Ellenőr, 1872. november (4. évfolyam, 254-278. szám)
1872-11-20 / 269. szám
a Deák-párt köteles ezen minisztériumot ellenök védeni, támogatni és érte a parlamentben helyt állni. Nem úgy, mint eddig puszta „helyes“ kialálással, hanem cselekvő pártfogással. És másodszor: ha gróf Lónyay, mint államférfi, nem bir azon észbeli tehetséggel vagy jellembeli tulajdonokkal, melyek őt arra képesítik, hogy Magyarország sorsát a többség az ő kezére bízza, akkor lépjen helyébe más, olyan, a kiben a Deák-párt jobban bizik s a mi Lányaira, mint miniszterelnökre áll, áll a többi miniszterekre is, ha ellenben gr. Lónyay Menyhért jeles államférfiú, aki hazánk vezetésére hivatottsággal bír s a Deák-párt kormányra való emberei közül az, aki a legtöbb és legnagyobb bizalmat élvezi, akkor a Deák-párt sorakozzék körüle, támogassa őt a párttal eleve megbányt minden cselekvésben egész erővel és tekintélylyel, és ne tűrje, hogy mindenféle, a miniszteri tárczára ambiciósus kis és nagy ember Lónyay ellen irigykedjék és áskálódjék, és a Csernátony fajta ellenzék megrohanásait perfid magaviseletével támogassa. A Deák-párt ki nem forrott párt, sok olyan elem van benne, amely nem tudja, mit akar és kivel tartson. Most itt a válság, tessék választani: a többségnek kormányozni kell és a kormánynak állandó és megbízható párttal kell bírnia, különben elsülyed az adminisztráció is, meg a törvényhozás is. Ha a Deákpárt, mint többség, a Lónyay kabinet fönmaradását kívánja, akkor lépjen vele szolidaritásba, ha nem kívánja, válaszszon magának más minisztériumot, ahogyan neki Csernátony tanácsolta. Hogy a balközép árnyalatai miként fogják föl Csernátony beszédét, még nem tudjuk, de kíváncsiak vagyunk rá, hogy ezen párt is mennyiben vállal vele szolidaritást. Óhajtanék, hogy akikben ott a túlsó oldalon még nem ölte ki a gyűlölség a józan észt és a nemesebb érzést, azok most vennének alkalmat maguknak egy tisztességes elhatározásra. Mert bizony oly lejtő kezdeten állnak, hogy magukkal rántják nem csak a Deák-pártot, hanem vesztükbe sodorják magát a parlamentarizmust. Mindkét részen van hiba: az ellenzék — a hírhedt agyonbeszélés óta erkölcsi egyensúlyát vesztve — kárhozatos játékot űz az ország becsületével; a Deákpárt pedig ezzel szemben kárhozatos gyávaságot tanúsít : nem meri saját kormánya védelmében lesújtani a támadókat, sem elhagyni a kormányt. Most itt az óra, választania kell, mert övé a többség, övé a hatalom. Ugyancsak a „Reform“ írja országgyűlési rovatának bevezető soraiban: Lónyay Menyhért gr. nem szónok, de ez esetben nem ért reá, nem volt nyugalma magát adnia: a pillanat veszélye hősöket teremt, Lónyayt erkölcsi felháborodása az önvédelemben ékesszólóvá tette. Erő, méltóság, önérzet és tapintat volt felszólalásában, s a jobboldal ki-kitörő helyesléssel kísérte szavait. Volt a miniszterelnök beszédében egy vád Csernátony úr ellen, melyet nyilvánosan még ki nem mondott senki, csak most és pedig a parlament színe előtt Magyarország miniszterelnöke, midőn saját becsületének fölháborodott védelmében párhuzamot vonta saját és Csernátonyt múltja között. Bittóra hivatkozva kimondá, hogy Bittó István „tanúja volt egy Csernátonyt illető oly megállapodás hozatalának, mely már egy magában elég arra, hogy az által, ha vele szemben mentegetődzésekbe bocsátkoznék, vagy vele érintkeznék, magát nem fölemelve, de azt érezné, a mi ennek ellentéte.“ Ezen passzus Csernátony emigraczionális életéből azon momentumra vonatkozik, midőn egy Teleky László gr. elnöklete és Bittó István jegyzősége alatt tartott emigraczionális bíróság Csernátonyt elítélte és a maga köréből kiutasította, ami akkoriban az osztrák rendőrség körében is fájdalmas szenzácziót okozott. * A „Hon“ írja: A mai (nov. 18-ki) országos ülésben oly jelenet adta elő magát, amely tekintve az országban mindinkább szárnyaló híreket, amiket épen jobboldali lapok eresztettek szárnyra, s tekintve a kormánynak ezzel szemben tanúsított hallgatását vagy „bizonyítékokat követelő“ feleletét, váratlannak s a szó szoros értelmében véve meglepőnek épen nem volt tekinthető. Csernátony a miniszter válaszára tett megjegyzéseiben kiterjeszkedett a magyar nyelv rendszeres háttérbe szorításának kérdésére is, erős kritika alá vette a kormány indolenciáját az országos és nemzeti ügyek iránt, kik pedig saját ügyeik kezelésében elég bizonyságot tesznek a felől,hogy tudnák az ország ügyeit is helyesen kezelni. Az elnök felhívására, hogy magyarázza meg e szavait, egyenesen a miniszterelnöknek fordult, s szavaira az egész házban, kivált a jobb oldalon, oly roppant izgatottság keletkezett, a milyenre parlamentáris életünk még nem emlékezik. Pauler rövid válasza után Lónyay miniszterelnök válaszolt hevesen, felindult hangon s megvetését jelenté ki mind a vádak, mind a vádló iránt, mit ez utóbbi viszonzott. A nagyobb botránynak csak az ülés rögtöni bezárása vetett véget.