Ellenőr, 1873. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1873-04-01 / 75. szám

t Gyászjelentés. Nagybaráthi Huszár Ferencz özvegye, szili, assakürthi Ghyczy Zsófia, a ma­ga és gyermekei Huszár Ilka, ennek férje jeszeniczei Jankovich Gyula, cs. k. kamarás és százados, gyermekeik Olga, Margit, Gyula és Mária, ifj. Hu­szár László, Huszár Imre, országgyűlési képviselő, neje szül. ivándai Karácson Vilma és fiuk Gyula nevében, mélyen megszomorodott szívvé­ jelenti fe­­lejthetlen szeretett férje, illetőleg atyjuk és nagy­atyjuk, nagybaráthi Huszár Ferencz, nyugalmazott alországbirónak és ő cs. és ap. kir. felsége udvari tanácsosának, életének 69-ik, boldog házasságuk­nak 42-ik évében, f. évi márczius hó 29-én regge­li 8 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele utá­n, hosszasabb tüdőbajban történt gyászos ki­írni­­át. A boldogoknak halt tetemei vasárnap, már­­cz­­­­s 30-án délután 5 órakor Tatán beszenteltet­vén, hétfőn délután 2’/2 órakor az erdő-tagyosi családi sírboltban örök nyugalomra tétettek, az en­­g­e­dtelő szent miseáldozatok pedig kedden ápril 1 .­n Tatán és Környén, valamint később Rácz- Almáson fognak megtartatni. Béke hamvaira ! — Adakozás. A­domonyság. hitv. egyház f ’késze hálás köszönetet mond azon jóltevőknek, kik a tűz által megkárosult ottani papnak és mel­léképületeinek helyreállítási költségeire adakoztak. Dyének: Báró Podmaniczky Géza ICO frt, b. Pod­­maniczky Levente 50 frt, Zsivora György septem­­vir 50 frt, Radvánszky Antal főispán 20 frt, Kan­dó József 15 frt, Bermáth Gyula 15 frt, Seges­­váry Jenő 10 frt, Marosy Károly 25 frt, Martonyi Jánosi frt, báró Podmaniczky László m­e­rint Des­­söffy Ottó 10 frt, Dessőffy J­nn 15 frt, Acsai­­ lelkész gyűjtése ;38 frt 30, Gazdik Lajos 13 frt, Gyarmati kereskedő gyűjtése 22 frt, Széchenyi lelkész gyűj­tése 5 frt 48 kt, pesti magyar-német egyház 60 frt, kerületi gyámintézet 40 frt, államsegélypénz 100 frt, Magyar biztosító­társaság 288 frt, Szar­vasi lelkész gyűjtése 10 frt, Rákos­palotai lelkész gyűjtése 7 frt, czeglédi lelkész gyűjtése 8 frt, vad­kerti lelkész gyűjtése 9 frt. —Az aradi esküdtszék előtt Pászthory Fe­­rencznek Fényes Károly elleni sajtópere tárgyaltatott márcz. 29-én. A perre alapul szolgált az „Alföld“ 1871. nov. 30-ai számának egy Fényes által irt czikke, melyben Pászthory­nak „tiszti teendőiben elkövetett kihágásaidról létetik említés; az állít­­tatik továbbá róla, hogy „a városon 500.000 forin­tig rablást követett el“ — hogy „rajta és az isten­ben boldogult főkapitányon nem múlt, hogy az is­mert aradi martalóczok áldozataivá nem lettünk“ — végül a decz. 2-án megjelent czikk azon helye, hol Fényes Károly Pászthorynak felelve azt írja: „az én polgári és erkölcsi becsületem oly maga­san áll, hogy azt csak rendszeres gazemberek tá­madhatják meg.“ Vádló az itt idézett, és Pász­­thory Ferencz, mint köztisztviselő ellen becsület­sértő rágalmazást foglaló kifejezések miatt — ké­ri Fényes Károlyt az 1848. toczik 1 fej. 11. és 12. §§-ai értelmében vétkesnek kimondatni. Az esküdtszék 9 szóval 3 ellen felmentő ítéletet hozott. — Zeneidény. — A svéd női­ négyes III Ik és utolsó hangversenye holnap (ápril 1-jén) les a vigadó kis termében. Ez alkalommal Rubin­stein működik közre. — Budapesten olasz heti közlöny indult meg ez évnegyeddel „Gazetta italiana di Bud­apest“ czím alatt. Kiadja a magyar olasz ügy­nökség, szerkeszti Vasváry. Tartalmaz első száma vers­es híreket: egy czikket a magyar-olasz ke­­re­k­edésről, s egy másikat a magyarországi köz­munkák jelenlegi állásáról. Jövő számára a ma­gyar vasúttervek ismertetését ígéri.