Ellenőr, 1873. augusztus (5. évfolyam, 176-200. szám)
1873-08-01 / 176. szám
molyan volnának veszélyeztetve. Négy hónap óta teljes pangásban van az üzlet. A kereskedő, az iparos alig vesz be eleget mindennapi folyó szükségleteinek fedezésére; egyenes veszteségeket is szenvedett mindenki, majd csődök, majd papirosainak és telkeinek árcsökkenése által. Máris csodával határos erőfeszítésbe kerül, hogy az üzletember váltóit lejáratkor egészben vagy részben lefizethesse, de lehetségessé teszi azt a kölcsönös kisegítési támogatás. Ha azonban mindnyájuknak ugyanazon napon fizetniök kell, mikép bízják meg ezt üres tárczáik? Horn az irányadó példát első helyen az úgynevezett erkölcsi személyektől várja. Van Pesten sok ház, mely nem képez magántulajdont, melynek birtokosa az állam a város, különféle vallásos, jótékony s más testület ; mutassák meg holnap, hogy méltányosok tudnak lenni, hogy a köznyomorral tudnak számolni. Lesz, nem is kétkedünk benne, számos követő a magánbirtokosok közt. Érzik ők is, hogy végre saját maguknak is ártanak, ha a 4x/0 millió forintnyi lakbér szigorú behajtása által még öregbítik a romlás, a köznyomor tényezőit. Várhatjuk azt is, követelhetjük, hogy az u. n. hitelkisegítőegylet felhasználja e rendkívüli pénzszükséget annak kimutatására, hogy mégis nem egészen hiába jött létre. A kereskedelem, az ipar, a kisebb pénzintézetek eddigelé még igénybe sem vették segítségét, hála czélszerűtlen szervezetének s a hitelengedélyezés túl szigoru feltételeinek. Legyen az egylet a legközelebbi napokban előzékeny a magánfelekkel szemben, melyek hozzá fordulhatnak s a pesti lakosságnak fenyegető nyomora enyhítésére, talán sok bukás s szerencsétlenség megakadályozására mégis tehet valamit. — József főherczeg, mint a „L C.“ értesül, közelebb rövid időre Ostendebe fog utazni, hol jelenleg családja időz. — Már közöltük a gyászhírt, mely közéletünk egyik régi bajnokának, Heves megye egyik legkiválóbb fiának, Fehér Lajosnak elhunytét tudatta. Most megkaptuk a családi gyászjelentést is, mely következőleg szól: Baráthy Huszár Juliána maga és gyermekei, úgymint Fejér Miklós s annak neje Szodoray Gizella és kiskorú gyermekei Aladár, Elemér, és Izidora, továbbá Fejér Vilma és Fejér Ilona, valamint sógornéi Fejér Mária, Beöthy Lajosné, és Fejér Eszther Tahy Manóné nevében is megtörött szívvel jelenti feledhetlen kedves férjének, jó atyjuk, nagyatyjuk és testvérüknek Szajoli Fejér Lajosnak, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos fölvétele után, folyó hó 26-án, délután 5 órakor, munkás élete 63. évében történt gyászos kimúltát. A boldogultnak hideg tetemei folyó hó 28-án délután 4 órakor a szajoli sirkertben fognak örök nyugalomra tétetni, s az engesztelő szent miseáldozat 29-én reggeli 10 órakor ugyanott fog az Egek örök urának bemutattatni. Szajol, 1873. julius hó 27. Béke hamvaira! — Tűzvész. A következő értesitést kaptuk Gyöngyösről jul. 30ikáról. Gyöngyös-Tarjánban ma délután 2 órakor tűz ütött ki. Eddig (esti 6 óráig) 40 ház lett a lángok martaléka; tovább terjedése gátolva van ugyan, de a negyedóra előtt támadt vihar aligha föl nem éleszti a még egészen el nem oltott tüzet. A kárt eddig még hozzávetőleg sem lehet megítélni, de hogy ez óriási, bizonyos a mennyiben a betakarított termesztmények is mind odaégtek. A király 500 frtot adományozott Podo-in szepesi város tűzkárosultainak segélyezésére. — Születések és halálozások. A pesti statisztikai hivatal kimutatása szerint a lefolyt héten (jul. 20—26.) élveszületett 160 gyermek, meghalt, 344 személy A halálozás tehát 175 esettel múlta felül a születéseket. Az élveszülöttek közt volt 117 törvényes, 50 törvénytelen; nemre 81 fiú és 88 lány. Halva született 7 gyermek. A halottak közt volt 190 férfi, 154 nő, s egy éven aluli gyermek 107. A halált okozta tüdőbaj 34 esetben, hagymáz 8, himlő 1, cholera 137 esetben, rángás 12, bélhurut 58, és veleszületett gyöngeség 12 esetben . Az erdélyi kath autónómiai élet inaugurálása végett, — mint a „M. Állam“ írja, Fogarassy Mihály