Ellenőr, 1873. július (5. évfolyam, 149-175. szám)
1873-07-01 / 149. szám
Mi foglaltatik e határozati javaslatban ? Minden. Benne foglaltatik csirája egy jó megoldásnak; benne foglaltatik csirája a rosz megoldásnak (igaz! balfelöl) mert az állam és egyház közti viszonyokat lehet szabályozni úgy, hogy az állam rendeltessék alá az egyháznak — példák voltak erre több századon keresztül; lehet szabályozni úgy, hogy az állam és egyház egyenjogúak legyenek és ez esetben megint az állam hozza a rövidebbet, mert souverainitási jogköre csonkíttatni fog; lehet azonban — elismerem — úgy is szabályozni ezen viszonyokat, hogy az állam törvényes jogköre, szuverainitása minden irányban tökéletesen föntartassék, és ez az, amit mi óhajtunk. A kérdés megoldása azonban elsősorban a kiküldendő bizottságtól függ, a bizottság eljárása pedig függ azon egyénektől, akik e bizottságban részt fognak venni. Ezek megválasztásának esélyeit előre meghatározni nem lehet és épen azért szükséges, hogy a választások bizonytalanságából felmerülhető esélyek ellenében biztosíttassék azon irány, amelyet a képviselőház akkor, midőn a bizottságot kiküldi, követendőnek tart. (Helyeslés dr.lfelől. Szükségessé teszi azon utasítást, amelyet Huszár Imre képviselő úr javasol, még egy más körülmény is. Azon hat javaslatban, amelyet a miniszter úr beterjesztett, az foglaltatik, hogy a kiküldendő bizottság a miniszter közbejöttével járjon el. Kérdem, mit jelent ez ? Hisz házszabályainknak, ha jól tidom, 115. §-a világosan megállapítja, hogy a miniszterek részt vehetnek minden bizottsági tanácskozásban, oda meghívandók, a bizottsági tanácskozások idejéről előre értesítendők. Mi szükség tehát arra, hogy ezen bizottságra nézve kiváltképen mondassék ki, hogy a miniszter közbejöttével tanácskozzék? Ez nézetem szerint, t. hát, azt jelenti, hogy ezen bizottság már előre , úgy látszik nekem, miniszteri curatela és gondnokság alá van helyezve. (Élénk derültség és felkiáltások a baloldalon : Igaz ! ügy van ! És minthogy a hat javaslatot most fogadjuk el, tehát azután, miután a miniszter úrnak tegnapi beszédét hallottuk, — ámbár ma más értelemben méltóztatott nyilatkozni, — ez a záradék könnyen jelenthetné azt, hogy implicite helyeseltük azokat is, amiket a miniszter úr tegnapelőtt mondott, azoknak mindannyiat pedig helyeselnünk nem lehet, így részemről ez alkalommal is ki kell jelentenem azt, hogy általános kimondása annak, hogy az alapok és alapítványok kérdése csak bírói után intézhető el, nézetem szerint megtagadása az állam e tekintetben fennálló birtoklási jogosultságának, törvényességének. Az állam jogának, az állam gyakorlatban lévő jogának ezen megtagadását pedig a miniszter úrtól nem vártam volna. (Helyeslés a baloldalon: Igaz! ügy van !) Néhány tisztelt barátom, akik előttem szólottak, elfogadják Lüke Géza. képviselőtársamnak határozati javaslatát amelyet én is magamévá teszek, de annak végzáradékát nem fogadják el. Azt mondják, szükségtelen, mert úgyis magától értetik, azon utasítás hogy a miniszter a törvény értelmében szigorúan járjon el. Én nem tartom ezen záradékot fölöslegesnek, mert hisz épen arról panaszkodnak, hogy a miniszter nem járt el törvény szerint elég erélyesen s igy igen természetesnek találom, ha oda utasítjuk, hogy úgy ezen esetben, mint a más esetben, jövőre erélyesebben, törvényesebben járjon el. (Helyeslés a baloldalon.) Huszár képviselőtársam által előterjesztett pótzáradékot némely előttem szólott képviselőtársam nem fogadja el. Simonyi Ernő sem fogadja el, mert azt mondja, nem parlamentáris dolog, egyes kéviselőnek dictátumát valamely bizottságnak irányadóul kiadni. Én megvallom, hogy állításának indokolását ezen szavak után nem találom, mert hiszen nem egyes képviselőnek előadása adatik ki irányadóul az illető bizottságnak, hanem a háznak öszhangzó nyilatkozata, (Élénk helyeslés. Igaz! Úgy van!) amelylyel azon előadást, minden pontjára nézve helyesli, és ha t. barátom azon véleményben van, hogy a bizottságnak elég irányadóul szolgál már meghallgatása azon nézeteknek, amelyek itt e házban felmerülnek, akkor nem veheti jogosultságát kérdésbe annak, hogy ezen nézetnek concret kifejezést adván, egyenesen utasíttassék az illető bizottság arra, hogy a házban felmerült — nem egyes nézeteket, hanem a többségnek, nem kételkedem, a nagy többségnek általános véleményét irányadóul vegye. (Tartós élénk tetszés.) Egyáltalában nem tartom