Ellenőr, 1873. augusztus (5. évfolyam, 176-200. szám)

1873-08-01 / 176. szám

molyán volnának veszélyeztetve. Négy hónap óta teljes pangásban van az üzlet. A kereskedő, az iparos alig vesz be eleget mindennapi folyó szük­ségleteinek fedezésére; egyenes veszteségeket is szenvedett mindenki, majd csődök, majd papiro­sainak és telkeinek árcsökkenése által. Máris cso­dával határos erőfeszítésbe kerül, hogy az üzlet­ember váltóit lejáratkor egészben vagy részben le­fizethesse, de lehetségessé teszi azt a kölcsönös kisegítés s támogatás. Ha azonban mindnyá- joknak ugyanazon napon fizetniök kell, mikép birják meg ezt üres tárczáik? Horn az irány­adó példát első helyen az úgynevezett erkölcsi sze­mélyektől várja. Van Pesten sok ház, mely nem képez magántulajdont, melynek birtokosa az állam a város, különféle vallásos, jótékony s más testü­let ; mutassák meg holnap, hogy méltányosok tud­nak lenni, hogy a köznyomorral tudnak számolni. Lesz, nem is kédkedtink benne, számos követő a magánbirtokosok közt. Érzik ők is, hogy végre sa­ját maguknak is ártanak, ha a 4x/a millió forint­nyi lakbér szigorú behajtása által még öregbítik a romlás, a köznyomor tényezőit. Várhatjuk azt is, követelhetjük, hogy az u. n. hitel-kisegitőegylet fel­használja e rendkívüli pénzszükséget annak kimu­tatására, hogy mégis nem egészen hiába jött létre. A kereskedelem, az ipar, a kisebb pénzintézetek eddigelé még igénybe sem vették segítségét, hála czélszerütlen szervezetének s a hitelengedélyezés tulszigoru feltételeinek. Legyen az egylet a legkö­zelebbi napokban előzékeny a magánfelekkel szem­ben, melyek hozzá fordulhatnak s a pesti lakos­ságnak fenyegető nyomora enyhítésére, talán sok bukás s szerencsétleuség megakadályozására mégis tehet valamit. — József főherezeg, mint a „L C.“ értesül, közelebb rövid időre Ostendebe fog utazni, hol jelenleg családja időz. — Már közöltük a gyászhirt, mely közéletünk egyik régi bajnokának, Hevesmegye egyik legkiválóbb fiának, Fehér Lajosnak elhuny­tét tudatta. Most megkaptuk a családi gyászje­lentést is, mely következőleg szól: Baráthy Hu­szár Juliána maga és gyermekei, úgymint Fejér Miklós s annak neje Szodoray Gizella és kiskorú gyermekei Aladár, Elemér, és Izidora, továbbá Fejér Vilma és Fejér Ilona, valamint sogornéi Fejér Mária, Beöthy Lajosné, és Fejér Eszther Tahy Manóné nevében is megtörött szívvel jelenti feledhetlen kedves férjének, jó atyjuk, nagyatyjuk és testvérüknek Szajoli Fejér Lajosnak, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos fölvétele után, folyó hó 2G-án, délután 5 órakor, munkás élete 63. évében történt gyászos ki múl­tát. A boldogultnak hideg tetemei folyó hó 28-án délután 4 órakor a szajoli sirkertben fognak örök nyugalomra tétetni, s az engesztelő szent miseál dezat 29-én reggeli 10 órakor ugyanott fog az Egek örök urának bemutattatni. Szajol, 1873. julius hó 27; Béke hamvaira! — Tűzvész. A következő értesitést kaptuk Gyöngyösről jul. 30ikáról. Gyöngyös-Tarjánban ma délután 2 órakor ttiz üiött ki. Éddig (esti 6 óráig) 40 ház lett a lángok martaléka; tovább ter­jedése gátolva van ugyan, de a negyedóra előtt támadt vihar aligha föl nem éleszti a még egészen el nem oltott tüzet. A kárt eddig még hozzávető­leg sem lehet megítélni, de hogy ez óriási, bizo­nyos a mennyiben a betakarított termesztmények is mind odaégtek. — A király 500 frtot adományozott Podo- 1 in szepesi város tüzkárocultainak segélyezésére. — Születések és halálozások. A pesti statisztikai hivatal kimutatása szerint a le­folyt héten (jul. 20—26,) élveszületett 160 gyer­mek, meghalt, 344 személy A halálozás tehát 175 esettel múlta felül a születéseket. Az élvesztilöttek közt volt 117 törvényes, 50 törvénytelen; nemre 81 fiú és 88 lány. Halva született 7 gyermek. A halottak közt volt 190 férfi, 154 nő, s egy éven alóli gyermek 107. A halált okozta tüdőbaj 34 esetben, hagymáz 8, himlő 1, cbolera 137 esetben, rángás 12, bélhuiut 58, és veleszületett gyönge- ség 12 esetben — Az erdélyikath autón q miai élet inaugurálása végett, — mint a „M. Állam“ Írja, Fogarassy Mihály