, akkor azokhoz kellett volna fordulni, kik az orosz kancsuka despotismus megbuktatásán dolgoztak; ezek pedig az orosz és lengyel menekültek. De hogy oly kormánytól kérjen informatiókat, mely minden alattvalóját kancsukával és bárddal fenyegeti, mely kezdve az írnoktól fel a miniszterig, kivétel nélkül a czárnak hóhér és kémszolgálatokat tenni törekszik, s e tettet legfőbb erénynek tekinti, mely kormány a Nezsajeff által szervezett társulatot a kinzópadra vitte, nyelvét vágatta le, szemeit szuratta ki, s egy ily kormánynál tudakozódni, legbelsőbb meggyőződésünk szerint, valódi republikánushoz és republikánus kormányhoz méltatlan. Azonnal Nezsajeffnek külföldre menekülése után minden európai kormánynál megjelentek az orosz spionok, és követelték kiadatását,közbüntettésnek jelezvén őt. Anglia megvetéssel utasította vissza e követelést, és szabad tartózkodási jogot engedett Netsajeffnek. Ott valódi neve alatt élt és még egy lapot is adott ki, így bánt Netsajeffel a nem republikánus ugyan, de az emberi jogokat tiszteletben tartó angol kormány, nem tevén különbséget állampolgárok és külföldiek között. Ha mégis ily előzmények után kiszolgáltatnék Nezsajeft, ezennel kijelentjük az egész világ előtt, hogy akkor a zürichi kormány nem solidáris a néppel. — Ezért az igazság érdekében a svájczi néphez fordulunk arra kérve, hogy a köztársaság szent jogait érintetlenül tartsa fenn és a kormányt a republ intézmények elleni bűnténytől óvja meg. „Minden sociáldemokrata lengyel egylet nevében.“ — Nezsajefet azonban, mint tudjuk, minde mellett is kiszolgáltatta a svájczi kormány. A vatikániból sugalmazott „Osservatore romano“ nem helyesli a franczia klerikális lapoknak a köztársaság elleni hadjáratát, s kimutatja hogy eme kormányforma tökéletesen megegyezik a vallással. A köztársaság — úgymond — nem előcsarnoka sem a monarchiának, sem a kommunénak. A köztársaság nem kísérlet, de igenis befejezett tény, elfogadva minden becsületes ember által. E mellett Európa, bármily monarchikus legyen is, bizonyára nem nézheti rosz szemmel azon köztársaságot, mely a demagógia ellen folytatott harczból született, és amelynek nincs szándékában pactálni avagy transigálni a kommunismussal Ez oknál fogva a franczia köztársaság biztosíték Európa békéjére nézve. Az olaszországi áradások legsúlyosabban látogatták Ferrara és Mantua megyéket, melyeknek termékeny földei elpusztítvák, városai és falvai vizben állanak s mintegy 10.000 lélekre menő lakosa futni kényszerült; töménytelen ház összeomlott s ha még néhány napig tart az áradat a legerősebb épületek sem lesznek képesek ellenállani. Sok helyütt a falvak lakosai napok óta községük körül sánczolásán fáradoznak éjjel nappal szakadatlanul s leirhatlan a rémület mindenfelé Francziaország regenerálójának feltételei. Edgar Quilet nem rég hosszú czikksorozatot írt e czím alatt, melyet mi is ismertettünk,s mely most önállóan is meg fog jelenni a szerző következő előszavával: Ha vagyok valami, úgy egyátalában szabadszellemnek nevezhetem magamat, s e könyv is a szabadságnak van szentelve. Minden lapja a tusa órájában íratott s amint a kérdések felbukkantak, legott kerestem mindegyikben az alapelveket, melyek tartós békét és nyugalmat biztosíthatnak számunkra. Mert bármint hímezzünk-hámozzunk, utóvégre is tudnunk kell, hová akarunk jutni. És én ezt igyekeztem kimutatni e munkámban. Francziaország minden időben tele volt dilettánsokkal és műkedvelőkkel a „ közjó mezején, kik míg rabszolgaságban sorvadnak, szabadsággal szoknak kérkedni, és mihelyt előtalálják, átkozzák , készek lennének megbüntetni, mintha csak árulást követett volna el, minthogy épen nem hasonlít azon eszméhez, amelyet maguknak róla alkottak. S hogy magukat megboszulják, ismét visszaállanak a régi rabszolgaságba. Ne döbbenjünk meg, ha mai