Ellenőr, 1873. szeptember (5. évfolyam, 201-224. szám)

1873-09-03 / 202. szám

Előfizetési árak Kilesz éne . . 20 írt. — kr.­­ Évnegyedre . . 5 írt. — kr. Félévre . . 10 . — „ Egy hónapra . 1 n 80 a Egy’íM szám ára 10 krajzzár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-attva 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nam tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn a ünnepre következő napon A lapot illető reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor­ utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, n.Idor-utcza 0. sas. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bálvány-utcza 9. sz. alá intézendők. 202. szám. Budapest, szerda, szeptember 8. 1873. V. évfolyam. Közleke­d­­és. R (reggel) jelenti az időt éjféltül délig, E (este) déliül éjfélig. Bécs gyorev. ind. 3. 15 E. 11. —E. Pest gyors. Ind. 7.10 E. 2.26 . Pest érk. 10. 5 E. 6.35 B. Bécs érk. 2.121&JbgSt. Butár vonatok a gyor­shaj­ózás alatt. Hétfő, esti t., Szomb. Hétfi­. Szerda^ Péntek. Bécs ind. 1.40 E. Bib­las ind. 2.10 B. Fest érk. 8.21 E. Pest ®­ind. 8.41 E. „ iff V« Bázmn« érk. 6.60 B._______B^CS érk. 7.S2 B.----------------------­Bécs tad7~8T«B. 8.20 'E. Brtszias ind. B.O11B. 8.30 E Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 1­» . Pest érk. 6.66 E. 6.06 B. Szagod „ 1­61 B. 1.16 E „ Ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.2 „ Czegléd „ 9.33 „ 9.36 . Fest. érk. 8.12 „ 7.49 „ Szeged „ 1.31 B, 1.41 E. „ ind. 9.16. ¤ Temesvár ind. 6.19„ 6.30 írk. Pozsony , *•*» ®­Bázias érk. 8.46 „ 10.29 Béé* érk. 6.09 „___ Valii dny ind 8.21 E. Fer.jSmo» ind. 8.26 B. Perjftmos ér k. 6.06 „ . Talk dny érk. 11-10.____— ind. 7.4 RT 5.110 E. |S«.­FelU?rv.ind. 10.18 B. 12.23 R. OrT " 11.64 ., 10.05 . m.Sz»ny „ 2 «E. S.5 . ITi-Szöny .. 1.22 B. 11.13 „ ITy‘­r „ *­19 „ 5.13 „ »L-FeWrVa érk. 6.53 2.P0 R. ReCS________érk. 7.50 „ 8.44 „ Bah­a" ind. 7.15 B. 10.58 B. 9.4­6R ITrteát ind. 7.~E.M.10 B.­­Sz -Fehérv.érk.9.17 . 2.33 B. U.54R Itotea „ 1.« » Kanizsa 1.47B. 11.39.. 4.43 .­­Sz.• Fehérv.„ 6.17 3 68 B. 1-|?K Triest érk. 8.26 B. — 7.61 E Buda érk. 8.17 „ 6.06 B. 4.66 . Kanizsa ind.10.56 E 6.48 B 2.16 E.­­Kies ind. 7.15 B. 11.16 E 7.48 E. Sopron . 5.88 El. 45 E 7.40 B. Sopron „ 0.63 „ 8.40 B. 11.1» . Bécs érk. 9.8 B 4.50 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 B. 4.37 K. «"­Fellé»"»' ind. 9.37 B. 3.13 E | Oyanafalva Ind. 6.20 B. 12.66 E. Kie-Czell „ 3.12 B. 9.30 „ |Szombathely „ 8.61 , 6.31 „ 8o mbathely - 6.36 „ 3.01 .. Kis-s­zell » 11.25 „ 9.07 ^ eyanafalva érk. 9.30 „ 6.35 E. R*.-FeliAev. érk. 6.07 B. S.10 B. "CvéSe ind. 7.24 B. 12.12 E |Szr.TMl»ad­lelyind. 8.61 B.12.09 E KP-Czell . 11.45 „ 3.12 E iTtin-Czell „ 11.81 „ 8.30, Szombathely érk. 2.10 R »02. «.v«r__________érk. 2.00 E. 6.61 , y&k&nv "ind.'"3.68 E. 0.30 1­. I Hik­olyvdr. ind. 6.18 B. 6.18 E. ZliTéb érk. 7.20 „ 11.58 F.J Zágráb érk. 7.7 , 7.40 „ ind. 8.28 , 8.S3 R. í „ ind. 8.17 . 9.20 KftrolyvAr. érk. 10.17 E. 10.19 B gfifcHiiy érk. 11.44 B. 2.37 E. Rxtsiek Tnd. 5.58 B. 6.43 E. Steinbritek ind. 4.— B. 4.40 E. Zágráb „ 8.10 B. 7.50 E 7 Aí’ráb „ 7.63 B. 8.18 E. Rleinb­ritek érk. 10.54 E. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 B. 9.41 E. '/fiSiftílv ind. 80 B. 4.18 E. illdttaszék iád. 3.37 B. 3.25 B. BititIIszék­ érk. 12.32 B. 6^15 B. ?-'liftny érk. 11.35 „ 2.27 B. K"ASr*iST5d:"" b7i8 B. SÄTb. IMoDAes ind. 6.20 B. 6.00 B. Z*kány 6 21 .. 4.03 .. Zákány „ 12.35 B. 3.07 B. Matives érk. 12.80 B. 12.20 B. Kanizsa érk. 1.21 „ 1.19 „ Villány ind. 11.32 B 12.E IV.. Vftrart Ind. 9.11 B5 5 E Eszék­i érk. 1.14 B 2.19 E Szeged » 7.35 B 12.8 E ind B00 ES.00B Eszék érk. 11.20 B 10.23 B Szeged ind. 8.34 B 5.15 E , •"_*• 6.35 B 10.65 B 11.