püspök pár nap óta Kolozsvárott mulat, s tegnap jul. 30-án constituálta saját elnök­lete alatt a 24 tagú kath autonómiai igazgató- tanácsot. — Vasúti baleset. A magyar észak­keleti vesut igazgatóságától kaptuk a következő éztesitést: A magyar északkeleti vasút tisza újlaki állomásán folyó hó 26 án éjjel, mig az egyik ve­gyes vonattal az állomásban kocsitolást eszközöl­tek, a másik vegyes vonat, melynek előbbenivel ott rendes találkozási helye van, — ellenkező iiányból idő előtt érkezvén meg, a bejáratnál a kocsikat toló mozdonyba ütközött. A két vonat mozdonya s a tolt teherkocsik közöl egynéhány gyengén megsérült, mig ellenben az utazók és vas­pályái személyzet közűi senkinek sem történt baja. — Melyik azinternationalis nyelv? E kérdést fejtegeti a hivatalos lap tárczája, s a jury Budapesten időzése alatti tapasztalatokból azt a meggyőződést nyilvánitja, hogy a nemzetközi érintkezési nyelv a franczia. Kitűnt azonban, hogy a mi polgári osztályunkban ritka holló a franciául értő és beszélő ember. Eunek folytán mint nyílt kérdést teszi föl: vájjon Magyarországon nem sok­kal czélirányosabb lenne-é iskolákban és az életben az anyanyelven kivül, újkori nyelvül a német helyett a frarcziát fogadni? Mi abban a vélemény­ben vagyunk, hogy : igen, és szóltunk is már ily irány­ban. A franczia nyelvet német földön, különösen Poroszországban igen számosán értik és beszélik, nemcsak a diplomatiai körökben, hanem a nagy közönség majd minden osztályában, — az iskolák­ban a franczia nyelv a rendes tantárgyak közt foglal helyet A műveltebb orosz, spanyol, görög, szerb, olasz stb. szintén a műveltséghez tartozónak vallja ezen nyelv tudását. Ugv, hogy legalább a conti- nensen legmesszebb a franczia segedelmével lehet utazni. — Színházi hírek. Miklósi színtársulata a „Krach“-ot a világot jelentő deszkákon kivül is színre hozta. Az idény jövedelem nélküli volt, s ami jövedelem akadt, azt hitelezők vitték el, miu­tán mind az istvántéri színkör, mind pedig a vá­rosligeti aréna rózsás jövő reményében épült. Most a tagok nem játszanak. A legközelebbi előadás vasárnap lesz, mikor a nemzeti színház tagjai lép­nek fel, hogy segédkezet nyújtsanak pályatársaik­nak, kik saját hibájuk nélkül jutottak válságos helyzetbe. Hogy mi fog történni azután, még nem tudni. A tagok egy része máshová szerződés után lát, attól tartván, hogy a jövedelmező téli idény is a hitelezőknek terem gyümölcsöt. Tervben van különben, hogy addig, mig a tagok más­felé vonulhatnak, fognak ugyan játszani a színkör­ben, de csak Miklósy ezége alatt, mint akinek az előadásokra engedélye van; az igazgatónak azon­ban semmire sem engednek döntő befolyást. Ami jövedelem igy lesz, első helyen maguk osztják meg s a fölösleg jut a hitelezőknek. Ez előadásokra olcsó bérletet nyitnak, melynek terjesztésére is­mert egyéniségek is vállalkoztak. A felhívás ma már megjelent, s következőleg szól: „Alólirottak a minden oldalról kedvezőtlen körülmények folytán a lét és nem-lét kérdése küszöbén, magyar szin- Ugyünk érdekében indíttatva érezzük magunkat a n. é. fővárosi közönség tapasztalt hazafias ál­dozatkészséget eme rendkívüli módon is ki­kérni. Egytittmaradhatásuk s fennállásunk biz­tosítására a válogattabb színmüvekből összeállí­tott műsorral bérletet nyitunk egyhavi idényre 10 írtjával, kérve a n. é. közönsé­get, hogy ennek tömeges pártolása által czélunk elérésében támogatni szíveskedjék. Főtörekvésünk első sorban úgy a rendszeres előadásoknak, mint zilált helyzetünknek helyreállt ására — ez utón legalább 150—200 bérlőt nyerhetni. Mindennek kedvező sikere teheti lehetővé, hogy a főváros, — mely az idegen múzsát annyi időn át anyagilag táplálta — egy nemzeti színtársulatnak dísztelen felbomlásától megóvassék, hogy az eddig már tömérdek költségbe került „Ördög pilulái“ kiállí­tása befejeztethetvén, előadassék s ezzel úgy az ügyet, mint a társulatot a jövőnek meg lehessen menteni a bérletivek aláírások gyűjtése végett a szintársulat tagjaira s nehány mttbarátra bízattak. Bérleni lehet ezenkívül az istvántéri színház iro­dájában. Meleg részvétbe