napság a nép előhaladást tesz, olyat, aminőt az úgynevezett magasabb osztályok tenni nem képesek. A nép megőrizte ösztönét és követi, míg ellenben azon emberek, akik felvilágosultabbaknak tartják magukat, félvilágosságukat használva, körülbástyázzák magukat előítéletükben, és növelik vakságukat. Nagyon jól tudjuk, hogy az öreg embernek nagy fáradságába kerül magát átalakítani. Ma még jobban tudjuk ezt. Mennyi lárma, mily fogcsikorgatás, ha csak egyetlen lépést is kell tenni a jó és az igaz ösvényen, úgy látszik, hogy borzasztó fájdalmat okoz mindez, ha az ember eddig rosz és hamis utakon járt. A franczia társadalom demokratia. Ezt senki sem tagadja. Ez a mi politikai axiómánk. De ha valaki azt indítványozza, hogy menjünk át az elvről a cselekvésre, s szervezzünk demokratice egy társadalmat, legott kész a skandalum, s a legbölcsebbek is két kézzel hányják magukra a keresztet. ■ Majd eljő a nap utódainkra nézve, amidőn megszűnik a tusa heve. S ekkor világosan ki fog tűnni, hogy soha egyetlen korszakban sem folyt hevesebb küzdelem az árnyék és a dolog között mint itt. A királyság kisértetei, melyek közöttünk születnek, rendes társai Francziaország vereségeinek. Szerencsétlenségeink idején mindannyiszor megjelentek, annál merészebben, minél mélyebb sebeket kapott hazánk a csatatéren. Ha élve el tudnák temetni, ismét ők uralkodnának. A különböző tervek között, melyek az alkotmányreform terén újabban felmerülnek, ott van mindenek előtt a kötelező népszavazás. Úgy de hová vezet, ráparancsolni valakire, hogy gyakorolja szavazati jogát , különben magas pénzbírságot fizet? Nálunk, aki visszatartja magát a szavazástól, nem mindig közönyösségből cselekszi azt. A leggyakrabban fél elárulni meggyőződését, mert még százados uralom alatt érzi magát. Beszélni és cselekedni meggyőződése szerint, veszély reá nézve , ha munkás, elveszti gazdag clienseit, ha földmivelő elveszti bérletét. Egy szavazat, és szabad ég alá jut maga, neje és gyermekei. Ily veszélyben visszatartja magát és megmenti családját és lelkiismeretét. Az ily ember szavazásra kényszerítve mindig lelkiismerete ellen fog szavazni, úgy amint azt a pap, avagy a földesúr parancsolja. Mielőtt börtön avagy pénzbüntetés terhe alatt szavazásra kényszerítenék a szegényt, gondoljunk arra, hogy megakadályozzuk, miszerint szavazatuk végromlásukat idézze elő. Én figyelemmel tanulmányoztam Francziaországot, és meg vagyok győződve, hogy a tudatlanság, amelyről az egész világ beszél, nem a legnagyobb baj nálunk. Hozzá kell csatolnunk ama százados félelmet, mely a föld népére nehezedik. Szavazata távolról sem fejezi ki mindig gondolatát. Jól elzárt ajtók mögött, ugyanazon ember, ki talán a sötétségre szavazott, kitárja nyíltan előttünk kebelét. S minő nyilatkozatok! A sötétség leple alatt ott van a forradalom szelleme ! Minő érzete az elnyomatásnak, amely alatt mindenkor élt. Minő világos tudata a méltatlanságnak ! Minő hiszékenység az emancipátió dolgában! Akarja, óhajtja szivében, megérinti és mégsem akar neki hinni. Bevallja függését és ellenszenvét ez állapot ellen. És mit teszünk mi e rémülettől elbódult szellem megnyugtatására ? Fő dolog eme félelmet eloszlatni, nem pedig növelni. Fél kimondani véleményét, de még inkább fél egyltalában gondolkodni. Az egész nevelés, melyet kapott, azon következtetésre vezette, hogy veszélyes reá nézve embernek érezni magát és mindenek fölött veszélyesnek látszania. A nemzetgyűlést illetőleg,itt örökös foltozgatást látunk, pedig ugyanazon nemzetgyűlés szakadatlan hosszas fenállása egész természetesen élethossziglani elnökségre vezet. Ez aztán nem más, mint az első konsul, ki maga után hozza a császárságot. Adjuk e czímet egy királyi herczegnek, és visszaállítottuk a királyságot. Mondják, hogy a két kamara fogja véglegesen megállapítani