Ellenőr, 1873. augusztus (5. évfolyam, 176-200. szám)

1873-08-02 / 177. szám

rintjával, a tiszteket pedig egymásra 3 forintjává, számítva egyenként, — ezen létszám a mi pénzünk szerint naponta 7.725,000 forintba, és így egy éven át 355,875,000 forintjába került az államoknak. Ma már azonban 5.000,000 közlegény és 250,000 tisztre megy a békelétszám. Ez a fentebbi számítási alapon a lótartási költségen kívül kerül évenkint az államoknak és pedig a közlegénység 912.500,000 forint, a tisztikar 273.750,000 frt, vagyis összesen 1.186.230,000 forintba. Tehát a katonai létszám több ez idén 3.675.000 fővel, a kiadás nagyobb 830.375,000 forinttal. És igy ennyivel több munkáskéz vonatik el az ipar, kereskedés és földmiveléstől, s ennyivel több pénz a productiv erőktől is költetik el inproductiv czélokra S ezen veszteséghez hozzájárul még az is, hogy a katonaságtól végkép elbocsátottak nem csekély száma a társadalomnak, az államnak terhére van egyaránt, mert katonai pályáján a dologtalanságot megszokván, munkátlanná válik, míg polgári pályájukon a folytonos munkálódás szorgalmasnak avatja fel az ilyeneket. Ha mármost az imént felszámított felesleget minden évben népnevelésre fordítanák az államok, hány iskolát állíthatnának fel, s hány embert emelhetnének ki a tudatlanságból, és hány nyomorban sintődő néptanítónak törölnék le könyeit; vagy mit nyerhetne a tudomány és művészet, mit az ipar, kereskedés és földmivelés; vagy pedig az államadósságok törlesztésére fordítva, mennyire apaszthatnák azokat éveken át? Valóban aggasztó képe ez a helyzetnek. De még aggasztóbb, ha veszszük, hogy a katonai czélokra adózott pénzeken a takarékos kezek szorongató ujjhegyeinek nyomai, az adóvégrehajtással fenyegetettek könyeinek foltjai, a nehéz munkával küzködők véres verejtékeinek helyei, az éhezők fohászos leheletétől kapott kopottságok látszanak egyre., És miért az óriás kiadás, s miért a fegyverek óriás száma, és mért nem lehet a hadseregek jelen óriás számát leszállítani ? Bármikép is gondolkozzunk e felvetett kérdéseken, megoldásuk az eddigi tapasztalatok nyomán mindig csek oda lyukad ki, hogy a nép csak gőböly, melyet hizlalnak azon czélból, hogy adott alkalommal annál óriásabb bekatombákat áldozhassanak egyik vagy másik fejedelem szeszélyének. És igy jövőre sem várhatjuk, hogy az óriás fegyveres erő a humanitás s népek szabadsága érdekében használjaik fel majd. Mert az a hatalmak egymás iránti féltékenysége folytán, önbiztosságuk s trónjuk garantirozása czéljából szerveztetik s állandósittatik leginkább. De van-e ok a féltékenységre a békét áhítozó népek millióival szemben? Bizonyára nincs! Mert a népek egyeteme okulva a múltak tapasztalataiból, csalhatlanul azok ellen fordulna, kik azt megháboritani merészelnék, azok ellen boszurával, kik terhes munkájoknak véres verejtékről ragyogó gyümölcseit és fiait ily c célokra követelnék tőle. Erős meggyőződésem tehát, hogy a fegyverkezéssel mielőbb felhagynak az államok, és a nemzetközi békebíróság üdvös eszméjének elfogadásával s érvényesítésével a hadseregek azon létszámához térnek vissza, mint amilyen volt az 48-ig. Égető szükség ez azon oknál fogva is, mivel az itt ecsetelt tévútra térést, e hajmeresztő anachronismust a népek egyeteme máris egyhangúlag elítélte. De égető szükség ez eszme realizálása azért is, mivel egy balfogalomnak, egy szerencsétlen politikai megtévedésnek vettetnék gát e tekintetben, s a népek compensationális objectumok lenni megszűnőének; másrészről pedig a hatalmak kezében lenne a talizmán, melynek bűverejével aztán a világ összes népét maguk részére hódíthatnák, melynek különben is egy Carthagója van csupán — a háború s erre borzadva gondol és egyre hangoztatja a debatur-t és követeli a hadseregek mielőbbi leszállítását, nem csupán a népgazdaság, de a humanitás, szabadság és testvériség érdekeiben is egyaránt. Kunsch, KÜLFÖLD. — Augustus L — Spanyol köztársaság. A spanyol tábornokok július 23-án értekezletet tartottak, mely későn éjjel végződött. A végrehajtó hatalom elnöke előterjeszti az ország helyzetét: a tábornokok egymásután szót emeltek, és mindannyian azon rendíthetlen meggyőződéseknek adtak kifejezést, hogy a legelső teendő minden hatalmat és erőt a carlisták ellen egyesíteni , de