­­ Látszik eb­ből, hogy egyik fő czélja e lapnak a Magyarorszá­gon foglalkozó olasz munkások tájékoztatása, to­vábbi rendeltetése pedig lesz, a magyar-olasz ügy­nökség közegéül szolgálni, mely a magyar-olasz kereskedelemben a triesti közvetítő házak mellőzé­sével egyenes összeköttetés létrehozásán lesz mun­­kálatos. Mind a két törekvés dicséretes, s óhajtjuk sikerét. — Szédelgés — vagy tán több is — sorsjegyekkel. Dr. Popper Lipót ügyvéd, mint Kunstädter S. képviselője, a fenyitő-törvény­­széknél igen figyelemre méltó panaszt jelentett be. Kunstädter S. ugyanis a „P. Raten und Ren­­ten Comand. Gesel. Nyitraret Comp“­­tól egy 1839-ik Rotschild-féle sorsjegy ötödrészre szóló részletjegyet vett ama biztos hiedelemben, hogy nyernie kell, mivel a részletjegyen ez volt nyomtatva. Mely sorsjegyre az 1873-dik márczius 1-én tartandó húzáson okvetetlen egy nyeremény esik. A húzás végbement és az ígéret daczára, sem a részletjegyen lévő szám, sem pedig a sor nem huzatott, ki. Ez Kunstädternek föltűnt és tovább kutatván, hivatalos utón arról értesült, hogy e sorsjegy már az 1843-ik évben nyert, a nyeremény ki is fizettetett, tehát forgalomba többé nem jöhetett. (Sora 36. száma 698) Dr. Popper annál inkább kívánja ez ügyet szigorúan megvizsgáltatni, mert lehető, hogy e szédelgés milliókra is m­e­h­e­t és ily esetek által az egész közönség visszariasztatik az ily vételektől. — Kiváncsiak vagy­unk, akad-e hatóság, mely e vizsgálat meg­­tét­é­re magát illetékesnek találja ? — A székely történelmi pályadij alap­ja-­­á a műkedvelők hangversenyt adtak C­s­i­k -­sí­ere­dán márcz. 25-ikén. Közre­működött egy 12 t■■­gu férfi-quartette, Molnár Ilka, Szabó Berta és Csiszár Károly. Volt ének, szavalat, zongorá­jáig’­ s volt felolvasás is, melyet Győrffy Pető tarot az irás történelméről. A tiszta jövedelem m­­­gnem 100 forint. — Dalcsarnok az állatkertben dualistikus szervezettel. A bécsi Orpheum bérlője tegnap írta alá a szerződést, mely szerint „Alham­bra“ czímmel 10,000 frt értékű dalcsarnokot fog az állatkertben építeni, a jelen vendéglői helyisé­get átalakítja és sok­ély njítást eszközöl, mik e helyiségnek fokozott vonzerőt kölcsönözendnek. Amellett a nyári öt hónapon keresztül a délutáni 3 órától esti 9-ig terjedő időköz bevételeiből leg­alább 3000 frtot biztosított havonként a társulat pénztárának, melyet ez összeg egymaga is megóv ezentúl mindennemű defic­ittől. Érdekes pont a szer­ződésben, miszerint a hirdetményeknek legalább a fele és pedig a fölső, — az előadásoknak pedig túlnyomó része, magyar kell hogy legyen. — Schnierer Gyul­a belügyminiszteri osztálytanácsost, ki őrsértés miatt a kapitányság elé került, ma Mihályi József járásbiró a hitelesí­tett tanúvallomások alapján tárgyi tényálladék hi­ányából egyszerűen felmentette. — Községi hírek. A városi redoute bérbeadása iránti szerződés f. é. november 1-ével újítandó meg. Ekkor hozzá jő az új épület négy étteremmel és több ruhatárral. Az eddigi bérlő, Schallem­ úr, az uj helyiségért, ha az egész redout szerződése meghosszabbittatik, 6444 frtot­, s így összesen 22 ezer frtot ígér. A gazdasági bizottság egyhangúlag a mellett van, hogy a bérlőt Schal­­lemnak hosszabbittassék meg 1874. jul. 31-ig s azután történjék az árverés, mert az ígért bér­né­l magasabbat remélni alig lehet. — Kedden f. é. ápril hó 1-én esti 8 óra­kor a „Commerce“ kereskedelmi ifjak társula­ta helyiségében (váczi boulevard, iparudvar) az egylet alelnöke dr. Sidon Ignácz ur felolva­sást tart a váltójog történeti fejlődéséről. — A cholera Kassán. Folyó hó 3. óta másodszor jelentkezik a Swerft epidemikus jel­ liftéül­ jelentés a gróf Karácsonyi-pályázatról. Tekintetes akadémia! A gr. Karácsonyi-féle drámai pályázatnál ez idén nagyobbak voltak az igények, mint más évek­ben. Már a rendes szabályok által is ki van mond­va e pályadíjra nézve, hogy a jutalom a viszony­lag legjobb műnek csak úgy adatik ki, ha az egyszersmind drámai, nyelvi és színi tekintetben önálló becsű és kitüntetésre méltó. A mostani pályázatnál ez igényt még növelte az a körülmény, hogy kettős díj (400 arany) volt kitűzve, meg pl.8 másodízben, mert két évvel ezelőtt ugyan a kettős díj egyszer ki volt hirdetve, de jutalomra méltó pályamű akkor sem találtatott. E két sikertelen pályázatnál s már máskor is úgy tapasztalták a bírálók, hogy a figyelemre méltóbb pályaművek szerzői gyakran keresik a csudálatost, különöst, meglepőt, de elhanyagolják a lényegesebb kellékeket. Az egyik tündéries és mesés cselekvény által kíván figyelmet kelteni; a másik vaskos elown-tréfák által utánozza Shaks­­pearet; a harmadik váratlan bonyodalmak által a legújabb franczia iskola színműveinek csattanós hatására törekszik. De a jellemrajzok következetes kivitele, lélektani bonyodalmak kifejtése, úgy látszik, nem igen törekvésük. Külső cselekvényük talán