püspök pár nap óta Kolozsvárott mulat, s tegnap jul. 30-án constituálta saját elnöklete alatt a 24 tagú kath autonómiai igazgatótanácsot. — Vasúti baleset. A magyar északkeleti vasut igazgatóságától kaptuk a következő értesítést: A magyar északkeleti vasút tiszaújlaki állomásán folyó hó 2- án éjjel, míg az egyik vegyes vonattal az állomásban kocsitolást eszközöltek, a másik vegyes vonat, melynek előbbenivel ott rendes találkozási helye van, — ellenkező irányból idő előtt érkezvén meg, a bejáratnál a kocsikat toló mozdonyba ütközött. A két vonat mozdonya s a tolt teherkocsik közöl egynéhány gyengén megsérült, mig ellenben az utazók és vaspályás személyzet közül senkinek sem történt baja. — Melyik az internationális nyelv? E kérdést fejtegeti a hivatalos lap tárczája, s a jury Budapesten időzése alatti tapasztalatokból azt a meggyőződést nyilvánítja, hogy a nemzetközi érintkezési nyelv a franczia. Kitűnt azonban, hogy a mi polgári osztályunkban ritka holló a franciául értő és beszélő ember. Ennek folytán mint nyílt kérdést teszi föl: vájjon Magyarországon nem sokkal czélirányosabb lenne-e iskolákban és az életben az anyanyelven kívül, újkori nyelvül a német helyett a francziát fogadni? Mi abban a véleményben vagyunk, hogy : igen, és szóltunk is már ily irányban. A franczia nyelvet német földön, különösen Poroszországban igen számosan értik és beszélik, nemcsak a diplomatiai körökben, hanem a nagyközönség majd minden osztályában, — az iskolákban a franczia nyelv a rendes tantárgyak közt foglal helyet A műveltebb orosz, spanyol, görög, szerb, olasz stb. szintén a műveltséghez tartozónak vallja ezen nyelv tudását. Úgy, hogy legalább a continensen legmesszebb a franczia segedelmével lehet utazni. — Színházi hírek. Miklósi színtársulata a „Krach“-ot a világot jelentő deszkákon kívül is színre hozta. Az idény jövedelem nélküli volt, s ami jövedelem akadt, azt hitelezők vitték el, miután mind az istvántéri színkör, mind pedig a városligeti aréna rózsás jövő reményében épült. Most a tagok nem játszanak. A legközelebbi előadás vasárnap lesz, mikor a nemzeti színház tagjai lépnek fel, hogy segédkezet nyújtsanak pályatársaiknak, kik saját hibájuk nélkül jutottak válságos helyzetbe. Hogy mi fog történni azután, még nem tudni. A tagok egy része máshová szerződés után lát, attól tartván, hogy a jövedelmező téli idény is a hitelezőknek terem gyümölcsöt. Tervben van különben, hogy addig, míg a tagok másfelé vonulhatnak, fognak ugyan játszani a színkörben, de csak Miklósy czége alatt, mint akinek az előadásokra engedélye van, az igazgatónak azonban semmire sem engednek döntő befolyást. Ami jövedelem így lesz, első helyen maguk osztják meg s a fölösleg jut a hitelezőknek. Ez előadásokra olcsó bérletet nyitnak, melynek terjesztésére ismert egyéniségek is vállalkoztak. A felhívás ma már megjelent, s következőleg szól: „Alulkottak a minden oldalról kedvezőtlen körülmények folytán a lét és nem-lét kérdése küszöbén, magyar szín- Ügyünk érdekében indíttatva érezzük magunkat a n.é. fővárosi közönség tapasztalt hazafias áldozatkészséget eme rendkívüli módon is kikérni. Együttmaradhatásuk s fennállásunk biztosítására a válogattabb színművekből összeállított műsorral bérletet nyitunk egyhavi idényre 10 írtjával, kérve a n. é.közönséget, hogy ennek tömeges pártolása által czélunk elérésében támogatni szíveskedjék. Főtörekvésünk elsősorban úgy a rendszeres előadásoknak, mint zilált helyzetünknek helyreálltására — ez után legalább 150—200 bérlőt nyerhetni. Mindennek kedvező sikere teheti lehetővé, hogy a főváros, — mely az idegen múzsát annyi időn át anyagilag táplálta — egy nemzeti színtársulatnak dísztelen felbomlásától megóvassék, hogy az eddig már tömérdek költségbe került „Ördög pirulái“ kiállítása befejeztethetvén, előadassék s ezzel úgy az ügyet, mint a társulatot a jövőnek meg lehessen menteni a bérletivek aláírások gyűjtése végett a szintársulat tagjaira s nehány mitbarátra bízattak. Bérleni lehet ezenkívül az istvántéri színház irodájában. Meleg