Ellenőr, 1873. augusztus (5. évfolyam, 176-200. szám)

1873-08-01 / 176. szám

Előfizetési árak Lgész érre , . 20 frt. — kr. I Évnegyedre . . 5 firt.— kr, Fé’.évTe ... 10 „ — „ | Egy hónapra . I „ 80 B Egyes szám áru 10 krajczár. Szerkesztési Iroda: Bndapestcn, nádor-nteza O. ez. <tiuaú( Km toil ülik, lm nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visizakuldéiér* nem válLikozonk. Minden érteiités a szerkesztőiéihez intézendő. Levebk csak bérxcenteMn fogadtatnak el. 176. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn * finnepre kC vetkező naj.on Budapest, péntek, augusztus 1. 1873. V. évfolyam. Budapest, július 31. A bécsi sajtó tisztességes részéhez in­tézzük szavunkat. Őszinte lesz a szó és szí­vélyes, mint méltányos és rokonszenves volt az övé, mely a magyar főváros világnyerő diadalának elismerésében felénk hangzott. Az elfogultság, féltékenykedés, irigység, kicsinylés és roszakarat annyi dissonantiája j után — nem tagadjuk — jól esett végre egy tiszta accordot hallanunk azon idegek­ről, melyek legtöbbje eddig csak becsmérlé­sünkre feszült. Rég ideje vártuk — s vá­rakozásunk közben nemegyszer volt enyész- tőfélben a remény, hogy valaha megérjük nem egyszer eltűnőben a hit, melyet az ér­lelő, heggesztő s elsimító idő erejébe vetet­tünk. Mindannyiszor megmenté számunkra a reményt szomszédaink józanságába helyezett bizalmunk. Jól esett megérnünk a bizalom igazolását, s veszszük oly önzetlen örömmel, amily szomorúságunkra szolgált a várako­zás hosszú napjai alatt az előítélet, és bal­felfogás compromittáló garázdálkodását — tapasztalnunk s világláttára, világosnfj ára tudnunk azt az aberratiók körében is pél­dátlan jelenséget: mint rontja a frigyes frigyestársa hitelét, gázol becsületében, zsib- basztja karját s mint keresi egy végzetes tévedés befolyása alatt a támogató erő pusztításában a saját biztonságát s a közös becsület elfecsérlésében a maga tisztességét. Szinte hihetetlen, hogy egymásra utalt nemzetek között ilyesmi megtörténhetett. Szinte hihetetlen, hogy az évszázados együtt­élés történetéből s a mai viszonyok össze­függése ismeretéből nem került szomszédaink számára legalább anyi tanulság és ta­pasztalás, mennyi a további együttélés feltételei megismerésére vezette volna őket. A történelem minden lapjáról leo’vashatták; megtalálhatták holt betűit ama törvények szövegében, melyeket a kibékülés szelleme alkotott két nemzet és egy trón biztosítására. r»A a. holt betűnek élőtestté kell válnia s szellemének elfoglalnia az uralmat ingyes­társaink meggyőződése felett, s beoltatnia szívbe és lélekbe, hogy biztosítva legyen a frigy s gyümölcsei élvezetesek. Ezt a szel­lemet befogadta Magyarországon minden párt: az engesztelődé», egymást megbecsü­lés szelleme az. Nálunk csak a béltarta­lomra, formára és módokra nézve van a pártok közt nézeteltérés. Osztrák szomszé­daink a kiegyezési törvény formáit öltötték fel, alkalmazták gépezetét, megirott szöve­gét. A betűn túl nem létezett számukra semmi, s szelleme idegen maradt közöttük. A nemzeti kiegyezés megmaradt alakiság­nak, melynek feszegethető határvonalain belül a régi^ gyülölés és irigy kedés szelleme élt és uralkodott, a régi törekvések, elvek és irányok üzelmei folytak. És hova vezetett ez? Elvezetett oda, honnan csak egy lépés választ el a tértől, melyen a frigyesek ismét nyilt ellenségül állhatnak szemközt. Nem akarjuk előszám­lálni az ut mérföldmutatóit, melyen már- már odáig jutottunk; de tegye szivére ke­zét minden elfogulatlan ember a túlsó tá­borból : s visszatekintvén az útra, vallja be, hogy ama mérföldmutatók oly botrány­kövek lánczolatát mutatják, melyeket osz­trák roszakarat vagy elbizakodás torlasztott a magyar érdekek elé. Nem recriminálunk, csak regisztrálunk: tükröt állitván a visszataszító múltból, hogy megutálja benne saját bűneit