Ellenőr, 1873. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1873-04-20 / 91. szám

Előfizetési árak Egén évré . . 80 firt. — kr. 1 Évnegyedre . »­5 Ért. — kr. Félévre . . . 10 „ — „­­ Egy hónapra . 1 „ 80 a Egyen szám­ára 10 krajezi&r. Szerkesztési Iroda: Budapesten, nádor-utcea 6. mm. Semmit nem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldi sén nem Vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bém­entesen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon A topot illatő réklamátiók Légrády testvérek irodáéig (nádor-ptera 6. sz.) k­tesendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. n. (Légrád, testvérek k­ondj­átum). ki előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bélyioy-Brosst 9. sz. alá intésen dek. 91. szám. Budapest, vasárnap, április 20. 1873. V. évfolyam. TÁVIRATOK.­­ Zágráb, ápr. 19. (Az „Ellenőr“ távirata.) A zágrábi községtanácsi választások előmunkálatai­t befej­ezvék. — Buccariban a helyhatósági gyűlés egy 16,000 frtnyi Gizela-alapitványt tett le és el- a határozá, miszerint kü­ldöttségileg kérni fogja, hogy •­ a horvát hatóságok Fiuméből Buccari- vagy Por­­ti­to-Réba tétessenek át.­­. Bécs, ápril 19. (Magyar delegatió). A korm­a­mány részéről a mai ülésen jelen voltak: András­sy, Benedek, Orczy, Mérey osztálytanácsos, Szent- 1­ györgyi üdv. tanácsos és Gaál sorhadi hadnagy.­­ A legutóbbi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Pulszky Ágoston interpellálja a hadügyminisztert, s hogy az egy éves önkénytesek intézményének czél­­szerű átalakítása tárgyában tett-e már előintézke­­­déseket. Az interpelláció közöltetni fog a had­ü­­gyminiszterrel. Bujanovics benyújtja Singer pesti­­ szállító kérvényét, melyben ez kértérítési igé-­­­nyeit érvényesíti. A hadügyi költségvetést illető­­ tegnapi határozatok második felolvasásban elfogad-­­­tatván, kezdődött a hadügyi rendkívüli költségvetés­­ tárgyában beadott bizottsági jelentés tárgyalása.­­ Az 1-fő és 2 ik czim a bizottsági jelentés értelmé-­­ ben lett megszavazva; a 3-ik czímnél a 2-ik tétel,­­ a bizottság által javasolt törlés mellőzésével az­­ előirányzat szerint 190,000 forinttal és a 4 tét­­ (tábori sátorok beszerzése) a törlést javasló bizott-­­ sági jelentéssel ellenkezőleg 50,000 forinttal sza-­­ vaztatott meg. A 4—18 czimekre nézve a bizottsági javaslat lett elfogadva. Az állandó hadsereg rend­kívüli szükséglete czimén az 1874 évre az elő­irányzott 11,017,164 forint helyett összesen csak 8,162,924 millió engedélyeztetett. Az összes tör­lések 2,854,240 forintra rúgnak. A bizottsági je­lentésben foglalt négy határozati javaslat elfogad­tatott. Ezzel az összes hadügyi költségvetés be van fejezve, következik a külügyi költségvetésre vonat­kozó bizottsági jelentés tárgyalása. A napirendretérés után a delegáció a külügyi bizottság jelentését tárgyalja. Mérey, a kormány képviselője,a közös tisztviselők fizetési­­ felemeletének engedélyezése mellett emel szót, az alantas hivatalno­kok kényszerhelyzetét rajzolj­a, s reá­mutat, mily mél­tatlan az egy államra nézve, ha tisztviselőit díja­zást igénylő mellékfoglalkozásokra kényszeríti; a Magyarországra ekkér háruló teher, mely a fel­emelést okozza, sokkal csekélyebb, hogysem ezál­tal a pénzügyi súlyegyen bármiként is alteráltat­­hatnék. Éber Nándor a diplomatiai okmányok nyil­vánosságra hozatalának módja s a delegátiók által gyakorlott parlamentáris ellenőrködés fölötti néze­teit nyilvánítja; interpellálta továbbá a külügymi­nisztert a vasúti bizotts­ának a Törökország és Romániával folytatott tárgyalások állapota iránt. Zsedényi Ede a külügyminisztert ugyanezen tárgyban interpellálja, utal