­Ti­rnai érk. 9.10 B 7.15 E _ V Hitiny érk. 7.17 B 1.11 B____. Pest ind 7.SO B. 6.26 E. Kassa ind. 4.20 B. 6.81 B 0,00 E Czegléd „ 10.18 * 8.65 Miitolcz „ 7.49 „ 1.66 E9.60 r Szólnok 11 22 . 9.68 .. ilebreez. , 12.47 E 10.34 ., P­­I.adény I S .01 E. 12.66 B. ' , l­adány „ 2.25 „ 12.87 B J»ebree*.'„ 3.12 .. 2.62 „ Rzalnok n 4.45 „ 4.44 „ Mi*kolez „ 10.40 .. 7.56 ., 2.06 E (Vegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 8.22 71 12.18 E 5.62 „ Pest érk. 8.31 , 8.45 ,________ Rzonibili ind Ti.12 B. 10.37 E. ITemesrftr ind. 8.65 B. 5.29 E. Arad . 4.35 B. 6.23 B. ^rzd „ 12.26 E. 9.04 Temesvdr érk. 7.01 „ 8.49 „ rizolitok „ 4.54 „ 4.17 B. pLl/arrV*«i ink­. 2.35 E. 1.28 B. IV.-Vf Pali ind. 11.22 B. 9.05 E. 5V"-Tl»r»ll érk. 4.47 , 4.06 „ [F.-T.nalltwy érk. 1.23 E. 11.44 „ Arad - Índ7 4^20 E. 6.44 B. |vi.-TftsÄvhely ind. 7.15 B. 10.02 E Piski „ 10.39 „ 2.80 E. TOris „ 1.30 E. 2.50 R «V .FollértSr érk. 9.45 B. 6.00 E. .« f .-FehérvAr érk. 2.20 , 3.29 „ ind. 1.05. 11.S2 R „ „ ind. 10.20 B. 4.00 „ Tevie , 2.34, 1.12 E. Piski .. 1.13 E. 6.10, vt.­VAsstrhely érk. 6.10 , 6.52 „ (Arad érk. 8.20 „ 11.46 , Pisili ind. 2.60 E. |Petr«ZS«k­y ind. 7.20 B. iIr*_/Ni­ ny érk. 7.40 r __| Fi«ki_____ érk. 12.7 B.________ Tiivis ind. 2.14 B. 1.45 B. |S'»g»esVÍP ind. 9.47 E. 6.80 B. Sejtesvízi érk. 0.29 „ 7.39 „ Tövis érk. 2.20 B. 1.00 E. KUdHaims ind. 8.66 Bl '».40 E. jS­eben ind. 6.40 B. 3.40 E. Kzeben érk. 9.6 „11.40 TUs-Féapns érk. 7.1,o „ 5.85 .. V -Vírl jld ind 6.17 K. 5.— R. IBoroueer W. 4.20B 10.SOR K­rrinzsvni érk. 10.56 .. T. 0 „ 'A .Vltrail érk. 10.56 „ 8.82 B. Pest 15a.Ts'’s»KrTl.«0B. 9.02 B. IBtitka ind. 1.18B. 8.62 B. Hatvan ., 2.48,, 1.50 B. 5.36 B. S.­Varján „ 9.02„ 1.86 B. 8.06 B. S.'Tarján „ 4.32 „ 4.00 ,, 8.60 érk. !Hatvan' „ 10.68,, 4.00 „ 5.40 „ f?fiiba ,, 12 32 ,, 2.05 B. Fest érk 12.51 B. 6 43„ 8.50 Fest ind. 7.82 B. 10.35 E 5 28 E­­ Wi'sk'nlez ind. 7.36 B 10.20 E 9.00 B Hatvan érk. 8 33,, Hí (Van érk. 4.35 B . „ ind. 9.60 „ 1.85 R. 11 02B ! „ ind. 11.07,, 8.21 B 7.55F, Miskolcz érk. 1.26 E 6.80 „ 6 42 B Pest érk. 1.07 E 6.10,, 9.05,, VÁmos-G­. örk ind. 2.40 B 10.42 B Gyöngryös ind­­.21 E 9.28B Kyöngyös érk. .3.15 ,, 11.12 ,, Yilmos-Ciyörk érk. 1.50 ,, 9.53 ,,­­AllOrty ind. 9.30B 12.«#B4 21B |B*eP ind. 10.52 B 11.29 B 8.03R F.ger érk. 10.00 „ 12.30 „ 6.01 „ .P. ■ Ahimy érk. 8.52 „ 12.08 B 3.42 , Viiskolcz ind. 7.45 B. ind.5.1­9 B. K­ánrévi ind. 3.45 B. ind. 6.50 E. Bftikréve érk. 10.39 ,, érk. 7.62 „ .31 Islioley érk. 6.16 ,, érk. 9.44 „ Kassa ind. 6.00 B. 5.39 B. jölerberg ind. 8.25 E. 7.00 B. Hutka „ 3.28 E. 8.00 B.­­Butka „ 2.12 B. 4.00 E. Slik­ebersz érk. 7.30 3.00 E. Kassa érk. 5.00 E. 3.00 B. ,4 l»os ind. 7-00 R 3.00 R 7.00 E. lEjperjes ind. 1.25 R 5.30 B 2.47 E. Elterjes érk. 7.45 „ 3 46 „ 8.16 „ A m­ás' érk. 2.10 „ 6.15 „ 3.22 „ ‘jgerencs ind. 8.55 B. 3.59 E. |Kis*ányh­láza ind. 12.47 E. 9.43 R. S.-A.-Ujhely ,, 10.51 „ 6.82 „ Csap ,, 4.15 ,, 1.86 Csap ,, 12.56 E. 8.26 ,, S.-A.-Ujhely ,, 6.03 ,, 8.50 „ Királ­yh­áza érk. 4.13 ,, 12.10 R. Sxerenses érk. 7.45 ,, 5.86 S.-A.-lJjjliely ind. 4.42 R. IHomomia ind. 1.26 E. fiom­onna érk. 11.10 E.­­S.-A.-U.­Il­ly érk. 5.33 ,, r gvíír ind. 11.18 R. 2.2­7 E. M­.yiregyli Axa ind. 6.00 R Csap ., 1.06 E. 3.15 „ |Cs£,p „ 12.48 E 4.85 E N,Vil*epryhrtza érk. 6.26 „ j UmpiTor érk. 2.04 „ * 5.53 , Batyu ind. 1.40 E.­­Munkács ind. 12.06 E. Munkács érk. 4.51 ,, l Utyu érk. 1.17 „ nobreczen ind. 3.12 R 4 18 E. I Szigeth ind. 1.09 R. 9.81 R, Királyháza ind. 10.47 R 4.13 E 9.42 érk. Királyháza ,, 4.85 ,, 4.28 E, ávk. 1.56 E 7.12E 6»— IBcbreczcn érk. 11.50 ,, 9.36 E rály távolléte alattt Humbert trónörökös fogja a kormányt vezetni, mig Canselli a minisztertanács elnökségét veszi át. — Azon hir, amely szerint a miniszterelnök s a belügyminiszter közt administra­tív kérdések miatt viszály támadt volna, — telje­sen alaptalan. — A nagy hőség miatt a pápa az adni szokott kihallgatásokat megtagadta. Konstantinápoly, szept. 2. Ignatieff tábornok szabadsággal Krimbe utazott. — Rashid pasa a külügyek minisztere, a czár üdvözlésére szintén Krimbe megy. Belgrád, szept. 2. Mizstovics, hírneves nem­­zetgazdász, pénzügyminiszterré neveztetett ki. New York, szept. 2. Kentucky államban oly hevesen ütött ki a cholera, hogy minden beleeső meghal. New­ York, szept. 2. Nagy mennyiségű hamisí­tott vasúti részvények kiadásáral foglalkozott tár­saságot fedeztek fel még ideje­korán. Bécs, aug. 2. (Zárlat.) Hitelrészvények 241.50 Magyar földhitelintézet —. Angol-magyar —.—. Anglo-austria 189.50 Magyar hitelrészvény —. —. Franco-magyar —.— Váltóbank —.—. Napoleondor 8.88—. Államvasút 837.— Lombardok 178.50. Galieziai 220.50. Tramway 249.— Magyar sorsjegyek —.—. 1860 dik 101.50. 1864­ diki 134.50 Magyar jutalomjegy —. Hitelsorsjegy 173.50. Arany 5.38. Frankfurt 93.70. Párisi hitel —.—. Járadék 70.25. Ezüst 105.10 London 111.30. Török sorsjegy 62.— Minicipális bank —. Bécs, szept. 2. (Hivat, zárlat.) Magyar földteherm. köt­vény 77.—. Salg -Tarján —.—. Magyar hitel 136.—. Ma­­gyar záloglevél 81 —. Erdélyi - .—. Magyar keleti vasút 72.—. Magyar sorsjegy 81.50. Tiszai vasút 204.50. Magyar­­kölcsön 97.80 Angol-magyar 61 —. Franco-magyar 25.50 Alföld 155.—. Magyar északkeleti vasút 126.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 70.—. Porosz -pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 61.25. Török —.—.­Minicipális 36.—. TÁVIRATOK. Bécs, szept. 2. Az „Oest. Correspondent ér­tesülése szerint az orosz király e hó 20-ikán nyolcz napig tartandó látogatásra ide készül jönni. Bécs, szept 2. A „Pressernek írják Rómá­ból, hogy odaérkezett porosz sürgöny nem taná­csolja a spanyol köztársaság elismerést, mivel at­tól lehet tartani, hogy ennek ellenében Orosz-, An­gol- és Francziaország, valamint Amerika don Car­­losnak hadviselő fél gyanánt leendő elismerését fognák követelni. Bécs, szept. 2. A „N. Fr. Presser ”-nek írják Londonból, hogy Paray le Monial-ba 120 pap za­rándokolt; a búcsujárók közt 180 nő és 340 férfi van, a hajó a pápai és angol lobogókat s egy szent szivet hord. Pozsony, szept. 2. A belügam­iniszterima Po­­zsony város két millió forintnyi kölcsön felvehetését határozottan megtagadta : újabb folyamodás benyujt­­hatásának útja nincs elvágva. Páris, szept. 2. A „Rappel“ jelenti, miszerint Thiers-t Nancyban a környékbeli köztársaság-párti képviselők fogják fogadni ; tiszteletére ott diszla­­komát rendeznek, amelyhez Elszász és Lotharingia városai és községei küldötteket fognak menesztelni. Páris, szept. 1. Az orientalisták nemzetközi kongressusa ma nyittatott meg. Japán párisi kö­vete — Sameshima Naoumba — elnökké választa­tott. A megnyitáson Angolország, az Egyesült­ Álla­mok, Szászország, Baden, Luxemburg, s más or­szágok küldöttei jelen voltak. — Broglie herczeg Abarruza spanyol követet szombaton fogadván hi­vatalosan, ez vele a spanyol érdekek felől ársal­­gott, kéré, hogy a két állam között eddig fennál­lott jó viszony ezután is fentartassék, valamint ezért a madridi kormány köszönetét is kijelentette. Berlin, szept. 2. A győzelmi emlék ma a csá­szár, a trónörökös, Bismarck, a tábornokkar a mi­nisztériumok, a testőrsereg, s a künnállomásozó csapatok küldöttjeinek jelenlétében nagy s tetszé­sét nyilvánított közönség előtt lepleztetett le. A császár, a koronaherczeg, és Bismarck mindenütt lelkesedéssel fogadtattak. Berlin, szept. 2. A győzelmi emlék leleplezése alkalmával tartott diszlakomán a császár legelőször a közelebbi háború áldozatainak emlékére emelt pohat, azután az áldozatkész népet élteté vissza­pillantván a felszabadító s a legutóbbi dicső harcz alatt előfordult fényes tettekre, végül a magas szívességeket s a dusteljes hadsereget köszönte fel. Róma, szept. 2. Minghetti és Visconti Venosta — hir szerint — a királyt Bécsbe kísérik. A ki­ NEMZETI SZÍNHÁZ. Megrövidítve: R a b a 9 a s. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Sardou; fordította Deák Farkas. Kezdete 7 órakor. Ostende, aug. 28 án. Csak tegnap jött egy barátom szíves­sége által tudomásomra a Debreczenben tartott pártértekezlet eredménye s azon vezérezik­, melyet a „Debreczen“ czimű lap Cons­tans álnév alatt azt követőleg közölni jónak látott. Az elsőnek természetesen csak örül­hetek, csak nevelheti az bennem a kö­telezettség s a hála érzetét, melylyel debreczeni t­­ervrokonaimnak különben is tartozom; az utóbbira pedig részletesen szó­lam egyátalában nem tartom szüksé­gesnek. Hogy sok ember szemében szálka va­gyok, azt régen tudom; sajnálom, de róla nem tehetek s így nem lephet meg, ha is­mét egy újabb oldalról intéztetik ellenem, bár most még sok túlságos dicséret által takargatva is, alattomos támadás és gyanú­sítás. Hogy azok, kik a balközép párt felbom­lására törekszenek, szeretnék azt összeveszí­­teni egy oly emberrel mint Csernátony, az természetes. Hogy erre még büszkeségem és hiúsá­gom felidézését is megkísérlik, lélektanilag az is kimagyarázható. Sok ember, ha természetesen nem vall­ja is be, érzi, hogy tetteit mindenekelőtt és mindenekfelett a sértett büszkeség s a hiúság vezeti; ezek azután azt hiszik, hogy ez másoknál is így van. Csak hogy csalódnak mégis igen sok­szor, csalódnak jelesen a jelen esetben is. Hogy mily lelkiismeretesen a lett dolgok­hoz, az igazsághoz ragaszkodva írta czikkét Constans úr, arra példa azon csekélység, hogy engem állítva a kissingeni névtelen levél írójának, a levelet úgy tünteti föl, s úgy következtet aztán abból, mintha az, Csernátony czikkeinek megjelenése után íra­tott volna, holott csak a dátumokat kell összehasonlítani és kitűnik, hogy ama czik­­kekből alig volt egy is még az „Ellenőr“­­ben, és bizonynyal nem lehetett egy sem is­meretes Kissingenben, midőn ama levél íratott. Különben ezt csak a czikk hitelre ér­demes voltának jelzéséül hozom fel s nem azért, mintha érte neheztelnék, mert tessék az Constans urnak vagy nem, a­nélkül hogy ezzel azt mondanám, hogy Csernátonyval az utolsó pontig egyetértek, ha írni akar­tam volna, vagy akarok a jövőben az „El­lenőr “-be, teendem azt épen úgy, mint teszem ma, mert Csernátonynak nemcsak hazafisága, de elvhűsége is felül áll szememben minden kételyen. Egyébiránt aki azt akarja kimutatni, hogy Csernátony elhagyta elveit, azon gya­nút ébreszteni fel, hogy én is azt tettem vagy akarom tenni, az természetesen nem akadhat fel azon, hogy valótlanságot állít­son, mert hiszen, ha fennakadna, úgy meg sem tudna indulni bizonyítgatásaival. És most végeztem is ama czikkel. Eljá­rásom, tetteim nyíltak voltak mindig, azok lesznek ezentúl is; a múltról ítélhet,­­ a jö­vőről fog ítélhetni mindenki, és én tudom, hogy debreczeni elvrokonaim, kikre ama czikk leginkább látszik számítva lenni, tet­teim, nem az ellenem szótt gyanúsítások alapján fognak felettem ítélni, valamint fog átalában minden józan ember, ki a közügyekkel foglalkozik. Miután már tollat ragadtam, kell hogy reflectáljak egy-két valódi elvrokonom fel­szólalására annyiban, a­mennyiben ők a balközép vezéreit unszolják a nyilatko­zásra. Teszem ezt, mert miután évek óta oly szívesek a párt tagjai, hogy engemet is a vezértagok egyikének tekintenek, álsze­rénység volna tőlem azt mondani, hogy a felszólalás reám nem tartozik. Engedjenek meg azonban tisztelt bará­taim, ha a­helyett, hogy a dolog lényegére nézve nyilatkoznám, csak azt mondom meg röviden, hogy miért nem nyilat­kozom. Egyik, csak ezen esetre alkalmazható oka ennek az, hogy két hó óta távol lévén ha­zámtól, utazás közben olykor hosszasabb ideig nem is látva magyar hírlapot, nem vagyok, nem lehetek kellően tájékozva az­iránt, mi mindent öleltek fel a különböző irányú felszólalások s igy nyilatkozatom va­lószínűleg nem lehetne kimerítő, s e miatt félreértésekre adhatna alkalmat még azok­nál is, kik teljes ben a fidessel olvasnák so­raimat. A másik és pedig átalános természe­tű és fő oka az, hogy szerintem épen azoknak, kik vezéri minőséggel tisztel­tetnek meg, ha csak halaszthatatlan, égető szükség nem kényszeríti — miről most szó sem lehet — nem helyes és nem szabad a párt követendő eljárására nézve hírlapilag nyilatkozniok, előbb mint ezt a párt értekezletén tették volna. Átalában azt gondolom, hogy elég mondatott már e dologban arra, hogy pár­tunk minden tagja gondolkozhassék felette az országgyűlés legközelebbi összejöveteléig. Akkor egy mielőbb tartandó pártér­tekezleten lesz helye megbeszélni, mi legyen a párt eljárása a jövő ülésszak alatt, szemben az akkor szükségszerűleg fölmerülő fontos kérdésekkel. Ott kiegyenlíthetők az eltérések, azon­nal felderíthetők a félreértések, melyek az elvekre nézve teljesen egyetértők között is fel szoktak merülni az egyes eljárási kérdé­sekben, míg a hírlapi nyilatkozatok termé­szete ezt nem engedi. Ennek az értekezletnek bevárását tar­tom én kötelességemnek, ennek bevárására kérem tisztelt elvbarátaimat. Ezen értekezleten bizonynyal senki sem fogja akarni, hogy meg­változtassuk elveinket, de azért nagy és komoly tárgya lesz annak: figyelem­mel a szerzett tapasztalatokra, figye­lemmel a többi pártok helyzetére s figye­lemmel főleg a közjó követelményeire meg­állapítani az eljárást, melyet követni czél­­szerű lesz azon kettős czélból, hogy elvein­ket vagy egészben, vagy ha részben is de a többinek feladása nélkül va­lósíthassuk, és hogy az országot a törvény­hozási és kormányzati újabb csapásoktól — például a bankkérdés terén, de más fontos ügyekben is — megóvhassuk. Voltak egyesek és pártok a világon — remélem nálunk nincsenek ilye­nek — melyek előtt e kérdések nem léteznek, melyek abban keresik a haza­­fiságot és az elvhűséget, hogy mindig ugyanazt és mindig ugyanazon módon han­goztassák, nem gondolva azzal, ha a ta­pasztalás meggyőzte is, hogy azon módon el­veiket nem valósíthatják, hogy azon módon az ország sorsát nézetelleneik által mind­­roszabbá és roszabbá tenni engedik. Az ilyeneknek szerepe könnyű, s még e mellett ingadozással is vádolhatják azokat, kik a szerzett tapasztalatokon okulni, elveik­­valósítását, ha egy után az nem sikerült, más után is megkísérteni tartják köteles­ségüknek s a haza ügyének jobbrafordí­­tását, ha egy eljárási módon nem lehetett, máson is megkisérleni óhajtják. De ha könnyű ezek szerepe, a közjóra nézve gyümölcstelen is egyszersmind. Jerikó falai nem omlanak le ma már semmi kiabálásra ; az pedig, hogy mindig csak azon után akarjunk bevenni egy várat, a­melyen már ismételve visszavezettünk, esztelenség, míg a czél elérésének módja megkerülni a sánczot, melyet bevenni nem tudtunk. A következetesség abban áll, hogy ne tegyünk le a szándékról a vár bevé­telére, vagy kép nélkül szólva, hogy ne tegyünk le elveink valósításának szándékáról, Várady Gábor beszéde választóihoz Técsőn, 1878. augusztus 31-én. Tisztelt választók! Az országgyűlés munkás­ságában hosszabb időre szünetelés állván be, csak kötelességemet teljesítem akkor, midőn önök közt tisztelt választók ! megjelenve, azon eljáráshoz híven a melyet 1861. óta mindig követtem, elmondom, parányi keretbe foglalva az országgyűlésen történ­teket, s fő vonásaiban kiemelem a nevezetesebb mozzanatokat. — Hogy csak most teszem ezt, annak, azt hiszem teljes igazolására fognak szol­gálni azon, önök előtt is jól ismert, akadályok, a­melyek családi és egészségbeli körülményeimnél fogva közbejöttek. A múlt évi szeptember 1-jére egybehívott országgyűlésnek komor tekintete volt. Már az 1869/72-iki országgyűlés vége felé történt események, a kormány részérőli erőszakolásai oly törvényjavas­latoknak, melyek az országban nem találtak visz­­hangra, ugyanazért az ellenzék kebelében a leg­nagyobb indignatiót költötték, s az ennek követ­keztében alkalmazott párttaktika, magasra csap­kodták a különben is izgatott szenvedély hul­lámait. Ilyen hangulatban váltak meg egymástól a képviselők. A bekövetkezett választási mozgalmak alatt és következtébe még magasabbra tornyosultak a hullámok, s az egyrészről gyakorolt erőszak, a má­sik részről természetszerűleg használt effentállás oly lázas izgalommá és sok helyütt a polgárok békéjét veszélyeztető kitöréssé fajult, hogy e szo­morú jelenség a pártok közötti él­et-halál tu­sán á­t alig volt egyébnek nevezhető. A jobboldal, a kivívott diadal mámorában, az ellenzék, a szerzett sok keserű tapasztalás nyomása alatt jelent meg az országgyűlésen, ezért volt ter­mészetes a komor tekintet, s várható a vihar kitörése. A felirati vita mindemellett elég simán folyt le a mely alatt különösen egy uj jelenség vonta ma­gára a képviselőház figyelmét: báró Sennyey Pál beszéde. — Nevezetes volt e férfiú beszéde nemcsak annak belső becséért, hanem, és főleg a szónokra való tekintettel, mert a jobb­oldal egy kitűnő tagja a conservatív párt vezér-férfia beszélt, a­ki közvetlenül az alkotmányos minisztérium előtt az ország kormányának élén állott, a midőn böl­­cseségének, nagy tapintatának administratív te­hetségének lovagias és tiszta jellemének kitűnő bizonyítékait szolgáltatta És e férfiú éles leczkét adott a kormánynak, úgy az igazságszolgáltatás, mint átalában a közigazgatás hiányos, hibás volta miatt. A kormánypárt nem egy híve döbbent meg e monumentális beszéden, mert látták hogy e férfi is maga egy hatalom, s ha nem az, még lehet arzá. Csupán azért említem ezt föl, mert e beszéd más alakot, más jelleget adott a jobb oldalnak. De ez alak, e jelleg is más változást nyert a L­ó­n­y­a­y-k­a­b­i­n­e­t bukásával, a­mely idő óta a jobb oldalon négy csoporttal találkoztunk: a párt zömével, tehát a szorosan vett Deák­párttal, továbbá a miniszteri­álisokkal, aztán balról a Lónyay töredékkel, és jobbról azokkal, a­kik nyíltan, vagy titkon b. Sennyey felé tekintenek. A Lónyay-kabinet bukása ezenkívül nem ho­zott külsőleg észlelhető más változást, mint hogy Szlávy József lett a miniszterelnök, a többi miniszterek ,mind újra visszanyervén tárczái­­kat; mindaemellett megnyugvást hozott e változás a kedélyekbe, s mint a vizek istenéről mondja az ókori hitrege, hogy háromágú villájával kelle csak érintenie a vihartól felkorbácsolt hullámokat, azon­nal lecsillapultak azok, aki ép­pen e változás után és következtében nyugalom, vagy legalább engeszte­­lékeny, békülékeny szellem, s kellő higgadtság a képviselőházban, mit növelt Szlávy miniszterelnök rokonszenves lénye, humánus modora, tiszteletre, közbecsülésre méltó jelleme, a­miért ő már akkor, midőn a kereskedelmi tárc­át vezette, de sőt az azt megelőzött időkben is kedvelt egyéniség volt az ellenzék előtt. És előidézte e miniszterelnöki változás még azt is, hogy a Deákpárt az új kabi­net megalakítása után saját táborában már kétfelé volt kénytelen arczot fordítani, a Lónyay-töredék és dr. Sennyey felé. Mindez tényezőül szolgált arra, hogy olyan közeledés történjék a pártok között, a­milyennek 1867 óta még nem voltunk tanúi. És ez nem volt csekély nyereség a törvényhozási feladatok megol­dása körül, főleg miután ez által a jobboldalnak az egész 1869/72-iki országgyűlés alatt túlnyomás­sal uralgott s az ezen országgyűlés kezdetén is hasonló irányzattal fellépett többsége tetemesen megolvadt, s ezzel annak csalhatlan mindenhatósága megtör­t. És ez szerencsés fordulatnak mondható a haza ügyére nézve, mert sohasem üdvös dolog az midőn egy parlamenti párt túlnyomó nagy tö­b­bséggel rendelkezik, a­mi még majd min­den esetben zsarnokságra, elbizakodottságra, az ellenvélemény kicsinylésére, — ebből kifolyólag tespedésre vezetett. Sok hiánya van az 1867-iki kiegyezésnek, de mind e hiányok daczára sokkal közelebb lehe­tett vo­la jutni a hazánk államisága, függetlensége iránt kitűzött czélhoz, ha a jobboldal nem érezte, nem éreztette volna túlnyomó hatalmát, és egyszer­­másszor kénytelen lett volna az ellenzék jogos és méltányos követelései előtt meghajolni. Ezért mondom, hogy a jobboldal túlnyomó ereje nagyobb hátrányára volt“közü­gyeink elő­­haladásának, czélszerű fejlődésének mint maga a kiegyezés is, mert a­helyett, hogy a kiegyezés által elfoglalt álláspontot szilárdul megtartotta volna mindaddig, mig egy lépéssel való elhala­dásra újabb alkalom nyílik, — még ezen térből is feladott, mint feladta p. p. az 1867. 12. t. sz. által is biztosított magyar hadsereget. — A változás erélyének s a gyakori hullámzásnak kitett csekélyebb többséggel szemben mindez bi­zonynyal máskép és kedvezőbben fogott volna történni. Ennyit a pártok életéről s az azok közötti viszonyokról. Ami már most az országgyűlés mukásságát illeti, ezt az 1873. évi költségvetés tárgyalása arány­lag legtöbb ideig vette igénybe. Erős támadások­nak volt kitéve a költségvetés és pedig úgy a bal­­mint a jobboldalról, mert bár ij volt az azt vé­delmező kormány, de legnagyobb részint a régi mi­niszterekből állott az, s különben is úgy tekintette a ház a költségvetést, mint a Lónyay-kabi­­netről maradt örökséget. Épen a szem­pontból és részben az idővel gazdálkodás érdeké­ből történt az, hogy az 1874-iki költségvetés már csak átfutva, úgyszólván t­a­r­t­ó­z­v­a tárgyal­­tatott. De talán még az erre fordított csekély időt is kár volt pazarolni, miután a fedezetre vonat­­kozó előirányzat nem jön előterjesztve, és most, a folyvást tartó pénzválságnál az ország igen sok részé­ben kedvezőtlenül sőt több helyütt egészen soványan eredményezett aratással az ebből származó szük­ségnél s az adófizetés csaknem teljes megakadásánál fogva bizonynyal nem nyújthat a kormány a jövő évi fedezetre nézve valami kedvező kilátást, sőt még a folyó évi, már megszavazott fedezet is nagyon kétessé válik a jelen , valóban szomorú helyzet­ben, amelyeket előidézett a többek közt az is, hogy a kormány 6 év lefolyása alatt egy önálló nem­zeti bankot sem tudott megalkotni, ami pedig a nemzeti önállóság első létfeltétele. Mindez feljogosít engem arra a feltevésre, hogy a jövő évre már megszavazot szükséglet tü­zetes újabb bírálat alá fog kerülni és így az ennek tárgyalására a múlt júniusban fordított munka — hiú munka volt. Mit végzett még ezenkívül az országgyűlés az első teljes ülésszak alatt, s a megkezdett máso­diknak egy részében, azt önöknek tisztelt válasz­tók röviden elmondhatom.­­ A törvények szá­mát tekintve: nagyon sokat, azoknak csupán belbecsét nézve: keveset Az első ülésszak múlt évi részében 23 törvény alkottatott, a­melyekből három nevezetes törvény domborul ki. A honvéd­ségi Ludovica-akadémiára, a kolozsvári tudomá­­ny­egyetemre és Budapest törvényhatóság ala­kítására, rendezésére vonatkozó törvények. És ha itt még megemlítem az osztrák-magyar Lloyd gőz­­h­ajózási vállalattal a tengeri posta­szolgálatra, s Portugalliával a kereskedelemre és hajózásra nézve kötött szerződéseket, továbbá a Győr-, Sopron-, ebenfurti- és Sopron-, Pozsony-, Lomdemburg-, vágvölgyi vasutak iránt alkotott törvényeket, úgy azt hiszem, hogy mind­azt, a­mi nevezetes, megemlítettem. A többi törvény előlegezési hitelműveletekre, póthitel fedezésére, államkölcsönre, pénzügyi sza­bályok érvényben hagyására, a hadsereg és hon­védség körébeni intézkedésekre a viselendő köz­terhek és fedezendő állam­kiadások iránt a kor­mánynak adod meghatalmazásra, s ezekhez hasonló, az organikus munkálat k­eretébe nem illő apróbb tárgyakra vonatkozik. E folyó évben az első ülésszak végső, s a megkezdett második ülésszak első részében, ha jól emlékezem 32 törvény alkottatott.­­ Ezek kö­zül ki kell emelnem a jövedelmi és személykereseti adó némely részének módosítását, és sajnálattal kell megemlítenem a bélyeg- és illetékekre vonat­kozó törvény oly módosításait, amelyek ált­a e kü­lönben is súlyos adónem magasabbra emeltetett, pedig alig van nagyobb igazságtalanság a mi adó­rendszerünkben, mint épen az, hogy az állam az igazságszolgáltatás c­í­­­m­é­n, sőt ennek rovásá­ra — nyerészkedik. Ki kell még emelnem az oly sok vajúdáson és keresztül-kasul módosítgatáson át ment törvényt — a telepítvényesekről, to­vábbá a magyar leszámítoló bankról szóló törvényt amely a jó ég tudja mikor lesz végrehajtható, — végül a magyar határőrvidék polgárosítására vo­natkozó törvényt s ezzel kapcsolatos intézkedé­seket. Az idegen államokkal kötött szerződésekből négy iktattatott törvénybe, Németországgal és Mon­tenegróval a postára vonatkozólag, továbbá Belgi­ummal és Montenegróval a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadása iránt; s ha még itt felemlítem a „Vakok intézetéről alkotott törvényt, úgy azt hiszem semmi nevezetesebbet nem hagytam említés nélkül. És itt még egyet kell a képviselőház és évi életéből kiemelnem. — Ez D­e­á­k F­e­r­e­n­c­z be­széde a június 28-iki ülésen, azon alkalommal, a­midőn Lükő Géza elvtársam indítványozta, hogy rászaltassék a kormánynak a rozsnyói püspökkel szemben követett eljárása, mint aki a pápa csal­­hatatlanságának dogmáját a királyi tetszvényjog megsértésével kihirdette. — Deák beszédének nem ezen conkrét indítványra vonatkozó része érdemel figyelmet és megemlítést, hanem az, amelyben a és épen az ezen elvekhez következetes ra­gaszkodás parancsolja a módoknak a körül­mények szerinti megválasztását. A módok ezen megválasztása mint mondom, ama pártértekezlet feladata lesz; várjuk be azt türelemmel s ne engedjük elleneink üres lövöldözése, titkos minái és ingerkedése által csak egy perezre és csak látszólag is megzavartatni magunkat. Tisza Kálm­án: „ A kormány, mint a „P. N.“ hallja, nagyobbszerű útépítéseket fog elrendelni, mint „Ínséges“ munkát, s ezenkívül tárgyalások­olytattatnak nagyobb menyiségű ausztráliai búza és rozs megvételére, mely vetőmagut fog az Ínség ál­tal sújtott vidékeknek adatni.­­ A szerb patriarchátusi admi­nistrátor, Gruics Nikanor püspök Karloviczről tegnap este Budapestre érkezett. Útjának ezér ja, mint a „P. N.“ értesítik, a szerb egyházi ügy ren­dezését illeti. A kormány mielőtt e tekintetben döntő lépésre határozná el magát, tisztában kíván lenni a püspöki karral, hogy az egész eljárás, a­mennyiben lehető, úgy a már jóváhagyott szabály­rendeletekkel, mint az itt mellőzhetlen canoni téte­lekkel észhangzásba hozattassék; miután a mai szerbegyházi zavarok főkut forrása épen abban gyö­kerezik, hogy ez utóbbi te­kint­etet a volt patriar­­chatusi adminisztrátor Sztojkovics püspök figyelmen kívül hagyá, mi­által utóbb nemcsak egyházának, de a kormánynak is sok bajt okozott.

Next