van, de hiányzik a jellemek belső cselekvé­­nye. Felszínen mozognak s nem igyekeznek mé­lyebbre hatni. Ily tapasztalatok arra bírták az akadémiát, hogy a mostani pályázatnál szorosabban kimérje a verseny korlátait. Kimondá a pályázati föltéte­lek közt, hogy a pályadíjt felsőbb vígjátékokra tű­zetik ki, tehát pályázatra csak tiszta vígjátékok fogadtatnak el. E feltétel némileg megnehezítő a versenyzők feladatát, de egyszersmind biztosabb irányt muta­tott nekik. Meggyőződhettek, hogy a jutalom ki­tűzője nem kíván hatásos színpadi fordulatokat, vá­ratlan bonyodalmak meglepő jeleneteit, vagy épen csodálatos meséket, melyek nagyszerű dekoratiók rendezésére alkalmat adjanak. A szereplő egyé­nek jellemének belső fejlődése, a lélektani küzdel­meken alapuló szerkezet lett volna a főfeladat, melyet e pályázat kívánt, úgy véljük, a „felsőbb vígjáték“ alatt ilyféle meghatározást érzett az akadémia, s mintaképül bizonyára oly művek áll­hattak előtte, mint Moliére néhány nagyobb u. n. jellem-vígjátéka, a spanyol színműírók kiválóbb művei, vagy Shakspeare szélesebb ecsettel festett „Makranczos hölgye.“ Természetesen ezeknek csak mű alakj­át, nem költői értéküket értve. Azonban, úgy látszik, a pályázók nem értették meg e t­d­ítgatui, s ogionok nási téren mozognak. Három pályamű: „Ida és férje“ (1. sz.), „A női fegyver“ (2. sz.) és „A szerelem iskolája“ (3. sz.) Rousseauból vett jeligével­ egészen gyarló kísér­­letek. Az elsőnek verselése gondos munkát és szorgalmat, az utolsónak szövevénye némi szín­padi ismeretet mutat ugyan, de egészben véve mind a három gyengébb, semhogy szóba is jöhet­nének. Az 5. számú „Vénus éve“ több figyelmet ér­demel. Meséje egy jó ötletre van építve, melyből szerencsésebb kidolgozással sikerült vígjáték is kerekedhetett volna. Szintere Páris; időkora a múlt század vége. Egy ifjú, gazdag katonatiszt szerel­mét, kezét és vagyonát igyekszik két ifjú leány megnyerni. A tiszt "irtózik a kaczér és fényűző leányoktól; egyszerű, szende és házias nőt kiván. Az egyik leány, ki inkább vagyonáért mint szere­lemből óhajtja őt megnyerni, alakoskodni kezd előtte, szürke ruhát ölt s mindig otthon ül. A má­sik leány szívből szereti ugyan, de különö­ségének nem akar hódolni, s bálokba jár és divatosan öltö­zik. A bonyodalom segélyére jön egy csudás esz­köz. Hire terjed, hogy Cagliostro Párisba érkezett, s egy bűvös hatalmú Vénus-övet hozott magával, melynek oly varázsereje van, hogy a­mely nő de­rekára evedzi, abba rögtön minden férfi beleszeret. Mind a két leány eped ez övét megszerezni, s vi­dám nagyatyjuk, hogy megtréfálja őket, két álövet szerez. Ebből erednek a vígjáték bonyodalmai, melyekből végre az ifjú tiszt kiismeri a két leányt, elfordul az alakoskodótól, és nőül veszi azt, a­ki szívéből szereti. Ez alapgondolat elég világos és elég alkalmas is lehetne vígjátéki tárgynak. De a bonyodalmak­ban kevés a lelemény. Az alakok alig bírnak maguk iránt némi érdeket kelteni. A jellemek kifejlődésében semmi­ fokozatos előhaladás. A vígjá­téki küzdelemben mindenik fél oly kevés találé­konyságot fejt ki, hogy az első felvonás végén már nemcsak a­­végeredményt előre kitalálhatjuk, de a helyzetekben és a jellemek alakulásában is alig kapunk többé valamit, a mi érdeklődésünket ébren tartaná. A mű nyelve többnyire egészen prózai; verselése is darabos és hibás; párbeszé­dei gyakran hosszadalmasak és üresek ; sőt ittott szófűzése nyelvtanilag is hibás és magyartalan. Végre a 4-ik számú pályamű „A szerelem iskolája“ (görög jeligével) legjobban kiemelke­dik pályatársai közül, s komoly méltatást kíván. Gyakorlott íróra mutat, a­ki számot vetett műve hatásával, s hibái nem az első próba gyarlóságai és tévedései. De mégis nagy hibák vannak szerke­zetében, jellemzésében, kidolgozásában egyaránt. Szintere, időkora, alakjai, mint Shakspeare néhány vígjátékában, egészen költöttek és me­sések. Sylvánia fejedelmének leánya, Stella, szigorú nő-tanárok felügyelete alatt mély bölcseségben ne­­velkedvén, lenézi a szerelmet, nem akar férjhez menni, pedig már kilenc­ven kérője volt a földke­rekség minden részéről. Annyira gyűlöl minden szerelmet, hogy társalgónőjét, kit egy testőrrel együtt talál, örökre elűzi magától. E jelenet után ő maga fáradtan nyugalomra dűl s ezzel végződik az első felvonás. A második, harmadik és negyedik felvonást álmában látja. Az ő álma képezi e felvonások cse­­lekvényét. Azt álmodja, hogy ismét három új kérő lép fel s ezek közt egy elűzött királyfi, az ő atyja országának tulaj­donképeni törvényes örököse, a­ki annyira szerelmes belé, hogy midőn megtagadja tőle kezét, tőrt döf a saját szívébe. Stella atyja pedig annyira haragszik leányára e makacskodás­ért, hogy elűzi őt, vagyis átadja egy szénégetőnek, a­ki elviszi magával az erdők közé, ott saját leá­nyai sorában dolgoztatja és kecskét, őriztet vele. Azután ide hozzák társai a sebesült királyfit is, a­ki az öngyilkos szúrástól csak nehéz sebet ka­pott, de nem halt meg. Vele Stella még itt is alig beszél. De más jelenetek következnek. Az egyik szénégető­ leánynak egy kétségbeejtő szerelmi tör­ténete. Majd előkerül az elűzött társalgónő testőr­kedvese is. Ez boszút akar állani Stellán. Rémle­­tes üldözés kezdődik köztük, melynek végén Stel­la ájulva földre hull. Itt végződik az álom. De, hogy mindez álom volt, csak a következő ötödik felvonásban tudjuk meg mi is, az olvasó vagy néző közönség. Az utolsó felvonásban csakugyan föllép há­rom kérő, s köztük az elűzött királyfi, kinek hirét Stella futólag és teljes közönynyel már ébren is hallotta, kit rémes álmában megálmodott, de a kit életében most lát legelőször. Álma azonban oly elrémítően hat lelkére, hogy megtörik makacsko­dása. Annyival inkább, mert a három új kérő­nek ketteje elijedve az ő talányos jellemétől, a­helyett, hogy megkérné, lemond róla és visszalép. Ez sérti hiúságát, titokban tükröt kér egyik neve­lőjétől : „Tükröt adjatok ! Bensőmben érzek változást, de arczom Talán csak az maradt? .... ..............Ha már Nem mernek kérni, akkor felteszik, Hogy nem kérnének hasztalan, hogy én. Mert nincs több kérőm, rajtok is kapok. (tükröt adnak a kezébe) Még az vagyok. S nem kellek már nekik. Megöl a szégyen. Egy van hátra még, Egyetlen egy­................... Fiz az egy is, bár elmondja, hogy jobban szereti őt, mint országát, örökségét, életét, már vissza akar lépni. De Stella nem engedi: „Nem büszke férfiú, Utolsó kérőm, És első mindnyájuk között, s az első Szivemben. Hogy ha nem kérsz, kérlek én... S így végződik a darab, boldogan. De az ol­vasó nagyobb rejtély előtt áll, mint a kezdetén. Mi okozta e büszke, fennhéjázó bölcsészi lélekben a változást ? Mi bírja reá, hogy rögtön megtagadja nagy elvét, melyet a tudományokból, a világegye­tem kutatásából, bölcsészi elmélyedés által vett fejébe ? Mi győzi meg, hogy mély philosophiája, melyet még álmában is nagy monológokban fejte­get, nem egyéb tévedésnél? Egy rész álom. Álom oly emberekről, kiket az életben soha nem látott, oly körülmények közt, melyek előtte, ha fölébredt, merő képtelenségnek tűnhetnek föl, a­mit, tudománya szerint, egysze­rűen a vérkeringés nyugtalanságából magyaráz­hat meg. Ez álmot kedélyében alig készítette elő val­ki. Az elűzött királyfiról hallott ugyan néhány szót nevelőnőjétől, de ez oly kevéssé érdekelte, hogy unatkozva, még reá sem akar hallgatni. Fölébre­dése után még kevésbé van ok, a­mi az álom ha­tását fokozná. Csupán az a hiúság, a­mit imént idéztünk s a­mi nála épen oly kevéssé van indo­kolva, mint maga a szerelem keletkezése. Az egész nagy lélektani változásnak nem leljük más ma­gyarázatát, mint azt az álmot. Ez mint egy mellék­indok, nem volna rosz gondolat, s szerencsésebb kivitellel érdekes vígjá­téki bonyodalmat adhat. De egyedüli indoknak nem járja meg. S a mellett­e pályaműben az­ álom épen oly kínos a közönségnek, mint az álmodónak. Mi sem sejthetjük, hogy mindez álom. Szokatlan dol­gok történnek ugyan, de oly gondosan indokolva minden apróság, hogy igaznak is tarthatjuk. A közönség folyvást tévedésben van, s mikor végül kiderül, hogy az egész csak álom, alig tudjuk már, honnan tartjuk álomnak. A váratlan roh­menés aztán kevés kárpótlást ad a sok bor­zalomért, a­mit a mű derekán, három felvonáson át kiálltunk, míg vérről, halálról, öngyilkosságról, szerelmi kétségbeesésről, átkozódásról kellett több­nyire hallanunk. Helyesebb útnak tartanók, ha a szerző job­ban bele hagyta volna nézni közönségét a cselek­vény tikába. Az