arra, hogy a vöröskönyv a delegatiót az ellenőrködés gyakorlatában semmi­kép sem támogatja s hogy éppen a vöröskönyvnek eddig kedvelt nyilvánossá tételi módozata mellett lehető volt, hogy Beust gróf 1871-ben ingatag, tarthatlan és határozatlan politikát követett, mely Ausztria-Magyarországot bábomba bonyolíthatta s az államnak sok millió kárt okozhatott volna. Széchen Antal gróf azt véli, hogy a vörös­könyv a külügyminisztérium egész működésének képét kell hogy tartalmazza, nem pedig csupán ér­dekes kérdéseket tárgyaljon, miután kevésbé érde­kes kérdések körül történhetnek hibák és lépé­sek, melyeknek ellenőrzék a delegációk köte­lessége. Erre Andrássy felel: csak azon kifejezése­ket nem hagyhatom válasz nélkül, melyeket Zse­dényi barátom elődöm működését illetőleg egyéni nézeteként nyilvánított; gondolom, hogy úgy az igazság,mint, az állam érdekében van, de ál­lásom érdekében is, hogy minden dologban felvilágosítással szolgáljak. Ausztria Magyar­­ország politikája az utolsó háború alkalmá­val nem volt határozatlan vagy kétszínű, hanem egészben nyílt és határozott, daczára azon kísér­téseknek, melyekből egyes nyilatkozatok és jegy­zékek nyomán az ellen­ezőt akarták kimagyarázni, miután ezáltal a szónok úrnak egy másik nyilat­kozata is összefüg, mely szerint a jelenlegi el­lenséges viszonyok egészben a jelenlegi kormány működésének volnának tulajdoníthatók. Én örömmel constatálom, hogy ezen viszonyok állanak fenn, s én hiszem, hogy minden kormánynak legfőbb fel­adata a béke fentartása s ez a mi jelenlegi viszo­nyaink közt kettős feladat. (Élénk helyeslés.) Ezen viszonyokat azonban így találtam elő már és azt hiszem, hogy a jelen és jövő alkalmat fognak nyújtani a jelen minisztériumnak, hogy be­bizonyítsa, miszererint képes a birodalom érdeiket előmozdítani és megóvni; de távol van tőlem a múlt érdemét mástól megvonni és a jelenlegi kedvező állapotokat kizárólag magamnak tulajdonítani. A török birodalomhoz való vasúti csatlako­zásokat illetőleg Andrássy gr. kijelenti, miszerint ez ügyben elvileg már tökéletes egyetértés jött létre, a­mi pedig a másik t. i. a Szerbián keresz­tül vezető vonalat illeti az egyezkedések köztünk és Szerbia között már félbe voltak szakasztva azon­ban Szerbia kezdeményezéből a legutolsó napokban azok ismét megkezdettek és immár folyamatban vannak, s hiszi, miszerint kielégítő eredményhez fognak vezetni, a Rumániához való csatlakozásra vonatkozólag megjegyzi a külügyér, miszerint e tekintetben Romániával már teljes megállapodásra jutott volt a kamara azonban ezen megegyezést nem akará elfogadni, de biztossággal feltehe­­tő, miszerint a kamara belátva eme vonal fontossá­gát , nem fog nehézségeket okozni, s reméli, hogy e tekintetben nem sokára örvendetest fog közölhetni. Erre a külügyi bizottság jelentése a részletes vita alapjául elfogadtatott, ezután az egyes czi­­mek tárgyalása vétetvén elő, valamennyi czim a bizottsági javaslattal megegyezőleg törlés nélkül megszavaztatott. A jövő hétfőn d. e. 11 órakor tartandó ülésen a tengerészeti — eshetőleg a pénz­ügyi bizottságnak az 1871 évi zárszámadási jelen­tése leend napirenden. Ülés vége fél 2 órakor. Bécs, ápr. 19. (Az „Ellenőr“ távirata.) Gizela főherczegasszony és Lipót herczeg 1 és 2 óra kö­zött kegyteljesen fogadák Pest város küldötségét; az átnyújtott alapítványi okmány és az album köszönettel átvétetett. Az album tegnap és tegnap­előtt minden rangú és rendű egyéntől megszem­léltetett; általános dicsérete és elismerést arattak Rauscher tanár, Festész és Egger testvérek Pesten az album kitűnő és valóban meglepő kiállításáért. Bécs, ápr. 19. Az album általában a magyar művészet és műipar jeles vívmányának tekintetik. Bécs, ápr. 19. Ma az udvari palota díszter­mében a dísz-ebéd költetett el, melyben a császá­ri-királyi családon kivü­l a bajor vendégek, az osz­trák és az itt levő magyar miniszterek, a delegá­ciók elnökei és alelnökei a birodalmi tanács és a képviselőház elnökei résztvettek. Bécs, ápr. 19. A magyar országgyűlés üdvöz­lő küldöttségét Simor herczegprimás vezérlete alatt, valamint Pest és Buda fővárosok küldöttségét ma ő felsége a király, a királyné és ő fensége Gizela főherczegnő kitűnő kegyességgel fogadták. Bécs, ápril. 19. Az urak háza több törvényja­vaslattal egyetemben elfogadta a biroda­mi tanács ügyrendéről szóló törvényjavaslatot is Schmerling módosítványával, mely szerint azon képviselők is új választás alá esnek, kik az esküt csak bizonyos fenntartás mellett akarják letenni. Elfogadtatott to­vábbá azon módosítvány, hogy az el nem fogadott törvényjavaslatok és indítványok ugyanazon ülés­szakban többé nem tárgyalhatók. A bécs-radkers­­burg-stájer határszél és knittenfeld-rohics- horvát­országi határszéli vasútvonalak kiépítéséről szóló­­javaslatok változatlanul elfogadtattak. Pozsony, ápril 19. A nászünnepély alkalmából a mai isteni tisztelet alatt a zsinagógákban a király, királyné, a császári ház, Gizela főhgnő és Lipót herczegért imák végeztettek. Prága, ápr. 19. Ferdinand császár 80. szüle­tésnapja tiszteletére valamennyi templomban isteni tiszteletek és katonai ünnepélyek tartottak. Gizela főherczegnő egybekelését, ünneplendő, a színházban díszelőadás rendeztetett. Róma, ápr. 19. Az orvosok véleménye sze­rint a pápa teljesen felgyógyult. A csúzos fájdal­mak enyhültek és az erős izzadás megszűnt. Róma, ápr. 19. A középtengerre rendelt orosz hajóraj corvetteje Nápolyba érkezett. Krupp meg­érkezett Rómába és kihallgatáson volt a hadügy­miniszternél. Perpignan, ápril 19. A franczia hatóságok a Puycerda számára megrendelt 300,000 töltény és 200 fegyver átvitelét megengedték. Belgrád, ápr. 19. Risztics kormányelnök 10 napi szabadságidőre elutazott , távolléte alatt Gav­­rilorit volt kormányzó, fogja helyettesíteni. Halifax,ápr. 18. Az Atlan­tic elsülyedt hajó ügyében történt nyomozásból kiderült, miszerint a hajó kapitánya helyéről elmozdíttathatott volna, azonban az utazók megmentése körül tanúsított erélyét tekintetbe véve, csak 2 évre függentetett fel hivatalától. New­ York, ápril 19. A hadcsapatok a Modok­­indiánokkal való háromnapi csata után Lavabedet megszállották, az indiánokat a síkföldre elűzték, s a lovasság nyomukban van; a csapatok vesztesége 5 halott és 10 sebesült; az indiánok vesztesége is­meretlen, egy indián főnök elesett. *­­ Késő éjjel Andrássy gróf külügyérnek a delegatió mai ülésében tartott hosszabb beszédét vettük táviratilag, de terjedelme­s az idő előhala­­dottsága miatt közlését el kell­ halasz­tanunk. LEGÚJABB POSTA. A magyar delegátio V. ülése. Bécs. ápril 19. Elnök: Perczel Béla. — Jegyzők: Széll Kál­mán és Zichy Feri. Victor gróf. A kormány részéről jelen van : Andrássy Gyula gr., Orczy Béla br. osztályfőnök, Benedek Sándor alaanagy és osztályfőnök, Mérei Sándor osztálytanácsos. Pulszky Ágost rövid bevezetéssel a kö­vetkező interpellációt intézi a közös hadügyminisz­terhez . A közös hadügyminiszter megbízottja a közösü­gyi bizottság october 23-án tartott ülésében kijelentette, hogy az 1868. 