Ellenőr, 1873. március (5. évfolyam, 50-74. szám)

1873-03-28 / 72. szám

Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. I Évnegyedre . . 5 frt. — kx. Félévre . . . 10 .­­ „ Egy hónapra . 1 , 80 , Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési Iroda: Dudapesten, nádor-utcza 8. sx. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldé­sére nem Vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 72­. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn , ünnepre következő napon. A lapot illető reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor­ utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele. Budapesten, nádor-utcza 6. sz. (Légrádi testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, Kálviny-utcza 9. sz. alá intézendők. Budapest, péntek, márczius 28. 1873. V. évfolyam. ■rawraaU grasos.­ 47 „Ellenőr“ ára egy évre .... 20 forint — félévre .... 10 „ évnegyedre ... 5 „ — egy hóra .... 1­­­80 kr. Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadó hivatala (Pesten, bálvány-utcza 9. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő­ megrendelések után az „Ellenőr“ részérő­l nem adatik. TÁVIRATOK: Bécs, márcz. 27. A képviselőházban ma a kereskedelmi és pénzügyminiszterek több törvény­­javaslatot nyújtottak be. Erre a politikai közigaz­gatási hatóságokról, továbbá a divatzapolai vasút­ról, valamint az ügyrendről szóló törvényjavasla­tok tárgyaltatván elfogadtattak. Ez utóbbi­­javas­­lat 4. §-a Fuchs indítványa folytán így hangzik: Egy képviselő választásának érvényteleníttetése ese­tében, valamint az alaptörvény 18. §-ának esetei­ben az új választásnak haladéktalanul meg kell ejtetnie, ha valamely tag 8 napon át vagy a képviselőházba késik belépni, vagy engedelem nél­kül, vagy a szabadságidőn túl a ház üléseitől tá­vol marad, és a 8 nap lefolyása után az elnök által történendő fölszólításra 14 nap alatt a ház­ban megjelenni vagy távollétét igazolni elmulasztja, ezen tag kilépettnek tekintethetik. Bécs, márcz. 27. Az urak házában az egye­nes választásokról szóló tvjavaslat második olva­sásánál Czartom­sky és Jablonovszky lengyel tagok is jelen voltak. Az általános vitában Starhemberg hangsúlyozta, hogy a jelen előterjesztést egy gyö­keres választási reform kezdetének tartja csak. Czatom­sky a tvjavaslat ellen szól, kiemelvén, hogy a reichsrath a landtagok beleegyezése nélkül nem határozhatja el a reichsrathi választások meg­változtatását. Gr. Consolati és Hackmann érsek a tvjavaslat mellett szóltak, mire a vita Lichtenfels előadó és Lasser belügyminiszter fölszólalása után bezáratott. A szavazásnál a tvjavaslat 88 szóval (18 szavazattal a 2/3-ad többségen felül) második és harmadik olvasásban en bloc elfogadtatott. Versailles, márcz. 26. A nemzetgyűlésben vi­comte de Meaux előterjeszti a Lyon városa munici­­pális kormányzásáról szóló jelentést. A baloldal ezen tárgy fölötti tanácskozást elhalasztatni kíván­ja. Miután a kormány ezen kivonatot nem támo­gatja, a tárgyalás hétfőre tűzetik ki. Madrid, márcz. 26. Az „Imperiale“ jelenti, hogy Don Carlos Alphons fia javára lemondott. Occures földmivelő lakossága fellázadt és a jószá­gok szétosztását követeli. Madrid, márcz. 