mindenekelőtt rendezni kell az országot és a hadsereget. Amint ez meg fog történni, a fellázadt tartományok megadják magukat, tartaléksereget kell alakítani, újra szervezni a tüzérséget, s minta-hadcsapatokat kell szervezni minden fegyvernemből. A tábornokok mindannyian saját politikai nézeteik háttérbe szorításával felajánlották Salmeronnak szolgálataikat a carlisták elnyomására. Ignalada elfoglalásáról a carlisták által kimerítő részletek feküsznek előttünk. A rablás és fosztogatás ez alkalommal nem ismert határt; nem maradt érintetlenül egyetlen egy ház sem a rablóktól; nem maradt egyetlen egy értékes tárgy a városban, mit a csapatok el ne oroztak volna. Még a bútorokat is összetörték; összeromboltak mindent, amit magukkal el nem vihettek. — A kis gyermekeket vagy szuronyaikkal döfték keresztül, — vagy ledobták az ablakról. Az asszonyokat, kiket a házban találtak, kegyelem nélkül legyilkolták, s volt eset elég, hogy a szopós gyermeket anyja keblén anyjával együtt szúrták keresztül. A hétéves háború óta Spanyolországot nem érték ily borzalmak. Míg ezek történtek, Saballs, szivarral szájában, Don Alfonso és Donna Bianca kényelmesen járkáltak fel s alá az utczákon, s gyönyörködve szemlélték a rettenetes vérengzést. A madridi közbiztonsági bizottság Carthagenába tette át székhelyét. Utolsó tette az volt, hogy hazaárulóknak helyezte a kormány tagjait, és a többségi képviselőket. Anglia. A közvélemény, amennyiben természetesen a Ticborne per megengedi, választási kérdésekkel s ügyekkel foglalkozik, az előbbenit Gladstonenak azon kijelentése idéző felszínre, melylyel a választási jog kiterjesztését sürgeté. Jelenleg hosszadalmasan fontolgatják a különböző árnyalatú lapok az új reform befolyását saját állásukra, s még nagyon messze van, hogy e részben csak egy is megállapodásra jött volna, s aligha csalatkozunk, midőn azt állítjuk, hogy a sokat panasztott választási törvények megint csak a réginél maradnak, daczára a miniszterelnök sürgető kijelentésének. A Greenwich három liberális jelöltje legutóbb tartott népgyűlés alkalmával bizalmi szavazatot kapott választóitól, kik ez alkalommal azon óhajukat juttatták a miniszterelnökhöz, hogy a tüstént feloszlassa a parlamentet, mely őt többször leszavazá. Ugyanez időben és helyen az ellenpárt, a conservativek is gyűlést tartottak, melyben egy munkás odanyilatkozott, hogy egykor ő is radikális volt éveken át, de most tízezredmagával tér a conservativekhez, minthogy ő és társai meggyőződtek a jelenlegi kormány igazságtalanságáról. A Dudeeban fellépett független liberális jelölt választóihoz bocsátott programmjában tiltakozik az ellen, mintha ő fel akarná forgatni az angol birodalmat; ő nem érez sympathiát a republikanismus iránt; azonban ígéri, hogy támogatni fogja a földmivelő munkások törekvéseit s azon lesz, hogy a fennálló vadászati törvények, melyek embertelenül sértik a földmivesek jogait s becsületérzetét, megszüntettessenek. — Jul. 28-án nyittatott meg Angliának legnagyobb gyermekiskolája. Ez épület nem kevesebb mint 1700 gyermek befogadására van szánva, s olykép, hogy minden gyermekre kilencz köbláb légtér esik, mely körülmény, valamint kitűnő belfelszerelése az uj iskolát a legkitűnőbbek felé emeli. A férfi, ki az angol miniszterelnökről azon hírt terjesztette, hogy meghalt, egy havi börtönre ítéltetett. Svájcz. A köztársaság nemzeti tanácsa 79 szavazattal 23 ellenében elveté a három felebbezést, mely Mermillod apostoli vicarius az ellene kimondott száműzetési határozat ellen benyújtott. Ez alkalommal nem leend felesleges visszaidézni az okokat, melyek a helvét tanács szigorát felidézék az egyházi férfi ellen. Mermillod a polgári hatóság tudta és beleegyezése nélkül i. é. iun. 16-tól kelt pápai brevével a genfi canton apostoli vicariusává neveztetett ki, miáltal a genfi canton kath. egyházának a svájczi egyházmegyétől leendő elszakittatása czéloztatott. A kia szövetség szabad kormánya el nem tűrhette, hogy hazájában idegen valaki rendelkezzék, ha mindjárt az a valaki maga a római pápa. Ennélfogva a szövetségtanács elhatározta: 1) hogy mindaddig, míg Mermillod nem mond le a pápai szék által a szövetségi és cantoni hatóságok határozata ellenére reá ruházott hatóságról, a svájczi szövetség területén