részvétbe ajánlva az égető körülményeket a n. é. közönségnek, vigyünk alázatos szolgát Miklósy Gyula és színtársulata. Egy havi bérlet ára: páholy 60 frt, támlány 15 frt, zártszék 10 frt. — E földrás eredményével áll kapcsolatban az istvántéri szinház sora is. — A nemzeti színház operájának augusztus hóban Carina Anna k. a. ismét vendége lesz. Már meg is érkezett a fővárosba, s az első operai előadásban szerepelni fog. — A „M. Polgár“ úgy hallja, hogy Harai Viktor a „A nagyságos urak“ czimű s kolozsvári alkalmi bohózatot a budai színkörben óhajtja először szinrehozatni. — Borzasztó csapás érte a nyitramegyei Negyed nevű községet jul. 26-án. Tűz ütött ki, mely a nagy szélben egyszerre lángtengerrel borította a falut, s elhamvasztotta annak nagy részét. Most 117 család van a nyomor senyvesztő karjai közt. Lovak és számos házi állat is oda veszett. A császárfürdőben aug. 4-én tartja meg az orsz. nőiparegylet jótékony czélu harmadik tánczvigalmát. Jegyek a meghívó előmutatása mellett válthatók : az egylet elnökénél (Császárfürdő 32. sz.) az egylet munkabazárjában (Országút, Károlykaszárnya épület), a „Családi Kör“ szerkesztőségénél (Kristóf-tér 2. sz.), a bál estéjén a császárfürdői pénztárnál. Jegyek ára: Családjegy 3 személyre 5 frt. Személyjegy 2 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hírlapok utján nyugtáztatnak. Társaskocsik egész éjen át közlekednek. A hajó éjfél után 3 órakor indul vissza. — Félelmes zsivány, ki Szőke név alatt rablott, került kézre jul 28.-án Bodrog-Kereszturon. Valódi neve Nyéki Károly s charactere jellemzésére meg kell említenünk, hogy fejére 1000 fotot tűzött ki a kormány. Több év előtt már törvényszék előtt állt, 20 évre el is ítélték, de a sátoraljaujhelyi tömlöczből megszökött. E hó 2- án B. Kereszturon csinos úri fogattal s két lóval jelent meg egymaga fényes nappal s beszállásolta magát egy itt lakó szegény embernél. Állítólag azon gonosz szándékkal ment a városba, hogy gr. Wohlkenstein Mária és gr. Falkenheim — nemkülönben a város főbirájának istállóiból már előre kiszemelt lovait odább állítja; de ezen vakmerő szándékában meggátoltatott. Ugyanis a tokaji járás erélyes csendbiztosa Sikorszky Dániel véletlen ép e napon legényeivel czirkálva, tudomására jött a rabló tartózkodásának. Azonnal megtette a kellő intézkedést, a rabló tartózkodási helyére ment s minden baj és veszedelem előkerülése nélkül elfogta, megkötöztette és azonnal a tokaji járásbíróság elé kisértette. Temérdek zártörőt, úgynevezett generalis kulcsot találtak nála; volt neki szép két lova, hat darab lóra való igen csinos szerszám, temérdek lőfegyver töltéssel ellátva, és egy csinos kocsi. — Szent László palástja. A Zágrábban megjelenő „Narodne Novine“ 172. számában a következő tudósítást közli: Hazai történetírónk és a zágrábi káptalan könyvtárnoka, Thalekc Iván úr, feltalálta e napokban a zágrábi székesegyházban szt. László magyar király palástját, mely már több századon át elveszettnek tartatott. A szekrényen, melyben a palást találtatott, jól olvashatóan van írva: „pallium sancti Ladislai.“ — Megszökött. Az a néptanitó jómadár ki Petrisen és más temesmegyei román községekben a cholera elleni orvosságul a bullákat kiásatta s mint annak idején emlitettük, azok szivét kivágatta, hogy ily módon is a buta tömegtől pénzt csalhasson ki, — a múlt héten, mint értesülünk, a lippai börtönből megszökött, jóllehet csak egymaga volt ott s öt börtönőr vigyázott rá. — A vagyongyár leégésénél károsan tapasztalták a mulasztást, hogy e nagy telep nem volt távirdai összeköttetésben a tűzoltók őrhelyével. De nincs összeköttetésben még az akadémia sem. Gr. Széchenyi Ödön most folyamodni akar a kormányhoz, hogy a Budapest területén létező összes nemzeti és államjavak tűzbiztonsági felügyetét bízzák rá, illetőleg a tüzőrségre, s hogy a kormány vegyen gőzgéppel ellátott tűzi fecskendőt is, minthogy nagy tüzeseteknél a jelenlegi nem elég. — A Dunapartnak van egy eleven sebe, mely ha vérző lenne, még tán jobb volna. Nem vérzik, hanem ontja a