Ellenőr, 1873. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1873-04-01 / 75. szám
J. zágrábi érsek, Nádasdy Lipót gr., Pálffy János gr., Mikó Imre gr., Pallavicini Alfons őrgr., Waldstein János gr., Széchényi Imre gr., Erdődy István gr., Nákó Kálmán gr., legifj. Ráday Gedeon, gr. Zichy Lajos gr. és Smaics Bertalan horvátországi küldött. (Helyeslés.) Szávy miniszterelnök ugyanazon előterjesztést teszi a Gizella főherczegasszony nevét viselendő alapítvány tárgyában, melyet a pénzügyminiszter a képviselőházban tett. A főrendek egyhangú helyesléssel kísérték a miniszterelnök előterjesztését. A napokban fognak még ülések tartatni szentesített törvények kihirdetése czéljából, de érdemleges tárgyalás 22-dike előtt nem lesz. A jegyzőkönyv azonnal hitelesíttetvén, az ülés eloszlott. KÜLFÖLD. — Márcz. 31 — Spanyol köztársaság. A hivatalos lap hozza a kormány rendeletét, mely az alkotmányozó nemzetgyűlésbe történendő választásokat jövő hó 10-ére tűzi ki. A karlisták mindenfelé élénk tevékenységet fejtenek ki a kormány határozatlan magatartásával szemben s most már pár ágyúra is tevén szert a kisebb őrségű városokat is megtámadják, így kerítették hatalmukba közelebb Belga várost 500 katonát tevén fogolylyá. E helyütt, valamint Pipolban is petróleumot használtak s mindkét helyet felgyújtották. E mellett hir szerint 100 millió reál kölcsönt készül Don Carlos ő felsége felvenni, ha ugyan lesz kitől. Anglia. A parlament felsőházának 25-iki ülésében Granville tudatta, hogy a húsvéti szünidők ápr. 4-től 21-éig fognak tartani ; ezután Plimsollnak a tengeri hajók túlterhelése ellen tett indítványa került tárgyalás alá, s átalános helyeslésre talált. Az alsóház ugyanaznapi ülésében az 1844-ki Peelféle bankakta revisiója fölött folyt a vita. Anderson egy kir. bizottságot kért e ezérta kiküldeni, s felhozta, hogy a bankakta mellett állandóvá lett a pénzpiacz ingadozása s gyakorivá a pánrettegés, mig 1844 előtt ilyen nem fordult elő, s legfelebb egy évben ötször változott a disconto tétel, most pedig hónaponkint észlelhető ennyi változás ; továbbá 1844 előtt 4—5°0 közt váltakozott a kamatláb, míg azóta 2—10 között. Szóló szerint Anglia már rég bankerottot csinált volna, ha nem érkezik számára oly töméntelen arany Californiából és Ausztráliából. Ő az amerikai rendszert ajánlja s követelte, hogy a bankjegy-kiadás joga a banktól elvonatván kizárólag az államra ruháztassék. M i nd ezr a támogatta ez indítványt. Sir John Lubbock indítványában a bankot felhatalmaztatni kéri, hogy kivételes esetekben több jegyet bocsáthasson ki, mint azt 1857-ben sikeresen megtette. Szóló sokkal hiányosabbnak találta az amerikai bankrendszert mint az angolt, amott sokkal gyakoribbak a pánrettegések és ingadozások, s 1863-ban 63 közöl 62 bukott meg Új-yorkban. Tower az egész pénzügyre kiterjesztetni indítványozta a vizsgálatot. Szerinte a bankakta magában véve nem rész, de azóta rendkívüli lendületet vett a pénzügy. Crawford, a bank igazgatója fölöslegesnek mondotta a vizsgálatot, ígérte azonban, hogy a bank semmi akadályt nem gördít ily vizsgálat elé, s a szükséges okmányokkal mindenkor kész szolgálni. A pénzügyér és a premier többek által támogatva szintén a vizsgálat ellen nyilatkoztak, s előbbi megígérte, hogy ő személyesen vizsgálja meg az ügyet, és ünnepek után jelentést tesz a háznak, mely aztán tetszése szerint cselekedhet, erre a javaslatok visszavonattak. A vasutak megváltása az állam által jön legközelebb megpendítve, s 25-én a londoni statistikai társulat népes meetinget tartott, melyen Tyler kapitány, a keresk. testület tagja kifejtette, hogy ha az állam meg nem váltja a vasutakat, ha nem is rövid időn, de előbb-utóbb vasúti monopólium lép életbe, mint ezt a különböző vasutak részéről alakult egybeolvasztási bizottság múlt évi kísérletei is bizonyítják. A megváltás mellett főleg három körülmény játsza Tyler szerint a főszerepet, először is a