az egyensúlyt. Ábrándos megoldás. Nálunk a két kamara mindenkor arra szolgált, hogy elárulja egyik a másikat, példa erre a régiek tanácsa, mely eladta az ötszázak tanácsát. Ez egyensúly fojtotta el a szabadságot- Ez emlék súlyosodik a két kamara rendszerére. Ez egyensúly sem óvta meg sem a köztársaságot, sem a királyságot, sem a szabadságot, sem a rendet. S továbbá észszerű-e, hogy ily komplikált gépezet által kezdjünk a dologhoz, mely oly nagy helyet enged a roszhiszeműségnek és a mesterkedésnek ? Állítsunk fel előbb egy egyszerű intézményt. S azután gondoljunk majd a subtilisabb combinátiókra. Francziaországban a méltánytalanság sokkal gyűlöletesebb mint bárhol, sértőbb és következéskép alkalmasabb forradalmak felidézésére. Miért? Mert nálunk minden méltánytalanság a szabadság és közrend nevében történik. Húsz évig láttam az embereket földig görnyedni a legocsmányabb iga alatt. Most felszabadultak. Azt hiszik önök, hogy türelmetlenül igyekeznek önálló pályára lépni s félnek, hogy e düh nagyon messze ragadja őket. Legyenek önök nyugodtan. Inkább mint valaha óhajtják a rabszolgaságot. Ne igyekezzünk őket lebeszélni. Csak nevezzük meg előttök, ha ugyan van a világon, azon urat, mely még roszabb annál is, akitől épen most megszabadultak. Ez lesz az, akit ők keresnek. A zűrzavaros dolgok közepette, melyek a legokosabbat is képesek megzavarni, legjobb, ha szilárdul ragaszkodunk azon elvekhez, melyeket az emberiség barátai minden időben védtek ; ez a legnagyobb szolgálat, amelyet minden franczia adhat ez idő szerint hazájának, azon szilárd meggyőződésben, hogy a körülmények mellettünk harczolnak. A hivatalos lapból. Huszár Kálmán belügymi. fogalmazó tisztb. titkárrá neveztetett ki. A pénzügyminister Schlott Károlyt m. k. dohánybeváltó hivatali kezelővé és az 55-budai uralmi ügyészi hivatalnál ideiglenesen felállított irnoki állomásra Baogh János h. ügyvédet s budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki írnokot nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister Kamp Sándor, Bacho Titusz és Nemcsics Ferencz 3-ad oszt. számtiszteket 2.ad oszt. számtisztekké nevezte ki. Bély, Som, Beregszász, Tiszaújlak, Nagyszőllős vasúti távirdaállomások a magyar éjszak-keleti vasútvonalon magánsürgönyök felvételére is felhatalmaztattak. H ir ek, Pest, október 31. — A kholera járvány szelídül Budán, mint a ma kiadott hivatalos jelentésből kitűnik. Nevezetesen a halálozás gyérül. Okt. 30— 31-ig kholerába esett 32 egyén. Okt. 18—31-ig 126 Ezekből okt. 31-ig meghalt 29. A budai katonák közt: okt. 30—31-ig beteg lett 8, okt. 18—31-ig 37, ezekből meghalt okt. 31-ig 6. Pesten okt. 29-én egy újabb kholeraeset fordult elő, a járvány kezdetétől összesen 3, ezekből meghalt 1. Kun-Félegyházán okt. 28-án egy halálos kimenetelű kholera eset fordult elő. Mármaros megyében okt. 27—31-ig 14. a járvány kezdetétől, azaz szept. 14-től okt. 31-ig 129 kholeraeset fordult elő, ezekből meghalt október 31-ig 38. — Ha a kholera a legközelebbi napokban nem szűnik meg, az országgyűlés alkalmasint még nem ül össze 4-ikén, mert van egy régi törvény, mely ragály kiütése esetében az ülések félbenhagyásáról intézkedik. Reméljük azonban, hogy e régi törvényre nem lesz szükség, s a törvényhozás folytathatja működését. — Egy iparmúzeum tervét már régen emlegetik. A jövő évi költségvetésben föl is volt 50.000 főt véve oly czélból, hogy ez összeg erejéig a bécsi világkiállítás nevezetes iparmű termékeiből vásárolni fognak az iparmúzeum számára. Azonban ez összeget a pénzügyi bizottság törölte. Ez annál sajnosabb, mert sok év fog elmúlni, mig az iparművekben oly választékból lehet vásárolni, mint a bécsi világkiállítás. — Kazinczy levelei. Horváth Döme min. tanácsos, Kazinczky leveleinek buzgó gyűjtője, jelenleg a gr. Ráday-féle könyvtárból, mely