nem tartózkodhatok; 2) e tilalom megszűnik azon naptól kezdve, melyen Mermillod a szövetségtanács vagy államtanács előtt kijelenti, hogy mindez, a szentszék által a szövetségi és cantoni hatóságok határozata ellenére reá ruházott tisztségről lemond. E határozat következtében Mermillod, ki inkább tisztelni látszik a jogtalanul reá ruházott czimeket és hivatalokat, mint hazája törvényeit, a száműzetést, választó s nagy tüntetéssel Francziaországba vonult, hol ma is tartózkodik. Utólagosan kisül, hogy az ultramontán papság minden követ megmozdított, hogy a köztársaság államtanácsát engedékenyebbé tegye még maga Thiers kormánya is a papok mellett szólalt föl, mind hasztalan : a tanács hajlíthatlan maradt. Reményt veszítve Mermillod most már az egyenesebb utat választó s ő és társai, a genfi kath. papság, valamint a canton kebeléből száznyolczvan világi katholikus folyamodványt nyújtottak a szövetség tanácsához. Az ennek következtében megnyílt vita heves s az ultramontán párt részéről valódi jezsuitaálokoskodással vitetett, de mint az említett eredményből látjuk, ismét csak eredménytelenül: Svájcz szabad földön nincs az ultramontanismus számára hely. Belgium: A belga clericális lapok vért óhajtanak látni. A liberális minisztérium alatt szokássa lön, hogy a halálítéletek kivétel nélkül hosszabb vagy rövidebb szabadságvesztési büntetésekké változtattak. A papok nem lehetnek megelégedve; szerintük a minisztérium e gyakorlata nem egyéb ál-philanthropiánál. Ha hihetünk a clericális lapok előadásának, a gyilkosságok száma aránylag igen nagy Belgiumban, s a dolgok ma már ott akként állnak, hogy a gonosztevők mint ünnepélyes humbugot tekintenek egy halálos ítéletet. Az ítélet rendszerint élethossziglani fogságra változtatván, a gyilkosnak kitűnő kilátásai maradnak, hogy 10—15 évi börtön után szép módjával kicsúszik a nagyobb baj alól, minthogy mindig adja elő valami nemzeti ünnepély, melyen magukat jóviselet által kitüntető rabok szabadon bocsáttatnak, és szokás szerint épen a leggonoszabb bűnösök viselik magukat fogságuk alatt a legkielégítőbben. A clericális lapokkal még a katonaiak sírnak könyeket a miniszteri lágyszívűség felett; ezeknek is vér kell: a halálos büntetések nem alkalmazása — mondják tönkre teszi a katonai fegyelmet! Olaszország A hírek a választások eredményét hozzák. Nagy az öröm a liberálisok túlnyomó győzelme felett. A clericalisok mindenütt elbuktak. Nápoly jul. 28-án ünnepelte meg fényes tüntetéssel győzelmét. A tüntetők, élőkön nemzeti zászlókkal, e kiáltásokat hallatva vonultak át a főbb utczákon : Éljen Olaszország! éljen a király ! éljen Garibaldi! A zene a királyi indulót és a Garibaldi hymnust játszotta. Midőn a menet a praefectus lakása elé ért, ez az erkélyre lépett s a néppel együtt éltette Olaszországot. A város éjjel fényesen megvilágíttatott bengali tűzzel. — Olasz lapok szerint az idei aratás igen kitűnő eredményű leend. — Az olasz felföldön még mindig itt a cholera. Bellunót, júl. 27-én ismét földrengés látogatta meg, mely azonban ezúttal semmi kárt nem tett. Ugyanaz időpontban földrengés éreztetett Vittorioban is. Amerika. Az é. n. Egyesült Államok ünnepélyesen akarják megölni 1876-ban függetlenségök kikiáltásának százados évfordulóját. A nagy ünnepély tervezetébe egy világkiállítás is fel van véve, melynek részleteit legközelebb téve közzé egy kiáltványában a köztársaság elnöke. Eszerint a kiállítás helye Philadelphiában leend ; hat hónapon át — apr. 19-től oct. 19-ig leend nyitva; a jelentéseket a szükséglendő hely iránt 1874. évi márcz. 4-ig kell megtenni és a kiállítandó tárgyak legkésőbb 1876. évi jan. 1-ig lesznek helyszínére szálítandók. A „City of Washington“ nevű gőzös elveszése iránt a vizsgálatok befejeztettek, egyedül az ítélet van még hátra. A kihallgatott tanuk vallomásából kitűnik, miszerint a szerencsétlenül járt hajó nagymennyiségű vasat és aczélt szállított, mik az iránytű játékát teljesen megkötők; szerencsétlenül útközben oly köd uralkodott, hogy lehetetlen vala a csillagok után meghatározni az irányt, melyben a hajó veszedelme felé haladt. Ez adatokból következtetve, hiszik, hogy a felelőssége von hajókapitány fel fog mentetni. A mormonok nagyhírű prófétájának egyik neje elhagyta Brigham Youngot s ellene pert indított, soknejűség, házasságtörés és csalás miatt. Mindkét fél kitűnő ügyvédet választott védelmére s egész Amerika kíváncsisággal néz a per elébe, mely bizton nem fogja nélkülözni az érdekes részleteket. Tudós tekintélyek akként nyilatkoznak a legutóbbi amerikai éjszakisarki expedícióról, hogy ennek földtani eredménye megbecsülhetlen s minden eddigi éjszakisarki expeditió között a legnagyobb szerű eredményeket érte el. China. A pekingi kormány lapja hivatalos méltóságához illő komolysággal hozza egymásután a legünnepélyesebb s legbadarabb határozatokat. Egyik száma azt adja tudtára a menyei nemzetnek hogy a heréitek főnöke és még nyolcz más állami közeg, mert egy vallásos szertartás alkalmával nagyon is siettek bizonyos edény átadásával a császár keihez, ez utóbbi által egyszerűen elcsapattak állásokból. Ápril 14-ről azt írtja a hivatalos lap, hogy a császári tanács e napon a mennyei úr születése alkalmából tiszteletére mentes neki tízezer szerencsés évet kívánt. Másnap pedig ugyanazon lap egy rendeletet hoz, melyben bizottság neveztetik ki, hogy a legnagyobb gonddal tanulmányozza a császár és nejének emelendő mausoleum tervét. Valóban dinai észjárás. Egyébként ismeretes régi szokás a dunaiaknál, hogy minden családnak kéznél kell lenni a koporsónak, s Tung-Chih ő felsége már trónralépésekor eleget akart tenni e régi szokásnak. A hivatalos lapból. A pénzügyminiszter Scheinz Adolf m. k. erdőmestert a temesvár-karánsebesi m. k. jószágigazgatósághoz aligazgatóvá, Enttner Antal erdészeti titkárt az ungvári m. k. jószágigazgatósághoz erdőmesterré, Scholez Arnold m. k. erdészt a máramaros-szigeti m. k. bányaigazgatósághoz erdészeti titkárrá és Forberger János erdőrendezőt ugyanoda na.k erdőrendezővé nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium a kis távirdai szakszámvevőséghez Fülöp Jakab és Mészner Máté távirdai szakszámvevőségi II. oszt. számtiszteket I oszt. számtisztekké, továbbá Vanicsek Camilló IV. oszt. adóhivatali tisztet és Steindl József pénzügyminiszteri II oszt., számtisztet II. osztályú számtisztekké és végre Drobay Lajos meg Mihályi Győző táv. szakszámvevőségi gyakornokokat ideiglenes III. oszt. számtisztekké nevezte ki. A belügyminiszter számvevőségéhez ifj. Baltay Gusztáv, Tóth Dániel és Raksányi Györgyöt díjas gyakornokokká nevezte ki. A telekkönyvi hatósággal felruházott német-bogsáni kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, működését, a f. évi július hó 27-én 24352 sz. alatt kelt igazságügy miniszteri rendelet szerint, f. évi október hó 1-vel kezdi meg. Mágócs, Szászvár-Mura, Bonyhád Mórágy és Báttaszék nevű vasúti távirdaállomások a báttaszék-dombóvár-zákányi vasútvonaln magánsürgönyök felvételére is felhatalmaztattak. A temesvári pénzügyi igazgatóság Müller Gyulát, Renner Tivadart és Pridajka Ferenc,ez ideiglenes 7-ik osztályú adóhivatali tisztekké nevezte ki. TÁRCZA. JANE EYRE. ^NET.teTTBÁS -Trf.s. CUSHES REXX. (Folytatás.) — Nem mindenki bir az ön erejével és őrültség lenne a gyöngétől, ha lépést akarna tartani az erőssel. — Nem beszélek a gyöngéről, nem is törődöm vele; csupán azokhoz intézem szavamat, kik méltók a műhöz és illetékesek annak végrehajtására. — Ezek kevesen vannak és nehezen feltalálhatók. — Igaza van, de ha feltaláltuk, ösztönözni kell őket, buzdítani az erőkifejtésre, — megmutatni nekik tulajdonaik becsét és a czélt, melyért azokat nyerték, — fülökbe kell kiálltani az ég szavait, és az isten nevében helyet ajánlani nekik választottal Borában. — Ha valóban alkalmasak a munkára, vájjon nem szivök lesz-e a legelső, mely nekik azt megsúgja ? úgy éreztem, mintha valamely borzalmas igézet szőné össze körülem szálait, remegtem meghallani a végzetes szót, mely megpecsételné és széttéphetetlenné tenné a varázst. — És mit mond az én szive? kérdő St. John. — Az én szivem néma — az én szivem néma, felelém megrémülve és reszketve. — Akkor hát nekem kell helyette beszélnem, folytatá a mély, könyörtelen hang. Jane, jöjjön velem Indiába; jöjjön velem mint segédem és munkám részese. A sziklás vidék és az ég egyet fordult velem ; úgy rémlett előttem, mintha mennyei szózatot hallottam volna, mintha egy álomképszerű követ e szókat hangoztatta volna: „Jer és segíts rajtunk! “ De én nem voltam apostol, nem követhettem a hírnököt, nem fogadhattam el hivását. — Oh! St. John! kiáltám, legyen irgalmas irántam! Oly emberhez fordultam, ki annak teljesítésében, amit kötelességének tartott, nem ismert irgalmat sem megbánást. Tovább folytatá : — Az isten és természet önt egy hittérítő nejéül szánta. Nem testi, hanem lelki tulajdonságokkal ruházta fel; ön munkára, nem pedig szerelemre van alkotva. Ön egy hittérítő nejévé lesz, azzá kell lennie. Ön az enyém lesz, magamnak követelem önt, nem saját gyönyörűségemre, hanem menyei fejedelmem szolgálatára. — Nem vagyok erre alkalmas félelem, nem érzek hivatást magamban. Ezen első ellenvetésekre számolt és nem lett felingerelve általuk. Midőn hátrahajolt a mögötte levő sziklához támaszkodván, karját mellén öszefoná és mereven reám tekintett; beláttam, hogy el van készülve hosszas és makacs ellenzésre és felfegyverkezett végig kitartó türelemmel — de mindamellett elhatározó, hogy végül mégis diadalmaskodni fog. — Az alázatosság, Jane, mondá, a keresztény erények alapköve ; ön helyesen mondja, hogy nem alkalmas a munkára. De ki alkalmas erre? Vagy a valóban hivatottak közül ki tartotta magát valaha méltónak a megtiszteltetésre. Én például csak por és hamu vagyok. Szent Pállal együtt a bűnösök legnagyobbikának vallom magamat, de azért nem engedem, hogy személyes semmiségem ezen érzete visszariaszszon. Ismerem az én vezéremet, tudom, hogy ő ép oly igazságos mint hatalmas, és hogyha gyönge eszközt választott egy nagy feladat végrehajtására, határtalan kegyelmével mindvégig pótolni fogja az erő fogyatkozását gondviselésének kimeríthetlen tárházából. Gondolkozzék ön is így, Jane, — bizzék ön is igy. Támaszkodjék a korszakok sziklájára és legyen meggyőződve, hogy az képes leend elbírni emberi gyöngeségét. — Én nem vagyok képes felfogni egy hittérítő életét; soha sem elmélkedtem egy hittérítő teendői felett. — E részben, minden gyarlóságom mellett is, segítségére lehetek, előírhatom feladatát óráról órára ; mindig ön mellett lehetek és minden percben segédkezet nyújthatok. Ezt megtehetném kezdetben , de ön, kinek tehetségeit ismerem, csakhamar ép oly erős és alkalmas lenne mint én és nem szorulna segítségemre. — De volna-e erőm a vállalathoz. Én legalább nem érzem létezését. Semmi sem szólal meg bennem, semmi sem díszdit, mialatt ön hozzám beszél. Nem érzem semminemű láng fellobbanását — nem érzem ereim gyorsabb lüktetését — nem hallok lelkesítő hangokat. Oh! vajha megmutathatnám önnek, mennyire hasonlít lelkem e perezben egy sötét mélységhez, melynek fenekén csak egyetlen reszkető félelem van lelánczolva — azon félelem, hogy reábeszélhetne egy kísérletre, melyet véghezvinni nem lennék képes. — Erre tudok felelni, hallgasson meg. Figyelemmel kísértem ezt, mióta legelőször találkoztünk és tíz hónap óta tanulmányom tárgyává tettem. Gyakran tanulítam ezt és vájjon mit láttam, mit tapasztaltam? A falusi iskolában azt tapasztaltam, hogy ön jól, pontosan és becsületesen képes teljesíteni a szokásaival és hajlamaival meg nem egyező munkát is; láttam amint azt eszélyesen és tapintatosan teljesité megkedveltette magát minden növendéke által. Azon nyugalom, melylyel váratlan meggazdagodásának hírét fogadta, elárulá, hogy lelke egészen tiszta Deman bűnétől, a pénzvágynak nincs hatalma ön felett. Azon szilárd elhatározás, melylyel vagyonát négy részre osztotta és csak egyet tartott meg magának, a többi háromról pedig lemondott, eleget, teendő az abstract igazságérzet követelményeinek, meggyőzött arról, hogy lelke meg van edzve az áldozatkész megilletődés tüzében. Azon készségben, melylyel kívánságomra felhagyott egy önt érdeklő tanulmánynyal és egy másikhoz fogott, azért, mert az engem érdekelt; — azon fáradhatlan szorgalomban, melyet azóta tanúsított, azon rendithetlen erélyben és ernyedetlen buzgalomban, melylyel a nehézségeket legyőzte — feltaláltam az általam oly régóta keresett összes tulajdonságokat. Jane, ön tanulékony, szorgalmas, önzetlen, hű, állhatatos és bátor; szűnjék meg bizalmatlan lenni önmaga iránt - én bízhatom önben feltétlenül. Indiai nők közt és az indiai iskolák vezetésében segélye megbecsülhetlen lesz reám nézve. Az árnykáló, mind szorosabban összevonódott közülem, a reábeszélés lassú, de biztos léptekkel haladt előre. Bármikép behunytam szemeimet, ezen utolsó szavainak sikerült tisztázni előttem az eddig eltorlaszoltnak látszó utat. Munkám, mely kezdetben oly homályosnak, oly meghatározottnak tűnt fel, rendező keze alatt tömörülni, alakot ölteni látszott. St. John válaszra várt. Egy negyedórányi gondolkozási időt kértem, mielőtt újabb feleletet koczkáztathatnék. — Igen szivesen, mondás ezzel fölkelt, elment néhány lépésnyire a házához vezető ösvényen felfelé, itt leheveredett egy füvel benőtt kis magaslaton és nyugodtan fekve maradt. -r- Kénytelen vagyok belátni és elismerni, hogy megtehetem amit tőlem kíván, — így elmélkedtem — ha ugyan életben maradok. De érzem, hogy az én életem nem lehetne tartós az indiai nap alatt. — Nos aztán? Ő nem gondol ezzel; ha időm elérkezik, egész derültséggel és alázatossággal visszaadna az istennek, aki engem teremtett E dolog egészen tisztában áll előttem. Angolországot elhagyván, egy szeretett de üres országot hagynék el — hiszen Rochester úr nincs itt többé és ha itt volna is, mii lehetne ő ezentúl reám nézve ? Feladatom ezentúl nélküle élni, mert nincs nagyobb képtelenség mint czipelni nap nap után az életet, várva a körülmények bizonyos lehetetlen megváltozását, mely engem vele újra egyesítene. Annyi bizonyos, hogy (mint St. John egy ízben mondá) új érdekeket kell keresnem az életben, kárpótlásul azért, melyet elvesztettem, és váljon azon foglalkozás, melyet ő nekem most ajánl, ném a legdicsőbbé azok közül, melyeket ember elvállalhat és az isten kijelölhet ? Nem legalkalmasabb-e nemes gondolatainál és magasztos eredményeinél fogva kitölteni azon űrt, melyet kitépett vonzalmak és lerombolt remények hagytak hátra ? Azt hiszem, hogy igennel kell felelnem és mégis remegek. Ha St. Johnhoz csatlakozom, végkép lemondok önmagamról; ha elmegyek Indiába, a korai halálnak megyek eléje. És hogyan lesz betöltve az időköz Angolországból Indiába és Indiából a halálba való átköltözésem közt? Oh! jól tudom. Ez is nagyon tisztán állt lelki szemeim előtt. Ha minden idegemet megfeszítve iparkodom kielégíteni St. Johnt, akkor ez sikerülni fog; kielégítendem őt várakozásának központjától legtávolabb külső köréig. Ha elmegyek vele, ha meghozom az áldozatot, akkor legyen ezen áldozat teljes — életemet, szívemet, mindenemet odaadtam az oltárra. Ő soha sem fog engemet szeretni, de kénytelen lesz elismerést nyilvánítani; mutatni fogok neki oly erélyt, milyent még soha sem látott, lelki segélyforrásokat, melyeknek létezését nem is sejté. Igen én is tudok dolgozni és oly kitartóan, ép oly fáradhatlanul mint ő. Kivánságába beleegyezni tehát lehetséges, csak egy feltételt egy borzasztó feltételt ne kötne hozzá. E feltétel, az, hogy nőül akar venni és szivében nincs irántam annyi szere- I lem, mint ott ama sziklában, mely alatt a patak tajtékzik. Dicsér, mint a katona a fegyvert, annyi az egész. Ha nem vagyok neje, akkor az legkevésbé sem bánt, de vájjon megengedhetem-e, hogy számításait az utolsó pontig keresztülvigye — s hidegen megvalósítsa terveit — végrehajtsa még az esketői szertartást is? Elfogadhatom-e tőle a jegygyűrűt, eltűrhetem-e a szerelem külső formáit, (melyket bizonyára lelkiismeretesen végrehajtana) s holott tudom, hogy lelke azoktól egészen idegen? Elviselhetem azon öntudatot, hogy minden ölelése nem egyéb mint áldozat, melyet elveinek hozott ? Nem; ily vértanáéig iszonyú volna. Ennek alá nem vetem magamat soha. Mint nővére hajlandó vagyok elmenni vele — mint neje nem, ezt tudatni fogom vele. A ház felé néztem, még mindig ott feküdt mozdulatlanul mint egy ledőlt szobor; arcza felém volt fordulva, fényes szemei ébren, füerkészőleg tekintettek rám. Azonnal talpra ugrott és odajött hozzám. — Kész vagyok elmenni Indiába, ha szabadon mehetek. — Szavai magyarázatot igényelnek, mondá, mert nem egészen világosak. — Ön eddig fogadott bátyám volt, és én az ön fogadott nővére. Maradjon ez jövőre is így, jobb ha mi ketten nem keriltt össze. — A fogadott testvériség nem ér semmit e jelen esetben, viszonzó fejét csóválva. Ha valódi nővérem volna, akkor egyszerűen elvinném önt és nem keresnék hitvest; de a dolgok jelen állásában szövetkezésünket szentesíteni és megpecsételni kell a házasság által, különben nem