Ellenőr, 1873. szeptember (5. évfolyam, 201-224. szám)
1873-09-02 / 201. szám
Előfizetési árak Fg&z évre . . 20 frt. — kr. I Éviipp'ypdre . . 5 frt. — kr. Félévre ... 10 K — „ Egy hónapra . 1 „80 a Egy«*üi H't.&tn ára 10 krajrz.ár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nédor-ntc/a ti. Mas. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 201. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon Budapest, kedd, szeptember 2. 1873. -------T,-nTI —- h ht,,,,,,,- ,w ,7 A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. sz. (Légrády testvérelv irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bálvány-utcza 9. sz. alá intézendők. V. évfolyam. Közlekedés. R (reggel) jelenti az időt «féltül délig, E (este) déltől éjfélig. SRj^owTifidra.ls E. u.—M. rest gyan. tad. 7.eo *. “^|^§. Pent érk.10. ti 6.35 R. Bács érk. 2.12 RJK49_^ ~ Futárvonatok a gyorshajózás alatt. Hétfő, cent., szomb. I . H.ésj3. ?7"dr! Penti ' Rica ind. 1.40 K. iBAaias ind. 2.10 R. Pest érk. 8.21 K. **e» «•*» Rázta* érk. 6.60 R.__________ Elea érk. 7-32 B.--------— Béli ind. 8.45 B. 8.20 B." Bililas ind. 6.06 E. 3.30 R Pozsony 11.18 , 0.08 , Temesvár „ »*•« » » ” Pest érk. 5.66 E. 6.06 B. Szeged . 1“ E “ ■ Ind. 6 6? „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.23 „ CregUd . 9.33 ^ 9.35 , Pest A 8.12 ,, 7.49 Temesvár ind. 6.19 „ 6.30 érk. Pozsony » E*20 R Bázias érk. 8.40 , 10.29 _Bec. érk. 6.09 ,___« V»lfcA« ind 3.21 E. , j Perjutroa ind. 8.26 R Peri&su»* érk. 6.00 „ _____|V»llt&ny «*. «.» 4__________. BeN ind. 7.4 R. 6.60 E. |S*.Perierv.ind. 10.18 B. U-*»*Győr „ 11.64 . 10.05 „ KTj.Sziny „ 2.42E. 3.66 . ITj-Szitny „ 1.22 B. 11.13. Oyk „ 4.19 „ 6.13 „ Sz.-Fehérv. érk . 63 „ 2.60 B. BécsBudár ind.7.16B. 10.68B. ».46K ITrlest ind. 7E. 17.10B.Sz -Fehérv.érk.9.17 „ 2.S8E.11.64R Kanizsa „ 1.48 » 10.« E. 8.18 B. Kanizsa 1.47*. 11.8» „ 4.43. Sz•• Behérr.. 6 17 3.68 R. 1.50 E. Triest erk. 8.20 R. — 7.51 R Buda erk. 8.17 „ 6.06 B. 4.66 „ Ha.ilasa ind.10.66 B 6.48 B 2.15 E. I Beies ind. 7.16 R.0.16 B 7.46*. Sopron 6.38 B 1.45 B 7.40 R. Sopron 11.63 . 3.40 E. 11.19. hD* erk. 9.8 R 4.60 . 11.14 „ Kanlnwa erk. — 10.18 B. 4.37 B. ‘ii...f'elerv. ind. 9.37 R. 3.13 E I Oyanafalva ind. 6.20 B. 12.65 E. Si-ia p7Pii 3 12 E. 9.30 Szwnbathely „ 8.51 „ 6.31 „ LoSathely ! 6.86 „ 3.01 , .Kissel! * H-« -Gynnnf ilvft ^rir. 9.30 n 0.35 E. Sa. Fotie*v. ork. 5.07 B. 8.10 R. ind. 7.24 B. 12.12 E iSas.mbathely ind. 8.51 B.12.09E KP P..pli 1145 „ 3.12 B Ki.l-Ozell „ 11.81 , 3.30 „ Nxnmbadsely érk. 2.10 B. 6 02 , GySr__________érk. 2.00 E. 5.61 , y-Ahány ind. 3.63 E. 6.30 ll. I Kftroly vstr. ind. 6.18 B. 6.18 E. ygril. érk. 7.20 „ 11.58 B. J.&pr&b érk. 7.7 , 7.40, I ind. 8.28 , 8.33 B • .. ind. 8.17 „ 9.20. Károly vili. érk. 10.17 B. 10.19 B /ufcány érk. 11.44 B. 2.37 B. Mrlsärk imi. 8.68 U. 5.43 10 Sieiiibriiclt ind. 4 — B. 4.40*. ZAízrth 810 7.50 K. 7AirrAb . 7.63 B. MeinkrAtk «*. 10.64 B. 11.08 B. S/lwék érk. 9.0 B. 9.41*. •/HH&nV ind. 60 B. 4.13 IS. jOiUasték ind. 3.37 B. 3.25 K Báltassék érk. 12.32 B. 6.15 B. TdlitUiy_____érk. 11.85 „ 2.27 B. Itanása ind. 5.18 R. 2 43 !•:. »roliilr* ind. 6.20 B. 5.00 E. 7.Akány .. 0-21 - 4.03 . ZákOiiy „ 12.35 E. 3.07 B. .»fóliára értt. 12.80 E. 12.30 B. Kanizsa érk. 1.21 „ 1.19 . Villány ind. 11.32 R12.E V.-tárad Ind. 9.11BB.5 E Eszék érk. 1.14*2.19* Szeged , 7.85*12.85. Ind. 6.00 E 8.00R Eszék érk. 11.20 E 10.23 B Szeged ind. 3.34 R 5.16 E , ind. 6.35 R 10.55B VVárius érk. 9.10 R 7.15 E VIIHány érk. 7.17 R1.11K _____ Praf ind 7.30 B. 0.26 E. flassn ind. 4.20 B. 6.34 R 6.00E Csegléd 10.18 „ 8.65 „ 'tukolcz „ 7.49 „ 1.56 E9.60 , Szolnok ,, 11.22., 9.68 , illírerz. „ 12.47 E 10.84 . P.J.adány 2.01 E. 12.56 R. 1. I.adány „ 2.25 „ 12.37 B Delivers., 3.12 2.62 „ Szolnok „ 4.46 „ 4.44 „ Miskolc/ „ 10.40 7.55 .. 2.06 E Czegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.32 B 12.18 1 5.62„ fost érk. 8.31 „ 8.45 ,________ jüanok ind 11.12 B.10.37 E. ITrmesvftr ind. 8.55 B. 5.29 E. Arad 4.35 B. 6.23 B. ,Arad „ 12.25 B. 9.04 ., Trmesvstr érk. 7.01 „ 8.49 , azalMOte „ 4.54 , 4.17 B. IIIf,HIrtnv ind. 2V35 E. 1.26 B. X.-Várad ind. 11.22 B. 9.06 E •y.'.VfirnH frk 4.47 , 4.03 , P.-f.ndftny érk. 1.23 E. 11.44, Arad ind7T.2(TE7 8744 R. Ili .-Vásárhely ind. 7.15 E. 10.02 E piski 10.39 „ 2.80 E. iTbvis „ 1.30 E. 2.50R Kv.-Fehérvár érk. 9.45 B. 5.00 E. Oy.-Fehérvár érk. 2.20 , 8.29 „ ind. 1.05 „ 11.12B „ ind. 10.20 B. 4.00 „ Tcris * , 2.34, 1.12 E. IPiski . 1.13*, 6.10, VI.-Vásárhely érk. 6.16 , 6.52,Arad érk. 8.20 „11.40 , Piski ind. 2.60 E. |Petrozsény ind. 7.20 B. Felnixsény fik. 7.40 „ Pishl ______érk. 12.7 E.________ Titvis ind. 2.14 B 1.45 E. IS»ffeavft? ind. 9.47 E. 6.30 R. NegearAr érk. 6.29 „ 7.39 „ [Tttvis _ érk. 2 20 B. 1.00 E. Kfs-linfins ind. 6.56 B. 9.40 E. IS eben ind. 0.40 R. 3.40 K. yreiten érk. 9.6 „ 11.40 „ Kts-Kapns érk 7,r.o „__6.35 .. \ -Várad ind. 6.17 E. S.— R. |Kolozsvár ind. 4.20R 10.30R Kolozsvár érk. 10.60 „ l.'.o ., !*.-Várad érk. 10.65 , 8.32 E. P |SiInd. 12.89 STlr.OO’*. 2.02 E. ITrntka ind. 1.18 B. 3.62E. Hatvan 2.48., 1.60 B 6.26* |s -T«r.i4n „ 9.02„ 1.86B.9.06B. rr.-Tarján „ 4.32 „ 4.00 ,, 8.50 érk. , Hatvan „ 10.53,, 4.00 „ 6.40 „ Illitka „ 12 32 ,, 2.05 E. Pent .érk. 12.61 E. 6 43 ,, 8.50,, pán ind. 7.32 B. 10.35 B 5 DR E | Viskóira ind. 7.35 R 10.20 E 9.00 B Hatvan érk. 8 83 „ Hitvan érk. 4.35 E ind. 9 50 ., 1.36 B. 11 02B I „ ind. 11.07., 3.21 R 7.55 E Illlskolcr. érk. 1.26 E 6.30 „ 6 42 E Pest_____érk. 1.07 E 6.10., 9.05„ Vámos-Öv ftrk ind) 2.40 R 10.42 R Ö yttngfyös ind 1.21 E 9.28 R Oyttngyás érk. 3.15 „11.12,, Vilmos-Kyörk érk. 1.50 „ 9.53 „ V*.Ahoity ind. 9.30 B 12.00*4 22B |K*er ~ Ind. 10.52 B 11.29 E 3.03 B i ge." érk. 10.00,, 12.30 „ 6 01 „ F.• Al.nny érk. 8.52 „ 12.38 R 3.42 , vf iskolcz ind. 7.45 B. ind. 5.19 B. bán réve ,ind. 8.45 B. ind. 6.50 B. Bánréve érk 10.39 „érk. 7.52 „ Miskolcy érk. 6.16 „érk. 9.44 Hassa ind. 6.00 B. 5.30 E. 14.iScrlberg ind. 8.26 E. 7.00 B. Untka „ 3.28 E. 8.00 R. IRutka „ 2.12 B. 4.00 E. Oderborst érk. 7.30 „ 8.00 E. Kassa érk. B.OO E. 3.00 R. titos fn. 7.00» 8.dbB7.00*.'Eperjes Ind. 1.25B 6.30B2.47 E. Eperjes érk. 7.45 ,, 3 45 „ 8.16 ,, „Vtoos____érk. 2.10 „ 6.15 „ 8.22 „ »Szerencs ind. 8.65 R. 3.59 E. IKirályháza ind. 12.47 E. 9.43 B. S.A.-Ujhely „ 10.61 „ 6.32 „ Csap „ 4.15 „ 1.SG Csap „ 12.58 E. 8.22 „ S.-A.-Ujhely „ 6.03 „ 3.50 „ Királyháza érk. 4.13 ,, 12.10 B. Szerencs érk. 7.46 „ 6.86 ,, (íj -A-VTJIiely ind. 4.42 R. IHomonna ind. 1.26 E. ll-inminn érk. 11.10 K. S--A.-TJJhely érk. 6.33 ,,____ II svfir ind. 11.IRB. 2.27*. jx.girejtyhftza ind. 6.00 E Csap ., 1.00 E. 3. 16 „ ICrt.p „ 12.48 E. 4.36 E Nyíregyháza érk.6.20 „_________IKagvár________érk. 2.04 „• 6.53 , ifíltyn ind. 3.40 E. IHIunkács ind. 1. 06 E. Allunkács érk. 4.61 „__________Eltyn érk. 1.17 „___ ttetne ezen ind. 3.12 B. 18 E. ISzigeth ind. 1.09 B. 9.31 B. Királyháza ind.10.47 R 4.13 E 9.43 érk. Királyháza „ 4.36 ,, 4.23 E, szigetli érk. 1.56 E 7.12 E 6.— Mehieczen érk. 11.50 „ 9.36 E érk. 7.50 „ TÁVIRATOK. Bécs, szept. 1. Az orvosok harmadik nemzetközi congressusa ma nyittatott meg Rainer főherceg által a közkiállitási jury pavilonjában. — Glaser és Ziemialkovsky miniszterek Bécsbe érkeztek vissza. Pozsony, szept. 1. A pozsonyi kereskedelmi kamara indítványára elhatározta a városi képviselőség az élelmiszerek drágasága miatt egy bizottságot kiküldeni, mely a város olcsóbb aprovisiója érdekében javaslatot terjeszszen elő. Zágráb, szept. 