a pesti ref. egyház birtokai képezi, másoltatja le nyelvreformátorunk ott levő számos ismeretlen levelét. Ha a gyűjtemény teljes lesz, akkor valószínűleg kiadását is megindítja, hogy e tartalmas, kort és egyént egyaránt jellemző leveleket megszerezhesse minden műveltebb olvasó. — A fővárosi levélhordók egy kérvényt szándékoznak beadni a képviselőházhoz, melyben a drágaság miatt fizetésük fölemelését kérik. Nem is valami jó fizetésben részesülnek, tekintetbe véve, hogy egyetlen napjuk sincs szabad, s hóban, zivatarban és hőségben mindig talpon kell leniök. Eddig az első osztályú levélhordók 400, a másodosztálynak pedig 350 írttal s 60 frtnyi lakáspénzzel vannak díjazva. Ez pedig sem a fáradalmas szolgálati kötelezettséggel, sem a jelen drágasággal nincs arányban s kivált családos embereknél kész mellette a nyomorúság. Arra kérik tehát a képviselőházat, hogy az első osztályú levélhordók fizetését 500, a másodosztályúakét 450 frtra emelje föl, 100 frtnyi szálláspénzzel, és 25 frtnyi csizmapótlékkal. Ami e fölemelésekből eredő költségtöbblet fedezésére szolgáló alapot illeti, a kérvény e tekintetben kiemeli, hogy ez iránt sem foroghat fent nehézség, miután a fővárosi postaigazgatóságnál szervezési célokra 50.000 frtnyi átalány már fölvétetett a költségvetésbe. Ez összegből kérik követeléseik utalványoztatását. — Tudori jubileum. Dr. Jedlik Ányos, az egyetem természettudományi tanára ma érte meg 50-ik évfordulóját annak, hogy a tudori koszorút elnyerte. Ez alkalomból a jogászegyetemen a bölcsészeti kar diszülést tartott, s a kar dékánja, dr. Télffy Iván üdvözölte Jedliket, s kiemelte a tudomány terén tett fáradozásait. Ezután egy virágbokrétát nyújtott át, mint a természetnek, melynek kutatását tűzte ki czélul, legszebb adományát, továbbá egy babérkoszorút, az érdemes férfiú arczképével, és végül a bölcsészettudori jubiláris oklevelet. Jedlik meghatva köszönte meg a kitüntetést, melyre ő soha sem gondolt, mert — úgymond— 50 évet tölteni egy pályán még nem érdem. Különben e nap emlékéül 100 írttal járul járul a bölcsészeti kar pénztárához. Még ez ünnepély előtt a gyógyszerész-hallgatók tisztelegtek tanáruknál. Délben pedig lakoma volt a „Hungáriában.“ — „A trónörökös román nyelvmestere“ czím alatt „a M. Polgár“ következőket írja: Szamosfalvi birtokos és ismert poéta id. Vajda Sámuel úr azon indok által vezéreltetve, hogy egy uralkodónak a kormánya alatt levő népek nyelvét értenie és beszélnie kell, egy kérvényt intézett a belügyminisztérium utján a magyar trónörököshöz, melyben román nyelvmesterének ajánlkozik. A belügyminisztérium kiadott válasza értelmében id. Vajda Sámuel urnak ezen ajánlata nem vétethetett figyelembe. — A hullámok áldozatai. A Dunagőzhajózási társulat állomáshelyénél tegnapelőtt egy holttestest fogtak ki a Dunából, melyben az ott dolgozó napszámosok volt társukra, Miskó Istvánra ismertek, ki f. hó 11-én a parton dolgozván, véletlenül a Dunába esett és nem jött többé felszínre. Ma reggel pedig a tábori kórház irányában a Csepel sziget északi sarka átellenében fogtak ki egy hullát, mely a csak 20 éves, kecskeméti születésű Szabó József lakatossegédé volt, ki f. hó 24-én este mint Schuster Alajos molnármester dunai malmából, hol látogatóban volt, a partra akart visszacsónakázni, ittas fővel a csónakból a Dunába fordult és belefult. Mindkét hulla a Rókus-kórházba szállíttatott. — Engedély vasúti előmunkálatra. A közlekedési minisztérium gróf Zichy Ödön és társainak egy Budáról vagy Pestről Bicskén és Igmándon keresztül Győrre vezetendő elsőrendű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt megadta. A pesti tisztviselői kör tagnap este igen élvezetes estét tartott a Hungária termében. E derék, magyaros irányú egylet, mely a társadalmi téren igen élénk szerepet visz, hangversenyt rendezett, melyre válogatott, díszes és nagy közönség jelent meg s élvezettel hallgatta végig a változatos műsort. Közreműködtek: Kassainé Jászai Mari, Tannerné asszonyok, Maleczky és Blau, a nemzeti színház tagjai és Deutsch Vilmos zongoraművész. A mai siker bizonyára még jobban buzdítani fogja a derék egyletet. — Képviselőjelölt, Kövárvidék képviselője, Buttyán László lemondván, most Pap Zsigmond konkurrál az üres helyre. — A pest-budai női pár egylet nevében köszönetet mondok azon urak és hölgyeknek, kik az egylet javára aug 17. és szept. 