27. Felfegyverzett karlisták­­ franczia területre rontottak, a viriatu-i maire há­zát körülzárták és karlistaszökevényeket maguk­kal vittek. London, márcz. 27. Granville a spanyol köz­társaság elismerését hír szerint azért tagadta meg, mivel nincs jogszerű feje a külfölddel való közle­kedésre. London, márcz. 26. A lord mayor által 200 vidéki mayor tiszteletére adott banketten a minisz­terek, követek és sok parlamenti tag volt jelen. Gladstone beszéde folyamában mondá: Megbuk­tunk és ismét fölkeltünk, a­nélkül, hogy szégyel­­nek, miszerint nem sikerült nekünk Izlandnak nem­zeti egyetemet adni. A történelem meg fogja mu­tatni, hogy ezen egyetem elve szétrombolhatatlan. Prága, márcz. 27. A törvényszéki tárgyalás dr. Gregr perében megkezdődött; a törvényszék (két bíró: Kngler és Matejowsky kivételével) ugyanaz, mint Skreisowsky perében. Bern, márcz. 26. Tizenegy órai vita után a berni nagy tanács 162 szóval 15 ellenében hely­benhagyta a kormánytanács eljárását a püspök­­ügyben és a beérkezett tiltakozások fölött napirend­re tért. Bagdad, márcz. 27. Huszonöt órai felhőszaka­dások szétrombolták a távirdai állomást és a kor­mányzói épületet. Port-Said, márcz. 27. Az „India“ nevű olasz gőzös a Suez-csatornában törést szenvedett, vala­mennyi itt és Suezben levő hajó a csatornán va­ló átmeneten akadályozva van. Utolsó hír. — A svéd nő i n­é­g­y é­s ma esti hangver­senye elbűvölte Budapest zenekedvelő közönségét is, mint elbűvölte a bécsit Valami tündéries va­rázslat, valami bámulatra ragadó bűbáj van e négy sipu eleven orgona zenéjében. De nem is orgona. Olykor csengetyűjátékot vélünk kihallani a dallamos hangmenetek közül, meg majd szaka­dozott tompa ütemekké törődik, majd fuvoladu­gássá olvad, vagy harsány csattogásba élesül , majd ismét doromboló zajba mélyed, hogy lassan,csen­desen, halk, elmosódó accordban haljon el. Egy egész orchestrum e nagy énekli z mozdulatlan művésznő s a zene, mit tőle hallunk, nem tudjuk, összhang­zásban vagy csodás modulátióban bámulatra mél­tóbb-e? — Van e zenében valami, a mi a ventro­­logokra emlékeztet, a nélkül, hogy visszatetsző volna s épen e tulajdonsága lep meg leginkább, midőn zárt mozdulatlan ajkak megül — hangzik az elhaló hang kongása. — A jelenvolt nem nagy számú közönség riadó tapssal fogadta a művésznők énekét, s megujrázta honi szokás szerint majd minden énekszámukat. Bérlet 270. sz. Buda­pest, péntek, márczius 28. A mentor. Vígjáték 8 felvonásban. Irta gróf Fredro J. Sándor. Fordí­totta Csepregi. Személyek: Odolinszki Teréz, özvegy grófné, földbirtokosnő — — — — — — Paulayné Rowinszkiné, özvegy őrnagyné ) K. Jaszav Mari ( testvérei Moranowszki Agotha, grófnő ) Niczkyné Moranowszki Lajos, gróf, a gróf­né unoka­öcscse — — — — — Náday Rowinszki Alajos, az őrnagyné fia — — Nagy Poriszki, ezredes — — — — — — Szigeti József Hedwig, leánya — Helvey Laura Zamurlóné Rozamunda, az ezre­des nővére — — — — — — — Szatmáry Lana, Loniewszki Wanda, fiatal özvegy — — Molnárné Worszki Kristóf — — — — — — Karikás Bagulszki Péter — — — — — — Várföldi Molszki, titkár — — — — — — Szilágyi József, öreg szolga — — — — — Sántha Skalka Gergely, inas) ., Leövey Mikita Simon, kozák ) az ezredesnél Gonda Kezdete 7 órakor. MIKLÓSY SZÍNHÁZ, Buda-Pest péntek, márczius 28 Zeheri Jenő felléptével: Szuszi úr keserves vagy: kié a 40 ezer forint? Vígjáték 5 felvonásban, írták Bleairville és Bernád, fordí­­totta Császár Miklós. Kezdete 7 órakor. Budapest, márcz. 