rondaságot. Ezrek nevében, kik a császárfürdői hajók kikötőjénél s az akadémia palotája körül megfordulnak, kérünk rá orvoslatot, még pedig minél nagyobbat, hogy egészen elfedhesse a víz színe fölött. Azt a nagy csatornanyitást értjük, mely Pest cloncáinak egy részéből itt vezeti a Dunába a küzhödtségeket, s torkának gőzét párologtatja szerteszét. Segítsenek rajta valahogy, s ne engedjék ott tátongni. Valami nagy találékonyság nem kell hozzá, hogy párolgó gőze fedél alá szorittassék. Alkalmazzanak oda egy meggörbített kürtöt, mely alatt elmehessen minden a vízbe. — Könyvpiacz. Márki Sándor összeállította az év második negyedében megjelent magyar könyvek felől a statistikai kimutatást. Még a folyó év első negyedében csak 179 magyar munka jelent meg, a második negyedévben már 422, melyekből eredeti 365. Ezekből történelmi s eredeti 44, fordított 4 , hitirodalmi 33, fordított 5, törvény 24, tanügy 24, nyelvészet 23 , fordított 2, jogtudomány 22, politika 18 s fordított 1, természettudományi 17 s fordított 4; földrajz 16 fordított 1; költészet 14 fordított 4; beszély 11 fordított 2; gazdaság 9, orvostudományi 8 s fordított 1; társadalmi röpiratok 8, statistika 7, ifjúsági irat 6 fordított 2; bölcsészet 5 fordított 5; széptudományi 5, regény 4 fordított 22; bányászat 4, hadtan 4, színdarab 3 fordított 4; szépirodalmi album 3 stb. Mindezek 199 kötetben és 300 füzetben jelentek meg, miből 247 kötet és 136 füzet eredeti. Az eredetiek értéke 383 frt, a fordítottaké 72 frt, összesen mintegy 455 frt. Ezek megírásánál 295 magyar író működött és pedig 250 eredeti könyveket készített, 39 mint fordító, 6 pedig mint eredeti író és fordító is. Maguk a szerzők 35 esetben adták ki termékeiket; az állam 20, az akadémia 21, egyéb intézetek 11 munkát adtak ki, külföldi könyvkereskedők 3-at, belföldiek 25- et (Budapesten — ideértve a kiadó-egyleteket is — 31-en 221-et, vidéken 22-en 38-at). — A persa sah már Bécs vendége. Tegnap este érkezett meg Penzingbe, hol az uralkodó fogadta. A sah díszegyenruhában volt, gyémántos vállrojtokkal és kardkötővel. A nagyszámú közönség zajos éljenzéssel fogadta. A díszszázad megtekintése és a kíséret bemutatása után a király és a sah vasúton a laxengi pályaudvarra mentek, honnan a felségek négylovas nyitott kocsin a várba hajtattak. A vár elé érve, a zenekar elkezdé a persa néphymnust, s a felállított két díszszázad tisztelgett. A lépcső alján a sah Rudolf koronaherczeg, az összes főherczegek, a miniszterek, számos tábornok és a polgári hatóságok által fogadtatott. A kiséretek kölcsönös bemutatása után visszavonult lakosztályába. A pályaudvartól a várig sűrü néptömeg képezett sorfalat. — Halálozások. Tétényben e hó 29-én hunyt el gróf Hugonnay Árpád, szélhüdés következtében. — Bartalus István zeneiró pedig tegnapelőtt nejét vesztette el, ki a járvány áldozata lett Pesten. — Nagyváradról egy gyászlapot kaptunk, mely Zatureczky Gedeonnak e hó 29-én, 56 éves korában történt halálát tudatja. A boldogultat e hó 31-én temették el Czéczkén. — A mi bolygónk: Hugó Károly, ki jelenleg Trebitsnek nevezi magát és Olaszország kék ege alatt időz, a napokban furcsa hangversenyt rendezett Florenezben, s egymaga énekelte végig az egész programmot, azzal a szép tenorhanggal, melyet ő sohasem győzött eléggé magasztalni. Énekelt a „Zsidónő“ és „Alvajáró“ operákból. Egy olasz lap azt mondja, hogy az a hangverseny „páratlan volt a maga nemében.“ Elhiszszük. — A budapesti iskolatanács tegnapelőtt a tagok nagy részvéte közt tartotta meg közgyűlését. Legérdekesb tárgy volt a fővárosi tanítók fizetésének megállapítása. Az e czélból kiküldött bizottság a végleges megállapodást a főváros új hatóságának teendői közé sorolta, egyelőre pedig fizetésegyenlősítést s ideiglenes fizetésjavítást hoz javaslatba. Eszerint Budapest fővárosban a polgári iskolai tanárok fizetése lesz 1000 frt 300 frt lakbérrel s igazgatónak 200 frt pótlék; segédtanároknál 800 frt fizetés s 200 frt lakbér ; elemi rendes tanítóké 650 frt fizetés 150 frt lakbér, helyetteseké 400 