az irány — melynek jobbratérését a bécsi sajtó legújabb örvendetes fordulata jelzi. Adja isten, hogy ez iránytű-mozza­nat ne pillanatnyi electricus befolyás követ­kezményének bizonyuljon be, s maradjon az igazság poláris ereje, mely felvett irányá­ban megtartsa maradandóan, eltérithetetle- nül. Higyjék laptársaink ott a felső Dunán, csak ez irányban találják meg mit másutt hasztalan kerestek: hazájuk erejét, érdekeit biztosítását s a czélt, mely munkásságuk­nak beesületet szerez. Hagyjuk meg egymást annak, ami vagyunk, s ne akarjunk a szövetségből egy­más rovására olyan hasznot huzni, melyből rövidítés és megalázás származik a másik félre. Fogjuk fel s fogadjuk keblünkbe a kiegyezés szellemét. Arra fog ez tanítani, bogy nem a formákban, nem az egyes szab­ványok ilyen vagy amolyan módozataiban fekszik Magyarország és Ausztria együtt- maradásának, együtt boldogulásának, fel­tétele: de fekszik abban, hogy a két állam egymást egyenjogú félnek ismerje el, egy­mást olyanul becsülje s ne legyen gátul vagy ártalmára egyik fél a másiknak midőn az állami lét feltételeit nemzeti fejlődését biztosítani, meggyökeresiteni törekszik s arcza verejtékével munkálja a földet, mely a közös erősbülésre lesz termést hozandó — s irtja a gyomot, mely rajta a múltban felburjánzott. Hagyjanak bennünket magyaroknak maradnunk itthon: mi nem háborgatjuk őket az ő osztrákságukban, mikor otthon vannak. De ide ne hozzák. Mi sem tuk­máljuk nemzeti szellemünket reájok, de kívánjuk, hogy tiszteljék, ne bolygassák, ne gúnyolják és megrontásán ne munkáljanak, mint mi tiszteljük az övéket, s jogosultsá­gát elismerjük Ausztria határain belül. Ide át Magyarország van. Ne dédel­gessék Magyarország s a magyar nemzet ellenségeit, mint mi uem szövetkezünk az övékkel. Ebben van minden, ami kölcsönös egyet- rtésre vezet. Ebben van adva a ba­rátság és rokonszenv fejlődésének útja, módja. Ne térjünk el ettől. Apróságok. Egy barátom leveléből, ki mindig készül Írni. „Azt mondja a franczia: chaque ét at en- gendresaraaladie. Az én „lustaságom“ is, mint te szoktad azt nevezni, barátom Lajos, álla­potomból eredő betegség. Életem mellékfolyói sok­szor megzavarják a főfolyamot. Ha Pesten volnék, bizonyosan sokszor Írnék lapodba is, de itt sok von el az Írástól. Azonban ne tartsd rólam azt, hogy csak luxus vagyok a társadalomban, mert semmivel sem szolgálok. Szolgálok én a magam módja sze­rint. Arra is megvan bennem néha a vágy, hogy egyik-másik tárgyról Írjak; ki is gondolom, mit kellene írni; de aztán elmarad mégis. A napokban épen arról akartam írni, hogy milyen haszontalan fáradságot vesznek magoknak azok, kik VII. Ger­gelyt felakarják támasztani a mai korban, midőn az értelmesebb emberiség nem ismer más theolo- giát, mint a tudományt, és nem ad hitelt más reve- látornak, mint az észnek. Sok ember gondolatának rendes nexusa van a jezsuiták gondolatával és épen a főpapok közül — europaszerte — legtöb­ben az evangéliumból csak az eczetes szivacsot ismerik és alkalmazzák, de ezek ellenére sem fog az emberiség haladása akár fennakadni, akár visz- szafelé tartani. Az építész építhet a mechanika t»y%«ifc£e épületé­mechanikai törvények tétele, melyeket nem építheti ki helyökhől semmiféle kontárság vagy gonoszság. És épen igy vagyunk politikai, vallásos és tudományos te­kintetben is. Választásunktól ftiggn em hazánk vagy az emberiség jövöje, hanem csak a magunk jó- hirneve és munkánk eredménye. — Polémiádra is reflektálni akartam, de már vendégem jött és tovább nem irhatok. Én radicalis reformokra vágyom, barátom, de ezért mégis igazat adok az egykori savoyai herczegnek, hogy az árticsokát leve­lenként kell megenni, Ebből érthetsz.