inparlamentáris dolognak, hogy midőn a ház egy hosszú időre kiterjedő, nagyfontosságú dologban bizottságot küld ki, előre meghatározni az irányt, amelyet a bizottság által követtetni akar. (Helyeslés.) Simonyi Ernőt. barátom azért sem óhajtja elfogadni a Huszár képviselő által javasolt záradékot, mert azt mondja, hiszen megváltozhatik a háznak a véleménye. T. hát! Én nem szeretném elérni azon időt, amidőn azokra nézve, amiket Deák Ferencz t. képviselőtársam tegnapelőtt itt mondott, valaha e háznak, vagy ezen országnak közvéleménye megváltoznék. (Élénk helyeslés). De ha fél a t. képviselő úr attól, hogy ez megtörténhetik, akkor még indokoltabb, hogy a ház adja utasításul a bizottságnak az irányt, melyet jónak követendőnek tart. (Tartós tetszés.) Nem új kérdés ez t. ház. A század elejétől kezdve tárgyaltatik Európában és hazánkban is. Én azt hiszem, hogy arra nézve mikép foganatosíttassanak a Deák Ferencz I. képviselő úr által kimondott elvek, lehet nézetkülönbség, mert ez valóban nagy kérdés, amely hosszú tárgyalást igényel, de azon elveknek helyességéről, amelyeket ő kimondott, Magyarország közvéleménye, a haza és ezen ház többsége régen tisztába van magával (Helyeslés), és azért egyáltalában semmi sem áll ellent annak, hogy, amit a ház nagy többsége hisz és vall, azt valóban utasításul is adja az illető bizottságnak. (Helyeslés). Én nem hallgathatom el azon meggyőződésemet, hogy mindazok, akik őszintén és igazán osztják a Deák Ferencz t. képviselőtársunk által legközelebb kifejtett nézeteket, nem tehetnek mást, hanem szavazniok kell elfogadására azon pótléknak, amelyet Huszár Imre t. képviselőtársam indítványozott. (Hosszasan tartó élénk helyeslés). Paczolay ellene van Litkő indítványának, mert ezzel a kath. egyház főhitágazata támadtatik meg. A placet-jog csak közigazgatási, de nem dogmai ügyekben alkalmaztatott. Nem fogadja el Huszár Imre módosítványát sem, mert uj utasítást adni csak akkor lehet ama kiküldendő bizottságnak, ha a ház tárgyalta már a kérdése. Irányi azért emel szót, mert Ghyczy szavaiból azt vette ki, mintha ő a törvényekre hivatkozva azt állította volna, hogyha azon törvény szerint a protestáns felekezetnek van felügyeleti joguk saját gyermekeiket saját hitelveik szerint neveltetni; ebből önkényt következik, hogy az autonómia alapján a kath. egyháznak kell, hogy meg legyen ugyanazon joga, és ez tökéletesen correct, tökéletesen helyes felfogás. Szoló azt tartja, hogy az államnak csak akkor van beleszólása a nevelésbe, ha az a szülők részéről elhanyagoltatik. Ghyczy Kálmán szavait magyarázza. Az államnak főfelügyeleti jogát a tanügyre értette. Egyébiránt külön inditványnyal nem lépett föl s Huszár Imre módosítványát fogadta el. Szólt még a tanügyre Csanády Sándor, ezután Lükő zárszava következett, ki kijelenté, hogy nem a miniszter, hanem eljárása iránt indítványozott bizalmatlanságot s gondoskodást kívánt jövőre, hogy hasonló esetek elő ne forduljanak. Trefort indítványát Huszár módosítványával elfogadja. Ezután a szavazás következett. Az elnök előbb Lükő Géza határozati javaslatára téve föl a kérdést. A többség nem fogadta el. Trefort indítványára fel sem tétetett a kérdés, miután ellenvélemény nem nyilatkozott, csak Huszár módosítványa bocsáttatott szavazás alá, melyet a ház egyhangúlag elfogadott. Simonyi amaz indítványa, mely szerint a bizottság most lett volna megválasztandó, kisebbségben maradt. Következett a napirend második tárgya: az igazságügyminisztérium költségvetésének tárgyalása. Lázár Ádám nem helyesli, hogy Pulszky Ágost, nem tudta magát mérsékelni. A hibát nem a jelenlegi miniszter, hanem elődei követték el, ezzel azonban korántsem akarja mondani, hogy a jelenlegi miniszter csupa jó dolgokat művelt. Csemeghyt, ki csak prodomosan beszélt, cáfolva a codifikationális bizottság szervezése előtt magát az igazságügyministériumot véli újra szervezendőnek, azután pedig szükségesnek tartja, hogy a törvénykészítő bizottság külön közeggel bírjon az igazságügyministériumban, s e közeg csak ezzel foglalkozzék. Hogy igazságügyünk rész lábon áll, régi bajnak eredménye, a jelenlegi miniszter még elismerést érdemel, amiért legalább egy lépést tett a helyzet javítására, most csak az a hiba, hogy az általa egybehívott bizottság rész után halad. Ezután a receptióról s íl codificitióról beszél s határozottan előnyt ad ennek amaz fölött, sőt ezt egyedül helyesnek nevezi. A 30.000 irtot nem