Ellenőr, 1872. december (4. évfolyam, 279-302. szám)

1872-12-01 / 279. szám

Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn 8 ünnepre következő napon. A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendík. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Pesten, nádor-utc z a 6. s z á m. (Légr&dj testvérek irodájában). As előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bálvány-utcza 9. sz. álé intézendők. 279 szám. Vasárnap, deczember 1. 1872 TÁVIRATOK. Zágráb, nov. 30. Az országgyűlés hir szerint közelebb feloszlattatik. —i A .jelen országgyűlés által megszavazott mezei rend­őri törvény szentesítés nélkül visszaér- •kezett. Páris, nov. 30. (Az Ellenőr távirata.) A köz­társaság és Thiers iránt szakadatlanul tartauak a lelkesült nyilvánulások. Versaillesban s Párisban már mindjárt a szavazás után „Éljen a köztársa­ság ! Éljen Thiers !“ kiáltások hangzottak minden­felé, s nagy néptömeg tolult az elnöki palota elé, Bécs, nov. 30. (Az Ellenőr távirata) A reichs- ráth elé terjesztendő vasúti javaslatokról az uj Presse írja, hogy legközelahh a Predit és Arlber- gen átmenő nagy hegyi pályák, a Dalmát vasúthá­lózat s ennek Lajbachba és Károlyvárosra menő ágai építtetnek ki. Versailles, nov. 30. A nemzetgyűlés tegnapi szavazata a kormány és a konser­vativ köztársaság döntő győzelme gyanánt tekintetik átalában. London, nov. 30. A parlament január hó 6-ára hivatott össze. Uj-York, nov. 29. Greeley Horace el­nökjelölt meghalt. Prága nov. 30. A declaransok ma összejöve­telt tartanak, melyben a fölött fognak tanácskozni, minő lépést kelljen tenniök, hogy befolyásukat a népre ismét visszanyerjék, továbbá, hogy a szán­dékolt kerületi képviseleti törvényt paralysálják. Mindenféle skandalosus tüntetésekre készülnek. Brüssel, nov. 30. A nemzeti bank 5V2-ről 5% ra szállította le a kamatlábat. Berlin, nov. 30. A socialis kérdés tárgyában itten folyt német-osztrák értekezlet tegnap ért véget. Bukarest, nov. 30. A kamara ismét a multévi elnökséget választotta meg, mely Ghika Demeter­rel együtt egészen a konservativ párthoz tartozik. A senatus még nem határozatképes s még sokan hiányzanak. Pétervár, nov. 30. A „Monde Russe“ czimü lap javasolja a kormánynak, hogy az egyházi vi­szonyok szervezése alkalmával vonja be a zárdák óriási javadalmait, s állítson fel azok jövedelméből népiskolákat. — A tőzsde nagy összeget ajánlott fel oly czélra, hogy orosz kézművesek küldessenek a bécsi világkiállításra. IY. évfolyam — A mai rókavadászatról nem kap­tunk részletes tudósítást, s csak annyit tudunk, hogy a király jelen volt; a királyné, — gyengél­kedés miatt — elmaradt; futamok érdekesek vol­tak; bukás nem történt; de rókát sem fogtak. levő souverain hatalmat szemben a nem­zetnek egyhangú akaratával. A monarchisták elvesztették azt a döntő csatát, melyet ők kerestek, abban a gyűlésben, melynek kebelében ők bírták a többséget. Ők érezték azt, hogy a nemzet­gyűlés egyátalában nem képviseli a nem­zetet, és hogy az uj választások ki fogják törölni Francziaországnak jövő történelmé­ből a régi pártokat, melyek sem nem ta­nultak, sem nem feledtek. A parlamentaris erőszak maradt az egyetlen számítás, mely reményeiknek fenmaradt, és melytől komo­lyan félni lehetett. Vétkes és gaz számítás volt, mert kikerülhetlenűl egy irtóztató polgárháború örvényébe taszította volna a sokat