“ Értelek bizony, kedves bölcsem, de aki úgy tud elmélkedni mint te, annak többet s főleg gyak­rabban kellene írni a nyilvánosság számára is, különben — úti figura docet — barátja kénytelen kárpótolni magát egy indiscretióval s közzétenni a magánlevél közérdekű eszmejárását. * „Fenn az ernyő nincsen kas.“ Ezen czim alatt jelent meg a Magyar Új­ság vezérczikke múlt szombaton este a közkiál- litási jury tagjainak budapesti fogadtatásáról. Ezen vezérczlkk szellemét eléggé megismerhetni a követ­kező pár idézetből is. ősi szokás és hiúságból napok óta eziezomázza magát a — vén matróna ez ünnepélyes alkalomra, s ha majd Pe­tőfi ismeretes szavai szerint: elől kifestve, hátul kitömve, a közmunkatanács által párisi minták után gyarló kézzel ugyan, de első pillanatban szembe nem ötlő hiányokkal készült uj köntösében s nyájas mosolyt és mély pukedliket bőven osztogatva elfogadja a háztüznéző idegeneket: bizo­nyosak vagyunk, hogy nem egynek közülök megtetszik s nemcsak szellemi rokonaink: a kfainézerek és japanézerek, hanem egy-egy elkényeztetett párisi gavallér vagy arany- gyapjú zsákjaira méltán rátartós englishman is kaczérkodni fog s szerelmes pillantásokat váltani a sokat Ígérő vén dámával. Ha a jurytagok valami közönséges Vergnügungszuggal rándultak volna le hozzánk, elsők leendettünk volna, kik őket melegen üdvözölni s a régi magyar vendégszeretet minden fogásaival mulattatni s itt tartani igyekeztek volna; etatistákul szegődni ellenben a komédiához, melyet a fővá­ros és hazánk egyés pontjainak hivatalos s Potemkin fes­tett falvaira emlékeztető bemutatása képez — egyáltalán semmi kedvünk. Ismerjük rugóit, ismerjük czéljait e drága és.— lealázó mulatságnak s a közmorál és az örök igazság ellen véte­nénk, ha „éljeneinkkel“ fokoznók a zajt és tüntetést, mely a „Hungária“ és az állatkert 'diszebédein, a franczia, német olasz és e többi toasztokat kisérve, azt fogja, azt akaija hirdetni a külföld idejött képviselői s általok majdan az egész világnak, hogy - torkig uszunk a jólétben, és bol­dogságban, hogy hazánk : Chanaan, Budapest: Eldorádó ée mindez oly kormány, és oly tanács alkotása és érdeme melyet alig ismertek vagy legalább nem méltányoltak kel­lően eddig a diplomatia, a sajtó s a világhír és tekintély egyéb hatalmas tényezői. Biztosítom olvasóinkat, bogy a most idézeti sorokat azért választottam ki mutatvány gyanánt, mert a kérdésbeni vezérczikk legszelídebb ré szeit képezék. Midőn elolvastam ezen czikkat, gondolatain két kérdés körül forogtak. Vájjon Magyarország érdeke és nemzetünk hírneve ellen másként fog-« írni egyik vagy másik azon bécsi lapok közül melyeket, mint hazánk és fajunk rendszeres rágal mazóit, felháborodássak szoktunk említeni? Vajjoi mit gondolt Irányi Dániel, midőn Korytniczái megolvasta, hogy a közkiállitási jury tagjainál budapesti fogadtatásához milyen vezérczikkel já rult azon lap, melynek végén ő van megnevezv« mint felelős szerkesztő ? A magamban gondolt kérdések elsőjére meg adta a választ a bécsi Deutsche Zeitung mely nem érte el ugyan a Magyar Újság hangjának erőteljességét a jurytagok budapesti fo gadtatásának gunyolásában és gyalázásábán, d< olyan gonoszul irt nemzeti érdekeink ellen, amin tőle kitelhetett. A második kérdésre tegnapelőtt este a M a - gyár Uj s ág táviratainak élén jelent meg a kö­vetkező felelet: — Éjjel érkezett — Korytnicza, jul, 28. A nemzetközi juryt a „Magyar Újság“ részéről is szívesen üdvözli. Irányi Dániel. E válaszban kitűnő rövidséggel fejezte ki magát a méltatlankodás, melyet Irányi Dániel ére- zett, midőn a „Magyar Újság“ kérdésbeni czikkét megolvasta Korytniczán, mint felelős szer­kesztő. De hát ki irta az Irányi Dániel vUiauyos izenete által agyonsujtott vezérczikket ? kérdj a közönség. Cassius! S ki ez a „halvány“ római és antik lel­kűiét. . Az a „Magyar Újság“ titka, melyről nem szeret hallani a 48-as párt. táborkara. Legyünk diserétek még azon hadilábon is, melyeit egy­más irányában elfoglaltunk. Hogy azonban megismertessük ezen vezérczikk és távirat históriájának komikus végét is, idéznünk kell a tegnap esti „Magyar Uj s ág“ vezérolda Iáról a következő kis értesítést; — Tegnap nyomdai tévedésből jött távirataink közé Irányi Dániel távirata, melyben a nemzetközi juryt a „Ma­gyar Újság“ részéről üdvözlé, — Sietünk helyreigazítani ezen tévedést. Mekkora poenitentia! = A királyi kisebb haszonvéte­lek megváltása tárgyában, mint a „P. N.“ írja, az igazságügyminiszterium kebelében már készitle- tik a törvényjavaslat, mely a legközelebbi ülés­szak elején okvetlenül a képviselőház elé fog ter­jesztetni. E kérdésben mind a múlt, mind a jelen országgyűlés alatt egyes képviselők által márnyuj- tatott be törvényjavaslat. Horváth Boldizsár igaz- ságügyminiszter is készített már egyet, mely azon­ban a minisztertanács által fölvetett nehézségek mi­att a képviselőLáz elé nem juthatott. E javaslat­ban a megváltás a állambitel közvetítésével ter­veztetett. , Később a kormány a ccdificationalis bizott­ság több tagjának közreműködésével különösen tanul- mányoztatá e kérdést, s az anyag, mely e tanul­mány következtében összeállittatott, mind terjedel­mére, mind érdemleges becsére nézve rendkívül nagy és érdekes. Ki van ebben fejtve á királyi kisebb haszonvételeknek, mint földesúri kiváltságos jognak történelmi keletkezése, átalakulása s mai ál­lapotára lett kifejlődése, egybehasonlitva az idegen államokban létezett hasonló természetű jogviszo- RX8 11.-Ez C.njkj vü l_s t ati s x tj k^i rttletén az adóbevallások szerint mennyi magánér­téket képvisel. Felülhaladja csak igy is a 300 mil­liót. Végre az eddigi törvényjavaslatok tarthatatlan­sága részletesen van indokolva. A készítendő tör­vényjavaslat azon alapelvre lesz fektetve, hogy a kisebb királyi haszonvételeket bizonyos föltételek korlátái között a községek az állam közvetítése nélkül megválthatják. É törvényjavaslattal egyide­jűleg az italmérési jog és vendéglői üzlet gyakor­lásáról szóló törvényjavaslat is fog készíttetni s az összeülendő országgyűlés elé terjesztetni. Enquéte-ülés a rozsda ügyében. — Második nap, jul. 31-én. — Az értekezlet mai ülését Major Pál nyitá meg, kijelentve, hogy Zichy minisztert fontos hi­vatali teendői akadályozták a megjelenésben. Azután a tegnapi ülés jegyzőkönyve olvasta­tott fel összefoglalva az értekezlet megállapodását az előterjesztett kérdések fölött, s minden egyes formulázott megállapodás felülvizsgáló tárgyalás alá vétetett. Mindjárt az első kérdésnél újabb vita fej­lődött ki a rozsda keletkezése fölött, és többen a jegyzőkönyv kifejezésénél erőteljesebben kívánták hangsúlyozni, hogy a rozsda keletkezésének fő­oka az időjárásban rejlik. Ezt Lejtényi kivánta különösen kijelentetni. Ezután a második kérdés fölött létrejött meg­állapodás vétetett újabb tárgyalás alá. É r k ö v y nem találhatta kielégítőnek az értekezlet azon meg­állapodását, hogy a rozsda fellépése nem akadályoz­ható meg. Ő azt tartja, a közönség nem ily választ vár az értekezlettől, miután valóban elejét lehet venni a bajnak, eonstatálva lévén, hogy a nedves talajban, esős időben és buján nőtt búza van a bajnak leginkább kitéve. Ha tehát a körülmé­nyek elhárithatók, a baj is elmarad, vagy lega­lább is meggyengül Ennek ellenébén Máday Izi­dor kijelenté, hogy a beküldött jelentések merőben ellenmondásban vannak eziránt. A 3. és 4-ik kérdésre hozott megállapodáshoz Hajnik szólt először, azután T h e i s z Gyula, javaslattal lépve fel s annak a jegyzőkönyvbe fel­vételét kérve. E javaslat a sorvetést, a kapálást, a lelegeltetést s a légarámlatot akadályoztató fák ritkítását ajánlja. A só hintést nem tartja hasznos­nak, ez utóbbi véleményt azonban Kenessey nem látta indokoltnak, Kán it z pedig a jegyző­könyvhöz szólva kifej ezendönek véli a Berberis kiirtásának kívánatos voltát. Érkövy