szavazza meg, mert hiábavaló kiadásnak tartja. Orbán Balázs a kérdésnek gyakorlati oldalához szól. Silányabban jövedelmező foglalkozás úgymond nincs a szellemi napszámosságnál, hanem úgy találja, hogy gazdagabban a codex csinálóknak egy ízó sem díjaztatott még a föld hátán. Egy sorért legalább 5—10 frank esik abból a pénzből, melyet öt év óta e czélra fordítanak. Helyén volt tehát a pénzügyi bizottságtól az előirányzatot felére szállítani le; neki ez is sok, s ő az egésznek törlése iránt adott volna be indítványt, ha ebben meg nem előzik Miután azonban Pulszky már előtte járt, ennek indítványához csatlakozik. Elnök ezután az ülést bezárja. Ülés vége 2 órakor. A fővárosi közmunkák tanácsából Budapest, június 28. B. Podmanitzky Frigyes alelnök az ülést d. u. 4 órakor megnyitván, értesíti a tanácsot, hogy a Hermina-téren építendő dalszínház tervvázlata, melynek alapján a pályázati programm kidolgozandó leend, Ybl Miklós építész által elkészíttetett és további használat végett a m. kir. belügyminisztériumnak bemutattatok. A váczi- és országút boulevardszerű kiépítési munkálataira vonatkozón, következő határozatok hozattak: 1- szer. A király-utczának az országutra való kitorkolásánál előállítandó társas- és bérkocsi állóhelyek, kavicsalapzattal s portlandi czementtel kiöntve fognak készíttetni, s az ezen munkálatokra előirányzott 7533 frt költség engedélyeztetett, 2- szor. Miután a váczi úton felállított lámpák üvegei igen gyakran szétpattantak s a tapasztalás azt bizonyítja, hogy ezen törékenység onnan ered, miszerint a megmelegedett üvegek a kitágulásra elegendő helylyel nem birnak, elhatároztatott miszerint ezen üvegeknél ruganyos kapcsok fognak alkalmazásba vétetni, melyek a fölmelegülés alkalmával a kellő kitágulást lehetővé teendik. Jövőre egyébiránt kellő gond fog fordíttatni az üvegek megrendelésére, s azon körülményre nézve is, hogy ezek kaliüvegből készíttessenek, miután ezek, tudvalevőleg kevésbé lévén merevek, a szétpattanásnak annyira kitéve nincsenek, 3- szor. Miután az oldalt fekvő utak azon részei is, melyek a mellékutczákból jövő közlekedés által keresztben átmetszetnek, szintén gránit kövekből lesznek előállítandók, a mauthausni gránitkőtársulat ajánlata elfogadtatván, a kivitelre nézve az építési vezetőség utasíthatott. 4- szer miután a boulevard terézvárosi oldalán ideiglenesen lerakott vasúti sínvágányok igen rosz állapotban vannak az átigazításra szükségelt 7196 frtnyi költség engedélyezi etett. Az elnökség indítványa folytán, az 1873. évi költségvetésben, a jutalmazások és segélyezések czimén felvett összegből 850 frt ugyancsak az elnökség kezeihez, oly megbízással utalványoztatok miszerint abból a fővárosi közmunkák tanácsa több tisztviselőjének, a világkiállítás megtekintése czéljából, kisebb-nagyobb összegek kiadassanak. Az éjszakkeleti vasúttársulatnak előterjesztett újabb tervei, valamint az összekötő vasúti híd alatti bejárásnál tervezett változtatások, a vasúti igazgatóság kívánságához képest helybenhagyattak, és az erre vonatkozó tervek Pest városával közöltetni fognak. A közúti vaspálya-társaság kérvénye, valamint a főmunkatanácsa és Pestváros hatóságának küldötteiből alakult bizottság előterjesztése folytán, következő új és kiegészítő vonalak engedélyeztettek : a. ) kiegészítő vonalak : 1. Egy második sínpár fektetése a kerepesi vám és a m. kir. államvasút indóháza között. 2. Ugyanezen vonalon egy mellékvágány létesítése. 3. A városligeti vonal lövölde melletti vágányának megkettőztetése. 4. Az újpesti vonal Rákos-patak közelében fekvő, valamint a kis sörcsarnok és váczi temető melletti kitérőinek egyesítése. b. ) Új vonalak: 1. A váczi útból a hárombárány és Podmaniczky utczákon át a városligetig kettős sínpárral 2. A belső körútból a külső körúton át a Dunáig. 3. A Tüköry védgáton fekvő ág folytatása s a második sínpár fektetése, a Margitszigeti hídig. 4. Az üllői vonalak folytatása a város határáig. Budaváros közönsége által a kapnesens tér, a pala, kígyó és ponty uterák, valamint a Mátyástér szabályozására vonatkozólag előterjesztett tervek néhány módosítással helybenhagyattak s tekintettel az ekként megállapított szabályozási vonalra, Szeidel S.-nek az építési engedély kiadatott. Hubaffy és Goegner-rel a Halászvárosban fekvő telkek szabályozási vonala, Budaváros útján közöltetni fog. Miután a fővárosi közmunkák tanácsa Budavárosnak kifejezett óhajához képest, a margitszigeti híd előtt egy szabad tér előállítását tervezte, az ebből felmerülő tetemes költségek tekintetbe vétele mellett azonban, a régi országútnak kiszélesítését csak 12 övben állapította meg. Miután azonban a városi hatóság a tér előállításának tervét elfogadta ugyan, az út szabályozására nézve mindazonáltal véleményét kijelenteni elmulasztotta, a fel fog kéretni nevezett városi közönség, miszerint a tervezet mindkét részére, és annyival is inkább szíveskedjék nyilatkozni, minthogy azok, tekintettel az előirányzott költségekre, egymással szoros kapcsolatban vannak. Ács és Buzzinak a bodzafa és német-utczai telkek, továbbá Darányi és Krumpholtznak a felső erdősoron, végre Podmaniczky bárónőnek a gyárutczában fekvő telkének szabályozási tervezete helybenhagyatott. Következő építési engedélyek akadálytalanul kiadattak: A waggon-gyár részvénytársulatának a kőbányai utón, Dreher Antalnak Kőbányán, egy őrház építéséhez. — Kölber Fülöpnek, terézvári kerepesi utón, 1. sz. alatt. — Girch Antalnak a nagydiófa utczában, 327. sz a. —Mirsek Ferencznek a Józsefv. vig utczában, 1164. sz. a — Am. kir. egyetemnek átalakításához. — A pesti épitő társulatnak Deák Ferencz utcza 673 sz. a. — Brenner Jánosnak Buda, viziváros, Toldy utcza 717. szám alatt. A jegyzőkönyv hitelesítésével Lukács és Tavaszi urak bízattak meg. A m. tud. akadémia, mai összes ülésén kizárólag folyó ügyeket tárgyalt, Lónyay Menyhért gróf elnöklete alatt. Legérdekesebb volt az akadémia dísztermének fresco festeményekkel ellátása felöl beadott véleményes jelentés, mely még az összes ülésben határozottá emeltetetett. Eszerint a fresco képek tárgyait az irodalom történetére átvitt művelődéstörténeti mozzanatok fogják képezni, úgy, hogy az egyes irodalmi korszakok főalakjaiban s a mellékalakok működését visszatükröztető háttérrel a csoportosítás elvei szerint lesznek feltüntetve. E rendszer szerint alkotta Kaulbach is a berlini múzeum frescóit. Az első csoportban Szent István lennne például a főalak, mellette az e körből irodalmi tevékenységről egyedül ismeretes Gellért püspök s a háttérben a nemzeti Cantosok és dalnokok alakja, amint a keresztyénység támadó világa mellett lassanként elmosódnak. A második csoport Kálmán király, a harmadik a biblia első magyar fordítója körül öszpontosul. Mátyás király és tudósai képezik a negyedik csoport központja, az ötödikben Tinódi és Balassa,a hatodikban Bessenyei köre , a hatodikban Kazinczy alakjai lépnek előtérbe. Végre a 8-ik csoport Széchenyi s az akadémia alapítása körül a legújabb korszakot csoportosítja. Az eszme igen szép, a kivitele felöl is jóreménynyel lehetünk, azon módozatok után, melyeket e részben az akadémia megállapított. Kilencztagú bizottságra ruházta e feladatot az akadémia s a bizottságba 3 tagot Haynald Lajos, Pulszky Ferencz és gróf Waldstein János személyében, az igazgatótanács, 3-at u. m. Horváthot, Ipolyit és Toldy Ferenczet az akadémia választott hárommal pedig ez a 6 tag fogja magát a művészet köréből kiegészíteni, a kivitel megkezdéséhez szükséges pénzerő meg van, s a buzgalom majd tovább segít. — A többi ügyről térszűke miatt csak sommásan szólhatunk. Ülés elején titkár bejelentette Bartakovics, Polya József Baumer Frigyes és Kovács Gyula tagok halálát . Bartakovics felett Toldy Ferencz tart emlékbeszédet. A többi iránt az illető osztályok intézkednek. A Strokaisféle díjért pályázók közül dicsérettel kitüntetett művek szerzői megnevezték magukat: első számú mű szerzője Madarassy László és Batkay Imre, a 4-ik számúé Dr. Katona Mór. A Vádasdy-díjra az idején feladott, de postán megkésett „Salamon“ czimű mű szinte pályázatra bocsáttatik. A Karácsonyi-féle jutalom 400 db aranyán „Shakespeare élete és munkái“ czimű 40—50 évnyi művet azt akadémia egyenes megbízás utján készítteti el. A mű a magyar Shakespeare-kiadás alakjában fog megjelenni s a szerző tulajdona marad. A nyomdászatnak Magyarországon 400-ados emlékére kiadandó ,,Budai krónikára“ az előleges költségek megszavaztatnak. Kautz Zsigmond köszönő levelet intéz az akadémiához a Bacsányira vonatkozó gyűjteményekért neki juttatott elismerésért, s Bacsányi és neje eredeti arczképeit azon tudósnak hagyományozza, ki Bacsányi életrajzát legjobban fogja megírni Egy német szerző adatokat kér az akadémiától a Duetsches Vereinshandbuch der Wissenschaftlichen Anstalten des gegenwärtigen Deutschen Reiches czímű munkája számára. Minthogy a magyar akadémia nem német s nem is a Deutsches Reichban van, nem kíván a műbe még függelékképen sem bekebeleztetni. Tóth Mihály fejtegetéseit a léghajó kormányozhatásáról Toldy pártoló felszólalására a 3.ik osztálynak adják ki bírálat végett. Toldy Ferencz elismerőleg emlékezvén meg azon fogadtatásról, melyben olaszországi utczában — az olasz vallásügyi és belügyi miniszterek előzékenysége folytán minden levéltárnál részesült: indítványozza, hogy viszonzás fejében minden olaszországi nevezetesebb levéltárnak küldje meg az akadémia a monumentáriumok és diplomatóriumok kiadásait. Ez közhelyesléssel határozatba ment, s több apró ügy elintézése után az ülés véget ért. A hivatalos lapból Reitz Frigyes keresk. miniszt. tanácos is Lipótrend lovagkeresztjét nyerte. Gr. Csáky Felix fiumei kormányzósági fogalmazó-gyakornok a kö-okt. minisztériumhoz tiszt.. miniszteri fogalmazóvá neveztetett ki. — Fábry Lajos honvéd-alezredes s a 15-ik zászlóalj parancsnoka végleges nyugalomba helyeztetett. A közoktatásügyi miniszter Babics Kálmán pozsonyi főgymnasiumi tanárt a budai állami főreáltanodához rendes tanárrá nevezte ki. Az igazságügyminiszter Károlyi Lajost a szolnoki törvényszékhez izmokká, Hatos Károly és Dőrey József kaposvári törvényszéki telekkönyvi bijnokokat ugyanoda telekkönyvi bírnokokká, Burghardt Pál ügyvédsegédet a szepes-szombati járásbíróság mellé férrósági végrehajtóvá, Eördögh Jakab törvényszéki (birnokot a szegedi törvényszékhez és Körössy Károly megyei bijnokot a szegedi járásbírósághoz írnokokká nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium Halm Ignácz, Cirka Oprian, Jovicic András, Hilberth Domonkos, Marlek Mihály, Horvatek József, Kittanic Otto m. kirtivirdai gyakornokokat, Starcevic Simon 38. sz. sorezredbeli hadnagyot, továbbá Antauf Nándor, Zabniczky Theophán, Valder Bálint, Juhász Péter, Szabó József, Horváth Sándor, Perutin Valér, Papp Lajos, Russu József, Lentz Géza, Huckstedt Gotthard, Szentistványi Attila, Novák Ferencz, Polsch Sándor, Németh József, Weigner Károly és Deremja Ljubomir m. k. távirdagyakornokokat ideigi minőségü N odoszt . kir. távirdatisztekké nevezte ki. A magyar kir. pénzügyminisztérium a Dubicsán, Horvátország területén levő IIon oszt. mellékvámhivatalt, egyelőre egy évre fölhatalmazta, hogy átviteli árukat kilépési eljárás tekintetében a fennálló szabályok szerint ugyanazon hatáskörrel kezelje, melylyel e tekintetben az I. oszt. mellékvámhivatalok birnak A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium a Fehér megyébe keblezett Isztimér község kérvénye folytán megengedte, hogy nevezett községben évenkint a martiusi József-, augusztusi Zsuzsanna- és novemberi Mindenszentek napját magában foglaló hét hétfőjén, ha pedig ezen napok egyike vasárnapra esnék, a reá következő hét hétfőjén, s így évenkint három országos vásár tartathassák. Krasznán, Kraszna megyében i. é. június 15-én uj távirdaállomás nyittatott korlátolt napi szolgálattal. HÍREK. — junius 30. — — B. Siaguna, a magyarországi és erdélyi gör. keleti egyház első metropolitája meghalt szombaton d. u. 6 órakor érseki székhelyén, II.-Szebenben. Halála folytán az uralkodó távirati után tudatta részvétét a fővicáriussal. Az ősz egyháznagy már hosszú idő óta gyöngélkedett, s utóbbi időkben aggodalmas hírek szárnyaltak egészségi helyzetéről, úgy, hogy halálhíre nem volt váratlan. Siaguna Anasztáz 1809. jan. 1-én született Miskolczon, macedón-román eredetű szülőktől, kik ott kereskedéssel foglalkoztak. Atyja korán elhunyván, özvegy anyja Pestre, egyik gazdag kereskedő rokonához jött le, és Siaguna itt kezdte meg tanulmányait, és szorgalommal is végezte azt, mi által Mihajlovits verseczi g. k. püspök figyelmét is felköltötte, ki aztán a jogi pálya helyett az egyházi pályát ajánlotta a tehetséges ifjúnak. Verseczre ment tehát theologiai tanulmányokra, s elvégezvén, nem sokára tanár lett az ottani seminariumba majd a szerémségi kopovai zárdába ment szerzetesnek s ekkor cserélte fő Anasztáz nevét Andrással. Nemsokára a zárda rideg falai közül Stratimirovits karlóczai érsek szólította el tanárnak a semináriumba. 