* A „Pester Lloyd“ országgyűlési rovatának bevezetésében többek közt ezeket írja: Csernátony támadása nem ítélhető el elég erősen, de Lónyay gróf kedély állapotát kell magunk elé idézni, hogy az ő fellépését se vegyük túl szigoru birálat alá. A visszautasítás, melyben Csernátony urat részelteté, igen is megérdemlett volt, de ily alakban csak igen nehezen hozható összhangba azon tekintettel, melyet a miniszterelnök minden körülmény közt figyelembe venni tartozik. Egyébiránt az egész támadás oly rendkívüli természetű volt, hogy legfeljebb a miniszterelnök, nem pedig az ember Lányaival lehet dolgunk, midőn izgatottságát nem bírta legyőzni és egyátalán nem tudott ellentállani annak, hogy támadója ellen személyesen lépjen fel. Különben Csernátony mai fellépésében nem nehéz felismerni az összefüggést ama taktikával, melyet az ellenzék az országgyűlés összeillése óta követ. Tisza úr felirati beszédében kiadta a parolát, mely most teszi pusztításait. Van rendszer e menthetetlen üzelemben, s nagy ideje, hogy a Deákpárt mint egy ember keljen fel, a romlást hozó irányzat elé hatásos korlátot vetni. A mozgalom, mely a minisztérium egyes személyiségei ellen irányul, már egész parlamentárisunkat prostituálással fenyegeti, mert rohamos haladásában minden erkölcsi gátat áttör. A Deákpárt nézetünk szerint azon alternatíva előtt áll, hogy vagy adjon solidaritásának a kormánynyal nyomatékosabb kifejezést, mint ez a maihoz hasonló jelenteteknél csupán a megbotránkozás kifejezése által történik, vagy engedje oda fejlődni a dolgot, hogy a kormány tekintélyével a többség tekintélye és öszszefüggése is semmivé legyen, pompás sorozatánál, ha a dunaszabályozás el van hibázva. E kérdés fölött volt hivatva az egy hét előtt megindított eszmecsere folytán nov. 16-án az orsz. mérnök- s építész egylet véleményt adni, mely az elnök Hollán Ernő véghatározatilag kimondott azon nézetében összpontosul, hogy az eddig végrehajtott dunaszabályozási munkálatok által a jégárvíz veszélye Pestre nézve csökkent. Ámbár az egylet fönállása óta aligha részesült szűkülés — a csúnya idő daczára — ily tömeges látogatásban; mégis nagyon sajnáljuk, hogy ily fontos életkérdésben csak egyetlen egy támadó találkozott; mintha bizony az igaz, helyes ügy veszítene, ha mennél több oldalról támadtatik meg; mintha az államokat, úgy mint egyes vállalatokat nem az okos ellenzék szilárdítaná meg, tükre lévén az az államoknak, úgy mint egyeseknek, melyben hibáikat s tévedéseiket szemlélhetik. A kormány legjobb csatározói jelentek meg ez alkalomra, kik nemcsak ezirkalommal tudnak bánni: míg ezek ellenében egyetlen egy független ,férfiu, jeles geológus mérnökünk Zsigmondy állott. Elnök Hollán Ernő megnyitvány a szakülést, Ambrozovics titkár fölolvassa a vitás kérdéseket. Ezekre Herrich vízépítészeti osztálytanácsos megindítja a vitát a szükséges apparátussal, az összes térképpekkel s a szakértők írásbeli véleményezéseivel. Előadása tárgyilagos : kimutatja, hogy a soroksári ág elzárása által a Duna itteni tükre két lábbal emelkedett. Igaz ugyan, hogy a Zsigmondy által múlt szombaton fölhozott promontori zátonyokat a kormány eddig figyelembe nem vette, de tekintetbe véve a létrehozott vízemelkedést és azon körülmény,hogy a jégzajlásnak elég bőlefolyása van, tagadhatlanul előnyösebb a soroksári dunaágnak most történt teljes elzárása, mint annak — Zsigmondy által javasolt — részletes elrekesztése lenne, ugyannyira, hogy Pest már most a még készületlen dunaszabályozás mellett is kevésbé van jégárvíznek kitéve, mint eddig volt. Zsigmondy erre fölolvassa ellenészrevételeit. Már maga azon tény, hogy a Duna víztükre két lábbal emeltetett, Pest városára nem lehet közönyös, mert ez által a város nemcsak két lábnyival lett alacsonyabb fekvésű, de ez emelkedés