Ellenőr, 1873. március (5. évfolyam, 50-74. szám)

1873-03-01 / 50. szám

mes forgalmakra oly alkalmas hely befolyását. — Eként sem áldozatokat nincs tennem, sem feltété­teleket elfogadnom. Keveset várok az emberek ügyességétől, mindent isten igazságosságától. Ha midőn a megpróbáltatás felettébb keserűvé válik, a Vatikánra vetett egy ' pillantás'lelkesiti­ a’bátor­­ságot, erősiti a reményt. A dicső fogoly iskolájá­ban nyerhetni lelki erőt, lemondást s nyugalmat; ama nyugalmat, mely biztosítva van bárki számára, ki vezetőjéül lelkiismeretét, például IX. Piust ve­szi. — Legyen meggyőződve, püspök úr, szives hajlamaimról.Henrik.­­ A n­em­z­e­t­g­y­ű­l­é­s tegnap kezdte meg négy napi szünetelés után a harmin­­czas bizottság javaslatának tárgyalását. Dufaure a tárgyalás megújítását megelőzőleg kijelenté a kor­mány nevében, miszerint ez elfogadja a­­javaslatot. El fogja fogadni a ház is, semmi kétség benne: a nemzetgyűlés minden árnyalata töredéke felhasználá a tárgyalást megelőzött négy napi szünidőt pártta­­nácskormányokra, melyek legtöbbje elhatározá a fenforgó­­javaslatot s vele a kormányt támogatni; az itt tett számítás után mintegy négy­száz sza­vazat biztosítja a kormány győzelmét mintegy száz legitimista s a szélső­baloldaliak ellen.­­ Ez utóbbiak a tj­avaslattal szemben csupán szenvedő szerepet határoztak vinni, míg a legitimisták elha­tározzák a tj­avaslat elvetésével egyenesen a mo­narchia visszaállítása kérdését hozni napirendre. Mint táviratilag értesülünk e szavukat csakugyan beválták, s a tegnap tartott ülésben több legiti­mista a legitim monarchia visszaállítását követelé. Az anachronismus, mint egyébként várni lehető, semmi kellemetlen intermezzot nem idézett elő s a tár­gyalás nyugalmasan folyt s valószínűleg úgy folytatta­­tik ma is. — A „Revue d. d. Mondes“ az utolsó hábo­rú által Francziaországnak okozott költségről a követ­kező számítást teszi: hadi kárpótlás 5 milliárd, 3 milliárd kamatja 2 évről 300 mik, a német csa­patok eltartása 1872. jul. 1-ig 273 millió, hadi­­sarca a megyékben 39 millió, a németek által be­hajtott adók 49 mii, requisitiók 327 millió. Károk és veszteségek 141 mik, megrongált s rablott tár­,­gyak 264 millió. Paris város hadisarca 200 millió károk Szaj­na megy­ében 70 millió, elmaradt adók 6 millió, kárpótlások 3 millió, összesen 6672 mik Ez összegbe nincsenek beszámítva a nyugdíjak, franczia hatóságok requisitiói, államjavak károsí­tásai a háború, és a hadsereg újraszervezése tény­leges költségei, melyekkel együtt a háború összes költsége a „Revue“ szerint eléri a 10 milliárdot. Görögország. A Laurion-ügy elvégre megoldatott oly módon, hogy Sempieri a vita tárgyát képező összes ólomaknákat és az azok mű­­velhetésére vonatkozó engedélyeket a görög kor­mánynyal egyértéssel eljáró Syngros bankárnak és 11 konstantinápolyi ottomán banknak 12 és félmil­lió drachmáért eladta Oláhország. A bukaresti sajtó egy idő óta harczi riadót fú s mindenfelé a keleti háború rémeit látja maga körül E sajtó szerint a porosz junker­had nem nyugszik, míg az apróbb német tartomá­nyokat teljesen be nem olvasztja. Továbbá Olaszország is mindenáron be akarja kebelezni Ty­­rolt, Istriát, Nizzát és Savoyát, míg Ausztria né­ ,­met és olasz tartományaiért kárpótlásul a fekete - tengerig s a Balkánig akar nyújtózkodni. E hár­mas szövetséggel szemben azonban Anglia, Fran­­czia­, Orosz- és Törökország lépnek koalitióba, mert mindegyiknek van félteni valója. Ha Románia — mondják — semleges marad, orosz vagy osztrák invasiónak leend kitéve. Ha pedig az utóbbi coa­­litióval társidva síkra száll, kivívhatja az összes román területek egyesítését és függetlenségét, a leg­­roszabb esetben pedig biztosíthatja jelen határait s nemzeti szabadságát, a szövetkezett hatalmak ga­­rantiája alatt. Az első esetben egyesitve minden román tartományokat a Tiszáig, Dnisterig és Du­náig, Oroszország pedig elvenné Gácsországot s a mostani Lengyelországot. Mi románok — úgymond — egy­felől az orosz, másfelől a török seregekre támaszkodva, 4 nagy hadoszlopban (per 30 ezer) berontanánk Erdélybe s a Bánságba, odavaló testvéreiket is fölfegyvereznék s mű­ködésünk c­z­é­l­p­o­n­t­j­a­i volnának: Pan­csova, Temesvár, Arad, Déva, Gyulafe­hérvár, Kolozsvár, Besztercze és Cser­­novitz. — E szerint különösen arra kell töre­kednünk, hogy Szerbiával