Ellenőr, 1873. szeptember (5. évfolyam, 201-224. szám)
1873-09-03 / 202. szám
Előfizetési árak Kilesz éne . . 20 írt. — kr. Évnegyedre . . 5 írt. — kr. Félévre . . 10 . — „ Egy hónapra . 1 n 80 a Egy’íM szám ára 10 krajzzár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-attva 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nam tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn a ünnepre következő napon A lapot illető reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, n.Idor-utcza 0. sas. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bálvány-utcza 9. sz. alá intézendők. 202. szám. Budapest, szerda, szeptember 8. 1873. V. évfolyam. Közlekedés. R (reggel) jelenti az időt éjféltül délig, E (este) déliül éjfélig. Bécs gyorev. ind. 3. 15 E. 11. —E. Pest gyors. Ind. 7.10 E. 2.26 . Pest érk. 10. 5 E. 6.35 B. Bécs érk. 2.121&JbgSt. Butár vonatok a gyorshajózás alatt. Hétfő, esti t., Szomb. Hétfi. Szerda^ Péntek. Bécs ind. 1.40 E. Biblas ind. 2.10 B. Fest érk. 8.21 E. Pest ®ind. 8.41 E. „ iff V« Bázmn« érk. 6.60 B._______B^CS érk. 7.S2 B.----------------------Bécs tad7~8T«B. 8.20 'E. Brtszias ind. B.O11B. 8.30 E Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 1» . Pest érk. 6.66 E. 6.06 B. Szagod „ 161 B. 1.16 E „ Ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.2 „ Czegléd „ 9.33 „ 9.36 . Fest. érk. 8.12 „ 7.49 „ Szeged „ 1.31 B, 1.41 E. „ ind. 9.16. ¤ Temesvár ind. 6.19„ 6.30 írk. Pozsony , *•*» ®Bázias érk. 8.46 „ 10.29 Béé* érk. 6.09 „___ Valii dny ind 8.21 E. Fer.jSmo» ind. 8.26 B. Perjftmos ér k. 6.06 „ . Talk dny érk. 11-10.____— ind. 7.4 RT 5.110 E. |S«.FelU?rv.ind. 10.18 B. 12.23 R. OrT " 11.64 ., 10.05 . m.Sz»ny „ 2 «E. S.5 . ITi-Szöny .. 1.22 B. 11.13 „ ITy‘r „ *19 „ 5.13 „ »L-FeWrVa érk. 6.53 2.P0 R. ReCS________érk. 7.50 „ 8.44 „ Baha" ind. 7.15 B. 10.58 B. 9.46R ITrteát ind. 7.~E.M.10 B.Sz -Fehérv.érk.9.17 . 2.33 B. U.54R Itotea „ 1.« » Kanizsa 1.47B. 11.39.. 4.43 .Sz.• Fehérv.„ 6.17 3 68 B. 1-|?K Triest érk. 8.26 B. — 7.61 E Buda érk. 8.17 „ 6.06 B. 4.66 . Kanizsa ind.10.56 E 6.48 B 2.16 E.Kies ind. 7.15 B. 11.16 E 7.48 E. Sopron . 5.88 El. 45 E 7.40 B. Sopron „ 0.63 „ 8.40 B. 11.1» . Bécs érk. 9.8 B 4.50 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 B. 4.37 K. «"Fellé»"»' ind. 9.37 B. 3.13 E | Oyanafalva Ind. 6.20 B. 12.66 E. Kie-Czell „ 3.12 B. 9.30 „ |Szombathely „ 8.61 , 6.31 „ 8o mbathely - 6.36 „ 3.01 .. Kis-szell » 11.25 „ 9.07 ^ eyanafalva érk. 9.30 „ 6.35 E. R*.-FeliAev. érk. 6.07 B. S.10 B. "CvéSe ind. 7.24 B. 12.12 E |Szr.TMl»adlelyind. 8.61 B.12.09 E KP-Czell . 11.45 „ 3.12 E iTtin-Czell „ 11.81 „ 8.30, Szombathely érk. 2.10 R »02. «.v«r__________érk. 2.00 E. 6.61 , y&k&nv "ind.'"3.68 E. 0.30 1. I Hikolyvdr. ind. 6.18 B. 6.18 E. ZliTéb érk. 7.20 „ 11.58 F.J Zágráb érk. 7.7 , 7.40 „ ind. 8.28 , 8.S3 R. í „ ind. 8.17 . 9.20 KftrolyvAr. érk. 10.17 E. 10.19 B gfifcHiiy érk. 11.44 B. 2.37 E. Rxtsiek Tnd. 5.58 B. 6.43 E. Steinbritek ind. 4.— B. 4.40 E. Zágráb „ 8.10 B. 7.50 E 7 Aí’ráb „ 7.63 B. 8.18 E. Rleinbritek érk. 10.54 E. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 B. 9.41 E. '/fiSiftílv ind. 80 B. 4.18 E. illdttaszék iád. 3.37 B. 3.25 B. BititIIszék érk. 12.32 B. 6^15 B. ?-'liftny érk. 11.35 „ 2.27 B. K"ASr*iST5d:"" b7i8 B. SÄTb. IMoDAes ind. 6.20 B. 6.00 B. Z*kány 6 21 .. 4.03 .. Zákány „ 12.35 B. 3.07 B. Matives érk. 12.80 B. 12.20 B. Kanizsa érk. 1.21 „ 1.19 „ Villány ind. 11.32 B 12.E IV.. Vftrart Ind. 9.11 B5 5 E Eszéki érk. 1.14 B 2.19 E Szeged » 7.35 B 12.8 E ind B00 ES.00B Eszék érk. 11.20 B 10.23 B Szeged ind. 8.34 B 5.15 E , •"_*• 6.35 B 10.65 B 11.Tirnai érk. 9.10 B 7.15 E _ V Hitiny érk. 7.17 B 1.11 B____. Pest ind 7.SO B. 6.26 E. Kassa ind. 4.20 B. 6.81 B 0,00 E Czegléd „ 10.18 * 8.65 Miitolcz „ 7.49 „ 1.66 E9.60 r Szólnok 11 22 . 9.68 .. ilebreez. , 12.47 E 10.34 ., PI.adény I S .01 E. 12.66 B. ' , ladány „ 2.25 „ 12.87 B J»ebree*.'„ 3.12 .. 2.62 „ Rzalnok n 4.45 „ 4.44 „ Mi*kolez „ 10.40 .. 7.56 ., 2.06 E (Vegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 8.22 71 12.18 E 5.62 „ Pest érk. 8.31 , 8.45 ,________ Rzonibili ind Ti.12 B. 10.37 E. ITemesrftr ind. 8.65 B. 5.29 E. Arad . 4.35 B. 6.23 B. ^rzd „ 12.26 E. 9.04 Temesvdr érk. 7.01 „ 8.49 „ rizolitok „ 4.54 „ 4.17 B. pLl/arrV*«i ink. 2.35 E. 1.28 B. IV.-Vf Pali ind. 11.22 B. 9.05 E. 5V"-Tl»r»ll érk. 4.47 , 4.06 „ [F.-T.nalltwy érk. 1.23 E. 11.44 „ Arad - Índ7 4^20 E. 6.44 B. |vi.-TftsÄvhely ind. 7.15 B. 10.02 E Piski „ 10.39 „ 2.80 E. TOris „ 1.30 E. 2.50 R «V .FollértSr érk. 9.45 B. 6.00 E. .« f .-FehérvAr érk. 2.20 , 3.29 „ ind. 1.05. 11.S2 R „ „ ind. 10.20 B. 4.00 „ Tevie , 2.34, 1.12 E. Piski .. 1.13 E. 6.10, vt.VAsstrhely érk. 6.10 , 6.52 „ (Arad érk. 8.20 „ 11.46 , Pisili ind. 2.60 E. |Petr«ZS«ky ind. 7.20 B. iIr*_/Ni ny érk. 7.40 r __| Fi«ki_____ érk. 12.7 B.________ Tiivis ind. 2.14 B. 1.45 B. |S'»g»esVÍP ind. 9.47 E. 6.80 B. Sejtesvízi érk. 0.29 „ 7.39 „ Tövis érk. 2.20 B. 1.00 E. KUdHaims ind. 8.66 Bl '».40 E. jSeben ind. 6.40 B. 3.40 E. Kzeben érk. 9.6 „11.40 TUs-Féapns érk. 7.1,o „ 5.85 .. V -Vírl jld ind 6.17 K. 5.— R. IBoroueer W. 4.20B 10.SOR Krrinzsvni érk. 10.56 .. T. 0 „ 'A .Vltrail érk. 10.56 „ 8.82 B. Pest 15a.Ts'’s»KrTl.«0B. 9.02 B. IBtitka ind. 1.18B. 8.62 B. Hatvan ., 2.48,, 1.50 B. 5.36 B. S.Varján „ 9.02„ 1.86 B. 8.06 B. S.'Tarján „ 4.32 „ 4.00 ,, 8.60 érk. !Hatvan' „ 10.68,, 4.00 „ 5.40 „ f?fiiba ,, 12 32 ,, 2.05 B. Fest érk 12.51 B. 6 43„ 8.50 Fest ind. 7.82 B. 10.35 E 5 28 E Wi'sk'nlez ind. 7.36 B 10.20 E 9.00 B Hatvan érk. 8 33,, Hí (Van érk. 4.35 B . „ ind. 9.60 „ 1.85 R. 11 02B ! „ ind. 11.07,, 8.21 B 7.55F, Miskolcz érk. 1.26 E 6.80 „ 6 42 B Pest érk. 1.07 E 6.10,, 9.05,, VÁmos-G. örk ind. 2.40 B 10.42 B Gyöngryös ind.21 E 9.28B Kyöngyös érk. .3.15 ,, 11.12 ,, Yilmos-Ciyörk érk. 1.50 ,, 9.53 ,,AllOrty ind. 9.30B 12.«#B4 21B |B*eP ind. 10.52 B 11.29 B 8.03R F.ger érk. 10.00 „ 12.30 „ 6.01 „ .P. ■ Ahimy érk. 8.52 „ 12.08 B 3.42 , Viiskolcz ind. 7.45 B. ind.5.19 B. Kánrévi ind. 3.45 B. ind. 6.50 E. Bftikréve érk. 10.39 ,, érk. 7.62 „ .31 Islioley érk. 6.16 ,, érk. 9.44 „ Kassa ind. 6.00 B. 5.39 B. jölerberg ind. 8.25 E. 7.00 B. Hutka „ 3.28 E. 8.00 B.Butka „ 2.12 B. 4.00 E. Slikebersz érk. 7.30 3.00 E. Kassa érk. 5.00 E. 3.00 B. ,4 l»os ind. 7-00 R 3.00 R 7.00 E. lEjperjes ind. 1.25 R 5.30 B 2.47 E. Elterjes érk. 7.45 „ 3 46 „ 8.16 „ A más' érk. 2.10 „ 6.15 „ 3.22 „ ‘jgerencs ind. 8.55 B. 3.59 E. |Kis*ányhláza ind. 12.47 E. 9.43 R. S.-A.-Ujhely ,, 10.51 „ 6.82 „ Csap ,, 4.15 ,, 1.86 Csap ,, 12.56 E. 8.26 ,, S.-A.-Ujhely ,, 6.03 ,, 8.50 „ Királyháza érk. 4.13 ,, 12.10 R. Sxerenses érk. 7.45 ,, 5.86 S.-A.-lJjjliely ind. 4.42 R. IHomomia ind. 1.26 E. fiomonna érk. 11.10 E.S.-A.-U.Illy érk. 5.33 ,, r gvíír ind. 11.18 R. 2.27 E. M.yiregyli Axa ind. 6.00 R Csap ., 1.06 E. 3.15 „ |Cs£,p „ 12.48 E 4.85 E N,Vil*epryhrtza érk. 6.26 „ j UmpiTor érk. 2.04 „ * 5.53 , Batyu ind. 1.40 E.Munkács ind. 12.06 E. Munkács érk. 4.51 ,, l Utyu érk. 1.17 „ nobreczen ind. 3.12 R 4 18 E. I Szigeth ind. 1.09 R. 9.81 R, Királyháza ind. 10.47 R 4.13 E 9.42 érk. Királyháza ,, 4.85 ,, 4.28 E, ávk. 1.56 E 7.12E 6»— IBcbreczcn érk. 11.50 ,, 9.36 E rály távolléte alattt Humbert trónörökös fogja a kormányt vezetni, mig Canselli a minisztertanács elnökségét veszi át. — Azon hir, amely szerint a miniszterelnök s a belügyminiszter közt administratív kérdések miatt viszály támadt volna, — teljesen alaptalan. — A nagy hőség miatt a pápa az adni szokott kihallgatásokat megtagadta. Konstantinápoly, szept. 2. Ignatieff tábornok szabadsággal Krimbe utazott. — Rashid pasa a külügyek minisztere, a czár üdvözlésére szintén Krimbe megy. Belgrád, szept. 2. Mizstovics, hírneves nemzetgazdász, pénzügyminiszterré neveztetett ki. New York, szept. 2. Kentucky államban oly hevesen ütött ki a cholera, hogy minden beleeső meghal. New York, szept. 2. Nagy mennyiségű hamisított vasúti részvények kiadásáral foglalkozott társaságot fedeztek fel még idejekorán. Bécs, aug. 2. (Zárlat.) Hitelrészvények 241.50 Magyar földhitelintézet —. Angol-magyar —.—. Anglo-austria 189.50 Magyar hitelrészvény —. —. Franco-magyar —.— Váltóbank —.—. Napoleondor 8.88—. Államvasút 837.— Lombardok 178.50. Galieziai 220.50. Tramway 249.— Magyar sorsjegyek —.—. 1860 dik 101.50. 1864 diki 134.50 Magyar jutalomjegy —. Hitelsorsjegy 173.50. Arany 5.38. Frankfurt 93.70. Párisi hitel —.—. Járadék 70.25. Ezüst 105.10 London 111.30. Török sorsjegy 62.— Minicipális bank —. Bécs, szept. 2. (Hivat, zárlat.) Magyar földteherm. kötvény 77.—. Salg -Tarján —.—. Magyar hitel 136.—. Magyar záloglevél 81 —. Erdélyi - .—. Magyar keleti vasút 72.—. Magyar sorsjegy 81.50. Tiszai vasút 204.50. Magyarkölcsön 97.80 Angol-magyar 61 —. Franco-magyar 25.50 Alföld 155.—. Magyar északkeleti vasút 126.—. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 70.—. Porosz -pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 61.25. Török —.—.Minicipális 36.—. TÁVIRATOK. Bécs, szept. 2. Az „Oest. Correspondent értesülése szerint az orosz király e hó 20-ikán nyolcz napig tartandó látogatásra ide készül jönni. Bécs, szept 2. A „Pressernek írják Rómából, hogy odaérkezett porosz sürgöny nem tanácsolja a spanyol köztársaság elismerést, mivel attól lehet tartani, hogy ennek ellenében Orosz-, Angol- és Francziaország, valamint Amerika don Carlosnak hadviselő fél gyanánt leendő elismerését fognák követelni. Bécs, szept. 2. A „N. Fr. Presser ”-nek írják Londonból, hogy Paray le Monial-ba 120 pap zarándokolt; a búcsujárók közt 180 nő és 340 férfi van, a hajó a pápai és angol lobogókat s egy szent szivet hord. Pozsony, szept. 2. A belügaminiszterima Pozsony város két millió forintnyi kölcsön felvehetését határozottan megtagadta : újabb folyamodás benyujthatásának útja nincs elvágva. Páris, szept. 2. A „Rappel“ jelenti, miszerint Thiers-t Nancyban a környékbeli köztársaság-párti képviselők fogják fogadni ; tiszteletére ott diszlakomát rendeznek, amelyhez Elszász és Lotharingia városai és községei küldötteket fognak menesztelni. Páris, szept. 1. Az orientalisták nemzetközi kongressusa ma nyittatott meg. Japán párisi követe — Sameshima Naoumba — elnökké választatott. A megnyitáson Angolország, az Egyesült Államok, Szászország, Baden, Luxemburg, s más országok küldöttei jelen voltak. — Broglie herczeg Abarruza spanyol követet szombaton fogadván hivatalosan, ez vele a spanyol érdekek felől ársalgott, kéré, hogy a két állam között eddig fennállott jó viszony ezután is fentartassék, valamint ezért a madridi kormány köszönetét is kijelentette. Berlin, szept. 2. A győzelmi emlék ma a császár, a trónörökös, Bismarck, a tábornokkar a minisztériumok, a testőrsereg, s a künnállomásozó csapatok küldöttjeinek jelenlétében nagy s tetszését nyilvánított közönség előtt lepleztetett le. A császár, a koronaherczeg, és Bismarck mindenütt lelkesedéssel fogadtattak. Berlin, szept. 2. A győzelmi emlék leleplezése alkalmával tartott diszlakomán a császár legelőször a közelebbi háború áldozatainak emlékére emelt pohat, azután az áldozatkész népet élteté visszapillantván a felszabadító s a legutóbbi dicső harcz alatt előfordult fényes tettekre, végül a magas szívességeket s a dusteljes hadsereget köszönte fel. Róma, szept. 2. Minghetti és Visconti Venosta — hir szerint — a királyt Bécsbe kísérik. A ki NEMZETI SZÍNHÁZ. Megrövidítve: R a b a 9 a s. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Sardou; fordította Deák Farkas. Kezdete 7 órakor. Ostende, aug. 28 án. Csak tegnap jött egy barátom szívessége által tudomásomra a Debreczenben tartott pártértekezlet eredménye s azon vezérezik, melyet a „Debreczen“ czimű lap Constans álnév alatt azt követőleg közölni jónak látott. Az elsőnek természetesen csak örülhetek, csak nevelheti az bennem a kötelezettség s a hála érzetét, melylyel debreczeni tervrokonaimnak különben is tartozom; az utóbbira pedig részletesen szólam egyátalában nem tartom szükségesnek. Hogy sok ember szemében szálka vagyok, azt régen tudom; sajnálom, de róla nem tehetek s így nem lephet meg, ha ismét egy újabb oldalról intéztetik ellenem, bár most még sok túlságos dicséret által takargatva is, alattomos támadás és gyanúsítás. Hogy azok, kik a balközép párt felbomlására törekszenek, szeretnék azt összeveszíteni egy oly emberrel mint Csernátony, az természetes. Hogy erre még büszkeségem és hiúságom felidézését is megkísérlik, lélektanilag az is kimagyarázható. Sok ember, ha természetesen nem vallja is be, érzi, hogy tetteit mindenekelőtt és mindenekfelett a sértett büszkeség s a hiúság vezeti; ezek azután azt hiszik, hogy ez másoknál is így van. Csak hogy csalódnak mégis igen sokszor, csalódnak jelesen a jelen esetben is. Hogy mily lelkiismeretesen a lett dolgokhoz, az igazsághoz ragaszkodva írta czikkét Constans úr, arra példa azon csekélység, hogy engem állítva a kissingeni névtelen levél írójának, a levelet úgy tünteti föl, s úgy következtet aztán abból, mintha az, Csernátony czikkeinek megjelenése után íratott volna, holott csak a dátumokat kell összehasonlítani és kitűnik, hogy ama czikkekből alig volt egy is még az „Ellenőr“ben, és bizonynyal nem lehetett egy sem ismeretes Kissingenben, midőn ama levél íratott. Különben ezt csak a czikk hitelre érdemes voltának jelzéséül hozom fel s nem azért, mintha érte neheztelnék, mert tessék az Constans urnak vagy nem, anélkül hogy ezzel azt mondanám, hogy Csernátonyval az utolsó pontig egyetértek, ha írni akartam volna, vagy akarok a jövőben az „Ellenőr “-be, teendem azt épen úgy, mint teszem ma, mert Csernátonynak nemcsak hazafisága, de elvhűsége is felül áll szememben minden kételyen. Egyébiránt aki azt akarja kimutatni, hogy Csernátony elhagyta elveit, azon gyanút ébreszteni fel, hogy én is azt tettem vagy akarom tenni, az természetesen nem akadhat fel azon, hogy valótlanságot állítson, mert hiszen, ha fennakadna, úgy meg sem tudna indulni bizonyítgatásaival. És most végeztem is ama czikkel. Eljárásom, tetteim nyíltak voltak mindig, azok lesznek ezentúl is; a múltról ítélhet, a jövőről fog ítélhetni mindenki, és én tudom, hogy debreczeni elvrokonaim, kikre ama czikk leginkább látszik számítva lenni, tetteim, nem az ellenem szótt gyanúsítások alapján fognak felettem ítélni, valamint fog átalában minden józan ember, ki a közügyekkel foglalkozik. Miután már tollat ragadtam, kell hogy reflectáljak egy-két valódi elvrokonom felszólalására annyiban, amennyiben ők a balközép vezéreit unszolják a nyilatkozásra. Teszem ezt, mert miután évek óta oly szívesek a párt tagjai, hogy engemet is a vezértagok egyikének tekintenek, álszerénység volna tőlem azt mondani, hogy a felszólalás reám nem tartozik. Engedjenek meg azonban tisztelt barátaim, ha ahelyett, hogy a dolog lényegére nézve nyilatkoznám, csak azt mondom meg röviden, hogy miért nem nyilatkozom. Egyik, csak ezen esetre alkalmazható oka ennek az, hogy két hó óta távol lévén hazámtól, utazás közben olykor hosszasabb ideig nem is látva magyar hírlapot, nem vagyok, nem lehetek kellően tájékozva aziránt, mi mindent öleltek fel a különböző irányú felszólalások s igy nyilatkozatom valószínűleg nem lehetne kimerítő, s e miatt félreértésekre adhatna alkalmat még azoknál is, kik teljes ben a fidessel olvasnák soraimat. A másik és pedig átalános természetű és fő oka az, hogy szerintem épen azoknak, kik vezéri minőséggel tiszteltetnek meg, ha csak halaszthatatlan, égető szükség nem kényszeríti — miről most szó sem lehet — nem helyes és nem szabad a párt követendő eljárására nézve hírlapilag nyilatkozniok, előbb mint ezt a párt értekezletén tették volna. Átalában azt gondolom, hogy elég mondatott már e dologban arra, hogy pártunk minden tagja gondolkozhassék felette az országgyűlés legközelebbi összejöveteléig. Akkor egy mielőbb tartandó pártértekezleten lesz helye megbeszélni, mi legyen a párt eljárása a jövő ülésszak alatt, szemben az akkor szükségszerűleg fölmerülő fontos kérdésekkel. Ott kiegyenlíthetők az eltérések, azonnal felderíthetők a félreértések, melyek az elvekre nézve teljesen egyetértők között is fel szoktak merülni az egyes eljárási kérdésekben, míg a hírlapi nyilatkozatok természete ezt nem engedi. Ennek az értekezletnek bevárását tartom én kötelességemnek, ennek bevárására kérem tisztelt elvbarátaimat. Ezen értekezleten bizonynyal senki sem fogja akarni, hogy megváltoztassuk elveinket, de azért nagy és komoly tárgya lesz annak: figyelemmel a szerzett tapasztalatokra, figyelemmel a többi pártok helyzetére s figyelemmel főleg a közjó követelményeire megállapítani az eljárást, melyet követni czélszerű lesz azon kettős czélból, hogy elveinket vagy egészben, vagy ha részben is de a többinek feladása nélkül valósíthassuk, és hogy az országot a törvényhozási és kormányzati újabb csapásoktól — például a bankkérdés terén, de más fontos ügyekben is — megóvhassuk. Voltak egyesek és pártok a világon — remélem nálunk nincsenek ilyenek — melyek előtt e kérdések nem léteznek, melyek abban keresik a hazafiságot és az elvhűséget, hogy mindig ugyanazt és mindig ugyanazon módon hangoztassák, nem gondolva azzal, ha a tapasztalás meggyőzte is, hogy azon módon elveiket nem valósíthatják, hogy azon módon az ország sorsát nézetelleneik által mindroszabbá és roszabbá tenni engedik. Az ilyeneknek szerepe könnyű, s még e mellett ingadozással is vádolhatják azokat, kik a szerzett tapasztalatokon okulni, elveikvalósítását, ha egy után az nem sikerült, más után is megkísérteni tartják kötelességüknek s a haza ügyének jobbrafordítását, ha egy eljárási módon nem lehetett, máson is megkisérleni óhajtják. De ha könnyű ezek szerepe, a közjóra nézve gyümölcstelen is egyszersmind. Jerikó falai nem omlanak le ma már semmi kiabálásra ; az pedig, hogy mindig csak azon után akarjunk bevenni egy várat, amelyen már ismételve visszavezettünk, esztelenség, míg a czél elérésének módja megkerülni a sánczot, melyet bevenni nem tudtunk. A következetesség abban áll, hogy ne tegyünk le a szándékról a vár bevételére, vagy kép nélkül szólva, hogy ne tegyünk le elveink valósításának szándékáról, Várady Gábor beszéde választóihoz Técsőn, 1878. augusztus 31-én. Tisztelt választók! Az országgyűlés munkásságában hosszabb időre szünetelés állván be, csak kötelességemet teljesítem akkor, midőn önök közt tisztelt választók ! megjelenve, azon eljáráshoz híven a melyet 1861. óta mindig követtem, elmondom, parányi keretbe foglalva az országgyűlésen történteket, s fő vonásaiban kiemelem a nevezetesebb mozzanatokat. — Hogy csak most teszem ezt, annak, azt hiszem teljes igazolására fognak szolgálni azon, önök előtt is jól ismert, akadályok, amelyek családi és egészségbeli körülményeimnél fogva közbejöttek. A múlt évi szeptember 1-jére egybehívott országgyűlésnek komor tekintete volt. Már az 1869/72-iki országgyűlés vége felé történt események, a kormány részérőli erőszakolásai oly törvényjavaslatoknak, melyek az országban nem találtak viszhangra, ugyanazért az ellenzék kebelében a legnagyobb indignatiót költötték, s az ennek következtében alkalmazott párttaktika, magasra csapkodták a különben is izgatott szenvedély hullámait. Ilyen hangulatban váltak meg egymástól a képviselők. A bekövetkezett választási mozgalmak alatt és következtébe még magasabbra tornyosultak a hullámok, s az egyrészről gyakorolt erőszak, a másik részről természetszerűleg használt effentállás oly lázas izgalommá és sok helyütt a polgárok békéjét veszélyeztető kitöréssé fajult, hogy e szomorú jelenség a pártok közötti élet-halál tusán át alig volt egyébnek nevezhető. A jobboldal, a kivívott diadal mámorában, az ellenzék, a szerzett sok keserű tapasztalás nyomása alatt jelent meg az országgyűlésen, ezért volt természetes a komor tekintet, s várható a vihar kitörése. A felirati vita mindemellett elég simán folyt le a mely alatt különösen egy uj jelenség vonta magára a képviselőház figyelmét: báró Sennyey Pál beszéde. — Nevezetes volt e férfiú beszéde nemcsak annak belső becséért, hanem, és főleg a szónokra való tekintettel, mert a jobboldal egy kitűnő tagja a conservatív párt vezér-férfia beszélt, aki közvetlenül az alkotmányos minisztérium előtt az ország kormányának élén állott, a midőn bölcseségének, nagy tapintatának administratív tehetségének lovagias és tiszta jellemének kitűnő bizonyítékait szolgáltatta És e férfiú éles leczkét adott a kormánynak, úgy az igazságszolgáltatás, mint átalában a közigazgatás hiányos, hibás volta miatt. A kormánypárt nem egy híve döbbent meg e monumentális beszéden, mert látták hogy e férfi is maga egy hatalom, s ha nem az, még lehet arzá. Csupán azért említem ezt föl, mert e beszéd más alakot, más jelleget adott a jobb oldalnak. De ez alak, e jelleg is más változást nyert a Lónyay-kabinet bukásával, amely idő óta a jobb oldalon négy csoporttal találkoztunk: a párt zömével, tehát a szorosan vett Deákpárttal, továbbá a miniszteriálisokkal, aztán balról a Lónyay töredékkel, és jobbról azokkal, akik nyíltan, vagy titkon b. Sennyey felé tekintenek. A Lónyay-kabinet bukása ezenkívül nem hozott külsőleg észlelhető más változást, mint hogy Szlávy József lett a miniszterelnök, a többi miniszterek ,mind újra visszanyervén tárczáikat; mindaemellett megnyugvást hozott e változás a kedélyekbe, s mint a vizek istenéről mondja az ókori hitrege, hogy háromágú villájával kelle csak érintenie a vihartól felkorbácsolt hullámokat, azonnal lecsillapultak azok, aki éppen e változás után és következtében nyugalom, vagy legalább engesztelékeny, békülékeny szellem, s kellő higgadtság a képviselőházban, mit növelt Szlávy miniszterelnök rokonszenves lénye, humánus modora, tiszteletre, közbecsülésre méltó jelleme, amiért ő már akkor, midőn a kereskedelmi tárcát vezette, de sőt az azt megelőzött időkben is kedvelt egyéniség volt az ellenzék előtt. És előidézte e miniszterelnöki változás még azt is, hogy a Deákpárt az új kabinet megalakítása után saját táborában már kétfelé volt kénytelen arczot fordítani, a Lónyay-töredék és dr. Sennyey felé. Mindez tényezőül szolgált arra, hogy olyan közeledés történjék a pártok között, amilyennek 1867 óta még nem voltunk tanúi. És ez nem volt csekély nyereség a törvényhozási feladatok megoldása körül, főleg miután ez által a jobboldalnak az egész 1869/72-iki országgyűlés alatt túlnyomással uralgott s az ezen országgyűlés kezdetén is hasonló irányzattal fellépett többsége tetemesen megolvadt, s ezzel annak csalhatlan mindenhatósága megtört. És ez szerencsés fordulatnak mondható a haza ügyére nézve, mert sohasem üdvös dolog az midőn egy parlamenti párt túlnyomó nagy többséggel rendelkezik, ami még majd minden esetben zsarnokságra, elbizakodottságra, az ellenvélemény kicsinylésére, — ebből kifolyólag tespedésre vezetett. Sok hiánya van az 1867-iki kiegyezésnek, de mind e hiányok daczára sokkal közelebb lehetett vola jutni a hazánk államisága, függetlensége iránt kitűzött czélhoz, ha a jobboldal nem érezte, nem éreztette volna túlnyomó hatalmát, és egyszermásszor kénytelen lett volna az ellenzék jogos és méltányos követelései előtt meghajolni. Ezért mondom, hogy a jobboldal túlnyomó ereje nagyobb hátrányára volt“közügyeink előhaladásának, czélszerű fejlődésének mint maga a kiegyezés is, mert ahelyett, hogy a kiegyezés által elfoglalt álláspontot szilárdul megtartotta volna mindaddig, mig egy lépéssel való elhaladásra újabb alkalom nyílik, — még ezen térből is feladott, mint feladta p. p. az 1867. 12. t. sz. által is biztosított magyar hadsereget. — A változás erélyének s a gyakori hullámzásnak kitett csekélyebb többséggel szemben mindez bizonynyal máskép és kedvezőbben fogott volna történni. Ennyit a pártok életéről s az azok közötti viszonyokról. Ami már most az országgyűlés mukásságát illeti, ezt az 1873. évi költségvetés tárgyalása aránylag legtöbb ideig vette igénybe. Erős támadásoknak volt kitéve a költségvetés és pedig úgy a balmint a jobboldalról, mert bár ij volt az azt védelmező kormány, de legnagyobb részint a régi miniszterekből állott az, s különben is úgy tekintette a ház a költségvetést, mint a Lónyay-kabinetről maradt örökséget. Épen a szempontból és részben az idővel gazdálkodás érdekéből történt az, hogy az 1874-iki költségvetés már csak átfutva, úgyszólván tartózva tárgyaltatott. De talán még az erre fordított csekély időt is kár volt pazarolni, miután a fedezetre vonatkozó előirányzat nem jön előterjesztve, és most, a folyvást tartó pénzválságnál az ország igen sok részében kedvezőtlenül sőt több helyütt egészen soványan eredményezett aratással az ebből származó szükségnél s az adófizetés csaknem teljes megakadásánál fogva bizonynyal nem nyújthat a kormány a jövő évi fedezetre nézve valami kedvező kilátást, sőt még a folyó évi, már megszavazott fedezet is nagyon kétessé válik a jelen , valóban szomorú helyzetben, amelyeket előidézett a többek közt az is, hogy a kormány 6 év lefolyása alatt egy önálló nemzeti bankot sem tudott megalkotni, ami pedig a nemzeti önállóság első létfeltétele. Mindez feljogosít engem arra a feltevésre, hogy a jövő évre már megszavazot szükséglet tüzetes újabb bírálat alá fog kerülni és így az ennek tárgyalására a múlt júniusban fordított munka — hiú munka volt. Mit végzett még ezenkívül az országgyűlés az első teljes ülésszak alatt, s a megkezdett másodiknak egy részében, azt önöknek tisztelt választók röviden elmondhatom. A törvények számát tekintve: nagyon sokat, azoknak csupán belbecsét nézve: keveset Az első ülésszak múlt évi részében 23 törvény alkottatott, amelyekből három nevezetes törvény domborul ki. A honvédségi Ludovica-akadémiára, a kolozsvári tudományegyetemre és Budapest törvényhatóság alakítására, rendezésére vonatkozó törvények. És ha itt még megemlítem az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálatra, s Portugalliával a kereskedelemre és hajózásra nézve kötött szerződéseket, továbbá a Győr-, Sopron-, ebenfurti- és Sopron-, Pozsony-, Lomdemburg-, vágvölgyi vasutak iránt alkotott törvényeket, úgy azt hiszem, hogy mindazt, ami nevezetes, megemlítettem. A többi törvény előlegezési hitelműveletekre, póthitel fedezésére, államkölcsönre, pénzügyi szabályok érvényben hagyására, a hadsereg és honvédség körébeni intézkedésekre a viselendő közterhek és fedezendő államkiadások iránt a kormánynak adod meghatalmazásra, s ezekhez hasonló, az organikus munkálat keretébe nem illő apróbb tárgyakra vonatkozik. E folyó évben az első ülésszak végső, s a megkezdett második ülésszak első részében, ha jól emlékezem 32 törvény alkottatott. Ezek közül ki kell emelnem a jövedelmi és személykereseti adó némely részének módosítását, és sajnálattal kell megemlítenem a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvény oly módosításait, amelyek álta e különben is súlyos adónem magasabbra emeltetett, pedig alig van nagyobb igazságtalanság a mi adórendszerünkben, mint épen az, hogy az állam az igazságszolgáltatás címén, sőt ennek rovására — nyerészkedik. Ki kell még emelnem az oly sok vajúdáson és keresztül-kasul módosítgatáson át ment törvényt — a telepítvényesekről, továbbá a magyar leszámítoló bankról szóló törvényt amely a jó ég tudja mikor lesz végrehajtható, — végül a magyar határőrvidék polgárosítására vonatkozó törvényt s ezzel kapcsolatos intézkedéseket. Az idegen államokkal kötött szerződésekből négy iktattatott törvénybe, Németországgal és Montenegróval a postára vonatkozólag, továbbá Belgiummal és Montenegróval a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadása iránt; s ha még itt felemlítem a „Vakok intézetéről alkotott törvényt, úgy azt hiszem semmi nevezetesebbet nem hagytam említés nélkül. És itt még egyet kell a képviselőház és évi életéből kiemelnem. — Ez Deák Ferencz beszéde a június 28-iki ülésen, azon alkalommal, amidőn Lükő Géza elvtársam indítványozta, hogy rászaltassék a kormánynak a rozsnyói püspökkel szemben követett eljárása, mint aki a pápa csalhatatlanságának dogmáját a királyi tetszvényjog megsértésével kihirdette. — Deák beszédének nem ezen conkrét indítványra vonatkozó része érdemel figyelmet és megemlítést, hanem az, amelyben a és épen az ezen elvekhez következetes ragaszkodás parancsolja a módoknak a körülmények szerinti megválasztását. A módok ezen megválasztása mint mondom, ama pártértekezlet feladata lesz; várjuk be azt türelemmel s ne engedjük elleneink üres lövöldözése, titkos minái és ingerkedése által csak egy perezre és csak látszólag is megzavartatni magunkat. Tisza Kálmán: „ A kormány, mint a „P. N.“ hallja, nagyobbszerű útépítéseket fog elrendelni, mint „Ínséges“ munkát, s ezenkívül tárgyalásokolytattatnak nagyobb menyiségű ausztráliai búza és rozs megvételére, mely vetőmagut fog az Ínség által sújtott vidékeknek adatni. A szerb patriarchátusi administrátor, Gruics Nikanor püspök Karloviczről tegnap este Budapestre érkezett. Útjának ezér ja, mint a „P. N.“ értesítik, a szerb egyházi ügy rendezését illeti. A kormány mielőtt e tekintetben döntő lépésre határozná el magát, tisztában kíván lenni a püspöki karral, hogy az egész eljárás, amennyiben lehető, úgy a már jóváhagyott szabályrendeletekkel, mint az itt mellőzhetlen canoni tételekkel észhangzásba hozattassék; miután a mai szerbegyházi zavarok főkut forrása épen abban gyökerezik, hogy ez utóbbi tekintetet a volt patriarchatusi adminisztrátor Sztojkovics püspök figyelmen kívül hagyá, miáltal utóbb nemcsak egyházának, de a kormánynak is sok bajt okozott.