pénzkérdés, mert az angol vasutak 550 millió fnt sterling értéket képviselvén, a megváltás első tekintetre óriási operatiónak látszik. Fokozatos eljárás mellett azonban eltűnnék minden lehetetlenség. Második a vasutak igazgatása körül fölmerülendő nehézség, úgy látszanék ugyanis, hogy itt az állam roppant feladatot vállal magára. De hiszen vannak a minisztériumban egyes szakok, melyek még óriásibb felelősség terhét hordják vállaikon, ilyenek pl. az indiai, a hadügyi és Tengerészeti minisztériumok. Végül a testi sérülések, szállítmány elveszés és új vonalak építése körül fölmerülő nehézségeket szintén nem tartotta Tyler legyőzhetleneknek. Lloyd Horáer veszélyes centralisatiót lát a megváltásban, melyet nem ellensúlyoz a háború esetén mutatkozható előny. Ő utópiának tartja Tyler nézetét. Többen szólottak még pro et contra s végül csütörtökre halasztották a tárgy fölötti további eszmecserét. A Lowe pénzügyér a trójai ásatásokról érdekes levélben válaszolt a régiségi társulatnak, mely pénzt kér az államkincstárból e czélra. A miniszter válaszában mindenekelőtt oda nyilatkozik, hogy a trójai ásatások semmi esetre sem hoznak napfényre oly érdekes régiségeket, melyek a költségeket megjutalmaznák, az Illias illustrálására pedig nem volna helyén az adózók filléreit pazarolni. Van azonban mód pénzt szerezni az ásatásokra. Azt mondják ugyanis, hogy Európa iskolás gyermeki lelkesültsége szabadította fel Görögországot Törökország alól. Nem volna-e tehát a dúsgazdag Anglia irodalmi lelkesültsége egyenlő a trójai vállalattal? Nem volna-e szégyen, ha Anglia gazdag főnemesei és főurainak egész légiója nem találna más módot az ásatások eszközlésére, mint az álllamkincstár igénybe vevését. Valóban sajnálom, hogy Heródes Atticus szelleme nem szállotta meg a modern időket s nem versenyezik korunkban a magán bőkezűség erélye az államkincstárra való hivatkozás erélyével. — A parlament 26-ai ülésében Disraeli újabb vereséget készített elő a Gladstone-kabinetnek, amidőn felszólalt Osborne Morgan azon trvjavaslatának második olvasása ellen, hogy minden vallásfelekezetnek temettethessenek anglikán temetőkbe, felszólalása támogatásául egyszersmind 212 kérvényt nyújtott be ajavaslat ellen s aztán egy hosszú beszédet tartott, melyben tagadta, hogy" mivel a sirkertek nemzeti tulajdont képeznek, a különböző vallásfelekezetüeknek velők született, természetes és elvitázhatlan joguk oda temetkezni; mert a fenálló törvények nem kötelezvén a más vallásfelekezetűeket anglikán egyházi adóra, ez által megfosztják őket egyszersmind az egyh. épületek, fekvőségek és vagyonok élvezetéből is. Hughes oda nyilatkozott, hogy Disraeli mostani beszéde által a lehető legroszabb szolgálatot tette az államegyháznak. Majd Bruce belügyér kelt a kormány védelmére, mely Morgan javaslatát magáévá tette s a ház 280 szavazattal 217 ellen elfogadta e javaslatot. Olaszország. Az orosz czárné kíséretéből a rablók elfogtak tegnapelőtt egy hölgyet, ki szolgája kíséretében sétalovaglást tett Sorrento környékén. A hatóságok legott a legerélyesebb intézkedéseket tették a rablók üldözésére. E körülmény valószínűleg le fogja hűteni a czárné lelkesültségét, ki csak pár nappal előbb távírta férjének, hogy az olaszok fogadtatása egészen elragadta, s hogy Sorrento a világ legszebb, legbájosabb vidéke. — A gyalogság hadakozása szintén időszerű reformon megy keresztül s Rómában 800 főnyi gyakorló csapat alakíttatott, mely Ferrerotk s a római törzskar jelenlétében naponkint gyakorlatokat tartott a főváros környékén a múlt hetek alatt. A végső próba 26-án tartatott Humbert koronahg, Ricotti hadügyér és Cozencek jelenlétében s igen kielégítőnek bizonyult be. A napokban ismét kabinetválság volt kitörőben a Sella és Ricotti közt kitört differencziák miatt. Előbbi kijelentette ugyanis, hogy ha a ház új adófelemelést nem szavaz meg, ő csak 10 millióval emelheti a hadibudgetet és semmiesetre 25-tel. Erre mindkét