Ellenőr, 1873. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1873-01-16 / 12. szám
Előfizetési árak Egí® érr» . . 20 frt. — kr. I Évnegyedre . . 5 firt. — kr. Felérve . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 a ügyes számára 10 fcrajczAr. Szerkesztési iroda. Pesten, nádor-utcza 0. szám. Szavait nem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem Vállalkoznak. Minden értesitő szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn 8 ünnepre következő napon. A lapot illető reklamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Peeten, nádor-utcza 6. szám. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, Kálviny-utcza 9. sz. alá intézendők. 12. szám. Budapest, csütörtök január 16. 18*73. V. évfolyam. TÁVIRATOK. Bécs, jan. 12. (Az Ellenőr távirata.) A „Presse“ értesülése szerint holnap vagy holnapután jön össze a lengyelek klubbja s tagjainak Zybliekewicznek a Reichsrathból való kilépésre vonatkozó indítványa jeleztetett. BéCS, jan. 15. Az „Oesterreichische Corr.“ jelenti. Az osztrák császári párt azonnal Napóleon halálhírének vételével — megbízta a londoni nagykövetet, hogy részvétnyilatkozatát fejezze ki Eugenie császárné előtt. Bécs, jan. 15. (Reichsrathülés.) — A mai ülésben benyujtottak a törvényjavaslatok a rendőrség és családjaik nyugdíjazása, továbbá a hirdetési bélyegadó megszüntetése iránt. A hivatalnokfizetések szabályozása a pénzügyi, s a dalmát vasutügye az erre kiküldött külön bizottsághoz utasittatott. Az 1873-ra szóló ujonczozási törvény s a pénz- és menetposta-küldemények átszabásának leszállítására vonatkozó határozati javaslat vita nélkül fogadtatott el. Arnberg püspök letette mandátumát. Következő ülés csütörtökön. Chislehurst, jan. 15. Ma délben ment végbe Napoleon temetése. A jelen volt tömeg hallgatag volt s tartózkodott minden demonstratiótól. — A jelen voltak száma 12 ezerre tehető. London, jan. 15. Eddig körülbelől 28.000 személy látogatta meg Chislehurstot. A királynőt Sidney viscount képviseli a temetésen. — A királynő Sehuwaloff grófnőt fogadta. London, jan. 15. Tegnap tízezer személy nézte meg Camden House-ban Napoleon ravatalát. Paris, jan. 14. éjjel. A harminczas bizottság mai ülésében Larcy felolvasván az albizottság javaslatát, mely megerősíti azon jelentéseket, melyek Thiersnek a nemzetgyűlésben valójelenléte s a felfüggesztő vétó jogának gyakorlata felől már nyilvánosság elé kerültek. A javaslat meghatározza továbbá, hogy a jelenlegi nemzetgyűlés feloszlása után a törvényhozó hatalom két kamara által gyakoroltassák s a választmány indítványozni fogja, hogy a második kamara felállítása iránti javaslat előkészítessék. Thiers, hosszabb fejtegetésekben ismételve kifejezést ad azon nézeteinek melyeket az albizottságban előadott. — Ragaszkodik azon biztositékokhoz, melyek az állambiztonsága és az occupatio felmentése érdekében kívánatosnak mutatkoznak. A törvényjavaslatot némi megszorításokkal, úgy mint az albizottságban előadta, elfogadja. — A vető jogának gyakorlására kiszabott időt elégtelennek tartja, s egy hónap helyett négy havi időt indítványoz erre. Tiltakozik azon formalitás ellen, hogy mindig üzenet által kelljen a nemzetgyűléssel tudatnia előbb, ha ott szólni akar, valamint azon kötelezettség ellen is, hogy ha szólott, a gyüléstermet azonnal el kelljen hagynia. — Kívánja, hogy interpellate esetén a gyűlésben jelen lehessen — s követeli, hogy a második kamara legalább két hónappal a nemzetgyűlés feloszlatása előtt szervezve legyen, s a jelenlegi végrehajtó hatalom fennállása a nemzetgyűlés feloszlatásán túl még legalább hat hétre meghoszszabbittassék. — Az ülés az elnök eme beszéde után feloszlatott s pénteken lesz a következő. Versailles, jan. 15. Parlamenti körökben átalánosan megerősítik, hogy Thiers s a harminczas bizottság között teljes az egyetértés. Prága, jan. 15. „Pokrok“ a bizalmi férfiak klubbjának határozata gyanánt közli: miként szükséges, hogy a cseh községek egy nagy községi testületbe egyesüljenek, mert a mi szétforgácsolt erőknek nem sikerül : közös együttes működés mellett keresztülvihető leszen. Hogy az újévi manifestum üres szó ne maradjon, a nemzeti és politikai szervezés keresztülviteléhez kell fogni. Prága, jan. 15. Tegnap egy három emeletes új épület dűlt össze, mely alkalommal három ember megöletett kettő pedig súlyosan megsebesült. Pera jan. 15. Ziver bey a szultán első kamarása tegnap Egytomba utazott, magával vivén a khedive fia részére a szultán nászajándékát. Odessa, jan. 15. Az orosz biztosító társulatnál 165.000 rubel erejéig biztosított városi színház leégett. Hanga, jan. 15. A hivatalos „Staats Kourant“ közzéteszi a Belgiummal kötött azon egyezményt, mely szerint az 1842-ik évi szerződés alapján 400,000 frtnyi járadék fog tőkésittetni. Továbbá közli a Belgiumba szállítandó hollandi destillatumokra rótt vámpótlék megszüntetését s az éjszaki vaspálya-társulatnak egy Antwerpenből hollandi területen át vezetendő vasútépítésre adott concessiot. Bécs, jan. 15. (Hivatalos zárlat.) Magyar földtehermentesítési kötvény 7850 - Salgó-Tarján 144. — Magyar hitel 176.—. — Magyar záloglevél 86.— Erdély 174.50. Magyar keleti vasút 129.50 Magyar sorsjegy 101.25 Magyar földhitel 112.— M. vasúti kölcsön 99.25. Angolmagyar 97.50.- Franco-magyar b. 100 50 Alföld 172.75 Magyar északkeleti v. 156.— Keleti vasúti elsőbbségi kötv 75.— Porosz pénztári utalv 161.50 tiszai vasút 241.50 Mun. bank 89.— Frankfurt, jan. 15. (Zárlat.) Váltóárfolyam 107.26 1862-diki 96.75 metalliques —. Uj ezüst kölcsön —.— Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —. Uj adómértes kölcsön Amerikai 1882-re 96.62 1860-diki sorjegy 95.1284-es 161.—. Lombard 204—. tívjáruléki papír 61.62 Osztrák bankrészvény 1065. Osztrák hitelrészvény 351.25. Osztrák államvasp. részvény 358.—. 1860-ki sorsjegy 96.— ferencz József vaspályar. —.—. Győr-grá- CBI —.—.Évjáruléki ezüst 65.62. Magyar sorsjegyek — Gömöri vasút r. . Németosztrák bank . Galiczia 243.50. Utóbelv.e — Frankfurt, jan. 15. (Kezdet.) Váltóárf. 107.10 —. Amerikai 1882-re 96.50. Osztrák hitelrészvény 858.— osztrák államvasp. részv. 358.60. Ferencz József vasp. —.— Galiériai. 248.75. Évjáruléki ezüst 62 .s/,S- Évjáruléki pap 66.12. Osztrák bankrészvény 351.75. 1860-dik 96. — 1864- iki 162.25 Gráczi Győr. 44.12 Lombardok 201.50. LEGÚJABB POSTA. — A magyar bankkérdésről érdekes tudni mit írnak Bécsből az „Ind -bel ge“ nek. E lap levelezője jelentvén, hogy az e részbeni alkudozások végett három magyar miniszter időzik jelenleg (a levél 8-ikáról van keltezve) Bécsben— s rámutatván az ügy bonyolódott voltára, azon nézetének ad kifejezést, hogy előbb-utóbb meg fog kelleni a magyar kormánynak s a nemzeti banknak egyezniük egymással. „E kiegyezés nem is volna távol — úgymond, ha igaz, hogy a nemzeti bank hajlandó a magyar bank önállóságát elismerni. (Még hogy elismerni, en souverain !) Amint mondják e concessiot (!) megadta a nemzeti bank (!) Megjegyzem azonban, hogy ezt csakis kikötések mellett tehette, mert mindenekelőtt szükséges, hogy a papírpénz értékegysége — mint ezt Bécsben és Pesten egyaránt belátták — fenntartassék“------(És e felfogást s e hangot még természetesnek is el kell ismernünk azon alázatosságteljes magatartás után, melyet pénzüigyérünk a kegyesen konczessiókra hajlandó bank e nagy hatalmasságával szemben tanúsított.) Utolsó hír. Nemzeti színház, Prielle Kornélia aszszony ma este lépett föl először hosszabb idő után, Feuillet „Deia“ czímű drámájában mint Leonora. Kiléptekor percekig tartó viharos taps fogadta, s a jeles művésznő a legnagyobb meghatottsággal kezdhette meg szerepét. Később is igen sok tapsban és kihívásban részesült, amit művészi ábrázolása teljes mértékben meg is érdemelt. Ezúttal lépett föl harmadszor Eöry Gusztáv is Roswein szerepében. Minden szögletes mozgása daczára is rokonszenves színész, mert van benne melegség, s nem hajhászsza a külsőségeket. Taglejtése most is a legroszabb volt egész ábrázolásában, s arczjátéka is kevés van, ami eléggé kitűnt abban a jelenetben, mikor megtudja, hogy Leonora csak ámította. Az előadás a jobbak közül való volt. A nem nagyszabású szerepeket jól tülték be a nemzeti színház erői. Lendvainé (Mártha), Náday (Carnioli) Komáromy (Sertorius) teljesen összevágón játszottak, valamint Niczkyné asszony (a komorna) bebizonyítá, hogy kisebb szerepeket igen jól tud betölteni. A színház egészen telve volt. Bérlet 210. szám. Klemzeti Színlaáz, Pest, csütörtök jan. 16. A bűvös vadász. Regényes opera 4 felv. Zenéjét szerzette Weber K. Mária. Személyek: Ottokár, herczeg — — — Láng Kuno, herczegi fővadászmester — — Ormay Agata, leánya — — — — Tannerné Anna, Agata rokona — — — Balázsné B. V. Sif'Ai Saby Remete — — — — — Tallián Kilián, gazdag paraszt — — — Bodorfi Számiel, a fekete vadász — — — Gonda 1- ső) Nürnberger A. 2- ik) nyoszolyaleány — — — Roth Amália 3- ik) Sziklay Emma Fogadósné — — — — Fürediné Vadász — — — — — Pongrácz Kezdete 7 órakor. Miklósi színháza. Pest, csütörtök, januárius 16. A Politika bolondjai. Eredeti vígjáték 4 felvonásban, írta Szelíd Vipera. Kezdete 7 órakor. A népoktatási törvény revisiója. Bármi rikító festékanyagokat tartalmazó bögrébe mártotta is ecsetjét a sors, hogy ezermesteri találékonysággal mentől kuszáltabb képet alkosson közéletünk arczkinyomatából: az alapszínek között mindazáltal szemre és kedélyre áldásos bűbájjal hat, hogy a közoktatás ügyét vasmarokkal igyekszik megragadni a nemzet. Mátyás király óta ez az első számbavehető elevenség és pezsgés. Az általános benyomás, tehát tagadhatatlanul imposáns, annál lehangolóbbak a részletcsoportozatok: a hitfelekezetek babonás féltékenysége és helyenként metsző közönye, továbbá némely dúsgazdagok és hivatalos közegek hanyag tétlensége. Ott a papi tatár alá búj a szűkmarkúság és előítéletes elfogultság; itt a pénzes zacskók sánczai és a hivatalos hatalom áltekintélye alatt pöffeszkedik a hazafiatlanság és tág lelkiismeret. A nemzeti erőkifejtés és összhatásnak e szétforgácsolás felé törekvő elemei, hol cynicus egykedvűséggel, hol gúnyos dölyffel kapaszkodnak az 1868-ik évben alkotott XXXVIII. t. sz. szakaszaiba. Ezen körülmény teljesen kizár minden érvelést arra nézve, hogy a közoktatási törvénynek nagyon is megvannak szélkakas hajlamai a szétágazó politikai és vallási érdekek szerint azon tájra utalni, honnan a szél zúg. Pedig alkotmányos államban a törvényt csak egy vezérszellemnek kell átlengenie. A törvény szentségének és sérthetetlenségének ki kell zárni minden kibúvó hézagot, melyen az ellenlábas érdekek be- és kijárhatnak, s annak czélját illusóriussá tehetik. A közóhajjal tökéletesen egybevág ennélfogva a közoktatásügyi miniszter azon terve, hogy egy szakértőkből álló bizottság tüntesse fel azon hiányokat, melyek az 1868. évi közoktatási törvényből erednek, s ezzel kapcsolatban adjon véleményes javaslatot a hiányok megszüntetésére nézve. Az 1868-ik évi törvénynek alaphibája az, hogy a szabadelvűségen, mely azon végig vonul, itt ott a különféle politikai fractiók és vallásfelekezetek kéznyomai látszanak, ami által egyes pontok hatályosságukból kiforgatva, a hajlékony magyarázatnak és habozó végrehajtásnak nyitottak zárt kaput. Ez eredendő bűn leginkább szembeötlik azon szakaszoknál, hol a tanfelügyelő jogait és kötelezettségeit kellett volna szorosan körvonalazni az egyházközségek irányában. A hitfelekezetek gonoszul felbujtott igaztalan féltékenysége és makacssága egész akadályversenynyé fajította a törvény pontos végrehajtását, úgy hogy egész tankerületekben a legernyedetlenebb erőkifejtés is beleunt, belefáradt a sisiphusi munkába. S innen a felekezeti iskolák legnagyobb része ma sem felel meg a törvény kizalmainak; mind a 8 havi szorgalomidő és gyermekek tankötelezettsége, mind a kijelölt tantárgyak tanítása és a tantermek fölszerelése tekintetében maradt a régi megcsontosodott slendriánban. Sokhelyütt a felekezetek a törvény azon határozott intézkedését is dugába döntik, mely a tanítók elmozdulatlanságáról szól és évi illetéküket a 300 frtnyi minimumban állapítja meg. Sem az 1868. évi t. sz., sem az 1869. év junius havában kibocsátott körrendelet, mely a tanfelügyelők eljárását szabályozza, nem ad elég hatalmat a tanfelügyelő kezébe, hogy a törvény egész szigorát éreztesse azokkal, kik bármi szenvedély behatása alatt az országos törvényekkel paczkáznak, sőt az említett körrendelet csupán „bizalmas figyelmeztetés“, „szíves kérelem“-re jogosítja fel a közoktatási törvény végrehajtó közegeit. Feltűnő hézagokat mutat továbbá a törvény ott, ahol a községi iskola felállításának módozatai vannak megszabva. A felsőbb népiskoláknak felállítását és fenntartását a községeknek 5000 főnyi népszám mellett teszi kötelességévé, a polgári iskoláknál pedig már megelégszik azon gyönge kitétellel: „ha anyagi erejök megengedd”, noha kézzelfoghatóbb kitétel bizonyára csak előnyére szolgált volna az ügynek. Apróbb hiányokat az élet tömegesen tüntetett fel. Ilyenek egyebek közt, hogy a törvény a „rendkívüli esetek“ tág köpenye alatt megengedi 80-nál több gyermek oktatását egy szál tanító közbejöttével. Ilyen, hogy az állami egyenes adók 5°/o-a kevés népoktatási czélokra, hogy megengedi a felekezeti iskolatanítók segédkezését egyházi szertartásoknál. S ilyen végre, amit legelöl kellett volna említenünk, a tanítók számára megszabott 300 és illetőleg 200 frtnyi minimumnak csekélysége a társadalmi és életviszonyok mai állapotával egybehasonlítva, s azon intézkedés, mely megengedi a terményekben való fizetést, amelynek értékesítésével a tanító csak időt rabol, jövedelmei tekintetében bizonytalanságnak van kitaszítva, és a községi lakosokkal összeütközésekbe keveredik. A Trefort által összehívandó szakbizottság az 1868-ik évi törvényben egy Eötvös kezei által rakott szilárd épület előtt áll, melynek tetőzetét villám és zivatar megrongálá, vakolatát pajkosság és részakarat lehántotta, egyes oszlopköveit nem mintaszerüleg faragták; de egyszersmind egy épület előtt, melynek minden szegletéből Eötvös halhatatlan szelleme susog, s melynek csarnokába legszentebb culturérdekeink, tehát a jövőt jár búcsúra; úgy javítsa hát helyre ez épület roskadozó alkatrészeit, hogy se a kegyelet, s a nemzetet haladásra késztető genius meg ne botránkozzék rajta. Ha ezt szem előtt tartja, akkor a törvény revisiója közművelődésünk tekintetében korszakot alkotóvá válhatik. Mi szívvel lélekkel óhajtanánk, ha haladási vágyairól e szakbizottság azzal adna első életjelt, hogy a tankötelezettség óriás fontosságú elvét, az ingyenoktatás nem kevésbé meszszeható és nagy horderejű elvével párositaná. — A baloldali kör mai értekezletén úgy mint a tegnapin is, a budget tárgyalása volt napirenden, s lesz még több értekezleten is. — Püspökeinket ugyancsak megszállta a tékozlás szelleme. Az egyházi javadalmak elfecsérlésének mániája kezdi a szórványosság jellegét levetkőzni és elszigetelt példák helyett valami rejtélyes rendszerességgel látszunk szemben állani. A nyitrai és diakovári püspökök díszes duumviratusa ma már a pécsi egyháznagy személye által triumvirátussá lett. A „Magyar Újság“ szerint ugyanis a pécsi püspökség óriási kincset képező erdeiből egy roppant terjedelmű darabot adtak el nemrégiben potom összegért egy consortiumnak, mely a megvett erdőrész maradékát az egész vételárt ötszörösen meghaladó áron engedte át ismét egy vasúti társulatnak. Már most csak az fúrja oldalunkat, váljon csak úgy sundambundam módjára lőn-e az adásvevési szerződés végrehajtva, vagy a kormány jóváhagyásával. Ez utóbbi feltevés nélkülöz minden alapot a kormánynak a nyitrai püspökkel szemben tanúsított magatartását tekintve; s igy akarva nem akarva az előbbi feltevés gyökerezik tényeken. E tényből aztán, mint ok az okozatból foly, hogy a szerződés érvénytelen. S igy a kormányra nemcsak jogérvényes törvények, hanem a következetesség is azon kötelezettséget hárítják, hogy habozás, s minden utógondolat nélkül semmisítse meg az egész adásvevési manipulatiót. Ezt parancsolja az egyház java, ezt az ország nemzetgazdászati érdekei. Bécs, jan. 14. saját levelezőnktől. (J. S.) A birodalmi tanács holnap fog öszszeülni, hogy megkezdje ez évi munkásságát és új ülésszakát. A helyzet a múlt ülésszak bezárta óta sokban változott: akkor e választási reform elfogadását kétségesnek hitték, ma már bizonyosnak. A szlovének pár nap előtt tartott laibachi népgyűlésükben ugyan kimondták, hogy ők nincsenek a birodalmi tanácsban való részvét mellett de nagylelkűen kimondták azt is, hogy képviselőiknek semmi határozat által nem akarnak praejudicálni. A klub e határozata folytán tehát minden képviselőnek egyéni meggyőződésére bizatik, vájjon részt vegyen-e a birodalmi tanácsban, vagy nem. A club ezen határozata tökéletesen hasonló ahhoz, melyet a reichsrath megnyitása előtt hozott. S e szerint ítélve, nincsen semmi kétség benne hogy a szlovének el ne foglalják képviselői helyüket. — A tiroli képviselők megjelenésére szintén lehet számítani, a dalmaták is eljönnek s a reform mellett szavaznak. A lengyelek megjelenését pedig a fendál-ultramontan újságok sem tagadják. A belügyminiszter tehát nyugodt lélekkel teheti le reformmunkálatát a ház asztalára. Az új ülésszak munkás tevékenységét elsősorban a közigazgatási törvényszékek felállításáról és a hírlaphirdetési adó eltörléséről szóló törvényjavaslatok mellett, a sokszor említett választási reform fogja képezni. A választási reform codificatiója már annyira haladt, hogy valószínűleg f. hó. 18-án fog benyujtatni. A reformnak Galicziára vonatkozó részleteit — egy clubhatározat miatt, mely eltiltja a lengyel képviselők hozzájárulását — nem a lengyel képviselők dolgozták ki, hanem maga a kormány, támaszkodva gr. Golnhovszky helytartó, s egyes hatóságok informáczióira. — a birodalmi tanácsban a választási reform ellen a két párt ily számú caharja lép egymás ellen a küzdtérre: alkotmányba 155, ellenes 114, kétséges szavazat 64. Természetes az utóbbiak magatartása fogja a javaslat sorsát eldönteni, de merjük hinni, hogy a kormány már előre kellőleg informálva van a győzelmes eredmény felől. A delegácziók az eddigi hivatalos tudósítások szerint márczius 15-kén ülnek össze. Illetékes körökben azt állítják, hogy ha a bizottságok ekkor épen meg nem kezdődnének, azok bezárása ápril végén mégis okvetlenül bekövetkeznék. Jelenleg már szorgalmasan dolgoznak a 74-ei közös kiadások projectálásával, melyben valahára a katonaság költségei normal-budget alakjában fognak szerepelni. A holnap megnyitandó birodalmi tanács ülésére Csehországból is megérkezett a képviselők nagyobb része, akik ma este clubhelyiségünkben értekezletet tartanak. — Ugyancsak ma volt egy miniszteri tanács, melyben a miniszterek teljes számban vettek részt. Értesülések szerint e konferenczián a választási reform véglegesen megállapítatott, s egyszersmind egy tárgyalási sorozat nyújtatott be, mely a birodalmi tanács következő ülésszakának tárgyait fogja képezni. A tegnapra tervezett Národni beseda rendezői Prágában csúnyául felsültek. Ebálczélja lett volna, a két cseh párt demonstratív kibékülése. Azonban az estély kevés notabilitás által volt látogatva. Prágai tudósítások szerint ma új ülést hirdettek a beseda rendezői. a határozatáról még nincsenek tudósításaink, egy része nincsen megelégedve, főleg mert a polgári házasságra vonatkozólag nem találnak bennük semmit. Ez nézetem szerint legalább is nagy túlzás, mert a polgári házasság behozatala önként következik , az természetes folyománya ama három törvénynek, mely a papság nevelésével, alkalmaztatásával és az egyházi ügyek számára felállítandó törvényszék rendezésével foglalkozik. Úgy látszik, a szabadelvű sajtó egy részénél sokkal jobban felismerte ama javaslatok horderejét maga az ultramontán, a jezsuita párt, mely végső vonaglásában már azt sem tudja, mit csinál, egalább is nagyon ügyetlenül lép fel. S midőn Malinekrodt a cultusminiszter beszéde után megjegyzi, hogy az állam el fogja érni a békét, igen a külső lealázás és rabigába hajtás, s a belső revolutió felidézése által a kath. egyházat feloszlatják s a temető békéjét állíthatják helyre. Annyiból csalódott, hogy ily törvények által a jezsuita fondorkodásnak és egyházi hatalmaskodásnak vége vettetik, de maga a kath. egyház, a hit, a vallás újabb erővel léphet fel s virágzóbbá válhatik mint valaha, ha működési tere pusztán Krisztus erkölcsi tanainak hirdetésére, a nép erkölcsi nevelésének terére fog szorítkozni. Az egyházi, a pápai s a jezsuita világuralom, persze ennek mind vége! Por és hamu vagyunk. A f. hó 10-ei országgyűlésen Mallinekrodt képviselő interpellálta a belügyminisztert, vájjon micsoda jogon tiltották el a napi sajtónak a pápai allocutió közlését s micsoda jogon confiskáltak több lapot. Az ultramontán párt ez ügyben könnyen számíthatott volna győzelemre, mert tagadhatatlan, hogy a confiscate, kivált ez ügyben, ügyetlen eljárás volt, de azon modor, azon hang, melyen említett képviselő interpellátióját intéző, önmagának ásta meg a sírt, melybe már most társaival együtt eltemetheti magát. Mallinekrodt képviselő nem annyira a sajtószabadság érdekében szólalt fel, mint inkább gyalázó szavakat használt a kormány és többek ellen s a pápai allocutió mellett kardoskodott mely csupa igazságot táplál, s melynek igazságáról a kath. nép úgy is meg van győződve. (Erre átalános kirézas támadt). Ha a pápai allocutióban titkos machinatiókról van szó, akkor figyelmeztet a szabadkőművesek titkos földalatti dúló tevékenységére, a cultusminiszternek az ó-katholikusok iránti viszonyára, daczára, hogy az oly keveset tud a katholikus dolgokból, miként minden theologusvizsgálaton megbuknék. (Átalános kaczaj.) Engelhen képviselő a kőműves-páholyokat veszi védelmébe, s nem tudja megérteni azon felfogást, miként dolgozhatnának a szabadkőművesek a revolutió javára, midőn régi időtől Nagy Frigyes óta a királyi ház számos tagja mindig e társulathoz tartozott. Teljesen biztosította ez ügyben a kormánynak a győzelmet Lasker képviselő; ő és pártja mint szabadelvűek tudvalevőleg a sajtószabadság barátjai, midőn tehát Lasker megjegyzé, hogy a miniszter eljárását sem törvényesnek, sem okosnak nem tartja, de ez teljesen mellékes azon beszéd ellenében, melyet Mallinekrodt tartott, mely a felkelés nyilvános hirdetése az ország törvényei ellen. (Élénk helyeslés.) Midőn tegnap, úgymond a miniszter a lelkészek nemzeties neveléséről szólt, gunykaczajt hallottunk a centrumban; oly anynyira nemzetietlenek már azok, s önök tegnap újra bebizonyíták, amit sok külfölditől hallottam, hogy a német clerus a legnemzetellenesebb az egész világon. Ha nem szűnnek meg önök magukat Rómával identifikálni, akkor — akaratok ellenére mindinkább elfordulnak azon nagy nemzeti irányzattól, mely hála az égnek, a német nép nagyobb részét lelkesíti. Lasker szavait általános élénk helyeslés követé s az ultramontán pártrész ügyetlen haditactikája következtében ez ügyben is vereséget szenvedett. A folyó ház ki ütésből még felemlítendőnek tartom Gt. Roon beszédéből, hogy nézete szerint 8—9 miniszter között mindig lehetnek eltérő nézetek. Hány töredék létezik a házban, nem jobb-e tehát, ha a becsületes emberek nagy pártjáról szól, a becsületest nem erkölcsi, hanem politikai szempontból értve. Továbbá Roon nem tartozott a kerületi törvényjavaslat ellenzőéhez (a helybeli sajtóval egyezőleg mi is ezen álvéleményben voltunk) sőt ellenkezőleg. Egyedül öreg kora miatt akart lemondani miniszterségéről, de királyának óhaja megváltoztató szándékát. A kultuszminiszter az egyházi törvények benyújtása alkalmával hangsúlyozd, miként a kormány teljes erélylyel és szigorral akarja a függő egyházi kérdéseket rendezni, hogy végre békéje legyen. Főczélul van kitűzve, hogy az egyház és különféle testületeinek bíráló helyzete szabályoztassék, az állam jogai és törvényei, melyek több évtized óta az egyház irányában elhanyagoltattak, ismét teljes érvényre juttassanak és biztosítani akarja minden állampolgár egyéni szabadságát stb. A benyújtott törvényjavaslatok oly természetűek, oly határozottak, oly világosak, hogy most egyházi ügyekben a porosz kormány szándékáról tovább kételkedni nevetségesnek tartanám, itt többé megállapodás nincs, a kormány csak előre, de hátra nem mehet 1873. január hava nevezetes lapokat fog elfoglalni a történelem könyveiben s meg vagyunk győződve, Poroszországot követni fogják rövid idő múlva Európa többi államai s a világ meg fog szabadittatni egyik legégetőbb, legfájóbb sebétől, meg fog szabadittatni azon rákfenétől, mely alapját képezi a világ minden egyéb bajának. Berlin, jan. 2. (Saját levelezőnktől.) A benyújtott egyházi ügyek rendezésével foglalkozó három javaslattal a szabadelvű sajtó Dr. Cseh Károly orvos úrnak. Csak ma tudom meg először, hogy az „Ellenőr“ 289. számában Cseh Károly orvos úr gyógykezelése alá von, és hogyan ? cum ira et studio ront nekem, hogy vértes lovaggá kuruzsoljon. Az epés kifakadás fegyverét magamtól elutasítva, annak kezelését orvos úrra bízom. Dr. — A Diákkör holnap délután tartandó értekezletén kezdi meg a budget tárgyalását.