Theisz indítványát magáévá teszi kivéve a fák ritkításáról vonatkozó részt. Theisz erre szükségesnek látta kijelenteni, hogy nem fairtást, csak faritkitást ért Akartak még többen is hozzászólni az in­dítványhoz, az elnök azonban mindenekelőtt a jegyzőkönyv tárgyalására és hitelesitésére figyel­meztető az értekezletet, mely Kánitznak fennebbi megjegyzését beiktatandónak jelenté ki, azután pe­dig Theisz javaslatát vette elő, mely ellen T h a 1 y több kifogást tett s különösen a kapálást nem he­lyeselte s helyette a boronálást ajánlotta; e véleményt V é 1 i c s is pártolta, az értekezlet végre mindket­tőt ajánlá, a javaslat többi pontja pedig — a fa- ritkitás kivételével — különben is benn foglaltat­nak a jegyzőkönyvben. Az 5. és 6-ik kérdés fölött létrejött megálla­podáshoz S a 1 a m on bozzáadatni indítványozta, hogy az ausztráliai búzán kivül a tavaszi búzánál is té­tessék kísérlet; azt B a r t ó k is ajánlá jóllehet többen nem oszták e véleményt. T h a 1 y pedig az úgynevezett Victoria-buza ellen tett egy-két kifo­gást, melyet Hajnik mutatott be s ajánlott figye­lembe mitdazálfal kicsiben nincs ellene a próbatétnek. Általában igazat ad K e n e s s e y n e k, ki a legna­gyobb bajt gazdálkodási rendszerünk s nem buza- fajunk roszaságában találja. Kenessey egyúttal azt is indítványozta, nogy mondja ki az értekezlet, miszerint a magyar buzafaj ismert kitűnő előnyei­nek fentartására kívánatos a mezőgazdaságban okszerűbb művelést hozni be. Ez indítvány azonnal elfogadtatott. T h a 1 y pedig azt indítványozta, hogy Mokrinak, ki magyar búza nemes fajának fentartásában fáradozik, jegyzőkönyvi elismerés nyilatkoztassék. Az indítvány Máday olyszerü fogalmazásában, bogy a megnemesités átalában ajánltalik, Mokri nevének kihagyásával, elfogadta­tott s e módosításokkal a jegyzőkönyv végleg meg- állapittatott. E jegyzőkönyvet a mai ülésével együtt egész terjedelmében közölni fogjuk. Következett az előterjesztett 7. kérdés tárgya­lása E kérdés tarialma : basználható-e a rozsda beteg mag elvetésre? Érkővyazt látja, hogy igaz ugyan, mikép a legbetegebb mag is egészséges gyümölcsöt terem és sokszor a legegészségesebb vetőmagból silány növény lesz, mégis ajánlotta egészséges magot vetni. Káni tz azt. hiszi, hogy a rozsda-beteg mag nem veszté el csiraképességét tehát alkalmazható vetőmagnak; hogy aztán a gyümölcs rozsdás lesz-e, az nem függ a vetőmag betegségétől. R o d i c z k y azt hiszi mégis, hogyha nem örökli is a gyümöl .s az anyamag beteg­ségét, azonban erre mégis nagyobb fogékonysága van, mint az egészséges magból kelt búzának. Végre kimondatott, hogy a rozsdás növény magja elvethető ugyan, de ajánlja az értekezlet, hogy egészséges mag vettessék el. A 8. és 9. pontban kérdeztetik az értekezlettől, hogy a külföldről importált bnzafajokra nézve mi tapasztalása van értekezletnek ? Tapasztalj a-e, hogy azok között vannak olyanok, melyek viszonyaink között haszonnal termelhetők s terjesztendők lenné­nek ? Mi tapasztalása van az értekezletnek az itt termelt külföldi búza-faj ok kereskedelmi képessé­géről s lisztjük értékéről ? továbbá vau-s tapasz­talása az értekezletuek arra nézve, hogy a külföld­ről behozott vetőmag az itteni föld- és égaljviszo- nyok befolyása következtében módosulást szenved, különösen, hogy a külföldi búza hazai búzánk kül és belsajátságait kisebb-uagyobb mértékben időjár­tával elsajátítja? Rodiczky azt hiszi, hogy az importált búza alkalmas, terjesztése kívánatos, továbbá azt tapasz­talja, hogy átalakul. Ezt az értekezlet minden tagja magáévá tette s ezzel a kérdőpontok tálgya- lása véget ért. Végül hangsúlyoztatok az enquéte tanácsko­zásainak üdvös volta. Thaly indítványozta, hogy ma és gondoskodásáért a oaj eiíiarrólTsa1-wh»1. Ez indítvány egyhangú pártolásra talált. Ér­kövy jelezte mezei gazdaságunk haladását, éven- kint emelkedő kivitelünket, s hangsúlyozta, hogy e haladást tovább kell fejlesztenünk, s az enquéte munkálkodásában is e törekvést látja. Nem fénye­sek, nem szemkápráztatók az eredmények, melye­ket e két napi ülés felmutathat, de megnyugvással mondhatja, hogy az enquéte megtette, amit tehetett, felderité ami felderíthető volt s ja­vasolja, ami a tudomány mai állása s a tapasztalatok nyomán javasolható volt. Indítványozza, hogy a mi­niszternek az enquéte összehívásáért köszönet szavaz- tassék kijelentve, hogy felhívása a szükség úgy kíván­ná mindenkor készséggel fog találkozni az enquéte tagjainál. Ez indítvány is egyhangúlag elfogadtatott, ezután még a mai ülés jegyzőkönyvén ment át heteukiut az ülés, s elfogadta azt. Még egy indítvány volt: Máday-é, mely azt tartal­mazza, hogy a tudomány férfíai hivassanak fel, hogy e buzabetegséget továbbra is folytatólagos ta­nulmányozásuk tárgyává tenni szíveskedjenek. Ez indítvány is elfogadtatott. Hátra volt még az el­nöki rövid zárbeszéd, mely után az értekezlet eloszlott. = A pénzügyminisztériumban, mint a „R.“ értesül, már készen vannak mindazon mun­kálatokkal, melyeket a törvényhozás az őszszel ez oldalról vár. Nem kevesebb pedig ez, mint 16 da­rab teljesen kidolgozott törvényjavaslat indokolá­sával együtt, úgymint: 1. A földadó szabályozásá­ról. 2. A kataszteri fölmérésről. 3. A keresetadó­ról. 4. A részvénytársaságak üzletadójáról. 5. A bányajövedelem megadóztatásáról. 6. Az egyenes adók kezeléséről. 7. A bélyeg és illetékről. 8. A dohány-jövedékről. 9. A sójövedékről. 10. A szesz adóról. 11. A ezukoradóról. 12. A jótékony ezé- lokra tett hagyományok illetékmentességéről. 13. A lottojövedékről. 14. A*, államtisztviselők és szol­gák nyugdíjazásáról. 15. A pénzügyi kihágásokról, és 16. A tőke-kamatadóról. Levelek innen-onnan. (Az Eli enftr szerkesztő jé he z) III. Grindelwald, jul. 27. Kedves barátom! A svajezi utazó azon hát­rányt kénytelen tapasztalni, bogy egész útjáról nem képes egységes, panoramaszerü képet alkotni ma­gának, és alig képes utazását elbeszélni, anélkül, hogy Baedecker módjára, perezről-perezre lépésről- lépésre ne részletezze a látottakat, vagy ne mozog­jon általános körvonalak közt, melyeknek tömke­legében nincs könnyebb, mint elveszteni a fonalat. A nagyszerű látványok nagy sokasága, az egymást kergető benyomások szakadatlan lánczo- lata képtelenné teszi emlékezetében tartani még a legérdekesebb mozzanatok legnagyobb részét is; úgy van velők az ember, mint például a bécsi kiállitással; hónapok kellenek hozzá, mig az emlékezet megemészteni és osztályozni tudja mind­azt, amivel a szem eltelt. Kétszeresen érzem azt e perezben, midőn tollhoz Lyulok, hogy negyedfél napi tapasztalatok­ról számoljak neked és azoknak, kik szívesek né­mi érdekkel kisérni utamat a távolból. Yitznauban írtam utolsó levelemet, még pe­dig eléggé lehangolt kedélyállapottal. A borús, esős idő sehol sem oly kellemetlen, mint e hegyes országban, hol absolut tétlenségre kárhoztatja az utast. Julius 24-ét Vitznaaban töltöttük, akaratunk A lapot illető rsclr.raátiók Léjrády testvérek irodájába (nádor- uícza C. sz.) intózesdők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétel«: í$ ad Bp el ton , u á d o c - a t ct a a Ot. Mas. (liégrád^ testvérek iroddjábnn). A* Biíiiieidiii pániéi helyben és vidékről Pest, bAWfcay uto*a 9. »* ys intézendók. Közlekedés. R (reggel' Jelenti ez időt éjféltől délig., E (ette) déltől éjfélig. Beca'gyonr Ind.* io B. u.— * gyón. Ind. 7.60 E. ».99 B »•»'•i* _____érk.lO.lB B 6 86 B Bécs_______ érk. 9 19 B I ]5 ü FnttrvonauJc e ffycrchajőaAa abut. Hétfő, ca&t., uomb. j Hétfő, Szerda. Pént. Bees Ind. 1.4« K. Bazlas Ind.9.10 B. Fest érk. 8.91 E. Pest érk. 19.98 E „ ind. 8.« BS. „Ind. 1.20 B. Bazlas érk. 9.50 B. _________Béer érk. 7.89 B. Becs, ind. 8.45 B 8 SO E. Haitin*. Ind. Mii 8.80 Pozsony . 11.18 , 11.08 „ Tenoevfr 10.07 . 9.17 It. Pest érk. 6.60 B 0.06 B Szegen „ 1.61 B 1.10 E , Ind. 6.65 „ 7.0t „ Ozegléd , 8.(9 , ».98 „ 0aegltó „ 9.89 » 9 gf. „ Pesí érk. 8->9 „ 7.49 „ Éssged „ 1.81 B 1.41 K „ lnd.9.16. 9.25 „ •TemeevtJ , 3.19 „ 6.80érk. Pozsony , 4 28 B 4.20 B Bftzlas érk. 8 48 » 10.99 Becs _______érk. 8.09 „ 6.68 „ VftihánJ Ind. 8.91 E ” Perjárans Ind. 8 25 B perjámos érk. 6 01 , ________Tslkény érk. n.io , Bées Ind. 7 15 B 5.5Ö B.Ss.-Fehérv.Ind.ie.i8 B 13.28 B Prőr „ 11 84 „ iu. ii „ iüj-Sitin/ „ 2.49 E 8.66 „ ÜJ-Szftnj. „ 9 82 E. U.87 ., dyőr „ é.09 . 6.08 „ Sz.-Fehérv. érk. 5.58 „ 2.69 B Bées érk. 7.60 „ 8.t4 „ Buda ind. 7.15 B 10.68 B. 9.45 E T lesi ind 7.— B iTlc B — dz.-Fehérr.érk 9 17 „ 9.88 K 11.51 B. Kanizsa „ 1.48 „ 10.48 B 6.18B. Xanizsa 1.47 É. 11.8», 4.43 „ Uz.-Fehérrtr „ 8.17 „ MI 1.50 K. driest érk. 8.1-6 B — Ul I Bmla érk. 3.17 , 6.05 B t.56 , Knn!*SBÍndl0.65B. 5.48R. 9.16 TI Becs ind. 7.15B 11.16 B 7.45E Sopron „ 6.88B. 1.45B 7.40 B Sopron „11.63 , 8.40B 11.19 „ Becs érk. 9.8 B 4.60 , 11.14 „ Kanizsa érk.— 10,18 , 4 37B. ir -Fetaérviiind. 9.87 B 8.16 £. Hynnafaltit ind. 6.20 B 12.66 B ffia-Ozell „ 8.12 E 9.8’ „ Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely „ 3.8« „ 8.P. „ ‘ ie-Czell „ U.96 „ 9.07 „ »yanafalva érit. 9.90 , 3.85 „ Sz..Fehérvdr érk. 5.07 B 8.10 B CtySr Ind. 7.94 B. 12.12 B. Saofkbathelylnd. 8.5< B 12.09 B Hia-OzeJU „ 11.46 „ 8.12 , Kit-Ozeli „ 11.81 „ 8.86 Szombathely érk. 2.10 , 8.1.2 Gyűr érk. 9.00 E 6 51, Köti Any ind. 8,68 B. 7.40 B Karoly város ind. 6.18 B «18 E iúégr&b érk. }.50 „ 12.57 E Z4gr4b érk. : 7 , 5 40 , Ind. 3.26 „ 8.68 B „ ind 7.48 B. 9.90 E K&roly vAr.érk. 10.17 „ 10.19 , éáhán/i érk,11.44 B. 2.87 B *st>zeh ind. 6,68 B. 6 48 B SíeinbrOcii ind. 4— B 4.40 B Zigtiii , 310 „ 7.50 „ Zágráb , 7.6S „ 8.18 „ Stelnbrtteh érk. ia.54 __. 11.08 „ Szlnzeh érk. 9.60 9 41 „ ZAfeftny ind. 60 JB. 4.18 B DombovAr ind. 5.67 B fTsg E Dombóvár fck, 19.97 E. 1/6 B. Zrtliftny éik, 11.85 „ 2.27 B Kanizsa ind. 6.18 B 2.43 B vfoSiftca Ind. 6.20 B 6.00 S. Zökécy , 6:21 „ 4.08 „ Záeány „ 12.85 E 8.07 B. gfohílc* érk. 79-80 B ■ 12.20 B. Kanizsa érk. 1.91 „ 4.19 „ Villány lnd.ll.89B 8.80B. 4 SOB N.- VArad ind. B.OFR 7.65BÍ űzzék érk. 1.07E 8 8S „ t 29 . Szöged „ 8.S4B. 2.1CE. a Idő. 4-00 „ 8.0CH Bank érk. 10.(0 „ 11.14 „ Szeged „ 8.84B.6.15B „ ind. ll.C1 „ 6.49B 9.00B K.-Vgrail érk. ll-on „ 8.— , _______villany érk. l.OfB. 7.17 „ 11.04 „ Pest Ind. 7.»,iB 6 26K I Kassa ind. 4.3CB 9.8ÍB.6.00B. Ozegléd „ 10.18 „ 8.56 „ i Miakoloz „ 7.49. „ 1.66E9.60en Szolnok „ 11.92 „ 9.58 ,. J »ohree*. „ 12.47 E 10.84 „ P. ladáay „ S 01E 12.58 B | P. fjadány , 2 35 „ 12.87 B Debretz. „ 3.51 „ 2.52 „ i Sz linók „ 4.46 „ 4.44 „ Mizkclcz „ 1C.40 „ 7.65 „ 2.01 B Orzgléd „ 0.04 „ 8.19 „ Kassa érk. S.2SB 12.nB. 5.89 „ I Pest érk. 8.81 „ 0.45 „ Szolnok ind. 11.12 B 18.87 E. 1'eiuesvAj ind. MS B 6.99 E­.»rad , 4.85 B C -8 B Arad . 12.25 E 8.84 Temesvár érk. 7.01 „ 8 49 , Szolnok érk. 4 54 „ 4.17 B. P.-I.adAny Ind. 3.86 U 1.36 B Y.-Vdrad ind. 11.92 B 9.06 E. Bf.-varad érk. 4,47 , __l.OC , jP.-Eaddny érk. 1.29 E. 11.44 „ arad ind. í.20 E 8.44 B TI.-VftsArliely ind. 7.16 B 10.09 E­Pieki „ 10.89 „ 2.80 E CÖT-ie 1.80 K. 2.60 B. K.-Felldryar éik. IS.40 B 5.18 E K.-Fehérvár érk. 3.20 8 29 * to*- 1-05 it U-M B. , fűd. 10.10 B 4.00 * Töviá - 2.84 „ 1.12 B.Piakí „ i.is B 8.10 ” M.-VasArhely érk. 816 „ 8/19 , Arad érk. 8 20 „ 11.46 „ Pistii fad 9.40 B {Petrnzsény fad. «isö-!B. Petrozsény érk. 8.20 „ Plski ____________érk. 19.00 B Tövis ind! 9.14 B 1.48 B SegresvAr ind! 9.17 B. «.SO B SegezvAr érk. «99 „ 7.89 „ Tövis érk. 9 20 B 1.00 B. Kís-Kapus Ind. 4.8f B 6.08 B Soeben ind. 6.40 B 8.50 B Soeben _____érk. 3.79 - 7.80 „ Kls-Kapns érk. 9.10 „ 11.87 „ BeVtrád ind. s.tí É tK’ B Kolozsvár ind. 4.93 B ic 88 it Kolozsvár érlr liga . a-09 . V.