együtt a Duna mentén hegyi ágyútelepeket állítsunk, hogy szükség eseté­ben egy osztrák-magyar flottának átkelését meg­akadályozhassuk ! —Rana rupta. A hivatalos lapból. Az igazságügy miniszer Gyen­­g­e János marmarosmegyei szolgabirót a marmaros-szigeti királyi járás­bíróság mellé bírósági végrehajtóvá, a nagy­bányai kir törvényszékhez irodatisztttó F­ü­­­e­i Gusztáv ugyanottani joggyakornokot, Joannovics Uros, bács­­megyei árvaszéki lajstromozót, a zombori kir. trvszékhez telekkönyvvezető-segéddé, és a nagyváradi kir. tervszék­hez írnokká Fernbach József ugyanottani bijnokot ne­vezte ki. HÍREK Február 28. — Az o­r­s­z. képzőművészeti t­á­r­s­ul­­­a­t igazgató választmányának f. hó 25-én tartott üléséből a következőket tartjuk nyilvánosságra h­ozandóknak. Károlyi Alajos gróf magánképtárá­ból 15 db. nagybecsű művet, újkori német és fran­czia mesterek festményeit kiállítás végett két havi időre engedte át a társulatnak, mely érdekes mű­vek az új rendezés folytán f. hó 26-ikától fogva a műcsarnokban szemlélhetők. A krakkói, a nürn­bergi, Albrecht Dürerféle és a bécsi mű­egylet cse­reviszonyba léptek társulatunkkal, mely utóbbi ve­­lenczei műtársulati részvényével az imént 160 líra értékű művet nyert. A pesti egyetemi és műegye­temi olvasókör, úgy szintén az orsz. mintarajzta­­noda s a pesti állami főreáltanodai növendékek számára megkeresés folytán részint féláron, részint ingyen szolgáltatott ki a társulat nagyobbszámú belépti jegyeket. A Nyáry Pál emlék­ügyében be­érkezett két pályamű megbírálása végett a társu­lat a maga kebeléből 4 tagú bizottságot küldött ki. A 3 évi turnus leteltével a társulati tagságról lemondtak: F­ogarassy Mihály erdélyi püspök, Felsőbánya városa s még 35 tag­. Meghalt 3 tag. Újabban tagokká lettek: Inkey Istvánná szül. Eötvös Jolán báróhölgy, Batthyányi Ferencz gr. Budán, Csató János Zentelkén, Perlaky Elek ü­gyv. Pesten, Berger József keresk. Pesten,Landau Alajos tanár Pesten, T­ü­r­s­c­h Nándor keresk. Pesten, Balogh Andor, Bottlik Lajos, Dörschng Antal, Dro­­vankovszky Antal, Északi Károly, Teszi László, Fuchs Rudolf, Gianone Adolf, Dr. Hirschler Ignácz, Kovács Ágos, Kovács Kálmán, Zsivora György, Kamánházy Béla, Dr. Kurtz Gusztáv, Lechner Ödön, Lehmann Mór, Máday Jánosné, Petrovich Gyula, Dr. Siklósy Gyula, Strobentz Ferencz, Ti­sza Kálmánné, Tóth Elek, Stern János. Az alapí­tó és rendes tagok jelen létszáma 828. Az idei nagy tárlatnak m. é. november 3-ikától f. é. ja­nuár 26-ikáig összes jövedelme volt 2368 frt, költ­sége 1852 frt. tiszta jövedelme 505 frt. A műcsar­nok látogatóinak száma ezen idő alatt meghaladta a 6800-at. Ezen tárlatból vásároltak: a kormány 5000 frt. magánosok 4060 frt. értékű műveket. Összesen 9060 frt. értékben. Ez ülés folyamában a társulat idei közgyűlésének napjául márczius hó 30-ikát (vasárnap) tűzték ki, s a közgyűlést mege­lőző szokásos ügyek elintézése végett több bizott­ság részére ejtették meg a választásokat.­­ Az új­pesti kik­ö­tő kérdése folyton s élénken foglalkoztatja az ottani lakosságot. Legke­­vésbbé sincsenek megelégedve a kormány azon tervével,hogy a zárgát egyszerű tápzsilippel láttassék el, s az elzárt duna ág hajózhatóvá tételét, illető­leg a zárgát zsilipjének hajóközlekedésre alkalmas szélességben leendő kiépítését­­j­elejti.­­ Hogy a kormány egyedül egészségi szempontból szabja meg intézkedéseit, s a kikötő és a közlekedés eme­lését teljesen mellőzi, helyesnek egyátalán nem tart­ják s úgy vannak meggyőződve, hogy a költségek aránylag csekély szaporításával mind a két czél elérhető volna. Egy hozzánk beküldött hosszabb közlemény kimerítően tárgyalja ez ügyet é s elő­adja, hogy már a lánczhíd építése idején tervet ké­szíttetett Széchenyi István gróf a lánczhid tervezője, Clark Ádám által az új­pesti kikötő kiépítésére , mely szerint háromszoros jégtörő s hajózásra alkal­mas zsilippel láttatott volna el a zárgát — s e terv kivitele 80,000 frtot vett volna igénybe. A Bach-kormány alatt czélszerűbbnek találták zsilip nélkül építeni fel a zárgátat — s félmillió költsé­gen békatót, s miazmaraktárt létesíteni a kikötő­ből. A magyar kormány életbeléptével — a pénz­ügyminiszter ressortjába került a kikötő, s ebben a pénzgazdaság elvei szerint kezeltetvén nem a ke­­­­reskedelmi s közegészségi tekintetek voltak kezelé­sében irányadók, — hanem pusztán