frt fizetés és 100 frt lakbér. Ezenkívül az igazgatók s főrajztanárok 100— 100 frt évenkénti, rendes tanárok 60 frt ötödévi emelkedő pótlékot nyernek, a helyettes tanítók pótléka 160 frtra emelve összesen 660 frtot fognak nyerni. Női kézimunkatanítónők s tornatanutók heti 6—6 óráért 300 frt évi fizetést, ismétlő oktatásban résztvevők 200 frtot, a rendes szolgák 420 frt évi fizetést s 120 frt lakbért s a segédszolgák havonkint 30 frtot fognak nyerni. A főváros eddigi kiadásai ezéri a 259,779 frt, e javaslat szerint lenne 296.500 frt s igy 36.546 frttal többlet. Fontos tárgy volt még a hitoktatók ügye. A kiküldött bizottság fájdalmasan panaszkodik a hit- és erkölcstan elhanyagolása miatt s indítványozza, hogy minden felekezet részére a város nevezzen ki hitoktatókat. Simon Flórent tiltakozik a város ezen megterheltetése ellen s különösen, miután a kath. egyház épen ezen czélból van oly jól dotálva. Botrány nélkül ilyesmit a városnak indítványozni nem lehet, mert ezáltal csak a kath. egyház kényelme lenne elősegítve a város rovására. E veszélyes példát a többi felekezet utánozni fogja s a városra nézve igen veszélyes lehet s a felekezetiséget ápoljuk a valódi vallásosság helyett. A káplánok most is magánórákat adnak s igy erre a nagy dologra is ráérnek. Királyi Pál a bizottság véleményét pártolta, mire Simon Flórent emelt újból szót, s kijelenté, hogy a papság a hitoktatás czéljából kapta javait, s hűtlen kezelő akkor, ha ezen terhet is le akarja dobni nyakáról. Békés szomorú példákat hoz föl a hitoktatók visszaélései ellen, kik p. még a fuvarbért is megfizettetik a tanulókkal; kimutatja, hogy a többi vallásfelekezet e veszélyes példa után jogaikra hivatkozva a városnak közel százezer írttal több kiadást okoznának s még igy sem volna elérve a czél. Kételkedik abban is, hogy a papok maguk is óhajtanák a káplánok számának szaporítását. Ő az egyedüli orvoslatot abban látja, hogy a hitoktatás óráinak száma kettőről egyre szállíttasgék le. Ezt a miniszter a törvény megváltoztatása nélkül is elrendelheti, különösen a fővárosra vonatkozólag.Még többen akartak e tárgyban fölszólalni, azonban az elnöklő Bója érezvén a kitörő vihart, e „fontos ügyet“ a jövő ülésen érdemlegesen óhajtván tárgyaltatni, az ülést fél 8 után fölfüggesztette. — Helyreigazításképen megemlítjük, hogy a jul. 30-iki számban nem a községi tanácstól kértük a cholera utasításokat, hanem a közegészségétől. X.A fertőztelenítési díjak leszállítása. Az osztrák-magyar vasutak igazgatóságai megegyeztek abban, hogy a fertőztelenítési dijak állati nyerstermények után, melyek eddig egy nyolczkerekű kocsi alkalmazásánál 4 frt, négykerekű kocsinál 3 frtot és legkisebb illetékül 2 frtot tettek 1873. augusztus 1-jétől vámmázsánkint egy krajczárral számittatnak, tekintet nélkül a feladott mennyiségre, mi mellett legkisebb díjat küldeményenkint 20 kr fog szedetni. E mérséklés folytán az eddig kivetett tételek a 2árt legkisebb összegnél is alacsonyabbak lesznek, s igy a kisebb mennyiségű küldeményekre nézve nevezetes könynyebbség nyujtatik. A járvány. — Pesten a tegnapról szóló kimutatás 62 uj choleraesetet tüntet föl. A 246 beteglétszámból meghalt 25, meggyógyult 32, Budán jul. 29-én 7 eset fordult elő. — Betiltott vásárok. Baranyamegyében Villány községe kivételével az országos vásárok és vásárokkal egybekötött búcsúk betiltattak. Törökkanizsán (Torontóim.) az aug. 3-iki országos vásárt szintén nem fogják megtartani. — Egy kis cholera-recept. Dr. Révikont azt állítja, hogy aki diarchoeaban szenved, minden gyógyszerészetből való orvosságnál többet használ, ha az ételére és italára ügyel. A hűsítő italok ártalmasak, tehát bármily szomjas az ember, minél kevesebbet kell inni. A vörös bor, de nem az ó, hanem inkább az uj, sivanykás bor a legczélszerűbb; forró vízzel kell fölvegyíteni és oly melegen inni, ahogy csak az ember tűrheti. Erős gyomormenésben legjobb frishig tojást enni, de alig legyen megfőzve. Ez is só és kenyér nélkül fogyasztandó, mert úgyis nagyon tápláló, s 2 vagy 3 tojással jóllakik a beteg. Dr Révillont úgy tapasztalta hogy ez a rendszer hamar megállítja a diarholet, s ha nagyobb baj mellett az orvosságot használja valaki,elősegíti ennek hatását. — Debreczenben julius 29-én 5 choleraeset volt. Az összes beteglétszám 19, melyből meghalt 4. — Kalocsán ehó 26-án észlelték az első esetet, s 28-án már 8 halott és 10 beteg volt. — Heves megyéből, Erdő-KövesdrőlÍrják a „Reformnak“, hogy ott e hó elején a cholera már járványjelleget öltve megdöbbentőleg lépett föl, mert ahová bevette magát, ott egy áldozattal ritkán elégedett meg, hanem a család többi tagjait is egymásután döntötte ki, alig egyet vagy kettőt hagyva meg a házban. Az áldozatok száma nyolcszáz lakost számláló községünkben három hét alatt eddig 21-re megy. Azok pedig, kik e járványon szerencsésen átestek, vagy még most is benne szenvednek, fölülhaladják a 40-et. A nép félelem által fölvett kétségbeesés hatása alatt áll s csak az nyújt neki enyhülést, hogy Orczy Elek báró ur, bár távol van körünktől, saját költségére Pestről CSAK N 0 K. Jegyzetek írónőktől. Az emberek soha sem jók és nem oly roszak, mint amilyeneknek rokon- vagy ellenszenvünk festi. Angebert asszony.* Alapjában az emberek mindenütt egyformák. Ugyanazon hibák és szenvedélyek vannak meg bennök. — Az éghajlat, szokások és nevelés különfélesége által csak külformájuk változik; épen mint a különféle fajú kutyáknál, melyeknek legyen bár fülök hosszabb vagy kurtább, szőrük sima vagy göndör, ugyanazon hajlamaik vannak. * Az embernek többsége inkább óhajt bámulás mint szeretet tárgya lenni. — A bámultatás az önszeretetet elégíti ki, márpedig ez a gyarlóság minden emberben megvan. — A barátság az érzelem dolga, soknak nincs érzékök reá. * A férfiak tisztelik az erényt, de a tetszelgésnek hódolnak meg. D’Arconville asszony.* A férfi soha ne fitogtassa bátorságát, sem a nő erényét, mert könnyen megtörténhetik, hogy a bátorság és erény létezését kétségbe vonják vagy próbára teszik. Lady Blessington. * Az emberek nagy része keveset gondolkozik, hiszékeny és tetteiben ösztönét követi. Roland asszony.* A becsületes ember hitét sok jó cselekedet alapítja meg, de egyetlen egy rész cselekedete képes megrontani.* Én nem tudom, miért mondják, hogy a férfiak szívét bajos ösmerni. — Azt hiszem, feltehetjük róluk, hogy mindenik szeretné, ha vagyona, jóhite, tekintélye, őszinte barátai, szép gyermekei, hű felesége, jó születése, kellemes külseje, szelleme, tehetsége és egészsége volna, aki szóval vagy tettes közönyösséget akar velünk az elősorolt dolgokra nézve elhitetni, az vagy bolond, vagy képmutató.* Aki az embereket beszédek után ítéli meg, vastagon csalódik, ámbár tetteikbe sok megfoghatatlan bizarrság vegyül, mégis biztosabb azok után ítélni meg őket. Bátran el lehet mondani, hogy csak a roszak következetesek. Az erény egyenetlenebb mint a bűn. Puisieux asszony. * Azt a vonzó szeretetrevalóságot, melyet a külvilágban magokra vesznek, igen sokan csak csillogó díszöltözetnek használják, melyet hazatérve levetnek magokról. Lady Pennington. * A nagyravágyó mindent feláldoz, hogy czért érhessen; az akadályok ingerük, a siker bátoríítja. De azért soha nem elégítődik ki; a folytonos belső izgatottság áldozata, mi erejét elvégre is felemészti. Talma asszony. * A öreg ember szerelme olyan, mint a romok között tengődő virág, senki nem veszi számba. C. Bacchi asszony. * A nemes szerelem nem ez anyagi, haszonleső megromlott századból való; — a nőknek megengedik a tetszelgést, sőt a kicsapongást is eltűrik, ha czéljaik kivitelére szükséges, de a valódi szerelmet nem értik meg. — E kéjsóvár — kalandvadászó — üzérkedő — hamisfényt — becstelen nyereséget hajhászó században ugyan mit jelentenének az egyszerű pásztorórák? Az arany, uraim! az arany a fődolog, az nem tesz semmit, bármennyi mocsok ragadt hozzá! csak pénz, mindig és mindenütt pénz legyen! aranynyal a lelkiismeretet meg lehet vásárolni, a szégyent, gyalázatot be lehet takarni. Szolgaruhátokat aranynyal hímezzétek, festéket, illatszereket — csipkét — csecsebecséket vásároljatok nőtöknek rajta, igaz, hogy e drága rongyokat egy éjjeli mulatság semmivé teszi, pedig értékek egy becsületes embernek minden vagyonával — még pedig fáradsággal — küzdelemmel — önfeláldozással szerzett vagyonával felér!* A szerelmet a hiúság havczjátékává tették, hol a győzedelem az ügyesebbet illeti: a férfit, ha megnyeri: a nőt, ha megtagadja. — De a küzdelem feltételei és következményei igen különbözők: ott hol a férfi csak önszeretetét teszi koczkára, a nő társadalmi állását, sőt életét koczkáztatja. — Egy önfeledt perez, egy botlás, a legkomolyabb következményeket szülheti, mert azzá lesz, mit a világ becstelennek nevez, és megvetéssel bélyegez, míg ugyanaz a hiba a férfiaknak csak diadalát szaporítja. Romieu asszony. * A politikai világban bizonyos hibák megbecsülhetlen kincsek. — Aki ügyes köpeny forgató, jellemtelen és elvtelen, az szép jövőt, hatalmat és hitelt teremthet magának. — Aki oly szerencsés, hogy azt mondják róla: „Nincs lelkiismerete“ — annak politikai szerencséje biztosítva van. Girardin asszony:* A resteknek nincs más foglalatosságuk, mint a szorgalmas embereket fecsegésekkel háborgatni, és a haszontalan naplopókat mulattatni. A kiváncsiak két osztályhoz tartoznak. Az egyik osztály a mások ügyeibe avatkozik és tetteiket fürkészi, ezek igen veszedelmes és alkalmatlan férgek. — A másik osztály az emléképületeket — romokat — régi pénzeket — képeket vagy a természet véghetetlen csodáit és nevezetességeit vizsgálja. A kártyások kivétel nélkül arra vannak kárhoztatva, hogy anyagilag és szellemileg tönkretegyék magukat. — Találóbbat és igazabbat most sem lehet reájuk mondani, mint amit már ezerszer elmondtak, hogy: kezdetben őket teszik bolondokká, és csalják meg, de később ők is csalókká aljasulnak — saját romlásuk annyira szivökön fekszik, hogy éjjeli nappalt feláldozok érte. — Szenvedélyes játékos, csak bolond, vagy fösvény lehet. A papok bizonyos szabatossággal beszélnek és tesznek mindent, még mozdulatuk is kimért; oly nehézkesség ömlik el egész lényökön, hogy ennek következtében legszebben előadott s legjobb gondolatuk varázsa és hatása elenyészik. Oly kenetteljesen beszélnek, mintha írnának, mi a társalgás folyamát kissé unalmassá teszi. A gazdag emberek el vannak telve önmagukkal, a nagy összegekről oly könnyedén beszélnek mint semmiről, akik nem oly gazdagok mint ők, azokat lenézik; kiadásaikkal dicsekeszek, melyek legyenek bármily nagyok, csekélységnek tekintik; azonban: a kérkedő gazdagokat látni és hallani hasznos, mert megcsömörlik az ember a gazdagságtól, és a pénzszomjban szenvedőket kigyógyitja; minden perezben milliókról beszélnek, hangjuk nyers, határozott és majdnem parancsoló; rendesen sokkal hangosabban beszélnek, mint mások, mintha a hang terjedelme mások fölébe emelhetné őket. Fájdalom, és az emberiség gyalázatára legyen mondva, gyakran ezélt érnek! Verdure asszony. A vidám kedélyű ember sohasem lehet veszedelmes jellemű. * Valaki lehet becsületes ember, anélkül hogy nagy ember volna, de valódi nagy ember csak becsületes ember lehet. Krisztina, svéd királynő. * Egyenlőség!.., de hiszen olyan időben, midőn mindenki arra törekszik, hogy az egyenlőséget megszerezze és megérdemelje... ez merő igazságtalanság! Az egyenlőség a méltatlankodók utópiája.. . Nekünk van elég bátorságunk vagy jobban mondva büszkeségünk azt mondani, hogy tökéletes egyenlőséget nem is álmodunk... ... Nem, nem, az emberek nem egyenlők, sem az életben, sem a halálban. — Ne beszéljetek a sírban levő állítólagos egyenlőségről, ne beszéljetek arról a hat láb hosszúságú földről mely a királynak és koldusnak egyaránt elég. — Hazudság, örökké csak hazudság! — A halál nem tesz egyenlővé semmit. Az az ember, ki egész élete folyamát gyáván és haszontalanul töltötte el, utolsó órájában sem lehet egyenlő azzal, ki mindig nemesen élt, azaz jót cselekedett. Amely embernek egész élete szép és nyugodt volt, napjai szelíd és zavartalan örömök között teltek el, annak végső sóhajtása nem hasonlíthat azéhoz, aki egész életében szerencsétlen volt és szenvedett A tiszta erények czimek, a szenvedések jogok. — Az ember nem szenved haszontalanul... a jutalmat mindenki érdeme szerint megkapja. Girardin asszony.* A dicsekedők ritkán bátrak; a bátrak ritkán dicsekedők. Az ostobák nevetségesebbek és megvetésre méltóbbak, mint a bolondok. Az ostobák veszedelmesebbek mint a gonoszok. Krisztina, svéd királynő. * A józaneszű és szellemű ember szilárd, az ostoba önfejű. Guibert asszony. * A pártszellem majd minden emberben megfojtja a méltányosság érzetét. Bawr asszony. * A francziák kedélyessége a társaság szelleméből ered; az olaszok kedélyessége a képzelődésből; az angolok kedélyessége jellemeredetiségből ; a németek vidámsága bölcselkedő, ők inkább kedélyeskednek a könyvekkel és tárgyakkal mint embertársaikkal.* A szilárd ember mindent akaratának tulajdonít, a lelkesült ember képzeletének, az érzékeny ember pedig érzeményeinek. Stael asszony.* A törvénytelen és törvényes házasság között gyakran csak a különbség van, hogy az első esetben, midőn a férfi a nőt magához veszi, nem gondol a hozományra, — a második esetben pedig épen ellenkezőleg, mert midőn a hozományt magához veszi — nem gondol a nővel. Bacchi asszony.— A nagy érzemények csinálják a nagy embereket. — Léleknagyság és becsületesség nélkül semmi felemelkedettség nem lehet. Lambert asszony.* Valaki azt mondta: „a koldusok szerencsétlenek mert mindig koldusok, és a királyok szintén szerencsétlenek, mert mindig királyok.“ E mondatnak mély értelme van és sok igazságot rejt magában. XV-ik Lajost sajnálom, mert király. Mint közönséges ember boldog volna, erre nézve minden tulajdonság meg van benne, de koronája szerencsétlenné teszi, mert jó és érzékeny. — A fejedelemnek két családja van, saját családja és az állam, ez okból, ha a király jó és érzékenyszevű, mindig van valami fájdalma vagy kellemetlensége. Pompadour asszony* A roszindulatu ifjúból szörnyeteg öreg lesz. Bacchi asszony. * Vallásosságából könnyen veszit az ember; szenvedélyeinek átengedi magát ; a józan ész útjáról eltér; az okosságról megfeledkezik ; megszűnik erényes lenni; de akinek becsületérzete van, az a becsületről soha nem mond le. Puisieux asszony.* A rosz mindig a tudatlanság kifolyása ; valódi rosz emberek nincsenek; kiket roszoknak nevezünk, azok vagy tudatlanok, vagy bolondok; olyan szerencsétlenek, kik a jó és helyes ösmeretétől meg vannak fosztva,vagy őrültek, kik szenvedélyek által ragadtatnak el. — Épen úgy kell őrizkedni tőlök, mint a vadállatoktól, de ugyanazon időben részvétünket és sajnálkozásunkat ne vonjuk meg tőlök, s ha eszökre térnek, és a tudás világosságát elfogadják, mindig meg kell nekik bocsátani. Gatti de Gamond asszony. * Azok az igazi bölcsek, kik az élettől kevés örömet várnak, de azért semmi csalódást nem éreznek. Blessington asszony Az orsz. képzőművészeti társulat kiállítása (Akadémia-palota 2-ik emelet) minden nap nyitva áll reggeli 9 órától d. p. 5 óráig. orvost küldött le, azon utasítással, hogy ne csak Erdőkövesd, hanem a járvány által fenyegetett egész vidék lakosainak a fenyegető kórveszélyben vigasztalást, a már szenvedőknek pedig enyhet és gyógyítást nyújtson. KÖZGAZDASÁG Veszélyes állapotok mezőgazdaságunk terén. Tudjuk, hogy a mai kor a tudományi munkának mennél nagyobb mérvű fejlesztését követeli, s követelményéhez mérten jutalmazza a tudóst, a munkásnak koszorút nyújt; ellenben gúnyolja a tudákost, s ostorozza a munkátlant és halántékára a szégyen bélyegét üti. De követeli egyszersmind, hogy vállalt szakmájában mindenki szakértőleg teljesítse munkáját, és ezt a közérdek előmozdítására nézve postulátumul tünteti fel. Mondhatja-e nemzetünk, hogy a mai kor ezen követelményének teljesen megfelel, midőn minden más szakmában szakismeretet követel, s csak mezőgazdaságunkra nézve tesz kivételt, és épen azt veszi ki ezen szabály alól, mely jövedelemforrásaink tekintetében egyedüli főtényezőnk s összes gazdasági életünk létfeltételét képezi ? Ezen mulasztásnak tulajdoníthatjuk azt, hogy