21-kén tartott bár alkalmával felül fizettek, nevezetesen Győrffy Gyula képviselő 36 frtot, Máday Izidor 6, — Trefort, Szlávy, és Tisza miniszterek 5—5, Langfeld úrnő 4, Pilisy Lajos, Fischer bankár, Hamvassy ügyvéd 3—3, László Imre, Madarász József és neje,arschalko úrnő, Lovassy Ferencz 2—2 s végül gr. Csáky és Schwarcz Gyula képviselő 1—1 forintot. A bál kiadásából Hirschler bérlő elengedett 25 frtot. Az egylet javára adakoztak még Várady Gábor 20 forintot, Cserhalmay Ferenczné 4000 hirdetmény, Kocsi Sándor 1000 számla árát, Szokolay Hermin úrnő egy vadásztáska hímzést. Végül tudatom a tagokkal, hogy az egylet a legközelebbi gazdasszonyi kiállítás alkalmával egy aranyat s egy arany oklevelet nyert. Fölkérem egyúttal azon tagokat, kiknél még a 10 kros aláírási ívek künn vannak, hogy azokat az egylet számadásainak tisztába hozatala végett mielőbb beadni szíveskedjenek. Pest okt. 29-én. Kühnel Ignáczné, egyleti elnök. — Érdekes sajtógép. A kolozsvári lyceumi nyomdában van azon kézi sajtó, melyen 1849-ben Debreczenben április 13 és 14-ike közötti éjelen a Kossuth Lajos által fogalmazott függetlenségi nyilatkozatot nyomták ki. E sajtó romjaiban hevert éveken keresztül. Ez év elején K. Pap Miklós átvevén a nyomda igazgatását, egészen helyreállítá e sajtót is, s most egyike a legjobb gépeknek. A nyomdában működik még jelenleg Benkő Károly, ki a függetlenségi nyilatkozatot szedte, ki hajlott kora daczára egyike a legkitűnőbb, legszorgalmasabb munkásoknak ma is. Midőn a magyar kormány 1849-ben a kolozsvári lyceumból a kézi sajtókat Debreczenbe parancsolta fel, együtt ment fel a nyomda személyzete is. Jelenleg csak négyen élnek közülök: Benkő, Bartók Lukát és a nyomda jelenlegi provisora, Rácz István és Szabó András. A forradalom után a lyceumi nyomda kézisajtója megsemmisült, de helyébe kárpótlásul adta a német kormány a fentemlitett gépet, mely nemsokára emléklappal lesz ellátva. — A híres Puszta-Szerért, mely Kecskemét város tulajdona, a b. Sima-féle Örkényi uradalom jelenlegi birtokosa azon csere-ajánlatot téve a városnak, hogy e históriai nevezetességű hely felerészét, miután másik fele már idegen kézben van, jó áron és rögtöni készpénzfizetés mellett adná el, s helyette a 4000 holddal terjedelmesebb és sokkal közelebb eső Örkényi uradalmat venné meg, vagy pedig a Pest városában lévő kecskeméti telkeknek oly sokáig buzott-halasztott építésével fölhagyván, adná át azt az Örkényi birtokért cserébe. Mindkét föntebbi ajánlathoz azonban kötelező ígéretet téve, miszerint a Kecskemét városi összes iskolai czélokra 20, esetleg 30.000 forintot kifizetend. — A vadászok ünnepe. Vasárnap, mint Nimród utódainak védszentje, Sz. Hubert napján a rákosi rókafalka vadászai a pesti versenytéren egy kis versenyünnepélyt rendeznek. Három futtatás lesz: Egy síkverseny 2 */2 mfdnyire, egy gátverseny 2 arg. mfd. 7 ugrással, és végül egy akadály verseny 3 mfdre 15—20 ugrással. E versenyekben csak oly űrlovarok és lovak vehetnek részt, kik az idén valamely magyarországi falka után vadásztak. — A „Reform“ a félreértésük kikerülése miatt kijelenti, hogy a játékbankokról írt czikkében megnevezett „Berecz hírlapíró“ nem Berecz Antal, s a szintén fölemlített „Niczky“ nem Niczky Gyula honvéd huszár