jöve­delmező objektumot vézetett s a hajózás érde­keinek mellőzésével bérbe adatott. Jelenleg is két ember bérletében van, kik elárasztják min­denféle tutajokkal úgy, hogy lehetetlenséggel határos benne hajóval megfordulni. Sijpest la­kossága még múlt évi ápril­isban kérvényt inté­zett e tárgyban a minisztertanácshoz, melynek ered­ménye lett, hogy a közlekedési minisztériumban ké­szítettek egy kivitelében 120,000 frt költséggel járó tervet, mely a hajók átkelésére is tekintettel volt. A pénzügyér drágának találta s igy készült a mostani 86,000 frtos terv, melyből ha valósul, egyéb haszon nem származik a kikötőre, mint az, hogy minden harmad napban fris vizet kap (mi úgy hal­lottuk, hogy minden nap háromszor.) Világos eb­ből, hogy 34.000 frt különbözet miatt aránytalanul többet érő czélok ejtetnek el. Az újpestiek bizalom­­­­mal kérik a kereskedelmi minisztert, szerezzen ma­gának a dolog állásáról személyes meggyőződést reménylvén, hogy ez esetben kívánságukat méltá­nyolni fogja. E tárgyban egyébiránt vasárnaphoz egy hétre népgyű­lés lesz Újpesten, melyből ismételve okadatolt felterjesztést intéznek a kereskedelmi mi­niszterhez.­­ A külföldön nevelt lelenetek künn ragadása végre a belügyminisztert is gondolkozóba ejtette, s hír szerint lépéseket fog tenni, hogy 10 éves koruk elértével itthon helyeztessenek el. Fel fog­ja szólítani az ipartestületeket, nyilatkozzanak az­iránt, váljon a hazai iparosok és gyárosok nem lennének-e hajlandók e gyermekeket tanonczok­­nak befogadni. — Pályázat népszínművekre. Mik­­lósy Gyula színigazgató pályázatot hirdet eredeti népszínművekre. A határidő folyó év június 1-e, meddig az ismeretlen kézzel irt pályaművek és jel­igés levélkék Miklósyhoz az István térre bekülden­dők. A jutalom 50 arany, mely a legjobb népszín­műnek adatik ki, s mely a Miklósy színházban fog előadatni, de a dicséretre méltatott művek is színre hozatnak, ha a szerzők ebbe beleegyeznek. A pályaművek a szerzők tulajdonai maradnak. Tárgya a magyar népéletből merítendő, s terjede­lemre nézve egy estét be kell töltenie. Pályabíró­kat annak idejében i­rodalmi férfiak közül fog fel­kérni az igazgató. — Megemlítjük itt, hogy a Miklósy színházában ma adatik először Offenbach nagy operetteje, a „Rablók“ fényes kiállítással és új jelmezekkel. — „O vv aiuos tu (Egyetérté­s) ezita alatt virágvasárnaptól kezdve egy uj magyar hazafias szellemű tót lap fog Beszterczebányán hetenként kétszer megjelenni. Szerkesztője Kubányi Károly lesz. Hozzánk beküldött programmja higgadt gondolko­zásmódot, józan elveket s jó magyar hazafiságot tolmácsol a nemzetiségi viszonyok felfogásá­ban; csak azt sajnáljuk, hogy politikai párt­elvekkel hozza kapcsolatba kiválólag, sőt tán kizá­rólag is társadalmi téren érvényesülhető törek­­­­véseit s nem bírja saját lábaira állítani az általa képviselt ügyet, hanem oda támasztja a közjogi kiegyezéshez, mely legalább is gyönge lábon áll. A programm elején bátran ki van mondva, hogy a most megjelenő tót hírlapok nem képviselik sem a magyar állam, sem a tót felvidék érdekeit, hogy a viszonyoknak megfelelő politikai nézetek helyett, ábrándokat terjesztenek, teljesülhetlen vágyakat ébresztenek, felizgatják a kedélyeket, gyűlöletet kel­tenek a magyar nemzet ellen, s meglazítják az államkapcsot. „Pedig a magyar nemzet jólléte — úgymond — a mi j­ó 1l étü­nk, bu­kása a mi bukásunk. Mi magyarországi tótok csak a magyar államban s szabadelvű intézményei­nek uralma alatt fejlődhetünk biztosan és háborút­­lanul, csak a magyar államban tarthatjuk meg egyéni jellegünket. A­mint a magyar állam meg­szűnnék létezni, bármely más állam uralma alatt, mint csekély számú s önállásra nem képes népfaj­nak, kiméletlen és erőszakos beolvasztás volna szo­morú sorsunk.“ Ezen szempontból kiindulva kárhoz­tat, mert szem elől tévesztve az állam viszonyait s a tótok helyzetét, oly követelményekkel lép föl e magyar állam ellen, melyek teljesithetlenek s csak keserűséget s gyűlölködést idéznek elő. A nem­zetiségi törvényt, kellőleg végrehajtva, kielégítőnek tartja, s az ez ellen folytatott ágazatiót a haza in­tegritása elleni törekvésnek tekinti. Következetesen azt az elvet fogja képviselni, hogy a tót nép legfőbb érdeke a magyar állam meg­szilárdítása s ezen érdeknek m­in­den egyéb érdeket alá kell rendelni. A lap ára 1 évre 6 fit. — A Dunán napról napra élénkebb az é­l­e­t, s márczius elsejétől a hosszabb vonalak is megnyílnak a hajózás számára. A dunagőzhajó­­társaság márcz. 