miniszter beadta lemondását, a király közbelépésére azonban visszavonták. TÁR CZ A: Éjfélt ütött. Éjfélt ütött, már gyertyám is leége. Felizgatott vagyok, nem alhatom, Járok kelek, a holdnak bágyadt fénye, Küzd a homálylyal, s rezg az ablakon. Bősz szélvihar veszett dühhel sebesen A hold alatt foszló felhőket hajt, Rideg a táj, burkolva hólepellel, Úr a halál, az élet mind kihalt. Merev szemmel csüngök az éj homályon, Hűtöm az ablakon forró fejem Enyhitni kínom, mint egy édes álom, A múlt emléke játszadoz velem. A régi órák mind mind megjelennek, Örömről, búról, mindegyik regél, Mellettem köny, mosolylyal ellebbennek, Mint ott a felleg, melyet űz a szél. Ha múlt idő mély sírjából felébred, Ti is, múlt búr örömben részesek, Elhunyt barátim, kiket néma és fed, Hosszú álmátokból ébredjetek! ’ Ti, kiknek arcza volt szememnek kedves, Ti, kiknek lelke lelkemmel rokon; Mind mind ide, ez és ez óra kedvez’ Jertek hozzám most úgy, mint egykoron ! Hah! jöttök már! érzem a borzadályon, Mely rajtam jéghidegen átlövel; Eljöttetek ; itt vagytok, itt mindnyájan, Mulatni vélem, múlt emlékivel. Bár borzadok, de tőletek nem félek: Ti szellemek; én is szellem vagyok! Nálam még testbilincsében a lélek ! Ti már feloldva, ti már szabadok. Szabad ha volt a földre visszatérni, Hivó szavamra ha eljöttetek, A gyötrő kételyt, mely e lelket tépi, Oszlassátok el, és feleljetek! Ti láttok már, én még homályban járok; Ti mindent tudtok, én még kétkedem; Egy szót, egy szót, egyetlen egy szót várok! Hogy tisztán látva, szűnjön kételyem : Mert szárad a fa, s nem termé gyümölcsét? Miért vész csirában annyi szép remény ? Mért hal meg ilyan, kinek lelke kincsét, Áldotta volna sok lelki szegény? Mért van a bűn? miért szenved az igazság? Mért gyötri a jót bit és fájdalom? Ha győzedelmes ide lenn a gazság, Vár e túl az erényre jutalom ? Miért a létnek keseredett harczán, Minden élvegynek, másnak minden baj ? Mig annak kéjizzadság duzzadt arczán, Ennek véres verijték, s kinsohaj ? Miért nyomorban, szennyben, sötétségben, Születnek, s halnak el százezerek? Senyvesztő, fojtó, bünfertőzött légben, Mért szenvednek, óh mért a gyermekek? Miért a kór ? miért a testnek kínja ? Miért a gyűlölet, az irigység? Mikor kerül meg mindezeknek hja ? Mennyből mikor dördül a szó, elég! ? Nincs boldogság, nincs nyugalom e földön ? Oh! ha szerettek, csak most szóljatok! Egy szót! egy szót! ne hagyjatok gyötrődnöm ! — Szól a kakas. Virrad. — Magam vagyok. Vogt Károlytól. A nagyitó üveg utat nyitott előttem. Az ész talányát megfejtette. Megmutatta és bebizonyította, hogy testünknek legszilárdabb részei is folytonosan feloszlanak, és ismét megújulnak, elhasználódnak és helyre pótolódnak. Csont, köröm, hús, ideg, bőr, agyvelő és a belek, folytonos romlásnak és folytonos ájulásnak vannak alávetve. A természet nem ismer kivételt. A talány kulcsa kezemben van. Egyenlő táplálék — egyenlő gondolat — ösztön, változatos táplálék — , rendkívüli gondolatok kész! Az állatvilágban vizsgálódtam, és úgy találttam, hogy az általam felállított törvény helyes. A méhek ostoba alkotmányossága, örökösen ismétlődő forradalmaikkal, a haladás lehetetlensége egy magasabb államforma felé egyforma tápszerekből magyarázható meg; épen mint a social-de- imokrata hangya államban, hol egyéni anarchiájuknak és az egyesek magas észtehetségének oka, táplálékuk véghetetlen változatosságában keresendő. Virágnedvet, levelészek tejét, farostokat, állathulsákat, gyümölcsöt stb. a hangya sok mindenfélét megeszik, és e változatos tápláléknak köszönheti, hogy az állatországban az értelem legmagasabb fokát ő érte el. Vájjon a hollók és varjú családok parlamentáris képzettsége nem a táplálék változatosságából jön-e? ! Hát a szarvasmarhák ostobasága vájjon nem a folytonos fű és szénaevéstől jön-e? Sok olyan jelenségek, melyeknek okait még mind keresték, világosak lettek előttem. Magasabb fokú értelmiségeket a házi állatok egyrészt a szeliditésnek köszönhetik, de némelyek viszont hanyatlásukat is. A vad lúd a ravasz okosság példánya, a szabad mezőben füvekkel, férgekkel, csigákkal, , halakkal, gabona magvakkal és bogyókkal él — I ! általában mindennel meg kell elégednie, amit I ■ a rideg téli időszak nyújthat. — De a gabona és burgonyával élő szelíd liba az ostobaság példánya. A kutya ellenben nemesedik , midőn a szelidités által tápláléka szaporodott , főtt hús és veteményre terjeszkedett, értelmi fejlődése is hasonlóképen növekedett. A szelíd elefánt, mely rizskását, répát, burgonyát, káposztát eszik, a rumot és bort is megiszsza, mennyire felette áll annak a vad elefántnak, mely mindig csak a fagalyakkal táplálkozik. Az éhség és bőségnek többnyire politikai változások a kísérői — mert azt a rendes gondolatmenetet, mely az állam állandóságának legerősebb alapköve — megváltoztatja. „Mondd, meg mivel táplálkozol, és én megmondom, hogy ki vagy“ — Brillat-Savarin az Ízlés physiologiája felett írt könyvének ezt a jeligét választotta. — Halandó ember soha sem mondott igazabbat, és mégis senkinek a mondatát sem vették kevésbé számba. Sokaknak volt erről sejtelme. A bor-, sör-, és pálinkaivó népek különféleségéről is beszéltek. — De a pontos kimutatások hiányoztak; a különösen e tárgyra vonatkozó tanulmányokat elhanyagolták. Az irodalom amúgy felületesen felemlítette a népek burgonyabetegségét, — de e jelenségek tudományos fürkészése a politikai és sociális téren, mely által a táplálkozással szoros összeköttetésbe hozták volna, egy egészen uj mező, mely az ezutáni vizsgálódóknak maradt fen. Vájjon mikor jó el az a boldog időszak, midőn az emberi nemet a papiros törvények helyett tartalmasabb táplálékkal kormányozzák ? A világot kormányzó törvények titokteljesek. Miután a hit a testparánynak egyik tulajdonsága, tehát az életmód megváltoztatása, a hit átalakulására is befolyással van. A Teltowi parasztok azért oly ostobán consservativek, mert testparányukat répaparánynyal pó- ttolják. A porosz trónus szilárdan fog állani, míg emberi alakban levő ludak és répák lesznek a támaszai. Az emberek állami és társadalmi élete, de alapfelfogásában még gondolatmenetök is megváltozott, a pokolfekete kávé ital behozatala által. — A kávé izgató szer lévén — megrabolta az embereket a törvényes alkotmányos álomtól, és olyan álomképekbe vetette, melyekben nyugtalanul hánykolódnak. Egyedül csak a bütykös alakú, nehézkes, polgárias, szerény burgonya tartja fent a keleti romboló társadalmi méreg ellen az egyensúlyt. A burgonya betegség az európai forradalom jelzője volt. — A kávé legyőzte e beteges gyengeséget. Annyi bizonyos, hogy a burgonya termelés terjesztése a konzervatív elem nagy támasza. Szerencse, hogy az államok újjáalakításában — a burgonya, kávé, répa és liba pecsenyére állított titokteljes törvényeket csak kevesen sejtik, és hatalmas horderejét még senki sem értette meg. De az államférfiak finom érzékében egy homályos sejtelem támadt, mely mint az egységes Németország, előttök lebeg. Az anyagi kérdések fontossága is előttök lebeg. — Öntudatlanul meg van az a homályos érzetek, hogy a politikai — társadalmi — és vallásos kérdéseknek a tápszerek minőségében van a megoldása. A törökbuza termés és a magyar alkotmány a legszorosabb összeköttetésben van egymással. Ha a magyar ember törökbuza és szalonna helyett hal és osztrigával táplálkoznék, gondolkozásmódja is megváltoznék. A termények kicserélése az állami kérdésekben nyugtalanságot és változást idézett elő; — a parányok kicserélődése nagyon gyakran változik. Azon anyag, melyből a gyermekek és unokák alkatrészeket és tulajdonságaikat megújítják, egészen más — mint a melyből elődjeik a test és lélek táplálékát nyerték. Arnica. Magyar tudományos akadémia. (összes ülés, márcz. 31-én) A mai ülés legérdekesebb tárgya a Karácsonyi-pályázat eredményének kihirdetése volt. A bíráló bizottmány erre vonatkozó jelentését lapunk alább egész terjedelmében hozza, mely szerint a most már megkétszerezett, tehát 400 arany jutalom ezúttal sem ítélhető oda. A pályázat szabálya értelmében a jutalom nem fog többé kitüzetni e műfajra, hanem az akadémia tetszésére bizatik valamely nyelv-vagy széptudományi kérdést kihirdetni, melynek meghatározásával az első osztály bízatott meg. Ez ülés másik tárgya Nagy Iván emlékbeszéde volt Érdi János elhunyt akadémiai tag fölött. Érdi (Luczenbacher) János 1793. szeptember 14-én született Szobon. Szülei ama század közepe táján Belgiumból költöztek be s itt megtelepedve egészen meghonosodtak. Érdi tanitópályára készült s e régből a pannonhalmi benedekrendiek sorába lépett, de a három év, melyet a zárda falai közt töltött, arról győzte meg, hogy szelleme ama szűk körön belül, melybe vonult, nem mozoghat oly szabadon és nem szállhat oly magasra, mint hivatva van. Ennél fogva kilépett a zárdából és gr. Zichy János mellett nevelősködött, kivel együtt végezte jogi tanulmányait. 1822-ben ügyvédi oklevelet nyert, érezte azonban, hogy nem a jogi pálya az, melyen neki működni kell. Abban hagyta tehát az ügyvédeskedést és ismét nevelő lett Verebi Végh Ignácz házánál. Eközben sokat tanult, sokat olvasott és dolgozott s legforróbb vágya volt valamely egyetemen vagy akadémián tanári széket nyerhetni. Tett is lépéseket az iránt, de mindig sikertelenül. Az akadémia 1832 ben választá tagjává s ez időtől a legbuzgóbb, legmunkásabb tagja lett a tudományos társaságnak. Miután leginkább régészettel foglalkozott, 1847-ben a muzeum régiségtárának őrévé nevezteti ki s ez állomáson volt 1869-ig, midőnyugalomba vonult. Meghalt 1871. május 9-én. * A folyó ügyek közt bejelentetett Thierry Amadé, az akadémia kültagjának tegnapelőtt történt halála. Táncsis magyar nyelvészeti munkájára vonatkozólag az akadémia tudomására hozatott, hogy az I-ső osztály már kiadta véleményadás végett. A nagygyűlésre nézve létrejött megállapodás is bejelentetett. E szerint máj, 17 és köv. napon előleges osztályértekezletek lesznek, 24-én az igazgatótanács tartja ülését, végre 25-én lesz a diszgyűlés. Még több kevésbé érdekes tárgyak jelentettek be, azután az ülés eloszlott. A hivatalos lapból. A közmunka- és közlekedési m kir. miniszter App Nándor III-ad oszt számtisztet Il-od osztályú számtisztté nevezte ki. Friderici Rezső szab. állományú honvéd-lovasfőhadnagy, a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi minisztérium által elfogadtatott Gombos Károly szab. állományú honvéd főhadnagy, a magy. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi minisztérium által elfogadtatott A beszterczebányai kir. pénzügyigazgatóság Huncsár Ferencz és Adamovszky Rezső VII. osztályú tiszteket az aranyos-maróthi adóhivatalhoz VI. oszt. tisztekké nevezte ki. A győri m. kir. pénzügyigazgatóság Deutsch Imre VII. oszt. adótisztet VI ed osztályú, és Pauer Sándor m kir. adóhivatali gyakornokot VII-ed osztályú adótisztté nevezte ki. SPORT. A pesti tavaszelői lóverseny a lehető legjobb körülmények között tartatott meg vasárnap délután a Rákos gyepen. Felséges tavaszi idő, érdekes kilátások, töméntelen közönség, számos lovas és számtalan fogat; egyszóval volt minden, aminek a sporting-világ örülni szokott. „Csak a királyné volna jelen“. — Ez egyedül volt a concentrált hiányérzet általános sóhaja. * * * Első csengetés a „síkversenyre“ történt és sorompóba állította 2 angol mildnyi távra a következőket: a „Captain Blue“ név alatt szereplő szövetségnek „Jack in the Green“ 4 éves pejménét, (lovagolta Szapáry Iván gróf,) Sztáray János gróf „Rubicon“-ját ph. (lovagolta Esterházy Miklós gróf, és Mocsonyi Géza úr „Makler“-ét. A Makler jó eleve kiesett a versenyből, a küzdelem csak a két előbb nevezett közt oszlott meg. — Az erdőaljnál, a pályafővel szemben, a két ló jóformán derékfutásban haladt, mígnem Jack négy-öt lóhosszal előre iramlott s ily térköz mellett érték el a végfordulót, hol Rubicon gyorsitni kezdé iramát, mely azonban csak a távoszlopon túl érte hatványát el, midőn 15—20 öllel a nyerpont előtt megközelítvén az elbizakodva, canterben haladó Captain Blue paripát, azt a czélpontnál két lóhoszszal szégyellté meg s nyerte el orra elől a 100 aranyos egyleti- és tiszteletdijat, s ennek a második lóra biztosított kettős téttel (160 frt.) kellett beérnie. * * * Második futam a királynő dijáért „Vadász akadályversenyben.“ Táv 4 angol mild. — Kiállott hét versenytárs: Eszterházy Miklós gr. „Ignácz“-a, Sztáray János gr. „Álmos“-a, Van Son Róbert ur „Jet“-je, Almássy Kálmán gr. „Pruszli“-ja, Blaskovics Ernő ur „Gyönyörű“-je, Károlyi Pista gróf „Le Coq“-ja s Szapáry Iván gr. „Nevermind“-je. „Le coq “ kezdte meg a vezetést, elvette tőle „Nevermind“ — ettől Ignácz — s végre „Álmosának jutott az elsőség Batthyány Elemér gróf ügyes keze alatt a „Nevermind“ és „Gyönyörű“ pár ló hosszal maradt hátra. * * * Harmadiknak jött a gát verseny 500 frt pályabérre], 11/* angol mfd. távra. Futott 4 ló , Szapáry Iván gr. „Verbena“-ja, Mocsonyi Géza ur „Makler“-je, Eszterházy Miklós „Mlle Gireaud“-ja, s Blaskovics Ernő ur „Olgá“-ja. „Makler“ kiesett a versenyből, „Verbena“ és „Mlle Gireaud“ elkerülte az első sövényt s bár elsőnek érkeztek be , a pályabér „Olgádnak maradt. * * * Utolsónak maradt az akadályverseny 3 angol mfl tárra 800 ft dijért, hat versenyzővel: Eszterházy M. gr. „Theseus“-a, ifj. Schawel J. ur „Lady Cuningham“-ja, Keglevich Béla gróf egy névtelenje, Sztáray János gr. „Maid of Erin“-je, Lamberg Henrik gr. „Star of the East“-je s Lichtenstein János herczeg „Brigantine“-je. Hőse Hanzi Jocky lett a „Star of the East“ hátán, másodiknak „Theseus“ és harmadiknak „Lady Cuningham“ érkezett be. * * * így folyt le az idei első verseny — a legyőzötteken kívül — közmegelégedésre volt bukás is — de minden nagyobb baj nélkül, s omnibus calamitás elég bajjal, de szerencsétlenség nélkül. A nézőközönség száma kerekded 15,000-re tehető, a fogatoké legalább is 600. — Lovas igen sok volt, s köztük majdnem túlnyomó az egyenruha. Hat órára az utolsó fogat is elérte a várost. Meg kell jegyeznünk, aminek megemlítése tévedésből maradt el, hogy vasárnapi lapunk sportközleményeit a „Vadász és Versenylap“-ból vettük át. HÍREK. Márczius 31. — Huszár Imrét újabb családi gyász érte. Édesatyja Huszár Ferencz ravatalánál vette neje apjának Karácson La urnak halálhírét, aki márcz. 30-ikán hunyt el Beodrán Torontálban. — A nemzeti színházban, mint már említettük, április 12-én a nőképzőegylet javára a „Kékszakálu herczeg“ adatik. Ez operette Blaháné közreműködésével először leendő színpadon előadva. Ez alkalommal Vizváry, mint a nemzeti színház újonan szerződött tagja, Baboche szerepében mutatja be magát a közönségnek. Mint tudjuk, Blahánénak Boulotte, Vizvárynak Baboche a legjobb szerepeik közé tartoznak. Ez előadásból tehát a közönségnek nagy élvezet, a nevezett jótékony intézetnek pedig szép jövedelem jósolható. 1-ső áprilistól kezdve jegyek ez előadásra a következő helyeken kaphatók : Szemek és Mayer és Kertész urak szivakereskedéseiben, Kugler N. ur cukrászdájában, Stettner Jakab ur kereskedésében 3 koronauteza 3 sz., Weidinger ur női divatkereskedésében hatvani utcza és országút sarkán. A magyar történelmi társulat ápril 3-án csütörtökön d.u 5 órakor a magyar tudományos akadémia palotája Kisfaludy-termében havi ülést tartana, mely alkalommal, a folyó ügyek tárgyalása mellett, Thay Kálmán fog értekezni I. Rákóczi Ferencz fejedelem hamvainak hazaszállításáról, továbbá az ónodi országgyűlés egy eddigelé ismeretlen naplójáról. — Búcsú lakomát adott József főherczeg a nevét viselő gyalog ezred tiszti karának, mivel ez ezred Bécsbe távozik. A lakoma a Frohner szálloda 1-ső emeleti éttermében volt, hol az ezred zenekara magyar népdalokkal élénkítette a kedélyes hangulatot. Gróf Zichy József földmivelési miniszter a következő hivatalos iratot intézte gr. Nádasdy Lipót, Komárommegye főispánjához: „Értesülést nyervén méltóságodnak folyó 1873. évi ápr. hó 16-án ünneplendő komárommegyei főispánsága 40 éves jubileuma alkalmából azon közhasznú és nemes elhatározásáról, miszerint negod saját és a kormányzása alatt álló megyének ezen közös örömünnepét a Komárommegye területén életbe léptetendő földmivelési vándortanitás létesítésére áldozatul hozandó 20,00ortnyi alapitványnyal kívánja megörökíteni; midőn e nagyhorderejű alapítvány eszközléséért nggodnak részemről — mint az ország földmivelési ügyei vezérlésére ő cs. és ap. kir. felsége kegyelme és bizalmából meghívott, az ország mezőgazdasági érdekei nevében meleg köszönetet mondok — nem mulaszthatom el egyúttal legjobb szerencsekivánataimat küldeni nugodnak a haza szolgálatában elért 40 éves jubilaeumához — kívánván, hogy a mindenható nugodat az általa oly sikeres buzgalom és hazafisággal kormányzott megye élén, úgy megyéje, mint az ország javára, még hosszú éveken át megtartsa. Kelt Budapesten, 1873. márczius hó 29-én. Zichy.“ A Liszt második hangversenye, melyet a Rózsavölgyi-czég rendezett ma este a vigadó kis termében jótékony czélokra, talán még látogatottabb volt az elsőnél, miután a helyárak is alacsonyabbak voltak. A Rákóczy-induló, melyet két zongorán Liszt és Dunkl játszottak, viharos tetszést aratott. — A lipót-utczai új városház közgyűlési nagy termének márvány díszítése, festése és teljes helyreállítása mintegy 70 ezer írtba fog kerülni. Az épületnek augusztusig okvetlenül késznek kell lenni. — B. Orczy volt színházi intendáns ma elbúcsúzott az intézettől, melynek ügyeit ideiglenesen Szigligeti (a drámát), Erkel Ferencz (az operát,) és Csepreghi Lajos (a pénzügyet) fogják vezetni. A drámai rendező pedig Molnár lesz. A leendő intendánsra nézve több jelöltet emlegetnek. Ezek közt Dobsa Lajost is, kit mind a színészek mind pedig az írói körökben sokan óhajtanának ez intézet élén látni, s kinek egyformán meg van szakértelme, műveltsége és ügyszeretete. E hírrel kapcsolatban kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy Dobsa Lajos, a drámaíró, nem fog ezentúl visszavonulni a nemzeti színpadtól, mint tette már sok év óta, s beadja eredeti darabjait, melyek közt pályanyertesek is vannak. Nem vagyunk oly böviden az eredeti színműveknek, (noha a nemzeti színháznál még most is vár egy csomó új darab előadásra), hogy oly kiváló tehetséget, mint Dobsáé, könnyen nélkülözhetnénk. — A Miklósy színházában szombaton este volt Vizváry jutalomjátéka és utolsóelőtti föllépte. A „Háromcsőrsi kacsa“ czímü operettet adták, mely e színháznak force darabja, s mindig nagy közönség nézi. Most még a földszinti állóhelyen is székeket helyeztek el, s annyi közönség gyűlt össze, mennyit a nézőtér befogadhat. Vízvárit zajos tapsokkal fogadta a közönség, mihelt kilépett, s aztán egy kis ünnepély következett. Lukácsi, a színház rendezője megjelenvén a színpadon, Miklósy igazgató nevében egy ezüst babérkoszorút adott át Vízvárinak, meleg szavak kíséretében. Vizvári mindenesetre megérdemli e kitüntetést, mint a ki e vállalatnak ernyedetlen buzgalmu tagja volt a kezdet nehéz idejében s kinek jó kedélye és tehetsége több darabnak biztositott sikert és sok estének szerzett közönséget. Távozása nagy hiány lesz, s úgy látszik, hogy e hiányt nem is fogja az igazgató egyhamar pótolni. Nem, semmiesetre sem azon komikusokkal, kik az utóbbi napokban mint szerződött tagok mutatták be magukat, s kik közül az egyik harmadik föllépténél (vasárnap) már szerepét sem tartotta érdemesnek megtanulni, pedig különben is bővelkedik elég elnézni való dolgokkal. Nem lesz valami buzdító a közönségre, ha azon hiányok pótlása helyett, melyeket eddig mint ideigleneseket nézett, az új színházi idényben még nagyobb hiányokat lát, így Miklósyra is problematikussá válik a városligeti színkör és Istvántéri színház fentartása, melyeknek kettős előadásaira nincs kellőleg megosztható erő. A háttérben ott van még a budai színkör, hová Fehérvári jó társulatot igyekszik hiozni. Még van egy megjegyzésünk a vasárnapi előadás folytán. Bergnek „Szegény leány“ czímű unalmas életképét adták. Hogy a mi közönségünknek sehogy sem tetszenek a bécsi local-darabok, arról eléggé meggyőződhettek a színigazgatók, kik ilyenekkel tettek kísérletet. Ha mégis előadják, az ő dolguk, de kérjük, hogy legalább ne ültessék át azokat magyar szintérre, minthogy teljességgel nem illenek a magyar viszonyokra. Adják mint bécsi badarságokat. Mi nekünk úgyis semmi közünk a cseh oroszlánhoz, a római katolikusokhoz, vagy a katholikusokhoz, legkevésbé pedig az olyan jelenetekhez, mint itt a népszámlálási összeírásnál fordul elő. Ezek Budapesten igy nem történhetnek. — Költői jubileum. Tóth Kálmánt 25 éves irói jubileuma alkalmából — mint a „M. U. vallja, — a magyar hölgyek ezüst levelű babérkoszorúval készülnek megtisztelni azon sokszoros gyönyörökért, miket szebbnél szebb szerelmi dalai és hazafias költeményeivel nyújtott nekik. A kezdeményezők közt van, hit szerint, Sennyey Pálné, Türr Istvánné s több országosan ismert és tisztelt előkelő urhölgy, s semmi kétség, hogy a méltó példa hatni fog s követésre buzditni mindenfelé, miután Tóth Kálmán a magyar nők kedvencz poétája, ki e gyöngéd figyelmet és kitüntetést teljes mértékben megérdemli. Vik Ferdind király trónlemondásáról olvasunk a „P. LI.“-ban ez aktus praecizitált és titokzatos voltát jellemző néhány vonást. 1848 decz. 2-kán sem a város, sem az udvar de még a cs. ház tagjai sem bírtak tudomással a bekövetkezendő államcselekményről. A cs. ház tagjai reggeli 8 órára voltak összehíva a trónterembe. Kíváncsian és csodálkozva várták a történendőket. Kis idő múlva feltárultak a császári lakosztály szárnyas ajtai, s megjelent azon a császári pár, Zsófia főherczegasszony, Ferencz Károly főherczeg és ezek fia Ferencz József. — A trónra lépett. Feszült kíváncsiság fogta el a jelenlevőket, kik szintén elfoglalák helyeiket. Ekkor egy iratot vett elő a felség s felolvasta abból azt az epochalis nyilatkozatot, mely szerint a császári koronáról unokaöcscse Ferencz József főherczeg javára lemond. Erre előlépett a császári ház ministere Schwarzenbergig s kihirdette az államokiratot. Ferdinand király és Ferencz Károly főherczeg aláírták lemondásukat. — Nagy meglepetés volt mindenfelé. A lelépő uralkodó megölelte utódját, megölelték szülei is s aztán az uralkodó család többi tagjai vitték elé hódolatukat. A lefolyt államcselekményről Kütner vette fel a jegyzőkönyvet, mely előbb a szomszéd teremben összegyűlt udvarbelieknek, később a város három pontján nyilvánosan kihirdettetett. — A színházi enqnéte tegnap tartott ülést gr. Széchényi Imre elnöklete alatt. Konstatáltatott az egyetértés az iránt, hogy az opera a drámától elválasztandó, s ezt mint felette sürgős intézkedést fogja a bizottság a kormány figyelmébe ajánlani. Többire nézve be fogja várni a bizottság, mig az 1869-iki enquéte munkálatot, Orczy dr. volt intendáns felterjesztését s a színház vagyonállapotára és művezetésére vonatkozó adatokat a kormánytól megkapja. — Megjegyezzük itt, hogy Orczy dr. tegnap búcsúzott el a színház tagjaitól,’ s elbúcsúzott ugyanakkor a szintén távozó Hajós is. Szigligeti és Erkel tettleg átvették a szin ügyeinek vezetését. Az orpheumban szombaton este kiütött tííz legnagyobb kárt a franczia lovarda igazgatójának okozott. Egész ruhatára, a nyerges kamra s egy idomított tevéje égett oda. 8—10,000 frt biztosítatlan értéket képviselnek e tárgyak. —A tűz egyébiránt 2 óra alatt el lett oltva. Az orpheum bejáratánál az uj gőzfecskendő lövelte roppant vízsugarait, a mellékházakat a budai és a pesti tüzőrség védelmezte, több malom és gyár tüzőrségével egyesülve. — A tűz a színpad háttere mögül s nem mint eleinte hitték, a lovarda istállóiból ütött ki. Szerencsére az este Budán volt előadás.