27. A történelem undorítóvá, Voltaire gúnyt lövellő tolla nevetségessé tette a papi uralom túlkapásait és ferdesé­­geit. A mesterkélt homályban bilincsre vert ész és szolgaságra aljasított lelkiisme­ret utóvégre is fellázadt a bitor hatalom ellen, s ma már mindenütt jogait, szabad­ságát követeli. Korszakunknak bevallott iránya és czélja megtörni a végzetes papi befolyást és saját jogkörének sorompói közé visszaszorítani. Magyarországnak is kötelessége in­tézményeit megtisztítani a középkorban rá tapadt salaktól. Mi sem habozhatunk to­vább egy perc­ig sem az állam és egyház közötti viszony szabályozásának kérdésével szemközt. A körülmények azonban arra látszanak utalni, hogy az uralkodó párt nincs tisz­tában a kérdés természetével és hordere­­jével. Rémképeket lát benne, s fél a szeme közé nézni. Pedig e félénk magatartás okvetlenül meg fogja teremteni az ellen­kező oldal vakmerőségét, s ezzel al­kalmasint e viszonyoknak oly elmérge­­s­e­d­é­s­é­t, mely sem az országnak, sem a vallásosságnak nem lesz hasznára. A nemzet szabadelvű része máris tü­relmetlen, hogy a lelkiismeret-szabadság, az ember eredeti jogainak ez elseje, egyes felekezetek kiváltságai által semmivé téte­tik; a polgári szabadság meg egyenlőség pedig a házasság egyházi jellegén hajó­törést szenvednek. De a papoknál önzésen, világiaknál rajongáson alapuló vallásos szédelgést sem elégíti ki e félszeg helyzet, mely félrend­szabályokkal vezeti orránál fogva amazt is, ezt is, hanem ők is követelik, hogy a vi­szony egyszer valahára megoldást nyerjen. Íme ott a prímás beszéde, ott a püs­pökök magatartása a csalhatatlansági dog­mával szemközt, ott a lelkészek szószéki szónoklatai. Mindannyi apródonként szórja szét a visszavonás magvait. Ki áll jól érte, hogy a gyúanyag nem talál tápot a nép keblében, s a népélet sima víztükre egy iz­gatott pillanatban hatalmas gyűrűket nem fog verni? A papság látva a kormány gyengesé­gét s a többség meghunyászkodását, erősen üti a vasat, hogy a mivel eddig nem birt, egy pártot, egy tömeget gyűjtsön háta mögé, melylyel később imponálhasson. Nem er­kölcsi és vallási elmélkedések kerülnek most a papság kebelében sző és toll alá, hanem a politikát feszegetik. A temp­lomok falai között is kevesebb gond van fordítva arra, hogy az érzéki néptömegnek az erényekről és kötelességekről prédikáljanak, mint inkább a kor elleni gyűlölet, a haladás elleni háború, a feleke­zeti viszálkodás kígyóit sziszegtetik. Míg kinn az életben ez történik, az alatt az országház üvegfedele alatt egy­másután buktatják meg az indítványokat, melyek ez állapotoknak gyökerestől elejét vennék. Szokássá vált minden a kor és helyzet által követelt reform szőnyegre jutása alkalmával az autonómia kérdé­sére utalni. Oldjuk meg csak ezt, aztán a többi magától jő, mondjuk suttogva és ti­tokzatosan az alamuszi politika ásítozó táblabírái.