1. A pénzügyi bizottság bevégezte az 1873. budget tételeit. A szálláspénzek és rendelkezési alapúak 8000 írttal tervezett felemelése törültetetett. Luzern, szept. 1. Thiers tiszteletére tegnap nagy ovatió volt. Thiers kifejezé a köztársaság föntartása iránti reményét. Páris, szept. 1. Merton bankár „Soir“ czimű lapját a párisi gróf rendelkezése alá bocsátotta Herve beszünteti a „Journal Paris“-t és a „Soir“ szerkesztőségét veszi át. — Lanfrey visszahivatása Bernből kétségen fölül áll; Chandordy kineveztetése bécsi képviselővé egyedül a bécsi cabinet válaszától függ. — Szólnak Touruies Rómából való visszahívásáról is. Madrid, aug. 31. Cartagenából érkezett hírek szerint a lázadók közt élelmiszerekbeni hiány áll be és belső egyenetlenség is uralkodik köztük, a vezérek egy része avval terheltetvén, hogy a helységet a carlistáknak akarják kiszolgáltatni. — A kikötőben 11 idegen hadihajó tartózkodik. — A „Tiempo“ hirül hozza, hogy a politikai pártszervezéssel megbízott carlista junta az inquisitio behozatalát határozta el. Bécs, szept. 1. (Hivat, zárlat.) Magyar földteherm. kötvény 77.—. Sag-Tarján —. Magyar hitel 136. -. Magyar záloglevél 81—. Erdélyi .—. Magyar keleti vasút '■2.—. Magyar sorsjegy 81.50. Hazai vasút 204.50. Magyarkölcsön 97.80 Angol-magyar 61 —. Franco-magyar 25.50 Alföld 155.—. Magyar északkeleti vasút 126.—. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 70.—. Porosz pénztári utalvány —. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 61.25. Török —-..Municipalis 36. — . Berlin, szept. 1. (kezdet.) Galicziai------.Lombardok 109.50. Ezüst jöved. . 1860-as . Bécs — Romániai 40.50. Államotópálya 20325 Papirjövedék —.— Hitelsorsjegyek .—. 1884-ki —. . Hitelrészvény 143.— Magyar sorsjegy —.—. NEMZETI SZÍNHÁZ. Kezdete 7 órakor. CARINA ANNA kisassz. utolsó vendégjátékául Don Juan, vagy aki szoborvendég. Opera 2 felvonásban. Irta Da Pente. Fordította Szerdahelyi. Zenéjét szerzette Mozart Amadé. Főzeneigazgató: Erkel Ferencz. Don Pedro, salamancai helytartó — — Tallián Donna Anna, leánya — — — — Carina A. k. a. Don Ottavio, ennek jegyese — — — Pauli Don Juan, spanyol lovag - — Láng Loporrello, szolgája — — — Kőszeghy Donna Elvira _ _____ Balázsné B. V. 8.44 | 8.10 B. Budapest, szept. 1. / A lapok a limit napokban azt a hirt közölték, hogy az országgyűlés nem november 8-án, hanem már október 18-án gyűlne újra egybe. A „P. N.„ mai esti lapja e hirt alaptalannak mondja; a hivatalos lap még nem nyilatkozott. Olvasóink tudják, mikép vélekedik az „Ellenőr“ e kérdésben. Midőn Horn Ede képviselő úr a sajtó utján közzétette indítványát, hogy az országgyűlés néhány napra egybehivassék, tanácskozandó azon eszközökről, melyekkel a legnagyobb aggodalmakat, is felülmúló rosztermés és az ennek következtében fenyegető ínség elhárítandók lennének, lapunk szerkesztője azon nézetét fejezte ki hogy a törvényhozásnak néhány napra leendő összehívása nem felelne meg a czélnak, mert ezen idő sokkal rövidebb, hogysem ily fontos s az országot valóban súlyosan érdeklő tárgyban sikeres határozatokat lehessen hozni, de tekintettel az ügy fontosságára mindenesetre kívánatos volna, hogy az országgyűlés az elnapoló kir. leiratban kitűzött határidőnél korábban hivassák ügy be, és azután maradjon is együtt. Mindazon hírek, melyeket részint a hírlapok, részint magántudósítások az ország különböző vidékeinek anyagi helyzetéről hoznak, igazolják az „Ellenőr“ említett véleményének helyességét. A helyzet képe ma, sokkal sötétebb mint június első felében volt, midőn képviselői körökben natívan szellőztették azon kérdést, várjon azon esetre, ha a fenyegető részkilátások megvalósulnának, nem lenne-e szükséges indítványozni, hogy az országgyűlés összehivassék és a minisztérium által a termés eredményéről teendő kimerítő jelentés alapján tanácskozzék a legközelebbi teendőkről, az ínség enyhítésére. Az őszi és tavaszi vetemények termési eredményét már ismerjük. Azok az ország legnagyobb részében a rész középszerűnek szinvona alatt maradtak. A kapás növényeket megölte a szárazság, a szőlőt részint elpusztította a fagy részint elsorvasztotta és megmételyezte a 10 hétig tartott hőség; négy határozottan rosz esztendő után bekövetkezett az ötödik; elődjeinél sokkal roszabb — az inség áll a küszöbön. A nyomorral szövetkezett a járvány, és kölcsönösen támogatja egymást e két csapás. Sok helyen ahol a cholera dühöngött letakaríttatlanul áll a termés, másfelől az ínség előmozdította a járvány terjedését, nehezítette leküzdését és mindezekhez járul még az is, hogy mint átalánosan hírlik, a rendkívüli szárazság következtében borzasztóan elszaporodtak a mezei egerek és a gazda máris előre látja pusztulását az elvetendő magnak, ha ugyan termett az idén annyi, hogy őszszel képes legyen földeit bevetni. Midőn Horn képviselő indítványa legelőször felmerült, némely lap azon véleményét fejezte ki, hogy ez indítvány csupán oly tárgyakat foglal magában, melyek az administratív körébe tartoznak, törvényhozási intézkedést nem igényelnek, melyekre nézve tehát a kormánynak saját hatáskörében és saját felelősségére kell intézkednie. Okunk lévén hinni, hogy az illető lapok e véleményének forrása magasabb sugalmazásban keresendő nem akartunk felette vitatkozni — hiába való dolognak tartván a vitatkozást előre elhatározott dolgok felett, midőn tapasztalásból tudjuk, hogy kormányunk eddig épen legczélszerűtlenebb határozataihoz szokott makacsabb mint logikai következetességgel ragaszkodni. Ma azonban már nincs helyök az önmagukat áltató reményeknek, nem tagadhatjuk el sem önmagunk sem a világ előtt, hogy egy országos csapással, a fenyegető ínséggel állunk szemközt, mely egyfelől oly közel van, hogy a szükséges évrendszabályok alkalmazását halogatni nem lehet, másfelől oly nagy, hogy administratív intézkedések alig kecsegtetnek kielégítő sikerrel. Ezenkívül kétségtelen az is, hogy egy újabb kölcsön megkötése elkerülhetlenné vált. Az állampénztár kimerült állapotát titkolni nincs ok, de nem is lehet. Hozzávetőleg se lehetne megmondani e perecben, hány százaléka folyhat be az idén az egyenes adónak és azt is megvalljuk, hogy ily körülmények közt nem ismerünk széles Magyarországon kevésbé irigylendő embert a pénzügyminiszter úrnál. A legutóbbi 54 milliós államkölcsön sorsa után nem lehet reményünk oly kölcsönt köthetni, mely ne legyen súlyos, nagyon súlyos. De épen ezért joga van az országnak követelni, hogy a törvényhozásnak kellő idő és alkalom nyújtasakk megfontolni, mielőtt a terhet mindnyájunk rovására elvállalná, mily feltételek és mily módozatok mellett lehet hitelünket értékesítenünk. Ha az országgyűlés csak november 8- án veszi fel újra munkálkodásainak fonalát, az 1874-ki hiány megállapítására alig lehet kilátásunk deczember közepe előtt, mert a fedezetet még a pénzügyi bizottságnak is le kell tárgyalni mielőtt a ház elé kerülne, már pedig mig az egész 1874-ki költségvetés végkép megállapítva nincs, mig pénzügyi állapotunk teljesen hű és részletes képét nem bírjuk, addig a képviselőház alig vállalhatja el a felelősséget, beleegyezésével járulni egy újabb és kétségkívül az eddigieknél összegére nézve nagyobb, feltételeire nézve súlyosabb államkölcsön megszavazásához. Helyes ugyan egyik laptársunknak azon megjegyzése, hogy ma, midőn a pénzpiac hangulata a magyar értékpapírok iránt nem kedvezőtlen és mind a londoni, mind az amsterdami bank a kamatlábat leszállította, nagyobb kölcsönök könnyebben és előnyösebb feltételek mellett lennének köthetők, mint a rendszerint drágább és az államhitelre nézve soha sem előnyös apró kölcsö ,nek, de ha megfontoljuk az eddigi államkölcsönök sorsát, országunk megromlott hitelét, eddigi ferde pénzügyi politikánkat, mely felett a külföld már rég pálczát, tört és az általános pénzügyi viszonyokat, — akkor kétségtelenül nagy hiba volna ily hypotesisek szerencsés megvalósulásának reményében megint a jövőre is és az eshetőségekre támaszkodnunk, ahelyett hogy a törvényhozásnak alkalom és kellő idő engedtetnék a helyzet teljes megszineésére, a czélbavett pénzügyi művelet lelkiismeretes megfontolására ; — mert a mi viszonyaink közt még egy tehernek könnyelmű elvállalása menthetlenül a bukás örvényébe sodorná az országot. De van végre még egy szempont, melyet szintén nem szabad figyelmen kívül hagyni a mai mostoha körülmények közt. A törvényhozásnak, a nemzet képviseletének együttléte kétségkívül országszerte megnyugvást szülne e sanyarú napokban. Ne ámítsuk magunkat. A kormány iránt az ország nem viseltetik oly bizalommal, hogy tevékenységét és különösen erélyét a fenyegető bajokkal arányban levőnek tartaná, míg ellenben ha a nemzet látni fogja, hogy képviselői akkor midőn egy fenyegető veszély áll a küszöbön vállvetett erőfeszítéssel iparkodnak enyhíteni a nyomort, segíteni a bajokon, felébred benne az önbizalom, mely a balszerencsében az emberek leghűbb és leghatalmasabb szövetsége. E bizalmat felébreszteni, e megnyugvást mielőbb megszerezni kormánynak és törvényhozásnak egyiránt elutasíthatlan kötelessége, mely alól ha a kormány kényelemszeretetből vagy indokolatlan szeszélyből magát kivonni akarná, talán a közvélemény nyomása alatt még saját pártja is oly modorban vonná felelősségre, mely nagyon kellemetlenül megrázkódtathatná az anélkül se valami rendkívül erős lábakon álló vörös karszékeket. (1) Kormánykörökben már készpénz gyanánt veszik a magyar horvát kiegyezés sikerültét. Szlávy miniszterelnök és Kerkapoly pénzügyminiszter néhány bizalmas horvát vezérférfival, köztük K. Bedekovichcal Grátzban az „Elefánt“-szálloda helyiségeiben már a kormányzat átvétele körüli módozatok fölött is tanácskoztak augusztus utolsó napjaiban. Grátzot azért választották e szorosan bizalmas tanácskozás színhelyéül, mert el akarták kerülni, hogy összejöveteleikről változatos mendemondák keringjenek és alkalmat szolgáltassanak különféle combinatiók hírlapi gyártására. Bécsben vagy Pesten aranyírozott összejövetelnél erre okvetlenül el kellett volna készülve lenniök. A jelen körülmények között pedig, midőn a regnicolaris deputatio javaslata még csak az elfogadás küszöbén áll, czélzatosan vagy naivul szárnyra bocsátott hírek és névlajstromok könnyen kényes helyzetbe hozhatták volna a kormányt a horvát országgyűléssel szemközt. A tanácskozáson különben szóba került az is, nem volna-e czélszerű, ha a kormány a kinevezéseket előzékenység és bizalom jeléül már most közhírré tenné, miután az egyezség elfogadására megalakult középpárt parlamenti szempontból úgyis záloga a háborítatlan kibékülésnek. A kormány azonban e tárgy feszegetését kitérő válaszszal üti el, bár maga az eszme a horvát országgyűlés békülékenyebb hangulata folytán nem szül többé oly visszatetszést és határozott ellenzést, mint azelőtt. A sajtó föltétlenül helyeselte is a kormány magatartását, mert egyedüli mód volt megóvni Magyarország méltóságát és a kormány tekintélyét azon fiascóktól, melyeket a párttorzsalkodások eredménytelensége, vagy a nyeregbe ültetett párt csinyja szülhetett volna. Jelenleg sincs a józan sajtó azon helyzetben, hogy javalhatná a hivatalok előleges betöltését. Mert legyen akárminő engesztelékeny és sikert jósló a horvát országgyűlés kebelében végbement pártalakulás a kiegyezés elfogadására nézve: mi nem vagyunk augurok, hogy ez előjelek nyomán biztos győzelemmel kiOÖOgtcSSlik SZ OrfisigAtTnVflnV dalás és valószínüség, hanem tények kellenek. Csak azon párt, mely e tényekkel áll elő, van jogosítva a kormányzat szabályszerű átvételére. Mi tehát kereken roszainók a kinevezések előleges megtörténtét, s ennyi talán elég is a kormánynak, hogy tulvérmes fölhevülésében valahogy lépre ne csalassa magát. —MÁI ii. Horvát lapszemle. A zágrábi „Obzor“ lapja élén a horvát középpárti klubnak programmját közli negyvennyolcz aláírással, melyekhez, mint az „Obzor“ biztosit, még több képviselőnek neve is járuland, mint: dr. Derencsin, Pust, Rutslek-Oresek, dr. Sram (ki imént lett megválasztva) stb. nevei, nem számítva ide azon virilistákat, kikre mint ide tartózókra egész bizonyossággal számíthatni. * A „Narodne Novine“ augusztus hó 30-án kelt vezérczikkében ily czím alatt „A helyzetről“ írja, hogy az országgyűlés előtt oly hangokat lehetett hallani, hogy a regni coláris deputatió munkájának nem lehet jó végét jövendölni. Az egyik részről azt tartották, hogy a nemzeti párt vezérei nem fognak hozzájárulni a kiegyezési törvényhez; mások attól féltek, hogy a párt tagjai a vezérek munkáját defavoyálni fogják A legújabb események mindezen híreket megsemmisítették. Az országgyűlési centrum klubbja , a nemzeti és az unionista párt tagjai, egy programmot állított fel, melynek czélja nem csak a kiegyezési törvény elfogadása, hanem a pártok állandó kibékülése is. Ezen programmot a nemzeti párt vezérei e párt többi tagjaival együtt aláírták. Amennyiben a magyarok és annyiban a horvátok érdekei is sürgősen követelik, hogy a revideált kiegyezés ne legyen csupán rövid hadszünet a mi politikai és pártéletünkben, hanem vessen véget a Magyar- és Horvátország közti államjogi vitának s legyen egyszersmind erős alapja az országgyűlés sikeres működésénél* vagy“'“”"“"5« ”«TM «toi. auru r*-*1-1 | tupersuiiii, hanem a nemzettel. Akárhová nézünk autonóm életünkben, mindenütt oly hibákat és elégtelenségeket találunk, hogy a nemzet szellemi és anyagi érdekeinek fejlődéséről szó sem lehet. Az eddigi pártküzdelem mellett nem is beszélhetett az ember belső reformokról és azon kevés, ami történt, nem volt alaposan megfontolva és tárgyalva. Ennek folytán a regnicoláris deputatió nemzetpárti tagjai el is fogadták a concessiókat, csakhogy az országban levő pártok állandóan kibéküljenek. Ezen oknál fogva nem is lehet helyeselni azt, hogy néhány magyar lap még ma is ír a horvát nemzeti pártról, nem lévén még bizalma e párt törekvéseiben. Legyen szabad nekünk is a nevezett magyar lapok gyanúsításai ellenében kiemelni, hogy osztrák részről senkinek sem jutott eszébe, azon férfiak őszinteségét kétségbevonni, kik a magyar-osztrák kiegyezést létrehozták, ha ezen férfiak egykor egészen máskép is képzelték a Magyarország és Ausztria közt fenforgó közjogi kérdés megoldását, mintsem azt az 1867. évi XXX. t. czikkben formulázták. Azt hisszük, hogy a viszonyok fejlődésével — végzi „Narodne Novine“ — a revideált kiegyezés után Magyarország ép úgy meg lehet elégedve mint Horvátország, s e viszonyok megszilárdítására kölcsönös őszinteség és bizalom a feltétel. A horvát országgyűlés aug. 29-iki üléséből: Zsivkovics a regnicoláris bizottság előadója : Tisztelt ház ! Több mint egy éve már, hogy az országgyűlési, saját kebeléből egy bizottságot küldött ki, melynek föladata volt, hogy a magyar országgyűlés hasonló bizottságával az 1868-iki kiegyezés némely pontjának módosítása iránt tárgyalásokat kezdjen s azok iránt megállapodásra jusson. A regnicoláris bizottság befejezte e feladatát s tárgyalásai eredménye azon előterjesztésben lel kifejezést, melyet most van szerencsém a t. ház asztalára letenni. Alig van most ideje e tárgy tekintetében valami érdemlegest mondanom. Az országgyűlési tárgyalás feladata lesz ez, mely legközelebbre előttünk áll. De ettől eltekintve, legyen szabad nekem egy dolgot átalánosságban kiemelnem, azt t. i., hogy ami a két regnicoláris bizottság által az 1868-iki I. sz. megváltoztatása, illetőleg kiegészítése iránt létrejött, egyhangú megállapodás eredménye. E ténynyel, ha az, mint nem kétkedem, e ház által jóváhagyatok, meg fog szűnni Magyarország és Horvátország közt az államjogi harcz. Ha az államjogi viszály következményeire, a hazánkban ezek folytán létesült zavarokra tekintünk, valóban kívánatos, hogy ezen egyetértés, mely a kiegyezés létrehozásánál a két küldöttség közt, habár csak az utolsó pillanatban is, érvényesült, mindkét törvényhozásnál, különösen pedig a mi országgyűlésünkben is s általa összes népünknél érvényesülést találjon; hogy azon lázas állapot, mely hazánk fölött uraló, az örökös bizonytalanság emez állapota, mely minden haladást lehetetlenné tesz, mielőbb véget érjen; mert ha tovább is tartana, teljes apathia lenne következménye népünk részéről, holott ez teljes szellemi megsemmisülésével leen, egyértelmű akkor, midőn rész aratás és más jelentékeny szerencsétlenség folytán anyagilag úgy is oly mélyre sülyedt. A regnicoláris bizottságok munkálata önök előtt fekszik, uraim. Bírálják meg önök pontosan, alaposan, de egyszersmind azon politikai belátással, mely vezette önök, s mint állíthatni vélem, a magyar országgyűlés bizottságának tagjait az egyezség létrehozásánál, s amelyet hasonló nemzetközi tárgyalásoknál s egyezségeknél nem szabad figyelmen kívül hagyni. Mindenek fölött pedig tekintet nélkül ítéljék meg küldöttségük s bizalmi férfiaik eljárását, azt, hogy megfeleltek-e lelkiismeretesen feladatuknak. Mi teljes nyugalommal várjuk önök ítéletét, azon tudatban, hogy mindent megtettünk s mindent érvényesítettünk, amit az adott viszonyok és idők között lehetségesnek tartottunk, hogy végre hazánk-Un«* A/NnoAliilAU AlLrvnmnV 1AfoaHlor*£»1ravnKh jövőnek utjai egyengettessenek; mert rajtunk áll most, uraim, odahatni, hogy ilymérvű önkormányzat mellett népünk ne sülyedjen; a tér tág előttünk, a munka sürgős, és mivel a bizottság azt véli, miszerint ez ügy megoldása fő feltételét képezi annak, hogy az országgyűlés minden munkásságát kifejthesse, azon véleményben van, hogy az országgyűlés helyezze e tárgyat a napirenden első helyre, hogy azután a reá várakozó többi ügyet vehesse tárgyalás alá. Ezért indítványozza, hogy az országgyűlés nyomassa ki az előterjesztést, és az arra vonatkozó, a két küldöttség között váltott jegyzékeket és jegyzőkönyveket, s miután az megtörtént, tűzze ki szerdára napirendre. Ez indítványt egyhangúlag elfogadták. — Nyilatkozat a honvéd-menház ügyében. A lapok legközelebbi számaiban két közlemény jelent meg, egyik a budapesti honvédegylet részéről, melyben az mondatik, hogy a menház főkép a múlt közgyűléskor 22 000 frt, s most 18000 frtra leolvadt, holott gyarapodnia kellett volna, — másik a jászberényi honvédegylet határozata — hol ez — holmi állítólagos zavarokról beszél — s a menház vagyoni állapotáról tárgyilagos kimutatást és az országgyűlés összehívását kívánja. Mindkét közleményre, miután nyilvános lapokban jelentek meg, a nyilvánosság utján a következőket válaszoljuk. — Amint már egyszer a nyilvánosság utján közöltük, a volt menházi bízott, elnöke és pénztárkezelője Vidats Jánosnak számadásai kiküldötteink által megvizsgáltatván, rendben találtattak — s a szerint a menház pénztárában, az átvétel napján valósággal 18373 frt 91 kr. készpénz volt; azonkívül néhány darab arany, ezüst pénzek és értékpapírok, vidéki takarékpénztárban elhelyezett pénzek és egyéb ajánltok, melyek részletes kimutatása a hírlapi közlemény keretébe nem tartozik. A múlt évi közgyűléskor a számvizsgálati jelentés szerint volt — nem 22000 frt — hanem 23732 frt 38 kr készpénz — a többi értékpapírokon kívül; azonban ebből, a munkás alap — az épi-LCB£uvU __i-i. O •»«-«- A *-*--*«. r wlUJJftU nem maradt több mint 15732 frt 38 kr, amint ai kitűnik a közgyűlés jegyzőkönyvéből, melyben ki van mondva, hogy a kilenczes bizottmány utasíttatik, miszerint a megmaradt 15000 frt tőkésítvén, annak kamatjából leendő ellátásra azonnal 3 munkaképtelen 48-as honvédet vegyen fel, most azonban, miután a 15000 frt 7% kamatra van elhelyezve s azon kívül még 3000 frtnyi tőkepénz van, — négy rokkant honvéd részesül ez alapból teljes ellátásban; ezenkívül két honvéd magánosok, nevezetesen egyik Jókai, másik Türr István által láttatik el, egy-ik magát élelmezi, ezek száma eddig hét — 3 pedig csupán lakást kap de mind a 10 egyén ágya és bútorai a menházalapból kerültek ki. Tudatjuk azt is hogy az ez idei honvédgyűlés f. é. nov. 16-ára tűzetett ki, a melyre a meghívókkal a szükségelt kimutatások és közlemények meg fognak a honvédegyleteknek küldetni. Jelenleg, úgy a menház, mint az 1848/8-iki honvédek érdekében csak annyit jegyez meg a központi választmány, miszerint a közgyűlés lévén hivatva úgy az eddigi eljárás felett ítéletet mondani, valamint a honvédmenház jövő sorsa felett is intézkedni, abba jelenleg nem is bocsátkozik, s addig a múlt közgyűlés határozata értelmében jár el s a jövő közgyűlésnek teend majd kimerítő jelentést, s kinyilatkoztatja, miszerint a menházban semmiféle zilált állapot nem létezik, mint az majdan a közgyűlésen nyilvánosságra hozandókból kiderítlend, s hogy csakis a közgyűlés irányában vállalhat el felelősséget, amint hogy annak felelni is fog, végül a budapesti honvédegyletnek, bár a központi bizottmány, mint az ország összes honvédegyletei kifolyása és megbízottja külön előterjesztést tenni nem köteles, felhívásukra való válaszát lejalitásból Mikai Zsigmond egyleti főjegyző czim alatt, még folyó hó 21 én megküldte. Kelt Budapesten, augusztus 29. Az ország honvédegyletei központi bizottmánya nevében Gáspár András elnök. Kühnl Ignácz jegyző. _________ A világ vége. (1) A románok számára megjelent a „Federatiune“ hasábjain az antikrisztus. Az utolsó ítélet trombitái ugyan még nem harsantak meg, hanem a dörgő szózat, fertelmes kifakadásaival a magyar megesett angyalok ellen, végét jósolja e Sodoma és Gomorával versenyző Magyarországnak. A méregtől elsárgult düh kifakadásait hét tüzes sárkányon röpíti a „Federatiune“ a magyar nemzetre. Átok, piszok, Ítélet, ciorusban ordítoznak a magyar ellen, mert hát ez hosszas meghunyászkodás után valahára mégis felszólítá a fogarasvidéki atyafiakat, hogy tiszteljék a törvényileg megállapított hivatalos nyelvet, hisz még talán csak nincsenek Dacoromániában. Izlehetőül mi itt adunk egy kis mutatványkivonatot ama czikkből, mely őrületek kitöréseiben még csak a tehetetlen gyermeki arezsintor nevetséggerjesztő hatására sem számíthat, hanem egyedül szánalomra. A „Federatiune“ ekkép szól: „A föld átmelegedve a nap égető hevétől, ég miként a tűz, meghasad ötnyi mélységre; az aratás gyenge volt, a szedés még orvosságnak sem lesz elég; a vegetatio teljesen megszűnt; máskor a tisztások, mezők és berkek nyüzsögtek az élettől, ma leforrázvák, szomorúak; a gyümölcs s más élőfák levelei megsárgulvak, lehullnak mint az őszi napokon, midőn az éj éltető harmat helyett deret hoz, pusztítót; az országok egyik sze-