szenvedett nemzetet. De a monarchis­ták már nem várhattak. A várakozás min­den napja kiszámithatlanul erősítette a köz­társaságot és így nyíltan és merészen meg- izenték az irtó háborút a nemzet jövőjének, a haza életének s a modern társadalom legszentebb érdekeinek. Francziaország ki- mondhatlan szerencsétlenségnek, talán a feltámadás nélküli halálnak küszöbén állott. De az a tényező, melyet a monarchis­ták ismerni nem akartak; maga a nemzet felemelkedett imposáns nagyságában. Mig a többségükre elbizott monarchisták viha­ros tetszésekkel fogadták a bizottsági je­lentést, melynek elfogadásával Thierst és a köztársaságot megdönteni hitték, addig a megyék, a városok, a hatóságok és testü­ltek a legóriásibb mérvekben küldötték a feliratokat, melyekben mindenre kész tá­mogatásukról biztosították a megtámadott államferfiut. Milliók szava támadt fel egy maroknyi összeesküvőnek alávaló hadizenete ellen. És ez a felsőbb hatalom megbéní­totta a rablásra kinyújtott kezet, mint megbénult Jeroboam király keze, midőn az oltárt akarta megfertőztetni. A nemzetgyűlés az elhatározó pillanat­ban, midőn a köztársaság és monarchia között kelle választania, a köztársaságot, választotta. Evvel megírta végrendeletét, melyet hivatottabb utódja fog végrehajtani. Bérlet 172 száll) Nemzeti SszlnHáz Pest, vasárnap deczember 1-én 1872, Az amerikai. A nemzeti sziubáz által 100 arany pályadijjal jutalmazott eredeti népszinmii 3 szak., dalokkal. Irta Szigligeti. Zent szerzetté Állaga Géza. Nagy bérlet|34. szám. &is bérlet 2. szám. Budai v&rsBt inliAje. Vasárnap deczember 1-én 1872 A kisértet. Eredeti népszínmű 3 felv. dalokkal. Irta Szigeti József Zenéjét Bognár. ____ —Miklósi színháza. Pest vasárnap deczember l én Délután 4 órakor mérsékelt helyárakkal. A zsidó honvéd. Eredeti énekes népszinmii 4 felvonásban. Irta Lukácsy 8. Második előadás este 7 órakor rendes helyárakkal. Ludas Matyi, vagy: Az országos vásár Döbrögün. Erédeti tüneményes énekes bohózat 3 szakaszban, elö- ______________________játékkal._____________________ Pest, nov. 30. **Vive la Republique! Méltán fogadhatta a versaillesi kamarának balol­dala e diadalkiáltással a szavazásnak ered­ményét, mely XIV. Lajos palotájában a köz­társaságnak legális szentesítést kölcsönzött. Egy monarchista gyűlés kiáltotta ki aka­rata ellenére a köztársaságot és az ilyen tény nemcsak a franczia republikánusokat, de az egész müveit világot fogja megnyug­tatni arról, bogy a republikánus kormány­forma most több egy harmadszor megújí­tott kísérletnél. A szabadság barátjai min­den országban végleg megerősítve látják azt a nemes meggyőződést, hogy a nemze­tek önkormányzata a polgárisultság növe- kedtének elválhatlan szülötte és azt czélun- kul egy nagy természeti törvény: az em­beriség haladási ösztöne jelölte ki. Meggyő­ződünk arról, hogy nemcsak az abstract tudományok körében találnak fel a Newto­nok és Galileik oly tagadhat] an igazságo­kat, melyeket idővel kénytelen elismerni a a babona vagy a biblia tekintélyére eskü- döző vakság is. A politikában is igaz az „epur si muove“; az emberek állami és társadalmi vonatkozásaira is léteznek örök érvényű eszmék, melyek igazsága előtt, ha későn is, de utóvégre meghajol a Százados előítélet és a hagyománynyá emelt önzés. Nem akkor volt biztosítva a franczia köztársaságnak létele, mikor rajongó re­publikánusok azt a konventnek lelkes ha- tárzatában oszthatlannak és elenyészhetlen- nek jelentették ki. A biztosítékot most nyerte, midőn Chambord gróf szolgái, az Orleansok kengyelfutói és a Bonaparték czinkosai tehetlennek érezték a kezökben Pártválság a jobboldalon csak akkor, ett volna, ha gróf Lónyay Menyhért maradt volna tormányelnök az eddigi kabí uet tagjainak egyete­mes lemondása után is. fez a veszedelem meg­szűntnek tekintetik a Deákpárt vezéregyéniségei által. Az uj kabinet alkotása tehát már a relativ nyugalom kezdetének vehető. S ha e- kabinet ta- rintatosan lesz összeállítva,-biztos-lehet' az ellenzék ovagias és kíméletes eljárásáról mindazon terhes és kényes kérdésekbe^, melyeket -örökségben kap s a melyeknek ‘lebonyolítására’ |s elintézésére a egjobb akarattal és leim .meretes munkássággá’ kí-ií Köziemiikódni minden hazafias pártnak. Mi részünkről biztosítjuk az uj ministeriumok, hogy útját nem fogjuk nehezíteni sem aprólékos gán- csoskodásokkal, sem meddő recriminatiókkal, csak lássuk, hogy a kormányzatba rendet nyíltságot ér­telmet hoz be, s becsületes tevékenysége által a nemzet érdekeinek helyzete jobbra fordulhat. Nem soroljuk elő a különféle combinatiókat, mert csak magán időtöltés termékének tartjuk mindeniket. Reményijük azonban, hogy a jövő hét kezdetén— tán már hétfőn— megtudjuk a hivatalos névsort. Ma nem volt többé szó csak Szlávyról vagy Trefortról a kormányelnökségre. Óhaj­tandó, hogy holnap ezek közül is visszavonuljon valamelyik. Mert annál jobb mentül korábban vé­get ér a válság s ezzel a kormányelnökség je- jöltjeinek körtáncza is. történik megállapodás a részben, hogy kit biz meg a király a jövendő cabinet alakításával. Ma délután gr. Lónyaynak tanácskozása lesz Deák Ferenczczel. * Az „Un g. L1 o y d.u Ámbár Lónyay gr., mint bennünket ismételve biztosítanak, lemondási kérelme visszavételére nem lesz indítható — ma a képviselőbázban mégis kép­viselők részérói, kik személyéhez közel állanak, kísérlet tétetett, egy pártértekezlet egybehivására aláírásokat gyűjteni. Kívánságukat azzal indokol­ták, hogy a felelősség a jelenlegi helyzet roppant bonyodalmáért a szak-miniszt er ek rehárul. A párt részéről nyilatkozatot szándékoztak felidéz­ni Lónyay javára. — Ez értekezlet azon ban nem fo g meg tart at ni. Az egybehivására szóló aláírást a párt legtekintélyesebb tagjai meg­tagadták ^ tekintettel a korona előjogára, mely­re a fejlődés e stádiumában pressiót gyakorolni nem szabad. — A széjkelyföldi orsz. képvise­lő k a telepitvényesek tárgyában pártktilönbségnél- küli értekezletet tartanak vasárnap d, e- 10 óra­kor a képviselőbáz VI. osztályának tanácskozó termében, mire az illető képviselő urak tisztelettel meghivatnak. Pest, nov. 29. — Pap Lajos, Becze Antal. A krízis Saját értesülésünk szerint is úgy állanak a dolgok, a mint ezeket az alábbi idézetekben talál­ják elmondva olvasóink. S minthogy a tények valódi előterjesztése sokat ny er jelentősé­gében az által, ha a legközvetlenebbül érdekelt pártnak közlönyeiben is éretté vált megjelenésük­re az idő: nem ismételjük azt, a mit jobboldali laptársaink elég őszinteséggel közöltek. — A két Lloyd értesítéseinek azon részei közt, melyek a b i z|a 1 m i-c o n f e r e n t i á r a sürgető kísérlet felállít toborzóinak eredetét jelzi, eltérés van ugyan de az Ungarischer nyíltsága helyreigazítja azt a miben a Pester szívessége tévedni akart — Mi csak azt mondjuk el a mit jónak látott elhallgatni mindkét Lloyd. Mert bárha lap­társaink sem hagyják érintettlen ül a tényt, misze­rint a lemondási fogalmazványnyal a mint ezt gróf Lónyay Menyhért kormányelnök ur a kabi­net tagjai elé terjeszté aláírás végett, a többi mi­niszterek „nem voltak teljesen megelégedve“ s csak akkor Írták azt alá valamennyien, midőn kí­vánságuk szerint lön megváltoztatva a fogalmazvány: de hogy ezen érdekes elegedellenséget miféle tétel okozta, arról nem szóknak a Lloyd ok és Pesti Napló semmit, jóllehet, tudják ők is. Megmondjuk hát mi. A lemondási, ő felsége elé terjesztendő kér­vényben, melyet Lónyay Menyhért kormányelnök ur fogalmazott és — saját, első, aláírásával ellátva minisztertársai elé belyzett aláirás végett, egy in­dokoló passus fordult elő, melynél fogva az aláírók állították és elismerték volna, hogy „e g y e n k i nt és együttese n“ bizalmatlanságot tapasztaltak pártjuk részéről. Ezen tétel aláírását tagadták meg gróf Lónyay Menyhért kormányelnök urnák a többi minisz­terek ; s ezen tételt kellett kihagyni gr. Ló­nyay Menyhért kormányelnök urnák, hogy neve alá Írják a magokéit minisztertársai is. Egy szó­val: a bizalmatlanság elismerésének solidaritása iránti szövegezést repudeálták a kabinet többi tagjai. S tehetfék is ezt teljes jog­gal, mert mindenki tudja, hogy nekik nem volt okuk a jobboldal bizalmában kétkedni soha; vala­mint tudja mindenki azt is, hogy ha a jobboldal kedvetlen, bizalmatlan, nyugtalan az utolsó válasz­tásoknál kimesterkedett nagy többsége daczára is, annak egyesegyed ül a gr. Lónyay Menyhért kormányelnöksége iránti ellenszenv és bizalmat­lanság volt az oka. Nem csodálkozhatni te­hát, hogy a miniszterek nem acceptálták gróf Lónyay Menyhért fogalmazványának azon állítá­sát, mely által solidaritásba vonattak volna a kormányelnök részéről magára nézve a már aláí­rással is elismert bizalmatlansági érzet „egyen­kénti és együttes“ elvállalására. S a solidaritas kötelékeit hiában igye­keztek kivetni némelyek a deákpártra is. E fogás sem sikerült. A krízis természetét és egyet­len okát érti mindenki. Olyan régi az mint gróf Lónyay kormányelnökségének első napja, mely leg­kevésbé sem volt „a boldogság első napja“, a de­ákpártra és a többi miniszterekre nézve, s felidézte már akkor a rósz napok és zavarok sötét erjtelmeit. Némely lapok tehát hiában szeretnék a L ó n y ay- k ormányelnökség bukását pártválság­nak keresztelni. Nem fog solidaritást teremni ez a fogás sem, mert nem vállalja azt ela deákpárt,mint nem vállalták el a ministerek sem. S csak azon csodálkozunk, hogy némely ellenzéki irótársunk nem látja, mire czéloz szörnyű kiabálásaival a Reform midőn a jobboldalon pártválsá got fedez fel, bősz elrémüléssel. A lapok a crizisről. A „Pester Lloyd“ : Valószínűleg holnap, vagy holnapután véget ér a miniszterválság. Ő Felsége vasárnap Budára jön, s tán még e napon bekövetkezik az eldöntés, i ha elég idő lesz mindazon személyiségekkel érint­kezni, a kiknek meghallgatása szándékoltatik. — Minisztertanács aligha fog tartatni, s a demissio- náló minisztereket ő Felsége valószínűleg egyen­ként fogja fogadni, hogy készségükről esetleg az ujonalakitandő kabinetben részt venni, bizonyossá­got szerezzen. Tegnapi közleményünk, hogy az elbocsátási kérelem t egnap délután Íratott alá, helyes volt. Az aláirás Lónyay gr. részéről szin­tén tegnap történt meg, a többi miniszterek azon­ban e — különben egészen rövid — elbocsátási kérelem alakjával nem voltak teljesen megeléged­ve, s felkérték a kormány-elnököt, hogy az álta­tok kívánt változtatásokat megtegye. Lónyay gróf erre késznek nyilatkozott, s ma d. e. 11 órakor a nála összegyűlt miniszterek elé terjesztette az igy megváltoztatott elbocsátási kérelmet, s azt vala­mennyien — Lónyay gróffal együtt — aláirták. A kérelem lényegileg semmi mást nem tartalmaz, mint hogy a kormány elbocsátását kéri azon oknál fogva, mert a párt hangu­lata nem olyan, miszerint ez a kormány kellő bizalommal, sasiker kilátásá­val foghatna fontosabb feladatok megoldásához. Ez elbocsátási kérvény természetesen csak formalitás, miután király Ö felsége már tegnap inform áltatott a helyzetről Lónyay gr. által. Mi a további fejleményeket illeti a „P. L1.“ combinati- okba nem akar bocsátkozni; csak azt a tényt constatálja, hogy a mai országos ülés alatt a kép­viselőházban kísérlet tétetett aláírások utján ma estére egy Deákpárti elubb conferentiát biztosita, ni, melynek czélja bizalmi demonstra­te lett volna gr. Lónyay részére. Ez ellen azonban érvényre emeltetett azon felfogás, hogy egy ilyen demonstratiónak ez idő szeréDt nincs czélja s kellemetlen megjegyzésekre szolgálhatna alkalmul a clubban. Erre a terv elejtetett, még pedig Lónyay gr. 1 e g i n t i- mebb barátjai segítették elő az ily megállapodást s Lónyay is, kinek ez később tudomására jött, szintén ily értelemben nyilatkozott. A czélba vett demonstrátió annál kevésbbé lett volna ok­szerű, miután a tegnapi gödöllői érteke­zés után a kabinetnek Lónyay gr. által való újjáalakítása kivülesik a való­színűség határain. A Deák-párt soraiban most már csak két személyt tartanak lehetségesnek, Tre- f o r t o t, ki speciális ismereteinél fogva a pénzügyi kérdések rendezésére gyakorolhatna kiváló befo­lyást, (mire mellékesen szólva irányadó személyi­ségek részéről igen nagy súly van fektetve) és Szlávy, kinek qualificatiója kérdésbe sem jöhet, így gondolkoznak a Deákpárton, a korona né­zete, legalább a kormány elnököt ille­tőleg — valószínűleg már holnap nyilvánvaló­vá lesz. * A Pesti Napló: Ma délben volt a Lónyaycabinet utolsó mi­nisztertanácsa. Erre, valamint általában a mínisz- terválság jelen állására vonatkozó értesüléseink a kővetkezők: Gr. Lónyay Menyhért, mint tudjuk, a teg­napi estét a kir. udvar körében Gödöllőn tölté, honnan késő éjjel tért vissza. Ma kora reggel a miniszterelnök gróf An- drássy Gyula látogatását fogadta, kivel hosszabb tanácskozmányt tartott. 11 órakor a miniszterek jelentek meg a mi­niszter-elnöki palotában. A miniszterek ismételve kijelenték, hogy nem hiszik azt, hogy a jelen körülmények között a mostani kormány sikeresen működhessék, s kérték a miniszterelnököt, hogy lemondásukat a király ő felsége tudomására juttassa. Gr. Lónyay erre azt feleié, hogy miniszter- társai e felfogását a maga részéröl is osztja, a jelenlegi minisztertanácsnak csak az a czélja, hogy az együttes lemondásra vonatkozó kérvény formuláztassék. Ez azonnal megtörtént, s a lemondási ok­mányt első sorban gr. Lónyay miniszterelnök irta alá. A többi miniszterek rögtön követték, kivéve a jelen nem volt belügyminisztert, és horvát mi­nisztert, kik azonban azon kérelmüket fejeztették ki, hogy az okmány a mai nap folytán velük közöltessék, hogy azt szintén aláírják, a mi dél után meg is fog történni. A lemondási kérvényt a miniszter elnök, holnap d. u. 10 órakor ö Felségénél kikért audi- entián „fogja a királynak átnyújtani. 