2-án indítja első személyszállítóját Bécsbe s onnan 4-én indul a hajó Budapestre. De hogy ez megtörténhessék, Gönyő és Pozsony között nagy kotrásokat kell eszközöltetnie, mert a meder több helyütt igen fel van iszapolva. Kotró gépei már működnek, s hírlik, hogy tekintettel a héviz teljes hiánya miatti alacsony vízállásra, s a nyár folytán előrelátható nagy hajóközlekedésre, a kor­mány elővigyázatból a sekélyesebb helyek közelében egy kotrógépet fog állandóan tartani, hogy szük­ség esetén azonnal kéznél legyen. — Pestet majorizálja a két Buda! Az egyesített főváros három képviselő testülete, ha Széher Mihály legközelebb teendő indítványát elfogadja, •­­ a 34-es küldöttség nem sokára megtartja első közös gyűlését. E közös gyűlésen Pestnek igen furcsa helyzete lesz s 230.000 lako­sát, a két Buda 70.000 lakosa,­ ha akarja majo­­rizálhatja. Ugyanis Buda és Ó-Buda városok je­lenlegi képviselőtestülete a pesti felett 104 szavazattöbbséggel rendelkezik, mert Pestnek 300 képviselője közül meghalt 53, kilé­pett 8, szavazattal bírt 48 tisztviselő közül a vá­rosi törvényszék feloszlatása folytán elesett 18, 25 olyan képviselő van, ki absolute nem vesz részt a város közgyűlésein s igy a számba vehető képvi­selők létszáma 196. Budának pedig van tényleg 180, és Óbudának — mint nagyközségnek 120, összesen tehát 300 képviselője. Erre a furcsa situtatióra nem gondolt senki. — Nyilvános köszönet. A „nőképző egylet“ nevében kedves kötelességet teljesítek, midőn a „több nógrádi úr“ által s hó 14-én Balassa-Gyarmaton rendezett tánczvrgalomból az egylet javára befolyt 150 frtnyi jövedelemért há­lás köszönetemet fejezem ki úgy a t. rendezőség­nek­­ kifejtett buzgalmáért, mint a t. felülfizetők­­nek — az egylet iránt tanúsított részvétükért. V­e­­res Pálné, a nőképző-egylet elnöke. — A pesti i­p­a­r­t­a­n­o­d­á­k­b­a­n az 1872/3. tanév 2-ik felére márczius elsején kezdődnek a beiratások; vasárnapokon 2—4 óra közt d. u. hétfőn, szerdán és pénteken este 7—8 óra közt az illető ipartanodák igazgatójánál u. m. a belvárosi ipartanodába történik t. ez. Ledényi Ferencz igaz­gató urnái, (kötő utczai elemi tanodában.) A teréz­városi ipartanodába t. ez. Mészner József igazgató urnái (terézvárosi elemi tanoda földszint.) A jó­zsefvárosi ipartanodába tcz. Barczen János igaz­gató urnái (Staczio utcza 55. sz. a.) A ferenczvá­­rosi ipartanodába tcz. Tomasovics Károly igazga­tó urnái (templomtér 1. sz. a.) A lipótvárosi ipar­tanodába tcz. Haselmeyer Pál igazgató urnái (temp­lomtér 1. sz. a.) Az ipar­egyesület s az ipartano­dai bizottság elnökei utalván az ipartörvény ide vonatkozó határozataira felhívást és kérelmet intéz­nek az ipartestületek elöljáróihoz s a mesterekhez hogy tanonczaikat az ipartanoda­ rendes látogatására buzdítsák, ösztönözzék. — Per a minister ellen. Ritter Lajos volt posta­hivatalnokot egy a posta igazgató­ságot sértő irat miatt a posta­igazgató elnöklete alatt összeült fegyelmi­­bizottság hivatalvesztettnek nyilvánította, mire egyszerűen elbocsájtatott. Bitter, mint véglegesen kinevezett hivatalnok, kinevezési okmánya alapján szerződés­szegés miatt perbe fogta a kereskedelmi minisztert s teljes kár­pótlást követel. — Érdekes illustrátió közigazgatá­si rendezettségünkhez. — A Gellérthegy a budaiak hus­­vét hétfői örömeit nem fogja befásitása által elrontani, s a népünnep szokásos módon lefolyhat. Fromman budai tanácsos, ki a befásitás munkála­tait vezette, oda nyilatkozott, hogy a gyönge cse­meték megvédését katonai assistentiával magára vállalja, s számít egyúttal a mulatozók belátására is, s­ úgy hiszi, hogy nem lesz szükséges ily felté­telek mellett a mulatságot eltiltani. — Mi pedig azt hisszük, hogy katonai assistentia mellett „be­látással“ biró emberek nem “kívánnak mulatni“ a belátással nem bírók pedig még jobban invitáltat­­nak a szuronyok láttára. — Kinek kézirata az ezredes ur­na­k megtetszett. Hevesy Lajos tárczaíró öcs­­csének — mint az „U. L1.“ írja — igen szép kézírása volt, s sorozás alkalmával úgy megtet­szett az ezredes úrnak, hogy ez ügyessége folytán orvosi vizsgálat nélkül méltattatott az egyenruha viselésre. Majd jó lesz az irodába. Jó is lett, s kis idő múlva nélkülözhetlen, az persze nem tett sem­mit, hogy a gyönge testalkatú fiú — kit rendes­­ vizsgálat mellett bizonyosan nem soroztak volna be — napról napra betegesebb lett, míg végre egy­­ 12 napi gyalogmars végkép megtörte erejét. De kórházban sem maradhatott sokáig szép írása mi­att, melyre az ezrednél szükség volt — s csak mikor már az utoljó felé járt — eresztették haza övéi közé Pestre, hol tegnapelőtt meghalt — ami­ért olyan szép kézírása volt. — A li­pótmezei boldogtalanok hiába várták a farsang folytán a szokásos báli szórako­zást. Nem volt benne részük. — Az igazgatóság — mint mondják — nyomós okoknál fogva nem tartot­ta meg a tébolydabált, de az a nyomós ok, mit a „L. C.“ felhoz, igen gyönge lábon áll. Azt mond­ja ugyan­is, hogy a tavalyi bál után, a hírlapok az intézetben ápolt betegek neveit s betegségük keletkezését is közölték, mi az illetők családjaira rosz benyomással volt. — Mi úgy tudjuk, hogy a családi szentélyt érintő indiseretiót egyik számba vehető lap sem követett el — s egyszerű lélektani rajzok nem sérthetnek senkit. Az indiseretio egyéb­iránt bálon kívül is utat talál magának az intézet­hez, ha akarja. — Építkezések. A budapesti építő tár­­­­saság bejelentvén a fehér hajó és Vrányi féle há­zak lebontását a tanácsnak, jelenti egyszersmind, hogy az építkezéshez hozzá akar fogni, de kéri hogy az építkezés tartamára zárassák el az úriut­­czából a Deák-utczába vezet nyilvános közleke­dés. A tanács nem adott helyet e kérelemnek. A német sz­ínház téri bazárnak csúfolt bó­dét jövő májusig meghagyja a tanács, s utasítja a gazdasági bizottságot, adjon véleményt aziránt hol lehetne e bazárt azontúl is úgy felállítani, hogy sem szépészeti sem szabályozási szempontból útban ne legyen. — No ez nem lesz könnyű feladat, ha csak a téglavető telepekig nem viszik ki. — A váczi boulevárd — mint „L. C.„ biztos forrás­ból értesül — májusig okvetlenül kész lesz. — Dr Guthrie Tamás híres angol egy­házi szónok, az edinburgi St. János egyház lel­késze f. hó 24-én elhunyt 70 éves korában St. Leonardban, hol megrongált egészségének helyre­állítása végett tartózkodott. 1803-ban született Brechinben Forrarshireben, hol atyja befolyásos kalmár és bankár volt; az edinburgi egyetemen bejezvén tanulmányait, mielőtt az általa választott papi pályára lépett volna Párisba ment az orvosi tudományok tanulására, hogy később mint lelkész maga gyógyíthassa nyája testi betegeit is. Innen visszatérve 1830-ig atyja banküzletében működött s csak ezután kezdte meg papi pályáját, melyen csakhamar mint a presbiteri egyház első szónoka tűnt fel. — Értesítések. A magyar mér­nök- és építész-egylet márczius 1-sején (szombaton) esti 6 órakor az egylet helyiségében egyetemes szakülést tart, melyben Lauka József egy, a Bala- I­­ont a Dunával összekötő hajózható csatornának tervét fogja ismertetni. — Az orsz. középta­­nodai tanár­egylet első szakosztálya kedden márczius hó 4-én d. u. 5 órakor az akadémia pa­lotájában ülést tart. — Az „Unió“ kereske­delmi egylet új helyiségei — váczi boulevard 61. szám 1. emelet — ünnepélyes megnyitása al­kalmából, szombaton, márczius hó 1. esti 8 órakor Goldmann Adolf, egyleti titkár “Az önképző körök­­ feladatáról,“ és Zsengeri L. úr „A magyar nyelv viszontagságairól“ tartanak felolvasásokat, melyre az egylet t. tagjai, nem különben a közönség meg­hivatnak. — Uj könyvek. Ráth Mór kiadásában megjelentek: „Kazinczy Ferencz utazásai“, uj lenyomás, egy kötet ára fűzve 1 frt, kötve 1 frt 80 kr. „Faust, Göthe tragoediája“ magyarra for­­ditotta Dóczy Lajos. Bevezetéssel Lewes művéből. Egy kötet. Ára fűzve 1, kötve 1 frt 80 kr. — „Egy szegény ifjú története.“ — „A kis grófnő.“ — Feuiler Gusztáv elbeszélései. Egy kötet, ára fűzve 1 frt, kötve 1 frt 80 kr. Mind a három könyv „a magyar nemzet jutányos könyvtára “-féle kiadás. —Az 1872-ki törvények, nyolczadrét zsebkiadás, ára fűzve 1 frt 20 kr, kötve 2 frt. Ugyanez nagy nyolczadrét hivatalos kiadásban, ugyanazon áron. — A Budapest fővárosáról szóló (1872. XXXVI.) törvényczikk külön füzetben, ára 30 kr. — A magyar kir. igazságügymi­nisz­­terium­ rendeleteinek tára, 1870. évi folyam. (A magyarországi rendeletek tára hi­­vatatalos kiadásának negyedik évfolyamában előforduló összes igazságügyi rendeletek gyűjtemé­nye.) Ára 1 írt 80 kr. — A m. k. honvédel­mi minisztérium utasítása a véderőről szóló (1868. XL) törvényczikk végrehajtása tárgyában. (Második javított, a legújabb időkig kiegészített és a polg. törvényhatóságok és községi közegek számára rendezett hivatalos kiadás.) A m. o. rend. tára 3. (1869.) folyamának pótfüzete. Ara 2 fzt. — Pfeiffer Ferdinand kiadásában megjelent: A törvényszéki orvostudomány gyakorlati kézikönyve, különös tekintettel a legújabb szabály­rendeletekre, orvosok, jogtudók és tanulók számára. Irta dr. Grósz Lajos. Ára 3 frt 60 kr. — Aig­ner Lajosnál megjelentek: Ae­sthetikai dolgozatok. Irta Névy László. Ára 1 frt. — A fölvilágosodás keletkezésének és befolyá­sának történelme Európában. Irta Lecky W. E. H. Ford. Zsilinszky Mihály. Negyedik füzet. Ára 1 frt. Végül a m. t. akadémia kiadásában megjelent: Magyarország hártya gombáinak válo­gatott képei. Schulzer István és saját észleletei és rajzai nyomán a m. t. akadémia vn. osztályának megbízásából kidolgozta Kalchbrenner Károly az akadémia rendes tagja. Tiz képpel. Becses mun­ka, mely a magyar mellett latin szöveggel is el lé­vén látva, emelheti tudományunk hitelét a külföld előtt. Mozaik. — Nyelv (őr) teszi az embert. — Egy nyelvmester eme szerelmes levelet intézte imádott­­jához: Szivem vokativája! Bocsásson meg az aján­latokért, melyeket kegyednek tenni bátorkodom, t. i., hogy engemet alanya jelzőjéül elfogadjon. Egész a felsőfokig boldognak érezném magamat, ha szi­vem optativusát indikativusra változtatná. Tudom ugyan, hogy én a hímnemnek sem első, sem máso­dik, sem harmadik személye nem vagyok, kit ke­gyed főnevelis avagy igéjéül óhajtana, de azt is tudom, hogy az egész többes szám nem szereti annyira kegyedet, mint én. Igen! én szeretni fo­gom kegyedet, míg csak egy partikulus életben lesz belőlem! Soha egyetlen magánhangzót sem ej­tek ki kegyed ellen, sem parancsoló módban nem beszélek, sőt inkább tetszése szerint engedem ma­gamat kegyed által szenvedőleg hajtogattatni. Sem jelenem, sem jövőm nem foglal magában accusa­­tivust ellenem a részben, hogy nem lennék szava­­tartó ember. Bármely alakban kaptam válaszát, kegyed neve mindenkor az én nominativusom le­end egész a földi múlandó dolgok ama nagy abla­­tivusáig. — Csak arra kérem, válaszoljon minden határtalan mód és indulatszók nélkül egyszerű ob­­jectumának, Syn-Taxis Habakuk, nyelvmesternek. — B a c c h u s s k á l á j a. Biró. Ön vádolva van, hogy az utczán részeg állapotban találtatott: — Vádlott: A részeg szó ellen tiltakozom, kissé p­i­t­y­ó­k­o­s voltam, ez az egész. — Első tanú: Igaz, barátom kótyagos volt, de nem részeg. — Második tanú: Azt nem mondom, hogy nem volt becsípve, de hogy elázott lett volna, ta­gadom. — Biró: Utóvégre is ön ittas volt. — Vádlott: 111 a­m­i­n­á­lt, kérem, illuminált egy­szerűen, és ezt a törvény nem tiltja. — Rendőr: Úgy b­e v­o­lt rúgva, kérem, mint egy lengyel dzsidás, mint a csap. — Vádlott: Virágos jó kedvemben voltam, mondom. — D­e­n­i­q­u­e Ba­cchus felkentje hüsre került. Az orsz. képzőművészeti társulat kiállítása (Akadémia palota 2-ik emelet) minden nap nyitva áll reggel 9 órától d. n. 5 óráig. KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — A bécsi elemi biztosító társulat csőd alá ! helyeztetett. Szolgáljon ez figyelmeztetésül azoknak, kik Magyarországon e társulat iránt érdekelve vannak. Kisérjék figyelemmel a csődhirdetést, s egyszersmind merítsék ez esetből azt a tanúságot, hogy nem az a legszolidabb biztosító társulat, mely a legolcsóbban biztosít. Most az egyszer ismét be­bizonyult, hogy olcsó húsnak híg a leve.­­ A nemzeti biztosító társulat liquidáló bizott­sága a lapunkban megjelent felszólalásokra eddig egy szóval sem válaszolt. Várunk még egy ideig, s ha nem nyilatkoznak, kénytelenek leszünk olyan szavakkal jellemezni ez eljárást, hogy ez urak meg nem köszönik. — A buda ó-budai népbank tegnap délután tartó évi rendes közgyűlését Magyar L. elnöklete alatt. Az előterjesztett évi jelentés szerint a múlt évben 67.376 frt lett tőzsbetét gyanánt befizetve, a tőzsd s betétek összege tehát 178,188 frtra emelkedett. A részvénytőke 197.850 frtot tesz, tartalékalap 14,420 frt, az intézet összes vagyona 390,458 frt. Az inté­zet takarékbetétei 1.732,601 frt s az év végén ma­radt 535,410 frt. A személy hitelegylet 657 tagot számlál 618,330 frt hitellel; a tárc­ahitelegylet 90 tagból áll 422,500 frttal Az intézet összes forgalma 12.077,600 frtra rúg. Mérleg szerint ki van mu­tatva 26,205 frt tiszta jövedelem, miből az alapsza­­bályszerű levonások után 18,671 frt marad oszta­lékra, esik tehát egy részvényre 5 frt 14 fr oszta­lék, mely összeg 12,59 °­ C-os osztaléknak felel meg. Az alapszabályok értelmében eszközölt választásnál­­megválasztottak az igazgatóságba: Müller Jakab és Hatsik Mór; a választmányba: Isépy Viktor, Pe­­trovits M. Fleischmann M. L., Stern K. Schneider G., Friedrich János, Finaly Jakab, Becker A. Pol­­lák Sándor, és Stojanovics Jenő. — A pesti népbank közgyűlésén megejtett vá­lasztás a következő eredménynyel ment végbe. El­nök : Érkövy Adolf. Alelnökök: Korcsák József és Rosenfeld Nándor. Igazgató tagok : Abeles Jakab, Boldog Lajos, Becker Ká­roly, Fleischmann Ede, Sztupa György, Grundl Ágoston. Választmányi ta­gok: Bloch Mór, Baum József, Eggenhoffer Péter, Feivel L., Frankfurter S, Diamantstein A, Hamza M, Klein F., Loew J, Dr. Lövy J, Loew A, Nehr­­haft A, Naschitz J, Reich Ármin dr, Suda János, Schlesinger János, Sámson S, Tánczos N., Szitár D, Apatitzky A, Hausner H. M., Adler L, Steintz J, Wohlheim J. Számvizsgálók: Wohlheim E., Mahler S, Abeles E, Siráky E. M. — A pesti egyleti bank közgyűléseinek választá­si eredménye a következő: Elnök: Hoffm­ann Pál, alelnök: Turóczy Gy. Választmányi tagok: Ács Lajos, Baumgarten Ferdinánd, Beliczay B., Ehrlich Miksa, Fischer M. L., Fischer Salamon, Eridmann Antal, Grunsfeld Lajos, Gullner Gy., Keve József, Löw Ignácz, Müller Ede, Pfeifer István, Reisz B., Schweiger A., Strasser Sámuel, Wellisch Nátán, számvizsgálók: Messinger H., Rothauser József, Waldhauser A. G. — A pesti Árpádgő­zmalom ma délelőtt tartotta közgyűlését. Az összes nyeremény 319,124 ft 79 krt tett a múlt évről, miből a kiadásokat 313,543 frt 87 kral levonva, tiszta nyereményül marad 5580 frt 92 kr s illetőleg a tartalék számlára eső 4842 frt 64 krral 10,423 frt 56 kr viszbszt. 416-el vásárolva. Pesti közúti 415-el kötve. B­a­n­­k­o­k közül angol-m. II kib. 94‘/4—*/»* magy. municipalis 92, magy hitel 190­/2, osztr. hitel 339.90—340.20, franco­­magy. 983/4, magy. földhitel 1121/4, pesti népbank 1131/, —1131/4, takarék- és hitelegylet 134, pesti keresk. bank 1070, pesti egyleti bank 1 kib. 911/2-el kötve. Takarék pénztárak szilárdak, ferencz-józsefvárosi 205-ig, lipót­városi 670/20%-ig vásárolva. Malompapirok igen élénkek, Concordia • 400-ig, Luiza 153-al, hengermalom 780-al, első budapesti 600-ig, budai gyárudvar 54-el fizet­ve. Első magyar serfőzde nagyobb kereslet mellett 525-ig vásárolva. Pesti szeszfinomító 280-al kötve. Valuták változatlanok, London 109 15-el kötve. Gabnaüzlet A folyton gyenge kínálat h a­z á­­­b­a­n ma ismét 10—15 krnyi áremelkedést idézett elő. For­galom csekély. Elkelt: tiszai 100­ m. 86V2 fntos 8 frt 5 krral, 600 m. 86V2 fntos 7 frt 95 krral, 600 m. 84 fntos 7 frt 95 krral; bánáti 400 m. 85 fntos 7 frt 85 krral, mind 3 hónapra. Usancebuza tavaszra 7 frt 42 V2 krral fizetve, uj őszre 5 frt 70 kr p. és áru. Rozs csendesebb, elkelt: 2200 m­. 77/80 fntos 4 frt 27'/2 krral Szántóról elszállítva. Usancerozs tavaszra 4 frt 27 V,2 kr. Árpa szilárd, eladatott: 800 mérő 72 fntos 3 frt 10 krral (Kőbányán). 1000 m. 2 frt 95 krral. Zab csendes és változatlan. Kukoricza szilárd, elkelt 500 mázsa 3 frt 55 krral, bánáti máj —jun. 3 frt 61—61 krral. Tőzsde és gabnacsarnok. Budapest febr. 28. Értéküzlet. Az ultimo és a drágább elhelyezés daczá­ra iparpapirok iránt a hangulat ma is élénk volt, s az ár­folyamok tovább is emelkedtek. Bankpapírokban csendes üzlet volt gyengén tatf..'“, :b­akon Délelőtt osztr. hitel 340.60—340, hitel 100­/4, franco-m. 98—98­/4-el kötve •^adé-Át^lélt maF' sorsi. 102‘/a-el adattak. Biz­tosítók szilárdabbak voltak. Első magyar 890. Pannónia Üzleti naptár. Közgyűlések. Mart. 2. Pest-külvárosi takarékp. d. e. 10-kor evang. isk. teremben. Mart. 2. Első nagy vasúti kocsigyár részv. társ. d. 11-kor a franco- magyar bank helyiségeiben. Mart. 2. Első pesti önsegélyző egylet d. u. 3-kor a gabnacsarnokban. Mart. 2. Pilis-kerületi takarékpénztár d. e. 11-kor Ó-Budán. Mart 2. Ugocsai takarékp. N. - Szőllősön d. e. 9- kor. Mart. 2. Temesvári közúti vaspálya társ. d. e. 10- kor. Mart. 2. Váczi takarékp. d. a. 9-kor. Mart. 2. Abauj-szántói takarékpénztár. Mart. 2. Aradi első takarékp. d. e. 9-kor. Mart. 2. Debreczeni ipar- és keresk. bank d. e. 10-kor. Mart. 2. Sz.-endrei takarékp. d. e 3-kor. Mart. 2. Szegedi forgalmi bank d. e. 10-kor Mart. 2. H.-m.-vásárhelyi takarékp. d. e. 9.kor. Mart 2. Szepesváraljai takarékp. d. e. 10-kor. Mart 3. Nezsideri takarékp. d. e. 9-kor. Mart. 3 Szlavóniai keresk. és leszámítoló bank d. e. 9-kor. Eszéken. Mart. 3. Trencsini t­akarékp. d. e. 10-kor. Mart. 4. Ganz- féle vasöntöde rézsv. társulat d. u. 3-kor Budán a gyárban. Mart. 4. Bécsi takarékpénztár. Mart. 5. Magy. ált. kőszénbánya részv. társ. d. u. 3-kor dohány utcza 1 sz.* Mart 5. Felsőmagyarországi első ipar- és hitelbank d. u. 3-kor Eperjesen. Mart 6. Gibárti malom részv. társ Abauj- Szántón d­e. 9-kor. Mart 6. Nagysárosi mű­ malmi részv. társ. d. e. 10- kor Eperjesen. Mart 8. Nógrádmegyrei népbank Losonczon d. e. 9-kor. Kivonat a hivatalos lapból. Árverezések: Pest mart 10 és 27. ingóságok és ékszere­k a kir. zálog­házban. — K o k a s­d (Tolna m ) mart 29 é­s apr. 19. Janch Ádám hagyatéka. — N­á­n­á s mart 14 és apr. 18. Horváth András fekvőségei. — Kőbánya mart. 11. d. e. 9-kor Gschid­l József ingóságai : üres hordók (488 frt 56 kr b. é.) — Abrudfalva mart. 19 és apr. 19. Balcsu Miklós fekvőségei (522 frt b. é.) — P.­­ G y n g e r (Heves m.) mart. 17. Baseh Albert gépei és egyéb ingó­ságai (14,637 frt 50 kr b. é) — Zala­th na mart 21 és apr. 23. Vigh István és neje ingatlanságai (320 frt b. é.) — Vaszar mart. 17 és apr. 28. Sándor János hagyaté­ka. — Ó - Be­cse apr. 6 és máj. 11. Nenfeld Kohn Er­zsébet fekvőségei (8419 frt b. é.) — D­é v a v­á n­y­a (He­ves m) mart. 18 és apr. 18. Szilágyi Albert ingalansága (1535 frt b. é.) — Rá­ba-Kovácsi (Vas m.) mart. 17 és apr. 16. Csődei György birtoka (915 krt b. é.) — To­kaj mart. 10. Fuchs Lázár ingóságai (464 frt b. é) — Kis-Terenno mart. 10. A Luzsénszky Gusztávtól le­foglalt gabnanemüek. — Pest mart. 14. d. u. 3-kor Orlik Miksa ingóságai (1271 frt 50 kr b é.) Petőfi u. 10 sz. — H­a­r­k­a (Sopron m.) marcz. 24 és apr. 23. Pritzmann Mi­hály György telke (1717 frt b. é.) — B. - S­z­t. - K­i­r­á­l­y (Veszprém m.) mart. 8 és apr. 8 Bobéi János birtok­­része Csődök: Goldstein testv. pesti czég ellen a vál­­tótörvszékhez már 13—15-ig. — Rosenfeld Emmanuel ungvári keresk. ellen az ottani tervszékhez máj. 19­21-ig. . . „ B­a­a­b Bernát miskolczi keresk. ellen ind. csőd megszűnt Pályázat: A kaposvári trvszékhez végrehajtói áll. 15 nap a. Vízállás és időjárás. Pest, febr. 28. 8' 3" száraz. Pozsonyban, febr. 27. 4' 1" felhős. Szathmáron, febr. 27. 2' 6" felhős. Tokajban, febr. 27. 4' 6" ködös. Szolnokon, febr. 27. 6' 9" felhős. Szegeden, febr. 27. 2' 8" felhős. Aradon, febr. 27. 0' 1" felhős. Nagybecskereken, febr. 27 0' 5" felhős. Eszéken, febr. 27. 4' 6" felhős. Mitroviczon, febr. 27. 11' 4" felhős. Sziszeken, febr. 27. 9' 11" felhős. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. SYILUTIJK. A legelegánsabb férfi- és gyermek disz- és utazó­­ruhák. Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában GReiNBAUSH és WEINER magy. kir. udv. szabók Pesten. I. Deák-téren az evang. templom átellenében. II. Hatvani­ utcza és országút szegletén, a Zrinyi­­kávéház átellenében. TIT A régi színháztéren levő bazárban, a „Magy. király“ czimü szálloda átellenében.­­SKQ­Megrendelések a legpontosabban teljesittetnek. Testhez nem jól álló ruhák kicseréltetnek. Fő­nyeremény 220,000 frt. Eladunk, a­meddig a készlet tart: 1/5 kihúzott 1839-ki sorsjegyet 190 frtjával, a­zo­n­­­n­e­n és minden, a legkisebb nyereménynyel kihúzott hu­zadrészt visszaváltunk 4 frt 50 krjával. Pesti részlet- és jövedék-bank Comman­­dite-társaság: Nyitrai és társa, Thonet udvar, Pest. A sLi­ ­­ lla ftmzasa az 1839-ki Rothschild-jegyeknek• az 1839-iki Rothschild sorsjegyek főnyereményére 18 hónapig a legközelebbi húzásig, nem akar várakozni, az vegyen mar most nálunk a mig a készlet tart: 1 ötöd kihúzott Rothschild sorsjegyet 200 frtért.lHúzás már«. 1-én, fő- 1 huszad „ „ „ 10 „ ) nyeremény 220.000 frt. . „ „ ,, , , f. , ..wtHazas marcz. 1-eu, to- 1861-iki Ígérvények 3 frtért bélyeggel egyuttj^^^ 200.000 frt. 72 Pesti részlet és járadékbank Commandite-társaság-Nyitrai és társa. Pest, Thonetudvar. Egy gyakorlott magyar javitnok alkalmazást nyer Légrády testvérek könyvnyomdá­jában, nádor-utcza 6. sz.

Next