hatását csatornáiban s vízvezetékében is megszenvedte egészségügye, mert e vízemelkedés oly talajig hatolt, honnan az állati s növényi rothadék tökéletesen megfertőztette kutait. A teljes elzárást tehát annál kevésbé helyeselheti, mert az elzárási művelet a vele párhuzamos jobboldali párterődítéssel nem ellensúlyoztatott, s fölolvasva a kormány által is hivatkozott franczia szakértő Kun Gyula véleményét, amely szerint e teljes elzárás csak akkor indokolt, ha vele egyidejűleg a parallel jobb parti védművek is létesíttetnek, meggyőződése mellett marad, hogy a soroksári ágat mindaddig biztosító útnak kellett volna hagyni, míg a jobb part a promontori zátonyokig védgáttal nem erődíttetik. Az elzárásnak a jobboldali védművekkel fokozatosan a Csepel szigettől évről évre fölfelé épített mólóval kell vala eszközöltetni, mig az igy lassanként összeszoritott viz magának kellő medret ás. Véleménye mellett marad. Hieronymi közlekedési osztálytanácsos védi a kormány eljárását s habár a kotrógépek nem emeltek ki kellő medret s a vizektől várja a meder mélyítését, mégis sokkal csekélyebbnek tartja a jégárviz veszélyét a most létrehozott két láb emelkedés mellett, mint eddig, vagy későbben, midőn az árvizek a folyam medrét kimélyítvén, e két lábnyi emelkedés ismét megszünend. Az elnök 10 percznyi szünet után fölteszi a kérdést, melyhez még röviden Ambrozovics, Nagy s ismét Hieronymi szól, míg végre Kruszper tanár hévvel fölkiált, hogy a lánczhíd fönállása óta 38-ki árvízről szó sem lehet. Erre elnök határozatiig örömmel mondja ki a szakosztály fent említett véleményét. E közlemény írója pedig f. hó 10-én 4‘5“ vízállás mellett borzadálylyal látva a „Kopasz“ zátonyon belül is majdnem 100 ölnyire az eltárási gátot megközelítő s a gőzhajó által élesen kiemelt végtelen zátonyrajt fájdalommal, de teljes meggyőződéssel ismétli e lapok 1. évi oct. 24-ről 247 számában kimondott ama véleményét, hogy a még a Duna a Gellérthegy alatti szelvényben is zátonyokon párhuzamos védgáttal legalább 200 ölnyire nem lesz összeszoritva s a jégzajlás a Gellérthegy és Pest közötti 147 öl széles mederből kirohanván, az alattas 550 ölnyi mederben rögtön az iménti rohamának három negyedét elveszti, — bizonyos, hogy a jég ezen 147 ölből egyszerre 550 ölnyi szélesbedett területen folyásában ellankadván, a zátonyokon és az ezek irányában sekély mederben megfeneklik. Irigyeljük a boldogok jóhiszeműségét, mert „övéké a mennyország“ de egyszersmind azon iszonyú felelősség, hogy a jobbparti zátonyokon mindenekelőtt föltételezett párhuzamos védművek elmulasztása által nemcsak egész műveket tették kérdésessé, hanem a Pestet is. A következményektől isten óvja Buda-Pestet. P. Gy. A. : „Agitatiók Dalmacziában“ föliratú czikkében a fiumei „La Bilancia“ eleven színekkel festi Dalmácziának jelen szomorú állapotát, melyet a bécsi kormány ügyetlensége és részakarata idézett elő. „Nagy hiba volt a cislajtháni kormánytól — mond az olasz lap — a szláv párt megerősödését előmozdítani, hogy az olasz pártot paralizálja. A mai körülmények közt Dalmáczia olaszszó nem lehet, kivéve a fegyver hatalma által, de ez nagyon problematikus kérdés. Vagy talán azt gondolja a bécsi kormány, hogy egy tiszta szláv Dalmáczia Horvátországgal, Herczegovina-, Montenegro- és Szerbiával, mint hangadóval egyesülve Austriának támaszául szolgálhatna ? Nem mutatták-e már a krivosiaiak, hová gravitálnak ? Nem tudja-e a bécsi kormány, hogy üdvözölték a délszlávok Milán fejedelem nagykorúságát, és mily reményeket fektetnek benne ? A bécsi kormány a dalmátországi szlávok érdekeinek előmozdítása által öntudatlanul támogatja a délszlávok terveit és saját romlásán működik. Kötelességünkben áll — mond a „La Bilancia“ — a kormányt veszélyre figyelmeztetni, melyet ő maga nagggyá nevel. Czikkét azon megjegyzéssel fejezi be, hogy „Dalmácziában még egy harmadik pártot teremteni szükséges, és ez lenne a magyar párt, melynek létezése Dalmácziára nézve az egyedüli menekvési mód volna és pedig úgy, ha az említett tartomány Magyarországhoz közvetlenül csatlakoznék. Sarnier tbk. hevesen megtámadja Gambettának grenoblei beszédét és esdve kéri a jelenlegi ideiglenes kormányt, hogy szakítson a lázitóval (tetszés jobboldalon). A belügyminiszter tiltakozik az „ideiglenes kormány“ kifejezés ellen és visszautasítja ama vádat, mintha a