0 Felsége a király ugyanis az egész holna­pi napot Budán tölti, s valószínű, hogy ekkor a kibocsátás egész epochája alatt az ezüst árfo­lyam átlaga 118 forint 71 és fél krajezárra ment. Az államszámvevőszék ezen kÖlcsöntizlet ha tását az államvagyonra következőleg jellemzi : 60 millió befizetendő ezüst írtért az állam 85 mil­lió 125,600o frtnyi ezüst névértékű kötvényt tar tozik beváltani; az árfolyamveszteség e szerint 25.125,600 frt ez stben. Az agionyereség ez ideig 8.712,835 irtot tesz ugyan bankértékben, de az agio megszűntéig előforduló tőketörlesztésre be szerzendő ezüst után nagy részben föl fog emésztetni. Az 50 éven át fisetendő kamat és tőketör­lesztési hányad összesen 232.484,640, vagyis éven­ként 4.649,692 frtot tesz; a mi az 1867. XIII. t. ez. 1. § ában kijelölt 4.650,000 ezüst frtnyi évi átlagos járadéknak meg is felel. Országgyűlési levelek. VI. Pest nov. 29. Mintha csak Elibu Burrét olajága lebegne a képviselőház felett; oly békés hangulatban van minden; oly nyugodtan folynak a tanácskozások. Még a virilis szavazatok feletti vita sem vert fel nagyobb hullámokat. A jobboldal részéről Hoffmann Pál a deák­párt frondeurje támadta meg, leghevesebben a tör- vény,javaslat erre vonatkozó pontját, ez alkalommal Tóth Vilmost is. Hangja, modora szokatlanul éles volt. Pauler keserű mosolylyal intett Szlávynak : e mosoly azt jelenté: „bársony karszékembe vá­gyik.“ A baloldal egy része megéljenezte Hoffmannt, pedig volt beszédében sok, mi kivált a baloldal ré­széről tapsot épen nem érdemelt. Többek közt azt monda: egy helyesebb közigazgatás kedvéért kész volna feláldozni a jogegyenlőséget. Mintha lehetsé­ges volna helyes, mindenre s mindenkire egyaránt igazságosan részrehajlatlanul kiterjeszkedő közigaz­gatás ott; hol nincs jogegyenlőség, — mintha a jogegyenlőség elve nem volna azon szilárd szikla­alap, melyen minden állam anyagi jóléte szellemi felvirágzása biztosan fejlődik; és melyet megingat­va az önkényt, az elnyomást, az erőszakot, a za­vart segitenők uralomra. Hoffmannról is ellehet mondani: il n’ est pas savant, il n’ est que sachant. Hiányzik nála a mélység. Menjünk tovább. A miniszteri válság tarkábbnál tarkább hirei terjednek szájról szájra. Tegnap még Lónyay le­mondása kétségtelennek mondatott. Végre valahára gondola megkönnyülve mindenki tán Kaas Ivort kivéve, ki valahol igy nyilatkozott: ha Lónyay megy, én is megyek. Mire valaki azt kérdezé : hová ? Ma már más versio kering : az összes minisz­térium beadta lemondását. Csak Lónyay marad. Ál­talános elszörnyüködés. Van azonban legújabb hir is, és ez átalános — minus 35 szavazatnyi — elégedettséget kelt: Lónyayról szó sem lehet többé. Soha nem maradhatna a miniszteri székben semmi esetben. Ha ma nem bukik, bukik holnap. Mennél későb történik bukása; mennél nagyobb erőlködés után, a polezon megmaradhatni, annál csattanósabb leena a bukás. És annál általáno­sabb felette az öröm, s megelégedés az egész or­szágban. Lónyay a kisszerű eszmék, a kisszerű czélok, a kisszerű eszközök embere. Ezekben aztán párat­lan, utólérhetlen. Jaj