43­­. sz. 21 §-a álta megállapított egyévi önkéntes intézményt a közös hadügyminiszter is több tekintetben átalakítandónak tartja. Eszközöltettek-e ez iránt a monarchia kö felének minisztereivel tárgyalások s ha igen mily eredménynyel? — Közöltetik. Ezután a hadügyi költségvetés tegnap meg­szavazott rendes része a házszabályok 39 §-a sze­rint egészben végleg megszavaztatik. Fölvétetett a napirend folytán a hadü­gy rendkívüli költségvetés. A rendkívüli szükséglet I. czimén: a még hi­­­ányzó hadfelszerelési szer beszerzésére előirányzat : 201,000 frt helyett észrevétel nélkül az albizott­­­ság javaslata szerint 155,000 frt szavaztatik meg . Hasonlókép észrevétel nélkül elfogadtatik Il-ik czim alatt: fegyverügyre előirányzott 4.268,25­­t frt helyett 2.218,250 frt. — A III. czimen ruháza­t és szeletre előirányzott összesen 210.000 frt törlés­t javasol. : I Benedek Sándor osztályfőnök felvilágo­­­sitásai folytán azonban a 2. tétel alatt a tábor­i tüzérség, az egészségi és szekerészeti csapat, to­­­vábbá az élelmezési intézetek létszámának feleme­­­lése következtében, ez évre előirányzott egész ösz­­­szeget 190,000 frt, s a 4 tétel alatt tábori sátoro­k beszerzésére előirányzott 50,000 frt. is megszavaz­­­tatván,­ e czim alatt a fentebbi 210,000 frt helye­t csak 100,000 frt törültetett. A IV. V. czim alatt előirányzott összegek a albizottság javaslata szerint elfogadtattak. V .­­ VI.J.czim alatt: Katonai tudományos olvasó egyle­e­tek berendezésére előirányzott 5000 ft az albizot­ság javaslata folytán töröltetett. — Az épitési (­s áthelyezési szükségletekre s a gyakorlati tereki VII, IX. és X czimek alatt előirányzott összegeke­t nézve az albizottság javaslatai változatlanul elf­o­­­gadtattak. 1 . Az átmeneti rendkívüli szükséglet XI—XVIII­­ , czimei észrevétel nélkül az albizottság javaslati­­­­ szerint helybenhagyatnak, úgy szinte az átruhá­­­zási jogról szóló határozat­­a­­ Az 1871-ik évi rendkívüli szükségletre meg­szavazott, de a zárszámadások szerint igényt­­ nem vett, úgy nem különben az 1871-ik évi rém­d kívüli szükségletre megszavazott és szabályszer­ű költségvetési kezelési határidő tartama alatt i­r­ : nem használható hitelmaradványok meghos­szabb­í­tására vonatkozó előterjesztés tárgyában az alt 1873. ápril huszadika.­­ Az uralkodó ház családi ünnepet ül e napon. Gizela főherczegnőt oltárhoz vezeti a­ Lipót bajor kir. herczeg, s a hűség és ra­­­ gaszko­dás, melylyel a monarchia népei ural­­a­kodó házuk irányában viseltetnek, a családi és a ünnepet országos ünneppé varázsolja, s é nincs, ki szívből ne osztoznék a fejedelmi­­ szülők örömében.­­!­ Az országgyűlés, a törvényhatóságok , és egyesek vetekedve igyekeztek jótékony­­i alapítványok és adakozások által örökké emlékezetessé tenni e napot, s a Gizela a név, melyhez bennünket magyarokat törté-­­ nelmi visszaemlékezések is csatolnak, mert­­ első apostoli királyunk neje szintén a Gi­­u­zella nevet viselte, s mindenha kegyele­­­­tes megemlékezés tárgya lesz, s áldás fogja kisérni az ifjú főherczegnőt, kinek násza e annyi szegényről és árváról való gondoskod­ó­dásra nyújtott alkalmat.­­ Ez ünnepély tanulságot tesz a szívé­lyes viszonyról és egyetértésről, mely a fe­jedelmi család és a monarchia népei között­­ uralkodik. Együtt érzenek örömben és bán­á­natban, s a lelkesedés, melyet ma minden­­ osztály, minden kör nyilvánít, szívből jő!­­ Meg vagyunk győződve, hogy a közér­zelmet tolmácsoljuk, midőn boldogságot kí­vánunk a főherczegnőnek, ki mindig szíve­­sen időzött körünkben. A mai ünnepély is a mi körünkben vette kezdetét a múlt évi ápril hetedikén Budán történt eljegyeztetése által, s így bizonyára nem fog megfeledkezni rólunk, kik nélkülözni fogják ezentúl kedves alakját Felséges anyja oldala mellett. Legyen boldog és megelégedett uj otm­­­ában ! — A magyar nászkü­ldöttségek fo­gadtatására vonatkozólag következő táviratokat vett az „Ellenőr.“ Királyné ő felsége ma déli fél kettő­kor fogadta küldöttségeinket. Az országos kül­döttségnek következőleg felelt: „Jól esik anyai szi­vemnek, hogy önök is részt vesznek családunk örömünnepében és hogy tanúi lehetnek kedves le­ányom boldogságának. Üdvkivánataikért szives kö­szönetet mondok.“ A pestinek igy válaszolt: Meg vagyok győ­ződve, hogy kedves leányom boldogságát szivből óhajtják s köszönöm becses figyelmüket.“ A budai küldöttségnek pedig ezeket­­ mondá: „Köszönettel fogadom jó kivánataikat, s hiszem, hogy leányom kedvesen fog visszaemlékezni Budán töltött napjaira.“ Ú­­ Király őfelsége déli egy órakor fogad-­­ta az országos küldöttséget, melynek rövid beszé-­­ dére így válaszolt:­­­­ „Az őszinte részvét, melylyel önök szeretett le­li anyom boldogságát kisérik, fokozza atyai örömö­­i­met. Fogadják azért szívélyes köszönetemet, s tu­­­dassák azt az országgyűlés mindkét házával.“ Aztán a pesti küldöttség tisztelegvén, a ki­rály következőleg válaszolt: „Kivánataikat szívesen fogadom, s örömmel engedem meg, hogy a pesti albumot leányomnak felajánlhassák.“­­ A budai küldöttségnek igy felelt: „Örömmel fogadom Buda városa jó kivánatait és szivesen­­ megengedem, hogy leányom a kért védnökséget ,­ elfogadhassa. * Geizela főherczegasszony ma déli a két órakor fogadta a magyar küldöttséget.­­ Az országosnak üdvözletét következő szavak-Li­kai viszonozta: „Hálás köszönettel fogadom e jó­­t kivánatot s a távolban is az leend buzgó óhajtá­som, hogy a gondviselés áldja meg szép ha­­zájukat.“ 1­ A p­esti küldöttségnek így válaszolt: „Szives köszönetet mondok Pest városának e díszlapokért. .. s az új árvaház védnökségét örömmel fogadom el. Legyenek meggyőződve, hogy Magyarországban­­ töltött boldog napjaimat feledni soha nem fogom.“ 5. Buda üdvözlő küldöttségének pedig ezeket it mondá ő fensége: „Az ajánlott védnökséget elfoga­dom, s szives köszönetet mondok a jó­híkivána-­lo­tokért.“ A­­-­­ A király a Gizela főherc­­eg­i- nő menyegzője alkalmából testületek és magáno­sa­sok által nyilvánított üdvkivánatokért következő kéz­­re iratban mond köszönetet­­re Kedves Szlávy! Hű népeimnek személyem­­­ és családom iránt öröm és bánat közben minden­kor tanúsított őszinte részvéte szeretett leányom, I. Gizela főherczegnő férjhezmenetele alkalmával is rí a legszivélyesebben nyilvánult.­­- Az ország minden vidékéről, hatóságok, községek, testületek és egyes személyek részé­ig­­ről hű ragaszkodást tanúsító üdvkivánatokat vet- te­tem; becses emlékek ajáltattak fel leányomnak, é­­s a családom körében felmerült örvendetes ese- rü mény jótékony alapítványok által a legneme- tel­sebb módon áldást hozólag ünnepeltetett meg. fi- Mit A szeretet és őszinte ragaszkodás e nagy­­ki- becsű jelenségeiért híveimnek szivem mélyé­rottság által javasolt határozati javaslatok hason­­lí­tókép észrevétel nélkül elfogadtatnak, s ezzel a ki hadügyi költségvetés tárgyalása befejeztetett. Következik a napirenden a külügyi miniszté­rium költségvetése. er­rő1 mondok köszönetet, s megbízom önt ennek közhirré­ tételével. Kelt Bécsben, 1873. évi ápril­ió 18-án. Ferencz József, s. k. — A közoktatásügyi tanács közép­­tanodai szakosztályának tegnap tartott ülésében az érettségi vizsgálat kérdése képezte a vita tár­gyát. A szakosztály az érettségi vizsgálatot nem­csak a gymnasiumban óhajtja megtartatni, hanem azt a reáltanodára is kiterj­esztendőnek véli, még­pedig úgy, hogy a reáltanodában már a legköz­­­ebbi tanévben érettségi vizsgálattal fejeztessék be , a tanfolyam. A szakosztály továbbá a reáltanodai­­ érettségi vizsgálat részleteit is megvitatta és meg­állapodásai szerint a reáltanodai írás és szóbeli­­ érettségi vizsgálat tárgyait a mennyiségtan és­­ nyelvek, a szóbeliét azonfelül a történelem, vegy­­i tan-, ásvány- és földtannal kapcsolatban képeznék. Végül az is határoztatott, hogy az érettségi vizs­gálat azon nyelven folyjon, mely az illető intézet tannyelve.­­ A közös főszámvevőszék elnöké­nek coordinatiója a többi miniszterekkel és a szám­szék törvényes szervezése a pénzügyi albizottság felszólítása folytán és a közös minisztertanács hatá­­tározata szerint, még ez évben keresztül fog vitetni, még­pedig a coordinatio július első napján fog életb­belépni. ________ — A főrendi ház folyó hó 25-én dél­előtt 11 órakor tartandó ülésében az 1873. évi államköltségvetés érdemleges tárgyalás alá kerül, mivel a főrendi ház távollevő tagjai az elnökség által ezennel ért.­,sitternek. — A pest-bel­városi ellenzék a közelgő választások alkalmából vasárnap, folyó hó 20-ikán reggel 11 órakor a baloldali körben (vá­­czi-utc­a 1-ső sz., 1-ső em., jobbra) közgyűlést tart, melyre, egy előleges értekezlet határozata folytán, a belvárosi ellenzék minden tagját tisztelettel meg­hívja : Irányi Dániel. (­.) A tavaszi katona-elszállásolás miatt záporként lő a megyék, városok és közsé­gektől a kormányhoz a panasz. Mindez évről évre meg fog újulni, míg az állandó laktanyák ügye tisztába nem hozatik. A községek pénztárát csak­nem egészen kiszivattyúzzák a magas lakbérösz­­szegek, melyeket a katonasági törhelyek után fizetniük kell, minden áron szabadulni akarnak te­hát az elhelyezéssel járó anyagi áldozatok alól. r­o k.vt fo­­rd. egyezel a, Kormany ez égető kérdést megoldani? A húzás-halasztás miatt itt maholnap csakugyan megszakad a türelem fonala. A királyi nász. (Saját külön levelezőnktől.) Bécs ápr. 18. A hangversenyről nem írtam, hogy miért, megtáviztam. A hibát igen szépen felírhatják saját számlájukra, Bittó és Hohenlohe. Bittónak még az országos küldöttség megválasztása idejében értesí­­teni kellett volna az udvarmestert, de Sexja már frankónak hitte a világ urait és minden börzemű­­­vészetre gondolt, csak arra nem, hogy mi a köte­lessége. Ide is az ünnepélyességek megkezdésére érkezett és ezért a küldöttségről semmi gondosko­dás sem történt. Ő felsége, a­mint hallom, a mi stickunkról értesülve nem helyeselte az udvarmester eljárását és megrendelte a több figyelmet. A hangversenyre bizony a garnison törzstisztjei közé az utolsó helyre nem mehetett az ország szuverenitását képviselő küldöttség. A delegátió mehetett, mert az személy szerint volt hivatalos és nem is­ képvisel semmit sem, de igen , egy­ rögeszmét. Hisz még azon karzati hely sem volt fentartott hely, hanem, ha jut vala hely, leülhettünk volna. A mint mondják, a karzaton csak hárman jelentek meg s azokból is kettő rögtön eljött, mivel még oly­ helye­sem kapott, hol látni lehetett volna. A mai bál egy ünnepélyes tolongás és még ünnepélyesebb izzadás volt. Majd 4000 ember nyülzs­gött a zenebarátok émelygősen utánzott középkorias ízlésben diszitett termében, melyen a töméntelen grif, szárnyas paripa és más fenevadaknál csak­­ lant van nagyobb számban s a képzelet ezen gri­maccai a mindent elözönlő aranyban fúltak el. A terem akusztikája felséges. Strauss a bejárat fö­­­lött levő második erkély magasából, hova látn is alig lehetett, tisztán harsogott 60 emberből állt zenekarával és nemcsak a zene, de a kezdésre adott jel is jól hallatszott. Hogy nem ünnepélyes tologást rendezett Bécs városa, azzal igyekeztek megc­áfolni a rendező ma­­­gistratus tagjai, kik gomblyukaikban a város czi­merét lobogtatták, hogy tánczrendet osztottak, mely­nek első lapján Gizela­s Lajos mellképei sötét let­tek. Mondanom sem kell, hogy a tánczrend nem­­ változott, mert meg sem kezdetett.­­ A zsúfoltság tarka sűrűsége virított az eme­leti karzatról, mely egyedüli és körülfolja a te­­­rem téglány­ alakú falait. A páholyok, melye­ket az udvar s a magas méltóságok foglaltak el na­­­gyobb kényelemben nem várakoztak, mint mi kö­zönség az est eseményeire, a császári család meg­­ érkezésére. Nem tudom, a várakozástól, vagy­­ hőségtől, vagy a természettől eredt-e azon szeszélye véletlenség vagy állandó valóság, hogy szép nőke sem közelben sem távolban nem fedeztem fel gyémántok alatt s a virágcsokrok mögött. Ha go­nosz nyelvű volnék, azt állítanám, hogy a magya miniszterekkel maradtak el, vagy épen a magya­r miniszterek maradtak náluk el, mert Szende kivi­telével őket látni nem lehetett. A rendezőség a magyar miniszterekről megfe­­­ledkezett, nem jutott eszükbe, hogy léteznek. Gu­ny­nak sem rész, de ostobaságnak sem. Jegyet , tyúkszem taposó nagy közönség közé épen a­z utolsó pillanatban kaptak. De bizony nem exceller­­iás dolog és nem is jöttek el. Szende eljött mé­g­pedig abban a sem nem szorító, sem nem bő­­ minden ellen védelmező honvédbukkancsban, mely i­s minap miniszteri exposéját rejtette volt. Külön­ben ő volt az egyetlen honvédtiszt, a kit látta szemem vigasztalására itt. A magas méltóságok közt mosolygott eg­yápaszem alól De Pretis úr piros orra, ott kék­eit osztrák lovas tábornoki egyenruhában Andrássy Gyula, ki az ünnepély menetét kérdezgette a szom­széd ősz Hohenlohetet. A diplomatia páholyaiban egjelentékenyebbek, voltak a vörös rezek, mert fel­t­ntek. A legnagyobb részt frakkban volt a közön­ség, de tele aggatva minden nemzetiségű és alakú és szinti érdemrenddel. A különbség csak az volt, hogy egyiknek a nyakán, másiknak a gomblyukában Pötyögött az érdeme. 11 óra előtt 10 perc­c­el érkezett a hymnus h­angjainak, számtalan hoch i­s ennek megfelelő mosolygás közt az udvar. Elől vezette, persze a ficzamos ugrándozással helyet csináló Magistrats- Herreket nem számítva, a császárnét Luitpold bajor hg. Utánuk kettesével Gizelát Lajos fog, Teréz bajor fhgnőt (és nem Este mint sürgönyöz­­tem) a császár, utánuk egyesbe jött a koronaörö­kös, aztán következett az udvar. Az orgona alá csinált emelvényen leültek a császári ház nőtagjai tizenegyen, a férfiak mögöttük állva maradtak, csak a császárnak a császárné mellett üresen hagytak egy széket, melyet nem foglalt el. A császár az 1-ső számú gyalogezred ezredi ruháját viselte. A koronaherczeg frakkban jelent meg, csak az aranygyapjúval volt diszitve. A királyné sötét gyöngyszín ruhája fehér csipke lepellel, melyet marabu­ tollpetytyek még lengébbé tettek, volt ékítve. Gizela frgnő rózsaszín latin, Teréz frignő kék selyem ruhát, mind szebbnél szebb gyémánt ékszerekkel viseltek. Egy félórai időzés után, mialatt a tolongás nőttön nőtt, mivel a rendezőség a tömeget nem hagyta pihenni, hanem német leleményességgel lánczot fűzött a tömeg közt és egyik oldalról a má­sikra nyomta, hogy akik már látták az udvar fényét, közelről helyet engedjenek az előre tolakodó hát­sóknak. A­blaktalan burgerek bezúzott cilindereik fölött szomorkodó szívvel s én a ruhámra, meg a kocsimra való hosszas, de bölcs várakozás fölötti boszankodással távoztam. H. H.­­—A bécsi közkiállítás miatt az élelmi és egyéb áruczikkek árfelszökkené­s­e miatt a közös minisztérium 538 ezer forint­tot kér a helyőrség évdij­a­s személyeinek pót­­dijja czimén és 140,200 forintot a helyőrség zsol­dos legénységének drágasági pótdijai való ellátá­sára. Az indokolásból a következő fontosabb rész­leteket emeljük ki: . . Az 1873-ik évben létre jövő bécsi közkiálli­­tás minden élelmi czikkek árainak a köztárlat tu­­lajdonképeni időszakán messze kiterjedő növeke­déséi idézi elő. Míg a birtokos­ osztályok aggodalom nélkül nézhetnek emez átmeneti baj elé, az előállítók, a ke­reskedők és az iparosok pedig sőt a munkások is készítményeik és szolgálmányaik árainak emelke­désében találják a megdrágult élelem fedezésére az eszközt, — ennek ellenében a rendes és kiszabott illetményeikre utalt, Bécsben mint tartózkodási he­lyükön levő hadseregbeli személyek létükben any­­nyival komolyabban fenyegettetnek, minthogy hi­vatásuknál fogva szolgálati állomásaikhoz kötve, egészen képtelenek lesznek hivatalos jövedelmük elégtelenségén segíthetni. Ha az áremelkedés fel- és lejáratának egyes változásait az egész 1873-ik évre egyenlően feloszt­va veszszük, akkor talán egy 30 százalékos állandó áremelkedés a valóságnak legjobban fog megfelelni. Bizonyítani nem szükséges, hogy ilyféle drá­gaság a háztartásban eszközölt legtetemesebb és legérezhetőbb megtakarítások által sem lesz egyen­súlyozható, és kivált a tisztekre nézve, a megszapo­rodott ruházati költségek következtében hosszasan tartó áldozatokat fog maga után vonni. Hasonló alkalomból a magán­vállalkozók hi­vatalnokainak a megfelelő pótlékot vagy megadták már, vagy pedig legalább bizonyos kilátásba he­lyezték,­­ és így tehát a hadigazgatás kénysze­rítve érzi magát, egy különösen ezen kivételes vi­szonyokra okvetetlenül szükséges segélyezést igény­be venni. A folytonosan növekedő drágaság hasonló módon éri a bécsi helyőrséghez tartozó, zsolddal el­látott legénységet is. A legénység élelmi czikkeinek valamint ru­házatának beszerzése tekintetében a hadsereg illet­mény-szabályzata által annyira ugyan van már gondoskodva, hogy a beálló árnövekedés esetén az egyúttal aránylag felemelt eledel­pénz a szükséges fedezési eszközöket nyújtsa és a ruha is beszerez­hető legyen. Minden többi kellékekre és főleg a tisztító­szerekre nézve, melyeknek árai már jelenleg is emelkedtek és még további növekedésnek is indul­nék, a közkatona kizárólag csak is zsoldjára van utalva, mely rendes viszonyok alatt már úgy is szűk, rendkívüli drágaság beálltával pedig egyál­talán elegendőnek nem lenne tekinthető. Azon oknál fogva, hogy a Bécsben és kör­nyékében levő hadseregbeli évi díj­as­­ személyek, valamint a legénység­is pótlékok kiszolgáltatása által azon állapotba helyeztethessenek, hogy a meg­­­drágult és szaporított szükségletet fedezni képesek legyenek, a közös hadügyminisztérium kényszerítve van, a fenntebb érintett viszonyok és események­kel szemben, a rendes szükségletben elő nem for­duló külön fedezésről gondot viselni. E mellett a kötelesség teljes érzetében a pénz­ügyi érdeket szem előtt tartva és azon megfonto­lásból indulva ki, miszerint ezen drágasági viszo­nyok súlya a hadsereg minden személyeire, az il­letékek különféle magassága miatt, egyenlően nem hárul, a közös hadügyminisztérium már kezdettől fogva is azon személyek teljes kárpótlásának meg­szavazásától elnézni és tekintettel a létveszély na­­gyobb kisebb mérvére csak­is az élelmi pótdijjat véli szembe tarthatni. Azon határig korlátozva tehát a czélnak megközeli­őleg megfelelne, ha a bécsi helyőrség évi dijjas személyeinek az évi fizetéseikhez, az 1873-ik év 12 havi tartamára, és pedig az V. napdijosz­­tálytól kezdve egész a 2.100 évi, forintot élvezőikig lefelé (I. csoport) egy tízszázalékos, továbbá az­­ 1.200 forintból álló évi fizetésig (II. csoport)­­ egy­­ tizenöt százalékos, — és innentől kezdve mind a­­ többi Bécsben állomásozó évi dijjas személyek ré­­­­szére (III. csoport) egy huszonöt százalékos, végre pedig a Bécs környékén elhelyzettek számára egy - húsz százalékos pótlék engedélyeztetnék és e sze-

Next