álom lehetett volna csodásabb, hihetetlenebb, de kevésbé rémületes. Az álomban például tarkábban változhatnak a jelenetek s az alakok jöhetnek mehetnek tüzetesebb magyarázat nélkül is. De itt az álombéli jelenetek még gon­dosabban vannak indokolva, mint a többiek. Pél­dául a fölébredés után az egész jelenés s különösen Stella szinre hozatala oly erőltetett és hihetetlen, a­milyen az álomban nem fordul elő. Ő lázas álom­ban tölté az egész élét. Nevelőnője így adja ezt elő a királynak : „ . . . . Kik ott vagyunk körülte, egy hunyást sem alhatunk. Rémülten virrasztottuk át az éjt imával s rettegésben. Nyugtalan Hánykódott ágyán, harmatos kezét Az ágy fájához úgy csapkodta, hogy A deszka szinte megdöngött belé. Kebléből úgy szakadt ki a sóhaj, hogy a bordája is csikorgott megfeszülve. A testtől a lélek nem válik el oly kinosan, olyan vajúdva, mint A hogy születtek e mély sóhajok.“ És ily kinos északa után a királyi hölgyet lázas önkivüli állapotban engedik az ünnepélyes terembe rohanni, hol már a király, az egész ud­var, a kérők össze vannak gyűlve, kik semmit sem tudnak a királyi hölgy bajáról. — Ily indokolat­lan jelenet az álomban nincs. Az előbb idézett néhány sor némileg az egész mű­ hangulatának is mutatványa lehet. Hasonló helyek gyakoriak benne. Általában e vígjáték — bár alagondolata csakugyan vígjátéki — részletei­ben csaknem többször ébreszt bennünk félelmet, ijedtséget, borzadást, riasztó meglepetést, mint de­rültséget. Kaczagtató komikumot mi sem­ kíván­nánk. De kívánnók a komikumnak azt a szelidebb és talán nemesebb árnyalatát, mely derültté teszi a kedélyt, bár az ajkat talán mosolyra nem készüt. E pályaműből, bár vígabb részletei inkább a vas­kosabb komikum felé hajlanak, nem is hiányzik teljesen ama hangulat. A második felvonásban a három kérő fellépése teljesen sikerült magasabb vígjátéki jelenet. Fokozatosan halad előbbre, a dialógok, mint egy boltív kövei, egymásra fektetve emelkednek fölebb s alkotnak együtt egységet. Kár hogy e jelenet álomban történik s a fölébredés után ugyane kérők sokkal kevésbé találják meg a helyzethez illő szavakat. Az egész mű tömör, drámai nyelven van írva, de kissé túltömve metaphorákkal és hasonlatok­kal, melyeket a szerző szembetűnően keresni látszik. Majd minden alakja képekben vagy példáza­­tos mondatokban beszél, melyek olykor a beszé­lőhöz és a helyzethez is csak erőltetve illenek. Néha úgy látszik, mintha egy-egy dialógnak más czélja alig is volna, mint néhány szép mondást teremteni. Társai között kiválik e pályamű, de a pá­lyázat feltételeit ebben sem látjuk elérve. Ezért a bíráló bizottság, Gyulai Pál, Gre­­guss Ágost, Pompéry János, Tóth Kálmán tagtár­saimmal egyhangúlag kimondott véleményünk sze­rint a kitűzött díj ki nem adható. Az or.cz. képzőművészeti társulat kiállítása (Akadémia 2-ik emelet) minden nap nyitva áll reggel 9 órától fáig. KÖZGAZDASÁG. Közgyűlések. — A magyar leszámítoló- és pénzváltóbank va­sárnap délelőtt tartotta harmadik rendes közgyűlé­sét. Miután 19 részvényes jelent meg 4500 db. részvénynyel, a közgyűlés határozatképes volt, s­­ a 11 igazgató felolvasta az üzleti jelentést, mely­ből kiemeljük a következőket : Az intézet, a múlt évi kedvezőtlen pénz­viszo­nyok daczára, a közbizalom által támogatva, úgy clienseinek száma, mint forgalom tekintetében is, terjedelemre nézve csak nyert, s semminemű vesz­teséget sem szenvedett. A bevételi és kiadási for­galom volt értékpapírokban és más értékekben 31.459.565 frt 55 kr., váltókban 34.352,808 frt 21 kr., letéti üzletben 14.867.627 frt 37 kr., pénz­tári jegyekben: betétek 10.182,400 frt, visszafize­tések 9.088,100 frt, úgy hogy 1872 decz. 31-én 1.094.300 frt volt pénztári jegyekben forgalomban. Idegen váltókban a bevételi és kiadási forgalom 14.005,440 frt 82 kr. Pénztári forgalom: bevétel 65.280,387 frt 57 kr, kiadás 65.075,276 frt 33 kr. összesen 130.355,663 frt 90 kr. Érezpénzben a for­galom 7.871,952 frt 7 kr. volt. A bel- és külföldi üzletbarátokkal folytatott forgalom : 42.521,650 frt 25 kr. bevétel (tartozásokban), 44.556,068 frt 84 kr. kiadás (követelésekben), összesen 87.077,719 frt 9 kr. A sorsjegyrészlet-üzlettől továbbra is ked­vező eredmény várható. A nyers nyeremény valamennyi üzletágban volt 342,615 frt 33 kr, ebből levonva 165,199 frt 75 krt folyó számlakamatok s egyéb költségekre, marad 177,415 ft 60 kr az 1872. évi jövedelemből, ebből levonandó a már kifizetet 5°/0 tőkekamat 1872-re, 5°/0 a tartalékalapra, 3°/0 a választmány­nak, s a maradékhoz hozzáadva az 1871. évi nye­remény-egyenleget 1830 frt 43 krt, 140,902­0 frt 76 kr jut 7500 drb részvényre való elosztásra. Az igazgatóság indítványozza, hogy a 3 frt 50 kr tő­kekamaton kívül, részvényenként még 18 frt 70 kr felülosztalék osztassák ki, s a maradék 652 frt 76 kr 1873-ra vitessék át. Ezen eredmény a tőkének 32°/0-os kamatozásához közel jár, az előbbi év nem egészen 30°/0-os kamata ellenében. A közgyűlés helyesléssel fogadta a jelentést, s a számvizsgáló bizottság jelentése alapján meg­adta a felmentést. A napirend utolsó tárgya volt az alapszabá­lyok 2. §-a f) pontjának módosítása, mely szerint ezentúl nemcsak névre, hanem átadóra (au porteur) szóló pénztárjegyek is bocsáttathassa­nak ki. A módosítást a közgyűlés egyhangúlag el­fogadta.­­ A magyar orsz. központi takarékpénztár teg­nap tartotta első rendes közgyűlését B­a­rt­a­­ György elnöklete alatt, ki bejelenté, hogy 164 rész­vényes 819 részvényt deponált, s megjelent 75 részvényes, képviselve 385 szavazatot, minél fogva a gyűlés határozatképes. Erre felolvastatik az üz­leti jelentés, mely szerint a kedvezőtlen pénzvi­szonyok daczára az intézet a múlt évben harmad­fél milliót bocsátott a vidéknek takarékpénztárai útján, rendelkezésére, továbbá megalapította az or­szágos takarékpénztári hitelegyletet, s annak 1.400.000 frtra rugó dotatióját folyóvá tette. A betétek összes forgalma, közel 13 millió frtot tett, s decz. 31-én 2.022,997 frt 3 kr. betétállomány tüntetett ki a zármérleg; a pénztári forgalom 56.202,259 frt 20 krt tett. Következik az egyes üzletágak forgalmának kimutatása; a bankváltó­­leszámitolás 8.658,768 frt 26 krra rúgott. A tiszta nyeremény 151,832 frt 77 kr., miből jan. 1-én az 5°/0-os kamatszelvény 5 frtjával beváltatott ~ 100.000 frt, a fenmaradt összegből a szabályszerű fővonások után marad még elosztandó a múlt évi 6O( írt Öt) KT poo­t­ból minden részvényre felü­losztalékul 2 frt esik — 40.000 frt, 1500 frt jótékony czélokra fordittatik, a maradék 833 frt 89 kr. a folyó évre iratik át. A közgyűlés e felosztást elfogadta, s a szám­­vizsgáló bizottság jelentése alapján megadta a fel­mentést. — Az alapszabályok 43. §-a akkér mó­dosíttatott, hogy a „választmány legkevesebb 30, legfelebb 60 tagból áll.“ — A napirend utolsó tár­gyát az új választások képezték. — A Schlick-féle vasöntöde és gépgyár rész­­vénytársulat tegnapi közgyűlésén felolvasott jelen­tés constatálja az üzlet folytonos terjedését, mely sokszor bajossá tette az üzleti felek kívánalmainak pontos kielégítését. A leltár szerint a raktárhelyi­ségekben 26,261 bécsi mázsa különféle áru maradt. A mérleg 1.037,794 frt 54 krnyi összeget, és a költségek, adók és terhek levonása után 62,500 frt tiszta hasznot mutat ki; e mellett az alapítási és kiváltság- megváltási számla, mely a vállalat alapításakor 109,700 frtnyi összeggel volt terhelve, jelenleg még csak 34,800 jffrt 50 krt tesz ki. A választmány a május 1-jén kifizetendő osztalékot részvényenként 25 írtban indítványozza megállapít­­tatni, a­mi 121/2 % jövedelemnek felel meg. Végül ajánlja a választmány, hogy a gyár jelenlegi telke, mely tetemes értéket képvisel, el­­árusíttassék, a gyár pedig a város más tájára té­tessék át. Ezen intézkedés mellett szól azon körül­mény, hogy a jelenlegi gyárhelyiségek különben is szoros térsége szomszéd helyiségek bérbevételét teszi szükségessé, leginkább azonban azon biztos kilátás, hogy annak előnyös eladása a társulatnak több százezer forintot fog eredményezni. Végre még megemlíti a jelentés, hogy az új üzleti évre már 500.000 frtot meghaladó megren­deléseket kaptak. A jelentés tudomásul vétetett. A gyárhelyiségek eladására vonatkozó indítványt a közgyűlés a felhozott okoknál fogva mindenben helyeselte, és a választmányt felhatalmazta, hogy rendkívüli közgyűlés egybehívása nélkül az új gyártelek megvásárlása és a jelenlegi fekvőségek eladása iránt intézkedhessék.­­ A magyar általános hitelbank ma délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését. A múlt évi üzlet mérlegét már közöltük két hét előtt. A tiszta nye­remény 1.378,031 frt 3 krra rúg. Ebből a sza­bályszerű levonások után 8 frt kamaton felül 10 frt felülosztalék esik egy-egy részvényre. A kisor­solt választmányi tagok : báró S­en­n­y­e­y Pál, Kochmeister Frigyes és Utt­mann Károly újra megválasztottak.­­ Az első pesti ingatlan­forgalmi egylet teg­nap alakult meg Faik Zsigmond elnöklete alatt. A társulati tőke törzsbetétek által képeztetik, s 100 törzsbetét már alá van írva. — A magyarhoni takarékpénztárak társulata szintén tegnap tartotta alakuló gyűlését. A tudósí­tás közlését térhiány miatt kénytelenek vagyunk holnapra halasztani. ...»­i. -változtak. Délelőtt angol-m. II. kib. llls/4—112*/4, franco­­m. 102*/4, osztr. hitel 336.90—336.60-al kötve. A déli tőzsdén magy. sorsj. 98—98­/4-el jöttek forgalomba Bankok közül angol-m. L kib. 1191 /2, II. kib. 111—112, municzipalis 99-el, osztr. hitel 336.50— 336.20, franco-m. 103‘/4—102 V4, takarék- és hitelegylet I. kib 134V2 — V4, pesti egyl. bank 97, terézv. iparbank 118— 117‘/2-el kötve. Egyéb részvények közül Drascheféle tégla­égető erős kereslet mellet 310-ig, Ganzféle 594-el, első ma­gyar szeszfinomitó 260-al vásárolva. Valuták üzlet nélkül Gabona. Búzában kinálat és vételkedv gyenge volt, forgalom csekély, árak 5 krral lanyhábbak. Usance­­búza tavaszra 7 frt 5—10 kr. Rozs gyengén tartott; eladatott 500 mérő 77—80 fntos 4 frt 35 krral, 1200 m. 78—80 fntos 4 frttal. Árpa, szilárd, elkelt 1300 mérő 72 fntos 8 frttal, 1000 m. 2 frt 90 krral. Zab, csendes és változatlan. Tavaszra fedezésül kerestetett és drágább 1 frt 68—69 kr. Kukoricza szilárd; elkelt 1500 mázsa 3 frt 55 krral; bánáti máj.­jun. 3 frt 60—61 krral. Liszttőzsde, üzlet nélkül. Kivonat a hivatalos lapból. Árverezések: Gales­a (Arad m.) máj. 17. és jun. 17. Szigethy József fekvőségei (500 frt b. é.) — Solymár (Pest m.) apr. 16. Gutzmann Ádám ingóságai (370 frt b. é.) — B­i­k­f­a­l­v­a máj. 6. és jun. 14. Mihály Sándor ingatlanságai. — B­a­r­­d­ó­c­z apr. 29. és máj. 29. Cserei Gábor és neje birtokuk (12,072 frt b. é) — Kis - T­o­r­ony apr 19. és máj. 21. Liebhardt József fekvőségei (1370 frt b­é) — Oláh- Valk­ó apr. 25. és máj. 28. Briszk Vogyer birtoka (471 frt b é.) — Érsemjén apr. 23. és máj. 23. Babos Sán­dor beltelkes háza (700 frt b. é.) — Uj-Szent-Anna máj. 3. és jun. 3. Faschó János és Erzsébet ingatlanságuk (700 frt b é.) — N-Barcsa (Hunyad m) máj. 17. és jun. 17. Barcsay Károly hagyatéka (3741 frt 70 kr b. é.) — Zsebely (Temes m.) apr. 1. és máj­­. Geren- Mácza Mária birtoka (2553 frt 60 kr b é.) — M e h a 1 a (Temes m.) apr. 29. és máj. 31 Nedits Zsiva birtoka (543 frt b. é) — Szigetvár apr. 19. Borbás Illés merenyei lakos birtoka (372 frt 330/s kr b. é.) —­J Dunakesz (Pest m) apr 24. az imreházai pusztán Lehaw John, Servais F. és Towlex John ingóságaik (2014 frt 10 kr b. é.) — Vilá­gos apr. 28. és máj. 28. Aga Mitru birtoka (1900 frt b. é.). — Gyergyó-Ujfalu apr. 30. és máj. 25. Búzás András és társa fekvőségeik (450 frt b. é.) — Mellen­­c­z­e (Torontál m.) apr. 15. Iszakov Necsa háza (250 frt b. é.) Árlejtés: A tarczali borászati tanintézet igaz­gatóságához apr. 19-ig az intézet épületeinek fölépitésére. C­s­ő­d­h­i­r­d­etm­é­n­y­e­k: Klein Mór pápai lakos ellen az ottani trvszékhez máj. 27—29-ig. — Buxbaum Miksa kis-czelli lako­s ellen a szombathelyi trvszékhez máj­ 15 -17-ig. Kohn József ómoraviczai és Kohn Manó gy.-fe­­hérvári keresk. ellen ind. csőd megszűnt. Pályázatok: A kassai postaigazgatósághoz sáros m. nagy-sárosi és a tornaalmási postamesteri állo­másokra 3 hét a — Sáros m. alispánságához két megyei alorvosi áll. apr. 15-ig. — A kir. főü­gyészhez a szeniczi börtönfelügyelői áll 4 hét a. — A pécsi tavszékhez szent­­lőrinczi sb­irnoki áll 4 hét a. — A pozsonyi bábaképez­­déhez tanársegédi áll. apr. 30-ig. — Kis-Kun-Laczk­­iza városához irnoki áll. 15 nap a — A pápai trvszékhez jegyzői áll. 4 hét a. — A kassai trvszékhez II. r. jegyző­­ségre 4 hét a. — Nagybányai m. k. bányaigazgatósághoz kapniki bányahivatal-főnöki áll. apr. 10-ig. - O-Kanizsa városához két alapnevelői áll. apr. 15-ig.­­ A be­rgszászi p. n­. igazgatósághoz iroda-segédtiszti áll apr. 15-ig. Czégbeje­g­y­zések: Helmbold fivérek ékszeré­szek Brassóban. — Strasser Zsigmond Komáromban. — Hajdutka Andor terménykeresk. Temesvárit. — Sik­lósi takarék- és hitelegylet. — Szécsényi Antal n.­Károlyi ke­reskedő. .Iota reggel. Tegnapelőttig a felkülvárosra szorítkozott a járvány. Néhány nap óta azonban a belvárosban és alkülvárosban is jelentkezik. Összesen megbe­tegedett említett nap óta 89. Ezekből kigyógyult 38, meghalt 37, gyógykezelés alatt van 24, össze­­­­sen 89. A hatóság mindent elkövet, hogy a jár­vány elterjedését gátolja, és mit sem mulasztott el, mit tennie kellett. Ha nem is léteznek állandó végrehajtó bizottságok, mégis erélyesen intézkedik a város a tisztaság fentartása mellett és a főkapi­tány által kivetett bírságok tanúskodnak arról, hogy a hatóság elővigyázó és óvatos. Ha valaki joggal vádolható, úgy a közönség az , mert az ő gondatlansága és indolenciája okozta a járvány elterjedését. (H.) Vegyes. — A ferencz- és józsefvárosi takarék- és hitel­egylet alapszabályait a kereskedelmi minisztérium ellátta a törvényes bemutatási záradékkal. — Uj postahivatalok. F. évi apr. 1-jével uj postahivatalok lépnek életbe: nógrádmegyei Ló­nyabánya, pestmegyei Vácz-Hartyán, mosonmegyei Miklósfalva és zalamegyebeli Szentgyörgyvölgye községekben. _______ Tőzsde és gaboncsarnok. Budapest márcz. 31. Értéküzlet. A tőszde a mai ultimo miatt meglehetősen csendes volt és az üzlet csak néhány értékre szorítkozott. A hangulat azonban jó maradt, és az árfolyamok keveset Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. JÍN­LTTÉR: GARAI KÁROLY tani- és Tütü-tilstE Fest, My­moia 1. szám. SDF.S. 3g _ 5DÉS. A Wheeler és Wilson-tér varrógépek gyári­ társaság ■ NEW-YORKBAN ” tisztelettel jelenti, hogy készítmény­einek árát , csakis ' ' i 51 Pesten Ohm C. 0. g főképviselőjénél, pl. József tér 15. zm­, j® legjobb hírben APÓ­­ családi varrógépei m 'í' xj írnoi vezuve vaioui minőségűen neszerez­­ ion. " Figyelmeztetjük az. oz. közön é­g et, hogy minden i­v' yjö v lata valódi készítményünknek csak C3a’A3on alapszik és .:iv égjél ▼agyunk lelkiismeretlen gépkereskedőik ellenében, a kik nem í..nn­á­nak védbélyeglinket meghamisítani. Képe­s &i jegy rákok kívánato­s kiszolgáltatnak és elküd­detnek. 1201 1—♦ __________ __­ ­______ SräL •SJrtHHKmilliy -MT Alólirt országgyűlési képviselővé választatván meg, s eddig Nagyváradon tartott ügyvédi irodá­­ját a fővárosba tévén által — tisztelettel tudatja a t. közönséggel, miszerint az ügyvédi teendők körébe vágó mindennemű megbízást elfogad, és készséggel teljesít. Lakása bodzafa-utcza 25. sz. Ács Lajos há­zában. Keresztes István, ügyvéd Csak 3 forint kell, hogy az ápril 1-jén történendő török sorsjegyek húzá­sán a 600000 frankból (aranyban) álló fényerőt magáé­vá tegye az ember, minekutána mi, 3 forint foglaló letétele után egy eredeti török sorsjegyet a sorszám közlésével a hivatalos árfolyam szerint átengedünk, kötelezvén magunkat, az eredeti sorsjegyet ápril 20-ig a hátralékban maradt összeg letétele után kézbesíteni, 3 forint beküldése után pontosan küld­jük át a sorszámot tartalmazó levelet. HHel-igérvények, húzás ápril 1-én; fő­nyeremény: 200,000 frt. — 4 fortyával és bélyeg. Pesti részlet- és jövedék-bank 124. Jigutray és Társa, Thonet-udvar. A legelegánsabb férfi- és gyermek disz- és utazó­­ruhák. Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában GRÜNBAUS és WEINER magy. kir. udv. szabók Pesten. I. Deák-téren az evang. templom átellenében II. Hatvani-utcza és országút szegletén, a Zrinyi­­kávéház átellenében. HL. A régi színháztéren levő bazárban, a „Magy. király“ czimü szálloda átellenében.­­•**­Megrendelések a legpontosabban teljesithetnek. Testhez nem jól álló ruhák kicseréltetnek. Gyárit gazdák és téglaépítők számára. A legjelesebb porosz darabos és apró szenet a leg jutányosabb áron ajánlja: M­n­h­r és társ. k­ő­s­z­é­n-k­ereskedés commandi­t-társasága. Pesten, mérlegutcza, 2. sz. _______________Képviselő : Z­w­e­i­g L­a­j­o­s. aiHSHSB5“E5ZSS5l£l -jfEgy utczai bolt-helyiség ^ "I­f. é. mftj. l étől kezdve bérbe adatik, , fU Bővebb értesítés I.égrAdy test­vére kai és'­f Pest, nádor-utcza 6. sz. i®iSESisi_5ssasHrPj

Next