Ellenőr, 1873. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1873-02-25 / 46. szám
Anomáliák. Furcsa kis nemzet vagyunk: némelykor az utópiák országában vélem magamat, oly hihetetlen dolgok történnek nálunk. Milliókba kerülő bel- s kül véderőnk mellett a népnevelésre is (!) közvetlenül s körülbelül annyit költünk, mint az állami s magán csődörökre; mert hát nagy bölcseségünkben belláttuk, hogy a „Schulmeister“ fegyelmezte porosz nemcsak szövetséges társát — az osztrákot, hanem e század eddigi legharcziasb nemzetét — a francziát, sőt — ha kell, — a civilisatio rémét — a muszkát is tönkre teendi. És mily hetykék vagyunk a porosznál ideálisabb népnevelési törvényünkre ! mily öntelten birálgatja némely higvelejű irkász a német suprematia alapföltételeit s mily bölcsen (?) hallgatja el a cultura bűnbakja — a muszka fölényeit ! ? Igaz, az orosznak aránylag sem annyi iskolája, sem tanítója nincsen, mint nekünk — papíron ; a culturáról ömlekező szájhőseinknek nem ártana azonban tudni, hogy Oroszországban a tanerők anyagilag s társadalmilag, sokkal jobban állanak s nagyobb előnyökben részesülnek, mint bármely más mivelt nemzetnél: e barbár (!?) birodalomban ugyanis belátták, hogy a tudomány hatalom, s hogy a tudományosságot jól dotált tanférfiak s nem a nyeglék üres phrasisai képviselik. Ne is tessék félni, hogy Oroszország kihívás nélkül magánál mivel több államot meg fogna támadni, igen okosan egész csendben növeli szellemi erejét, míg porosz módra oda dobhatja keztyűjét bármely hatalomnak. Nálunk ez egész másképen van. Sujtásos, sallangos nemzet lévén, kívülről paradizozunk, habár viszonyaink a lehető legnyomorultabbak: világra szóló nagy szavakban szemrehányást teszünk a közoktatási miniszternek, hogy oly keveset előirágoz közmivelődési czélokra, s midőn a miniszter nyílt országgyűlési meghagyás folytán pl. a budai kir. egyetemi főgymnásium s a pesti államgymnásium tanári karának fizetését méltányosan emelni akarja, a pénzügyi bizottság azt mondja — non possumus, mert a két tanintézet vallásfelekezeti, mert eddig a tanulmányi alap fizette, melyről a miniszter még nem számolt sarsat. Mit törődik ő azzal, hogy e két tanitézetből kerülnek ki országunk számos igazgatói s tanfelügyelői, egyetemeink magán s rendes tanárai, a hogy úgy szólva mind nemcsak tan- hanem irodalmi férfiak is, kik nyilvánosan s magán körökben a főváros mivelődése hatalmas tényezőiként szerepelnek. Fogjuk rá, amit egy agyafúrt methodicai Őrjöngései közben kisütött, hogy vallásfelekezetiek, ámbár évek óta különféle vallásu tanárok működnek bennök, s a választások alkalmával többször kitűnőbb református tanerőkre reflectált a testület, — ámbár a catholikusnak gúnyolt tanintézetben rendesen felénél több az acatholicus sat, sat. Ily következetesség természetesen azt vonja maga után, hogy e tanférfiak lakolják meg, ha a miniszter valamely alapról nem számol! Nem keserű gúny-e azután, hogy ily eljárás következtében a 6 osztályra képesített reáltanároknak legközelebb több fizetések lesz, mint a 8 osztályra tanképesített főgymnasiumi tanároknak s leendő egyetemi tanároknak. Bizony ily módon nem mozdítjuk elő a humanismus alapját képező classikai nevelést! — Reméljük, hogy az országgyűlés a formalitások békéit lerázva most az egyszer a miniszter eredeti javaslatát fogja méltányosnak találni az anomáliák ez országában. P. Gy. A. ORSZÁGGYŰLÉS. A mai ülésben megkezdődött a kultusminisztérium költségvetésének tárgyalása s Trefort Ágost miniszter hosszabb programmbeszéddel nyitotta meg azt, melyben többi közt a közoktatási törvény revisiójának szükségét is említette, s kilátásba helyezte, hogy az egyetemre külföldi tanárok is fognak meghivatni. E beszédet a jobboldal gyakran éljenezte, hanem baloldalról alkalmasint lesz arra többféle észrevétel. Ghyczy Kálmán ma nyújtotta be kitűnő indokolással, már az átalános vitánál jelzett indítványát az iránt, hogy a vallás és közoktatási miniszter kezelése alatt levő alapok és alapítványok bevételeinek és kiadásainak előirányzata ezen minisztérium budgetjébe foglaltassák. A nagy horderejű indítvány tárgyalása még ez ülésszakra tűzetett ki. A közoktatási budget tárgyalása körülbelül mindig a legtöbb időt szokta igénybe venni, s az általános vitán kívül a részletek is sok felszólalásra és recriminatióra szolgáltatnak alkalmat. Vagy 3—4 napig tehát most e mellett marad a ház. Az ülés elején Prileszky Tádé tett interpellate a kath. autonómiai congressusnak előterjesztése ügyében. A kereskedelmi minisztérium mára maradt budget-tételeiben pedig megszavazott a ház egy ménestelepet Erdélynek. * A képviselőház ülése febr. 24-én, Bittó István elnök a jegyzőkönyv hitelesítése után benyújtja Göllnitz bányaváros feliratát a jezsuita zárdák eltörlése iránt, ugyane tárgyban Tolna megye még birtokaiknak közművelődési czélra való fordítását is kéri. Az elnök egyszersmind jelenti, hogy a pénzügyminiszter Bécsben időzvén tehát az általa benyújtott törvényjavaslatoknak az osztályokban szerdán kezdődő tárgyalásán sem jelenhet meg Ez okból az osztályok csak vasárnap fognak a tárgyaláshoz. Csillag László beadja Zalamegye föliratát az országgyűlési nyomtatványok megküldése iránt. Kozma Panikén 1871-iki 53. törvényczikknek a belényesi és vaskohi uradalmakhoz tartozó havasi és erdei legelők birtokában levő községek érdekében novelláris törvény utján való megváltoztatására ad be kérvényt. — Interpellatió. Prileszky Tádé a kath. autonomas ügyében interpellálja a vallásügyi minisztert. Elmondván az egyházi autonómia rendezése ügyében ülésezett congresus történetét s hogy a congressus már régen fölterjeszté határozatait ő felsége elé, azt kérdi: mit szándékozik tenni a miniszter a kath. autonómiai kongressus bizottsága által kidolgozott s ennek nevében legfelsőbb helyre benyújtott egyház-autonomia tervezettel ?“ — Napirend első tárgya: A pénzügyi bizottság jelentése a zárszámadások megvizsgálásáról. Széll Kálmán a bizottság részéről előadja, hogy az 1867—72-ik évekre terjedő zárszámadások megvizsgálásába nem bocsátkozhatott. Nem tehette ezt a ház azon utasítása miatt, mely szerint a zárszámadásokról szóló jelentést még oly időben terjessze be, hogy a jelen ülésszak alatt lehessen azt tárgyalni. Öt évi zárszámadás lelkiismeretes megvizsgálására ennyi idő nagyon rövid, s a bizottság különben is igen el van foglalva a javaslatok tárgyalásával. Ha a ház ragazkodnék előbbi határozatához, a pénzügyi bizottság kéri magát a megvizsgálástól felmentetni. Ha azonban a ház e határozat mellőzésével a bizottságot akarja megtisztelni, akkor szükség lesz a bizottságot még hat taggal szaporítani. Helffi Ignácz megnyugszik e jelentésben, ha megnyugtatást nyer, hogy a pénzügyi bizottság mért nem tett jelentést két rábízott dologról. Egyik: mily módon kell eljárni a kormánynak jövőre az államszerződések megkötésénél, s mért nem tett jelentést azon viszonyra vonatkozólag, melyaz államszámvevőszék és kormány közt létezik. E kérdések tisztázására is utasítást kapott a bizottság. Széll Kálmán megjegyzi, hogy ami az első kérdést illeti, az nincs összefüggésben a zárszámadásokkal, s az külön tárgynak tekintendő. Erről fog is előterjesztést tenni a bizottság. A másik kérdés azonban már oly összefüggésben áll e zárszámadásokkal, hogy annak eldöntése csakis azt a bizottságot illetheti, mely a zárszámadások megvizsgálásával foglalkozana. A ház elfogadja a pénzügyi bizottság jelentését , a megvizsgálást rábízza s 6 új tagot fog szombaton választani. — Üzenet a főrendiházról. Prónay Dezső dr a főrendiház jegyzője áthozza a főrendiház jegyzőkönyvét az udvartartási költségek fölemeléséről, s a Belgiummal kötött pótegyezményről. Ezeket a főrendek változtatás nélkül elfogadták. — A napirend második tárgya, a kereskedelmi minisztérium költségvetése. A szombati tárgyalásnál a ház a pénzügyi bizottság azon jelentéséhez jutott, melyben kimondja, hogy egyetért a miniszterrel arra nézve, mikép az ország déli részén felállítni rendelt gazdasági tanintézet a jelenlegi pénzviszonyok közt nem létesíthető. Ezzel kapcsolatban áll Mukits Ernő azon határozati javaslata, melyet az általános vitánál adott be, s mely szerint a ház határozata fentartandó. Széli Kálmán kijelenti, hogy a pénzügyi bizottság nem kívánja azon határozati javaslat eltörlését, de az a jelenlegi financiális körülmények közt nem létesülhetvén, tudomásul vette a miniszter jelentését, sőt a bizottság fölhívandónak véli a minisztert ez ügy tanulmányozására. — Somssich Pál megelégszik e magyarázattal és szükségtelennek tartja Makits határozati javaslatát. — Remete Géza figyelmezteti a minisztert, hogy a ház határozatát tartsa meg, mert afölött ítélni nincs joga a pénzügyi bizottságnak. — Tisza Kálmán a Mukus javaslata mellett szólal föl, mely nem új határozat hozatalát indítványozza, hanem egy korábbi határozat fentartását. Szavazásnál az elnök nem tudta kivenni a többséget, a jegyzők megolvasták a szavazatokat. Mukits határozati javaslata 92 szóval 82 ellenében elfogadtatott. — Következik az álladalmi lótenyész intézetek rendkívüli szükséglete. Ebben: tenyészanyag és vérlovak megvásárlására 90.000 frt. A pénzügyi bizottság 60.000 frtot ajánl s ennyi szavaztatik meg. — Építkezésekre a ménes gazdaságoknál 118.000 frt helyett a pénzügyi bizottság javaslata szerint 80.000 frt szavaztatott meg. — A világkiállításon kiállítandó lovak és szarvasmarhák költségeire 14,000 frt. Az erdélyben szervezendő ménes részére a pénzügyminisztériumtól átveendő fogarasi uradalom berendezésére kért 60,000 frtot a pénzügyi bizottság törülni javasolja. Lázár Ádám azt a határozati javaslatot teszi, hogy a miniszter a jövő évi budgethez részletes költségvetést és tervet nyújtson be e ménes szervezéséről.— Radó Kálmán a 60.000 forint megszavazása mellett szólal föl. Erdély szintén igényelheti, hogy az ő nemzetgazdászati érdekei figyelembe vétessenek. A fogarasi ménes a hegyes vidék követelményeinek kielégítésére terveztetik, s e czélból a kormány már 2 év előtt nagy költséggé egy hegyi ménestörzset szerzett, mely most Mezőhegyesen van elhelyezve. Félő tehát, ha még tovább is ott marad, elveszti faj eredetiségét, s a tőke tönkre jut. — Gr.Zichy miniszter szintén a 60.000 forint megszavazása mellett szólal föl mert tény, hogy a hegyi lovakban rendkívül nagy a hiány. Simonyi Lajos dr. fölemlíti, hogy míg régibb időben Erdély tetemes jövedelmeket húzott tenyészállatok eladásából, addig utóbbi időkben, kivált ami a lótenyésztést illeti, átalános a hanyatlás. A régi erdélyi faj is igen keresett volt, de most már veszendőben van.— Orbán Balázs dr.: ha nem gondoskodunk gyorsan, az erdélyi faj lovak kivesznek. Ilyen a székely ló, mely az arab lovakkal látszik rokonságban lenni, s kis voltuk daczára is a nagy erő által tűnnek ki. — Korizmics László: Erdélynek még 40—50 év előtt 110 ménese volt, ma már eltűntek. Az erdélyi lóban van meg a magyar ló nemes anyaga, s ez nemzeti kincs. A 60,000 frt megszavazását kéri. — Tisza László szintén ily értelemben szólal föl. Embereket elvileges reményekkel el lehet még valahogy tartogatni, de elvilegesen a csikókat nevelni nem lehet, azok nem elvekkel, hanem szénával és levegővel élnek. Ha a hegyi lovak ménestörzsét még sokáig Mezőhegyesen hagyják, az óhajtott faj nem fog létezni. — A többség megszavazta a 60,000 fatot. — Megszavaztatnak minden észrevétel nélkül a következő tételek: Vesztegintézetek, épületek átalakítására 10,000 frt. A pesti állatgyógyintézet rendkívüli kiadásaira előirányzott 201,600 frtból csak 1600 frt szavaztatott meg, miután az építkezések megkezdésére fölszámított 200,000 frtot a pénzügyi bizottság csak akkorra ajánlja megszavazni, ha az egész építkezésekről tájékozást szerezhetni. — Távírdákra 191,000 frt helyett 150,000 frt. — Rév és tengerparti egészségügy czimén 8700 frt.— A bécsi világkiállításba fölküldendő tengermelléki dolgokra fölvett 5000 frt töröltetett, minthogy e téren nagyobb mérvű kiállítást a pénzügyi bizottság horderővel bírónak nem talált. A posta és távirdaház építésére 250,000 frt oly megjegyzéssel szavaztatott meg, hogy ez összeg az építkezések végleges kielégítésére elégséges lesz. Ezzel a kereskedelmi minisztérium költségvetése befejeztetvén, következik a vallás és oktatásügyi minisztérium költségvetése. Az előadói széket Kautz Géla foglalja el. Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter : A cultus és közoktatási minisztérium 1. évi budgetje tetemesen túlhaladja a múlt évit, minélfogva meg fogja nekem engedni a t. ház, hogy a költségek többletét nem az egyes rovatoknál, hanem a részletes tárgyalás előtt egészben felderíthessem s ez alkalommal elmondhassam nézeteimet közoktatásunk további fejlődése feltételeiről, mert ha előadásomat az egyes rovatokra vonatkozólag apró részekre feldarabolnám, kivetkőztetnék az valódi értelméből. Igen örvendetes jelenség, hogy az ország figyelme oly mértékben fordult a kulturális érdekek, különösen a tanügy felé, mint soha azelőtt. Az ország követeli, hogy a népoktatás, a tudomány, valamint a művészet érdekében a kormány részéről több történjék, mint történt ezelőtt. E követelésnek kifejezést ad a közoktatásügyi minisztérium budgetjében a költségek többlete. Igaz, hogy a követelések némelykor mint ködös aspiratiók mutatkoznak, hogy nem mindenkor veszik számba a létező viszonyokat, a pénz s tanerőket, hogy némelykor türelmetlenek vagyunk s hónapok alatt akarjuk elérni,a mihez évek kellenek ; vagy némely körökben előítéletekkel, indolentiával s mindenféle akadályokkal találkozunk, amelyekkel megismerkedni bőven van alkalmam. De mindamellett a mutatkozó élénk érdekeltség e téren örvendetes, sőt epochális jelenség, mert tanúsítja, hogy a nagyobb közönség is érzi, hogy Magyarország fenállása a cultura kérdése. A kormánynak azonban eltérve a közönség modorától, felfogásától, az aspiratiók világából ki kell lépnie, s praecise kell tudnia, mit akar s mit akarhat a létező társadalmi viszonyok közt, amelyeket rögtön átalakítani nem lehet. (Élénk tetszés.) A kormánynak a létező erőket s a létező akadályokat folyvást szemmel kell tartania, mert csak úgy érhet el eredményeket. De biztosítom a t. házat, hogy ily eljárás mellett évről évre nagyobb mérvben fogunk haladhatni (Tetszés.) A költségek többletét akarván felderíteni, szólnom kell főleg a tanintézetekről, ahol az előfordul. (Halljuk! Halljuk!) Az előtérben állnak az egyetemek. Háládatlan sőt felesleges feladat vitatkozni arról : nálunk nagyobb súlyt kell-e fektetni a népoktatásra, a közép vagy felső iskolákra. Nézetem szerint ápolni kell és lehet, mindhármat egymás mellett, s kell, hogy ez az eljárás képezze a magyar közoktatás politikájának lényegét. (Tetszés). Mert bármenynyit költsünk a népoktatásra, a népoktatás nem fogja a kellő gyümölcsöt megteremni, ha a felsőbb oktatásról gondoskodva nem lesz; valamint a felsőbb oktatásnak nem lesz sikere, ha a középtanodák nem javulnak. Ellenben a felsőbb és középoktatás sem lesz kellő hatással az ország szellemi fejlődésére, ha népünket nem neveljük, nem oktatjuk, sőt a modern alkotmányos állam széles választási jogával s bonyolódott pénzgazdaságával nem tarthatja magát, ha a népet politikai s gazdasági tekintetben a nevelés által magasabb niveaura nem emeljük. (Élénk helyeslés.) E megjegyzés után visszatérve az egyetemekhez a pesti egyetem szükséglete a folyó évben nagyobb, mint volt a múlt évben, de mivel az egyetem saját jövedelmei is növekedtek, az állam kincstárából pótlandó összeg a tavalhoz képest csak 8401 írttal több. A többlet fő oka : A tanszékek szaporítása s felszerelése. De bármennyire szívemen viselem az ország pénzügyeit, mégis ki kell nyilatkoztatnom, hogy ha a pesti egyetemet azon niveaura akarjuk emelni, amelyen a külföldi nagyobb egyetemek állanak, a költségek a jövő években még növekedni fognak. Mert vannak fontos tudományok — azokon kívül, amelyekre nézve új tanszékek felállítása már az ez évi budgetben fel van véve —amelyek számára a pesti egyetemnél tanszékek még nem léteznek, sőt vannak tantárgyak, amelyek számára parallel tanszékek okvetetlenül szükségesek. A demonstratív tudományok számára pedig épen nem léteznek a szükséges helyiségek és segédeszközök. Megvallom, óhajtottam a bölcsészeti facultás számára még egy néhány tanszék felállítását már ez alkalommal javaslatba hozni. De midőn ez óhajtásomat a pénzügyi bizottságban szóba hoztam, kérdés intéztetett hozzám: állnak-e rendelkezésemre tekintélyes tanerők, amelyekkel e tanszéket betölteni képes volnék. Én e kérdésre kielégítő választ adni nem tudtam. De ezen ügy felfogásom szerint oly fontos, hogy kötelességemnek tartom azt a 1. képviselőház előtt egész őszinteséggel szóba hozni, habár könnyen megtörténhetik, hogy félre fogok értetni, s szándékaimban oly irányok fognak kerestetni, amelyek igazán távol állnak tőlem. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem azonban, hogy igen közönbös lehet az országra nézve: én vagyok-e közoktatásügyi miniszter vagy más; közömbös lehet az is, hogy ha miniszter vagyok, népszerű vagyok-e vagy sem; de nem közönbös sem reám nézve, sem az országra nézve, hogy egy fontos kérdésben legbensőbb meggyőződésem szerint — nem tekintve saát személyemet — az egész igazságot mondjam ki. (Általános élénk tetszés.) Ha már Bacon mondhatta, hogy a tudomány hatalom, mennyire nőtt azóta e hatalom! Mi a tudományokban más országokhoz képest elmaradtunk. Ezt elismerni nem szégyen, mert a haladás feltétele: saját hiányaink meg- és beismerése. Így jártak el hazánk reformerjei Széchenyi István gr., Eötvös József dr., sőt Kossuth Lajos is. De ama mostoha sors, hogy mi a tudományban elmaradtunk, nemcsak minket, hanem más nemzeteket is ért. S ha mi gyorsan akarunk előhaladni, azt kell tennünk, amit más nemzetek tesznek és tettek, azt amit Poroszország, Olaszország, sőt a Schweiz is tesz, s amit tett a múlt században maga a tudós Németország is. Az európai kultúra nem egy nemzet műve, s az volt az európai kultúra menete, hogy egy nemzet a másiktól tanult, s én óhajtom s hiszem, hogy mi tőlünk is még más nemzetek fognak tanulhatni. (Felkiáltások: Adja isten.) Oly tudományok s tanszékek számára tehát, amelyre nézve mi jeles tanerőkkel nem bírunk, a külföldről kell meghívni a tanárokat. Ismerem e tekintetben az ellenvetéseket. Mondják, hogy ez után gemanisálni fogják az országot. Ez igen nagy tévedés, mert épen ezáltal fogjuk a germanisatiónak útját állhatni. (Halljuk ! Halljuk !) A germanisatiónak nálunk három nagy tényezője van: a műveltség elégtelensége, a tudomány hiánya, s tőke és pénzszegénységünk. Minden intézkedés, amely szellemi kultúránkat s anyagi jólétünket előmozdítja, egyúttal előmozdítja a magyar elem jelentőségét és súlyát. Ha mi fiatal tudósokat hívunk meg a külföldről, azok sajátjukká fogják tenni a magyar nyelvet, — mert a magyar nyelvet csak úgy meg lehet tanulni, mint bármi más nyelvet — s egy valódi aquisitic leend a magyar culturára nézve. Látunk erre példákat a mindennapi életben. Ha pedig sikerülne, ami iránt kételyeim vannak, egy két idősebb tekintélyes tanárt megnyerni, méltóztassék elhinni, hogy ezek előadásai kevesebbet germanizálnának, mint azon körülmény, hogy ifjúságunk nagy része kénytelen a külföldre menni, ha tanulni akar, mégpedig Bécsbe, Münchenbe, Zürichbe, Lipcsébe Berlinbe s más német városokba, valamint magunk is valamennyien kénytelenek vagyunk, ha tanulni akarunk idegen művekből, főleg német művekből tanulni, mert tudományos irodalmunk szegény. Ily külföldi tanárok, főleg az egyes tudományok számára felállítandó seminariumokban vagy képezdékben, nagy sikerrel működhetnének. Méltóztatnak tudni, hogy Németországban a tanítás és tanulás szabadsága hazájában e szabadság fény oldalai mellett kezdik érezni árnyoldalait is, s correctívumul állítanak seminariumokat az egyes tudományok számára, amelyekben a legjelesebb és legszorgalmatosabb fiatal emberek a tanárokkal dolgoznak, s az illető tudományokban szaktudósokká képezik magukat. Ily seminárimnokban nem tartatnak nyilvánosdramaticus effectusra számított előadások : ezekben tehát kivételkép bármi nyelven beszélhet a tanár Ez volna a legbiztosabb mód, amelylyel aránylag rövid idő alatt magyar ifjakból — mert talentum s tehetség nálunk nem hiányzik, csak alkalmat kell a kiképzésre nyújtani, jeles tudósokat tanárokat és szakférfiakat képezhetnénk, kik egy pár év — mondjuk 10 év lejártával — a külföldi tanárokat és szakférfiak feleslegesekké tennék. Különösen a keleti nyelvekre nézve is kellene ily seminarizmot életbe léptetni, mi a többször javaslatba hozott keleti akadémiát is pótolhatná. (Helyeslés) Ha nem folyamodunk ily intézkedésekhez, csak lassan fogunk haladni a tudományok terén. Hasznos intézkedés, tehetséges fiatal embereknek, állami stipendiumok mellett kiküldetése a külföldre, de ez koránt sem bír azon hatással, amelyet az általam ajánlott intézetek és rendszabályok szükségkép előidéznének. Midőn szerencsém lesz a ház elé terjeszteni ajavaslatot a felsőbb oktatásról, amely már készen van, bátorkodom majd felhívni figyelmét a semináriumok kérdésére is. Ami a tanárok meghívását a külföldről illeti, e tekintetben a kormány nem fog semmit sem tenni, ha az országgyűlés arra fel nem hatalmazza. Budgettárgyalás lévén, nem fölösleges megemlíteni, hogy a pesti egyetem pénzszükséglete növekedéséből nem fognak nagy terhek az államra háramlani, ha sikerül az egyetem vagyonát jobb rendbe hozni. A közoktatás folyó évi költségeit jelentékenyen emelik a pesti egyetem számára tervezett épületek. Szabad legyen hivatkoznom azon indokolásra, amelyet ezen építkezésekre nézve, már én voltam szerencsés a t. ház elé terjeszteni, amelynek tartalmát ismételni nem volna idején. Midőn azonban a költségeknek , amit évhez képest előállott többletét, fel akarom deríteni, e tárgyról is kell szólanom. (Halljuk !) Kétséget nem szenved, hogy tanintézeteknél az első és biztos tényező: a tanerők. De a tanerők, mint minden szellemi erők, térben és anyagi eszközökkel érvényesítik magukat. A tanárok átalában nem tarthatják előadásaikat a szükséges helyiségek nélkül, az orvosi tudomány nem mehet előre ott, ahol nincsenek meg a szükséges kórházak. (Helyeslés.) Pedig igen szomorú adatok állanak rendelkezésünkre arra nézve, mennyire hiányos nálunk az orvosi és közegészségi ügy. Ez ügy pedig t. képv. ház, nagy , politikai és közgazdasági horderővel bir. Az emberi élet és az emberi erő az országra nézve a legbecsesebb tőke, mert hiszen mit ér a legjobb talaj s a természet minden kincse ott, hol nincs ember és értelmiség annak értékesítésére. (Élénk helyeslés) Tervezve van tehát a jogi és bölcsészeti facultas számára az egyetemi téren a mostani régi épület mellett egy új épület építése a szerb utczában, valamint a régi épület átalakítása, továbbá a természettudományok számára egy új épület a régi füvészkert telkén, ahol a vegytani laboratórium áll. Az orvosi facultás számára a szükséges telkek megvétele az üllői után terveztetik. Végre tervezve van az egyetemi könyvtár számára a „Barátok terén“ és a reáliskola utca szegletén egy új épület. Ez nemcsak égető szükség, hanem becsület dolga az országra nézve, mert az egyetemi könyvtár oly botrányos állapotban van, hogy méltán lehet mondani, hogy ez inkább lomtár mint könyvtár. (Élénk helyeslés) A dolog igen sietős, mert félni kell, hogy addig, míg az épület be fog rendeztetni, a régi össze fog dőlni. (Mozgás) Jellemző, hogy körülbelől 40 éve, hogy az egyetemi könyvtár építésének ügye tárgyaltatik. És itt mellékesen legyen szabad megjegyeznem, hogy korántsem vagyunk az elsők, akik a reformok szükségét az oktatás terén érezzük. Előttünk is éltek bölcs s koruk műveltsége színvonalán álló férfiak Magyarországban, de az volt sajátságos végzetök, hogy mindent oly sokáig tárgyaltak, hogy cselekvéshez, tehát az eredményhez soha se jutottak. Idején volna e traditióval végkép szakítani. (Élénk tetszés.) Az elősorolt épületek terveit s költségvetését részben már t. barátom Pauler miniszter úr, részben pedig már én készítettem el. A szükséges pénzösszeg pedig nem a folyó bevételekből, hanem kölcsön útján fedezendő, amely 80 vagy 32 év alatt törlesztetnék. Bátorkodom a t. házat a tudomány és a magyar kultúra érdekében már most előre felkérni, hogy ezen pénzösszeget a maga helyén megszavazni méltóztassék. (Helyeslés) Igen kívánatos volna, ha t. képviselő urak megnéznék az egyetemi épületeket és intézeteket, amikor alkalmuk volna meggyőződni arról, hogy a status quo mellett nem haladhatunk a tudományban, mert Törökországon kívül nincs ország Európában, amely e tekintetben annyira elmaradott volna. (Mozgás) Kivételt egyedül a vegytani intézet képez, ahol egy jeles tanár dolgozik a szükséges apparátussal, s ahol a siker felette örvendetes, mert nem hiszem, hogy volna nálunk tudomány, amelyben az ifjak annyira előre mennének s oly szorgalommal és szeretettel dolgoznának, mint épen a chemiában. S kétséget sem szenved, hogy, ha mi a természettudomány más ágai, valamint az orvosi tudomány érdekében megteszszük azt, a mit boldogult Eötvös József báró a chemia érdekében megtett, ugyanazon eredményeket fogjuk észlelni. A költségtöbbletnek egyik forrása a kolozsvári egyetem, a mely novemberben nyittatott meg s a kezdet nehézségeit tekintve, kielégítő sikerrel működik. Tanszékei kettő kivételével, a melyekre kielégítő tanerőt nem találnak — be vannak töltve, a hallgatók száma pedig, a jogi karban 174, az orvosiban 51, a bölcsészetiben 22, a mathematica és természettudományiban 37, összesen 285. A kolozsvári egyetem összes évi szükséglete pedig 160.000 frt. Ezen investitio kamatjait, az országrövid idő múlva fogja élvezni, mert e második egyetem léte a verseny törvényei szerint a magyar tudományt jelentékenyen fogja előmozdítani. (Tetszés.) De hogy ezen eredmény elő is álljon, szükséges a kolozsvári egyetemet kellőleg felszerelni, tudományos segédeszközökkel s gyűjteményekkel ellátni, és a tanárokról is jobban gondoskodni. (Helyeslés.) Költségeinket növeli továbbá a polytechnicum is. E többletet nem szükséges motiválnom, mert valamennyien tudjuk, hogy ha vasutainkat belföldigazgatókkal, mérnökökkel s tisztviselőkkel ellátni. Ha a felvirágzó ipar s kereskedelmünk számára szakférfiakat nevelni s magunkat e téren a külföldről emanczipálni akarjuk, műegyetemünket oly lábra kell állítanunk, aminőn az ismeretes polytechnicumok, mint a bécsi, zürichi, müncheni és stuttgarti állanak. Hiszem, hogy helyes úton vagyunk a czél felé, és hogy elérhessük : kell a politechnicum számára illő épületet emelni, annál is inkább mivel házbér fejében úgyis 48.500 forintot fizetünk s oly intézet, mint a minő a polytechnicum, kibérelt házban berendelni s felszerelni nem lehet (Helyeslés). E költség legalább is oly productiv investitio, mint egy vasút, csatorna vagy vasgyár építése. De mivel tudni kell mértéket tartani a jóban is, meg kell jegyeznem azok irányában, akik egy másik folytechnikum felállítását követelik, hogy nagy libának tartanám, ha erőnket feldarabolnák s mielőtt a pesti polytechnicum a külföldi ily nemű intézetek színvonalát elérte, már egy második polytechnicum felállítását terveznék. A tanárképezdéknél is költségtöbblet mutatkozik a múlt évhez képest. E többletet, indokolja a középoktatás fontossága, amelynek javulásához mindenekelőtt jó tanárok képezése szükséges, mert bármennyire tökéletes legyen a tanrendszer, sikere a tanárok minőségétől függ. Ennek folytán itt is a költség jövőben növekedni fog, mert Kolozsvárit is az ottani egyetem mellett tanárképezdét kell állítanunk. Üdvös haladásnak fogom tekinteni, ha a Pesten létező két külön tanárképezdét, a gymnasiumi s a reáltanodai tanárképezdét összeolvasztjuk . (Helyeslés) mert a gymnasium s a reáltanoda feladata ugyanaz, csakhogy külön eszközökkel működnek a közös czél elérésére. Az egyik a régi nyelvek mivelése, a mathematica s a természettudomány által, a másik az új nyelvek és szintúgy a mathematica s természettudomány által készíti elő az ifjúságot a magasabb kultúra és különösen az egyetemi tanulásra. Nem szükséges tehát külön képezdékben tanáraikat képezni. (Helyeslés). Meg kell említenem a szebeni jogakadémiát is, a melynek szükséglete körülbelül ugyanaz, a mi volt a múlt évben, hogy alkalmam legyen azon nézetemet nyilvánítani, mely szerint a jogakadémiákat gyökeresen kell reformálni s magasabb niveaura kell emelni, amiről a felsőbb oktatásról beterjesztendő törvényjavaslatban szó leend; mert ép oly üdvös dolog, alapos és kiképzett turistákat nevelni az államnak, mint amilyen üdvös a zugprokátorok számát reducálni. (Élénk helyeslés), mi csak a jogi tanulmányok s különösen a jogakadémiák átalakítása által érhető el. A művészet, valamint az ipar emelésére igen hatályos eszköz a rajztanári képezde s a mintarajztanoda. Ez intézet, amelynek szükséglete 15 ezer írttal nagyobb, mint a múlt évben volt, tekintve az eredményeket, aránylag igen kedvező állapotban van. Én meglátogattam ez intézetet, s csodálkoztam, hogy oly csekély eszközökkel oly nagy sikert képes előmutatni. Ez esetben is látni, hogy a buzgó és jó tanárok mostoha körülményeik közt is eredménynyel működhetnek. Különösen a helyiségre, melyért az állam 10,600 frtot fizet, meg kell jegyeznem, hogy sötét nedves és semmikép sem felel meg a czélnak. Czélszerűbb gazdálkodásnak tartanám az ez összegnek megfelelő tőkével ezen intézet számára házat építeni. Átmenve a középoktatásra, itt is meg kell jegyeznem, hogy a gymnasiumok kiadásai részint új iskolák felállítása, részint a tanárok fizetésének felemelése által a jelen évben többre mennek, mint mentek a múltban. Különösen meg kell említenem, hogy figyelemmel a nemzetiségi törvényre Zomborban gymnasiumot állítottunk tekintettel a szerb, Munkácson pedig algymnásiumot tervezünk tekintettel a ruthen nemzetiségre. — Pénzügyünk állapotát nem ignorálván, elfogadom e czímnél a pénzügyi bizottság törléseit, azon reménységben hogy nemsokára törvényt fogunk alkotni a középtanodákról, amelynek javaslata már készen van, amikor majd idején lesz határozni, nem szükséges e a fővárosban, valamint az ország külön részeiben államgymnasiumokat állítani, amelyek sajátságos viszonyaink közt tökéletesebbek lehetnek, mint a most létező gymnasiumok, mert az államnak módjában van, mellőzve a felekezeti tekinteteket, nagyobb körben megválogatni a tanárokat. Az ily gyronasiumok mintául szolgálhatnak majd, s mindenesetre üdvös versenyt fognak előidézni. (Tetszés.) Tetemes költségnövekedést tapasztalunk a reáltanodáknál, minthogy több reáltanoda fejlődésben van s már ez évben több éve folyammal láttatik el s két uj tanoda: Győrött és Nagyváradon hozatott javaslatba. Ez intézetek reformja is nagyon sürgetős s pedig két szempontból. Először ugyanis a reáliskolák alsóbb osztályai, az úgynevezett alreáltanoda, összetévesztetik a polgári iskolával, amelynek más feladata van, s amely természete szerint a népnevelést fejezi be s már az élet, nem pedig a felsőbb iskolák számára készít elő. Másodszor pedig a főreáltanoda folyama oly rövid időre van szabva, hogy nem adhatják ott elő illő mértékben azon tudományokat, amelyek szükségesek arra, hogy az ifjúság a polytechnikumbeli tantárgyak tanulására előkészítessék. Kívánatos volna, ha ez utóbbi reform, a reáltanodák nyolcz évi cursusa már az 1874-ki budgetben kifejezést nyerne. A népoktatás ügye egész totalitásában, amint azt az 1868-iki XXXVIII. sz. a kormányra bizza, a tankerületi felügyelőséget beleértve a közoktatásügyi minisztérium legnagyobb pozitiója s a költségek többlete is a múlt évihez képest e positiónál a legnagyobb. Indokolását találja ez a népoktatás sokféle követelményeiben, így a tanítóképezdéknél többlet mutatkozik, mert azok száma egygyel szaporíttatni terveztetik, s mert a növendékek száma most nagyobb, mint volt azelőtt. Motiválja ezt azon köztudomású dolog, mennyire hiányoznak iskoláink számára a képzetttanítók s tanítónők. Tisztelt elődöm jelentése szerint e tekintetben javulás állott be, mert minden évben az állami, valamint a felekezeti képezdékből sok tanítójelölt lép ki, mindemellett azonban a képzett tanítók számának még tetemesen növekedni kell. De nem tartózkodom kimondani, hogy e téren nagyobbszerű sikert nem merek várni, míg összes társadalmi és gazdasági viszonyaink nem fognak javulni. A tanítók roszul fizettetnek, jövőjük mostanáig biztosítva nincsen. Igaz, hogy a közoktatási minisztérium a tanítók nyugdíjazásának kérdésével foglalkozik és én az ez ügyre vonatkozó terveket, föltéve, hogy practicusak, szívesen elfogadom, ha máshonnan jönnek is. (Tetszés) De még akkor is a tanítók pályája egészben véve háladatlan marad, ha csak humanistikus érzelmek nem buzdítják őket. A hiány a tanítókban azonban nem csak nálunk létezik, hanem Németországban is. S e bajon alig lehet segíteni ha csak Amerika példáját nem követjük, ahol az állami tanítással, főleg a nők foglalkoznak. (Hoszszas, élénk helyeslés) A népnevelési szükséglet czimén a népiskolák fentartására és segélyezésére 310.000 írttal több van előirányozva mint a múlt évben, azaz összesen 990.000 frt. Magyarázza e többletet a feladat nagysága, melyet nagyobb költség nélkül megoldatni nem lehet Ha a községeket új iskolák építésében és a már létezők nagyobbításában nem istápoljuk, lehetlen, a tanköteles gyermekek iskoláztatása, mert iskolaépületeink nincsenek arányban a tanköteles gyermekek számával. Tekintve pedig, hogy igen sok helység létezik, hol semmiféle iskola sincsen, s nem is léteznek a feltételek, hogy ott akár felekezeti, akár községi iskola felállítassék, ott csak directe az államköltségén, az 1868. XXXVIII. tc. 80 §-a értelmében, lehet iskolát állítani. Midőn a népiskola címénél a kormány nagyobb összeget nem hozott javaslatba, tekintettel volt nemcsak az ország pénzügyére, amelyet a közoktatási ministerium sem hagyhat ki a számításból, hanem tekintettel volt a tanítók hiányára is. Iskolák felállítása dolgában rögtön nagy pénzerővel se lehet haladni, itt csak fokonként lehet előmenni. E téren meg kell küzdeni sok előítélettel, sok közönbösséggel, de hogy itt is haladás mutatkozik, látni azt azon jelentésből, amelyet t. elődöm készített. Ha azonban gyorsabban akarunk haladni mint eddig, kell, hogy a helyhatóságok a közoktatási miniszert nagyobb buzgósággal istápolják, mint tették eddig, mert a legjobb törvények a leghelyesebb rendeletek mit sem érnek, ha a végrehajtásnál hajótörést szenvednek. (Helyeslés.) S ezzel elérkeztem a tanfelügyelők intézményéhez. (Mozgás. Halljuk !) Ismerem a panaszokat a tanfelügyelők ellen. Itt mindenek előtt az institutiót a személyektől külön kell választani. Én megvallom, hogy nem tudok képzelni oly állapotot, amelyben a kormány a népoktatás ügyét vezethetné, vagy arra befolyást gyakorolhatna, tanfelügyelők nélkül. (Helyeslés) Tudtomra mindenütt, ahol az állam a népoktatással foglalkozik, a kormánynak vannak közegei, amelyek másutt is közönségesen tanfelügyelőknek neveztetnek. Tehát nálunk sem feleslegesek a tanfelügyelők, sőt később, ha financziánk engedni fogja, számukat még szaporítani is kell. Ami a személyeket illeti, mondhatom, hogy tanfelügyelőink közt igen jeles férfiak vannak, (fölkiáltások: De hányan?) akik kötelességüket észszel, szakképzettséggel, lelkiismeretesen teljesitik s egész odaadással és szép sikkerrel működnek. (Mozgás. Felkiáltások : Nagyon kevesen vannak ilyenek !) Vannak köztük gyengébbek s talán hanyagabbak, de szándékom azok irányában egész szigorral fellépni, (Élénk helyeslés) ezt egynéhány esetben már tettem is. Ami pedig az üresedésbe jött állomásokat illeti, azok betöltésénél nem fogom magamat vezettetni semmiféle protectiók s melléktekintetek által. (Élénk helyeslés) De alkalmam van tapasztalni, hogy nem csak a tanfelügyelők