ajánlva az égető körül­ményeket a n. é. közönségnek, vigyünk alázatos szolgái Miklósy Gyula és színtársulata. Egy havi bérlet ára: páholy 60 frt, támlány 15 frt, zártszék 10 frt. — E íölhr ás ered ményével áll kapcsolatban az istvántéri szinház sona is. — A nemzeti szinház operájának augusztus hóban Carina Anna k. a. ismét vendége lesz. Már meg is érkezett a fővárosba, s az első operai előadásban szerepelni fog. — A „M. Pol­gár“ úgy hallja, hogy Harai Viktor a „A nagy­ságos urak“ czimü s kolozsvári alkalmi bohózatot a budai színkörben óhajtja először szinrehozatni. — Borzasztó csapás érte a nyitrame- gyei Negyed nevű községet jul. 26-án. Tűz ütött ki, mely a nagy szélben egyszerre lángtengerrel borította a falut, s elhamvasztotta annak nagy ré­szét. Most 117 család van a nyomor senyvesztő karjai közt. Lovak és számos házi állat is oda veszett. — A császárfürdőben aug. 4-én tartja meg az orsz. nőiparegylet jótékony czélu harmadik tánczvigalmát. Jegyek a meghívó előmuíatása mel­lett válthatók : az egylet elnökénél (Császárfürdő 32. sz.) az egylet munkabazárjában (Országút, Károlykaszárnya épület), a „CsaládiKör“ szerkesz­tőségénél (Kristóf-tér 2. sz.), a bál estéjén a császár- fürdői pénztárnál. Jegyek ára: Családjegy 3 sze mélyre 5 frt. Személyjegy 2 frt. Felülfizetések kö szonettel fogadtatnak s hírlapok utján nyugtáztat­nak. Társaskocsik egész éjen át közlekednek. A hajó éjfél után 3 órakor indul vissza. — Félelmes zsivány, ki Szőke név alatt rablott, került kézre jul 28.-án Bodrog-Keresz- turon. Valódi neve Nyéki Károly s charactere jel­lemzésére meg kell említenünk, hogy fejére 10Ö0 frtot tűzött ki a kormány. Több év előtt már tör­vényszék előtt állt, 20 évre el is Ítélték, de a sá- toralja-ujhelyi tömlöczből megszökött. E hó 28 án B. Kereszturon csinos úri fogattal s két lóval je­lent meg egymaga fényes nappal s beszállásolta magát egy itt lakó szegény embernél. Állítólag azon gonosz szándékkal ment a városba, hogy gr. Wohlkenstein Máiia és gr. Falkenheim — nemkü­lönben a város főbirájának istállóiból már előre kiszemelt lovait odább állítja; de ezen vakmerő szándékában meggátoltatott. Ugyanis a tokaji járás erélyes csendbiztosa Sikorszky Dániél véletlen ép e napon legényeivel czirkálva, tudomására jött a rabló tartózkodásának. Azonnal megtette a kellő intézkedést, a rabló tartózkodási helyére ment s minden baj és veszedelem előkerülése nélkül elfogta, megkötöztette és azonnal a tokaji járásbíróság elé kisértette. Temérdek zártörőt, úgynevezett genera­lis kulcsot találtak nála; volt neki szép két lova, hat darab lóra való igen csinos szerszám, temérdek lőfegyver töltéssel ellátva, és egy csinos kocsi. — Szent László palástja. A Zá­grábban megjelenő „Narodne Novine“ 172. szá­mában a következő tudósítást közli: Hazai törté­netírónk és a zágrábi káptalan könyvtárnoka, Tkalcic Iván úr, feltalálta e napokban a zágrábi székes­egyházban szt. László magyar király palástját, mely már több századon át elveszettnek tartatott. A szekrényen, melyben a palást találtatott, jól ol­vashatóan van Írva: „pallium sancti Ladislai.“ — Megszökött. Az a néptónitó jómadár ki Petirsen és más temesmegyei román községek­ben a cholera elleni orvosságul a bullákat kiá- satta s mint annak idején emlitettük, azok szivét kivágatta, hogy ily módon is a buta tömegtől pénzt csalhasson ki, — a múlt héten, mint érte­sülünk, a lippai börtönből megszökött, jóllehet csak egymaga volt ott s öt börtönőr vigyázott rá. — A vaggongyár leégésénél káro­san tapasztalták a mulasztást, hogy e nagy telep nem volt távirdai összeköttetésben a tűzoltók őrhelyé­vel. De nincs összeköttetésben még az akadémia sem. Gr. Széchenyi Ödön most folyamodni akar a kormányhoz, hogy a Budapest területén létező összes nemzeti és államjavak tűzbiztonsági felügye- tét bizzák rá, illetőleg a tüzőrségre, s hogy a kormány vegyen gőzgéppel ellátott tűzi fecskendőt is, minthogy nagy tüzeseteknél a jelenlegi nem elég. — A Dunapartnak van egy eleven sebe, mely ha vérző lenne, még tán jobb volna. Nem vérzik, hanem ontja a rondaságot. Ezrek