annak, ki e pályán véle ver­senyezni mer. De versenytárst nem is tűr maga mellett. Sa­ját kezében kivanja öszpontositani a hatalom min­den szálait ; egy maga lenni pénzügyi, belügy, köz­lekedési miniszter egy személyben; kötni a kölcsö­nöket, engedélyezni a vasutakat, korteskedni a me­gyékben, biztosítani a választásokat. Beszelhetné­nek erről eleget Kerkapoly, Tisza Lajos és Tóth Vilmos. A király a rákoson rókát vadász Rósz idők járnak a rókákra nézve. Csak rajta, felség! a falka teli torokkal csa­hol; a róka már nem menekül; közel a halál! Is­ten veled. Robert. — Vett ük akövetkező dr. Rei- nitz Adolf Úrhoz intézett választ, s közöljük a dologra nem tartozó megjegyzések elhagyá­sával : Tolcsva, nonv. 28. Dr. Reinitz Adolfuak az „Ellenőriben megjelent azon nyilatkozatára: „hogy Mezősy László neki még mai napig is adós a „Hon“-ban — bizonyos „egy bank“ kérdésbeni felszólalására tett észrevételére — tudatom, hogy én kérdéses feleletemet városi bizonyitványnyal, s igy okmánynyal ellátva, — hetekkel ezelőtt, és igy annak idejében elküldtem a „Hon“ szerkesz­tőjének. Túl, egy bónsípon se adván, — Szakácsy Dániel képviselőm és barátom által újra sürgettem annak közlését. „Nem adják“ irt nekem Szakátsy. — Miért ? „Csak. — Akkor, — minthogy a „Hon“ vette fel az én első czikkemet,— melyben a dr. urnák bizonyos bank ügyekbeni helytelen eljárását róvtam meg. — S ezen megróvást a dr. nr szintén a „Hon“-ban — mindaddig, mig én azt benem bizonyítom rágalom­nak nyilvánította“ — magam követeltem a ,,Hon“-tól, bogy bizonyítványomat közölje ok­vetlen, azt felelte reá—nem cselekszem, — miért ? — Csak. — Ez ellen azután megszűnik minden okoskodása. Oda utasítom tehát dr. Reinitz Adolf urat, menjen a „Hon“ szerkesztőségéhez bizonyítványai­mat azon kérdéses „Bank“ ügyben vegye át, talán több szerencsével fog járni mint Szakácsy és én, — s ha elolvassa, nem fog az „Ellenőri-ben más­kor úgy viczkándozni mint most. Mezősy Lás zló. — A magyar éjszakkeleti vasút bátyu-munkácsi és bustyaháza-szigethi vonalai decz. 4 dikén adatnak át a forgalomnak. — A Deákkör tegnapi értekezletének, Írja a „P. N“. csak egy tárgya volt: a házszabályo­kat revideáló 9 tagú bizottság megválasztása. A baloldalról választandó tagokra nézve a két párt között compromissum jött létre; a deákpárti tagok kijelölése tárgyában azonban hosszabb vita folyt, melynek Déák Ferencz felszólalása vetett véget, ki beszédében a többi között azt is kijelenté, hogy a jelen pillanatban más nagyobb dolgok is van­nak kérdés alatt A bizottságba kijelöltettek ; Bánó József, Irányi Dániel, Mihályi Péter, Pécby Tamás, Perczel Béla, Paczolay János, Királyi Pál. Várady Gábor, Zichy Antal. — A vasúti kölcsönről írja a „P. N.“, hogy az teljesen realisálva s legnagyobb részt már beruházva van. Az 1867. XIII. t. ez. alapján elrendelt vasúti kölcsönből az állam valóságban 60 millió ezüst frtot kívánt bevenni. E végre kibocsáttatott össze­sen 85.125,600 ftnyi ezüst névértékű kötvény, a melyek után bankértékben 72.633,063 frt folyt be. A kibocsátási költség 3.700,905 frt 66 krt tett, s így a tiszta bevétel 68.932,967 frt 34 kr. bank­valutában : ennélfogva 100 frt ezüst névérték árán 80 forint 97 és fél kit értünk el bankértékben, s a coursdifferentia 19 írt 2 és fél krra ment. A 60 millió ezüst frt. 68.932,967 frtot ered­ményezvén, ezen 8.932,967 frt az ezüst-agiót képviseli a mi 100 után 114 frt 88 és fél krt képvisel: mig ORSZÁGGYŰLÉS. A mai ülés napirendjét a házszabályok át­vizsgálására kiküldendő bizottság megválasztása nyitotta meg; követve a szombati napok szokásos napirendje: a kérvényi bizottság jelentése állal. Csak 12 óra felé térhetett a ház a fővárosi tör­vényjavaslat tárgyalására, melyben ez ülés alatt a 68 szakaszig haladt előre, hogy e pontnál is­mét hosszabb megállapodást tartson. A főpolgár­mester kinevezésének alapja van e szakaszban le­téve, mely ellenében a II. osztály különvélemé­nye a korlátlan választás elvét akarja érvényre emelni, s Molnár György előadó által védel- mezteti álláspontját. St eiger Gyula egy külön, módositványnyal járult e szakaszhoz, melynek ér­telmében a főpolgáimestert a választók egyeteme vá­lasztaná s a korona megerősítési joggal bírna. Kármán Lajos szintén ezt megközelítő módosit- ványt adott be, mely csak annyiban tér el az előbbitől, hogy e szerint a választási jogot a bi­zottság gyakorolná. Szóltak a kérdéshez, az indít­ványozókon kívül Szapáry Gy. és Kondo rossy György a k. p. b. szövegezése mellett: Oláh Gyula és Beöthy Lajos [pedig a külön­véleményt pártolván,mig Házmán F. sem egyik sem másik javára nem nyilatkozott. A vita hétfőn tovább foly. * A képviselőház ülése nov. 30-án. Elnök: Bittó István. Jegyzők : Széli Kál­mán, Mihályi Péter, Kiss Miklós. Wächter Frigyes. A kormány részéről jelen vannak: Pauler Ti­vadar. Treffort Ágoston. Tisza Lajos miniszterek. Jegyzőkönyv hitelesítése után kérvényeket nyújtanak be: Stoll K. Nagybánya város részéröl kettőt; — Matolay Etele a felső zempléni ref. nép­tanítókét ; M a d a s K á rjo 1 y több.haraszti és takso nyi lakos kéivényét a Dunaág elrekesztése miatt támadt hátrányok tárgyában . — Tost Gyula több sárosmegyei község kérvényét uj adóterületi beosztás iránt. Simonyi Ernő. Azon hírek alkalmából, hogy a minisztérium beadta volna lemondását, kérdi aje- lenlevö igazságügyért, mi van a dologban ? mert ha való a hir: a parlamenti kormányzat megkí­vánja, bogy a törv. hozás működése felfüggesz tessék az uj minisztérium megalaknltáig. Pauler T. miniszter válaszolja, hogy az ügy még nincs abban a stádiumban, hogy a ház elé hozatnék, mi meg fog történni, ha abban a stá­diumba jut. t Erre a házszabályok átvizsgálására kikül­dendő bizottságra adatnak be a szavazatok. Az eredmény a legközelebbi ülésen fog kihirdet- tetni. Molnár Antal a kérvényi bizottság nevében tesz jelentést, s először is a budai népgy Il­ié s n e k azon kérelméről, mely szerint B u d a v á- r o s nyílt várossá tétele és várerőditmé- nyeinek megszüntetése kérelmeztetik ; tanulmányo­zás czéljából az összes minisztériumnak kiadatni véleményezi. Elfogadtatik. A 603 és 604 számú kér­vényekre szintén elfogadtatik a bizottság véle­ménye. Előfizetési árak ém . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Felém ... 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 , Egyes szám ára 10 fcrajcsár. _______ ; f ' Szerkesztési iroda: Pesten, uádor-utcza 6. szám. Satuit Mtt közlünk, ha nem tudjuk, kitől Jön. — Kéziratok visszaküldésére nem TéUalkonak. Minden érteaités a szerkesztőséghez Intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak eL Lapunk mai számához egy féliv van mellékelve.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék