Ellenőr, 1873. május (5. évfolyam, 100-125. szám)
1873-05-26 / 120. szám
Előfizetési árak Égészéne . . 20 frt. — kr. | Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre ... 10 n — „ [ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. az. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem TIValkot,ut.k. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 120. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn 8 ünnepre következő napon. Budapest, vasárnap, május 26. 1873. A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor utcza 6. sz.) intézendők, Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, náilur-is terv. sí 6. sz. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bálvány utcza 6. sz. alá intézendők. V. évfolyam. TÁVIRATOK. Versailles, máj. 24. (Nemzetgyülés.) Thiers szót emelvén, mindenekelőtt kijelentette, miszerint magára vállalja a kormány politikája felőli felelősséget s azt mondja, mikép azon kérdés, — »vájjon köztársaság-e vagy monarchia?“ — képezi a mai vita tárgyát; a republika a népben roppant többséggel bír. Francziaországnak erős kormányra, nem pedig szórt kormánya van szüksége. Thiers elősorolja kormányának eredményeit és a provisorium hátrányait ismételve kijelentvén, hogy maga a szükségesség utal a republikai kormányformához való ragaszkodásra és a monarchiát a gyakorlatban lehetlennek tartja. Megvilágítja az alkotmányjavaslatok conservativ elveit és az egyik részről azon áldozatot kívánja, hogy a republikára szavazzon, s a másiktól pedig, hogy a nemzetgyűlés továbbra fenmaradjon, oly törvények alkotása végett, melyek a republikát véglegesen szervezik. Folytatólag azt mondja: ,,Az utolsó választások nem voltak rajtütők, mert azok részleges választások voltak és kinyilvánítja, miszerint netáni dictátorság vesztet jelent ; a szélsőségek közötti egyedüli középút az előterjesztett alkotmányjavaslatokban található (Helyeslés bal felől.) — Miután még Perner beszélt — a vita befejeztetett. Ernőül azon napirendet indítványoz, mely a kormánykérdést nem veszi tárgyalás alá, csak határozottan conservativ politikát kíván és sajnálattal emlékezi az utóbbi miniszteri választásokat, melyek az ország conservativ érdekeivel nincsenek összehangzásban. — Dufaure csak egyszerű napirendet akar elfogadni. Az utóbbi 362 szóval 348 ellenében elejtetik. Versailles, máj. 23. (Későn érkezett.) A nemzetgyűlés ülése. — Jelen vannak: Thiers és valamennyi miniszter. — Dufaure közli a miniszteri tanács határozatát és kinyilatkoztatja, miszerint az interpellate Thiers felelősségét érinti, ki használni fogja szelhatási jogát. —trroglie megtámadja a jelen kabinetet, mely az országot nem nyugtatja meg és nem egyéb, mint egy a radicálisoknak adott concessio. — Nem csupán nyilatkozatra van szükség, — mondja — hanem conservativ cselekvényekre. — Dufaure beismeri a legutóbbi választások veszélyességét, a leghathatósabban visszautasítja a radicalis doctrinákat és azt mondja, elérkezettnek látjuk az időt, a republikánus kormányt elismerni. Ezután ülés zárta. Versailles, máj. 24. A nemzetgyűlés folytatólagos ülésében a kormány által elfogadott egyszerű napirend elvettetése után az Ernell által javasolt napirend fogadtatott el 360 szóval 344 ellenében ; az ülés valószínűleg folytattatni fog. Páris, máj. 24. A nemzetgyűlésben történt szavazás eredménye Párisban nagy feltűnést okozott. Berlin, máj. 24. A „Staatsanzeiger“ a kir. kancellár egy kibocsátványát közli, mely szerint a lazaristák, a szentlélek papjai, a szent „Jézus szivei-nek társulatai, mint a jezsuita renddel rokon rendek hat hó eltelte után beszüntettendők. Berlin, máj. 24. (Az „Ellenőr“ távirata.) A felső egyházi tanács a Sydow-féle felfolyamodási panaszokra előadókul az egyenetlenség jogi részéhez Hermest, a theologiaihoz dr. Dornert, felső consistorialis tanácsosokat, rendelte ki. Prága, máj. 24. Ma történt Slulesch polgármester beigtatása, aki az esküt a helytartó kezéhez tette le. A helytartó beszédére a polgármester válaszolt, köszönetet mondva a megerősítésért, beszédét háromszoros „Slavá“-val ő felségére végzé, aztán ünnepélyes isteni tisztelet tartatott. Szt.-Pétervár, máj. 23. Ma a persaschah tiszteletére katonai diszgyakorlat tartatott 42 gyalog-zászlóalj, 34 lovas-század és 122 ágyúval. A czár a schahval 12 órakor nyitott kocsiban ment a f fgyakorlat megszemlélésére. Pa ris, május 24. (Zárlat.) 3°/0-es jöv. 54.60, 4*/1'/ esövedék 77.25. Olasz jövedék 62.55. Államvasut 7.42.—, Credit möblier 397. Lombard 421. Consolok —kölcsön —, Északnyugoti vasúti —Magy. kel. vasút — 1871-ki kölcsön 86.35, 1872-ki kölcsön, 87.47. 4. bérlet szinnel Budapest, vasárnap, május 25 . CSIKÓS. Eredeti népszínmű 3 szakaszban, dalokkal és táncre írta Szigligeti. Zenéjét szerző Szerdahelyi kezdete 7 órakor. MIKLÓSY SZÍNHÁZ. Budapest, vasárnap, máj. 27. Gaveaud, Minard és társa, vagy: Egy franczia nagykereskedőház. Franczia vígjáték 3 felvonásban. Kezdete fél 8 órakor. NEMZETI SZÍNHÁZ. BUDAI SZÍNKÖR. Budapest, vasárnap, május 25. Párisi élet. Operette 5 felvonásban. Hétfőn, május 26-án „Férj az ajtó előtt“ és „G a- 1 a t h e a“ Operettek. Kezdete 7 órakor. Barátom Lajos! Megvallom, hogy mostanában, ha napi teendőimtől reáérkezem, és ha az eső miatt nem mehetek kertembe, hogy a kisded gyümölcsök fejlődésében gyönyörködjem, magam is a börzéről s a börzén folytattatni szokott speculatióról elmélkedem. Ne csodálkozz, vagy ne sajnálkozz rajtam : a bécsi miseriában directe nem vagyok érdekelve, még az az emberies elven alapult kisegítő pénztár sincs, melynek ez idő szerint alelnöke vagyok: Homo sum etc. Ezért érdekel engemet a börze és börze-speculatió is. Régen látom és tudom én azt, barátom, hogy a közvagyon elosztása, használata s exploitatiója sok államban és napról-napra nagyobb terjedelemben az improbitást táplálja és neveli. A Catók már régen is kivételek voltak a Verresek mellett, elismerem, de nem vigasztal. Nem akarom most e rövid levélkében sem a bécsi tényeket qualifikálni, sem az előidéző okokat meztelenre vetkőztetni: magyar embernek kínos műtét lenne ez, mert keserű emlékeket idézne fel. De nem tagadom, barátom, hogy mint egykor a franczia-német háború modora és vége, úgy most a bécsi válság miatt feltettem magamnak e kérdést: Vájjon Európában és a mi korunkban egy felsőbb civilisatió kezdődik-e, vagy egy rothadt társadalom hull széjjel ? Vájjon az átalakulás, mit szerte annyiszor emlegetünk, a sülyedés és szolgaság, vagy pedig az emelkedés és szabadság részére történik-e ? és vájjon az a roppant erő, mivel a becsületes munkások, vagy csak a hatalmasok és kiváltságosak előnyére fogna szolgálni ? Nem sondírozom a betegséget és sebet, melyből minden életre való nép gyógyulni törekedik; inkább vigasztalom magamat a latin költővel és a jelen rútságának daczára hiszem és vallom : „humanitás inclinat in melius.“ De hogyan nőtt ily nagyra a baj ? A siker, barátom, mindig nagy kortes. ” Korunkban nagyon sok olyan hirtelen meggazdagodás történt, mely a büntető és kereskedelmi törvények szerint legális, de a tiszta lelkiismeret előtt teljesen illegális. A hirtelen meggazdagodottak szerencséje a gyenge jellemű és felfogású embereket, a kiknél az anyagi jólét szomja elébb jár és inkább sürgeti a kielégítést mint az erkölcsi érzék — megrendítette, elbűvölte. Én soha nem voltam börzén, mostanság még a piaczokon és közhelyeken is keveset forgolódom, de azt mégis tudom, hogy most igen sok embernek a mór a meggyőződése és abból folyó nézete, hogy a gazdagság minden forrásai között leghaladatlanabb a munka. Hogyan történhetett, hogy ez a veszélyes nézet igen sok embernél a religia, a filozófia és a morál helyét is elfoglalta? Mert az állami és társadalmi vagyonból azok, kik a hatalom kegyét egy vagy más után megnyerhették, kevesebb fáradsággal gazdagodhattak meg, mint a munka által; mert institutiója és adórendszere által igen sok állam maga mozdítja elő a játék dühét; mert speculatió által és a börzén a más vagyonát úgy lehet elorzani, ellopni, hogy a törvény és igazság a tolvajt nyakon nem csíphetik. A börze-üzlet valóságos hadfolytatás lett és ott a háború legújabban is sanctionált, a divatú törvényén kívül más törvényt nem is ismernek. A háborúk még korunkban is mindig úgy végződnek, hogy a győztes fél békét (?) diktál kalózmodorban. — Regis ad exemplum etc., tehát a börze is. Én úgy láttam, hogy concessiók és börzespeculatiók útján gyűlt gazdagság bizonyos nyegleség és corruptio nélkül nem gyűlhetett. — Kisértse meg bárki ismeretsége köréből a hirtelen meggazdagodottak közül felsorolni ötvenöt-százat, vagy a mennyit tud, és azután kérdezze meg magát, hogy hányról tudná elmondani azt a szép magyar dicséretet: „talpig becsületes ember“. A speculansoknak és concessionariusoknak subalternusok kellenek. A hírlapok szerint mennyi akad ezek közül, ki azt mondja mit egykor a kézre került Pugotseff mondott második Katalinnak: „ő sem nagyobb zsivány mint principálisa“ és ezzel absolválják is magukat saját lelkiismeretök előtt, a társadalom pedig már anynyira civilizálódott, hogy az ilyenek mellett enyhítő körülményeket keres és hoz fel. A háziurak az arithmetika ellenére csak szeszélyből évről-évre felébb csigázzák a lak- és boltbéreket. — Mi ennek a következése? Hamisított kenyér, hamisított bor, hamisított tej, szóval hamisított mindén. —A hamisító enyhítő körülménynek hozza fel, hogy a házial nagyobb arányban csal és fosztogat mint ő, s ezzel lelkiismeretével quittelt. Barátom, a scandalumok egymással solidaritásban vannak. — És fájdalom, de úgy van, hogy a logica a roszban és rontásban mindig sebesebben működik, mint a jóban és építésben. De azért a történelem, s mondhatom saját tapasztalatom szerint is vigasztal az a tudat, hogy a baj mindig inkább az uralkodó eszméktől, institutióktól és nézetektől függ, mint az emberi természettől, tehát orvosolható. Mennyi egylet alakult már tűz- és jégkár ellen, hátha egyszer az egész társadalom egy jó perezében biztosító-egyletté alakul a rablók, tolvajok — és legyen a legártatlanabb kifejezés — a parasztiák ellen. A nyereség könnyű módja bizonyos körökben kiszorította ugyan a munka szeretetét, de előbb-utóbb mégis érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a munkát csak munka fizetheti meg, és becsületesen meggazdagodni csak becsületes munkával lehet. Még egypár megjegyzést egyéb dolgaitokról. Az államférfi sokszor kénytelen választani nem aközt, mit jónak vagy rosznak tart, hanem a rosz és roszabb között. — A magyar kormány, mikor a bank-acta felfüggesztéséhez helyeslőleg járult, szerintem a roszabbat választotta a rosz helyett. — DA* \5u voMiMdiHili. ooooj. ilv/ixtello tOfVCly mindig az igazság bankrolja: teljesen igaznak látom ezt a bankadtó felfüggesztésével is. Az escompte-bankról beadott törvényjavaslat felett folyt tárgyalásból reméllem kezdem, hogy még egy jó törvényünk lehet az összeférhetlenségről. Örvendek, ha lesz, mert képviselőség fizetéses hivatallal, vagy — más szókkal — az a jog, hogy valaki ellenőrizze a kormányt azzal a kötelességgel, hogy pénzért szolgálja azt, össze nem férhet, mert mindenhol kevés az olyan jellemes ember, ki fizetését lelkiismeretéért és meggyőződéséért fel tudja áldozni. Mikor 1764-ben Beccariának a bűnök és büntetésekről irt nagy munkája megjelent, a velenczei kormány elhatározta a munka ellen e záfolot, fogadni és fizetni. Egy Fachinei nevű szerzetes vállalkozott, ki fizetésért a tortúrát, az inquisitiót és a zárt törvénykezést Beccaria hatalmas támadása ellen védelmezte. Lehet, hogy nálunk is lesznek, kik egy vagy más érdekből a c um u l ust védelmezni fogják ; de ti, kik az elvet és nem a múló érdekeket védelmezitek, legyetek mint szikla rendületlenek, mert független törvényhozás nélkül soha nem lesz szabad magyar haza. Nem írok már többet, mert oszlik a felleg, és megyek széjjelnézni a kertbe. Életet örömmel kíván neked Amicus. Kolozsvár, 1873. május 20. Az országházból. A Cohner-féle váltó-ügy tárgyalása ma nagy közönséget, gyűjtött a képviselőház karzataira, mi eléggé bizonyítja mily élénk figyelmet keltett e kérdés mindenfelé. Nem is ok nélkül. Egy részről ugyanis a miniszteri felelősség komolysága, más részről pedig a kormány igazságügyi osztályának ügykezelési megbízhatósága volt szőnyegen, s egyik sem vesztett fontosságban az által hogy a hivatalos tévedés által okozott kár megtérítésére letétetett a pénz az utolsó órában. Mert éppen abban áll a baj, hogy még ezen kártérítés is csak az utolsó órában vagyis akkor történik, midőn már az országgyűlési legmagasabb ítélőszék elé került az eset. Miféle szakismeret, rend és ügyvezetés lehet ugyanis azon igazságügyőrségnél, ahol a kérdésbeni hiba előfordulhat anélkül, hogy iránta az illető miniszter hónapokon át, csaknem egy "egész évig, tudomással bírna, s anélkül, hogy midőn — a nyilvánosság közlönyeinek felszólalása folytán — a dologról végre tudomást nyer, a szigorú vizsgálat elrendelését rögtöni kötelességének ismerje? Az ily állapot nem bír azon kellékekkel, melyek a közigazgatás helyes menete iránt hitet és tiszteletet ébreszthetnek az országban. S megjegyzendő, hogy itt nem is egy, hanem két miniszter volt azon boldog tudatlanságban, melynélfogva egyik sem tehetett semmit. Bittó úr elbeszélte ma egész egyszerűséggel a ház szine előtt, hogy ő bizony meg sem álmodta az egész históriát s csak a napokban és illetőleg a kártérítésre szorittatás iránti ügyvédi figyelmeztetés által hallotta meg, mi történt az ő minisztersége alatt, mert különben intézkedett volna a kár megtérítéséről már régebben is. Hasonló tudatlanságban élt — múltkori és mai előadása szerint — Pauer úr is mindaddig amíg — a múlt év végén — a megkárosított félnek ügyvédje panaszt s illetőleg kérvényt nem nyújtott be a dologban; csakhogy Pauner úr ekkor sem tartotta szükségesnek akár a fegyelmi vizsgálat elrendelését, akár a kártérítés iránti intézkedés megtételét. Nem ereszkedünk annak fejtegetésébe, hogy Bittó nyilatkozatának hordereje mily helyzetbe juttatá Pauer okoskodásait; ezen krach iránt igazodjanak el maguk közt; mi csak annyit mondunk mindkettőnek szavaira,hogy az ilyen önvédelem nem emeli a kormány tekintélyét. S igen valószínű, hogy ma ezen szempontból kivált — Tisza Kálmán nagy hatású beszéde után — a minisztérium egy igen éles leckét is kapott volna, ha a szavazásra nem gyakorol befolyást a Deák iránti tekintet, kinek szenvedő állapotát, mialatt a Zsedényi által tett indítvány mellett szólott, mély részvéttel észlelte az egész ház. Az ügyre nézve — mellőzve minden további vitát felette, főleg az oly prókátorkodással szemben mint amilyenre „több miniszteriális hivatalnok“ buzgó ügyetlensége vállalkozott a „Pesti Napló“ ma reggeli számában — még csak egy észrevételünk van és ez Csemegi urat illeti. Hibát követhet el, tévedésbe eshetik minden rész szándék nélkül bárki, mert hát ember. De ha egy államtitkárt ér az ilyen szerencsétlenség, annak, a mi felfogásunk szerint, első kötelessége az, hogy elmenjen miniszteréhez rögtön és szóljon hozzá ilyenformán . Uram! én egy sajnos hibába estem akaratlanul de kétségtelenül. E hiba által kárt szenved bizonyos egyén s csökken a minisztérium ügyvezetése iránti bizalom. Tartozom tehát megtéríteni a tévedésem által okozott kárt s lemondani állomásomról, melyet nem töltöttem be úgy mint akartam, így cselekedve nem lesz joga panaszra senkinek, a kormányt pedig nem érheti miattam semmiféle támadás és kellemetlenség. Ha Csemegi ur ily modorban jár el, mihelyt tévedését belátta, ma egészen más állása lenne a közvélemény előtt s nem szerzett volna rész napokat a minisztériumnak. Csemegi ur azonban másként járt el s az eredmény az, hogy a minisztériumnak sok bajt csinált, a maga részére pedig tarthatatlanná tette az államtitkárságot, ha mindjárt erre — pro forma és egy kis időre — megmarasztották is. Horánszky Nándor ma is és minden oldalról elismerést nyert azon tapintatos modorért, melylyel e fontos kérdést előhozta és indokolta. „A magyar királyi pénzügyminisztérium öt évi működése 1867—1871- ig.“ E czim alatt egy 208 lapra terjedő kötet osztatott ki ma a képviselők között. A miniszter megbízásából hivatalos adatok alapján szerkesztették b. Pongrátz Emil és Lukács Béla. — Ismertetni fogjuk legközelebb. Ezzel együtt osztattak ki: Péch Antal osztálytanácsos jelentése a selmeczi és diósgyőri kerületben és Rézbánya vidékén létező állami bányák és kohók állapotáról. — Prugberger József m. k. miniszteri tanácsos és bányaigazgató jelentése a fejérpataki és kabolapojánai vasgyárak jelen állapota és jövője tárgyában. — Vélemény a nagybányai és kolozsvári bányakerületben fekvő kincstári bányamüvek állapota, müveltetése vagy felhagyatása iránt. Előterjesztik Grimm János és Faller Gusztáv. Az 1873. és 1874. évi netto budget is kész, mint tegnap röviden érintettük. A rendes bevételeknél kitüntettetett, mily °/0. arányban áll az egyes bevételi ágazat az évi nettó előirányzat teljes összegéhez; a rendes kiadásoknál pedig kiszámíttatott, mily '/1 arányban állanak az egyes kiadási ágazatok összegei a nettó bevétel főösszegéhez. Tegnapi közlésünkben a pénztári eredmények és zárszámadások említésénél hibásan áll az 1873. évszám 1872 helyett. Krassómegyéből nagyobb mérvű munkás-zavarok hirét jelenti a távirda. A határszélen levő bogsányi német munkások fellázadtak s a megyei hatóság képtelen a zavar elfojtására. A kormány, mint a „P. N.“ hallja, azonnal honvédséget rendelt ki a zavar színhelyére. Az igazságügy miniszter a következő kör rendeletét intézte az összes e. f. kir. bíróságokhoz : Többször előfordult már az az eset, hogy hazai bíróságok az osztrák cs. kir. pénzügyi hatóságoknak magyar honosok ellen jövedék-kihágási ügyekben hozott ítéleteit, nemcsak az azokban kiszabott birság behajtása, de a birság behajthatlansága esetére megállapított fogságbüntetés végrehajtása tekintetéből is foganatosították. Minthogy azonban a jövedék-kihágási ügyekben hozott ítéletek természetüknél fogva büntető ítéletek és minden állam sarkalatos elv gyanánt ismeri el és alkalmazza azon szabályt, mely szerint saját területén csakis az ő büntető hatóságai által hozott ítéleteket engedi végrehajtatni még akkor is, ha az, a ki ellen az ítélet végrehajtandó volna, ugyanazon állam polgára, a melynek bírósága a büntető ítéletet hozta, tekintettel az 1868. 54. sz. 61.—63. §- ra is, melyek szerint ő felsége többi országa és tartományával egyedül polgári ügyekben hozott bírói ítéletekre nézve áll fenn viszonosság, utasítom a bíróságokat, hogy az osztrák cse kir pénzügyi hatóságoknak jövedéki kihágási ügyekben hozott ítéletek végrehajtására irányozott megkereséseit ezentúl ne foganatosítsák. Egy másik kör rendelete az igazságügyminiszternek a következőket mondja: Felmerült kételyek eloszlatása czéljából értesítem a kir. bíróságokat, hogy a bélyeg s illetékek tárgyában alkotott I. évi IX. törvénycikk határozatai által, az illetékszabás 13. tétele 16. pontjának jegyzetében foglalt azon szabály, mely szerint a keresetlevélnek csak három példánya szerelendő fel a szabályos bélyegjegygyel, annak többi példányai pedig a felzetekre szabott bélyegilleték alá esnek, mégpedig csak az első ívet illetőleg, a többi ívek illetékmentesek, el nem törültetett, és ezen szabály továbbra is teljes érvényben fentartottnak tekintendő az említett törvénycikk 1. §-a alapján. Azon rendetlenségek elhárítása végett, melyek az útonczoknak minden év október 1-én történendő behívása alkalmával előfordulnak, egy körrendeletet bocsátott ki a honvédelmi miniszter. A rendelet szabatosabban körülírja a községi elöljárók törvényes teendőit. Meghagyja, hogy azon újonczokról is tartoznak nyilvántartási jegyzőkönyvet vezetni, kik illetőségi helyükről október 1-én túlterjedő időtartamra távoznak el, s az erről szóló kimutatást a járási tisztviselőnek minden év sept. 15-éig beküldeni. Tartoznak továbbá, a közvetlen berendelést eszközlő községi elöljárók a behívottak ajánlati bizonyítványát e szavakkal : „tettleges szolgálatra“ láttamozni. Ez lényege a rendeletnek. Bács, május 22. (Saját levelezőnktől.) Ismét azon szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy a botrányok tárházát, melyet a magyar kiállítási bizottság által véghez vitettek, egy újabb adattal vagyunk kénytelen szaporítani. Egy szegedi szitásmester — Hallner Márton — szakértők tanúsága szerint oly szitákat küldött fel a közkiállításra, melyek unicumok a maguk nemében az egész országban. A szerencsétlen kiállító tárgyait, a bizottság hanyagsága folytán, az a fatalitás érte, hogy az utóbbi esős napokon, portékája szabad ég alatt lévén ma már annyira elázott, hogy az nemcsak ki nem állítható, de még nem is használható. A közkiállításon sajnosan kell nélkülöznünk a magyar osztályban a kiállítók jelenlétét. Kiállítóink nagy része vagy fel sem jő, vagy csak anynyi ideig időz itt, míg szekrényét berendezi, azután eltávozik, anélkül hogy megbízottak által helyetesítené magát. Vegyenek példát a külföldi iparostól, hol majd minden szekrény mellett ott áll azon kiállító, vagy megbízott, kitől a közönség igen szívesen veszi a magyarázó felvilágosításokat. Ha a közönségnek magyarázója van, sokkal nagyobb figyelemmel is szemléli a tárgyakat; itt tehát a szigorú gazdálkodásnak nincs helye. Úgy tudjuk, hogy a használhatón hivatalos katalóguson kívül, mely az összes nemzetek kiállított tárgyait volna hivatva tartalmazni — egyes országos bizottságok is kibocsátják osztályuk katalógusát. Ho wv . . tett. yaev mit teend e téren a magyar Kormánybiztosság, azt mi sejtem »v... . -gyünk képesek, mert a terv megpenditését sehol sem hallottuk. A magyar osztály nevezetesebb kiállításai között kell megemlítenünk S ch u n d a V. I. országszerte ismert hangszerkészítő kiállítását is. Kiállított tárgyai közül általános feltűnést azon gyönyörű rózsa,ében, dió és palisanderfából készült 500 frtos czimbalom költ, melyen már két nap óta játszik Makay Pali, Berkes Lajos jobira czimbalmosa, ki már a párisi kiállításon is nagyon kitüntette magát. Midőn a zongora hangjával versenyző czimbalom megszól, különösen a külföldi kiváncsiak serege csoportosul körülé, kik előtt e speciális magyar hangszer ismeretlen. A czimbalom azonban, úgy szép hangjánál, mint kitűnő kezelésénél fogva teljes elismerést vívott ki. Schunda a czimbalmon kívül még 32 különféle fúvó és vonó hangszert állított ki. Van közöttük Schundának több saját találmánya, melyek szakértők részéről igen méltányoltattak. Ilyen például crevetillából készült fuvola, melynek eddigi hangolási nehézségeit Schunda ur tökéletesité. Ezen igen alkalmasnak talált javított hangszer Nikolics fuvolász ur birtokában van. Nagy érdekkel szemlélik továbbá a szakértők azon szintén saját találmányu puszpángból készült oboát, melyet elkészülte után rögtön megvett Richter János úr, a nemzeti színház karmestere. Található még a diszes szekrényben több könnyű technikával dolgozott clarinette, több trombita, vadászkürt, harsona stb. stb. s amit legelőször kellett volna említenünk, azon hangversenye up hon ion, mely unicum nemcsak a magyar, hanem bármely neuraet hangszer kiállításában is. Ez hasonlókép Schundaur javított hangszere, állván négy hengerből. A nagy szabatossággal készült hangszert Wahl karmester úr vette meg. Általában véve, az említett kiállítást méltányolnunk kell, mert az nemcsak a hasonnemű magyar tárgyak között a legkitűnőbb, hanem a külföld leghíresebb gyártmányaival is fényesen kiállja a versenyt. Holnapra a királyné ő felségét és Károly Lajos főherczeget várják, kik megígérték eljövetelüket, hogy a czimbalmot hallhassák. A „Times“ Magyarországról. A „nagy névtelen“ május 21-iki száma vezérczikkben szól hazánkról, s többek közt ezeket írja: „A walesi herczeg fogadtatása a magyar fővárosban új és teljes bizonyítékot nyújt, hogy a rokonszenv és becsülés Anglia irányában ki nem halt a magyarok szívéből. Miért, hogy Magyarország ily őszinte jóakaratot tanusít Anglia iránt ? — Kész, hagyományos felelet* erre, mert a két ország, egyenlően szereti egymást, s e felelet helyes, bár a magyarázat, mely rendesen kisérni szokta — szerencsére — kevésbé pontos. Azt monnják, Magyarország is, miként Anglia aristokratikus ország, hazája nagy kiterjedésű birtokok urainak, kik szenvedélyesen szeretnek lovat és sportot. Ha csak ennyit lehetne Angliáról mondani, bizony nem volna az az ország, ami. Magyarországnak szintúgy, mint Angliának, sokkal többje van. Európának egy országa sem tett nagyobb haladás az évszázad lefolyt negyedében, mint Magyarország. És nincs város Európában s nagyon kevés van Amerikában, mely ugyanaz idő alatt annyira emelkedett volna, mint Pest. A Duna két partja 2 mértföldnél nagyobb hosszúságban rakparttá épült s mentében árucsarnokok, raktárak, üzleti irodák emelkednek, a forgalom és kereskedés nem csekélyebb élénkségével, mint a Liverpool dockjaira néző árucsarnokoké és irodáké. Sik, búzatermő föld nyúlik a mesze láthatárig beláthatlan kiterjedésben le a Dunavölgyén a fekete tengerig. Nyugati Európa búza szükségletének nagy részét fedezi e síkság, s csupán a szállítás költséges volta akadály