1845- ben a kovili zárda apátja lett, 1846-ban az erdélyi görög-keleti püspökség fővikáriusává neveztetett ki, néhány hó múlva pedig a püspökválasztásra Tordán egybegyűlt zsinat a püspöki méltóságra emelte. A 48—49-iki időkbeli szereplésén rajta van ama kor lázas jellege. Siaguna nem idegenkedett a politikától, s akkor elég tere nyílt szerepelni, miáltal megszerzette a későbbi kormány teljes bizalmát, s az erdélyi ügyekben irányadónak tekintették véleményét, s ekkér a politikai téren is szerepeltették. Ennek legkiválóbb része az 1863-diki erdélyi tartománygyűlésre, a bécsi reichsrathra, továbbá az 1865-iki kolozsvári országgyűlésre esik, hol Siaguna a mérséklet jeleit tanúsította. Mint püspöknek, főtörekvése a szerb és román egyház külön választására irányult, s ezzel a román metropolitaság fölállítását is sürgette. Ez meg is történt 1864 év végén, midőn a magyarországi és erdélyi g.-keleti vallásnak részére a metropolitaság megadatott, Siaguna pedig érsek lett. A titkos tanácsosi és bárói czimet már korábban nyerte. Utóbbi időkben Siaguna sok tekintetben törekedett arra, hogy a román nemzetiségre csilapitólag hasson. A 48—49-ks irányzat tévessége kitűnt, s azt Siaguna sem tagadhatta. Most már nemzetisége érdekében a művelődési eszközök gyarapítása által kivánt hatni, s ez ügyben sokat is tett, buzgón és áldozatkészséggel rendezvén a román iskolai ügyeket, jelentékeny ösztöndíjakat alapítván, továbbá az egyházi szervezés terén is nevezetes reformokat léptetve életbe. És rövid vázlata a magyarországi és erdélyi gör. kel. egyház első metropolitájának, ki évei előtt nem kis népszerűségnek örvendett, mint ki tűtni 1871. szept. 3-án, mikor II. Szebenben igen ünnepélyesen és a rokonszenv számos nyilvánulás közt ünnepelték meg egyháznagyi pályájának 25-ik évfordulóját. Az egri érsek Samassa József szepesi püspök lesz. A „Magyar Állam“ úgy van értesülve, hogy a király már június 18-án helybenhagyta e kineveztetést. A nevezett lap a sorok közt engedi sejtetni, hogy az érseki székre nem Samassát várta. Mi sem, de bizonyosan azt sem, akit a M. A. — Gr.Andrásy külügyminiszternél tegnap nagy estély volt, mely Bécs legkiválóbb előkelőségeit egyesítette. A fényes estélyről következő távirati tudósítást kaptunk: Tíz óra előtt megjelent a királyi pár, s nemsokára a külügyminiszterrel, és ennek nejével mentek Auguszta német császárné fogadására a lépcső aljáig. A fejedelmi vendégek éjfélutánig időztek az estélyben. Auguszta császárné igen jókedvű volt, s a királynéval karonfogva sétált végig a teremben. A bástyakert gyönyörűen világított lugasai mögött két zenekar játszott egy katonai s egy magyar népzenekar. Ez utóbbi játéka élénk figyelmet keltett a császárnéban. Búcsúzáskor Auguszta császárné megcsókolta Andrásy grófnőt, aztán pedig Andrásyhoz fordulva, a királynénktől tanult eme magyar szavakkal vált ki: „Köszönöm a gyönyörű mulatságot.“ — Előkelő látogatók. Szombaton este érkezett Budapestre Lajos bajor herczeg nejével, Terézia modenai főherczegnével, előkelő kísérettel, s az „Európában“ szálltak meg. Tegnap megtekintették a múzeumot, a belvárosi tűzoltó őrtanyát, délután pedig kirándultak a városerdőbe és zugligetbe Ma az óbudai hajógyárban voltak, alkonyat felé pedig a Margitszigetre mentek, hol József főherczeg lakomával fogadta őket, s kivülük még sok előkelő egyéniséget, ezek közt rokonait, a Coburg herczegeket stb. . A józsefvárosi ellenzék nagyobb választmánya, tegnap ülést tartott, melynek megtartását az tette szükségessé, hogy a józsefvárosi vá választási mozgalmakat Szentkirályi egészen pártszempont szerint indította meg, s az ellenzéki árnyalatot egészen kiszorították a szervezkedésből. Elhatározták tehát, hogy az ellenzék is hasonlón fog tömörülni, s jövő vasárnap evégre értekezletet hívnak össze. — Színházi hírek. Hancsc Minnie k. a. szombaton búcsúzott el a nemzeti színház közönségétől a „Hamlet“ operában, mint Ophelia, melyről már írtuk, hogy középszerűbb szerepei közül való. A közönség azonban mint mindig, úgy ez alkalomkor is kifogyhatlan volt a tetszés kifejezéseinek osztogatásában, és sokszor kitapsolta. A k. a. bizonyára a magyar vendégszeretet és a szépek iránti lovagiaságunk maradandó emlékeivel távozott el, s mint halljuk, azok megújítására visszajön a szünidők után ismét. Ha netalán szerződtetése jönne szóba, kérjük az igazgatóságot, hogy a kedves művésznő szeretetreméltóságát csak mint másodrendű előnyeit tekintse. — Vasárnap Szigligeti kitűnő színművét „Liliomfit“ adták telt ház előtt, mely a darab kifogyhatlan bonyodalmain és Vízvári (Szellemi) játékán folytonosan a legderültebb hangulatban volt. — A budai színkörben szombaton a Vezéri jutalmára előadott I. Napóleoninak csak kis közönsége volt. Roszabb idénye még alig volt a budai színkörnek, mint most, pedig a tömeges látogatást soha sem érdemelte volna meg jobban. Csak a vasárnap és ünnep a jövedelmező nap itt is, meg a városligeti színkörben is. Vasárnap Budán Vahot Imre „Bányarém“-jére (melyet „Mátyás az igazságos“ czím alatt adtak elő) félig megteltek a zártszékek, a páholy és karzat pedig egészen. Az előadásról minden tekintetben csak dicséretest mondhatunk, s Eichner Anna (Margit,) Gerőfi (Mátyás) Tímár (Lőrincz,) Vezéri (Boleszláv), Szabó (a bányagróf) stb. mind az előadás összevágó voltára működtek. — Mától kezdve néhányszor két orosz korcsolyafaűvész lép föl. — A városligeti színkörben tegnap délután „Rózsa Sándor“ czim alatt adták elő azt a minden értéknélküliséget, mely tavaly Budán megtömte a színkört. Most csak a karzatot tömte meg, s vagy 5—6 sor zárt széket. Este az istvántéri színházban „Orpheusznak elég nagy közönsége volt. A Miklósy társulatánál holnap kezdi meg Vízvári vendégszerepléseit a „Háromcsőrű kacsában“, holnapután pedig vele együtt. Blaháné vendégszerepei a „Gerolsteini nagyherczegnő“ czimű operettében. Vízvári egész hóban fog vendégszerepelni, Blaháné pedig júl. 15-ig, mikor B.Füredre megy. Földrengés vonult végig vasárnap reggel az olasz félszigeten, mely már Triesztben is nagyobb mértékben érezhető volt, hol több ház fala megrepedt. Veronában ugyancsak akkor (reggel 5 órakor) már hevesebb volt, kivált a második lökés, mely 22 másodperczig tartott. Itt is több házat megrongált, s egy ember megsebesült. Coneglianóban összeomlott a templom és 38 személyt agyonütött. Bellunoban a székesegyház szintén megsérült. Vittorio közelében pedig 14 személy veszett el és sokan megsebesültek. A földrengés tehát nagymérvű volt, számos balesettel összekötve. És ez a csapás Olaszországot sújtotta, azt az országot, mely a Pius pápa világi hatalmát elvette, sújtotta pedig a pápaság ünnepén sz. Péter apostol napján. Ez az isteni büntetése az elfajult Olaszországon, IX Pius pápáért. Ezt fogja mondani bizonyosan a „M. Állam.“ — A szegedi hitel- és zálogbank megszökött igazgatóját a bécsi törvényszék még mindig vonakodik kiszolgáltatni, mert hát Bécsben a krach férfiai bizonyos salvus conductust élveznek, s a szegedi rablópöröket nem szeretnék oly fejezettel megtoldani, melyben a hős nem az alfödről vagy Bakonyból való, hanem civilisátoraink székvárosából. Az ügy állását a szegedi lap következőleg adja elő. Utolsó tudósításunk az volt, hogy a helybeli törvényszék a m. kir. igazságügyminiszterhez készül e tárgyban jelentést tenni, hogy Herzl kiadatása iránt intézkedjék. E fölterjesztés, mint utána nézve megtudtuk, még jún. 6-án elment a minisztériumhoz, és még máig semmi eredmény, semmi hír. Itt az emberek bámulva s hovatovább izgatottabban kérdezgetik egymástól, mi történt már a Herzl-Ügygyel, de fölvilágosítást senki sem tud adni. Most a bécsi törvényszéktől ismét érkezett ide egy átirat, melyben megint csak a régi nótát pengetik, hogy t. i. a szegedi törvényszék küldjön oda bizonyítékokat arra nézve, hogy mi bűnnel van Herzl terhelve, de most már hozzátéve azon fenyegetést, hogy ha a bizonyítékok neki július 7-ig bezárólag meg nem küldetnek, Herzl szabadon fog bocsáttatni. íme a bécsi kupektanács legújabb nyilatkozata. — Az itteni törvényszék erre azt tette, hogy e famázus megkeresvényt fölkülde az igazságügy minisztériumhoz, ismételve kérvén az az intézkedést Herzl kiadatása iránt; a bécsi törvényszéknek pedig megírta, hogy mit tett megkeresésével s a fenyegetés valósítása esetére felelőssé tette a következmények iránt. A horvát regnicolaris deputátió tagjai, tegnap Deáknál tisztelegtek, s Mazuranics fejezte ki az elismerés meleg szavait Deák azon tapintatosságáért, melyet a közelebbi tárgyalásoknál tanúsított. Deák egyszerű szavakkal köszönte meg a bizalom nyilatkozatait. Tőle a deputatió a miniszterelnökhöz ment, ki a tárgyalások szerencsés befejezésének megünneplésére ma ebédet rendezett, melyre a horvát és magyar regn. deputatió tagjain kívül többen is voltak hivatalosak. — Péter-Pál napja tegnap derült volt, s Ó Buda csöndjét nagy elevenség és zaj váltotta föl A búcsú itt nagyvárosias s a gőzhajók és lóvonatú vagyonok a főváros minden részéből nagy tömegeket vittek és hoztak egész nap Ó-Budára, s onnan vissza. A templomi ünnepből legkevesebb esik a templomra és az egész ünnep a mulatóhelyek arató napja. Minden verklis, minden „kulséber“ oda igyekezett, s volt dinom dánom késő estig. — Azon hírek után, miket a lapokban olvashat a közönség a pesti nagy boulevard építéséről, azt lehetne már képzelni, hogy az egész nagy útvonal készen is van. Most megint olvassuk, hogy a nagymező-utcza és városliget közeli részben már a héten megkezdik a csatornák építését, a légszesz és vízvezetéki csövek lerakását, sőt az aszpaltozást is legsőtebb pedig a forgalomnak is át fog adatni. Bizony jó is volna, ideje is volna, de nem hiszszük. Képzeljen az olvasó a nagynezőczától a városligetig, egy negyedmértföldnyi hoszszú utat. Annak városligeti végén négy nyári lakot, oly távolban egymáshoz, hogy tüdő kell hozzá, ha valaki jó reggelt akar mondani szomszédjának. Ettől kezdve egy nagy homoksivatak következik, aztán nagy távolban néhány rozzant ház, mikből kettő-három félig-meddig le van bontva. Azokon túl elérünk a gyár- és nagymező-utcza közelébe, hol 6 épület áll tető alatt, s megkezdték vagy hármat négyet építeni. Ilyen a boulevard, melyet nemsokára át akarnak adni a forgalomnak . Ft. Hatala egyetemi rectornak legutóbb tartott szabadelvű fejtegetéséért a győrioghallgató ifjúság következő bizalmi nyilatkozatot küldött: Mi, a győri kir. jogakadémia hallgatói, a budapesti kir. egyetem rectorának nagyságos és főtisztelendő Hatala Péter urnak, a tudomány és felvilágosodás igaz barátjának, mint olyannak, ki rendíthetlenül a korszellem és követelménye szerint oktatja az ifjúságot: bizalmat és elismerést szavazunk . A nemzeti színház drámabíráló bizottsága a „Természet és szerelem,“ vagy: ,,natatió összeesküvése Ferrarában“ tragoediát, „Nem elveszett“ vígjátékot, „Gróf Hollán György“ drámát, „Orlanoff“ drámát előadásra nem ajánlotta — A kéziratok a nemzeti színházi könyvtárban visszavehetők. — Pályázat. A pesti állatkerti igazgatói állás Berecz Antalnak eltávozása folytán megüresedvén, ezen állomásra 1200 frt évi fizetés és szabad lakás élvezete mellett választmányi határozatnál fogva pályázat nyitatik. A pályázni kívánók felszerelt kérvényeiket a társulati elnök dr. Szabó Józsefhez (Pest, akadémia utcza Ganz-ház) czimezve s bérmentve jl. hó 15-ig annál inkább küldjék be, mert a választmány ez idő után az állomás betöltése iránt azonnal határozni fog. — Égi tünemény. Szegeden, pénteken este 9 óra után újhold alakú tüneményt láttak az égboltján északnyugati irányban. Mintegy negyedóráig gyönyörködteti a szemlélőt, miközt alig észrevehető lassú mozgásban félkörutat tett lefelé, mialatt előbb fölül volt részével egészen aláfordult — s aztán elhomályosodva a láthatáron eltűnt. — A városi középitészeti bizottság felhívta a Schlick-féle vasöntöde igazg.tanácsát, hogy a váczi boulevardra *nem való vasöntödével költözzék máshova. Az igazg.tanács erre hajlandó, ha a város a gyár részére 3000 négyszögöl területet ad. A gazd.bizottság a kőbányai út mentén jelölt ki telket, s a tanács az ügyet közgyűlés elé viszi. A főváros területén közlekedő terhes szekereket augusztus elsejétől négy hüvelynyi széles keréktalpakkal kell ellátni. A rendelet ellen vétők pénzbírsággal sujtatnak. — Jégverés. Mint a „Debreczen“ Írja, Diósszeg és Janka községét a környékeket június 24- én a jég teljesen elverte. Jankán ezenfelül nagy felhőszakadás volt, melynek rohanó árja embereket is elsodort. — Nagy felhőszakadás dúlt jun. 25-én éjjel ismét Pécsen és környékén, mely épületekben, ültetvényekben és veteményekben nagy kárt okozott. Mint ritka jelenséget említik, hogy az éjjeli vihar jégesővel járt. — Sikkasztás. A pápai postahivatal pénztárából közelebb 4000 frtot tevő összeg tűnt el. Az eltüntetés gyanúja három egyénre sulyosodott, kik fogva vannak. — An. körösi ref. főgymnasiumban az évi vizsgálatok julius 13-án kezdődnek. Az érettségi vizsgák írásbeli részeit júl 18-án és 19-én, a szóbelieket pedig 21- és 22-én tartják meg. — Kirándulás. A budai dalárda, egyesülve a budai tornaegylettel, jul. 6-án kirándulást rendez a „szép juhásznőhöz“, a budai hegyek e regényes és kellemes mulatóhelyéhez. Reggeli fél 7 órakor lesz a találkozás a városmajorban, s onnan a Laszlovszky-féle majorhoz indulnak, hol 9 óráig várnak a lóvonatú vaspályán érkezőkre. A szép juhásznőnél 11 órától 1-ig kardalokat adnak elő és társasjátékokat rendeznek, aztán ebéd következik, ezután pedig tornagyakorlatok és énekelőadások. 7 órakor táncz, mely esti 11 óráig tart. A két egylet tagjai ingyen vesznek részt a