főhadnagy. — Izlandból táviratozzák, hogy Wexfordban egy halálos kimenetelü choleraeset volt. — Az Egyesült Államok elnöki jelöltjének Greeley Horace hírlapírónak neje meghalt Greeley épen körúton volt az Egyesült Államokban, midőn neje betegségéről értesülvén, abban hagyta körútját. — Vasúti szaktanfolyam. E tanfolyam nov. 11-én nyittatik meg a kereskedelmi akadémián. A felvételi feltételekről mai lapunk hirdetési rovata közelebbi felvilágosítást nyújt. Az egyes szakokat a következő urak adják elő: Lindtner Imre főfelügyelő, Takáts Antal főellenőr, Kellemfy Károly irodafőnök és Sándori Károly főmérnök. — Naptárak. Heckenast Gusztáv kiadásában megjelentek: Határidő naptár. Mindennemű hivatalnokok, ügyvédek, jegyzők orvosok, utazók és üzérek számára. Ara csinos kötésben irónnal 1 frt 20 kr. — Naptári jegyzékkönyvecske gazdák számára. Bekötve, irónnal 1 frt 40 kr. — Falusi gazda naptára. Szerkeszti dr. Farkas Mihály IX évfolyam Ára 80 kr. — Csodabogár-naptár, torzképekkel, ára 60 kr. — Barátfülek naptára. Szerkeszti napramorgó, ára fűzve 50 kr. — Balpárti nép-naptár. Harmadik évfolyam, ára 50 kr. — Protestáns uj képes naptár. Szerkesztette Dömötör János tanár. Tartalma gazdag, bolti ára 50 kr. — Uj honvéd-naptár 1873-ra. (Egyúttal katonai naptár.) Szerkeszti Aldor Imre., Ára 60 kr..— Nemzeti képes naptár Szerk. Aldor Imre. Ára 1 frigy. Mai számunkhoz van mellékelve Tettey Nándor és társa könyvkereskedésének, a magyar, német, franczia és angol irodalomból válogatott gazdag tartalmú könyvhirdetése , mely tapintatos összeállításánál fogva mindazoknak, kik az irodalom újabb mozzanatát figyelemmel kisérik, valamint ünnepi ajándékok választásánál bizonyára jó szolgálatot fog tenni. KÖZGAZDASÁG. — Iparegyesületi ügyek. Az orsz. m. iparegyesület kézműipari szakosztálya október 29-én nagyszámú tagok jelenléte mellett ülést tartott Dr. Szabóky Adolf elnöklete alatt. Jelentés létetett, hogy a magyar gazdasszonyok egyesülete által e napokban a „köztelken“ tartott kiállításon a házi gazdasághoz tartozó iparczikkekkel az iparegyesület közreműködése folytán 13 budapesti iparos vett részt, kik is okmányokkal lévén kitüntetve, az okmányok közelebb az egyesület képviselő bizottsági ülésén ünnepélyesen fognak átadatni. A szakosztály figyelme két legközelebb tartandó kiállításra hivatott fel. Az egyik a f. év nov. 17 és következő napjain az orsz. m. gazdasági egyesület által a köztelken rendezendő sajt, túró s egyéb tejtermék kiállításon, melyen következő iparczikkek is kiállitandók lesznek, u. m . fristej hűtésére és szállítására szolgáló készülékek 63 edények, fejő eszközök, tejfelező edények, köpülők. Mindezen eszközökre aranyokból álló államdíjak vannak kitűzve. A szakosztály egyénenként javaslatba hozta azon fővárosi iparosokat, kiket a részvételre felhívni czélszerűnek látszik. — A másik kiállítás, melyre a szakosztály figyelme felhivatik a Gyöngyösön 1. év november 15—17 napjain tartandó termény- kézműipari és baromfi kiállítás, melyen főleg a mezőgazdaságnál használt iparczikkek lennének kiállítandók. A rendező bizottság, több példány-programmot küldvén, ezek szétosztattak és elhatároztatott, hogy a helybeli kiállítók jelentkezései, az iparegyesületnél fogadtatnak el. Ezután több uj hazai találmány mutattatok be, nevezetesn: 1) Egy Eckstein József által feltalált és készített csengetyühúzó, melynek czélszerüsége feletti véleményezésre Nusz mechanikus, továbbá Kern József és Kaltenstein épitőlakatos határoztattak felkéretni. 