nevében, kik a császárfilrdői hajók kikötőjénél s az akadé­mia palotája körül megfordulnak, kérünk rá or­voslatot, még pedig minél nagyobbat, hogy egé­szen elfedhesse a viz színe fölött. Azt a nagy csa- tornanyilást értjük, mely Pest cloacáinak egy ré­széből itt vezeti a Dunába a büzhödtségeket, s torkának gőzét párologtatja szerteszét. Segítsenek rajta valahogy, s ne engedjék ott tátongni. Valami nagy találékonyság nem kell hozzá, hogy párolgó gőze fedél alá szorittassék. Alkalmazzanak oda egy meggörbített kürtöt, mely alatt elmehessen minden a vízbe. — Könyvpiacz. Márki Sándor összeállí­totta az év második negyedében megjelent magyar könyvek felől a statistikai kimutatást. Még a folyó év első negyedében csak 179 magyar munka jelent meg, a második negyedévben már 422, melyekből eredeti 365. Ezekből történelmi s eredeti 44, fordított 4 ; hitirodalmi 33, fordított 5, törvény 24, tanügy 24, nyelvészet 23 s fordított 2, jogtu­domány 22, politika 18 s fordított 1, természettu­dományi 17 s fordított 4; földrajz 16 fordított 1; — költészet 14 fordított 4; beszély 11 fordított 2; gazdaság 9, orvostudományi 8 s fordított 1; társadalmi röpiratok 8; statistika 7, ifjúsági irat 6 fordított 2; bölcsészet; 5 fordított 5; széptudo­mányi 5, regény 4 fordított 22; bányászat 4, had­tan 4, színdarab 3 fordított 4; szépirodalmi album 3 stb. Mindezek 199 kötetben és 300 füzetben jelentek meg, miből 247 kötet és 136 füzet eredeti. Az eredetiek értéke 383 frt, a fordítottaké 72 frt, összesen mintegy 455 frt. Ezek megírásánál 295 magyar iró működött és pedig 250 eredeti köny­veket készített, 39 mint fordító, 6 pedig mint ere­deti iró és fordító is. Maguk a szerzők 35 esetben adták ki termékeiket; az állam 20, az akadémia 21, egyéb intézetek 11 munkát adtak ki, külföldi könyvkereskedők 3-at, belföldiek 259 et (Budapesten — ideértve a kiadó-egyleteket is — 31-en 221-et, vidéken 22-en 38-at). — A persa sah már Bécs vendége. Teg­nap este érkezett meg Penzingbe, hol az uralkodó fogadta. A sah diszegyenruhában volt, gyémántos vállrojtokkal é3 kardkötővel. A nagyszámú közön­ség zajos éljenzéssel fogadta. A diszszázad megte­kintése és a kiséret bemutatása után a király és a sah vasúton a laxenWgi pályaudvarra mentek, honnan a felségek négylovas nyitott kocsin a várba hajtattak. A vár elé érve, a zenekar elkezdé a per­sa néphymnust, s a felállított két diszszázad tisz­telgett. A lépcső alján a sah Rudolf koronaherczeg, az összes főherczegek, a miniszterek, számos tábor­nok és a polgári hatóságok által fogadtatott. A kiséretek kölcsönös bemutatása után visszavonult lakosztályába. A pályaudvartól a várig sürü nép­tömeg képezett sorfalat. — Halálozások. Tétényben e hó 29-én hunyt el gróf Hugonnay Árpád, szélhüdés követ­keztében. — Bartalus István zene-iró pedig tegnap­előtt nejét vesztette el, ki a járvány áldozata lett Pesten. — Nagyváradról egy gyászlapot kap­tunk, mely Zatureczky Gedeonnak e hó 29-én, 56 éves korában történt halálát tudatja. A boldogultat e hó 31-én temették el Czéczkén. — A mi bolygónk: Hugó Károly, ki je­lenleg Trebitsnek nevezi magát és Olaszország kék ege alatt időz, a napokban furcsa hangversenyt rendezett Flórenezben, s egymaga énekelte végig az egész programmot, azzal a szép tencrhanggal, melyet ő sohasem győzött eléggé magasztalni. Éne­kelt a „Zsidónő“ és „Alvajáró“ operákból. Egy olasz lap azt mondja, hogy az a hangverseny „pá­ratlan volt a maga nemében.“ Elhiszszük. — A budapesti iskolatanács tegnap­előtt a tagok nagy részvéte közt tartotta meg köz­gyűlését. Legérdekesb tárgy volt a fővárosi tanítók fizetésének megállapítása. Az e czélból kiküldött bizottság a végleges megállapodást a főváros uj hatóságának teendői közé sorolta; egyelőre pedig fizetésegyenlősitést s ideiglenes fizetésjavitást hoz javaslatba. Eszerint Budapest fővárosban a pol gári iskolai tanárok fizetése lesz 1000 frt 300 frt lakbérrel s igazgatónák 200 frt pótlék; segéd­tanároknál 800 frt fizetés s 200 írt lak­bér ; elemi rendes tanítóké 650 frt fizetés 150 frt lakbér, helyetteseké 400 frt fizetés és 100 frt