­­ Állunk elébe. Csakhogy nem szm­leges, hanem valódi önkormányzatot akarunk. Abba soha sem fognánk beleegyezni, hogy a papi teljhatalom az autonómia k­ezege alatt jogosultságot nyerjen. Miféle egyházi önkormányzat az, hol néhány emberből álló clique akar auf eigene Faust rendel­kezni egy kiterjedt egyház vagyona felett, hol néhány főpap önkénye szab törvényt az egész alsóbb nyomorgó papságnak s millió meg millió honpolgárnak. Nem úgy urak. Mi is akarunk veletek együtt auto­nómiát, de a melynek jótékonyságát ne egy osztály, hanem valamennyi katholikus élvezze. A felekezeti azonosság is megköve­teli bizonyos fokig az egyenlőséget. Már­pedig az önök összeférczelt és elcsavart autonómiai munkálatuk az ország nyakába egyházi olygarchiát sózna, mely egy rop­pant birtok előnyeivel kezében, egy ország felett Damocles kardjaként függne, s tör­vényhozást, egyházi életet fájába hajtana. Legyen autonómia, mi is azt mondjuk. De ez autonómiának egészséges alapokra kell fektetve lennie. Nem privilégiumokkal a főpapság és terhekkel a többi egyházbeli tagok számára, hanem egyenlő jogok és kötelességekkel. A katholikus egyház világi hívei, legalább a műveltebb és patriotikus rész, mit sem akar tudni a főpapi mester­kélt autonómiáról,­­ mert uszályhordozója nem kíván lenni néhány embernek, annál kevésbé a nép elámításában bűnrészeséül szegődnie. Állítsanak fel egy helyes alapo­kon nyugvó önkormányzati szerkezetet — ha ez Rómától függve egyátalában lehet­séges — és az egyházi élet teréről elvonult világi rész örömmel fog állani a zászló alá, hogy azt közreműködésével felelevenítse. Ha a vallás és erkölcs igaz érdekei lebeg­nének a klérus előtt, ezer örömmel kellene megragadnia az alkalmat, hogy közremű­ködésüket megnyerje. De hát az önzés vak, annak nincsenek magasabb szellemi czéljai. A vagyon és hatalom határain túl értékei ki nem terjednek. Egyébiránt akárminő tervei legyenek a tisztelt klérusnak, mi egyedül a parla­mentet fogjuk tartani kompetensnek, hogy e kérdést a katholikus egyház valódi ér­dekeinek megfelelőleg megoldja. Ennek a hivatása lesz ama észszerű és egészséges alapokat kijelölni, a­melyeken az autonómia czélját elérheti, az állam érdekeinek ve­szélyeztetése nélkül. Óhajtjuk, hogy mentői előbb essék ke­resztül az autonómia ügye parlamenti tár­gyalásunk rostáin, addig is azonban figyel­meztetjük a kormányt, hogy az állam és egyház közötti viszony megoldásának kér­déseinél több erélyt, bátorságot, s mi fő egy­en­es­­­elküsé­ge­t tanúsítson. Ha­bozása az ultramontanismus malmára hajtja a vizet. Az olyan közvetítő javaslatok, mint a ma győzelemre jutott Hoffmanné is, senkit sem szoktak kielégíteni, s ép azért nem a kormány részére hajlítják az elégületlene­­ket, hanem jobbra balra tőle határozottan él. NEMZETI SZÍNHÁZ.­ ­ Buffet. Az escompte-bankról sok mindent be­szélnek, de nem tud róla bizonyost senki. Mert abból a törvény­javaslatból, melyet a pénz­ügyőr beterjesztett, kiokosodni ugyan nem lehet. Olyan ködben hagyott az mindent, hogy érteni kezdjük, miért láthatott rémeket benne az osztrák ijedelem. Lehet abban minden, mint lehet semmi is. Annyi azonban világos, hogy a tevezett inté­zet alapítói nem rosz üzletet csinálnának már kezdetben, a részvények kibocsátásánál sem, s hogy később — meddig? azt rejtelmes homály fedi meg — rendkívüli előnyöket élveznének az államtól; de hogy az á­ll­am mit nyer cseré­ben, az ismét mély titok. Na de ezt a kellemetlen ködöt majd tisztázni fogja a pénzügyi bizottság és az országházi tárgyalás, melynek meg kell is­merkedni az állami nagy kedvezményeket