2) Lansman és Zách legújabban javított és szabadalmazott újság tartó kerete, mely mint igen czélszerü tárgy elismerésre érdemesnek ismertetett el. 3) Rottenstein Mór szabász által szabász gép, melynek segélyével a nem szakértő is igen rövid Útmutatás után egész helyesen ki tud szabni mindennemű férfi öltönyt. — E tárgy megbirálására Balogh Ferencz, Sólymosy Lipót, Andrássy Károly, Nagy János, Szepessy Gyula, Turcsányi Antal, Weiner Adolf és ifj. Jámbor Endre urakból álló bizottság kéretett fel. 4) Végre bemutattatott egy Hartl Antal által feltalált és 1872 sept. 22-én szabadalmazott utczaseprő gép mintája. E tárgygyal kapcsolatban több jelenlevő tag, nevezetesen az egyesület vezértitkára és Feinel Lipót összehasonlítólag említést tettek a más nagyobb városokban már alkalmazásban levő utcza seprőgépek szerkezetéről, és hivatkozás történt arra, hogy Pest város hatóságának is már több gép alkalmazására nézve ajánlatok tétettek. Miután az ily gépek czélszerűsége és egyiknek a másik feletti előnyei iránt csak gyakorlati alkalmazás nyomán lehet alapos bírálatot hozni, a szakosztály egyelőre örvendetes tudomásul vette Hartl Antal urnak e téren való igyekezetét. Bemutattatott ezeken kívül egy külföldi új találmány is u. m. a Reishauer és társa zürichi gyáros által feltalált, és az egyesület mintagyűjteménye számára meghozatott keretes kerepfáró, mely a jelenlevő szakértők által igen czélszerűnek ítéltetett.A japáni börpapír feldolgozása iránti kísérletekről Lázár György és Siegerer Eduard urak tettek jelentést, bemutatván egyúttal több általuk készített tárgyat. — A végleges határozat a többi kisérlettevő jelentéseinek beérkezéséig függőben hagyatik. Vegyes. — Uj postahivatalok. Folyó év nov. hó 1-én Komárom megyei Mocsa helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél és kocsipostai szolgálattal foglalkozand és összeköttetésben lesz Tatával és Ujszőnynyel az ezen két hely közt közlekedő postajárat utján. F. évi nov. 1-én székesfehérmegyei Soponya helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsipostai szolgálattal foglalkozand és egy naponkint Soponya és Csikvár közt közlekedő kocsi küldönczpostajárat útján a csikvári postahivatallal összeköttetésben lesz. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik: Soponya, Jácz helységek és a hasonnevű puszták. — F. évi nov. 1 én pestmegyei Gomba helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél és kocsi postai szolgálattal foglalkozand és összeköttetésben lesz Monor és Gomba közt közlekedő gyalog küldöncz járatok utján. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik: Bénye, Gomba, Káva és Úri községek. Folyó évi november 1-én fejér megyei Nádasd-Ladány helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél és kocsipostai szolgálattal foglalkozand és összeköttetésben lesz a Nádasd-Ladány és Kis Keszi vaspálya közt közlekedő küldöncz postajárattal. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik : Nádasd - Ladány, Kiskeszi, Jenő- és Ősi-falvak, Flóra, Julia és Csilléri majorok és Kisl.rszi puszta. — Az oszt. nemzeti bank heti kimutatása két nagy változást tüntet fel: a bankjegyforgalom ugyanis 6.441,420 írttal, a leszámítolás pedig 7.006,097 frt 80 ktral növekedett; a többi változások csekélyebb jelentőségűek növekedtek még: a sóbányajegyek 43,954 fttal, az érczkészlet 365,908 írttal, az érczváltók 17,926 írttal, földteherm. kötv. beváltott szelvényei 4679 fttal csökkentek: az állam jegybirtok 46,846 fttal, a lombard 216,800 fttal, a beváltott záloglevelek 5600 írttal. A bankjegytartalék 1778 millióra, apadt, beleértve az államjegyeket és az érczváltókat a bank még 25 milliónyi tartalékkal rendelkezik. A kimutatás így hangzik: bankjegyforgalom 326.592,910 frt, ebből levonandó a bank követelése a jelzálog-utalvány üzletből 43,954 frt 25 kr, marad 326.548,955 frt 75 kr. Fedezet: érczkészlet 144.466, 643 frt 35 kr, érczpénzben fizetendő váltók 6.113,229 frt 98, a bank tulajdonát képező állam jegyek 938,621 frt, leszámítolás 13.041,776 frt 83 kr, kölcsönök 29.703,400 frt, földteherm. kötv. beváltott szelvényei 21.856 frt 25 kr, beváltott és tőzsdeszerűleg megvásárolt záloglevelek 4.112,666 frt 66 kr. összeg: 348.398.204 frt 4 kr. Pesti börze és gabnacsarnok Pest okt. 81. Értéküzlet. A mai ultimo még súlyosabban érezhető a pénzszükséget, az értékek elhelyezése sok nehézséggel járt, s csak magas kamatláb mellett volt eszközölhető, bankoknál alig, hanem magánosoknál és contreminenteknél. A forgalom ennél fogva csekély volt, s a tőzsdeórákat majdnem egészen a prolongatio vette igénybe. A déli tőzsdén vasúti köles. 1021,4, magy. sorsj. 1031/4-et adattak. Vasutakban semmi üzlet. Bankok közül franco magyar 971/4 — 91/2, magy. hitel 134*7 — 313, takarék és hitelegylet 1121/a — 113, pesti egyl. bank 84- el köttettek. Pesti népbank 109-el kináltatott. Orsz. központi takarékp. 1131/ el keresett. Malmok és sörfőzdék üzlet nélkül. Pesti szeszfinomitó 165-el fizettetett. Valuták csökkenők: 20 francosok 8.55, arany 5.09‘/4 — 09,/a porosz p. u 1.59’/4-el adattak. Gabnaüzlet. A kinálat jó minőségű búzában igen csekély volt, az árak változatlanok, selejtesebb minőségek valamivel lanyhábbak. Usancebúza nov. 6 frt 43 — 45 kr, 6 frt 75 kr. Bősz csendes és változatlan, usance név. 3 frt 75 kr, tavaszra 3 frt 95 kr — 4 frt. Árpa üzlet nélkül. Zab novembere 1 frt 51 — 52 kr, őszre 1 frt 59 kr Kukoricza, uj áru kissebb tételekben 3 frt — 3 frt 10 kr, bánáti máj. — jun. lanyhább, 3 frt 59 krral adatott. A bécsi börze távirata. Okt 31. 5 perc. Metaliques 65. 15. 5 perc. nemz. kötes 70.40. 1860-ki állami köles. 102.25. Bankrészvény 943 — Hitelrész. 331 60 — London 108.55. — Magyar földteherm. 79.25 — Temesvár 78.50 Erdély 77.25 Horvátorsz. — —.— Ezüst 107. 35 arany 5.22. Napoleondor 869. Vízállás, ás időjárás. Pest, okt. 31. 5' 9" felhős. Pozsonyban okt. 27. 4' 4" felhős. Szathmáron okt. 7. 0" száraz. Tokajban okt 27. 2' 11" száraz. Szolnokon okt. 27. 4' 1" száraz. Szegeden okt 27. 4' 11" száraz. Aradon okt. 27. 0' 6" száraz Nagybecskereken okt. 27. 0' 0" száraz. Eszéken okt 27. 5' 7" száraz. Mitroviczon okt. 27. 7' 0" felhős. Sziszeken okt. 27. 19" 0" száraz. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. JÍTILTTER: Nem mintha egy társulatnak teljesített kötelességéért köszönetet akarnék szavazni, hanem inkább a végett, hogy az életbiztosítás üdvös és jótékony hatását egy újabb adat nyomán bebizonyíthassam, hozom nyilvánosság elé a következő eseményt. Két hónappal ezelőtt megházasodván i. é. October 7-én tehát alig három hét előtt, magamat boldogult nőmmel együtt a „Kronos“ nyugdíj- és életbiztosító társulatnál „kölcsönös túlélő biztosítás“-ra szerződtettem. Folyó hó 27-én felejthetetlen nemet, a cholerajárvány legelső áldozatainak egyikét, kísérték a temetőbe, s már mai napon az említett társulat, a biztosított tőkét készpénzben kezeimhez juttatá. Szorítkozom ezen tény egyszerű közlésére, és úgy hiszem, hogy erre embertársaim érdekeinek szempontjából kötelezve is voltam. Budán, 1872. octóber hó 31-kén. Kisfaludi Kassics Antal m. k. miniszterelnöki segéd-fogalmazó. Lakváltozás. Dr. Grunhat Adolf lakik november 1-jétől váczi út 57 sz. alatt, az Ó utcza szegletén, 2-dik lépcső, 2-dik emeleten, rendel ezentúl is — hasonszenvi és deleji gyógymód szerint — a szokott délutáni órákban 3—5 ig. Wittelshöfer tan- és nevelőintézete gyermekkerttol leánykák számára. Beiratások naponkint. Bálvány-utcza 7. sz. I. em. A legelegánsabb férfi és gyermek disz- és utazó ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában GRÜNBAUR és WEINER magy. kir. udv. szabok Pesten. I. Deák-téren az evang. templom átellenében. II. Hatvani utcza és országút szegletén, a Zrínyi kávéház átellenében. III. A régi színháztéren levő bazárban, s „Magy kir.“ cz. száll.tellenében . — Megrendelések a legpontosabban teljesítetnek. Testhez nem jó álló ruhák kicseréltetnek.