létezhetik; gyakorlati akadályok tornyosulnak fel minden egyéb terv előtt. Nem látja ön ezt át, Jane? — gondolkozzék csak egy kissé — engedje magát vezéreltetni helyes érzéke által. Gondolkoztam, de helyes érzékem most is csak azt sugalta, hogy nem szeretjük egymást úgy mint férjnek és nőnek szeretni kell és ennélfogva ne keljünk össze. — St. John, mondám felé fordulva; én önt, bátyámnak tekintem, ön engem nővérének; maradjon ez igy ezentúl is. — Nem lehet, — nem lehet, mondá száraz de határozott hangon, teljesen lehetetlen. Ön azt mondta, hogy eljön velem Indiába, ne feledje, hogy ezt megígérte. — Feltételesen. — Jól van, jól van. A főpontra nézve tehát — arra, hogy elutazik velem Angolországból és munkám részesévé szegődik, nincs ellenvetése már. Ez annyi, mintha rátette volna kezét az ekére, megt már kénytelen azt tovább húzni. Ezen túl csak egy dolgot kell szemei előtt tartani: azt hogy mily módon létesíthető legjobban a feladat, melyet magára vállalt. Egyszerűsítse szövevényes érdekeit, érzelmeit, gondolatait, vágyait, czéljait; egyesítse mindezen tekinteteket egyetlen irányban, mely nem lehet egyéb, mint a mennyei úr által önre bízott hivatás minél sikeresebb betöltése. Hogy ezt megtehesse, segítőre van szükége, nem testvérre, mert ez igen laza kötelék , hanem férjre. Nekem sem kell nővér,akit bármely napon elvehetnének tőlem. Nekem is nőre van szükségem, az egyetlen segítőre kire biztos befolyást gyakorolhatok az életben és kit biztosan megtarthatok magánnál mind halálig. (Folytatás.) T a n U gy. —A kassai kath. főgymnasium is beküldé már tudósítását a lefolyt tanév eredményéről. A jó hírben álló tanintézetben tudvalevőleg a premontrei kanonok rend tanít s a premontreiek gymnáziumai mindig az elsők közé tartoztak s ennek tulajdonítható, hogy daczára a szigornak és fegyelemnek, mely a tanulók nagy részét rendesen el szokta riasztani, most is 259-en végezték be az iskolai évet, beírva pedig 305 en voltak. Anyanyelvre nézve a magyar ajkúak túlnyomó számmal voltak. A gymnasium bővelkedik segédeszközökben s jó tanárokban, kiknek száma 18, — természetesen majd mind egyházi férfiak, s ez a tanintézet nevelési irányán nagyon meg is érzett. Dicsérettel kell megemlitenünk a tanulók közt alakult önképzőkört, mely sok komoly törekvésű ifjúnak nyújtott alkalmat tehetségét kifejteni, miben Károly Gy. Hugó úrnak az önképző kör vezetőjének sok érdeme van. Ugyan az ő tollából az értesítés tartalmas értekezést foglal magában „A gymnasiumi neveléstanítás aesthetikájáról a reál tantárgyakban, némi tekintettel az új tantervre.“ Tudnivaló azoknak, kik a jövő tanévben fiaikat e tanintézetbe szándékoznak vinni, hogy az iskola év októberben kezdődik, a beiratások szeptember 29 től október 15 ig történnek, a később jelentkezők nem vétetnek fel. — Az országos középtanodai tanáregylet I. évi augusztus 3—6-án, Budapesten tartandó közgyűlésének programmja a következő leít állapíttatott meg : 3-án este 8-kor ismerkedés a „Hungáriában“, 4-én délelőtt 9-kor a közgyűlés megnyitása az akadémia Kisfaludytermében. Az ülés tárgyai: elnöki megnyitó beszéd és évi jelentés. Ezek után következik pénztárnoki jelentés és pénztárvizsgáló bizottság megválasztása. „Az új középtanodai törvényjavaslat.“ Előadó Névyr. „A helyettes tanári minőségben töltött évek beszámítása a nyugdíjazásnál“ és „A rendes tornatanítók nyugdíjképességéről.“ Előadó Hofer Károly. — Délután 4 órakor a második szakosztály tagjai a városi főreáltanodában találkoznak, hol Aujeszky Lipót és Orbán Antal tanár urak több természettani műszert fognak bemutatni. Ugyanezen lap d. u. a városi főreáltanoda egyik tantermében ki lesznek állítva Wissinger Károly tanár által a kolozsvári kir. egyetem számára készített jjgur-minták .5-én délelőtt 9 órakor a közgyűlés folytatása; tárgyak: „A gymnasium és reáliskola új tantervei.“ Előadó dr. Kleimann Mór „A görög nyelv érdekében.“ előadó Komáromy Lajos. „A tanító ifjúság katonai- és fegyvergyakorlatairól szóló törvényjavaslat.“ Előadó Felsmann József. — Délután 4 órakor találkozás a nemzeti múzeum oldalkapujánál, megtekintése az ásványtár ujonan berendezett két termének, ezután kirándulás az állatkertbe. — 6-án a közgyűlés folytatása és befejezése; tárgyak, indítványok, választások. — Délután 3 órakor közeled a „Hungária“ dísztermében, melyre jegyek a közgyűlés tartama alatt Berecz Antal urnái válthatók aug. 5-re délig. — A pestvárosi főreáltanoda tudósításából közöljük a következőket. Az intézet hat rendes, hat párhuzamos, összesen 12 osztályában az ifjúság száma 904 volt, ez okból a tanári személyzet létszámát is felebb kellett emelni s igy 28 tanár működött a tanintézetben, ide nem értve a hittanítót. A rendes tantárgyakon kívül a franczia nyelvben, a gyorsirászatban, műénekben, tornában és mintázásban nyertek a tanulók oktatást; az angol nyelv tanítása azonban Egan Jakab eddigi angol nyelvtanár visszalépése következtében elmaradt, jóllehet nem ártott volna helyébe más alkalmas egyénről gondoskodni. Az iskolaévet 61 tanuló végezte kitüntetéssel, 484 nyert I. rendű, s 195-en II. és III. rendű osztályzatot. Az önképzőkör elég szép sikert mutatott fel, a segélyegylet évi bevétele 625 frt 35 kr volt, mely öszszeggel most már 2225 frt 50 kr a tőke. Segélyezésre 229 frt 26 kr adatott ki. Az intézetben érdemesebb tanulók, számra 17-en, hatféle ösztöndíjban részesültek, alapítványok után, ezenkívül több díj, adomány és ajándék osztatott ki a jobb tanulók között. A jövő tanévre a beiratások szeptember 30-án kezdődnek s tartanak október 4-ig, ez idő alatt léteznek a javító vizsgálatok. Maga a tanév október 5-én kezdődik. Vargyas Endre, győrmegyei tanfelügyelő a győr megyei népiskolák tanügyi állapotáról kimutatást küldött be szerkesztőségünkhöz, mely tartalmaz ugyan örvendetest is, mindazáltal tanügyünk régi bajai, melyek már ki tudja mióta sajganak, előtűnnek ebben is. Örvendetes látni a kimutatásból, hogy az iskolába járók száma évről évre szaporodik s az iskolába nem járóké fogy, hanem azért még mindig maradt több az elégnél az eke előtt, kiknek az iskolában lett volna a helyök; a kimutatás szerint Győr megye Magyarország amaz iskolai kerületei közé tartozik, mely a tankötelesek 77 százalékát iskolába küldi s ekép az iskola ügyével fennhéjázó Poroszország mögött csak lO°/0-kal marad hátra, míg a Lajthán túl levő kerületek némelyikét jóval felülmúlja, ez azonban még nem elég ok a megnyugvásra. Győr megyében a tankötelesek száma 18,876 volt a múlt évben, iskolába 14,583 járt, 4294 pedig nem járt, 244 mérföldön 82 községben élő 103 ezernyi lakosságának 123 iskolája van, tehát minden mérföldre 5 iskola esik, ami nem volna kevés, ha kellőleg felszerelve volnának s elegendő s alkalmas tanerőkkel rendelkeznének. E kettőben azonban nagy a hiányosság. A jókarban levő iskolák száma 33, (csak az épületet értjük) a többire még kívülről is nagyon ráférne egy kis tatarozás. Kevés a tanterem; a tanfelügyelő kimutatásában legalább 27 új tanterem építését tartja elkerülhetlenül szükségesnek ; tanszerek dolgában pedig alig van iskola, mely tökéletesen fel van szerelve, de mégis 101 iskolában legalább úgy, hogy ? tanítás e tekintetben nincs nagyon akadályozva, a többinek felszerelése azonban vajmi silány. Nagyobb baj ennél az, hogy nincs elég tanító. Több iskolában az elemi tárgyakon s hittanon kívül semmi sem taníttatik, az pedig, mint a törvény rendeli, az 5000 lakossal bíró községben felsőbb iskolát lehessen létesíteni, még csak szóba sem jöhetetett. Az iskolába járók közül legtovább tartották ki az ágosti vallásnak, legrövidebb ideig a katholikusok, 19 beig egy évben. Hogy iskolába oly sokan nem járnak, mint a fennebb említők, annak oka leginkább a község elöljárók közönyösségében s hanyagságában keresendő, melyet ez ügyben tanúsítanak Vargyas úr a baj orvoslását a tanidő czélszerűbb beosztásában véli feltalálhatni : ha az iskolaidő úgy osztatik be, hogy a gyermekek a munkaidő alatt otthon maradhatnak, bizonyára sikeresebb lesz a zaklatás, szerinte leghelyesebb lenne e beosztást hozni be : tavaszi munkakor 3 hét, nyári munkakor 5 hét, őszi munkakor 4 hét szünidő adatnék, máskor a gyermekek köteleztetnének iskolába járni. Hogy megfelelne-e a czélnak e beosztás, a gyakorlat mutathatná meg. A kimutatás előadja még, mennyibe kerül Győr megye tanügye. A tanerők létszáma 171, az iskolák jövedelme 55,786 frt, ebből a tanítók fizetésére 52,779 frt fordíttatik, fűtésre 276 frt, tanszerekre 252 frt,tehát két forintnál alig jut több egy iskolára.