igénylő új pénzintézet alapszabályaival is. —Addig tehát ítélni róla nem tartjuk helyesnek. Elmond­tuk a szárnyaló megjegyzések kedvezőtlen és tar­tózkodó részét, de annyival kevésbé vállalunk ke­zességet alaposságok mellett, mert — más részről — hite jár annak is, hogy némely létező bankok és versenyző érdekek minden fát megmozgatnak a tervezet meghiúsítására. Egy szóval: mi óhajtjuk a magyar leszámítoló bank létesülését, de hogy megszavazhassuk, arra meg kell tudnunk előbb mind­azt, a­mit most még a törvényjavaslat köde takar el a legélesebb szemek előtt is. * Orbán Balázst nem adta ki a Ház, mely­ben most már nem uralkodik többé a mentelmi bi­zottság előadójának szelleme. Mi ettől a képvi­selő úrtól még nem hallottunk egyetlen egy nyilatkozatot sem, melyből ki ne tűnt volna, hogy a parlamenti jogkör és a valódi alkotmányosság természete iránt a legkisebb érzékkel sem bír. Hodossy úr lehet jó ügyvéd és élelmes em­ber, de egész látkörét a paragraphusok képezik. A magyar nemzet jogait nem ily látkörű egyéniségek és nemzedékek tartották fel és szerezték vissza a legnehezebb időkben is, hanem olyan egyéniségek és nemzedékek, a­kik kevesebb­e­t ismertek ugyan, de csalhatatlan, meleg és lelkesülhető érzékkel bírtak az országgyűlés és alkotmányosság magas követelményei iránt. Gratulálunk a képviselőház­nak, hogy ismét tisztábban látott és helyesebben ítélt, mer­t­ p­arlamentiesebben érzett, mint a mentelmi bizottság és ennek előadója. A kérdés tisztázására jeles beszédet tartottak M­a­t­o­l­a­y Etele és B­a­r­t­h­a Miklós képviselő urak, ez utób­binak nyilatkozata megnyervén a ház rokonszenves figyelmét az által is, hogy a legsikerültebb ma i­de­n-s­p­e­e­c­h­e­k közé sorolhatónak ismertetett "el mind észjárásának helyessége, mind előadásának A Ghyczy Kálmán fontos indítványát le i­­ szavazták. B­a­r­­­a­­ ur elmondta az első misét s térdrel borult előtte a szabadkőmivesek­­ nagymestere Pulszky Ferencz ur is. Denique­­ szép találmány az olyan szabadkőmivesség,mely a jezsuitákkal kalapál egy húron. ♦ Különben mi nem bánjuk, ha az új párt­alakulás, melyről annyit beszélt mindenki, rég­óta — elvégre is megtörténik oly módon, hogy egy oldalon tömörülnek a szabadelvű és ha­ladó elemek, a más oldalon pedig sorakoznak a szűkkeblű és maradó emberek. Majd meg­látjuk, melyikkel lesz az ország a jövő válasz­tásoknál, mert addig csakugyan tisztázódni fog a helyzet. Hogy a ministérium nem nyert a mai szavazás által a közvélemény előtt, arról bizonyos lehet. * Egy mulatságos eset történt e szomorú sza­vazás alatt. Épen akkor csendesült el a kér­dés feltevése körüli nagy zaj, midőn S­omss­ich képviselő úr rákiáltott erőteljesen az egyházi ér­dekek országgyűlési kompániájára: vigyázz! Képzelhetni, mily átalános derültséget keltett ezen hatalmas vezényszózat, melyre aztán igazo­dott is az egész kegyes jobboldal.­­ S még azt merik mondani, hogy a Sennyey­­kormány lehetetlen! Hiszen ha ő kiáltja el egy­szer, hogy vigyázz! igazodj! mind a lábai­hoz borul az a mai többség. ” A költségvetési törvényben foglalt főösszegek a következők: Rendes kiadás 207.186,572 frt. „ bevétel 203.460,405 „ „ hiány 3.717,167 „ Rendkívüli hiány és hitelmüveleti kiadás 56.572,389 Rendkívüli és hitelmüveleti bevétel a 30 millió kölcsönmaradványnyal és az 1872-ki 54 milliós kölcsön­­maradvány ama részével, mely az 1871. évi fizetetlen tartozások és 1872-ki összeg hiány fedezésére fennmarad................................... 45.488,948 e szerint még fedezetlen hiány . . 11.883,450 összes fedezetlen hiány . 14.860,617 . A vasúti bizottság tegnapi ülésében tárgyalta a nagy vasút tervezetét és azt átalános­­ságban elfogadván, ma délután 6 órakor tartandó ülésében veszi tárgyalás alá.­­ A magyar kereskedelmi és le­számítoló bank miniszeri indokolásából kie­meljük a következőket: Az indokolás előrebocsátja, hogy a magyar kereskedelmi és iparos osztály régen érzi egy kizárólag a kereskedelem és ipar czéljainak szol­gáló nagyobb szabású pénzintézet hiányát, mert ke­reskedelmi és iparvállalataink nem rendelkeznek kellő mérvben a szükséges üzleti tőkével, a vállal­kozó rendelkezésére álló tőke a legtöbb esetben alig elégséges a vállalat megindítására, az üzlet folytatására megkívántató pénzerő legtöbbnyire egé­szen vagy­ nagy részben, beszerzése a hiteligénybe vétele által lévén czélba véve. Ez pedig igen gyak­ran nem volt megnyerhető, vagy akkor vonatott vissza, mikor a segélyre leginkább szükség volt. Így történt,, hogy az utóbbi években számos hasznos és a legszebb reményekkel kecsegtető hazai vállalat, üzleti tőke hiányában,­ rövid fönállása után tönkre jutott és végkép megszűnt. Az újabb időben keletkezett, habár nagyszá­mú pénzintézetek pénzével — úgymond az indoko­lás — nagyobb részt ingatlanokra való kölcsönzé­sek vagy más nagyobb nyereséget ígérő, nem tisz­tán bankári vállatokba való befektetés által leköt­vén, e bajon gyökeresen segíteni nem képesek, a kereskedelmet és ipart hitelnyújtás útján megfelelő mérvben elősegíteni nem bírják. Erre csak oly nagyobb pénzintézet képes, melynek tevékenysége már alapszabályai által ki­zárólag a sajátképi banküzletekre szoríttatik. Könnyen érthető azonban és méltányos is, hogy az ily intézet, midőn lemond minden más, talán nagyobb nyereséget ígérő üzletről, annak pótlásául az állam részéről oly kedvezményekben kíván ré­­szesíttetni, melyek a vállalat jövedelmezőségét elő­mozdítani hivatják. Az indokolás elősorolja ezután a törvényja­vaslatban foglalt állami kedvezményeket. A látra szóló kamatozó pénztári utalványok­nak az a végre kijelölendő állampénztárak általi beválthatásának indokolására megjegyeztetik, hogy ezen intézkedés a kérdésben levő pénztári utalvá­nyok forgalmát tetemesen elősegítendi s a kereske­delem és ipar érdekeit hatalmasan előmozditandj­a, kivált, ha mint föltehető, hazai pénzintézeteink is követendik az állam példáját. Végül megjegyzi, hogy a kormány azon meg­győződésben van, hogy a létesítendő hatalmas új pénzintézet, mely a már is fenállóknak nem ver­senytársukká, hanem hátterükké válni van hivatva, pénztőkében szűkölködő hazánkban a pénzforga­lomra és ez által az ipar- és kereskedelem fölvi­rágzására nagy és áldásteljes befolyást gyakorland, hogy ennek folytán annak létrehozása igen kívána­tos és azon kivételes állás, mely az intézet részé­re javasoltatik, teljesen igazolt, nyugodtsága, játsága által, mind pedig hangjának kellemes sa-e. A „N. Fr. Pr.“ mai számában azt mond­ja, hogy a magyar escompte-bank alapítása, az irányában kihívott ellenzés legyőzése után, a ma­gyar politika sikerévé nőtte ki magát, s de Pre­­uist megtámadja, hogy miért nem keresett támaszt minisztertársaiban és a parlamentben, s miért nem lépett a közvéleménynyel olyan benső érintkezésbe, mint a magyar kormány, mely ennek köszönheti erejét. ORSZÁGGYŰLÉS. Ma érdekes ülés volt, tárgyalás alá kerülvén azon határozati javaslat, melyet Ghyczy Kálmán­­ a budget-vita alatt adott be, s mely a kultusmi­­niszter kezelése alatt levő egyházi alapokat a költségvetésbe kérte fölvétetni. Ezzel együtt tár­gyaltatott Hoffmann Pál közvetítő javaslata, melyet a többség el is fogadott. A vita folyamában a ház elsőrendű szónokai vettek részt s Ghyczy két ízben hallatta erős érveit. A jobboldalról Somssich Pál (Ghyczynek régi partnerje) és Bartal György szóltak. Ez utóbbi megcsorbíta szónoki hírnevének hagyományosságát, mert elég röviden beszélt, de hosszú periódusainak régi hírét igazolta teljesen most is. E nevezetes kérdés előtt Orbán Balázs kia­datásának ügye foglalkoztatta a házat s a men­telmi bizottság véleménye ismét megbukott, nagy többség határozván el, hogy Orbán képviselő ellen a bűnvádi vizsgálat meg nem indítható. Matolay Etele igen erős okokat hozott fel a mentelmi bi­zottság véleménye ellen s ügyesen támadt Barta Miklós is, ki átalános hatás közt mondta el szűz­­beszédét. Az ülés elején egy interpellate volt a nem­zeti színpadon közelebb történtek miatt. Holnap délelőtt az osztályok fognak működni, s az országos ülés 1 órakor kezdődik. A képviselőház ülése márczius 27-én. Elnök : Bittó István, a jegyzőkönyv hitelesítésa után tudatja, hogy a főrendiház elnöke megküldte az ő felsége udvartartási költségeinek felemeléséről szóló törvény erede­ti példányának az országos levéltárba történt elhelyezését tárgyazó elismervényt. Továbbá benyújtja Heves és Kü­l­­ső-Szolnok megyék feliratát, melyben Küköllő megyének a védrendszerről szóló törvény 20. §-ának módosítása iránti feliratát pártolja, s Wahrmann Mór által beadott Pest vá­rosi kávéházi reáljog birtokosok kárpótlás iránti kérvényét. — Hammersberg Jenő beadja Kassa közönségének kérvé­nyét az iránt, hogy a minisztérium a katonai elszállásolás ügyének szabályozására vonatkozó­­javaslat mielőbbi elő­terjesztésére utasíttassék. — Interpellate: Majoros István a bel­ügyminiszterhez intéz interpellatiót a nemzeti szín­háznál történtek folytán, hol a botrányok annyira szaporodtak már, hogy a leghiggadtabb kedélyeket is ingerültségbe hozzák. Nem­rég a színi képezdé­­ben egy tanár igaztalan okból egyik legtehetsége­sebb tanítványát arcbul verte. Vasárnap pedig a színpadon, az előadást megelőzőleg egyik rendező vastag botjával egyik társát addig verte, míg botja összetörött rajta. Ez olyan botrány volt, mely a rendőrség közbeléptét is igénybe vehette volna, de noha maga az intendáns is jelen volt, még­sem történt semmi, hogy az illető rendőrileg letartóz­tassák. Az egybegyűlt színházi bíróság pedig oly csekély mérvben találta bűnösnek, hogy őt egy havi fizetésének levonására ítélvén, egyéb bünte­tésben el nem marasztalta. Ezen előhozott két ok is elég arra, hogy a ház megsokalja a botrányo­kat és rendetlenségeket s erélyesen közbelépjen, s a színház igazgatását gondosabb, okosabb, hogy — úgy mondja — becsületesebb kezekre bízza. Saj­nálatos, hogy az új belügyminiszter tárczája átvé­telekor csak oly intézkedéseket tett, melyek nem a baj orvoslására vezetnek, hanem csupán a kö­zönség szemébe akarnak az által port szórni. Kér­di a minisztert: van-e tudomása a legközelebbi színpadi botrányról, s ha igen, fog-e mielőbb gyors és gyökeres orvoslást eszközölni? — Indítvány. Luksics Bódog fölemlítvén, hogy közelebb­i javaslatot adott be, mely a képvi­selői napidíjak fölemeléséről szól, kéri tehát, hogy e javaslat napirendre tűzése iránt intézkedjék a ház. Javaslata indokolására ezúttal csak annyit említ meg, hogy az kifejezést szándékozik adni amaz intenziónak, mely már az 1848-iki törvé­nyekből is kitűnik, melyek a képviselőknek napidí­jat rendelnek. Az akkor meghatározott 5 frtnyi ösz­­szeg elég volt, azóta azonban megváltoztak a viszonyok.­­ Rövid felszólalások következtek a fölött, hogy váljon a­­javaslat egyenesen napirendre tü­­zessék-e, vagy előbb az osztályok megvitatására utasíttassék. Az eredmény az lett, hogy az indítvá­nyozó a holnapi ülésben mondja el indokait, s a ház határozni fog a­­fölött, hogy kívánja-e az osz­tályokhoz utasítani. — Bizottsági jel­entések. Széll Kál­mán a pénzügyi bizottság részéről benyújtja jelen­tését azon szerződésről, mely a pesti m. k. köszön­és vasműtársulatot illetőleg a magyar pénzügy­miniszter és több bankház között köttetett, továb­bá a földadó, czukor-, sör-, dohány-, bor-, és bús-fo­­gyasztási adó érvényének meghosszabbításáról szóló­­javaslat felőli jelentést. Végül beadja a pénzügyi bizottság által összeállított budget-tjavaslatot,az 1873-iki költségvetésről. Ez még ma délután ki­kerül a nyomdából s kiosztatik a ház tagjai közt, holnap délelőtt pedig az osztályok vehetnék tár­gyalás alá. Ennek folytán kéri a házat, hogy hol­nap csak d. u. 1 órakor legyen országos ülés, mikor a központi bizottság előterjeszti a­­javaslatról szó­ló jelentését, a pénzügyi bizottság pedig bemutat­ja jelentését az escompte- bankról szóló tjavaslat felől. (Elfogadjuk!) — A ház elfogadván ez indítványt, az el­nök kimondja, hogy a holnapi ülés 1 órakor kez­dődik. — Napirend: az indemnityről szóló tja­vaslat. Széll Kálmán előadó elfogadásra ajánlja, mert azon felhatalmazás, hogy a kormány az ál­lam bevételeit folyóvá tétethesse, márcz. 31-én le­telik, s addig a költségvetésről szóló­­javaslat el nem készülhet. Csanády Sándor nem szándékozik a kormány­nak a nemzet ellen elkövetett bűnei sorozatát be­mutatni, csupán idokolni kívánja szavazatát, mi­után az adók behajtásának, illetőleg exequaltatásá­­nak megszavazása a bizalom kérdése, szóla pedig a jelen kormány iránt bizalommal nem viseltetik. E kormány teremtette meg a közös ügyeket, me­lyek az országra oly károsak, hogy azok megsem­misülését szóló a legnagyobb ünnepnek tartaná. Nem fogadja el a­­javaslatot. — A ház többsége megszavazta az ápril végéig terjedő indemnitást. Következik a men­t­el­mi biz­o­tts­ág je­le­n­t­é­s­e Orbán Balázs képviselő kiadatása ügyé­ben. Hodossy Imre mint előadó, olvassa a jelen­tést, mely szerint Orbán Balázs képviselő a bűn­vádi kereset megindítására kiadandó. Matolay Etele: a ténynek belső részleteiről tudomása nem lévén, erről nem szólhat­ a tárgyállás, elfogadja úgy, mint a mentelmi bizottság előadj­a.

Next