lak­bér. Ezenkívül az igazgatók s főrajztanárok 100— 100 frt évenkinti, rendes tanárok 60 frt ötödévi emelkedő pótlékot nyernek, a helyettes tanítók pót­léka 160 írtra emelve összesen 660 frtot fognak nyerni. Női kézimunkatanitónők s tornatam'tók heti 6—6 óráért 300 frt évi fizetést, ismétlő okta­tásban résztvevők 200 frtot, a rendes szolgák 420 frt évi fizetést s 120 frt lakbért s a segédszolgák havonkint 30 frtot fognak nyerni. A főváros eddigi kiadása e ezéira259,779frt, ejavaslat szerintienne 296,500 frt s igy 36.546 írttal többlet. Fontos tárgy volt még a hitoktatók ügye. A kiküldött bizottság fájdalmasan panaszkodik a hit- és erkölcstan el­hanyagolása miatt s indítványozza, hogy minden felekezet részére a város nevezzen ki hitoktatókat. Simon Flórent tiltakozik a város ezen megterhel- tetése ellen s különösen, miután a kath. egyház épen ezen czélból van oly jól dotálva. Botrány nél­kül ilyesmit a városnak indítványozni nem lehet, mert ezáltal csak a kath. egyház kényelme lenne elősegítve a város rovására. E veszélyes példát a többi' felekezet utánozni fog ja s a városra nézve igen veszélyes lehet s a felekezetiséget ápoljuk a va­lódi vallásosság helyett. A káplánok most is ma­gánórákat adnak s igy erre a nagy dologra is ráérnek. Királyi Pál a bizottság véleményét pár­tolta, mire Simon Flórent emelt újból szót, s ki­jelenté, hogy a papság a hitoktatás czéljából kapta javait, s hűtlen kezelő akkor, ha ezen terhet is le akarja dobni nyakáról. Békéi szomorú példákat hoz föl a hitoktatók visszaélései ellen, kik p. még a fuvarbért is megfizettetik a tanulókkal; kimutatja, hogy a többi vallásfelekezet e veszélyes példa után jogaikra hivatkozva a városnak közel száz ezer írttal több kiadást okoznának s még igy sem volna elérve a czél. Kételkedik abban is, hogy a papok magok is óhajtanák a káplánok számának szaporítását. Ő az egyedüli orvoslatot abban látja, hogy a hitoktatás óráinak száma kettőről egyre szállittasgék !e. Ezt a miniszter a törvény megvál­toztatása nélkül is elrendelheti, különösen a fővá­rosra vonatkozólag.'Még többen akartak e tárgy­ban fölszólalni, azonban az elnöklő Bója érezvén a kitörő vihart, e „fontos ügyet“ a jövő ülésen ér­demlegesen óhajtván tárgyaltatui, az ülést fél 8 után fölfüggesztette. — Helyreigazitásképen megemlít­jük, hogy a jul. 30-iki számban nem a községi tanácstól kértük a cholera utasításokat, hanem a közegészségétől. X.A fertőztelenitési dijak leszál­lítása. Az osztrák-magyar vasutak igazgatóságai megegyeztek abban, hogy a fertőztelenitési dijak állati nyerstermények után, melyek eddig egy nyolezkerekü kocsi alkalmazásánál 4 frt, négykerekű kocsinál 3 frtot és legkisebb illetékül 2 frtot tettek 1873. augusztus 1-jétől vámmázsánkint egy krajczárral számittatnak, tekintet nélkül a feladott mennyiségre, mi mellett legkisebb díjul küldeményenkint 20 kr fog szedetni. E mérséklés folytán az eddig kivetett tételek a 2 frt legkisebb összegnél is alacsonyabbak lesznek, s igy a kisebb mennyiségű küldeményekre nézve nevezetes köny- nyebbség nyujtatik. A járvány. — Pesten a tegnapról szóló kimutatás 62 uj choleraesetet tüntet föl. A 246 beteg-létszám­ból meghalt 25, meggyógyult 32. Budán jul. 29-én 7 eset fordult elő. — Betiltott vásárok. Baranyamegyé- ben Villány községe kivételével az országos vásá­rok és vásárokkal egybekötött búcsúk betiltattak. Törökkanizsán (Torontóim.) az aug. 3-iki országos vásárt szintén nem fogják megtartani. — Egy kis cholera-recept. Dr. Réviliont azt állítja, hogy a ki diarhoeaban szen­ved, minden gyógyszerészeiből való orvosságnál többet használ, ha az ételére és italára ügyel. — A hűsítő italok ártalmasak, tehát bármily szom­jas az ember, minél kevesebbet kell inni. A vörös bor, de nem az ó, hanem inkább az uj, ssvanykás bor a legczélszerübb; forró vízzel kell fölvegyiteni és oly melegen inni, ahogy csak az ember tűrheti. Erős gyomormenésben legjobb fris hig tojást enni, de alig legyen megfőzve. Éz is só és kenyér nélkül fogyasztandó, mert úgyis nagyon tápláló, s 2 vagy 3 tojással jóllakik a beteg. Dr Révillont úgy tapasztalta hogy ez a rendszer hamar megál­lítja a diarholet; s ha nagyobb baj mellett az or­vosságot használja valaki,elősegíti ennek hatását. — Debreczenben julius 29-én 5 cholera- eset volt. Az összes beteglétszám 19, melyből meg­halt 4. — Kalocsán ehó 26-án észlelték az első esetet, s 28-án már 8 halott és 10 beteg volt. — Hevesmegyéből, Erdő-KövesdrőlÍrják a „Reformnak“, hogy ott e hó elején a cholera már járványjelleget öltve megdöbbentőleg lépett föl, mert ahová bevette magát, ott egy áldozattal ritkán elégedett meg, hanem a család többi tagjait is egymásután döntötte ki, alig egyet vagy kettőt hagyva meg a házban. Az áldozatok száma nyolc« száz lakost számláló községünkben három hét alatt eddig 21-re megy. Azok pedig, kik e járványon szerencsésen átestek, vagy még most is benne szenvednek, fölülhaladják a 40-et. A nép félelem által fölvert kétségbeesés hatása alatt áll s csak az nyújt neki enyhülést, hogy Orczy Elek báró ur, bár távol van körünktől, saját költségére Pestről orvost küldött le, azon utasítással, hogy necsak Erdőkövesd, hanem a járvány által fenyegetett egész vidék lakosainak a fenyegető kórveszélyben vigasztalást, a már szenvedőknek pedig enyhet és gyógyítást nyújtson. CSA R N 0 K. Jegyzetek írónőktől. Az emberek soha sem jók és nem oly roszak, mint amilyeneknek rokon- vagy ellenszenvünk festi. Angebert asszony. * Alapjában az emberek mindenütt egyformák. Ugyanazon hibák és szenvedélyek vannak meg ben- nök. — Az éghajlat, szokások és nevelés kttlön- félesége által csak külformájok változik; épen mint a különféle fajú kutyáknál, melyeknek le­gyen bár fülök hosszabb vagy kurtább, szőrük sima vagy göndör, ugyanazon hajlamaik vannak. * Az embernek többsége inkább óhajt bámulás mint szeretet tárgya lenni. — A bámultatás az öuszeretetet elégíti ki, már pedig ez a gyarlóság minden emberben megvan. — Ä barátság az ér­zelem dolga, soknak nincs érzékök reá. * A férfiak tisztelik az erényt, de a tetszelgés- nek hódolnak meg. D’Arconville asszony. * A férfi soha ne fitogtassa bátorságát, sem a nő erényét, mert könnyen megtörténhetik, hogy a bátorság és erény létezését kétségbe vonják vagy próbára teszik. Lady Blessington. * Az emberek nagy része keveset gondolkozik, hiszékeny és tetteiben ösztönét követi. Roland asszony. * A becsületes ember hirét sok jó cselekedet alapítja meg, de egyetlen egy rósz cselekedete ké­pes megrontani. * Én nem tudom, miért mondják, hogy a fér­fiak szivét bajos ösmerni. — Azt hiszem, feltehet­jük rólok, hogy mindenik szeretné, ha vagyona, jó- hire, tekintélye, őszinte barátai, szép gyermekei, hű felesége, jó születése, kellemes külseje, szelleme, tehetsége és egészsége volna; aki szóval vagy tet­tel közönyösséget akar velünk az elősorolt dol­gokra nézve elhitetni, az vagy bolond, vagy kép­mutató. * Aki az embereket beszédök után Ítéli meg, vastagon csalódik: ámbár tetteikbe sok megfog­hatatlan bizarrság vegyül, még Í3 biztosabb azok után ítélni meg őket. Bátran el lehet mondani, hogy csak a roszak következetesek. Az erény egyenet­lenebb mint a bűn. Puisieux asszony. * Azt a vonzó szeretetrevalóságot, melyet a kül­világban magokra vesznek, igen sokan csak csil­logó diszöltözetnek használják, melyet hazatérve levetnek magokról. Lady Pennington. * A nagyravágyó mindent feláldoz, hogy czélt érhessen; az akadályok ingerük, a siker bátor- ritja. De azért soha nem elégitödik ki; a folytonos belső izgatottság áldozata, mi erejét elvégre is fel­emészti. Talma asszony. * A öreg ember szerelme olyan, mint a romok között tengődő virág, senki nem veszi számba. C. Bacchi asszony. * A nemes szerelem Dem ez anyagi, haszon­leső megromlott századból való; — a nőknek meg­engedik a tetszelgést, sőt a kicsapongást is eltű­rik, ha czéljaik kivitelére szükséges, de a valódi szerelmet nem értik meg. — E kéjsóvár — ka­landvadászó — üzérkedő — hamisfényt — becste­len nyereséget hajhászó században ugyan mit je­lentenének az egyszerű pásztorórák? Az arany, uraim! az arany a fődolog, az nem tesz semmit, bármennyi mocsok ragadt hozzá! csak pénz, mindig és mindenütt pénz legyen! arany­nyal a lelkiismeretet meg lehet vásárolni, a szégyent, gyalázatot be lehet takarni. Szolgaruhátokat arany­nyal hímezzétek, festéket, illatszereket — csipkét — csecsebecséket vásároljatok nőtöknek rajta, igaz, hogy e drága rongyokat egy éjjeli mulatság semmivé teszi, pedig értékök egy becsületes ember­nek minden vagyonával — még pedig fáradsággal — küzdelemmel — önfeláldozással szerzett va­gyonával fel ér! * A szerelmet a hiúság harezjátékává tették, hol a győzedelem az ügyesebbet illeti: a férfit, ha megnyeri: a nőt, ha megtagadja. — De a küz­delem feltételei és következményei igen különbözők: ott hol a férfi csak önszeretetét teszi koczkára, a nő társadalmi állását, sőt életét koczkáztatja. — Egy önfeledt perez, egy botlás, a legkomolyabb következményeket szülheti; mert azzá lesz, mit a világ becstelennek nevez, és megvetéssel bélye­gez, mig ugyanaz a hiba a férfiaknak csak diadalát szaporítja. Romieu asszony. * A politikai világban bizonyos hibák megbe- csülhetlen kincsek. — Aki ügyes köpeny forgató, jellemtelen és elvtelen, az szép jövőt, hatalmat és hitelt teremthet magának. — Aki oly szerencsés, hogy azt mondják róla: „Nincs lelkiismerete“ — annak politikai szerencséje biztosítva van. Girardin asszony. * A resteknek nincs más foglalatosságuk, mint a szorgalmas embereket fecsegésökkel háborgatni, és a haszontalan uaplopókat mulattatni. A kiváncsiak két osztályhoz tartoznak: Az egyik osztály a mások ügyeibe avatkozik és tettei­ket fürkészi, ezek igen veszedelmes és alkalmatlan férgek. — Á másik osztály az emléképületeket — romokat — régi pénzeket — képeket vagy a ter­mészet véghetetlen csodáit és nevezetességeit vizs­gálja. A kártyások kivétel nélkül arra vannak kár­hoztatva, hogy anyagilag és szellemileg tönkrete­gyék magokat. — Találóbbat és igazabbat most sem lehet reájok mondani, mint amit már ezerszer elmondtak, hogy: kezdetben őket teszik bolondokká, és csalják meg, de később ők is csalókká alja- sulnak — saját romlásuk annyira szivökön fekszik, hogy éjjelt nappalt feláldozak érte. — Szenve­délyes játékos, csak bolond, vagy fösvény lehet. A papok bizonyos szabatossággal beszélnek és tesznek mindent, még mozdulatuk is kimért; oly nehézkesség ömlik el egész lényökön, hogy ennek kö­vetkeztében legszebben előadott s legjobb gondolatuk varázsa és hatása elenyészik. Oly kenetteljesen beszélnek, mintha írnának, mi a társalgás folyamát kissé unalmassá teszi. A gazdag emberek el vannak telve önmagokkal, a nagy összegekről oly könnyedén beszélnek mint semmiről; akik nem oly gazdagok mint ők, azokat lenézik; kiadásaikkal dicsekeszek, melyek legyenek bármily nagyok, csekélységnek tekintik; azonban: a kérkedő gazdagokat látni és hallani hasznos, mert megcsömörlik az ember a gazdagságtól, és a pénzszomjban szenvedőket kigyógyitja; minden perezben milliókról beszélnek, hangjok nyers, hatá­rozott és majdnem parancsoló; rendesen sokkal hangosabban beszélnek, mint mások, mintha a hang terjedelme mások fölébe emelhetné őket. Fájdalom, és az emberiség gyalázatára legyen mondva, gyakran czélt érnek! Verdure asszony. A vidám kedélyű ember sohasem lehet vesze­delmes jellemű. * Valaki lehet becsületes ember, anélkül hogy nagy ember volna; de valódi nagy ember csak be­csületes ember lehet. Krisztina, svéd királynő. * Egyenlőség!.., de hiszen olyan időben, midőn mindenki arra törekszik, hogy az egyenlő­séget megszerezze és megérdemelje... ez merő igazságtalanság! Az egyenlőség a méltatlankodók utópiája.. . Nekünk van elég bátorságunk vagy jobban mondva büszkeségünk azt mondani, hogy töké­letes egyenlőséget nem is álmodunk... ... Nem, nem, az emberek nem egyenlők, sem az életben, sem a halálban. — Ne beszél­jetek a sírban levő állítólagos egyenlőségről, ne beszéljetek arról a hat láb hosszúságú földről mely a királynak és koldusnak egyaránt elég. — Hazudság, örökké csak hazudság! — A halál nem tesz egyenlővé semmit. Áz az ember, ki egész élete folyamát gyáván és haszontalanul töltötte el, utolsó órájában sem fehet egyenlő azzal, ki mindig nemesen élt, azaz