kormány egyetértene a radicalizmussal. A miniszter végül Thiersnek az állandó bizottságban tett nyilatkozataira utal. Broglie indítványára, hogy a kormány újólag határozottan szakítson Gambettával, válaszol Thiers: valódi veszély esetén Francziaország vitéz hadseregével mindig megállhatja a harczot a socializmus és a demagógia ellen; a vádlóknak nincs joguk őt a vádlottak padjára ültetni, egyébiránt mindig kész az ország törvényszéke előtt megjelenni. A grenoblei beszéd különben csak ürügy, ha a jelenlegi kormány csak ideiglenes, akkor vessék fel a bizalmi kérdést és alakítsanak végleges kormányt. (Tetszés a baloldalról.) A franczia hadsereg reformja körül a lgnagyobb tevékenységet vehetjük észre. A kormány tervét a territoriális hadseregre nézve a kiküldött speciális bizottság elfogadta: e szerint taktikai egységül a század fogadtatott el úgy, hogy "francziaország 2800 járása (canton) összesen 3700 századot fog kiállítani; négy század képezne egy zászlóaljat s igy ezek száma 825-re rúgna. A franczia sárgakönyv már sajtó alatt van s 420 lapra fog kiterjedni 600 különböző sürgönyt tartalmazva, melyek részint a megszállott terület kiürítésére, részint a különböző nemzetekkel fenálló kereskedelmi szerződésre stb. vonatkoznak. Napoleon herczeg az ujyorki „World“ levelezője előtt állítólag imigy nyilatkozott : A Napoleon név még mindig oly szó, melylyel bűvölni lehet Francziaországban. Azt mondom önnek, amit már másoknak is mondottam, hogy száműzhet bennünket Bonapartistákat Francziaország s kísérletet tehet a republikánusokkal és orleanistákkal, de utóvégre is visszahív bennünket, mert egyedül mi akadályozhatjuk őt meg, hogy nyakát ne szegje.“ — Vederemo. Az olasz szabadkőmivesek az „Univers“ levelezője szerint m. hó 30-án Lucarnoban tartották meg évi közgyűlésöket. Levelező szerint a mazzinista demokratia világa képviselte Rómát, Nápolyt, Palermot, Florenczet, Turint és Genuát. Ott voltak továbbá Félix Pynt franczia, Kossuth magyar, Klapka svájczi (!) és Ezzel porosz tagok. A gyűlés Lucarno mellett egy villában tartatott meg s három napig folyt a tanácskozás naponkint délután 4 órától éjfélig. Ez idő alatt a tagoknak nem volt szabad a villát elhagyniok. Az ülést Ezzel nyitotta meg franczia beszéddel. A vita eme három kérdés körül fordult meg: 1) Hasznos lenne-e egy franczia-olasz háború a demokratia ügyére ? 2) Mily alapelveken lehetne ideiglenes kormányt felállítani Francziaországban Gambetta és Olaszországban Garibaldi elnöklete alatt ? 3) Minő új vallás által helyettesítendő a róm. kath. vallás? — E hármas kérdés szótöbbséggel következőleg döntetett el: 1) Minden mód méltányos, csak el lehessen érni vele a demokratia czélját, a háború mint opportunus eszköz szintén elfogadtatik ; 2) a kommunens vallási eszményképpel ; 3) Renan demokratája. Ezután a következő intézkedések történtek: 1) A forradalmi komitét frankos részvények kibocsátásában támogatandó; 2) fegyverek és egyéb hadi készletek szerzendők be; 3) titkos törvényszékek állítandók fel a legbefolyásosabb egyházi emberek szemmel tartására. Az „Univers“ levelezője bizonyosan hallott harangozni, de nem tudja, hol. A ste gothardi vasútról a „Monit. d. Strade ferr.“ azon tudósítást hozza, hogy az olasz kormány és a vállalkozók közt megkezdett tárgyalások legközelebb félbeszakadtak, minthogy a kormány 8 évet szabott a munkálatok keresztül vitelére, a vállalkozók ellenben ez időt aránylag rövidnek találták. A német tengerészeti miniszter a legnagyobb tevékenységet fejti ki a hadihajóraj növelése körül s újabban csak Stettin és Berlinben öt hajót állítottak ki és pedig kizárólag német gyárak segélyével úgy, hogy e téren teljesen emancipálják magukat Anglia és Amerika alól. Bukovinából 4000 görög óhitű vándorolt legközelebb Oroszországba, hol a legszivélyesebben fogadtattak, ingyen földet kaptak s több évre felmentettek minden adó, valamint a katonai szolgálat alól. A hivatalos lapból, König Károly nyug. őrnagy „aradvári“ előnévvel magyar nemességet nyert, mely unokatestvére König Károly udv. titkárra és utódaira is kiterjed. — Saray Sándor honvéd-lovas-százados őrnagyi czimmel nyugdijaztatott. — Jánosi Miklós és Boczkó Károly honvéd-hadnagyok főhadnagyokká neveztettek ki. —■ Mendelényi Izidor magyar-óvári jbirósági albiró a pozsonyi jbírósághoz és Becsilla Sámuel zsadányi jbirósági albiró a kassai jbirósághoz helyeztetett át. A közoktatásügyi minister Falusy István megvizsgált tanárjelöltet a lőcsei kath. főgymnasiumhoz rendes tanárrá nevezte ki. Kacz Alajos ékszerész-segéd, pesti lakos vezetéknevének „Abafi"-ra és Braun Armin szolgabirói írnok, nagyszombati lakos vezetéknevének „Barna“-ra kért átváltoztatása megengedtetett. A kassai kir. pénzügyigazgatóság Mayer Alajos Svedlérbánya városi jegyzőt a giralti adóhivatalhoz VII. osztályú tisztté nevezte ki. — A m. kir. penzügyministeriumnak rendelete értelmében Szebelléb hontmegyei község jövő 1873. évi január 1. napjától kezdve a házi adóhivataltól elválasztatik és a korponai adóhivatal kerületéhez csatoltatik. A mérnök- s építészeti egylet véleménye a budapesti dunaszabályozás felől. Pestre nézve életkérdés a budapesti dunaszabályozás helyessége. Habbuborékként foszlanak szét nagy világvárosi ábrándjaink, sárba dobvák boulevárdokra költött millióink; a csendes, de biztos kunyhók tömkelege többet ér összes pesti palotáink Külföldi szemle. Pest nov. 19. A párisi sajtót s átalában a közvéleményt még mindig az elnöki üzenet foglalkoztatja. A republikánusok a köztársaság ünnepélyes felavatását látják ebben, mig a monarchisták mindenképen gyöngíteni iparkodnak erejét s fenen hangoztatják, hogy a nemzetgyűlés maga a nemzet és ennek akarata döntheti el csak a kormányformát végérvényesen — A balközép hosszas habozás után közelebbi ülésében azon megállapodást hozta, hogy Thiers hatalmának négy évre terjesztését fogja a nemzetgyűlésben indítványba hozni. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Chan-A tegnapi rókavadászatra délben gyűik össze a társulat a versenytéren. Ebben három úrnő is volt: Auersperg herczegnő s Van Dessz (hollandul) asszonyság és leánya, ez utóbbiak a lepsényi nyulászatban is nagy érdekeltséggel vevén részt. A társaság értesítve jön, hogy ő felségeikre nem kell várni, mert nem lehetnek jelen. Ezen hir élénk sajnálattal vétetett rögtön is, még inkább utólagosan midőn kisült, hogy ez volt a legjobb hajtás az eddigiek közt. Már az első róka is jól meghordozta üldözőit s olyan ravasz volt, hogy elmenekült Cséry Lajos gazdaságának kertészeti részeibe, hol aztán békét is kellett neki hagyni, megjegyezvén némelyek, hogy a róka haza ment. Akadt azonban egy második állat is. Ez le is hajtatott — has been run down — de hatalmas futás és sok fortély után, mely látható volt az egész idő alatt, minden lovas előtt. Egyszer a kopók el is vesztették, mert a róka — kimerülve a futásban — lehúzta magát a vecsési út mellett a barázdák közé. A vadászok látták a megszorultság kisérletét, de a kutyák nem, s ott lihegett az ármányos állat, míg harmincz lépésnyire közeledtek hozzá a lovasok. Ekkor felugrott s veszve jön, mert meglátták az ebek is. Holnap Fóth felé lesz a vadászat. Fox.* Róma körül, irja az „Italie“ f. hó 15-ki számában, legközelebb megkezdődnek a rókavadászatok s látni fogjuk a vörös frakkokat, a mint a városon keresztül a kitűzött helyre sietnek. Mint jelentik, 18-án lesz az első kirándulás. A rókavadászat oly annyira felkapott szórakozás, hogy szinte szégyelnek itt felemlíteni azon 10—12 ezer frankot, amibe egy-egy lovagnak, vagy amazonnak e mulatság rendesen kerül. Hírek. Pest, nov. 19. — A királyné mai névnapja alkalmából a budapesti összes egyházakban isteni tiszteletek voltak, s a konzulságok lakásain és a kikötők árboczain lobogók lengtek. A tőzsdelapot erélyesen megtámadta a „Reform“, mert német nyelven jelent meg. E támadásnak volt is hatása, mert ezentúl magyarul is meg fog jelenni. Most azonban bizonyos nyomdai kalamitás miatt csakis magyar nyelven nyomathatták ki, és Budapest mégsem sülyedt el ! A városligeti arénáért, mint már írtuk, a nyári idényre magyar színtársulat is pályázhat. Az elsők közt van Miklósi is. A budai színkör megnyerhetéséért pedig 3 igazgató folyamodott: a debreczeni és kolozsvári színtársulatok és Miklósi igazgató. A budai színkörért pályázóknak jó lesz gondosabban utána nézni, hogy a nemzeti színház igazgatóságának mily szerződése van Buda városával a színügyre nézve, mert ama levélből, melyet b. Orczy irt Miklósinak az eredeti darabok betiltásakor, s melyet közöltek a lapok is, nekünk úgy tetszik, hogy a vidéki színigazgatók nyarankint egyenesen a szerződés kötelezettsége alól mentik föl a nemzeti színház intendánsát, a nélkül, hogy megfelelő gyámolitásban részesülnének. A kholera állásáról szóló legújabb kimutatás a járvány csökkenését mutatja. E hó 18-án Budán csak 10 újabb eset merült fel, ebből esik Tabánra 3, Vízivárosra 3, a közkórházra 1. irgalmi kórház 4. Ehez hozzászámítván az ápolás alatt maradt 126-ot, az összes beteglétszám 136, ezek közül nov. 18-án meggyógyult 17, meghalt 7 ; október 18. óta összesen megbetegült 598, kikből meggyógyult 273, meghalt 213, gyógykezelés alatt maradt 112.— A katonák között nov. 18-tól 19 ig megbetegült 2, ehez számítván a gyógykezelés alatt maradt 29-et, az összes beteglétszám 31, kik további ápolás alatt maradtak. — Pesten: nov. 18-tól 19-ig megbetegült 28, ebből esik : a Lipótvárosra 1, a Terézvárosra 6, a Józsefvárosra 2, a Ferenczvárosra 2, a közkórházakra 17. Ehez számítván az ápolás alatt maradt 161-et, az összes beteglétszám 191, ebből meggyógyult 13, meghalt 10; a járvány kezdete óta öszszesen megbetegült 362, ebből meggyógyult 70, meghalt 124, további gyógykezelés alatt maradt 168. Baranya megyében Szekcsémov. 16-án egy choleraeset merült fel, mely halállal végződött. Hontmegyében Szobb községben november 17-én egy halállal végződő kholera eset fordult elő. Liptó megyében Sztelnicze községben nov. 17-én kholera eset merült fel. A beteg javul. Kassán a kholera betegek száma egygyel szaporodott ; haláleset nem fordult elő. A bécsi világkiállításra gr. Eszterházy által tervezett dal- és színtársulatban naponkint tánczelőadások is lesznek s a vállalkozó a magyar tánczok bemutatására több tánczoson kívül Tóth Somával és Róka Janival is alkudozik, hogy megnyerhesse őket. Mindkettő ügyes lábú. — Még ugyan sáros és lucskos az idő, de a korcsolyázó egylet már mozog, s e hó 25-én esti 6 órakor gyűlést tart a redoutban. — Szerdahelyi Kálmán haláláról a ,F. L.“ Nagybányáról nov. l'-ről a következő sorokat vette : ,,Gyöngédségből nem közöltük aggodalmainkat az utolsó pillanatig. Oly erős és szabályos testalkat mellett, minővel Szerdahelyi birt, várni lehetett, hogy némi jobbulás fogja enyhíteni szenvedését. Tegnap még neje és sógora Schmit Sándor ügyvéd karszékbe segítették leülni; de mikor délután 1s 3-kor visszahelyezték ágyába, fájdalmas lélekzettel mondá: „Lelkem Sándor, meghalok!“ és már 1/14 órakor többszöri kínos lélekzetvétel után meg is szűnt élni. Halálos küzdelem nyomai nem látszottak átmárványult arczán, de a beszélő kifejezés, az ajkak körül játszó kedves mosoly eltűntek örökre. Néhai atyjának hasonlata reményedett le vonásaira. Mikor neje Nagybányára megérkezett, azt kérdezte tőle, hogy fekete öltöny nélkül jött el és két hétre jövendölte bekövetkezni halálát. Alig egy nappal csalódott előérzetében. Nov. 11-től Temesváron kelt levél érkezett Szerdahelyiné Prielle Kornélia asszonyhoz, mely levélben V. A. kezdőbetűk aláírásával a betegnek egyik ismeretlen tisztelője teljes jóakarattal tanácsolja, hogyan ápolják a beteget és személyesen is ellőni ígérkezett. Ha választ sem várva ide érkezik vala, meglátta volna immár az udvarra helyezett ravatal körül azt a gyászoló sokaságot, melyben valamennyi törvényhatóság, minden rang, osztály és felekezet teljesen képviselve volt. A műkedvelő nők és férfiak égő fáklyákkal állták körül az érczkoporsót. Jelen volt a gymnaziális ifjúság tanáraival. Jelen voltak az elemi osztály tanárai, az értelmiség és köznép összegyűlt tömege. Ma volt e gyásznap délután 4 órakor, Csanálosi György ref. lelkész segédlettel megjelenvén, midőn az egyesült dalárdák bus éneke elhangzott, röviden összefoglalva az ókorból Marcus Emilius Lepidus consulságától kezdve a mai korig a színművészet társadalmi és erkölcsi hatását, azt oly nyomatékosan emelte ki és alkalmazta hazai viszonyainkra, hogy ritkán lehet hallani jobb alkalmi beszédet. A nemzeti nyelv és jellem leghívebb őreként méltatta a színészetet. — Új lap. Megjelent az első szám a Wohl Janka és Wohl Stephanie által szerkesztett „A nők munkaköre,“ czimű nevelési, gazdasági és szépirodalmi közlönyből, mely a nőképző gazdasszony- és nőipar-egylet hivatalos lapja, s megjelenik minden hó 8-án és 24-én. Tartalmas mutatványszám, melybe a hölgyek igen sok olvasni valót találhatnak, mulattatót és oktatót egyaránt, az ismeretek, divat, kézmű és gazdaasszonykodás köréből. Január elejétől kezdi meg pályafutását, nagy másfél évnyi tartalommal, melyhez még szöveg, kézimunka minták divatkép és boríték is járul ; ezenkívül az előfizetők jutalomképet és egy érdekes zeneművet is kapnak. Előfizetési dija egész évre 8 frt, évnegyedre 2 frt, mely összegek Pestre., mérleg utcza 3. sz. küldendők. A negyedik magyar jogász gyűlés elé terjesztendő indítványok előkészítéséül az állandó bizottság f. hó 14 én tartott ülésében következő kérdéseket tűzte ki: A magánjogból: 1) A kötelező polgári házasság iránt alkotandó törvényben engedtessék-e a házastársak életében a házassági kötelék felbontása és ha igen, minő okokból? 2) Minő rendszere a házassági vagyonjognak fogadtassák el az alkotandó magyar magánjogban? A kereskedelmi és váltójogból: 3) Illese-e a kereskedő feleségét kereskedői hitelezők ellenében vagyonjogi igényeire nézve előjog és ha igen, minő mérvben és minő feltételek alatt? 4) Minő elvek állapíttassanak meg a visszkereseti jog érvényesítésére, ha e jog külföldről érvényesíttetik belföldre? A büntetőjogból és eljárásból: 5) A sajtó számára szükséges szabadság megkívánja-e s tekintettel a közbiztonságra elegendő-e, ha a sajtó útján elkövetett büntetésre méltó cselekvényekre az átalános büntetőtörvények és büntetőjogi elvek kivétel nélkül alkalmaztatnak, vagy pedig a sajtószabadság avagy a közbiztonság megóvására kivételek és pedig melyek teendők ? 6) Azon elv , hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól teljesen elválasztandó, feltétlenül kiterjedjen-e a kihágásokra is, és ha nem, minő módozatok mellett teendő kivétel? A polgári eljárásból: 7) A közvetlen szóbeliség mellett a bizonyításnak mily rendszere fogadtassák el? 8) A közvetlen szóbeli eljárásban minő jogorvoslatok engedendők meg? Miután az állandó bizottság által kitűzött ezen kérdésekre nézve a bizottság által közvetlenül felkérteken kívül, bármely jogászgyűlési tagnak is jogában áll indítványt tenni, ennélfogva figyelmeztetnek a t. jogászgyűlési tagok, hogy a módosított alapszabályok 7, illetve 17-ik §-a értelmében csak oly indítványok kerülhetnek tárgyalás alá, melyek indokolva és a gyűlés megnyitását legalább négy hónappal megelőzőleg az állandó bizottsághoz (alólírott czíme alatt) beküldetnek. Ezek szerint — tekintettel arra, hogy a negyedik magyar jogászgyűlés üléseit az állandó bizottság határozatához képest 1873. évi jun. 2. 3. 4. és 5-én tartandja — az indítványok végső beküldési határideje 1873. évi február elseje. Kelt Pesten 1872. évi nov. 15-én. Elnöki megbízásból: Dr. Sigmund Vilmos, a magyar jogászgyülés állandó bizottságának titkára. Pest, Kalap utcza 6. sz. — Az udvar e hó végén eltávozik Gödöllőről Bécsbe, azonban csak rövid időre. — Halálozás. Soldos Sándor, Hevesmegye egyik legrégibb és tevékeny férfia, ki a szabadságharczban is jelentékeny részt vett, e hó 13-án elhunyt Puszta-Tenken. — Hamis pénzek. Pozsonyban hamis 20 és 10 krajczárogokat csempésztek forgalomba . Természetesen ezek sem ezüstből fabrikáltattak. Az országos képzőművészeti társulat választmánya f. hó 15-én tartott ülésében tárgyalta és végül elfogadta azon reá nézve súlyos feltételeket, melyek mellett Matejkónak „Báthory István“ czimü 50.000 frt értékű nagy festményének Pesten leendő kiállítását biztosithatá. A költség több száz forintra megy s minthogy a beléptidijak 50 százaléka is a művészt illetendi, a társulat a beléptidijak fölemelésére is kénytelve jön oly formán, hogy dec. hó folyamában, a Matejkó képe kiállítása idején a beléptidij hetenként egyszer, szerdán : 1 frt. a hét többi napjain 50 kr. lesz. — Reménylhető azonban, hogy mindamellett a közönség sűrűbb látogatása a társulat nagyobb károsodásának elejét veendi. — A Ferenczy hagyatékából a társulatnak kiállítás végett bemutatott szoborművek megbírálására 7 tagú jury választatott. A titkár jelentései közül közérdekű az, hogy az idei műlap első 300 példánya már beérkezett, és a vidéki tagok részére azok szétküldése már folyamatba vétetett. A műcsarnok látogatása a múlt hóban s a folyó hó első felében élénk volt. Benczúr Gyula, XVI. Lajos czimü festményét megszemlélték 809-en. A bejelentett új tagok: Steindl Rudolf úr Pesten, a Gyöngyösi kaszinó, Péchy Imre és Greger Sándor Budán, Körössy József Pesten, Fáy Albert festész Pesten, Szemere Miklós Lasztóczon és Lechner Lajos urak Pesten. Ugyanezen ülésben még két fontos határozatot hozott a választmány. Elhatározta ugyannis: 1 ör, hogy indokolt emlékiratot nyujtana be a képviselőházhoz azon kérelemmel, hogy a hazai művészet és ipar felsegítése czéljából az 1873. évi országos költségvetési javaslatban előirányzott, de az orsz. pénzügyi bizottság rostáján átesett és elejtett összegeket megszavazza. A másik külön kérvényben pedig a vallás és közoktatásügyi miniszerhez fog fordulni azon kérelemmel, hogy tekintve az orsz. mint a rajztanoda és rajztanár képezdének bérházban való költséges, czélszerűtlen és a sikeres oktatás feltételeinek semmi tekintetben meg nem felelő elhelyezését; eszközölné ki az országgyűlésnél, hogy ezen a maga nemében egyetlen tanintézetünk számára emelendő ház építéséhez szükséges költségek még a jövő évi költségvetésbe, netalán ugyanazon hitelműveletek igénybe vétele mellett vétessenek föl, melyek segélyével az egyetemi építkezések költségei is évi részlettörlesztések útján fedeztetni fognak. — Műviszonyaink természetes szükségeiből folyó korszerű igények, melyek kielégítését a hazai ipar és művészet minden barátja pártolni és sürgetni kész leend. — A tud. akadémia tegnapi ülésében Szily Kálmán ily czimü értekezést olvasott föl: „Hamilton egyenlete a hő elméletében azután pedig Balogh Kálmán olvasott föl két kisebb értekezést. Az elsőt dr. Mihálkovics Géza „a madárszem fésűjének szerkezete és fejlődéséről“ írta. A Fölolvasó előbb előadja a madárszem fésűjének mibenlétét és fölemlíti, hogy erre nézve ismereteink még felette hiányosak. Mihálkovics Gézáé az érdem, hogy ismereteinket, hosszas vizsgálatok nyomán, kibővítette. E vizsgálatokból kitűnik az, hogy e fésű feladata a szemüvegeket és az üvegnedvet vérrel ellátni, amit az emlősöknél külön véredények eszközölnek , továbbá e szerv fejlődését adja elő és bemutatja az arra vonatkozó rajzokat. A második értekezést dr. Högyes Endre „a vese élet- és kórtanáról“ írta. A vese élettani viszonyairól háromféle vélemény van elfogadva a tudományos világban, azért a Balogh tanár vezetése alatt álló elméleti orvostani laboratóriumban Högyes a vese élettani viszonyainak kipuhatolásával különösen foglalkozott. Értekező nyulakon és egyébb állatokon a vese vérkeringési viszonyainak meghatározása végett kísérleteket tevén, azon eredményhez jutott, hogy az eddigi három vélemény között csak a Ludvig-Virchov-féle nézet helyes, mely a kísérletek által is igazoltatott; a tett észleletek száma a 100 at meghaladja. — Légszeszvilágítás Kecskeméten. Kecskemét város nov. 7-én tartott rendkívüli közgyűlése helyben hagyta a bizottság által Egells Károlylyal kötött szerződést, mely szerint 650,000 lánggal 350 lámpára, óránként IV. krajczárért tartozik világítani, és a légszeszvilágítást 2 év alatt teljesen berendezni. — Veszedelmes vásárlók. A keresztutcza sarkán fekvő Steinberger Manó tulajdonát képező rőfös kereskedésben két fiatal, ügyes zsebtolvajnőt fogtak el, kik minden vasárnap délelőtt midőn a forgalom ily boltokban a legélénkebb, a boltban megjelenve, vásárlás ürügye alatt különféle kelméket mutattattak elő s a kereskedő elfoglaltságát felhasználva, a kötényük alá tett nagy zsebet vigyázva és ügyesen teletömték mindenféle kelmével és szövettel. Tegnap azonban rajtvesztettek, mert a kereskedő épen ezen manipulatión érte őket. Feneketlen zsebeikben már 20 kendő volt eldugva, lakásukon pedig még 17 kendő, több női ruhaszövet, bársonykelmék, szalagok stb. találtattak, melyek mind Steinberger üzletéből valók. A tolvaj nők a kir. fenyitő törvényszéknek adattak át. — A n. váradi jogacadémia iiusága elhatározta, hogy a pesti népszínház javára zeneestélyt rendez. — A pesti népoktatási kör, mely a felnőttek oktatásával oly jó eredménynyel foglalkozik, vasárnap közgyűlést tartott a városházán, hol azonban alig lehetett több jelen 50—60 buzgó férfiunál. A gyűlésen Türr István elnökölt. Az egylet két év alatti összes pénzforgalma 10992 frtra s ezen összegből a tagdijak csak 772 frt 10 krra ment, a melyhez a főváros 1000 frttal, a közoktatásügyi minisztérium 5000 írttal járult s a többit mintegy 15 fő magánadakozást leszámítva — a központi népoktatási körnek kellett pótolnia. Az egylet összes tagjainak száma azon napig 129 volt s azok nagyrésze részint egészen ismeretlen részint ismételt felhívások dacára sem fizette tag-