Ellenőr, 1873. június (5. évfolyam, 126-148. szám)

1873-06-04 / 127. szám

t­ ávol keleti államban ez után el fog üilzetni, meg-­e­­rősitést nyer. — Belföldiek, mint hallik, helyi b­­ankokat szándékoznak legközelebb felállítani. — Mi a japáni követség, mely Európában teszi körútját, n igen szívélyes elbucsuzás között hagyta el Rómát . 3 útját Milánón át folytatja Lissabon felé, Spanyol­­r­­rszág megkerülésével, hova nem fognak ellátó­­d­gatni, minthogy ők Amadeus király számára hoz- e­nak magukkal leveleket, a jelenlegi kormányt azon-­s ban nem létezőnek tekintik. s _________ . n . . r A hivatalos lapból. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére a pesti ítélőtáblához rendes birákká ; B­o­­r­besz Lajos, a kőszegi vegyes bíróság volt elnökét; P­a­n­­c­s­o­v­i­c­s Antal, a szolnoki törvényszék elnökét; S­z­­­o­b­o­d­a­i János, a pesti törvényszék biráját, és dr. K­i­s­s József, a pesti ítélőtábla pótbiráját nevezem ki. Kelt Schönbrunnban, 1873 évi május hó 27-én. Ferencz József s. k. Pauler Tivadar, s. k. A kir. igazságü­gyminiszterTörőcs­ik Endre nagy- ,a kátai járásbirósági joggyakornokot ugyanoda Írnokká, a­­ pestvidéki törvényszékhez Írnokká Kovács Albert ugyan­­ottani telekkönyvi dijnokot, és a belényesi kir. törvényszék-­­­hez jegyzővé Toperczer Kálmán igazságügyminiszteri - fogalmazó-gyakornokot nevezte ki. A vallás- és közoktatási miniszter az országos minta- s rajztanoda és rajztanárképezdéh­ez az ékitményes és iparos­­ rajzolás szakmájára rendkivüli tanárrá Rauscher Lajost, és a fametszészeti szakmára segédtanárrá M­o r e 11 i Gusz-­­ távot nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter Uhl Károly időleg nyu­­­­galmazott adószedőt I-fő osztályú számtisztté, és Parin­­­tézy József adóhivatali tisztet III-ad oszt számtisztté ne­ . VGZIG kis budapesti kir. főügyész ifj. Huber Károly pesti­­ kir. törvényszéki írnokot a pesti kir. ügyészséghez Írnokká­­ nevezte ki. . . ....­­ A magyar kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi mi­nisztérium Kővárvidékébe kebelezett Kapnikbánya­­ község részére hetenkint szombaton helypénzszedési joggal , marhavásárral kapcsolatos hetivásár tartására engedélyt adott . A vallás- és közoktatási miniszter a pancsovai pol­gári iskolához Lépes Péter nagyszebeni főelemi tanítót a­­ magyar nyelvtan tanítójává nevezte ki. Az gazságü­gyminiszter a verseczi törvényszék mellé­­ birósági végrehajtóvá Dehelyán József, sósdiai községi , jegyzőt, a nagy-kikindai törvényszék mellé birósági végre­hajtóvá Szabó József megyei volt esküdtet és városi ta­­nácsnokot, a pápai kir. törvényszékhez jegyzővé K­e­s­erű Elek ottani törvényszéki aljegyzőt, K­ó­c­z­i­á­n Jenő szt.­­lőrinczi kir. járásbirósági bijnokot ugyanoda írnokká, a gyergyó­szentmiklósi kir. törvényszékhez jegyzővé Gaál István ottani aljegyzőt, és a székesfehérvári kir. törvény­szék mellé birósági végrehajtóvá S­z­ő­l­ő­s­y Endre ottani kir. járásbirósági írnokot nevezte ki. A pénzügyminiszter a pénzügyminisztérium erdészeti osztályához Scherffel Róbert m. kir. főerdészt I-ső oszt. főerdészszé és Szabó Adolf m. k. erdészeti fogalmazót Il-od osztályú főerdészszé nevezte ki. Az aradi m. k. pénzügyigazgatóság Vikol Antal szám­­gyako­rokot irodasegédtisztté nevezte ki. Marosszéki G­ö­c­s községnek törvénykezési tekintet­ben a marosvásárhelyi kir. törvényszék területén szervezett nyárád-szeredai kir. járásbíróságtól a marosvásárhelyi kir. járásbírósághoz leendő csatolása folyó évi május hó 26-án 17,901 sz. a. kert igazságügyminiszteri intézvénynyel el­ren­deltetett. Az idézett rendelet 1873. évi julius hó 1-jével lép életbe. ___________ S­PORT. — A Derby-nap eredményéről már érte­sítettük olvasóinkat. Váratlan volt az s majdnem hihetetlen még akkor is, mikor már halomra dön­tötte a „kegyeltség“ osztogatóinak metértő combina­­tióit. — Kaiser és Gang Jorvard hírnevére voltak legszebb combinatiók alapítva, de volt erős hoch­­stallarista párt is, s tulajdonképen megállapított kegyelt egy sem. Azonban Doncaster szóba sem jött, s ennél még a franczia Montargis is erősebb bizalomnak örvendett a fogadók között. A kegyel­tek közül valamelyiknek okvetlenül nyernie kell.­­ Ez volt az általános feltevés, s általános csalódás követte, midőn Doncaster, az outsider, minden szakszerű­ combination és kegyelten keresztül vág­va elsőnek ért a czélhoz. A nap ezen váratlan hőse első tekintetre, úgy takarói alatt nem igen megnyerő jelenség, de ha kibontják mezéből, bámu­latosnak bizonyul s eléggé megjutalmazza a meg­tekintést — különösen mióta a Derbyt megnyerte. Tény, hogy nem valami nagy pompás, mutatós ló, de hosszú, mély telivér, izomteljes, s szerszám nélkül gyönyörűen fest. Mint Claimont, Doncaster is mindig kitartó természetű volt, s kérdés, nem volt-e Newmarketben már jobban elkészülve a futásra, mint trainelte róla féltéve, s ha valaha volt ló, mely megjelenéséből kilátszott, hogy 2 mértföldnyi fu­tamnak előnyt ad az egy mértföldnyi felett, bizo­nyára Doncaster az, aki a czélnál megérkezve a verseny legkevésbbé kimerült lova volt, s egy eset­leges vállkarc­olást leszámítva, minden sérülés nél­kül ugyanazon könnyed, hideg nemtörődéssel a tömeg csodálatát, a­milyennel volt kicsinylő lené­zése iránt. Doncasternek jó állása, hosszas marja és telt nyergelése van, előteste igen finom, kivéve, hogy lapocskái kissé rövidek és meredtek. Feltűnő­­­leg jó és erőteljes patában, s szép tetszetős láb­szár és csánkja van. Mindazonát térdében bizonyos meredtség látszik, s könnyűség az alcsontokban ; de testében ritka egyöntetűség van, inkább izmos mint húsos, a mint azt bebizonyitá a könnyűség, melylyel nyert. — Doncaster sir Tatton Sykes nevelése, s mr. Merry 1000 guineáért vette meg Doncasterben. Innen új neve, mert azelőtt „All Heart and No Peel“ volt képtelen neve. Stockwell hanyatló korának fia s fenn akarja tartani kitűnő ősének hírnevét, minthogy már az ascoti nagy és Leger-díjban s a Prince of Wales stakesben is ér­dekelve van. A Derby és a sportfogadások a parlament előtt és a sajtóban. Az alsóház május 27-ei ülésén Gladston indítványozta a ház elnapo­lását jun. 5-kéig. Erre felállott Hughes képviselő s kijelente, hogy az indítvány ellen nincs kifogása. Sőt ellenkezőleg ő és elvtársai hálával tartoznak a kormánynak, amert a pünkösdi elnapolás szo­kásos idejétől eltért s megóvta a parlamentet a megaláztatástól, hogy külön­ bókot legyen kény­telen megszavazni egy nemzeti sport­ünnepélynek, mely, szóló véleménye szerint, minden egyébnél inkább rontja meg az ország erkölcseit Szóló azért emel szót ez alkalommal, hogy emlékezetébe hozza a háznak a betting-billt (fogadási törvényjavaslat), mely két év előtt a Derby-elnapolás alkalmával a ház elé terjesztetett, de akkor majdnem egyhangú volt a vélemény, hogy lesz benne mód e bill nél­kül is kiterjeszteni a Betting-Hous-Act határozatait Scotiára is. Ez nem történt s Glasgow és Edinburg s a többi skót város fogadó házai ma is virágza­nak. Sokan lehetnek — úgymond — akik azt hi­szik, hogy e visszaélésnek parlamenti határozattal nem lehet véget vetni. Igaz, hogy lesz mindig az országban s lesz elég ország­futó, aki meg­­koppaszsza őket, de a törvényhozásnak nem áll feladatában, e csalók munkáját még meg is köny­­nyíteni, s a ház hitelének érdekében óhajtja, hogy a Betting House Act minél előbb Scótiára is kiterjesztessék. A „Field“ ez ügyet illetőleg követ­kező megjegyzéseket tesz: „Hughes úr bizonyára érzelmes s ügyes iró s nincs benne kétség, hogy meggyőződés embere; de van benne bizonyos utik­­­aristicus irányzat, mely gyakran didacticus hangu­latba hozza, mint például mikor a Coaching-Klub ellen gúnyolódott és harczolt. Mindazonát a nép mulatni, sőt hébe-korba kisebb nagyobb mértékben játszani is akar, daczára minden didacticus eről­ködésnek, mely képzeleti világot szeretne alkotni e földből. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a Derby alkalmával nyert s vesztett összegek nagysága felől a nevetségességig túlzott fogalmak keringenek. A ki üzletből fogad, nem kívánja, hogy vele törőd­jünk ; elég érzékkel és értelemmel bir a saját dol­gában s érdekében eljá­ri. Ha a gyepszerencse játék csakugyan olyan bűn a milyenek tartják , csodálatos, hogy oly keveset vagy semmit sem hal­lani rettenetes következményeiről annak, hogy e játékot eltűrik. Szó sincs róla, hogy oly versenyre mint a Derby befolyással legyen vagy kedvét ve­gye a romlás mely általa azon gyenge lelkű embe­reket lehetőleg érhetné, kik iránt Hughes ur érdek­lődik. Hughes ur kesernyés és korlátolt felfogása ellen máris mutatkoznak egy jóltevő reactió jelei. Ellenkezik az angol józan ésszel, s igaztalansága szembeszökő, úgy tetszik nekünk, hogy a nép, mely utálja a versenyt s egy sweepstakes-club részvényben bűnös vagy erkölcstelen dolgot lát, sohasem érik be a maguk erényével, hacsak mások örömét meg nem rontják vele s nem okoznak kelle­metlenségeket. * Semmi sem oly különös itt — jegyzi meg a „S­p­e­c­tator“ versenytéri irányczikkirója —­ mint a mulatságkeresők azon közönségesebb fajtája mely a kora órákban elsompolyog, félénken, az­­íjászathoz, vagy „ Sally nénéhez“ vagy pedig a lapály forgó­ játékaihoz. Ezen élvkeresők szemérme­sen ülnek fel a különböző faparipákra, melyek a Derby-győztesek neveit viselik. Hogy szert tegye­nek ily bátorságra, jó példával mennek előttük a leányzók, kiket az üzér fogad fel, hogy megindít­sák a tréfát. S kisded gőzgépek hajtják mindenik forgot. A gőz alkalmazásának ezen tudományos hóbortja, a kerengő falovacskán, házaikon félig szégyenlős, félig vigadó alakokkal, a szomszédban aristocrata csoportulatok, vágtató urlovarok, s a ki­fogott lovak, melyek nem gondolnak semmivel csak az abrakkal, melyet orrtáskáikból élveznek: mindez egy álomszerű furcsaság. A látmányban megvan azon fantastikus szakadozottság és félszeg válto­zatosság mely az álomvilágot jellemzi — hely­vesztett komolyság fordulván elő ott, hol derültsé­get keresünk, állati méltóság állván szemben az emberi léhasággal, és a legidétlenebb frigyben mű­ködvén együtt a tudományos és vásári eszme­társulat.* A franczia ló „M o n t a r g i s“ nem győzött ugyan, de vigasztalja magát, hogy ő legalább tisz­tességesen, mint negyedik, érkezett meg, mig a német ló „Hochstapler“ , utul elmaradt s illetőleg — a tér nyelve szerint— „sehol sem volt“ — was nowhere. HÍREK.­­ Junius 3 — Bartakovics Béla az egri érsek ha­­­­láláról az egri főkáptalan következő gyászjelentést , küldé szét: Az egri főkáptalan maga, az egri egy-­­­házmegyei és a kis­apponyi Bartakovics család , nevében is mély fájdalommal jelenti kegyelmes Főpásztorának nagyméltóságu és tisztelendő kis­­apponyi Bartakovcs Béla urnak, az egri főegyház érsekének, pápai trónállónak, szent István apostoli királyi jeles rendje nagykeresztes lovag­jának, ő császári és király­i apostoli felsége val. belső titkos tanácsosának, Heves és Külső Szolnok törv. egyesült vármegyék örökös főispánjának és a magyar tudományos akadémia igazgató tagjának, 8-ik évre aranynfisés áldozátnak, egy heti bete­geskedésből kifejlett végelgyengülésben, a haldok­lók szentségeinek ájtatos fölvétele után, f. hó 30-án éjjeli 11 órakor, életének 82, püspökségének 28, érseki működésének pedig 23-ik évében történt vá­ratlan gyászos kimultát. Benne valamint a haza kitűnő befolyású hűt fiát és a magyar katholika egyház egyik szilárd oszlopát vesztette, úgy a tu­domány­os művészet áldozatkész pártfogóját, a szenvedő emberiség jótékony angyalát gyászolja, s a­z összes egri megyei papság pedig legjobb atyját siratja. A dicsőült hi­lt tetemei június 2-án, vezelőtt 11 órakor az érseki lak felső termében ünnepélye­sen koporsóba tétetvén, 4-én, délelőtti 10 órakor beszenteltetnek, és az egri főegyházban tartandó gyászmise után, végrendelő szerint, a Nyitra megye Alsó-Elefánt községében levő családi sírboltba át­­szállittatnak. A pásztorok fejedelme adja meg hosszas, buzgó apostoli fáradozásainak és ki­­apadhatlan jótékonyságának örök jutalmát­ Eger­ben, 1873. május 31-én. — A szinészeti tanoda évi vizsgái e hó 5 én d. u. 2 órakor kezdődnek az egylet helyi­ségeiben : vármegye, utcza 4. szám. E nap, vala­mint pénteken az elméleti vizsga lesz, csütörtökön a drámai osztályok részéről Paulay Ede tanár ve­zetése mellett, hétfőn pedig az operaosztály Niko­ I­lits tanár vezetése mellett. Szombaton d. u. 2 óra­kor pedig a nemzeti színházi csarnokteremben lesz gyakorlati vizsga az opera növendékekkel, egyes dalokkal és operaáriákkal, Babits Ferencz zongo­ratanár és Koválcsik Amnát énektanár vezetése­­ mellett. Hétfőn d. u. 2 órakor a tanodában drámai elméleti vizsga Szigligeti tanár vezetése mellett. Kedden d. u. 2 órakor gyakorlati ének szinházi I csarnokteremben Pauli Ri­ch­árd vizsga­ta­nár vezetése mellett. Jun. 11 -én elméleti vizsga I (költészettan, jelmeztan) Szigligeti és Szigeti Jó­zsef tanárok vezetése mellett. Jun. 13-án a nem­zeti színpadon az operai növendékek drámai vizs­gája. Tanár Szigligeti. Jun. 14-én a nemzeti szín­padon szavalati gyakorlatok s a drámai és ope­rai osztály vívó gyakorlatai. Tanárok: Paulay, Szigeti és Keresztessy József. Mind e vizsgák d. u. 2 órakor kezdődnek. A nyilvános elő­adási vizsgák június 16-án, 19-én és 21-én lesznek a nemzeti színházban belépti díj mel­lett, déli 1 órakor. Június 16-án az operai növendékek nyilvános előadásának műsora ez: 1. Susánna áriája, Mozart „Figaró“ czímű­ dalmű­véből, éneki Roth Etel (III. oszt. Pauli tanítványa.) 2. „Ez a világ“, dal Egressy B.-től, énekli Bély Hermina (I. oszt. Koválcsik tanítványa.) 3. Sie­­bel áriája Gounod Faust czimű dalművéből, énekli Nürnberger Anna (IV. oszt Pauli tanítványa.) 4. „Kettős“ Mozart „Figaro“ czimű­ dalművéből ének­lik : Roth Amália és Sziklay Emilia (III. oszt. Pauli tanítványai. 5. Cherubin áriája Mozart „Figaro“ czimű­ dalművéből, énekli Szabó Antonia (III. osz­tály Pauli tanítványa.) 6. Ária, Verdi „Troubadour“ czimű dalművéből, énekli Bély Róza (II. oszt. Pauli tani tv.) 7. Magán dal Donizetty „Lucrezia“ czimű­ dalművéből énekli Sebestyén Lajos (I-s. oszt. Ko­válcsik tanítványa.) 8. Négyes Mozart „Varázs-síp czimü dalművéből, éneklik: Blum Emma, Heim Róza, Kovácsi Giza és Kopp Lujza (I-s. oszt. Ko­válcsik tanítványai.) 9. Dal E­ über „Fekete dominó“ czimü dalművéből, énekli Somkereky Ilona (II. oszt. Kovácsik tanítványa. 10. „A kesergő leány“ dal Kovács Endrétől énekli Turner Ilka (I-s. oszt. Ko­válcsik tanítványa.) 11. Anna Bellini „Alvajáró“ czi­mü dalműből énekli Bogen Eugenia. (II. oszt. Pauli tanítv.) 12. Négyes Floton „Mártha“ czimü dalmű­véből, éneklik: Bély Róza, Bacsó Lujza, Szabó Imre, Jánoky József. (Tanár Pauli.) 13. Magán dal Mozart „Varázs-síp“ czimü dalművéből, énekli Já­noky József. (II. osztály Pauli tanítványa.) 14. Magán­ dal Rosini „Tell Vilmos“ czimü dalművéből énekli Sziklay Emilia. (III. oszt. Pauli tanítványa.) 15. Orsino áriája Donizetti „Lucreczia“ czimű dal­t művéből énekli Bacsó Lujza. (II. oszt. Pauli tanít­ .­ványa.) 16. „Hymus“ vegyes karra szerző gr. Fes­tetics Leo, éneklik az operai szak összes növen­■ dékei. E műsor valamennyi száma zenekarkisérettel ■ adatik elő. Ezt követi a „Nő-növelde“ Operette 1. , felvonásban Treumanntól. Játszanak benne: Komá­­­­­romi M. (a nő-növelde felügyelőjét) Nünberg Anna (Helént) Roth Etel (Zsófiát), Szabó Imre (a fiatal hel jogászt), Németh J. (Flóriánt.) Ezeken kívül a nö- ma vendékek csoportjában a képezde összes nőtagjai fellépnek. Végül­­táncz lesz, Campilli tánczmester be­ növendékeivel. — Június 19-én a drámai né­­poi­vendékek lépnek fel, következő darabokban: két „A szép m­o­l­n­á­r n­ő,“ vígjáték egy­ütt felvonásban. Személyek: Gaillardiere Scl­marquis: Békeffy István (II. oszt.) Neje: Csiga­ a­­ házi Etel (II. oszt.) denise molnárnő: Szigligeti Pál Feri. (III. oszt.) Jean: Ditrói Mór. (II. oszt.) Ezt követi­­a „Báró és bankár“ szám­lajáték al 2- ik felvonása. Személyek: Granville bankár: 30 Katona Mihály. (III. oszt.) Neje: Rákossi Fan­­ny ii. (III. oszt.) Kirmont báró: Ditrói Mór. (II. ail oszt.) Végül: „S­tu­art Mária“ 3-ik felvonása, de a következő szereposztással: Erzsébet királynő­né Gaál Mária. (II. oszt.) Stuart Mária: Szigligeti be: Feri. Hanna, dajkája: Csigaházy Etel (II. oszt.) ge Leicester lord: Kazaliczky (I. oszt.) Sherwsbury los lord : Grósz Gábor. (I. oszt.) — Jun. 21-én ismét ki drámai szinielőadások lesznek: „Az el­kény­ez­­ge­te tett férj,“ vígjáték 1 felv. Játszanak benne Rákossi Fanni és Demidor Imre. (II. oszt.) Ezt­­ ő követi „ Y e­­­v a“ melodráma 2 felv. Cesane grófné­­tól Mészáros Ilka (II. oszt.) Alfréd, fia: Ditrói Mór, raj Cserikof orosz herczeg: Németh J. (III. oszt.) szt Feodora, unokahuga: Rákosi Fáni. (III. oszt.) do Yelva, árva: Szigligeti Feri. (III. oszt.) Gertrud. A nevelője: Csigaházi E. (II. oszt.) Kaluga kozák, jai Békeffy Istv. Végül: „A kar dalnok,“ előadja m: Németh József. A nyilvános előadásokra jegyek­kel előre válthatók a tanoda irodájában (vármegye fői utcza 4. szám I-ső emelet) június 5-től kezdve, és naponkint 10—12 óráig, az előadás napján pedig a nemzeti színház estéli pénztáránál 12 órától­­e kezdve. Mind a három előadásra: páholy 6 frt; fás erkély és földszinti támlásszék 2 frt; földszinti mi zártszék 1 frt 50 kr. Egy előadásra: páholy 2 frt 50 kr; erkély és földszinti támlásszék 80 kr ; na földszinti zártszék 60 kr; számozott állóhely: lei 50 kr; földszinti bemenet 40 kr. sé — Az idei nagy fegyver gyakori a­­sá­g­o­k­n­ál a katonai ezredek állomásokat változtat­­pa­nak. Minthogy ez sokakat érdekelhet, közöljük a ne csapatváltozások következőleg megállapított sorozatát. A 13-ik huszárezred augusztus elsején Budapestre is jön, honnan szeptemberben Székesfehérvárra tér; a­­ 10-ik huszárezred Moor-ról egész augusz as hóra 4­ Székesfehérvárra teszi át szállását; a 11-ik drago- ,Já­nyos ezred Kis-Kőrösről és Fülöpszállásról Kecs­­ke­s­kemétre ; a 12-ik ukrános ezred Szabadkáról Sze­­­li­gedre; a 7-ik huszárezred három escadronja el auguszt, 16—31. Csokonyáról Pécsre; a 8-ik dra­­sz­tonyos ezred Szempczről, Bazinból és Sz. György­ fő­ről szept 1—15-ig Pozsonyba; a 3-ik ublánus ezred Tardos-Keddről és Párkányból aug. 12—26. gy Érsekújvárra ; az első ublánus ezred Kis Martonból, új Sz. Margitáról, Sopronyból, Kéthelyből aug. 13—31 . Fertő-Sz.-Miklósra ; a 4-ik huszárezred aug. 10—20 G Keszthelyből és I. Kanizsáról Körmendre; a 14-ik a dra­gonyos ezred Pátyról és Kis-Czellből aug. a 10 - 20 Sárvárra, szept. első felében pedig a brucki­gi táborba; a 6-ik huszárezredből 2 escadron aug. 7. 16—25 Miskolczra, és 4 escadron aug. 16-tól a­ szept. 16-ig Kassára; a 8-ik ublánus ezred Nagy- és­váradról és környékéről aug. 16—31 N.­Váradra; és a 10-ik ublánus ezred szinte igy Debreczenben; az­­ első huszár ezred Temesvárról és Verseczről aug. 16—31. Lugosra; a 4-ik huszárezred Aradról és a Kis-Sz. Miklósról aug. 16—31 Ó-Aradra, és a 4 ik J­ublánus ezred szept. 1—13 Gálszécsre. A gyalog- „ ság elhelyezését is közölni fogjuk. v — Szinházi h­i­r­e­k. A Miklósy szinigaz-­e' I­gató által kitűzött 50 aranyos népszínműi pályá­­a­­­zatra máj. 31-éig, mint pályázati kitűzött határidőre k I­ll. paljromiiimk­ . ii'tmzsal­ Ivo» "I ./PiQm­i házasságát hadd bámulja a világ.“ 2. „Az ipar, szabadság diadalma.“ 3. „Jurisich leánya.“ 4.­­ „Cserebogár.“ 5. „A falu ördögei.“ 6. „A Tisza gyöngye.“ 7. „Árva Peti.“ 8. „Péter és Pál.“ 9. 1. „Sárika.“ 10. „Hübele Balázs.“ 11. „Örömkönyek.“­­ 12. „A borfogyasztók.“ 13. „Piaczi legyek.“ 14.­­ „A vándor jós.“ 15. „Szép nanok.“ 16. „A sors­­ hatalma.“ 17. ..Ki lesz a szolgabiró?“ 18. „Az a árva.“ 19. „A bojtár.“ 20. „Véres verejtékkel.“ 21. „Szerencsétlenség az élet próbaköve.“ 22.­­ „Balaton tündére.“ 23. „ A talált gyerek.“ 24. „Az­­ örvény szélén.“ 25. „Görbe itt tűzbe visz.“ 26. „A­­ betyár.“ A jeligés levelek az igazgatóság pecsétlé­­s­vel lepecsételve, őrizet alá tétettek, s a pályabíró-­­­­ágot Erődy Béla, Lukácsy Sándor, Szana Tamás,­­ Szigethy Imre és Toldy Istvánf urak voltak szive­­­sek elvállalni. — A budai színkör vasárnapi­­ előadása a „Czigány“ 156 frt 63 krt juttatott a­­ budai jótékony nőegylet részére, miért az egylet­­ nyilvános köszönetet mond Fehérváry igazgatónak.­­ — Műkedvelői előadást tartottak Pápán­­ máj. 29-én a létesítendő állandó szinházalap javá-­­ ra. Két kis vígjátékot adtak elő nagy közönség­­ előtt. Egyik volt a „Miniszterelnök bálja“, máso-­­ dik „Almában beszél.“ A női szerepeket: Szende­­ Pongráczné, és Lázár Matild urhölgyek s Kele­­i­men Irma k. a. játszották; a férfiakét: Galamb József, Harmat Zoltán, Takács Ádám, Leposa­­ Dani és Szente Pongrácz. A Piros pünkösd napjára rosz idők­­ jártak, s a két napi ünnepnek alig van más történ­­­nete mint zuhogó eső és sár. A kirándulások, zöldbe­n való vándorlások elmaradtak jobb időkre. Mind­két i­ő nap csak a délutáni órákban szűnt meg az eső, s akkor a közönség a Dunaparton vagy az elipszen és várkertben keresett szabadulást. Hétfőn koráb­ban bedugultak az ég csatornái, s a Margitsziget és a városliget látogatására még maradt idő. Föl­­ is használta a közönség, mely hónapok óta van­­ kényszerítve a megunott szobákra. -Pázsit és lomb ugyan lucskos volt, hanem a levegő nem tagad­ ; hátta el, hogy mégis csak június van már. Mulat­­i­ság és szórakozás tekintetében a közönség csaknem kizárólag a színházakra volt utalva. Ma verőfényes­­ idő köszöntött be. Állandón köztünk maradhatna, is — Halálozás. Vidacs János képviselőt , mély családi gyász érte. Neje, szül. Csernyus Jo­­sefina, egyike a legjobb családanyáknak, s legjó-­­­tékonyabb hölgyek­nek, tegnap délután hosszabb be-­­­tegség után elhunyt. Temetése holnap, szerdán d. I­I u. 3 órakor lesz a halottas házból: két nyul utcza,­­ I 8. sz. a. ) — A jogászgyülés tagjainak kirán­­­dulása Gödöllőre tegnap a kellemetlen idő folytán nem történhetett meg, s el is marad végképen. — A magyar munkások, kik a sugár- ,­ útnál dolgoznak, nagyon panaszkodnak az általa­ .1­nos munkás betegsegélyző egylet tisztviselői ellen, kik a legkisebb figyelemmel sincsenek irántuk, é­­s még az alapszabályokat sem nyomtatják ki szá­­ll­mukra magyarul. Pedig az asztalosok és lakatosok .- I legnagyobb része magyar, s ezenkívül még szá­­­­­­mos iparos és munkás, kik tömegesen íratták be it­t magukat és fizetik az egyleti díjat, hanem Rauch­­i­­maul egyleti elnök és Farkas Károly jegyzőnek i. egyéb dolga van, hogysem kellő tekinteteket is 51 figyelembe vegyenek, így aztán mind nagyobb .) lesz a bizalmatlanság, hogy a magyar munkások­­ nem ellenőrizhetik, a­mik az ő nevükben történ­­t- I nek, miután nem értik a nyelvet, nem ismerik az 3- alapszabályokat. Nem akarunk veszekedni se­m- Rauchmant se Farkas úrral, hanem csodálkozá­­­l­sunkat fejezzük ki a belügyminisztérium azon 1. I eljárása fölött, hogy oly egyletet, mely tetemes á- I összegeket kezel, s melyről tudni lehetett, hogy ia I számos magyar tagja is lesz, az alapszabályok i­lybenhagyásánál nem szorította ezen szabályok tgyar kiadására is. L a — A bécsi közkiállitás május havi ki­vételei nem fedezték a kiadásokat, melyek na- éne mkint 7—8000 frtra tehetők, s a főigazgatóság Má­­nytelen volt az állampénztárt igénybe venni, tán­inkösd két napján ott is szakadt az eső, s igy ezű­ schwarz báró reményei, hogy a kiadott 17 milliót éne belépti dijak visszatérítik, aligha vízzé nem vál­­toti­k máris. Va . A köz kiállítási biztosságtól tön következő sorokat vettük: „Az „Ellenőr“ május BU­­-ki 124 száma a „Hirek“ rovatában rozszólólag a elátkozik a fölött, hogy két fejedelmi vendég az dal hálommal, midőn a magyar kiállítási osztályt ellátogatták, nem a magyar kormány­biztos, az N­émeth Imre által fogadtatott. E rászalással szem­­ad­án megjegyezzük, hogy miután az érintett vendég­lát­ők látogatása bejelentve nem volt, hivata­­ből s szil­etettel nem is hitt, az, hogy megjelentükkor az i által fogadtassanak, teljesen a véletlentől füg­­tet ott.“ vol­t Bajokról, szerencsétlenségek- Isi ő­­ mindig nagyítva szokott beszélni a kir. Ilyen az ibbi közt az is, mely a vidéken a főváros khele­re­­járványáról van elterjedve, s mely a „M. Polgár“ táj serint „rémséges dolgokat beszél.“ Rémséges olgokról mi itt Budapesten nem tudunk semmit, eh kk­olera hetenkint ragad el áldozatokat, de mint ve­­rvány nem pusztít. Hanem a belügyminiszter — az jár az ily hirek terjedésének meggátlásáért is — mi­ntetne hetenkint hivatalos közléseket, mert a a b­őváros egészségtelen hire sok kárral lehet já­sszekötve, ne­m Kéjvonatok jöttek-mentek pünkösdre ag­ycsből Pestre, s Pestről Bécsbe. A bécsi 750 lé­­togatót szállított hozzánk, Pestről pedig 575 ha lent Bécsbe. sz — Beküldték nekünk a következő pa­­ke ászt: Gr. Huyn katonai főparancsnok uz ő excel és nullája a piros pünkösd alkalmából a várbástya étányára vezető utak sorompóit a legéktelenebb ve­­rga feketére mázoltatta. Hát nem elég a m. királyi te­alotán lengő fekete-sárgaság, még körül is ves­­­sz­ek vele ? — Néhai Almási Balogh Pál könyv- ba árát b. Eötvös minisztersége alatt 12,000 frtért s megvették az egyetemi könyvtár számára. Mintegy 1o­0—50,000 kötetből áll ez s rendezése dr. Márki­k J­ózsef könyvtárőr vezetése és felügyelette alatt h­­ét, olykor csak egy irnok közreműködése mellett, ki 870. aug. 5-óta annyira haladt, hogy már az ba­gész gyűjtemény czimlapozva van; a czimlapok s­­zám­a mint­egy 20 ezeret tesz. Említett könyvtár­a el­őleg képes munkákban gazdag, se­m H­aj­ótörés a Dunán. A magyar­­I­­őzhajózási társulat „Honvéd“ nevű gőzösét, mely­­e vasárnap reggel 7 órakor indult el Budapestről az Esztergom felé, Nagy-Marosnál veszedelem érte, ez léptengelye nagy robbanással eltört, s a hajón sem lehetett tovább folytatni az utat. A kapitány ii azonnal táviratoztatott a társulati igazgatóságnak egy dt gőzösért, mely az utasokat tovább szállítja, de bi- bi­zony arra hiába vártak, mert a hajótörteket csak jó­­z a gőzhajó szedte föl, me­ly Pestről délután 3 dr­­rakor indult el. így azután az utazók déli 12 tá­­ra helyett , esti 9 óra körül érkeztek Esztergom­ra, 7 , óra hosszat vesztegelvén a nyílt Dun­án. I sí — A nagyváradi felhőszakadás k­ltal sújtottak segélyezésére Lukács Emil, Márkus K. József és Kompolthy Tivadar könyvet adnak ki rt .Vihar után E czim alatt. Az előfizetési felhívás sí válogatott szépirodalmi dolgozatokat igér. A könyv a előfizetési ára: fűzve 1 frt, díszpéldány 2 frt, s n augusztus elején fog megjelenni. A pénzek julius közepéig N.-Váradra a „Bihar“ vagy Debreczenbe b 1 H Ahrep.1/Ar»(i ű'íűi'l7 0e7ÍAoAft'jíilia7 1/iíl/larwlAlr 1 Ír — A székely pályadij-alapra már­c­­ius 16 ig 4081 frt 68 kr. gyűlt össze. o — Eltemetett munkások. A temesvári k lap értesülése szerint: Ferendiánál homok ásás­a közben a homokbánya nagy darab helyen lesza­­s­kadt, s öt lakost eltemetett, három pedig súlyos t: sérüléseket szenvedett. A szerencsétlenek család­­­ apák.­­ — Érdekes törvényszéki eset for­­b­­ult meg e napokban a pesti bíróság előtt. Kiss­­ Zsigmond, kecskeméti asztalos ugyanis elhagyván a nejét, később kitért a helvét vallásból, izraelita lett é­s nőül vette Sattler Júliát. Erre első neje perbe­­ fogta kéthejű­ségért. A törvényszéki tárgyalásnál a­­ védő ügyvédek arra támaszkodtak, hogy a nálunk­­ létező vallási viszonyok közt átalános a vélemény, s mikép ha valaki kilép a keresztény egyházból, an­­n­nak rituális szentségei megszűntek érvényesek­­ lenni. Maga dr. Kohn Samu pesti rabbi is oda­­ nyilatkozott, hogy főkép a kisvárosi zsidónép közt­­ uralkodik, oly vélemény, mely szerint ha valaki hitét elhagyja, azáltal házassága is feloldatik. A­­ törvényszék hosszú tanácskozás után Kisst kettős­­ házasság miatt­ a négy havi vizsgálati fogságon­­ kívül 2 havi fogságra ítélte. Ha kiállta büntetését,­­ válogathathat két feleség közt. « — Dolog­ház éditését, tervezik, mert­­ az eddigi szűk és alkalmatlan. A költséget 150— 1 160,000 frtra számítják, de ezt a jelenlegi dolog­ház eladása bőven fedezné. A helyre nézve még­­ nem állapodtak meg. Egyik rész a gázgyár mel­­l lett, másik rész az üllői ut végén, a barak-kórház­­ mellett akarná fölépittetni.­­ — A városi tiszt­újítás szombaton­­ történt meg Zombor­ban, s a columnáris helyeket , mind ellenzékiek által töltössék be. — Sorshúzás. Az 1867-ki sorsjegyek hu-­­ zása ma volt Bécsben s a következő soro­zatok huzatak ki: 1083 3684 2538 2627 1539­­ 3191. Nyertek: 1083 sor. 48. sz. 200.000 frtot 3684 sor. 35. sz. 25000 frtot, 2538 sor. 14. sz. 15000 frtot, 2627. sor. 99. sz. 10000 frtot. — Adókimutatás. Május hóban a pest­városi adóhivatalba államadóban 674,730 frt 23% kr, községi adóban 177,384 frt 96 kr, házbérkraj­­czárokban 117,528 frt 2 kr, közmunkaváltságban 629 frt, összesen 970,272 frt 21 l/a kr folyt be.­­ A pesti kereskedő ifjak társu­lata helyiségeiben f. hó - én csütörtökön esti 8 órakor értekezlet fog tartatni a mostani pénzkrizis­­ről és annak horderejéről.­­ A „pesti első bölcsőde-egyl­et“ június 5-én d. e. 11 órakor tartja meg a „közte­lek“ kis termében évi rendes közgyűlését követ­kező tárgysorozattal: Titkári jelentés az egylet mű- s­ködéséről. Orvosi jelentés. A számvizsgáló bizott­ság jelentése a zárszámadásról. Határozat­hozatal a bölcsőde házának eladása, esetleg kisajátítása s uj telek vétele iránt. Netaláni indítványok. — Am. kir államvasutak hivatalno­kai által rendezendő majális jun. 8-án lesz.. Összejö­vetel a magyar állami indóh­ázban, s onnan indu­lás 1­9-kor Gödöllőre, hol megtekintik a királyi palotát. Délig társasjátékok és különféle mulatsá­gok lesznek ; d. u. 2 órakor indulás Hatvanba, hol társasebéd lesz. Ugyanitt állatkiállítást is ren­deznek, melynek jövedelmét a pesti vasúti szeren­csétlenség következtében megkárosultak közt osztják ki. Esti 6 órakor táncz kezdődik, s tart 11 óráig, mikor a visszautazás órája lesz. Színházak. Három színházi estéről és négy színház előadásairól kell röviden megemlé­keznünk. Pest társadalmi életének legutóbbi elő­l­ményei úgyis Thália csarnokába szorultak a zuhogó­­ eső miatt. * I A nemzeti színházban szombaton a „H­u­n­y­a­d­y László“ operában két vendég játszott: Carina k. a. és Ellinger Jozefa k. a. Ámaz Erzsébetet énekelte és ábrázolta drámai tűzzel; emez Gara Máriát a kezdők elfogultságával, mely csinos hang­jának biztos használatában sokszor zavarta. A czímszerepben Stéger Ízléssel, de nagyon óvatosan énekelt. Ellinger (a király) annál jobban megeresz­tette hangjának erejét, minden mér­séklet nélkül.— Vasárnap nem volt előadás. — Hétfőn egészen tömött ház előtt a „S­­­r­­­e“ került színre, melyben Blaháné hosszas betegség után először lépett föl s a legzajosabb tapsokkal fogadták. Ez minden dal után megújult, s jutott belőle Tamásinak is. Miklósynak sok kellemetlenséget okozhat, hogy aránylag kevés személyzettel két helyen kell elő­adásokat tartania. Kivált a színkörbeli előadásokon látszik a zavartság, hol néha alig néhány karénekes­ből áll a k­órus, s hogy a nélkülözhetlen szereplők az István-téren annak idejében jelen lehessenek, tetemes részeket kihagynak, mint vasárnap a „Ge­­rolsteini herczegnő“-nél. A sietség daczára is az István-téren még 8 órakor sem lehet megkezdeni az előadásokat, melyeknek csak all óra vet véget. Pedig lényeges kérdés : ha a színházi élvezet elég tápláló-e vacsorára? A városligeti színkörnek az ünnepek alatt elég látogatója volt, de nem olyan sok, minét ked­vezőbb idő mellett remélni lehetett volna. Csaknem az előadás kezdetekor szűnt meg mindig az eső, mikor aztán, a­ki szabadba ment, még tovább is akart ott maradni. Hétfőn a „Két pisztoly“ előadá­sán volt legtöbb közönség, kivált a karzaton. Ha­nem az előadások vonzerejére jobban kellene ügyelni, s kivált ünnepnapon megadni a közön­ségnek azt, mit legjobban szeret: jól énekelt nép­dalokat. A színkörbeli előadások nincsenek azon a színvonalon, hogy csábítók legyenek, s bizonyos kényszerállapot jellegét viselik magukon. Ezen csak személyzetszaporítás segíthet. Az István-téren a legutóbbi három előadás ez volt: „Háromcsőrű kacsa“, „Csizmadia mint kísér­tet“ és „Gei­blsteini nagyherczegnő.“ Mindhárom­­szor telve volt a színház. A budai színkörben szombaton este Offen­­bachnak a „Rablók“ czímű operetteje került színre, s ez gyönge előadás volt, nem tapintatosan osz­tott szerepekkel, elmosódott részletekkel, de erőteljes karokkal. Gerecsné (Fiorella) kinek kis terjedelmű, de jól iskolázott hangja van, átalános rekedtséggel küzdött, a­mi a hűvös idő következtében átalános baj lett másoknál is, például Darai Karolinnál szintén. Szombathi a vén Pietroban nem tudott oly mulatságos alakot bemutatni, minőnek pedig sokszor látta a közönség már e szerepet. Zajonghi (Falsacapa) és Szilágyi (a fizetőmester) markoltak legjobban bele szerepeikbe. Timárt pedig nagyobb szerepekben is föl lehetne léptetni, mint a­milyet ez este kapott a braganzai herczegnő kíséretében. Vasárnap érdekes előadás volt, még­pedig nagy közönség előtt. Az eső egész nap szakadt, de épen a színházi időre derülni kezdett, s a szín­kör jól megtelt. A „Czigány“-t adták, a budai jótékony nőegylet javára. Az előadásnak volt két oly szereplője, kik bárhol becsülettel megállhat­ják a helyet: Boér Emma k. a. és Tihanyi. Boér Emma a czigány Rózsit játszotta ben­­sőséggel és hatásosan. Ábrázolása jelentékenységet kölcsönzött volna az egész előadásnak akkor is, ha az kevésbbé sikerült volna, mint a­hogy sike­rült. A kifejezés erejét csupán a hevesebb kitöré­seknél korlátozta hangtompaság, a­mi alkalmasint a színköri járvány , a rekedtség, következmé­nye volt. A vén czigányt Tihanyi adta, s élénk mérv­ben fölhívta a figyelmet. Zsiga czigányt látta már töz.nnapo,ünk predc.t­ ibh vonásokkal is, de a­mi a czigányos specificumot illeti, az végre mégis nem oly átalános művészi valami, melyet első helyen kell mindenekelőtt figyelembe venni. Fő a szerep drámai oldala, s itt Tihanyi szerencsésen érvénye­ssé tehetségét, melylyel határozott hivatottságot tanusitott az úgynevezett apa-szerepek iránt. A vén czigány szerepének tág keretében sem túlzott s nyu­godtan megmaradt mindig a jó felfogás és ízlés közt. Tihanyi pár nap előtt egy régi franczia da­rabban („Márton apó“) szintén feltűnt alakító te­hetsége által, egy jószivíl, a becsületes munkának élő öreg embert játszva a kedély sok melegségével. Hangja érczes és szavalata ment a modorosságtól. Mindezekhez járul még az előny, hogy fiatal em­ber, ki korával ellenkező szerepkörében még igen sokat tanulhat addig, mikor mások csak kezdik gyakorolni magukat ily szerepekben. Ha a nemzeti színháznál az apai szerepkörre ismét vendégszereplé­sek lesznek, arra az esetre kísérletet lehetne tenni Tihanyival is. A többi szereplők közül még felemlítjük Ge­recsét és Zádornét, kik a népszínmű dalos részét képviselték. Gerecs nem népszínműénekes, s baj, hogy ez nincs is Fehérvárynak. Zádornénak még kevésbbé eleme a népdal, melynek változatos hang- s eséseire az ő hangjának se ereje, se csöngése. Átalában az előadás dalos részei nem arattak si­kert. A másik rész átalában igen. Hétfőn „Orpheus“ előadása középszerű ha­tású volt. A zuhogó eső megint elmúlt estére, s a színkörben nem maradt egyetlen ülőhely üresen, sőt­­ állani is csak szorongva lehetett. Az öblös karzaton ember ember hátán. Ily mindent ellepő töme­get csak oly ünnep hozhat össze színházban, melyen az idő csak színházi élvezetre lesz engedékeny. Az előadásban nem működtek a kívánatos erők s a melyek működtek, nem mind a magok helyén. Hogy Bérczynek, ki Orpheust énekelte, melyik szerep lett volna legjobb, azt nem tudjuk; de hogy nincs énekhangja, azt hallottuk az első felvonásban, hol egy lyukas kulcs hang­jának élességével versenyzett, s a lehető rész izlelítővel szolgált előlegesen is az előadás további következményei felől. Szerencsére, többé nem volt sok énekelni valója. A második felvonás tarka-barka 1 s olym­pusi jelenete s mozgalmas csoportozatai nem tévesztették el a hatást, úgy hogy a felvonás vé­■ gén Fehérvári igazgatót is zajosan kitapsolták. E­­ felvonás a karok öszhangzó közreműködésével jól­­ is folyt le. A többiben azonban a főbb szereplők bágyadtsága nagyon előtérbe lépett. Szilágyi mint a Jupiter mogorva öreg volt, a­helyett hogy a m­enny­­­dörgő Zeus mulatságos caricaturáját öltötte volna­­ magára. Gerecsnek (Pluto) az a legnagyobb hibája,­­ hogy kevés benne az elevenség, de ő egész kö­- s­zönynyel megnyugszik ebben. Zádorné volt vala­­­mennyi közt a legélénkebb, Cupidó fürge szere­­­pében, és Szombati mint Styx Jankó. Szilágyiné ugyan teljes hanggal énekelte Euridi- é­két, de baj, hogy e jó hangú énekesnő nem bírja oly ' folyékonysággal a magyar nyelvet, hogy a szöveg­­ által is kellően tudna hatni. Gerecsné a Diana * kis szerepét vállalta el. A közönség itt is fölis­­­merte benne a képzett énekesnőt, s többször meg­tapsolta. Meg kell még említenünk Szomolnoki Er* ■ zsit, ki a harmadik felvonásban szépen tánczolt. " Ha sok kis szerep helyesebben volt betöltve, k­i az istenek és istennők igen jól viselték magukat. Czinka Pannáról, zenevilágunk e sajátságos és nagyhírű alakjáról érdekes dolgokat mond el a „Reform“ tárczájában Évva Lajos, ki nagy elősze­retettel foglalkozik a magyar zene régi matadorai­val. Czinka Pannáról, kinek állítólag nagyapja s­zerzette a Rákóczy- nótát, hallott mindenki róla.

Next