jót cselekedett. Amely embernek egész élete szép és nyugodt volt, napjai szelíd és zavartalan örömök között teltek el, annak végső sóhajtása nem hason­líthat azéhoz, aki egész életében szerencsétlen volt és szenvedett A tiszta erények czimek, a szenvedések jogok. — Az ember nem szenved haszontalanul.,. a jutalmat mindenki érdeme szerint megkapja. Girardin asszony. * A dicsekedők ritkán bátrak; a bátrak ritkán dicsekedők. Az ostobák nevetségesebbek és megvetésre méltóbbak, mint a bolondok. Az ostobák veszedelmesebbek mint a go­noszok. Krisztina, svéd királynő. * A józaneszü és szellemű ember szilárd; az ostoba önfejű. Guibert asszony. * A pártszellem majd minden emberben meg­fojtja a méltányosság érzetét. Bawr asszony. * A francziák kedélyessége a társaság szel leméből ered; az olaszok kedélyessége a képzelő­désből; az angolok kedélyessége jellemeredetiség­ből ; a németek vidámsága bölcselkedő, ők inkább kedélyeskednek a könyvekkel és tárgyakkal mint embertársaikkal. * A szilárd ember mindent akaratának tulaj­donit; a lelkesült ember képzeletének, az érzé­keny ember pedig érzeményeinek. Stael asszony. * A törvénytelen és törvényes házasság között gyakran csak a különbség vau, hogy az első esetben, midőn a férfi a nőt magához veszi, nem gondol a hozományra, — a második esetben pedig épen ellenkezőleg, mert midőn a hozományt ma­gához veszi — nem gondol a nővel. Bacchi asszony. $ A nagy érzemények csinálják a nagy em­bereket. — Léleknagyság és becsületesség nélkül semmi felemelkedettség nem lehet. Lambert asszony. * Valaki azt mondta: „a koldusok szerencsétle­nek mert mindig koldusok, és a királyok szintén szerencsétlenek, mert mindig királyok.“ E mondat­nak mély értelme van és sok igazságot rejt ma­gában. XV-ik Lajost sajnálom, mert király. Mint közönséges ember boldog volna, erre nézve minden tulajdonság meg van benne, ; de koronája sze­rencsétlenné teszi, mert jó és érzékeny. — A feje­delemnek két családja van, saját családja és az állam, ezokból, ha a király jó és érzékenyszivti, mindig van valami fájdalma vagy kellemetlensége. Pompadour asszony * A roszindulatu ifjúból szörnyeteg öreg lesz. Bacchi asszony. * Vallásosságából könnyen vészit az ember; szenvedélyeinek átengedi magát ; a józan ész útjá­ról eltér; az okosságról megfeledkezik ; megszűnik erényes lenni; de akinek becsttletérzete van, az a becsületről soha nem mond le. Puisieux asszony. * A rósz mindig a tudatlanság kifolyása ; valódi rósz emberek nincsenek; kiket roszaknak neve­zünk, azok vagy tudatlanok, vagy bolondok; olyan szerencsétlenek, kik a jó és helyes ösmeretétől meg vannak fosztva,vagy őrültek, kik szenvedélyők által ragadtatnak el. — Épen úgy kell őrizkedni tölök, mint a vadállatoktól, de ugyanazon időben rész­vétünket és sajnálkozásunkat ne vonjuk még tőlök, s ha eszökre térnek, és a tudás világosságát el­fogadják, mindig meg kell nekik bocsátani. Gatti de Gamond asszony. * Azok az igazi bölcsek, kik az élettől kevés örömet várnak, de azért semmi csalódást nem éreznek. Blessington asszony Az orsz. képzőművészeti társulat kiállítása (Aka­démia-palota 2-ik emelet) minden nap nyitva áll reggeli 9 órától d. p. 5 óráig. KÖZGAZDASÁG Veszélyes állapotok mezőgazdaságunk terén. Tudjuk, hogy a mai kor a tudomány s mun­kának mennél nagyobb mérvüfejlesztését követeli, s követelményéhez mérten jutalmazza a tudóst, a munkásnak koszorút nyújt; ellenben gúnyolja a tudákost, s ostorozza a munkátlant és halánté. kára a szégyen bélyegét üti. De követeli egyszers­mind, hogy vállalt szakmájában mindenki szakér- tőleg teljesítse munkáját; és ezt a közérdek elő­mozdítására nézve postulatumul tünteti fel. Mondhatja-e nemzetünk, hogy a mai kor ezen követelményének teljesen megfelel: midőn minden más szakmában szakismeretet követel, s csak mezőgazdaságunkra nézve tesz kivételt; és épen azt veszi ki ezen szabály alól, mely jövede­lem forrásaink tekintetében egyedüli főtényezőnk s összes gazdasági életünk létfeltételét képez’ ? Ezen mulasztásnak tulaj donithatjuk azt, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék