Ellenőr, 1873. szeptember (5. évfolyam, 201-224. szám)

1873-09-02 / 201. szám

Előfizetési árak Fg&z évre . . 20 frt. — kr. I Éviipp'ypdre . . 5 írt. — kr. Félévre ... 10 K — „ ) Egy hónapra . 1 „ 80 a Eg-y«*üi H't.&tn ára 10 krajrz:ár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nédor-ntc/a ti. Mas. Semmit sem közlünk, ha nfcm tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 201. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon Budapest, kedd, szeptember 2. 1873.-------T,-nTI —- h ht,,,,,,,- ,w ,7 A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapeeteu, nádor»utcza Ö. sz. (Légrády testvérelv iroclájátoaii). Az előfizetési pétzek helyben és vidékről Pest, bálrány-utoza 9, sz. alá intézendők. V. évfolyam. TÁVIRATOK. Bécs, szept. 1. Az orvosok harmadik nemzet­közi eongressusa ma nyittatott meg Rainer főher­ceg által a közkiállitási jury pavilonjában. — Glaser és Ziemialkovsky miniszterek Bécsbe érkez­tek vissza. Pozsony, szept. 1. A pozsonyi kereskedelmi kamara indítványára elhatározta a városi képvise­lőség az élelmi szerek drágasága miatt egy bizottságot kiküldeni, mely a város olcsóbb aprovisiója ér leké­ben javaslatot terjeszszen elő. Zágráb, szept. 1. A pénzügyi bizottság bevé­gezte az 1873. budget tételeit. A szálláspénzek és rendelkezési alapúak 8000 írttal tervezett feleme­lése törültetetett. Luzern, szept. 1. Thiers tiszteletére tegnap nagy ovatió volt; Thiers kifejezé a köztársaság föntartása iránti reményét. Páris, szept. 1. Merton bankár „Soir“ czimtt lapját a párisi gróf rendelkezése alá bocsátotta Herve beszünteti a „Journal Paris“-t és a „Soir“ szerkesztőségét veszi át. — Lanfrey visszahivatása Bernből kétségen fölül áll; Ohandordy kinevezte- tése bécsi képviselővé egyedül a bécsi cabinet vá­laszától függ. — Szólnak Touruiei Rómából való visszahívásáról is. Madrtd, aug. 31. Cartagenából érkezett birek szerint a lázadok közt élelmiszerekbeni biány áll be és belső egyenetlenség is uralkodik köztük, a vezérek egy része avval terheltetvén, hogy a hely­séget a carlistáknak akarják kiszolgáltatni. — A kikötőben 11 idegen hadi hajó taitózkodik. — A „Tiempo“ biiül hozza, hogy a politikai pártszer- vezéesel megbízott carlista junta az inquisitio beho­zatalát határozta el. Béc$, szept. 1. (Hivat, zárlat.) Magyar földteherm. köt­vény 77.—. Sa!g-Tarján —. Magyar hitel 136. -. Ma­gyar záloglevél 81—. Erdélyi .—. Magyar keleti vasút '■2.—. Magyar sorsjegy 81.50. Hazai vasút 204.50. Magyar- kölcsön 97.80 Angol-magyar 61 —. Franco-magyar 25.50 Alföld 155.—. Magyar északkeleti vasot 126.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 70.—. Porosz pénztári utalvány —. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 61.25. Török —-.sMunicipalis 36. — . 8erlin, szept. 1. (Lezdet.) Galicziai------.Lombardok 109.50. Ezüst jöved. . L860-as . Bécs — Romániai 40.50. Allamvtópálya 20325 Papirjövedék —.— Hitelsorsjegyek .—. 1884-ki —. . Hitelrészvény 143.— Magyar sorsjegy —.—. NEMZETI SZÍNHÁZ. Kezdete 7 órakor. CARINA ANNA kisassz. utolsó vendégjátékául D o n J u a n, vagy: ak 6' szoborvendég. Opera 2 felvonásban. Irta Da Pente. Fordította Szerda­helyi. Zenéjét sserzette Mozait Amadé. Főzeneigazgató: Erkel Fe rencz. Don Pedro, salamancai helytartó — — Tallián Donna Anna, leánya — — — — Carina A. k. a. Don Ottavio, ennek jegyese — — — Pauli Don Juan, spanyol lovag - — Láng Loporrello, szolgája — — — Kőszeghy Donna Elvira ______ Balázgné B. V. Budapest, szept. 1. /\ A lapok a limit napokban azt a hirt közölték, hogy az országgyűlés nem no­vember 8-án, hanem már október 18-án gyűlne újra egybe, A „P. N.„ mai esti lapja e hirt alaptalannak mondja; a hivata­los lap még nem nyilatkozott. Olvasóink tudják, mikép vélekedik az „Ellenőr“ e kérdésben. Midőn Horn Ede képviselő ur a sajtó utján közzétette indít­ványát, hogy az országgyűlés nehány napra egybehivassék, tanácskozandó azon eszközök­ről, melyekkel a legnagyobb aggodalmakat, is felülmúló rósz termés és az ennek követ­keztében fenyegető Ínség elháritandók lenné­nek, lapunk szerkesztője azon nézetét fejezte ki hogy a törvényhozásnak nehány napra le­endő összehívása nem felelne meg a czélnak, mert ezen idő sokkal rövidebh, hogysem ily fontos s az országot valóban súlyosan ér­deklő tárgyban sikeres határozatokat lehessen hozni; de tekintettel az ügy fontosságára min­denesetre kívánatos volna, hogy az országgyű­lés az elnapoló kir. leiratban kitűzött határidő­nél korábban hivassák agy be, és azután marad­jon is együtt. Mindazon hirek, melyeket részint a hír­lapok, részint magántudositások az ország különböző vidékeinek anyagi helyzetéről hoznak, igazolják az „Ellenőr“ említett véleményének helyességét. A helyzet képe ma, sokkal sötétehb mint junius első felében volt, midőn képviselői körökben natívon szellőztették azon kérdést, vájjon azon esetre, ha a fenyegető rósz kilátások megvalósulná­nak, nem lenne-é szükséges indítványozni, hogy az országgyűlés összehivassék és a mi­nisztérium által a termés eredményéről te­endő kimerítő jelentés alapján tanácskozzék a legközelebbi teendőkről, az ínség enyhí­tésére. Az őszi és tavaszi vetemények termési eredményét már ismerjük. Azok az ország legnagyobb részében a rósz középszerűnek sziuvou la alatt maradtak. A kapás növé­nyeket megölte a szárazság, a szőlőt ré­szint elpusztította a fagy részint elsorvasz­totta és megmételyezte a 10 hétig tartott hőség; négy határozottan rósz esztendő után bekövetkezett az ötödik; elődjeinél sokkal roszabb — az inse'g áll a küszöbön. A nyomorral szövetkezett a járvány, és kölcsönösen támogatja egymást e két csa­pás. Sok helyen ahol a cholera dühöngött letakarittatlanul áll a termés, másfelől az Ínség előmozdította a járvány terjedését, nehezítette leküzdését és mindezekhez járul még az is, hogy mint átalánosan hírlik, a rendkívüli szárazság következtében borzasz­tóan elszaporodtak a mezei egerek és a gazda máris előre látja pusztulását az elve­tendő magnak, ha ugyan termett az idén annyi, hogy őszszel képes legyen földeit be­vetni. Midőn Horn képviselő indítványa leg­először felmerült, némely lap azon vélemé­nyét fejezte ki, hogy ez indítvány csupán oly tárgyakat foglal magában, melyek az administratio körébe tartoznak, törvényho­zási intézkedést nem igényelnek, melyekre nézve tehát a kormánynak saját hatáskö­rében és saját felelősségére kell intézkednie. Okunk leven hinni, hogy az illető lapok e véleményének forrása magasabb sugalmazás- bau keresendő nem akartunk felette vitat­kozni — hiába való dolognak tartván a vi­tatkozást előre elhatározott dolgok felett, midőn tapasztalásból tudjuk, hogy kormá­nyunk eddig épen legczólszerütlenebb hatá­rozataihoz szokott makacsabb mint logikai kő vetkezetességgel ragaszkodni. Ma azonban már nincs helyök az ön­magukat áltató reményeknek, nem tagad­hatjuk el sem önmagunk sem a világ előtt, hogy egy országos csapással, a fenyegető ín­séggel állunk szemközt, mely egyfelől oly közel van, hogy a szükséges óvrendszabályok al­kalmazását halogatni nem lehet, másfelől oly nagy, hogy administrativ intézkedések alig kecsegtetnek kielégítő sikerrel. Ezenkívül kétségtelen az is, hogy egy újabb kölcsön megkötése elkerülhetlenné vált. Az állampénztár kimerült állapotát titkolni nincs ok, de nem is lehet. Hozzáve­tőleg se lehetne megmondani e perezbeu, hány százaléka folyhat be az idén az egye­nes adónak és azt is megvalljuk, hogy ily körülmények közt nem ismerünk széles Ma­gyarországon kevésbé irigylendő embert a pénzügyminiszter urnái. A legutóbbi 54 milliós államkölcsön sorsa után nem lehet reményünk oly köl­csönt köthetni, mely ne legyen súlyos, na­gyon súlyos. De épen ezért joga van az or­szágnak követelni, hogy a törvényhozásnak kellő idő és alkalom nyujta-,a.'k megfontol­ni, mielőtt a terhet mindnyájunk rovására elvállalná, mily feltételek és mily módoza­tok mellett lehet hitelünket értékesíte­nünk. Ha az országgyűlés csak november 8- án veszi fel újra munkálkodásainak fonalát, az 1874-ki hiány megállapítására alig lehet kilátásunk deczember közepe előtt; mert a fedezetet még a pénzügyi bizottságnak is le kell tárgyalni mielőtt a ház elé kerülne, már pedig mig az egész 1874-ki költségve­tés végkép megállapítva nincs, mig pénz­ügyi állapotunk teljesen hű és részletes ké­pét nem bírjak, addig a képviselőház alig vállalhatja el a felelősséget, beleegyezésével járulni egy újabb és kétségkívül az eddi­gieknél összegére nézve nagyobb, feltételeire nézve súlyosabb államkölcsön megszavazásá­hoz. Helyes ugyan egyik t. laptársunknak azon megjegyzése, hogy ma, midőn a pénz- oiacz hangulata a magyar értékpapírok iránt nem kedvezőtlen és mind a londoni, mind az amsterdami bank a kamatlábat leszállította, nagyobb kölcsönök könnyebben és előnyö­sebb feltételek mellett lennének köthetők, mint a rendszerint drágább és az államhi­telre nézve soha sem előnyös apró kölcső- , nők, de ha megfontoljuk az eddigi állam- kölcsönök sorsát, országunk megromlott hi­telét, eddigi ferde pénzügyi politikánkat, mely felett a külföld már rég pálczát, tört és az általános pénzügyi viszonyokat, — akkor kétségtelenül nagy hiba volna ily hypotesisek szerencsés megvalósulásának reményében megint a jövőre jjés az eshető­ségekre támaszkodnunk, a helyett hogy a törvényhozásnak alkalom és kellő idő enged­tetnék a helyzet teljes megiHiuciéoérc,’ a czélbavett pénzügyi művelet lelkiismeretes megfontolására ; — mert a mi viszonyaink közt még egy tehernek könnyelmű elválla­lása menthetlenűl a bukás örvényébe so­dorná az országot. De van végre még egy szempont, melyet szintén nem szabad figyelmen kívül hagyni a mai mostoha körülmények közt. A törvényhozásnak, a nemzet képvise­letének együttléte kétségkívül országszerte megnyugvást szülne e sanyarú napokban. Ne ámítsuk magunkat. A kormány iránt az ország nem viseltetik oly bizalommal, hogy tevékenységét és különösen erélyét a fenye­gető bajokkal arányban levőnek tartaná, mig ellenben ha a nemzet látni fogja, hogy képviselői akkor midőn egy fenyegető ve­szély áll a küszöbön váll vetett erőfeszítés­sel iparkodnak enyhíteni a nyomort, segí­teni a bajokon, felébred benne az önbiza­lom, mely a balszerencsében az emberek leghübb és leghatalmasabb szövetsége. E bizalmat felébreszteni, e megnyugvást mi­előbb megszerezni kormánynak és törvény- hozásnak egyiránt elutasithatlan kötelessége, mely alól ha a kormány kényelemszeretet­ből vagy indokolatlan szeszélyből magát kivonni akarná, talán a közvélemény nyo­mása alatt még saját pártja is oly modor­ban vonná felelősségre, mely nagyon kelle­metlenül megrázkódtathatná az anélkül se valami rendkívül erős lábakon álló vörös karszékeket. (=) Kormánykörökben már kész­pénz gyanánt veszik a magyar horvát kiegyezés sikerültét. Szlávy miniszterelnök és Kerkapoly pénzügyminiszter néhány bizalmas horvát vezér­férfival, köztük b. Bedekovichchal Grátzban az „Elefánt“-szálloda helyiségeiben már a kormány­zat átvétele körüli módozatok fölött is tanácskoz­tak augusztus utolsó napjaiban. Grátzot azért vá­lasztották e szorosan bizalmas tanácskozás szín­helyéül, mert el akarták kerülni, hogy összejöve­teleikről változatos mendemondák keringjenek és alkalmat szolgáltassanak különféle combinatiók hírlapi gyártására. Bécsben vagy Pesten arangiro- zott összejövetelnél erre okvetlenül el kellett volna készülve lenniök. A jelen körülmények között pe­dig, midőn a regnicolaris deputatio javaslata még csak az elfogadás küszöbén áll, ezélzatosan vagy naivul szárnyra bocsátott hirek és névlajstromok könnyen kényes helyzetbe hozhatták volna a kor­mányt a horvát országgyűléssel szemközt. A tanácskozáson különben szóba került az is, nem volna-e czélszerü, ha a kormány a kinevezé­seket előzékenység és bizalom jeléül már most közhírré tenné, miután az egyezség elfogadására megalat ült középpárt parlamenti szempontból úgyis záloga a háborittatlan kibékülésnek. A kormány azonban e tárgy feszegetését kitérő válaszszal üté el; bár maga az eszme a horvát országgyűlés bé- külékenyebb hangulata folytán nem szül többé oly visszatetszést és határozott ellenzést, mint az­előtt. A sajtó föltétlenül helyeselte is a kormány magatartását, mert egyedüli mód volt megóvni Magyarország méltóságát és a kormány tekin­télyét azon fiascóktól, melyeket a párttorzsalkodá­sok eredménytelensége, vagy a nyeregbe ültetett párt csinyja szülhetett volna. Jelenleg sincs a jó­zan sajtó azon helyzetben, hogy javalhatná a hi­vatalok előleges betöltését. Mert legyen akárminő engesztelékeny és sikertjósló a horvát országgyű­lés kebelében végbement pártalabulás a kiegyezés elfogadására nézve: mi nem vagyunk augurok, hogy ez előjelek nyomán biztos győzelemmel ksOÖOgtcSSlik SZ OrfisigAt \TnVflnV da— —4ÁI ji. lás és valószinüség, hanem tények kellenek. Csak azon párt, mely e tényekkel áll elő, van jogo­sítva a kormányzat szabályszerű átvételére. Mi tehát kereken roszainók a kinevezések előleges megtörténtét, s ennyi talán elég is a kormánynak, hogy tulvérmes fölhevülésében vala­hogy lépre ne csalassa magát. Horvát lapszemle. A zágrábi „Obzor“ lapja élén a horvát kö­zéppárti klubnak programmját közli negyvennyolez aláírással, melyekhez, mint az „Obzor“ biztosit, még több képviselőnek neve is jáiuland, mint: dr. Derencsin, Pust, Autslek-Oresek, dr. Sram (ki imént lett megválasztva) stb. nevei, nem szá­mítva ide azon virilistákat, kikre mint ide tartó zókra egész bizonyossággal számíthatni, * A „Narodne Novine“ augusztus hó 30-án kelt vezérczikkében ily czim alatt „A helyzetről“ Írja, bogy az országgyűlés előtt oly hangokat le­hetett hallani, hogy a regni coláris deputatió munkájának nem lehet jó végét jövendölni. Áz egyik részről azt tartották, hogy a nem­zeti párt vezérei nem fognak hozzájárulni a ki­egyezési törvényhez; mások attól féltek, hogy a párt tagjai a vezérek munkáját desavouálni fogják A legújabb események mindezen híreket meg­semmisítették. Az országgyűlési centrum klubbja : a nemzeti és az unionista párt tagjai, egy programmot állí­tott fel, melynek czélja nem csak a kiegyezési törvény elfogadása, hanem a pártok állandó kibé­külése is. Ezen programmot a nemzeti párt vezérei e párt többi tagjaival együtt aláírták. A mennvi- ben a magyarok ép annyiban a horvátok érdekei is sürgősen követelik, hogy a revideált kiegyezés ne legyen csupán rövid hadszünet a mi politikai és pártéletünkben, hanem vessen véget a Magyar- és Horvátország közti áliamjogi vitának s legyen egyszersmind erős alapja az országgyűlés sükeres működésénél* Magy“'“”"“"5« ”«™ «toi. a<ru r*-*1-1 | tuoeisuiiii, banem á nemzettel. Akár hová nézünk autonom életünkben, min­denütt oly hibákat és elégtelenségeket találunk, hogy a nemzet szellemi és anyagi érdekeinek fej­lődéséről szó sem lehet. Az eddigi pártktizdelem mellett nem is beszélhetett az ember belső refor mokról és azon kevés, ami történt, nem volt | alaposan megfontolva és tárgyalva. Ennek folytán a regnicoláris deputatió nemzeípárti tagjai el is fogadták a concessiókat, csakhogy az országban levő partok állandóan kibéküljenek. Ezen oknál lógva nem is lehet helyeselni azt, hogy nehány magyar