-VArad in.» - ^ Pest Ind. 12.8« B 11.00 B. 2.09 B Ruáka Ind. 1.18 B 8 62 £ Hatvan „ 9.60 „ 1.50 B 5.86 „ j.-TS-já „ 9 02 , 1.86 B 8 85 B. S.-Tárián „ 4.69 „ 4.00 „ 8.6( érk. Hatvan „ 10.58 . 4.00 „ 5 00 . Untba „ 19.SS , 306 B ______"esi érk. 19.51 E 8.48 , 8.88 „ Pest ind. 7.82H 10.35R 5.Ö9B- Hiskolerind .76. B10.30B 9.0''B Hatvan érk. 8.88 , Hatvan érk. 4.86E „ ind. 9.50 „ 1.81 B 11.02 R „ ind. 11.07 „ S.2i B 7.55, Mlsholez érk 1.96 E. 6.80 „ 6.49 B Pest érk. 1.07 E UO B 10.20, VAmss-Oyőrb ind. 9.40B. 10.42 B Gyöngyös lúd. 1.21 B 9.96 B Gyöngyös érk, 8.15 „ 11.12 , VAmos-G.vörkérz.1.50 « 9.68 „ P .Abouy lni 9.80B 12.00H. 4.SVB. Ejger ind. 8.SSB 11.59 B 8 08B. Eger érk. 10.00, 12.30, 5.00 , F.-Abonyérk. 8.59 „ 12.08 B 3.49, Mlnholcz ind. 7.66 B. Hám éve Ind. 8.46 B Bánréve é.k 10.19 „ dizkolet érk. 6.16 , Kassa ind. 0.00 B 6.80 E Oderbery Ind. 8.25 B 7.00 B. Hátha „ 9.28 E 8.00 B Butka , 2 IS B 4.00 E. Oderberg érk. 7.80 „ 8.00 E KAssa érk. 5.00 E 9.00 B. áhos ind. 7.00 B 8.00 B 7.10 B Eperjes ind. 1.25 B 5.30 B 2.47 E Eperjes érk. 7.45 , 9.45 „ 8.1.6 , Abos érk, 9.10 , 6.li: , 8.99 . Szerencs ind. 8.56 B 8.69 £ KlrAlyhAza ind. 12.47 E. 9.48 B S.-A.-UJhely „ 10.51 , S.89 „ Ozap „ 4.15 , 1.86 B Czap „ 12.56 E. 8.96 „ j.-A.-ÜJheiy „ 6.03 „ 8.50 , Királyháza érk. 4.18 „ 12.U B. Szerencs érk. 7.7K „ 6.86 „ Sz.-VJbely Ind.' 11.00 B Homonim ind. 1.26 E Bomonna érk. 8.17 B jaz.-BJJhely érk, 6.88 , ___ Üngvár ind. 11.18 B. 2.97 B Vyiregyliáza ind. 6.00 B Otap , 1.00 E. 8.46 „ Ozap „ 12.46 E 4.95 B Nyíregyháza érk. 6.26 „ Ungvár 6rk. 2.04 , 6.68 , Hátyil Ind. 2.40 E tlnnhács ind. 12.06 E. Mnnhács érk. 4.61 , Butyn érk. 1.17 , ________ Oebreczeulnd. 8.19 B ti.lS E ISzlgeth Ind. 1.09 B. 9.81 B Királyháza „ 10.(711.4.18E0.48 érk! Királyház „ 4.3S „ 4.23 E Nzlgetb érk. l.űB. 7.19E6 — »ebrccie« érk. 11.60 , 9.86 s TÁVIRATOK. Zágráb, jul. 31. Vakanovich báni hely­tartó ma utazott el, szabadságidejét igénybe veendő. Ez idő alatt az ügyek vezetésével Muhic osztálytanácsos van megbízva. London, jul. 31. A bank a kamatlábot 4°/o-ról 31/a°/o-ra szállította le. Madrid, jul. 31. A sevillai forradalom teljesen el van fojtva ; Almeriában vissza­verték a Carthagenából kiindult felkelő-ha­jók ostromát, miért a cort.es köszönetét szavazott. — A cortesben egy törvényja­vaslat olvastatott fel, mely által a kormány felhatalmaztatnék a felkelésben résztvevő képviselők perbefogatására. A cortes több­sége elhatározta mindazon törvényeket meg­szavazni, melyek a rend helyreállítását le­hetővé teszik. — A carthagenai felkelők külön cabinet-et alakítottak, s az ügyek vi­telével egy directoriumot bíztak meg. Drezda, jul. 31. A királynak nyugodt éjszakája volt, — testi ereje a körülmé­nyeknek megfelelő. Posen, jul. 31. Storchnest az egyházi fegyház igazgatója 100 tallér birsá gra ítél­tetett, mert a fegyház házi rendszabályait épen nem, a lelkészek névlajstromát pedig elkésve küldte be a kerületi főigazgató­ságnak. Fraklurt, julius 81. (Zárlat.) Váltóárfolyam 104.3/, Ife59-ik E. metaliques —. Uj ezüst kölcsön —. Nem­zeti kölcsön —. Régi metalliques —. Uj adómentes kölcsön —.—.Amerikai 1882-re 96.11/18. Osztrák hitelrészvény 226.—. Osztrák államvasut 349.50. 1664-ki sorsjegy 151.—. 1860-ik 93.25. Ferenez-Józsefvasut —.—. Lombardok 196.— Galieziai 232.50. Papirjáradék 60.75. Ezüstjáradék 65.75 Osztrák bankrészvény 1017.— . Magyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank — . —. Győri —Gömöri — Páris, jul. 31. (Zárlat.) 3°/0 járadék 56 40. 4»/,% jára dfek 81.60. Olasz járadék 60.55 Credit mob. 380.— Lombard 427.—. Allamvasp, 767.—. Koronajószági zálog­levelek —. Ausztriai kötvények —. -. 1871-iki kölcsön 90.55. 1872-iki kölcsön 91.47.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék