Ellenőr, 1873. július (5. évfolyam, 149-175. szám)

1873-07-01 / 149. szám

Mi foglaltatik e határozati javaslatban ? Min­den. Benne foglaltatik csirája egy jó megoldás­nak; benne foglaltatik csirája a rosz megoldásnak (igaz! balfelöl) mert az állam és egyház közti viszonyokat lehet szabályozni úgy, hogy az állam rendeltessék alá az egyháznak — példák voltak erre több századon keresztül; lehet szabályozni úgy, hogy az állam és egyház egyenjogúak le­gyenek és ez esetben megint az állam hozza a rövidebbet, mert souverainitási jogköre csonkíttatni fog; lehet azonban — elismerem — úgy is sza­bályozni ezen viszonyokat, hogy az állam törvé­nyes jogköre, szuverainitása minden irányban tö­kéletesen föntartassék, és ez az, amit mi óhaj­tunk. A kérdés megoldása azonban első­sorban a kiküldendő bizottságtól függ, a bizottság eljárása pedig függ azon egyénektől, akik e bizottságban részt fognak venni. Ezek megválasztásának esélyeit előre meghatározni nem lehet és épen azért szük­séges, hogy a választások bizonytalanságából fel­merülhető esélyek ellenében biztosíttassék azon irány, amelyet a képviselőház akkor, midőn a bizottságot kiküldi, követendőnek tart. (Helyeslés dr.lfelől.­ Szükségessé teszi azon utasítást, ame­lyet Huszár Imre képviselő úr javasol, még egy más körülmény is. Azon hat­ javaslatban, amelyet a miniszter úr beterjesztett, az foglaltatik, hogy a kiküldendő bizottság a miniszter közbejöttével jár­jon el. Kérdem, mit jelent ez ? Hisz házszabályaink­nak, ha jól tidom, 115. §-a világosan megálla­pít­ja, hogy a miniszterek részt vehetnek minden bizottsági tanácskozásban, oda meghívandók, a bizottsági tanácskozások idejéről előre értesítendők. Mi szükség tehát arra, hogy ezen bizottságra nézve kiváltképen mondassék ki, hogy a miniszter köz­bejöttével tanácskozzék? Ez nézetem szerint, t. hát, azt jelenti, hogy ezen bizottság már előre , úgy látszik nekem, miniszteri curatela és go­ndnok­­ság alá van helyezve. (Élénk derültség­ és felkiál­tások a baloldalon : Igaz ! ügy van !­ És minthogy a hat­ javaslatot most fogadjuk el, tehát azután, miután a miniszter úrnak tegnapi beszédét hallot­tuk, — ámbár ma más értelemben méltóztatott nyi­latkozni, — ez a záradék könnyen jelenthetné azt, hogy implicite helyeseltük azokat is, amiket a mi­niszter úr tegnapelőtt mondott, azoknak mindannyiat pedig helyeselnünk nem lehet, így részemről ez alkalommal is ki kell jelen­tenem azt, hogy általános kimondása annak, hogy az alapok és alapítványok kérdése csak bírói után intézhető el, nézetem szerint megtagadása az állam e tekintetben fennálló birtoklási jogosultságának, törvényességének. Az állam jogának, az állam gya­korlatban lévő jogának ezen megtagadását pedig a miniszter úrtól nem vártam volna. (Helyeslés a baloldalon: Igaz! ügy van !) Néhány tisztelt bará­tom, akik előttem szólottak, elfogadják Lüke Géza­­. képviselőtársamnak határozati javaslatát amelyet én is magamévá teszek, de annak vég­­záradékát nem fogadják el. Azt mondják, szükség­telen, mert úgyis magától értetik, azon utasítás hogy a miniszter a törvény értelmében szigorúan járjon el. Én nem tartom ezen záradékot fölöslegesnek, mert hisz épen arról panaszkodnak, hogy a miniszter nem járt el törvény szerint elég erélyesen s igy igen ter­mészetesnek találom, ha oda utasítjuk, hogy úgy ezen esetben, mint a más esetben, jövőre erélyesebben, törvényesebben járjon el. (Helyeslés a baloldalon.) Huszár képviselőtársam által előterjesztett pótzáradékot némely előttem szólott képviselőtársam nem fogadja el. Simonyi Ernő sem fogadja el, mert­­ azt mondja, nem parla­mentáris dolog, egyes kéviselőnek dictátumát va­lamely bizottságnak irányadóul kiadni. Én megvallom, hogy állításának indokolását ezen szavak után nem találom, mert hiszen nem egyes képviselőnek előadása adatik ki irányadóul az illető bizottságnak, hanem a háznak öszhangzó nyilatkozata, (Élénk helyeslés. Igaz! Úgy van!) amelylyel azon előadást, minden pontjára nézve he­lyesli, és ha t. barátom azon véleményben van, hogy a bizottságnak elég irányadóul szolgál már meghallgatása azon nézeteknek, amelyek itt e házban felmerülnek, akkor nem veheti jogosultsá­gát kérdésbe annak, hogy ezen nézetnek concret kifejezést adván, egyenesen utasíttassék az illető bizottság arra, hogy a házban felmerült — nem egyes nézeteket, hanem a többségnek, nem kétel­kedem, a nagy többségnek általános véleményét irányadóul vegye. (Tartós élénk tetszés.) Egyáltalában nem tartom inparlamentáris do­lognak, hogy midőn a ház egy hosszú időre kiter­jedő, nagyfontosságú dologban bizottságot küld ki, előre meghatározni az irányt, amelyet a bi­zottság által követtetni akar. (Helyeslés.) Simonyi Ernő­t. barátom azért sem óhajtja elfogadni a Huszár képviselő által javasolt zára­dékot, mert azt mondja, hiszen megváltozhatik a háznak a véleménye. T. hát! Én nem szeretném elérni azon időt, amidőn azokra nézve, amiket Deák Ferencz t. képviselőtársam tegnapelőtt itt mondott, valaha e háznak, vagy ezen országnak közvéleménye megváltoznék. (Élénk helyeslés). De ha fél a t. képviselő úr attól, hogy ez megtörténhetik, akkor még indokoltabb, hogy a ház adja utasításul a bizottságnak az irányt, melyet jónak követendőnek tart. (Tartós tetszés.) Nem új kérdés ez t. ház. A század elejé­től kezdve tárgyaltatik Európában és hazánk­ban is. Én azt hiszem, hogy arra nézve mikép foga­natosíttassanak a Deák Ferencz I. képviselő úr által kimondott elvek, lehet nézetkülönbség, mert ez valóban nagy kérdés, amely hosszú tárgyalást igényel, de azon elveknek helyességéről, amelye­ket ő kimondott, Magyarország közvéleménye, a haza és ezen ház többsége régen tisztába van ma­gával (Helyeslés), és azért egyáltalában semmi sem áll ellent annak, hogy, amit a ház nagy többsége hisz és vall, azt valóban utasításul is adja az illető bizottságnak. (Helyeslés). Én nem hallgathatom el azon meggyőződése­met, hogy mindazok, akik őszintén és igazán oszt­ják a Deák Ferencz t. képviselőtársunk által leg­közelebb kifejtett nézeteket, nem tehetnek mást, hanem szavazniok kell elfogadására azon pótléknak, amelyet Huszár Imre t. képviselőtársam indít­ványozott. (Hosszasan t­artó élénk helyeslés). Paczolay ellene van Litkő indítványának, mert ezzel a kath. egyház főhitágazata támadtatik meg. A placet-jog csak közigazgatási, de nem dogmai ügyekben alkalmaztatott. Nem fogadja el Huszár Imre módosítványát sem, mert uj utasítást adni csak akkor lehet ama kiküldendő bizottságnak, ha a ház tárgyalta már a kérdése. Irányi azért emel szót, mert Ghyczy szavai­ból azt vette ki, mintha ő a törvényekre hivat­kozva azt állította volna, hogyha azon törvény szerint a protestáns felekezetnek van felügyeleti joguk saját gyermekeiket saját hitelveik szerint neveltetni; ebből önkényt következik, hogy az autonómia alap­ján a kath. egyháznak kell, hogy meg legyen ugyan­azon joga, és ez tökéletesen correct, töké­letesen helyes felfogás. Szoló azt tartja, hogy az államnak csak akkor van beleszólása a nevelésbe, ha az a szülők részéről elhanyagoltatik. Ghyczy Kálmán szavait magyarázza. Az állam­nak főfelügyeleti jogát a tanügyre értette. Egyéb­iránt külön inditványnyal nem lépett föl s Huszár Imre módosítványát fogadta el. Szólt még a tanügyre C­s­a­n­á­d­y Sándor, ezután L­ü­k­ő zárszava következett, ki kijelenté, hogy nem a miniszter, hanem eljárása iránt in­dítványozott bizalmatlanságot s gondoskodást kí­vánt jövőre, hogy hasonló esetek elő ne fordulja­nak. Trefort indítványát Huszár módosítványával elfogadja.­­ Ezután a szavazás következett. Az elnök előbb Lükő Géza határozati javaslatára téve föl a kérdést. A többség nem fogadta el. Trefort indít­ványára fel sem tétetett a kérdés, miután ellen­­vélemény nem nyilatkozott, csak Huszár módosít­­ványa bocsáttatott szavazás alá, melyet a ház egyhangúlag elfogadott. Simonyi amaz indít­ványa, mely szerint a bizottság most lett volna megválasztandó, kisebbségben maradt. Következett a napirend második tárgya: a­z igazságü­gyminisztérium költségveté­­s­é­n­e­k tárgyalása. Lázár Ádám nem helyesli, hogy Pulszky Ágost, nem tudta magát mérsékelni. A hibát nem a je­lenlegi miniszter, hanem elődei követték el, ezzel azonban korántsem akarja mondani, hogy a jelenlegi miniszter csupa jó dolgokat művelt. Csemeghyt, ki csak prodomo­san beszélt, c­áfolva a codifikatio­­nális bizottság szervezése előtt magát az igazság­­ügyministériumot véli újra szervezendőnek, azután pedig szükségesnek tartja, hogy a törvénykészítő bizottság külön közeggel bírjon az igazságügyminis­­tériumban, s e közeg csak ezzel foglalkozzék. Hogy igazságügyünk rész lábon áll, régi bajnak eredménye, a jelenlegi miniszter még elismerést ér­demel, amiért legalább egy lépést tett a helyzet javí­tására, most csak az a hiba, hogy az általa egy­behívott bizottság rész után halad. Ezután a re­ceptióról s íl codific­itióról beszél s határozottan előnyt ad ennek amaz fölött, sőt ezt egyedül helyes­nek nevezi. A 30.000 irtot nem szavazza meg, mert hiábavaló kiadásnak tartja. Orbán Balázs a kérdésnek gyakorlati oldalá­hoz szól. Silányabban jövedelmező foglalkozás úgymond­­ nincs a szellemi napszámosságnál, ha­nem úgy találja, hogy gazdagabban a codex csiná­­lóknak egy ízó sem díjaztatott még a föld hátán. Egy sorért legalább­ 5—10 frank esik abból a pénz­ből, melyet öt év óta e czélra fordítanak. Helyén volt tehát a pénzügyi bizottságtól az előirányzatot felére szállítani le; neki ez is sok, s ő az egésznek törlése iránt adott volna be indítványt, ha ebben meg nem előzik Miután azonban Pulszky már előtte járt, ennek indítványához csatlakozik. Elnök ezután az ülést bezárja. Ülés vége 2 órakor. A fővárosi közmunkák tanácsából Budapest, június 28. B. Podmanitzky Fri­gyes alelnök az ülést d. u. 4 órakor megnyitván, értesíti a tanácsot, hogy a Hermina-téren építendő dalszínház tervvázlata, melynek alapján a pályá­zati programm kidolgozandó leend, Ybl Miklós épí­tész által elkészíttetett és további használat végett a m. kir. belügyminisztériumnak bemutattatok. A váczi- és országút boulevardszerű kiépí­tési munkálataira vonatkozón, következő határoza­tok hozattak: 1- szer. A király-utczának az ország­utra való kitorkolásánál előállítandó társas- és bérkocsi állóhelyek, kavicsalapzattal s portlandi czementtel kiöntve fognak készíttetni, s az ezen munkálatokra előirányzott 7533 frt költség engedélyeztetett, 2- szor. Miután a váczi úton felállított lámpák üvegei igen gyakran szétpattantak s a tapasztalás azt bizonyítja, hogy ezen törékenység onnan ered, miszerint a megmelegedett üvegek a kitágulásra elegendő helylyel nem birnak, elhatároztatott mi­szerint ezen üvegeknél ruganyos kapcsok fognak alkalmazásba vétetni, melyek a fölmelegülés alkal­­mával a kellő kitágulást lehetővé teendik.­­ Jövőre egyébiránt kellő gond fog fordíttatni az üvegek megrendelésére, s azon körülményre nézve is, hogy ezek kali­üvegből készíttessenek, miután ezek, tud­valevőleg kevésbé lévén merevek, a szétpattanás­nak annyira kitéve nincsenek, 3- szor. Miután az oldalt fekvő utak azon ré­szei is, melyek a mellékutczákból jövő közlekedés által keresztben átmetszetnek, szintén gránit­ kövek­ből lesznek előállítandók, a mauthausni gránitkő­­társulat ajánlata elfogadtatván, a kivitelre nézve az építési vezetőség utasíthatott. 4- szer miután a boulevard terézvárosi olda­lán ideiglenesen lerakott vasúti sínvágányok igen rosz állapotban vannak az átigazításra szükségelt 7196 frtnyi költség engedélyezi etett. Az elnökség indítványa folytán, az 1873. évi költségvetésben, a jutalmazások és segélyezések czimén felvett összegből 850 frt ugyancsak az el­nökség kezeihez, oly megbízással utalványoztatok miszerint abból a fővárosi közmunkák tanácsa több tisztviselőjének, a világkiállítás megtekintése czéljából, kisebb-nagyobb összegek kiadassanak. Az éjszakkeleti vasúttársulatnak előterjesztett újabb tervei, valamint az összekötő vasúti híd alatti bejárásnál tervezett változtatások, a vasúti igazga­tóság kívánságához képest helybenhagyattak, és az erre vonatkozó tervek Pest városával közöltetni fognak. A közúti vaspálya-társaság kérvénye, vala­mint a főmunkatanácsa és Pestváros hatóságának küldötteiből alakult bizottság előterjesztése folytán, következő új és kiegészítő vonalak engedélyez­tettek : a. ) kiegészítő vonalak : 1. Egy második sín­pár fektetése a kerepesi vám és a m. kir. állam­­vasút indóháza között. 2. Ugyanezen vonalon egy mellékvágány létesítése. 3. A városligeti vonal lövölde melletti vágányának megkettőztetése. 4. Az újpesti vonal Rákos-patak közelében fekvő, vala­mint a kis sörcsarnok és váczi temető melletti ki­térőinek egyesítése. b. ) Új vonalak: 1. A váczi útból a három­bárány és Podmaniczky utczákon át a városligetig kettős sínpárral 2. A belső körútból a külső kör­úton át a Dunáig. 3. A Tüköry védgáton fekvő ág folytatása s a második sínpár fektetése, a Margit­szigeti hídig. 4. Az üllői vonalak folytatása a város határáig. Budaváros közönsége által a kapnesens tér, a pala, kígyó és ponty uterák, valamint a Mátyás­tér szabályozására vonatkozólag előterjesztett tervek néhány módosítással helybenhagyattak s tekintet­tel az ekként megállapított szabályozási vonalra, Szeidel S.-nek az építési engedély kiadatott. Hubaffy és Goegner-rel a Halászvárosban fek­­vő telkek szabályozási vonala, Budaváros útján közöltetni fog. Miután a fővárosi közmunkák tanácsa Buda­­városnak kifejezett óhajához képest, a margitszi­geti híd előtt egy szabad tér előállítását tervezte, az ebből felmerülő tetemes költségek tekintetbe vé­tele mellett azonban, a régi országútnak kiszélesíté­­­sét csak 12 övben állapította meg. Miután azonban a városi hatóság a tér előál­lításának tervét elfogadta ugyan, az út szabályo­zására nézve mindazonáltal véleményét kijelenteni elmulasztotta, a fel fog kéretni nevezett városi kö­zönség, miszerint a tervezet mindkét részére, és annyival is inkább szíveskedjék nyilatkozni, mint­hogy azok, tekintettel az előirányzott költségekre, egymással szoros kapcsolatban vannak. Ács és Buzzi­nak a bodzafa és német-utczai telkek, továbbá Darányi és Krumpholtznak a felső erdősoron, végre Podmaniczky bárónőnek a gyár­­utczában fekvő telkének szabályozási tervezete helybenhagyatott. Következő építési engedélyek akadálytalanul kiadattak: A waggon-gyár részvénytársulatának a kőbá­nyai utón, Dreher Antalnak Kőbányán, egy őrház építéséhez. — Kölber Fülöpnek, terézvári kerepesi utón, 1. sz. alatt. — Girch Antalnak a nagydiófa utczában, 327. sz a. —Mirsek Ferencznek a Jó­­zsefv. vig utczában, 1164. sz. a — Am. kir. egye­temnek átalakításához. — A pesti épitő társulatnak Deák Ferencz utcza 673 sz. a. — Brenner János­nak Buda, viziváros, Toldy utcza 717. szám alatt. A jegyzőkönyv hitelesítésével Lukács és Ta­vaszi urak bízattak meg. A m. tud. akadémia, mai összes ülésén kizáró­lag folyó ügyeket tárgyalt, Lónyay Menyhért gróf elnöklete alatt. Legérdekesebb volt az akadémia dísztermének fresco festeményekkel ellátása felöl be­adott véleményes jelentés, mely még az összes ülés­ben határozottá emeltetetett. Eszerint a fresco képek tárgyait az irodalom történetére átvitt művelődés­történeti mozzanatok fogják képezni, úgy, hogy az egyes irodalmi korszakok főalakjaiban s a mellék­alakok működését visszatükröztető háttérrel a cso­portosítás elvei szerint lesznek feltüntetve. E rendszer szerint alkotta Kaulbach is a berlini múzeum frescóit. Az első csoportban Szent István lennne például a főalak, mellette az e körből irodalmi tevékenységről egyedül ismeretes Gellért püspök s a háttérben a nemzeti Cantosok és dalnokok alakja, amint a keresztyénység támadó világa mellett lassanként elmosódnak. A második csoport Kálmán király, a harmadik a biblia első magyar fordítója körül ösz­­pontosul. Mátyás király és tudósai képezik a negyedik csoport központja, az ötödikben Tinódi és Balassa,­­­a hatodikban Bessenyei köre , a hatodikban Kazinczy alakjai lép­nek előtérbe. Végre a 8-ik csoport Széchenyi s az akadémia alapítása körül a legújabb korszakot csoportosítja. Az eszme igen szép, a ki­vitele felöl is jóreménynyel lehetünk, azon módoza­tok után, melyeket e részben az akadémia megál­lapított. Kilencztagú bizottságra ruházta e feladatot az akadémia s a bizottságba 3 tagot Haynald La­jos, Pulszky Ferencz és gróf Waldstein János sze­mélyében, az igazgatótanács, 3-at u. m. Horváthot, Ipolyi­t és Toldy Ferenczet az akadémia választott hárommal pedig ez a 6 tag fogja magát a művé­szet köréből kiegészíteni, a kivitel megkezdéséhez szükséges pénzerő meg van, s a buzgalom majd to­vább segít. — A többi ügyről térszűke miatt csak sommásan szólhatunk. Ülés elején titkár be­jelentette Bartakovics, Polya József Baumer Frigyes és Kovács Gyula tagok halálát . Bartakovics fe­lett Toldy Ferencz tart emlékbeszédet. A többi iránt az illető osztályok intézkednek. A Strokais­­fé­le díjért pályázók közül dicsérettel kitüntetett mű­vek szerzői megnevezték magukat: e­l­ső számú mű szerzője Madarassy László és Batkay Imre, a 4-ik számúé Dr. Katona Mór. A V­á­d­a­s­d­y-díjra az idején feladott, de postán megkésett „Salamon“ czi­­mű mű szinte pályázatra bocsáttatik. A Karács­o­­n­y­i-féle jutalom 400 db aranyán „Shakespeare éle­te és munkái“ czimű­ 40—50 évnyi művet azt aka­démia egyenes megbízás utján készítteti el. A mű a ma­gyar Shakespeare-kiadás alakjában fog megjelenni s a szerző tulajdona marad. A nyomdászatnak Magyarországon 400-ados emlékére kiadandó ,,Bu­dai krónikára“ az előleges költségek megszavaz­­tatnak. Kautz Zsigmond köszönő levelet in­téz az akadémiához a Bacsányira vonatkozó gyűj­teményekért neki juttatott elismerésért, s Bacsányi és neje eredeti arczképeit azon tudósnak ha­gyományozza, ki Bacsányi életrajzát legjobban fogja megírni Egy német szerző adatokat kér az akadémiától a Duetsches Vereinshandbuch der Wissenschaftlichen Anstalten des gegenwärtigen Deutschen Reiches czímű munkája számára. Mint­hogy a magyar akadémia nem német s nem is a Deutsches Reichban van, nem kíván a műbe még függelékképen sem bekebeleztetni. Tóth Mihály fejtegetéseit a léghajó kormányozhatásáról Toldy pártoló felszólalására a 3.ik osztálynak adják ki bírálat végett. Toldy Ferencz elismerőleg em­lékezvén meg azon fogadtatásról, melyben olasz­­országi utczában — az olasz vallásügyi és belü­gyi miniszterek előzékenysége folytán minden levéltárnál részesült: indítványozza, hogy viszon­zás fejében minden olaszországi nevezetesebb levéltárnak küldje meg az akadémia a monumen­­táriumok és diplomatóriumok kiadásait. Ez köz­helyesléssel határozatba ment, s több apró ügy elintézése után az ülés véget ért. A hivatalos lapból­ Reitz Frigyes keresk. miniszt. tanác­os is Lipótrend lovagkeresztjét nyerte.­­ Gr. Csáky Felix fiumei kormányzósági fogalmazó-gyakornok a kö-okt. minisztériumhoz tiszt.. miniszteri fogalmazóvá neveztetett ki. — F­á­b­r­y Lajos honvéd-alezredes s a 15-ik zászlóalj parancsnoka végleges nyugalomba helyeztetett. A közoktatásügyi miniszter Babics Kálmán po­zsonyi főgymnasiumi tanárt a budai állami főreáltanodához rendes tanárrá nevezte ki. Az igazságügyminiszter Károlyi Lajost a szol­noki törvényszékhez izmokká, Hatos Károly és Dőrey József kaposvári törvényszéki telekkönyvi bijnokokat ugyanoda telekkönyvi bírnokokká, Burghardt Pál ügy­védsegédet a szepes-szombati járásbíróság mellé férrósági végrehajtóvá, Eördögh Jakab törvényszéki (birnokot a szegedi törvényszékhez és Körössy Károly megyei bij­­nokot a szegedi járásbírósághoz írnokokká nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium Halm Ignácz, Cirka Oprian, Jovicic András, Hilberth Do­monkos, Marlek­ Mihály, Horvatek József, Kittanic Otto m. kir­tivirdai gyakornokokat, Starcevic Simon 38. sz. sorez­­redbeli hadnagyot, továbbá Antauf Nándor, Zabniczky Theophán, Valder Bálint, Juhász Péter, Szabó József, Hor­váth Sándor, Perutin Valér, Papp Lajos, Russu József, Lentz Géza, Huckstedt Gotthard, Szentistványi Attila, No­­vák Ferencz, Polsch Sándor, Németh József, Weigner Ká­roly és Deremja Ljubomir m. k. távirdagyakornokokat ideigi minőségü N­ od­oszt . kir. távirdatisztekké ne­vezte ki. A magyar kir. pénzügyminisztérium a Dubicsán, Horvátország területén levő II­on oszt. mellékvámhivatalt, egyelőre egy évre fölhatalmazta, hogy átviteli árukat ki­lépési eljárás tekintetében a fennálló szabályok szerint ugyanazon hatáskörrel kezelje, melylyel e tekintetben az I. oszt. mellékvámhivatalok birnak A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium a Fehér megyébe keblezett I­s­z­t­i­m­é­r község kérvénye folytán megengedte, hogy nevezett községben évenkint a martiusi József-, augusztusi Zsuzsanna- és novemberi Min­denszentek napját magában foglaló hét hétfőjén, ha pedig ezen napok egyike vasárnapra esnék, a reá következő hét hétfőjén, s így évenkint három országos vásár tartat­hassák. Krasznán, Kraszna megyében i. é. június 15-én uj távirdaállomás nyittatott korlátolt napi szolgálattal. HÍREK. — junius 30. — — B. Siaguna, a magyarországi és er­délyi gör. keleti egyház első metropolitája meg­halt szombaton d. u. 6 órakor érseki székhelyén, II.-Szebenben. Halála folytán az uralkodó távirati után tudatta részvétét a fővicáriussal. Az ősz egy­­háznagy már hosszú idő óta gyöngélkedett, s utób­bi időkben aggodalmas hírek szárnyaltak egész­ségi helyzetéről, úgy, hogy halálhíre nem volt vá­ratlan. Siaguna Anasztáz 1809. jan. 1-én született Miskolczon, macedón-román eredetű szülőktől, kik ott kereskedéssel foglalkoztak. Atyja korán elhuny­ván, özvegy anyja Pestre, egyik gazdag kereskedő rokonához jött le, és Siaguna itt kezdte meg ta­nulmányait, és szorgalommal is végezte azt, mi által Mihajlovits verseczi g. k. püspök figyelmét is felköltötte, ki aztán a jogi pálya helyett az egy­házi pályát ajánlotta a tehetséges ifjúnak. Versecz­­re ment tehát theologiai tanulmányokra, s elvé­gezvén,­­ nem sokára tanár lett az ottani sem­inariumb­a majd a szerémségi kopovai zárdá­­ba ment szerzetesnek s ekkor cserélte fő Anasz­táz nevét Andrással. Nemsokára a zárda rideg falai közül Stratimirovits karlóczai ér­sek szólította el tanárnak a semináriumba. 1845- ben a kovili zárda apátja lett, 1846-ban az erdélyi görög-keleti püspökség fővikáriusává neveztetett ki, néhány hó múlva pedig a püspökválasztásra Tor­dán egybegyűlt zsinat a püspöki méltóságra emelte. A 48—49-iki időkbeli szereplésén rajta van ama kor lázas jellege. Siaguna nem idegenke­dett a politikától, s akkor elég tere nyílt szere­pelni, miáltal megszerzette a későbbi kormány teljes bizalmát, s az erdélyi ügyekben irányadó­nak tekintették véleményét, s ekkér a politikai téren is szerepeltették. Ennek legkiválóbb része az 1863-diki erdélyi tartománygyűlésre, a bécsi reichsrathra, továbbá az 1865-iki kolozsvári or­szággyűlésre esik, hol Siaguna a mérséklet jeleit tanúsította. Mint püspöknek, főtörekvése a szerb és román egyház külön választására irányult, s ezzel a román metropolitaság fölállítását is sürgette. Ez meg is történt 1864 év végén, midőn a magyarországi és erdélyi g.-keleti vallá­snak részére a metropolitaság megadatott, Siaguna pedig érsek lett. A titkos tanácsosi és bárói czi­­met már korábban nyerte. Utóbbi időkben Siaguna sok tekintetben törekedett arra, hogy a román nemzetiségre csilapitólag hasson. A 48—49-ks irányzat tévessége kitűnt, s azt Siaguna sem ta­gadhatta. Most már nemzetisége érdekében a mű­velődési eszközök gyarapítása által kivánt hatni, s ez ügyben sokat is tett, buzgón és áldozatkész­séggel rendezvén a román iskolai ügyeket, jelen­tékeny ösztöndíjakat alapítván, továbbá az egyházi szervezés terén is nevezetes reformokat léptetve életbe. És rövid vázlata a magyarországi és erdé­lyi gör. kel. egyház első metropolitájának, ki évei előtt nem kis népszerűségnek örvendett, mint ki tűtni 1871. szept. 3-án, mikor II. Szebenben igen ünnepélyesen és a rokonszenv számos nyilvánulás közt ünnepelték meg egyháznagyi pályájának 25-ik évfordulóját.­­ Az egri érsek Samassa József sze­pesi püspök lesz. A „Magyar Állam“ úgy van értesülve, hogy a király már június 18-án hely­benhagyta e kineveztetést. A nevezett lap a sorok közt engedi sejtetni, hogy az érseki székre nem Samassát várta. Mi sem, de bizonyosan azt sem, akit a M. A. — Gr.Andrásy külügyminiszternél tegnap nagy estély volt, mely Bécs legkiválóbb előkelőségeit egyesítette. A fényes estélyről követ­kező távirati tudósítást kaptunk: Tíz óra előtt meg­jelent a királyi pár, s nemsokára a külügyminisz­terrel, és ennek nejével mentek Auguszta német császárné fogadására a lépcső aljáig. A fejedelmi vendégek éjfélutánig időztek az estélyben. Auguszta császárné igen jókedvű volt, s a királynéval ka­ronfogva sétált végig a teremben. A bástyakert gyönyörűen világított lugasai mögött két zenekar ját­­szott egy katonai s egy magyar népzenekar. Ez utóbbi játéka élénk figyelmet keltett a császárnéban. Búcsúzáskor Auguszta császárné megcsókolta An­­drásy grófnőt, aztán pedig Andrásyhoz fordulva, a királynénktől tanult eme magyar szavakkal vált ki: „Köszönöm a gyönyörű mulatságot.“ — Előkelő látogatók. Szombaton este érkezett Budapestre Lajos bajor herczeg nejével, Terézia modenai főherczegnével, előkelő kísérettel, s az „Európában“ szálltak meg. Tegnap megtekin­tették a múzeumot, a belvárosi tűzoltó őrtanyát, délután pedig kirándultak a városerdőbe és zug­­ligetbe Ma az ó­budai hajógyárban voltak, alkonyat felé pedig a Margitszigetre mentek, hol József fő­­herczeg lakomával fogadta őket, s kivülük még sok előkelő egyéniséget, ezek közt rokonait, a Coburg herczegeket stb. . A józsefvárosi ellenzék nagyobb választmánya, tegnap ülést tartott, melynek megtar­tását az tette szükségessé, hogy a józsefvárosi vá választási mozgalmakat Szentkirályi egészen pártszempont szerint indította meg, s az ellenzéki árnyalatot egészen kiszorították a szervezkedésből. Elhatározták tehát, hogy az ellenzék is hasonlón fog tömörülni, s jövő vasárnap evégre értekezletet hívnak össze. — Színházi hírek. Hancsc Minnie k. a. szombaton búcsúzott el a nemzeti színház közön­ségétől a „Hamlet“ operában, mint Ophelia, mely­ről már írtuk, hogy középszerűbb szerepei közül való. A közönség azonban mint mindig, úgy ez alkalomkor is kifogyhatlan volt a tetszés kifejezé­seinek osztogatásában, és sokszor kitapsolta. A k. a. bizonyára a magyar vendégszeretet és a szépek iránti lovagiaságunk maradandó emlékeivel távo­zott el, s mint halljuk, azok megújítására vissza­jön a szünidők után ismét. Ha netalán szerződte­tése jönne szóba, kérjük az igazgatóságot, hogy a kedves művésznő szeretetreméltóságát csak mint másodrendű előnyeit tekintse. — Vasárnap Szigli­geti kitűnő színművét „Liliomfit“ adták telt ház előtt, mely a darab kifogyhatlan bonyodalmain és Vízvári (Szellemi) játékán folytonosan a legderül­­tebb hangulatban volt. — A budai színkör­ben szombaton a Vezéri jutalmára előadott I. Napóleoninak csak kis közönsége volt. Roszabb idénye még alig volt a budai színkörnek, mint most, pedig a tömeges látogatást soha sem érdemelte volna meg jobb­an. Csak a vasárnap és ünnep a jöve­delmező nap itt is, meg a városligeti színkörben is.­ Vasárnap Budán Vahot Imre „Bányarém“-jére (melyet „Mátyás az igazságos“ czím alatt adtak elő) félig megteltek a zártszékek, a páholy és kar­zat pedig egészen. Az előadásról minden tekintet­ben csak dicséretest mondhatunk, s Eichner Anna (Margit,) Gerőfi (Mátyás) Tímár (Lőrincz,) Vezéri (Boleszláv), Szabó (a bányagróf) stb. mind az előadás összevágó voltára működtek. — Mától kezdve néhányszor két orosz korcsolyafaűvész lép föl. — A városligeti színkörben tegnap délután „Rózsa Sándor“ czim alatt adták elő azt a minden értéknélküliséget, mely­ tavaly Budán megtömte a színkört. Most csak a karzatot tömte meg, s vagy 5—6 sor zárt széket. Este az istván­­téri színházban „Orpheusznak elég nagy közön­sége volt. A Miklósy társulatánál holnap kezdi meg Vízvári vendégszerepléseit a „Háromcsőrű ka­­csában“, holnapután pedig vele együtt. Blaháné ven­dégszerepei a „Gerolsteini nagyherczegnő“ czimű operettében. Vízvári egész hóban fog vendégszere­pelni, Blaháné pedig júl. 15-ig, mikor B.­Füredre megy.­­ Földrengés vonult végig vasárnap reggel az olasz félszigeten, mely már Triesztben is nagyobb mértékben érezhető volt, hol több ház fala megrepedt. Veronában ugyancsak akkor (reg­gel 5 órakor) már hevesebb volt, kivált a máso­dik lökés, mely 22 másodperczig tartott. Itt is több házat megrongált, s egy ember megsebesült. Co­­neglianóban összeomlott a templom és 38 személy­t agyonütött. Bellunoban a székesegyház szintén megsérült. Vittorio közelében pedig 14 személy veszett el és sokan megsebesültek. A földrengés tehát nagymérvű volt, számos balesettel összeköt­ve. És ez a csapás Olaszországot sújtotta, azt az országot, mely a Pius pápa világi hatalmát elvette, sújtotta pedig a pápaság ünnepén sz. Péter apos­tol napján. Ez az isteni büntetése az elfajult Olaszországon, IX Pius pápáért. Ezt fogja mon­dani bizonyosan a „M. Állam.“ — A szegedi hitel- és zálogbank meg­szökött igazgatóját­ a bécsi törvényszék még min­dig vonakodik kiszolgáltatni, mert hát Bécsben a krach férfiai bizonyos salvus conductust élveznek, s a szegedi rablópöröket nem szeretnék oly feje­zettel megtoldani, melyben a hős nem az alf­öd­ről vagy Bakonyból való, hanem civilisátoraink székvárosából. Az ügy állását a szegedi lap kö­vetkezőleg adja elő. Utolsó tudósításunk az volt, hogy a helybeli törvényszék a m. kir. igazság­ügyminiszterhez készül e tárgyban jelentést tenni, hogy Herzl kiadatása iránt intézkedjék. E föl­­terjesztés, mint utána nézve megtudtuk, még jún. 6-án elment a minisztériumhoz, és még máig semmi eredmény, semmi hír. Itt az emberek bámulva s hovatovább izgatottabban kérdezgetik egymástól, mi történt már a Herzl-Ügygyel, de f­ölvilágosí­tást senki sem tud adni. Most a bécsi törvényszéktől ismét érkezett ide egy átirat, melyben megint csak a régi nótát pengetik, hogy t. i. a szegedi törvényszék küldjön oda bizonyítékokat arra nézve, hogy mi bűnnel van Herzl terhelve, de most már hozzátéve azon fenyegetést, hogy ha a bizonyíté­kok neki július 7-ig bezárólag meg nem küldet­nek, Herzl szabadon fog bocsáttatni. íme a bécsi kupektanács legújabb nyilatkozata. — Az itteni törvényszék erre azt tette, hogy e famázus meg­­keresvényt fölkülde az igazságügy minisztériumhoz, ismételve kérvén az az intézkedést Herzl kiada­tása iránt; a bécsi törvényszéknek pedig meg­írta, hogy mit tett megkeresésével s a fenyege­tés valósítása esetére felelő­ssé tette a következ­mények iránt.­­ A horvát regnicolaris deputá­ti­ó tagjai, tegnap Deáknál tisztelegtek, s Ma­­zuranics fejezte ki az elismerés meleg szavait Deák azon tapintatosságáért, melyet a közelebbi tárgyalásoknál tanúsított. Deák egyszerű szavak­kal köszönte meg a bizalom nyilatkozatait. Tőle a deputatió a miniszterelnökhöz ment, ki a tár­gyalások szerencsés befejezésének megünneplésére ma ebédet rendezett, melyre a horvát és magyar regn. deputatió tagjain kívül többen is voltak hivatalosak. — Péter-Pál napja tegnap derült volt, s Ó­ Buda csöndjét nagy elevenség és zaj váltotta föl A búcsú itt nagyvárosias s a gőzhajók és ló­­vonatú vagyonok a főváros minden részéből nagy tömegeket vittek és hoztak egész nap Ó-Budára, s onnan vissza. A templomi ünnepből legkevesebb esik a templomra és az egész ünnep a mulatóhe­lyek arató napja. Minden verklis, minden „kulsé­­ber“ oda igyekezett, s volt dinom dánom késő estig. — Azon hírek után, miket a lapokban olvashat a közönség a pesti nagy boulevard építé­séről, azt lehetne már képzelni, hogy az egész nagy útvonal készen is van. Most megint olvassuk, hogy a nagymező-utcza és városliget közeli részben már a héten megkezdik a csatornák építését, a légszesz és vízvezetéki csövek lerakását, sőt az aszp­altozást is legsőtebb pedig a forgalomnak is át fog adatni. Bizony jó is volna, ideje is volna, de nem hiszszük. Képzeljen az olvasó a nagy­nező­­czától a városligetig, egy negyedmértföldnyi hosz­­szú utat. Annak városligeti végén négy nyári la­kot, oly távolban egymáshoz, hogy tüdő kell hozzá, ha valaki jó reggelt akar mondani szomszédjának. Ettől kezdve egy nagy homoksivatak következik, aztán nagy távolban néhány rozzant ház, mikből kettő-három félig-meddig le van bontva. Azokon túl elérünk a gyár- és nagymező-utcza közelébe, hol 6 épület áll tető alatt, s megkezdték vagy hármat négyet építeni. Ilyen a boulevard, melyet nemsokára át akarnak adni a forgalomnak . Ft. Hatala egyetemi rector­na­k legutóbb tartott szabadelvű fejtegetéséért a győri­oghallgató ifjúság következő bizalmi nyilatkozatot küldött: Mi, a győri kir. jogakadémia hallgatói, a budapesti kir. egyetem rectorának nagyságos és főtisztelendő Hatala Péter urnak, a tudomány és felvilágosodás igaz barátjának, mint olyannak, ki rendíthetlenül a korszellem és követelménye sze­rint oktatja az ifjúságot: bizalmat és elismerést szavazunk . A nemzeti színház drámabíráló bi­zottsága a „Természet és szerelem,“ vagy: ,,na­tatió összeesküvése Ferrarában“ tragoediát, „Nem elveszett“ vígjátékot, „Gróf Hollán György“ drá­mát, „Orlanoff“ drámát előadásra nem ajánlotta — A kéziratok a nemzeti színházi könyvtárban vissza­­vehetők. — Pályázat. A pesti állatkerti igazgatói állás Berecz Antalnak eltávozása folytán megüre­sedvén, ezen állomásra 1200 frt évi fizetés és szabad lakás élvezete mellett választmányi határozatnál fogva pályázat nyitatik. A pályázni kívánók felszerelt kérvényeiket a társulati elnök dr. Szabó Józsefhez (Pest, akadémia utcza Ganz-ház) czimezve s bér­mentve j­l. hó 15-ig annál inkább küldjék be, mert a választmány ez idő után az állomás betöltése iránt azonnal határozni fog. — Égi tünemény. Szegeden, pénteken este 9 óra után újhold alakú tüneményt láttak az égboltján északnyugati irányban. Mintegy negyed­óráig gyönyörködteti a szemlélőt, miközt alig ész­revehető lassú mozgásban félkörutat tett lefelé, mialatt előbb fölül volt részével egészen aláfordult — s aztán elhomályosodva a láthatáron eltűnt. — A városi középitészeti bizott­ság felhívta a Schlick-féle vasöntöde igazg.­taná­csát, hogy a váczi boulevardra *nem való vasöntö­dével költözzék máshova. Az igazg.­tanács erre hajlandó, ha a város a gyár részére 3000 négyszög­öl területet ad. A gazd.­bizottság a kőbányai út mentén jelölt ki telket, s a tanács az ügyet közgyűlés elé viszi.­­ A főváros terület­én közlekedő terhes szekereket augusztus elsejétől négy hüvelynyi szé­les keréktalpakkal kell ellátni. A­ rendelet ellen vétők pénzbírsággal suj­tatnak. — Jégverés. Mint a „Debreczen“ Írja, Diós­szeg és Janka községét a környékeket június 24- én a jég teljesen elverte. Jankán ezenfelül nagy felhőszakadás volt, melynek rohanó árja embereket is elsodort. — Nagy felhőszakadás dúlt jun. 25-én éjjel ismét Pécsen és környékén, mely épü­letekben, ültetvényekben és veteményekben nagy kárt okozott. Mint ritka jelenséget említik, hogy az éjjeli vihar jégesővel járt. — Sikkasztás. A pápai postahivatal pénztárából közelebb 4000 frtot tevő összeg tűnt el. Az eltüntetés gyanúja három egyénre sulyosodott, kik fogva vannak. — An. körösi ref. főgymnasiumb­an az évi vizsgálatok julius 13-án kezdődnek. Az érettségi vizsgák írásbeli részeit júl 18-án és 19-én, a szóbelieket pedig 21- és 22-én tartják meg. — Kirándulás. A budai dalárda, egye­sülve a budai tornaegylettel, jul. 6-án kirándulást rendez a „szép juhásznőhöz“, a budai hegyek e regényes és kellemes mulatóhelyéhez. Reggeli fél 7 órakor lesz a találkozás a városmajorban, s on­nan a Laszlovszky-féle majorhoz indulnak, hol 9 óráig várnak a lóvonatú vaspályán érkezőkre. A szép juhásznőnél 11 órától 1-ig kardalokat adnak elő és társasjátékokat rendeznek, aztán ebéd kö­vetkezik, ezután pedig tornagyakorlatok és ének­­előadások. 7 órakor táncz, mely esti 11 óráig tart. A két egylet tagjai ingyen vesznek részt a

Next