Ellenőr, 1873. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1873-02-23 / 45. szám

Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. I Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-uiteza 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jón. — Kéziratok visszaküldésére nem Vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Az előfizetési pénzek helyben és Vidékről Pest, bálvány-utcza 9. sz. alá intézendők. 45. szám. Budapest, vasárnap, február 23. 1873. V. évfolyam. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon. A lapot illető reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. sz. (Légrády testvérek irodájttiban). TÁVIRATOK, Zágráb, febr. 22. (Az Ellenőr távirata.) Mrazovic, Voncina és Miskatovic a „Narodne Novine“ hivatalos lap és Sinkovic ellen itten is becsületsértési pert indítottak. — A városi tanács a mostani helyőrség további meghagyása tárgyában kérvényez. London, febr. 22. (Az Ellenőr távirata.)’Fowler a parlament jövő hétfői ülésében a hadügyi budget tárgyalása alkalmával az angol hadsereg 10.000 fővel alább szállítását fogja indítványozni. A hadügyi budget az idén 13.231,400 font sterling, mi a múlt évivel szemben 408.000 font kevesebbletet tüntet fel. A hadsereg létszáma most 128.968, s így a múlt évinél 4681-el kevesebb. Bécs, feb. 22. Mint a Presse Párisból értesül, a német csapatok Epinalból már márczius hó közepén kivonulnak. Képviselői körökben beszélik, hogy a Broglie féle bizottság javaslatai számára, melyek jövő csütörtökön fognak tárgyaltatni, 300 szótöbbség van biztosítva. Bécs, febr. 22. A lengyel klub ma ülést tart, átalános a hiedelem, hogy az alkudozások meghiúsulnak. A lengyelek követelik, hogy a választási reform tárgyalása azon idő utánra halasztassék, midőn a gáczországi bizottságot mindkét ház jóváhagyja, mit azonban a kormány nem hajlandó elfogadni. Bécs, febr. 22. A bécsi orthodox zsidók ismételve külön hitközség alakíthatása iránt tettek lépéseket a belügyét azonban tagadó válaszszal bocsátá el őket. Prága február 22. A „Bohemia“ szerint a Ferdinand császár egészségi állapotáról szóló nyugtalanító hírek alaptalanok ; igaz ugyan, hogy a császár néhány hét óta nem tesz sétakocsikázásokat, a szabadban, de az időjárás szerinti hőmérsékű termeken naponkint végig hordoztatja magát, napjában többször zongorázik, s hónapok óta semmi változás nem észlelhető egészségi állapotában. Madrid, febr. 22. A kortes mai ülésében az igazságügyér egyjavaslatot olvasott fel a halálbüntetés eltörlése tárgyában. Ezután Castelar tudatta, hogy a köztársaság az állam összes területén proklamáltatott s mindenütt a legnagyobb csend uralg. Stambul, febr. 22. Itteni lapok szerint Halil hg., az egyptomi alkirály nagybátyja sz. pétervári török nagykövetté neveztetett Rustem pasa helyébe, ki libanoni kormányzóvá lett. Bécs, febr. 22. Búzából elkelt 35,000 mérő, 7—7-85 kr. rozs 4-25—65; árpa 3-50—4 fz.zab 3-50 mázsánkint; szesz 52 mikr., replizeolaj 21 krajczár, Bécs, febr. 22. (Hivatalos zárlat.) M. földteherm. kötvény 80.75. M. vas. kölcsön 102.25. Salgó-Tarján 150.— Anglo-magyar —.—. M. hitel 188.—. Frankó-magyar b 98.—. Magy. záloglevél 86.25. Alföld 174.—. Erdély 176. —. Magy. észak-kel. vas. 155.—. Magy. kel. vas. 129.25. —.Kel. vas. elsőbbs. kötv. 78.50.—. Magy sorsjegy 103.—.—. Tiszai vasút 243.—. Magy földhitel 113.50 Municipal bank 91.50, Bécs, febr. 22. (Zárlat.) Hitelrészvény 340.50 Angolosztr. 316.—. Galicziai 229.50, Lombard 190,50 Államvasut 330.—, Trammvay 382, Rente 70.90, Hitelsorsjegy 188.— 1860, 105.75, Napoleon’dor 870,50 1864. 148,75 Arany 516 Ezüst 108.10, frankfurt 92.10, London 109.30, Magyar sorsjegy 103.—, Porosz pénzutasv. 163.50, Váltóbank 331.50 Török sorsj. 76.90. Berlin, febr. 22. (Zárlat.) Galicziai 105.75. Államvasp. 203.—. —. Lombard 117.—.—. Papir-jöved. 65.50.—. Ezüst-jöved. 68.25.—. Hitelsorsj. —. —. 1860-as 97.25 1864-es.—. Bécs 91.50.—. Hitelrészvény 207.75.— Romániai 46.—.—. M. sorsj. —.—. Paris. febr. 22 . Liszt 69,75, 70, 70.25 Repczeolaj 96, 95.25, 94. 94. Lenolaj 95, 96, 97..— Szesz 53.50 Finomító czukor 158. Páris, febr. 22. (Kezdet.) 31-os jöv. 56.60, 41/2°/0-es üvedék 82.25. Olasz jövedék 65 75. Államvasut 766.— Credit mobilien 435.. Lombard 464 Consolok —. M. kölcsön —.—. Északnyugoti vasúti —.—. M. kel-vasut —.—. 1871-ki kölcsön 89., 1872-ki kölcsön, 91.10. Frankfurt, febr. 22. (Kezdet.) Váltóárf. Bécsre —.— Amerikai 1882-re 95.75 1860 -----Lombard 204.— Évjáruléki papír —.— Osztr. Bank részv. .—.— 1865 —.— Galicziai —.— Évjárulék ezüst —.— Győr-gráczi — Berlin, febr. 22. Búza 82.75, 83.25 79.75, rozs 56. 55.50, 55. —. Zab 44.50, .—.— Árpa helyben —. Olaj 22.22, 21.78, 21,85. 22 75. Szesz 17.28. 18.17. 10.92. Berlin, febr. 22. Galicziai 106.50. Államvasp. 203.50 Lombard 116.50 Papir-jöved. —.—. Ezüst-jöved. —. —. Hitelsorsj. —.—. 1860-as —.—. 1864-es 59.75. Bécs 91.50 Hitelrészvény 207.75. Romániai 46.—. M. sorsj. —.—. Bérlet 241. szám. NEMZETI SZÍNHÁZ. Budapest, vasárnap, február 23. A strike. Eredeti népszínmű dalokkal 3 szakaszban. írták Szigligeti és Balázs S. Zen. szerzette Nikolits. Kezdete 7 órakor. MIKLÓSY SZÍNHÁZA. Budapest, vasárnap,február 23. Délután 4 órakor. A szegedi kupecz. Énekes népszínmű 3 felvonásban, irta Benedek József. Esti 7 órakor. Szigeti Jolán kisasszony felléptével Quasimodo. A boldogasszony templom harangozója. (NOTRE-DAME.) Regényes látványos szinmű 6 szakaszban, irta Hugo Victor, fordította Páli Elek. Kezdete 7 órakor. Nagybérlet 79 szám. Kisbérlet 15 szám. VÁRSZÍNHÁZ.Budapest, vasárnap, február 23. Másodszor: A vándor. Opera 1 felv. Irta Coppée Ferenc. Fordította Böhm Gusztáv. Zenéjét szerzette Paladilbe. Ezt követi: Gizella. Ballet 2 felv. Saint Georges, Gauthier és Corally után szinte alkalmazta Campilli, balletmester. Zen.szerzette Ádám Adolf. Zenekarigazgató: Erkel Gy. Kezdete 7 órakor. Budapest, február 22. Egy czigányviskó a falu végén — tényleg többet ér az idő viszontagságai ellen, mint a legremekebb palota — papíron. Politikai műnyelven ez annyit tesz, hogy a legparányibb tény, mely egy államban a haladást és jólétet mozdítja elő, többet ér, mint száz meg száz elmefuttatásokkal és tervekkel telefirkantott papiros, mint száz meg száz hangzatos beszéd. Szándékosan csoportosítottuk e két hasonlatban az éles ellentéteket egymás mellé. Évek óta halljuk a sok szép beszédet a kormánypadokról, telve magvas eszmékkel, de ugyancsak évek óta hiába lessük az azok nyomában fakadni ígért — tetteket. S még hagyján, ha szónak tett nem hág a nyomába, bár tények teszik termékenynyé és sokatmondóvá a fenálló politikai rendszert, s nem röpke szavak, melyek szappanbuborékként szétpattannak. Sokkal boszantóbb az, midőn a programainak hirdetett szavakat a kormánytények egyenesen meghazudtolják. Mily gyönyörűen hangzik Kerkapoly nagy fuvorét csinált beszédjében ama tétel, melyben egy erős nemzetgazdászati politikával karöltve a nemzeti ipar fejlesztésének szükségét hangsúlyozta, de aztán mivé törpül a gyakorlati életben e programot, midőn a száraz tények azt mutatják, hogy ép a kormány az, mely a magyar ipart mellőzi, a magyar ipart lenyomja. Kormányunknak a honvédség fölszerelésénél kínálkozik a legalkalmasabb, a leghálásabb tér iparunk előmozdítására. Csak a jelen évre e czímen előirányzott költség kevés híján megüti a három millió forintot, mely összegből ruházat és fegyverzetre 2.670.000 frt háramlik. Felesleges bővebb fejtegetés tárgyává tenni azt a hatást, melyet ez összegnek a magyarhoni iparba való beruházása mind nemzetgazdászati, mind pénzügyi tekintetben az országra gyakorolna. Nemcsak iparunk emelkednék általa kül- és belterjileg, hanem az ország adózási képessége is fokoztatnék, s mi kiváló fontosságot érdemel, ezzel volna az alapkő letéve nemzeti iparunknak függetlenítésére. , Más kormányok egy perczig sem haboznának megragadni ez eszközt, hogy az állam iparát az idegen nyomás alól felszabadítsák, s talán, ha nem is tartanának oly képletek és szóvirágokkal tarkított beszédeket, mint a mi kormányférfiaink, de bizonyára igyekeznének maguk helyett a tényeket beszéltetni. Az országnak még élénk emlékezetében van az a szerződés, melyet amúgy suytyomban a szabályszerű nyilvános árlejtési út mellőzésével, a honvédség ruházatára nézve a Harapatt- és Mandl-féle czéggel kötöttek. Azt az élénk feljajdulást sem emésztette meg emlékünkben az idők rozsdája, mely e szerződés miatt a közvélemény minden rétegét áthatotta. A nyert biztatgatások daczára is ösztönszerűleg érezte mindenki, hogy e kormány tény iparérdekeinkre nézve az egyptomi csapás jelentőségével bír. Hisz a közös hadseregre adózott millióinkat is mintegy a kútba dobjuk anélkül, hogy valami az ipar révén hazánk közgazdasági erszényébe visszacsepegne, annál keservesebb e milliókat még önszántunkból, valóságos veszni indult tékozló példájára megtoldani, s az országot még jobban megrövidíteni. Fel is szólalt a szerződés ellen mindenki, sőt a franczia-porosz háború alkalmával a képviselőház az 5 milliónyi póthitelt, a honvédség felszerelésére heves parlamenti vita után, mely főleg az országos ipar ügyét karolta fel, csupán azzal a feltétellel szavazta meg, hogy a felszerelés hazai erők közreműködésével történjék. Az országra csakugyan ráillik ez esetben, hogy boldogok akik nem látnak és mégis hisznek, mert a képviselőház e határozata, mint annyi sok más, talán most is várja a feltámadást, ha eddig nem könyörült valaki tanfalusi kínjain azzal, hogy hiába várja, mert a franczia-porosz háborúnak, az ország határain kívül vándorolt öt millióval együtt, régen vége szakadt. Nehogy azonban talányokban látassunk beszélni, emitt adjuk a meztelen valót, hadd gyönyörködjék benne az ország Kárpátoktól Adriáig. Ugyanazon nap délutánján, melyen a felszerelési póthitel megszavaztatott, írtak alá a honvédelmi minisztériumban egy pótszerződést Harapatt és Mandl céggel, melyben a ruházat ismét e vállalkozókra bízatott, azzal a csekély módosítással, hogy 20 százalék mond, húsz százalékár javításban részeltettek. Ekkép Korizmicsnak érodus beszédje, melyben kimutatta, hogy mily válságos lehet egy országra, ha hadseregének fölszerelése egy kézben, kivált idegen kézben összpontosittatik, a törvényhozás határozatával együtt, szépen füstbe ment,— az országos ipar továbbra is kuczoroghatott és tengődhetett a sarokban be 1 f 6 1 ' alamizsna mellett. A vállalkozó ezeg által akkoriban, sőt most is szállított ruházat minőségéről a zászlóalj parancsnoki jelentéseket volna érdemes a budai levéltárban áttanulmányozni, mi csak azt konstatáljuk itt, hogy Hara- patt és Mandl, a szállítás tekintetében, egy határidőt sem tartott meg soha a szerződésben kikötött pontoknak megfelelőleg, s ha hazánkat az akkor tájban dúló harczi vihar magával ragadja, ruha nélkül kellett volna embereinket a táborba szállítani. Ha időnk és terünk szabottsága „megálljt” nem kiáltana, bővebb részletekbe bocsátkoznánk azon dajkálás feltüntetésére, melyben e hazánk iparát monopolizáló cég a honvédelmi minisztériumban részesül. Koránt sem esnénk azon gyarlóságba, hogy H-né futkározásait tolnák oly indok gyanánt előtérbe, mely ha nem tört, de hajlított az egyedáruság javára, mi megelégednénk annak kimutatásával, hogy midőn a sávosyzubbonyok és nadrágok szállítására belföldi szemes vállalkozó S.-a.-Ujhelyből, olcsóbban ajánlkozott, egy iratban értesítették a különös kegyben levő céget, hogy majd a szerződés lejártával okvetlenül neki adják a sávoly öltönyszállítást is. Minde felvilágosító adatokkal hallgattunk volna, ha az országnak anyagi érdekei iránt tartozó tiszt kötelességünkké nem teszi, hogy a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalási előestéjén, megszokott nyíltsággal ne kérdezzük : meddig tart még ezég egyedárusága Magyarországban ? mikor jár le a szerződés? tehát mely időpontban várhatjuk, hogy Kerkapoly nemzetgazdászati politikája vér és hússá válik ? Avagy talán már új pótszerződések járultak az eddigiekhez ? De akkor aztán valóban elmondhatjuk : „magyar ipar, jó éjszakát!“ Akár erre, akár amarra dűljön a dolog, egyet szívére kötünk a képviselőháznak , hogy a költségvetésnél e szerződés ügyét bolygassa meg, s kitérő válaszban meg nem nyugodva, szigorúan kívánja a kormánytól, a magyar ipar nem programmokban, hanem a gyakorlatban való fejlesztését. Ne lovagoljanak örökösen szép szavakon, kijátszva azokat tényekkel, hanem inkább lovagoljanak szép tényeken, kijátszva azokat szavakkal, Hatás lenne teendő és másfelől bár az ország határán a két állampályát összekötő alagút nem készült el, a pálya megnyitása addig is, míg az alagút elkészül, megengedtetnék, miután a társulat ígérte, hogy közlekedési módokról az el nem készült részre gondoskodni fog. A vasúti bizottság e kérdést függőben hagyta, míg a miniszter a társulattól határozott választ nyer arra nézve, mikor fogja kiépíteni az alagutat. — Azután a tiszai vaspálya engedélyokmányának beczikkelyezése került napirendre, ez azonban, miután főbb része pénzügyi kérdés, a pénzügyi bizottsághoz határoztatott áttételnl.■ A pénzügyi bizottság tegnap d. u. 5 órakor tartott ülésében a bélyeg és illetékekre, személykereseti adóra vonatkozó jelentéseit hitelesítvén az oda utasított kérvényeket tárgyalta. — A deák párt vasárnap, február 23-án d. u. 6 órakor értekezletet tart. A baloldali kör vasárnap f. hó 33-dik napján estéli 5 órakor értekezletet tart. — Jogügyi enquéte. Az igazságügyérnél, febr. 22. d. u. 5 órakor jelen voltak: Horvát Boldizsár, dr. Vécsey Tamás, Hodossy Imre Pulszky Ágost, Kármán Lajos, Matolay Etele, dr. Mátyus Arisztid, Matuska Péter, Vidliczkay József, Horvát Döme, Csemeghy, Horánszky Nándor, Hoffman Pál, Szilágyi Dezső, Steiger, Horváth Lajos, Paczolay, Eötvös Károly. Pauler miniszter az enquete czélját,fejtegetve:’ Matolay kérdé, hogy ha az enquete más véleményen lenne, hajlandó volna-e a miniszter a javaslatot ehez idomítani. Vidliczkay egy országgyűlésileg kiküldendő jogügyi bizottság elébe kéri utasíttatni a kérdést. Pulszky Ágost a tvjavaslatot elfogadhatlannak tartja, mert conservativ, inquisitorius intézkedéseket tartalmaz, ajánlja az országgyűlési jogügyi bizottságot. Hodossy a javaslatot olyannak tartja, mely existentiális alapot nyújt s időt enged a további munkálkodásra. Horváth Lajos szintén a jogügyi szakbizottsághoz kéri utasíttatni a javaslatot. Eötvös Károly a tárgyaláshoz óhajt fogni. Horánszky a szakbizottság kiküldését pártolja. Hoffmann gyökeres végleges jogreformokat óhajt, de a jelen helyzetben a javaslat részletes tárgyalását sürgeti. Szilágyi Dezső a magán enquete tartását a ház iránti tekintetből is mellőzni kéri. Vécsey Tamás ezen javaslat pótlását , javítását azonnal megkezdetni vélelmezi. Horvát Döme is a jogi bizottságot óhajtja, úgyszintén Horvát Boldizsár is. Ezt fogadta el az igazságügyminiszter is. — Úgy vagyunk értesülve, hogy a belügyministerségre gr. Szapáry Gyula kinevezése bizonyos. — A ministerelnök már ma reggel, Kerkapoly pénzügyminiszer pedig ma este, Bécsbe utaztak. A vasúti bizottság tegnapelőtt tartott ülésében az első gácsországi vasút engedélyokmányának módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott. A kérdés mint tudva van az, hogy bizonyos pontokon a töltések lecsúszásai miatt, a pálya vonalán némi változ- Bécs, febr. 21. (Saját levelezőnktől.) (J. S.) A világkiállítás megnyíltától már csak 8—9 hétnyi időköz választ el. Az idő e közelségének tulajdoníthatjuk a közönség részéről a folyton hatványozódó érdekeltséget, s a lázas sietséget, mely mihamarább be akarja végezni a roppant munkálatokat. Vannak paloták, melyeken még a kőműves munkái sem készültek el, sőt vannak olyanok is, melyeknek építéséhez csak pár hét előtt fogtak. E hátramaradás azonban legkevésbé sem fogja a bizottságot a megnyitástól visszatartóztatni, mert aki ismeri a nagy erőt, a több ezerre menő építő személyzetet és a gyorsaságot, mely a legrövidebb idő alatt palotákat emel ott, hol tegnap még erdő volt, az nem kételkedhetik abban, hogy a világkiállítás máj. 1-én megnyílik. A legérdekesebb momentum, — mióta olvasóinkat utoljára értesítettük — a bizottsági munkálatokban a jury szervezése volt. Természetes, hogy a jury tagjainak megállapítása igen fontos dolog, ők ítélik oda az érmeket. A kitüntető elismerésnek hét fokát lehet megkülönböztetni. I. Az 1873-ki bécsi világkiállítás tiszteletdiplomája, — ez különös kitüntetés jele olyanok számára, kik elsőrendű helyet foglalnak el a tudományban s ennek alkalmazásával a népnevelést, vagy az emberiség szellemi, erkölcsi vagy anyagi jóllétét mozdították elő. E kitüntetés csak az elnöki tanács és egy csoportozat — juryjének initiatívája folytán történhetik. II. A Haladás éreme oly kiállítókat illet, kik az előbbi világkiállításokhoz képest, szakmájukban találmány által valami újat alkalmaznak. III. Az elismerési érem azok számára van, kik munkájuk tökéletes jósága, s nagy mérvbeni termelés által tűnnek fel. IV. A művészi érem, a 25-ik csoportozat kiállítói számára van fentartva. V. A jó ízlést tanúsító érméket azok kapják, kik oly ipartárgyakat állítottak ki, melyek becslésénél az alak és szin fődolog. VI. Munkatársak éreme. Ez érem a jelenlegi kiállításnál van először alkalmazva s ajándékozásának czélja az, hogy ne csak a cégtulajdonosok részesüljenek elismerésben, hanem munkásaik vagy hivatalnokaik, mert tulajdonképen ők a gyártmány előállítói. VII. Elismerési diplomája azon kiállítókat illeti, kik dicsérendő haladást tettek, de azért II. és III. osztályú érmekre nem érdemesítettek. Az éremkiosztások hirdetése augustus 18-án, egészen ünnepélyesen gyülekezet előtt fog történni. A juryk Ausztriára vonatkozólag, fele részben titkosan választatnak, fele részben pedig Rainer főlig, mint a világkiállítást rendező bizottság által, neveztetnek ki. A juryk száma, a kiállítókétól fog fügni, azaz minden száz kiállítónak egy-egy bíráló fog megfelelni. Berlin, február 20. (Saját levelezőnktől.) A vasúti ügyek megvizsgálására a képviselőház tegnapelőtt választa meg tagjait Laskert és Kellert; az utóbbival kivált a haladáspárt nincs megelégedve, a nationalbank sem; azt mondják azért szavaztak mégis reá, mert különben Lasker is elejtetett volna az ellenpártiak részéről; az urakháza s a kormány részéről szintén e napokban fognak az illető bizottsági tagok kiküldetni, s ezzel egyelőre a kényes ügy be van fejezve. A püspöki kar újabban írt hosszú memorandumára helyesen jegyzi meg egy helybeli lap, ha jól emlékezünk a Gegenwart, hogy ő méltóságaik irataiból mindig kitűnik, mennyi szabadidejük van, s hogy azok épen ellentétét képezik a táviratoknak, melyekben fontos, lényeges dolog, nevezetes hírek egy pár szóval mondatnak el; s már azért is helyes említett lap szerint, miként a papok nevelése is szabályoztatik, legalább meg fogják tanulni, hogy a mai korban, midőn az idő oly drága, miként lehet nagyon sokat igen röviden elmondani. A spanyol események bár meglehetős bőven közöltetnek, nagyobb figyelmet, úgy látszik még mindig nem gerjesztettek, talán azért is, mert a hivatalosak nem nagy örömet fognak a felett érezni, hogy a respublika kikiáltása oly csendesen és nagy ünnepélyességgel, lelkesedéssel ment végbe. Itt ugyan nem kételkednek felette, hogy úgy a franczia, mint a spanyol köztársaság tarthatatlan, csak átmeneti korszakot képeznek ezek, s az izgalmas nyugtalan vérű francziák és spanyolok csakhamar ismét árokra fognak akadni, azonban a dolgok jelenlegi állapotának fele sem tréfa, egy kis forradalom, a trónkövetelők hadjárata s több efféle, persze sokkal több és szebb anyagot nyújtana a vezérczikkezésre. Karolina császárné halála miatt az itteni udvar is gyászt vett fel, mely csak tegnap ért véget, a második udvari bál tehát csak ma fog megtartatni. Egyébiránt a farsang itt szintén oly egyhangú, mint mindenütt, oly keveset hallani tánczról, mintha az egész berlini közönség valami nagy bál után aludnék, az udvarból, mint hallom, a kath aristokratia az idén visszavonult, csak ők ne bánják meg. y. r. VIDÉK. Arad város küldöttségileg fogja felkérni a minisztériumot, hogy az orsovai vasútvonal Arad felé vezettessék. Ez nemcsak Aradnak, de az egész országnak érdekében áll, s ez okból a megye is megbízott egy küldöttséget, hogy a város küldöttségéhez csatlakozva kövessenek el minden lehetőt e fontos kérdés kedvező eldöntésére. A küldöttségnek az orsovai vasútvonalon kívül még egy más megbízatása is van, mely helyi, és a nevelésügy tekintetéből nem kevésbé fontos. E megbízatás kieszközölné a közoktatási miniszternél, hogy az aradi nagyszerű lyceum-épület, mely már egészen készen áll és a kormány által át is vetetett, már a jövő tanév elején adassék át rendeltetésének. Hogy ez eszközölhető legyen, szükséges, hogy a közoktatási minisztérium a lyceumi épület berendezésére s .* az •z alkalmazandó gymnaziális és reáltanodai tanárok fizetésére szükséges költségeket a jövő évi költségvetésbe felvegye, s ez az, amiért a küldöttség a fővárosba jő, s remélhetőleg nem hasztalanul. Arad város azonban nemcsak a tanügy előmozdításán fáradozik, gondoskodott a tisztviselők nyugdíjazásáról is, mely humanistikus intézkedés valóban elismerést érdemel. Másrészről közgazdaságát nem csupán az orsovai vasútvonal megnyerése által akarja mozdítani, amennyiben a Holt-Maros megnyitása által tetemes terület lesz megnyerve és hasznosítva. E czélra évek óta tetemes kiadásokat fektettek már be, melyek csak most fognak eredményt felmutathatni. Egyébiránt az óriási munka kiviteli módozatatainak megállapítása a jövő havi közgyűlésnek lesz tárgya, melyen az új városház felépítése iránt is határozni fognak. A „Nemzeti Biztosító Társulat.4" (A magyar közönség még nem járta el azon iskolát, melyben saját kárán tanulhatna; de hogy iskolás gyereknek tekintik a zsebmetszés tudorai, arról már elég bizonyítványa van. Mi nem mozdíthatjuk elő e részbeni okulását másként, mint kárvallási leczkéztetésének ismertetésével: mikép legyen végre esze, s ne vitesse magát minduntalan jégre a szédelgés rablórendszerének mesterei által. D E végre közöljük a következő levelet is, melyből kitűnik, hogy a „Nemzeti Biztositó Társulat“ mily lelkiismeretesen perelted be adósait s menynyire nem gondol tartozásaival. Mert hát ő előre látó volt, ha a közönség vak volt, ám lássa következményeit. Szerk. T. szerkesztő úr! Az „Ellenőr“ febr. 22-iki számában a „Nemzeti Biztosító Társulat“ — a közvélemény előtt furcsán feltűnhető hallgatagságáról van pár sor. — Minthogy pedig a fenntemlített társulat az „Ellenőr“ múlt évi október havában feltüntetett részgazdálkodás miatt megjelent czikkét is nyilatkozat nélkül hagyta, s minthogy az most is várható, szerencsés vagyok a társulatnak a gyakorlati életből szemlélhető elvi politikáját feltüntetni. — Mindenek előtt megörvendeztethetem a közönséget azzal, hogy a Nemzeti Biztosító Társulat él, és pedig szedi befelé aktív követeléseit, per útján. — Ez pedig következőkben leli magyarázatát. A Biztosítói Társulatoknál rendszerint szokásba van, miszerint a termését biztosítani kívánó birtokos egyéntől nem követelik az aláírásnál rögtön a pénzt, hanem a biztosításnak megfelelő összeg erejéig egy váltót iratnak alá, mely váltót kár esetében a társulat által fizetendő összegből számítolnak le, kár nem történés esetében pedig az illetékön aratás után hajtanak be. A nemzeti biztosító társulat bekövetkezendő bukásának híre már a múlt év augusztus havában aggasztólag terjedt, s a hírt megerősítette az, miszerint a társulat a szeptember havában szokásos fizetéseket — illetőleg kárpótlásokat — nem teljesítette, hanem néhány sorban közzé tette, miszerint a fizetések teljesítésére nézve a „Viktóriáival egyezkedett. — Ezen egyezkedés részletei máig sincsenek nyilvánosságra hozva. A károsodott közönség csak várt és hallgatott, míg nem múlt évi deczember havában arra ébredt fel, hogy a váltó erejéig mind megannyi külon külön be van perelve. — A nemzetiiztosító társaság tehát él, igen, és azt kívánja, hogy az egyesek irányában kötelezettségeiket múlhatatlanul teljesítsék és pedig a károsodott közönség is, mely már akkor egyedüli kárpótlását csupán a váltó kötelezettség nem teljesítésében látta. A váltónál a „causa“ nem lővén tekintetbe a váltó összeget mindnyájokon be is hajtotta a társulat akkor, midőn a károsodott közönség kielégítése iránt még nyilatkozni sem mert. Fél állását a nyilvánosság elé hozni a szó szoros értelmében. Nem akarom vitatni, várjon tartozik-e kötelezettségét teljesíteni az, ki a teljesítést a másik féltől nem várhatja. Nem várhatja pedig, mert a nemzeti biztosító társulat csőd alatt van, magyar ember tudja — tapasztalásból — mi szokott ilyenkor bekövetkezni. Balla Béla ORSZÁGGYŰLÉS: A mai ülés a ház határozata szerint pontban 10 órakor kezdődvén, csaknem egészen üres padoknak hangzott az elnöki csengetyn. Kérvények beadására alig akadt képviselő, s az interpellációkat is Madarász egymaga képviselte. A ház lassan kint telt meg, mégpedig előbb az ellenzéki padok, s igy történt, hogy a mentelmi bizottság egy tendentiósus jelentése nem érvényesülhetett, s a többség Győrffi javaslatát fogadta el helyette. A kérvényekkel ma nem volt semmi baj, s a ház hamar áttért a kereskedelmi s közgazdászati minisztérium költségvetésének tárgyalására, s a rendkívüli szükséglet egy-két tételén kívül egészen átment rajta. Említésre méltóbb viták a lótenyésztésnél, a posta és távírdánál merültek föl. A világkiállításra előirányzott költségek pedig függőben maradtak, Tisza Kálmán indítványa folytán a pénzügyi bizottsághoz visszautasíttatván újabb jelentéstétel végett.