lap még ma is ir a horvát nemzeti pártról, nem lévén még bizalma e párt törekvéseiben. Legyen szabad nekünk is a neve­zett magyar lapok gyanúsításai ellenében kiemelni, hogy osztrák részről senkinek sem jutott eszébe, azon férfiak őszinteségét kétségbevonni, kik a magyar-osztrák kiegyezést létre hozták, ha ezen férfiak egykor egészen máskép is képzelték a Magyarország és Ausztria közt fenforgó közjogi kérdés megoldását, mintsem azt az 1867. évi XXX. t. czikkben formulázták. Azt hisszük, hogy a viszonyok fejlődésével — végzi „Narodne Novine“ — a revideált ki­egyezés után Magyarország ép úgy meg lehet elégedve mint Horvátország, s e viszonyok meg­szilárdítására kölcsönös őszinteség és bizalom a feltétel. A horvát országgyűlés aug. 29-iki üléséből: Zsivkovics a regnicoláris bizottság elő­adója : Tisztelt ház ! Több mint egy éve már, hogy az országgyűlési: saját kebeléből egy bizottságot küldött ki, melynek föladata volt, hogy a magyar országgyűlés hasonló bizottságával az 1868-iki ki­egyezés némely pontjának módosítása iránt tár­gyalásokat kezdjen s azok iránt megállapodásra jusson. A regnicolári s bizottság befejezte e föl­adatát s tárgyalásai eredménye azon előterjesztés­ben lel kifejezést, melyet most van szerencsém a J. ház asztalára letenni. Alig van most ideje e tárgy tekintetében va­lami érdemlegest mondanom. Az országgyűlési tárgyalás föladata lesz ez, mely legközelebbre előt­tünk áll. De ettől eltekintve, legyen szabad nekem egy dolgot átalánosságban kiemelnem, azt t. i., hogy ami a két regnicoláris bizottság által az 1868-iki I t. ez. megváltoztatása, illetőleg kiegé­szítése iránt létrejött, egyhangú megállapodás eredménye. E ténynyel, ha az, mint nem kétkedem, e ház által jóváhagyatok, meg fog szűnni Magyaror­szág és Horvátország közt az államjogi harcz. Ha az állomjogi viszály következményeire, a hazánk­ban ezek folytán létesült zavarokra tekintünk, va­lóban kívánatos, hogy ezen egyetértés, mely a ki­egyezés létrehozásánál a két küldöttség közt, ha­bár csak az utolsó pillanatban is, érvényesült, mindkét törvényhozásnál, különösen pedig a mi országgyűlésünkben is s általa összes népünknél érvényesülést találjon; hogy azon lázas állapot, mely hazánk fölött uralg, az örökös bizonytalan­ság emez állapota, mely minden haladást lehetet­lenné tesz, mielőbb véget érjen; mert ha tovább is tartana, teljes apathia lenne következménye né­pünk részéről, holott ez teljes szellemi megsemmi­sülésével leend egyértelmű akkor, midőn rósz ara­tás és más jelentékeny szerencsétlenség folytán anyagilag úgy is oly mélyre sülyedt. A regnicoláris bizottságok munkálata önök előtt fekszik, uraim. Bírálják meg önök pontosan, alaposan, de egyszersmind azon politikai belátással, mely vezette önök, s mint állíthatni vélem, a ma­gyar országgyűlés bizottságának tagjait az egyez­ség létrehozásánál, s a melyet hasonló nemzetközi tárgyalásoknál s egyezségeknél nem szabad figyel­men kívül hagyni. Mindenek fölött pedig tekintet nélkül Ítéljék meg küldöttségük s bizalmi férfiaik eljárását, azt, hogy mcgfeleltek-e lelkiismeretesen föladatuknak. Mi teljes nyugalommal várjuk önök Ítéletét, aeon tudatban, hogy mindent megtettünk s mindent érvényesítettünk, a mit az adott viszonyok és idők között lehetségesnek tartottunk, hogy végre hazánk­Un«* A/NnoAliilAU ÁlLrvnfnV 1 AfoaHl i or*£»1r avnKh jövőnek utjai egyengettessenek; mert rajtunk áll most, uraim, odahatni, bogy ilymérvü önkormány­zat mellett népünk ne sülyedjen; a tér tág előt­tünk, a munka sürgős, és mivel a bizottság azt véli, miszerint ez ügy megoldása főfeltételét képezi annak, hogy az országgyűlés minden munkásságát kifejt­hesse, azon véleményben van, hogy az országgyű­lés helyezze e tárgyat a napirenden első helyre, hogy azután a reá várakozó többi ügyet vehesse tárgyalás alá. Ezért indítványozza, hogy az ország­gyűlés nyomassa ki az előterjesztést, és az arra vonatkozó, a két küldöttség között váltott jegyzé­keket és jegyzőkönyveket, s miután az megtörtént, tűzze ki szerdára napirendre. Ez indítványt egyhangúlag elfogadták. — Nyilatkozat a honvé d-m e n h á z ügyében. A lapok legközelebbi számaiban két közlemény jelent meg, egyik a budapesti honvéd­egylet részéről, melyben az mondatik, hogy amen- ház főkép a múlt közgyűléskor 22 000 frt, s most 18000 frtra leolvadt, holott gyarapodnia kellett volna, — másik a jászberényi honvédegylet ha­tározata — hol ez — holmi állítólagos zavarokról beszél — s a menház vagyoni állapotáról tár­gyilagos kimutatást és az országgyűlés össze­hívását kívánja. Mindkét közleményre, miután nyilvános lapok­ban jelentek meg, a nyilvánosság utján a követke­zőket válaszoljuk. — A mint már egyszer a nyil­vánosság utján közöltük, a volt menbázi bízott, elnöke és pénztárkezelője Vidats Jánosnak szá­madásai kiküldötteink által megvizsgáltatván, rendben találtattak — s a szerint a menház pénz­tárában, az átvétel napján valósággal 18373 frt 91 kr. készpénz volt; azonkivül nehány darab arany, ezüst pénzek és értékpapírok, vidéki takarékpénztár­ban elhelyezett pénzek és egyéb aján átok, melyek részletes kimutatása a hírlapi közlemény keret- be nem tartozik. A múlt évi közgyűléskor a számvizsgálati jelentés szerint volt — nem 22000 frt — hanem 23732 frt 38 kr készpénz — a többi értékpapírokon kívül; azonban ebből, a munkás alap — az épi­LCB£uvU __i-i. O •»«-«- A *-*--*«. r wlUJJftU nem maradt több mint 15732 frt 38 kr, a mint ai kitűnik a közgyűlés jegyzőkönyvéből, melyben ki van mondva, hogy a kilenczes bizottmány uta- sittatik, miszerint a megmaradt 15000 frt tőkésít­vén, annak kamatjából leendő ellátásra azonnal 3 munkaképtelen 48-as honvédet vegyen fel, most azonban, miután a 15000 frt 7% kamatra van el­helyezve s azon kívül még 3000 frtnyi tőke­pénz van, — négy rokkant honvéd részesül ez alapból teljes ellátásban; ezenkívül két honvéd magánosok, nevezetesen egyik Jókai, másik Türr István által láttatik el, egy 3-ik magát élelmezi, ezek száma eddig hét — 3 pedig csupán la kást kap de mind a 10 egyén ágya és bútorai a menházalapból kerültek ki. Tudatjuk azt is hogy az ez idei honvéd- gyűlés f. é. nov. 16-ára tűzetett ki, a melyre a meghívókkal a szükségelt kimutatások és közle­mények meg fognak a honvédegyleteknek küldetni. Jelenleg, úgy a menház, mint az 1848/8-iki honvédek érdekében csak annyit jegyez meg a központi választmány, miszerint a közgyűlés lé­vén hivatva úgy az eddigi eljárás felett Ítéletet mondani, valamint a honvédmenház jövő sorsa felett is intézkedni, abba jelenleg nem is bocsát­kozik, s addig a múlt közgyűlés határozata ér­telmében jár el s a jövő közgyűlésnek teend majd kimerítő jelentést, s kinyilatkoztatja, misze­rint a menházban semmiféle zilált állapot nem lé­tezik, mint az majdan a közgyűlésen nyilvános­ságra bozandókból kiderttlend, s hogy csakis a közgyűlés irányában vállalhat el felelősséget, amint hogy annak felelni is fog, végül a budapesti honvédegyletnek, bár a központi bizottmány, mint az ország összes honvédegyletei kifolyása és meg­bízottja külön előterjesztést tenni nem köteles, felhívásukra való válaszát loyalitásból Mikai Zsig- mond egyleti főjegyző czim alatt, még folyó hó 21 én megküldte. Kelt Budapesten, augusztus 29. Az ország honvédegyletei központi bizottmá nya nevében Gáspár András elnök. Kühnl Ignácz jegyző. _________ A világ vége. (=) A románok számára megjelent a „Fede- ratiune“ hasábjain az antikrisztus. Az utolsó Ítélet trombitái ugyan még nem harsantak meg, hanem a dörgő szózat, fertelmes kifakadásaival a magyar megesett angyalok ellen, végét jósolja e Sodorna és Gomorával versenyző Magyarországnak. A méregtől elsárgult düh kifakadásait hét tüzes sárkányon röpiti a „Federatiune“ a magyar nemzetre. Átok, piszok, Ítélet, chorusban ordítoz­nak a magyar ellen, mert hát ez hosszas meghu- nyászkodás után valahára mégis felszólitá a foga- rasvidéki atyafiakat, hogy tiszteljék a törvényileg megállapított hivatalos nyelvet, hisz még talán csak nincsenek Dacoromániában. Izleltetőül mi itt aduuk egy kis mutatvány- kivonatot ama czikkből, mely őrülete« kitöréseiben még csak a tehetetlen gyermeki arezfintor nevetség­gerjesztő hatására sem számíthat, hanem egyedül szánalomra. A „Federatiune“ ekkép szól: „A föld átmelegedve a nap égető hevétől, ég miként a tűz, meghasad ölnyi mélységre; az aratás gyenge volt, a szedés még orvosságnak sem lesz elég; a vegetatio teljesen megszűnt; más­kor a tisztások, mezők és berkek nyüzsögtek az élettől, ma leforrázvák, szomorúak; a gyümölcs s más élőfák levelei megsárgulvák, lehullnak mint az őszi napokon, midőn az éj éltető harmat he­lyett deret hoz, pusztítót; az országok egyik szó­Közlekedés. R (reggel) jelenti az időt «féltül délig, E (este) déltől éjfélig. SRj^owTÍfidra.ls E. u.—M. rest gyón. tad. 7.eo *. “^|=§; Peat érk.10. ti 6.35 R. Bács érk. 2.12 RJK49_^ ~ Futárvonatok a gyorlhajőzás alatt. Hétfő, cent., szomb. I . H.éij3> ?7"dÍ! Pént<i ' Rica ind. 1.40 K. iBAaias md. 2.10 R. Peat érk. 8.21 K. **e»t «•*» Rázta* érk. 6.60 R. __________ Blea érk. 7-32 B.--------— Béií ind. 8.45 B. 8.20 B." Bilílas ind. 6.06 E. 3.30 R Pozsony 11.18 , U.08 , Temesvár „ »*•« » » ” Pest érk. 5.66 E. 6.06 B. Szeged . 1“ E“ ■ Ind. 6 6? „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.23 „ CregUd . 9.33 ^ 9.35 , Pest A 8.12 ,, 7.49 . Temesvár ind. 6.19 „ 6.30 érk. Pozsony » E- *-20 R Bázlas érk. 8.40 , 10.29 _Béé. érk. 6.09 ,___« V»lfcA«> ind 3.21E. , jPerjitrnoa ind. 8,26 R Peri&su»* érk. 6.00 „ _____|V»llt&ny «*. «.» 4__________. BéN ind. 7.4 R. 6.60 E. |S*.-Pelierv.ind. 10.18B. U-*»*­Győr „ 11.64 . 10.05 „ riTj.Szdny „ 2.42E, 3.66 , ITj-Szitny „ 1.22 E. 11.13. Oylr „ 4,19 „ 6.13 „ Si.-Feherv. érk 5 63 „ 2.60 B. Bécs _érk. 7.50 „ 8.44 r BádáT ind.7.16B. 10.68B. ».46K ITrlest ind. 7 -E. 17.10B. ­Sz -Fehérv.érk.9.17 „ 2.S8E.11.64R Kanizsa „ 1.48 » JO.« E. 8.18 B. Kanizsa 1.47*. 11.8» „ 4.43. Sz•• Eehérr.. 6 17 3.68 R. 1.50 E. Trlest érk. 8.20R. — 7.51 R Buda erk. 8.17 „ 6.06B. 4.66 „ Ha.ilasaind.10.66B6.48B 2.15 E. IBéies ind. 7.16K.U.16E 7.46*. Sopron 6.38 B 1.45 E 7.40 R. Sopron 11.63 . 3.40E. 11.19. hD* érk. 9.8 R 4.60 . 11.14 „ lianlnwaérk. — 10.18 B. 4.37 B. ‘ií,..|'eliérv. ind. 9.37 R. 3.13 E I Oyauafalva ind. 6.20 B. 12.65K. Sí-iá p7Pii 3 12 E. 9.30 Szwnbathely „ 8.51 „ 6.31 „ LoSalhely í 6.86 „ 3.01 , .Kissel! * H-« ­Gynnnf ilvft ^rir. 9.30 n 0.35 E. Sa. Fotié*v. őrk. 5.07 E. 8.10 R. ind. 7.24B. 12.12E iSas.mbatlielyind. 8.51R.12.09E KP P,.pll 1145 „ 3.12 B Ki.l-Ozell „ 11.81 , 3.30 „ Nxnmbatlselyérk. 2.10B. 6 02 , GySr __________érk, 2.00E. 5.61 , y-Ahánv ind. 3.63 E. 6.30 ll. I Kftrolyvftr. ind. 6.18 B. 6.18 E. ygril, ' érk. 7.20 „ 11.58 B. J/.&pr&b érk. 7.7 , 7.40, I ind. 8.28 : 8.33 B • .. ind. 8.17 „ 9.20. Károly vili. érk. 10.17 E. 10.1» B /-llfcány érk, 11.44 B. 2.37 B. Mrlsärk imi. 8.68 U. 5.43 10 Sieiiibriiclt ind. 4 — B. 4.40*. ZAízrth 810 7.50 K. 7AirrAb . 7.63 B. 8.10 B. MeinkrAtk «*. 10.64 B. 11.08 E. S/lwék érk. 9T>0 B. 9.41*. •/HH&nV ind. 60 B. 4.13 IS. jOiUasték ind. 3.37 B. 3.25 K Báltassék érk. 12.32 E. 6.15 B. TdliíUiy _____érk. 11.85 „ 2.27 B. Itanása ind. 5.18 R. 2 43 !•:. »roliilr* ind. 6.20 B. 5.00 E. 7.Akány .. 0-21 - 4.03 . ZákOiiy „ 12.35 E. 3.07 B. .»fóliára érit. 12.80 E. 12.30 B. Kanizsa érk. 1.21 „ 1.19 , Villány ind. 11.32R12.E | V.-tárad Ind. 9.11BB.5 E Eszék érk. 1.14*2.19* Szöged , 7.85*12.8». Ind. 6.00E8.00R Eszék érk. 11.20E10.23 B Szeged ind. 3.34 R 5.16 E | , ind. 6.35R10.55R V -Váriul érk. 9.10 R 7.15 E VIIHány érk. 7.17R1.11K _____ Praí ind 7.30 B. 0.26 E. fínssn ind. 4.20 B. 6.34 R6.00E Osegléd 10.18 „ 8.65 „ 'tukolcz „ 7.49 „ 1.56 E9.60 , Szolnok ,, 11.22., 9.68 , ilrlírerz. „ 12.47 E 10.84 . P.-J.adány l 2.01 E. 12.56 R. 1:. I.adäny „ 2.25 „ 12.37 B Delirers., 3.12 2.62 „ Szolnok „ 4.46 „ 4.44 „ Miskolc/ „ 10.40 7.55 .. 2.06 E Ozfgléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.32 B 12.18E5.62„ fost érk. 8.31 „ 8.45 , ________ jüanok ind 11.12 B.10.37 E. ITrmesvftr ind. 8.55 B. 5.29 É. Arad - 4.35 E. 6.23 B. ,Arad „ 12.25 E. 9.04 ., Trmrsvfir érk. 7.01 „ 8.49 . üzalMOte „ 4.54 , 4.17 B. I»If,HI|rtnv ind. 2V35 E. 1.26 B. X.-Várad ind. 11.22 B. 9.06 E •y.'.VfirnH frk 4.47 , 4.03 , P.-f.ndftny érk. 1.23 E. 11.44, Arad ind7T.2(TE7 8744 R. Ili .-Vásárhely ind. 7.15 E. 10.02 E piski 10.39 „ 2.80 E. iTbvis „ 1.30 E. 2.50R Kv.-Fehérvár érk. 9.45 B. 5.00E. Oy.-Fehérvár érk. 2.20 , 8.29 „ ind. 1.05 „ 11.S2B „ ind. 10.20 R. 4.00 „ Tc.rls * , 2.34, 1.12E. IPilki . 1.13*. 6.10, VI.-Vásárhely érk. 6.16 , 6.52, |Arad érk. 8.20 „11.40 , PiskJ ind. 2.60 E, |Petrozsény ind. 7.20 B. Felrnxsény fik. 7.40 „ PIshl ______érk. 12.7 E.________ Tiivís ind. 2.14 R 1.45 E. jS»ffeavft? ind. 9.47 E. 6.30 R. NegearAr érk. 6.29 „ 7.39 „ [Tttvis _ érk. 2 20 B. 1.00 E. Kfs-linfins ind. 6.56 B. 9.40 E. IS eben ind. 0.40 R. 3.40 K. yreiten érk. 9.6 „ 11.40 „ Kts-Kapns érk 7,r.o „ __6.35 .. \ -Várad ind. 6.17 E. S.— R. |lioloz«vár ind. 4.20R 1Ó.30R Kolozsvár érk. 10.60 „ l.'.o ., !*.-Várad érk. 10.65 , 8.32 E. PÍSiInd. 12.89 STlí.OO’*. 2.02 E. ITÍntka ind. 1.18 B. 3.62E. Hatvan 2.48., 1.60 B 6.26* |s -T«r.i4n „ 9.02„ 1.86B.9.06B. rr.-Tarján „ 4.32 „ 4.00 ,. 8.50 évk. , Hatvan „ 10.53,, 4.00 „ 6.40 „ ISlitkn „ 12 32 ,, 2.05 E. Peat .Ark. J2,61E. 6-43 ,, 8.50,, páü ind. 7.32 B. 10.35 E 5 ŐR E | Viskóira ind. 7.35 R 10.20 E 9.00 R Hatvan érk. 8 83 „ Hifvan érk. 4.35 E in.l. 9 50 .. 1.36 B. 11 02B I „ ind. 11.07., 3.21 R 7.55 E jlllskolcr. érk. 1.26 E 6.30 „ 6 42 E Pest _____érk. 1.07 E 6.10., 9.05„ Vámos-Öv ftrk ind) 2.40 R 10.42 R Ö yttngfyös ind 1.21 E 9.28 R Oyttngyás érk. 3.15 „11.12,, Vftinos-Kyörk érk. 1.50 „ 9.53 „ V*.-Ahoity ind. 9.30 B 12.00*4 22B |K*er ~ Ind. 10.52 B 11.29 E 3.03B i ge.- " érk. 10.00,, 12.30 „ 6 01 „ F.• Al.niiy érk. 8.52 „ 12d>8 R 3.42 , vf iskolez ind. 7.45 R. ind. 5.1 9 B. lián réve ,'nd. 8.45 B. ind. 6.50 E. Bánréve érk 10.39 „érk. 7.52 „ Miskolcy érk. 6.16 „érk. 9.44 - Hassa ind. 6.00 R. 5.30 E. l4>iScrl>erg ind. 8.26 E. 7.00 B. Untkn „ 3.28 E. 8.00 R. IRutka „ 2.12 B. 4.00 E. Oderbcrsf érk. 7.30 „ 8.00 E. Kassa érk. B.OO E. 3.00 R. tiios fii. 7.00» 8;dbB7.00*.'{Eperjes Ind. 1.25B 6.30B2.47 E. Eperjes érk. 7.45 ,, 3 45 „ 8.16 ,, „Vtoos ____érk. 2.10 „ 6.15 „ 8.22 „ »Szerencs ind. 8.65 R. 3.59 E: IKlrályháza ind. 12.47 E. 9.43 B. S.-A.-TTjhely „ 10.61 „ 6.32 „ Csap „ 4.15 „ l.SG Csap „ 12.58 E. 8.2« „ S.-A.-Ujhely „ 6.03 „ 3.50 „ Királyháza érk. 4.13 ,, 12.10 B. Szerencs érk. 7.46 „ 6.86 ,, (íj -A-VTJIiely ind. 4.42 R. IHomonna ind. 1.26 E. ll-inminn érk. 11.10 K. S--A.-TJJhely érk. 6.33 ,, ____ II svfir ind. 11.IRB. 2.2 7*. jx.yirejtyhftza ind. 6.00 E Csap ,, 1.00 E. 3. 16 „ ICíí.p „ 12.48 E’ 4.36 E Nyíregyháza érk.6.20 „ _________jKagvár________érk. 2.04 „• 6.53 , ifíltyn ind. 3.40 E. IHInnkács ind. 12 06 E. Aiimkáes érk. 4.61 „__________Bltyn érk. 1.17 „ ___ ttetn-e ezen ind. 3.12B4 18E. ISzIgeth ind. 1.09 B. 9.31 B, Királybázalnd.10.47 R4.13 E 9.43érk. Királyháza „ 4.36 ,, 4.23 E, Kzig-etli élk. 1.56 E 7.12 E 6.— Mehi'cczen érk. 11.50 „ 9.36 E

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék