Ellenőr, 1873. szeptember (5. évfolyam, 201-224. szám)

1873-09-17 / 213. szám

lenzék magatartásának igazolására felhozott, szigorú államférfi­ szempontból nem lehet védeni. Dr. Ma­­kanecz azt gondolja, hogy a nemzeti párt főelvé­nek az engesztelhetetlenségnek kell lennie. Epen itt mutatkozott, hogy a radikalismus és a klerika­­lismusnak egy elve van, — a „non possumus“ — senkinek és soha sem engedni. A leghiányosb politika az, mely az engesztelhetetlenség elvén alapul. A horvát nemzetipártiak feladata csak most kezdődik; a kiegyezési törvény elfogadásával a horvát történelem egy szakasza befejeztetett, de új szakasz is keletkezett, s ezen új szakasz azon fehér lap, melyet tettekkel kell betölteni. A köz­igazgatás, az iskolák, a bíróságok, az utak, mind, mind igen rosz állapotban vannak, s óhajtjuk hogy most, mikor az államjogi vita kiegyenlíttetett, min­den párt pozitív serénységet fejtsen ki a haza életérdekei javára. — Ezen reményben gratulálunk horvát testvéreinknek, hogy sikerült nekik jogaikat uj szerződéssel biztosítani. KÜLFÖLD. Szeptember 16. — Franczia köztársaság. Génfből írják, miszerint a német birodalmi kanczellár, Bismarck herczeg, bizalmas tudakozódást tet Thiersnél, ha vájjon ez utóbbi nem volna-e hajlandó, most miután már Francziaország területe végkép felszabadult, a né­met császár által még 1871-ben neki szánt, de ekkor visszautasított kitüntetést, elfogadni. Thiers ismételve s köszönettel visszautassa a csá­szári kitüntetést, válaszul adva, miszerint ő tel­jesen megelégszik hazája elismerésével.­­ A fran­czia területnek kiürítése, mint az új franczia határ­szélekről írják, egészen olykép történt, mintha a német csapatok táborba szálltak volna. Minden hadtest a hozzá tartozó kocsikkal a legnagyobb rendben haladt előre. Az egyes csapatokat, mint háborúban szokás, most is lovasság előzte meg; a hadtestek párhuzamos vonalakban vonultak kifelé, mindenütt megelőztetve, mint csak hadviseléskor szokás hattagú csapatok által, melyek kezük­ben térképpel, portyázva keringtek a kivo­nuló hadtestek előtt s ott, hol az utak elágaztak, megjelölék azt, melyet a kivonulóknak követniük kellett, hogy igy senki el ne téved­hessen. Pedig e nagy óvatossági intézkedések mind feleslegesek valának, minthogy a német csapatok kivétel nélkül jól ismerék a vidéket, melyen átvonultak; azonban a németek béke ide­jén sem szokták elmulasztani az alkalmat, ha ma­gukat hadban gyakorolhatják. Franczia lapok ez alkalomból megemlékeznek az új hadi gyakorla­tokról, miket a német katonaság a háború óta naponta tenni szokott. Különösen feltűnik előttük, hogy a németek egy idő óta nagyon felkapták azon gyakorlatot, melynélfogva egy adott jelre egész hadtestek hassal földre terülnek s fekve maradnak, mig egy másik jel lábra nem állitja őket. Még gyanusabb szemmel tekintik a németek éji hadgyakorlatait; szerintük ugyanis a német katonaság erősen taníttatik éjjeli hadmű­veletekre, s a franczia lapok azt hiszik, miszerint, mint a németek eddig szokták, úgy legközelebb az éji h­a­r­c­­­o­l­á­s­i mód leend az, melylyel a németek ellenfeleiket legyőzni s a világot meglepni fogják, azért figyelmeztetik saját kormányuk.­­ A monarchisták t­zelmeit illetőleg egy párisi tudósító a következőket írja: „A fusi­­onista orl­anista táborban egy bizalmi bizottság alkotmánytervezeten dolgozik, mely, mielőtt a kamra elé hozatnék, Chambord grófnak fog előterjesztetni. Ha vonakodnék azt jóváhagyni és hozzájárulni, ez esetben a párisi grófhoz fognak fordulni, ki egé­szen magába szállt s kész mindenre hajolni, a mint azt nagyatyja 1830-ban oly mesterileg tudta tenni. Különben az orl­anisták Mac-Mahont ép úgy kezdik gyűlölni s félnek tőle, mint annak idejében gyűlölték és féltek Thierstől. Nem sokára Mac-Ma­­honnak szemrehányást fognak tenni, hogy miért nem fogta karon a párisi grófot s miért nem ve­­zeté Francziaország trónjára, amint ezt Thiers ellenében tevék. Egy fe­jedelmi család soha sem tűnt föl oly kicsinynek s önző parányiságban nem mu­tatott oly elvtelenséget, mint, az orleansok. Innen van az, hogy a napokban Versaillesban egy legiti­mista némi joggal mondható: Chambord gróftól függ királyságot vagy császárságot alapítani. Hogy egy legitimista a köztársaságot ignorálja, ez végre is ért­hető, de hogy az orleansokat kormányképteleneknek tartja a frohsdorfi zarándokolás után is, ez elég jellem­ző.“ Bazaine perének tárgyalása újabb hírek szerint mégis okt. 6-án fog megkezdetni és pedig Ver­­saillesban a Trinon-kastélyban. A kilátásba helye­zett por alkalmából fölmerült a czimkérdés. Aumah­ herczeg ugyanis azt követelte, hogy a per folyama alatt adják meg neki azt a czimet, mely őt mint a királyi család herczegét megilleti. Mac-Mahon azonban ezt nem engedő meg s a herczegnek meg kellett nyugodni, hogy „monseigneur“ vagy „al­tesse“ helyett egyszerűen „générai président“-nak szólittassék. — Thiers köszönőiratot intézett a bel­­forti mairchez, aki községe nevében a volt el­nöknek arany érmet nyújtott át. Az irat követ­kező: Maire­ur! Köszönöm önnek és kérem fe­jezze ki köszönetemet a községtanácsnak ama szép éremért, mely nagyon fájdalmas, de azért mégsem egészen vigasz nélkü­li időt, fog emlékembe visszavarázsolni, mert Belfort mienk marad és mi e területünket kivonhattuk az idegen jövevény kezé­ből Most hogy megint magunkban vagyunk, oko­san és bátran kell magunkat viselnünk, hogy a pártok igája alól kivonva magunkat, fentartsuk a kormányt, melyet mi mindnyájan conservativ köztár­saságnak neveztünk. Távol minden más kívánság­tól csak hazám boldogítása lebegvén szemem előtt, azt hiszem, most elfogulatlanul és józanul ítélhetem meg Francziaország helyzetét, és mint képviselő megmaradok azon politika mellett, melyet nem lehetett mint köztársasági elnöknek tovább követnem. Fogadja őszinte érzelmeimet az ön és polgártársai irányában. Thiers A. Spanyol köztársaság. Mint egy ma érkezett távirat jelenti, a kormány el van határozva szigorú és erélyes politikát követni. A hadsereg tényleges létszáma annyira fog szaporíttatni, mennyire ezt a körülmények megkívánják. A csapatoknál a leg­szigorúbb fegyelem fog fentartatni. Az összes fegy­vernemek újra fognak szerveztetni. Madrid környé­kén a kormánynak már több mint 25000 emberből álló tartalék áll rendelkezésére, mely táborba szál­lásra készen áll. Madridi hírek szerint Chambord gróf don Carloshoz levelet intézett, melyben rész­vétéről biztosítja. Amint Madridból jelentik dán Carlos Belgiumból és Ausztriából jelentékeny össze­get kapott az ott gyűjtött Péter fillérekből. Svájcz. A nemzetközi béke és sza­badságü­g a hosszabb vita után a következő határozatokat fogadta el : „A gyülekezet kijelenti: Európa jelen állapotában egyszerű szerződések, melyek két vagy több nép által köttetnek, a leg­hatékonyabb eszközöknek látszanak arra nézve, hogy a választott bíróság alkalmazása a nemzet­közi gyakorlatba átvitessék.“ A gyülekezet kije­lenti : „ A tételes törvénynek az erkölcsösei ösz­­hangzatban kell állania; az erkölcs alapja az em­beri személyiség autonómiája; a jog azaz a jogos­ra és jogtalanra vonatkozó positiv törvényhozás megelőzi a hatalmat, mely csak akkor léphet köz­be, midőn a jogot védi; az erkölcsi törvény ugyanaz a néphez, mint a polgárnak más polgár­hoz való viszonyában, s az erkölcs s igy a jog előtt is a népek egyenlők, bármily nagy legyen is területek terjedelme és polgáraik száma ; tetteikért felelősek; az egyéni jogok és a nemzetek egyetér­tésével átalánosan emberieknek nyilvánított érde­kek védelme mellett joguk van politikai, gazdasági és vallásos téren az igazság elvei szerint önmagu­kat kormányozni; sem valamely egyén, sem pedig kormány törvényes módon annexióval vagy hódí­tással velők nem rendelkezhetik; a népek azon joga, hogy önmaguké legyenek s maguk kormá­nyozzák magukat, elidegenithetlen és el nem évül­het.“ Más fontosabb resolutiót a gyűlés nem hozott. Anglia. Az angol kormány legközelebb ismét vereséget szenvedett egy választásban. Szept. 10 én Renfrewshireben a szabadelvű párt jelöltje 178 sza­vazattal megbukott. Az új törvény életbeléptetése óta ez immár a tizennyolc­adik képviselőválasztás, melyben a kormány és a szabadelvű párt jelöltjei megbuknak a conservativek ellenében. Olaszország. Mint Rómából írják, a bibornok­­collegium mindinkább bizonyosabb lesz az iránt, hogy a pápa a collegiumot egy halála után közzé teendő nyilatkozat által kiegészíti , hogy az új bibornokok választása leginkább francziákra esett. A választottak közt nincs egy olasz sem. Miután ez utóbbiaknak meg van engedve a conclavéban megjelenni, így a külföldi töredék fölénye az ola­szok fölött biztosítva van. A Vatikán köreiben azon­kívül aggodalom uralkodik, hogy ama többség a bullát érvényen kivü­l helyezi, mely kizárólag az olaszoknak a szentszékre a jogczimet megadja. Az olasz király, mint Prágából távirják, Mária Anna császárnőt is meg fogja látogatni. Amerika. Az é. a. Egyesült­ Államok legutóbbi censusa. Nevelésügyi s er­kölcsi Statistik­áj­a. Ami itt legelőbb sze­münkbe ömlik, ez az éjszak-amerika népességnek aránylag csekély számú része, mely olvasni nem tud. 38 és fél milió népesség között csupán 4,628,084 nem tud olvasni, és 5,658,144 azok száma, kik sem olvasni sem írni nem tudnak. És ha figyelembe veszszük, miszerint ez utóbbi számban 2,789,684 a feketék száma, kik ezelőtt csupán négy évvel még legnagyobbrészt rabszolgák valának és" 16,544 chínai, japáni, indiai, úgy fog­juk találni, miszerint az Egyesült­ Államok 33,589,577 fehér népessége közül csupán 2,868,460 egyén nem tud olvasni és irni.­­ Az Egyesült­ Államok 141,629 iskolával bir, ezekben 221,042 tanárral, kik közül 127,513 a nőnemhez tartozik. Azon jö­vedelem, mely az iskolák fentartására évenkint fordittatik, 95,402,726 dollárnyi magas összegre emelkedik. Az említett számú iskolákból 121,059 nyilvános és ingyenes, 2 545 magán és különleges czélú, 14,025 magán de közczélú.­­ A 125 ezer ingyenes iskola 183,198 nevelőt és tanárt foglal­koztat, miből 109,024 nőnemű, s az államnak, vagy a testületeknek vagy községeknek 64,030,673 dollárjába kerülnek. Az állása 2 millió és 300 dollárral járul még a magán és kü­lönleges czélú iskolák fentartásához oly czélból, hogy ezáltal azok látogatását a közönségnek megkönnyítse.­­ A könyvtárak száma, ideértve a nyilvánoso­­kat tisz, mint a magánosokat, 164,815-re rúg, mik 45,528,935 kötet könyvet zárnak magukba. A nyilvános és a tanulni vágyó közönség által bi­zonyos feltételek mellett látogatható könyvtárak száma 56,015 és bírnak 19,450,518 kötettel. Az államnak, melyekben a legtöbb könyv létezik, a következők: New­ York, Pensylvania, Massachusetts, Ohio és a szövetségi főváros.­­ Az amerikai sajtó összesen 5,871 folyóirattal bír, mik évenkint ösz­­szesen egy milliárd ötszáz nyolcz és félmillió példányban jelennek meg­. A megjelenésre illetőleg, naponkint megjelenik 574 lap 2,601,547 lenyomat­tal; hetenkint háromszor megjelenik 107 lap, 155,105 lenyomattal; hetenkint kétszer megjelenik 115 lap, 247,197 lenyomattal; hetenkint egyszer megjelenik 4295 lap 10.594,643 lenyomattal; ha­­vonkint megjelenik 622 lap, 5.680,840 lenyomat­tal; két hónaponkint egyszer megjelenik 13 lap 31,750 lenyomattal; negyed­évenkint megjelenik 49 lap 211,670 lenyomattal.­­ Tekintettel azon anyagra és czélra, miknek a felsorolt lapok szen­­telvék, azok következően osztályozhatók: hirdetési 79; földmivelési 93; jótékonysági 81; kereskede­­delmi és pénzügyi 142 ; irodalmi 503; politikai 4353 ; vallási 407; sport 6 ; tudományi géptani 207. — Az államok, melyekben a legtöbb folyó­irat jelenik meg: New-York (518), Pensylvania (385), Illinois (364) és Ohio (299). — A külön­böző hittt vallási testületek száma 72,459, mik 63,032 templommal és kápolnával, ekivül 354,483,581 dollárnyi tulajdonnal bírnak. A templomok a külön­böző vallási felekezetű­ek között ekként oszlanak meg: method­ista 21,337; baptista 13,962; presbyteriá­­nus 7,666; lutheránus 2,776; püspöki 1,256; más protestáns vallási 1­11,886; katholikus 3,806; zsidó 152; mormon 171; svédenburgi 61; spiritualista 22; ismeretlen vallásit 17.­­ Mi a gazdagságot illeti, ezt nem volna szabad az egyes felekezetek birta templomok száma után meghatározni; igy a katholikusok, kiknek csupán 3,806 templomuk van, emellett 60,985,566 dollár értékű ingatlannal birnak, míg a baptisták, kiknek közel 14,000 templomuk van, csupán 39,229,221 dollárnyi vagyonnal birnak. A presbythériánusok, kiknek 7,666 templomuk van, közel 48 millió dollárnyi vagyonnal birnak. Mind­nyájok között leggazdagabbak azonban a metho­­disták, kiknek birtokaik 69 millió 854 ezernyi dollárra becsültetnek. (Folytatjuk.) A hivatalos lapból Személyem körüli magyar minisz­terem előterjesztése folytán megengedem, hogy _G­r­o­s­­schmid Be.:ő magyar honvédelmi miniszteri segédfogal­­mazó, vezetéknevét, nemességének épségben tartása mellett „Zsögöd ”-re átváltoztathassa. Keit. Schönbrunnban, 1873. évi szeptember hó 7-én Ferencz József, s. k. Br. Wenck­­heim Béla, s. k. Az igazságügyminiszter Stephaits Vincze zala­­megyei árvaszéki dijnokot a karczagi kir. alü­gyész fel­ügyelete alatt álló börtönökhöz fogházfelügyelőve, a pan­­csovai kir. törvényszékhez , Tordai József budai járás­­birósági írnokot irodatisztté, továbbá Ni­kolits István szegedi törvényszéki dijnokot és Klein Alajos nagyki­­kindai törvényszéki djnokot írnokká, és a pancsovai kir. járásbírósághoz Petrovics Szilárd ottani dijnokot írnokká, a beszterczebányai kir. járásbírósághoz aljegyzővé E­­­s­e­r­­ Géza ottani törvényszéki díjas joggyakornokot nevezte ki; Szabó Nándor soproni törvényszéki írnokot az ottani já­rásbírósághoz helyezte át, a fü­leki kir. járásbírósághoz al­jegyzővé Szakáll Vincze balassa­gyarmati kir. törvény­­széki díjas joggyakornokot, ugyanezen járásbírósághoz ír­nokká Eger Imre ottani í­lnokot, továbbá a szécsényi kir. járásbírósághoz aljegyzővé Vincze Lajos balassa­gyarmati kir. törvényszéki díjas joggyakornokot nevezte ki. A közmunka- és közlekedési m. k. miniszter M­e­i­s­z­­n­e­r Ernő­­ mérnököt valóságos miniszteri mérnökké ne­vezte ki. Bogulya Fülöp szab. állományú honvéd-főhad­nagy a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s czi­­méről önkényt leköszönvén, lemondása a honvédelmi minisz­ter által elfogadtattott. Az Abauj- és Sárosmegyék, úgyszintén Kassa, Eper­jes, Bártfa és Kis-Szeben szabad királyi városok területén uralgó cholera-járvány kedvezőbb fordulatot vévén, az ezen törvényhatóságok területére a járvány alkalmából kiküldött miniszteri biztos dr. B­e­r­n­o­l­á­k József, eddigi buzgó eljárásának elismerése mellett, e működésétől fölmentetett. A pozsonyi m. k. pénzügyigazgatóság T­r­i­b­u­s­z Já­nos pénzügyőri fővigyázat VII. osztályú tisztté a baáni kir. adóhivatalhoz nevezte ki 19 volt. Kitű­nő osztályzatot 7 tanuló nyert, jelest­­ 9, első rendüt 29, másodrendűt 18, harmadren­dűt pedig 2. Vizsgálatlanul 3 maradt, míg 8 az év folyama alatt kilépett az iskolából. A szegényebb sorsú tanulók tankönyvet kaptak s tandíjmentes­ségben részesültek, a jobb tanulók közt ajándékok osztattak ki. Az iskolák segédeszközeiül szolgáltak 64 darab természettan­i szer, 27 vegytani tárgy, 20 természetrajzi tárgy, 8 darab földrajzi segéd­eszköz, 10 darab szám és mértani eszköz mint­egy 245 darab rajzminta, számos régi pénz, tor­na­szerek s kezdetleges könyvtár. Összesen 11 ta­nár működött a három fiú- és két leány­iskolá­­ban, beszámítva a két hittanítót s a tornatanárt is. — A jövő tanév október 13-án kezdődik, a felvé­teli vizsgák s a beiratások a megnyitást meg­előzik.* Bihar megye iskola-ügyéről Sar­­kady Tihamér másod tanfelügyelő jelentést terjesz­tett a megyés iskolatanács elé, mely jelentés sze­rint 1870-ben tanköteles volt 91,436 , ezekből is­kolába járt 33,721 tehát 36,98 százalék. 1872-ben tanköteles volt 78,337, ezek közül feljárt mintegy 36 ezer tehát összesen 46,9 százalék. A román­lakta vidékeken legsötétebb a viszony, de az is­métlő iskolák a magyarok közt sem tenyésznek. Az iskolák száma volt 1870-ben 593, 1872-ben 655 (12 községi s 12 engedélyezett magániskola). A tanfelügyelők a múlt tanévben 300 község isko­láit látogatták meg. A görög-keleti iskoláknál az összes tanítás, a vallástan, kevés írás, olvasás és számtanra vonatkozik, számos helyeken még ez is mellőztetvén, csakis az ének és imádság betanítása van czélul kitűzve. Átalában elmondhatni, misze­rint valamennyi felekezetek gyermekei tanköny­vekkel igen hiányosan vannak ellátva, a legtöbb helyen csak vallástan, biblia, zsoltár, s néhány a. b. c. könyv van a gyermekek kezén, olvasó és más tankönyv csak elvétve ritkán található. A szünidőket a különböző felekezetek önkényüleg s különfélekép osztják be. A megyében 4 tanitó egy­let működik, s ezen kivül a nagyváradi r. kath. ta­nítók egyleti színezet nélkül önképzőkört alkottak. T­a­n U g­y. A czeglédvárosi polgári fiú- és leányiskolában a lefolyt évben 69 tanuló részesült oktatásban. Ezek között fiú 50, leány *­­ — A pápai helv. hitv. főtanodában a jövő 1873/4-ik tanévi előadások — a Pápán né­hány hét óta uralkodó cholerajárvány miatt — nem fognak október 6-án kezdődni, hanem ugyan­ezen hó azon­­ jókor Iliről adandó — napján, mikor már — a járvány sziintével — a tanulók minden veszély nélkül jöhetnek. Kelt Pápán 1873 szept. 12-én Váli Ferencz m. k. reform, főtanodai igazgató.* — Pesti vár ősi fő reáltanod­a. A be­­i­ratások az 1873/4-ik tanévre szeptember 3- án (kedden) kezdődnek és tartanak október 4-ig (szom­bat) naponként d­­e 9 órától 12-ig az igazgató­­sági irodában. Az első osztályba fölvétetni kívánó minden tanuló fölvételi vizsgálatot tartozik tenni; csupán a pestvárosi községi nyilvános elemi tanodákból jövő tanulók vétethetnek föl, jó bizo­nyítvány alapján, előleges vizsgálat nélkül. Ezen fölvételi vizsgálatok a beiratási napokon, délután 3 órától 6-ig fognak tartatni s csak ezek sikeres bevégzése után iratik be, következő napon délelőtt, a tanuló.­­ Beiratásakor minden növendék fizet 3 fi­t 20 krt; ezen dij fizetése alól csupán sz. kir. Pest városa tettleges szolgálatában álló tisztvi­selők, tanárok, tanítók és szolgálók gyermekei van­nak fölmentve. A javító és pótvizsgálatok október 3 án és 4-én délutáni órákban tartatnak. A július, orvosi bizonyítványnyal igazoltan elkésett magántanulók vizsgálatai október 4-én dél­után és 5-én délelőtt lesznek megtartandók. Buda­pesten, 1873-ki szeptember 15-én. A főreáltanoda igazgatósága. ] * — Pályázat. A Csáktornyai közs. népta­nodához két újonnan szervezett tanítói állomásra pályázat nyittatik. 1) Egy tanítói 600 frt, esetleg segédtanítói állomásra 500 frt évi fizetéssel és szabadlakás. 2) Egy segédtanítói állomásra 450 frt évi fizetéssel és szabad lakás. Tannyelv: magyar, német és horvát. A pályázatok i. é. szeptember 28-áig a Csáktornyai közs. iskolaszéki elnökségnél nyújtandók be. A közs. iskolaszék elnöksége. * — A kecskeméti reform, nyilvános jog­­akadémiában 1873/4-ik tanévre a beírások, egy­szersmind a javító-, pót- és magánvizsgák i. é. ok­tóber 1-től 5-ig tartatnak; a rendes előadások 6-án elkezdetnek. Kecskemét, szeptember 14. 1873. Az igazgatóság.* — A szatmári prot. nőnöveldében a tanév október 6-án veszi kezdetét. Az intézet Fialka Klotild igazgatása alatt áll s a tudósítás biztosit hogy jó tanerőkről gondoskodva van. A rendes tantárgyakon kivül a franczia nyelv, a rajz, tornászat, műének és gépvarrás is taníttatnak kü­lön tandijakért,­­ a rendes tárgyak tandija 20 frt. A bennlakó növendékek teljes ellátásért 250 frtot fizetnek. Fölösleges buzgóságnak tartjuk a tantárgyakat a magyar nyelven kivül németül is előadni. Szerintünk elég, ha a társalgási nyelv né­met és franczia.* — A pesti kir. izr. tanitóképezde IV. osztályú gyakorló iskolájában a tanu­ló gyermekek beiratása az 1873/4-ki tanévre folyó hó 18 án és folytatólag — szombat- és ünnepnapokat kivéve — minden rákövetkező napon mindig csak délelőtti órákban 8 - 10-ig az intézet épületében (Rom­­bach utcza 8 sz.) történik. A p. kir. izr. tanító­­k­é­p e z d é n é­s a tanítónö vendékek beiratása f. é. október hó 2-án és folytatólag — szombat- és ün­nepnapokat kivéve — minden rákövetkező napon, mindig csak a délelőtti órákban 8—10-ig történik. A felvéti és pótvizsgálatok, mind a tanítónövendékek, mind pedig a gyakorló iskolai tanulók részére f. é. október 2. és 3-án délelőtti órákban 10—12-ig tör­ténnek. A rendes előadások mind a két intézetben a közbeeső ünnepnapok következtében csak október hó 15 én kezdődhetnek. d­‘o^‘2 nyelven 7,136 ; vendnyelven 28,114 szerb nyelven 52,355 példány. Ezeken felül az állami költségen kiadott min­den más tanszer és taneszköz, melyek czím szerint a „Néptanítók Lapjá“-ban minden héten folyton hir­­dettetnek, túlbőségben kapható. Állami költségen még­ nem jelenhetett meg mindenféle tankönyv, de a pályázat ki van reájuk hirdetve; egy nevezetes mennyiségű ez után létre­jött kézirat az országos oktatásügyi tanácsnál van bírálat végett. Azonban ez irányban nincs fennaka­dás, mivel még az 1869-ben kiadott „Népiskolai tanterv“ végén fel vannak sorolva a létező köny­vek közül azok, melyeket használni lehet, eze­ket pedig az egyetemi nyomda könyvkiadó hivata­lán kívül szintén lehet kapni minden könyvárusnál is. Az egyetemi nyomda tulajdonát tevő ré­gibb i­gynevezett felekezeti könyvek közül most már kijavítva árult tankönyvei közül készlet van a nyomdában, magyar nyelven 84,985 pél­dány, — német nyelven 71,775, — tótnyelven 29,408. 3 Van szerb nyelven is 17,993, de mivel ezen könyvek közül a múlt évben csak 1269 ABC, továbbá 218 első olvasókönyv, 115 második olva­sókönyv, 21 példány negyedik olvasókönyv, 56 példány számolási gyakorlókönyv, vagyis összesen 1679 példány kelt el, nem érezhetett a kiadótulaj­donos nagy kedvet a szerb felekezeti könyvek ki­­igazíttatására és újabb kiadására, s azt hiszem a vállalkozó nyomdát ily kilátások mellett erre kény­szeríteni nem is lehet, különösen akkor midőn az egyetemi nyomda költségei s jövedelmei az állampénz­tárba folyván, ily kilátás nélküli könyvkiadással az állampénztár terheltessék meg, holott másrész­ről a népoktatási törvény 1. §-a megadta a jogot arra nézve, hogy minden felekezet szabadon álhat ki saját iskolái számára tankönyveket. Ha te­hát ezek szerint a görö kel. szerb egyháznak felekezeti könyvei nem volnának, emiatt nem a közoktatás­­ügyi minisztériumra, nem is az egyetemi nyomdá­ra, hanem egyenesen az illető egyházi hatóságra háramlanék a felelősség. De mind a nagy­közönség megnyugtatására, mind czikkíró vigasztalására jelenthetem, hogy az állami költségen megjelent könyvek közül ABC van készletben szerb nyelven 18,080 példány, ehhez vezérkönyv 1873 példány — Gáspár­­féle szerb olvasókönyv a II-ik osztály számá­ra van 12,875 példány, a III. osztály számára 10,300, a IV. észt. számára van 9,400 példány, rajztanítási könyv van 350 példány — s a fent t tebbiekből elkelt példányok száma mutatja, hogy a szerb iskolákban a könyvek kezdenek terjedni, mig a szerb nyelven kiadott hitfelekezeti könyvek nem kelnek. — De a szerbek között nem kelnek kell­en a tisztán hittani könyveik sem. Szerb éne­kesk­ö­nyv elkelt 1872 ben 847 példány, kis Pia 11ir 346 példány, kis csassoslov 771 példány, — karloviczi kis káté 15 példány nagy káté 110 példány, közép káté 555 példány — kis káté szerb 1018 példány, — ó -test a men­tomi szentirás 0 példány. A szerb iskolák közötti könyvkelendőség tehát átalában nem kedvező tüneményt mutat fel. — Az egyetemi nyomda kimutatásából pedig kitűnik, hogy készletben van elég szerb könyv, csak vevője legyen. — A felekezeti szerb könyvek átalakittatására és újból kiadására, mimán a köz­ismeret terjesztésére szolgáló felekezeti mindenféle iskolai könyvből egy év alatt 1679 példánynál több nem kelt el, az egyetemi nyomdát kötelezni nem lehet; — ez a kötelesség a gör. kel. szerb egyházra nehezedik. G­önczy Pál. "V­ái­­­asz. Az „Ellenőr“ f. évi szept. 12-ki számában egy czikk jelent meg, melynek írója afelett pa­naszkodik, hogy, a felekezeti tankönyvek, főleg a szerbajkúak részére, valamint a többi, a „Népta­nítók Lapjá“-ban hirdetett tankönyv és tanszerek vagy nincsenek kellő mennyiségben készletben, vagy nem is kaphatók még most sem a m. kir. egyetemi könyvnyomdában, például a szerb fele­kezeti ABC olvasókönyv sem kapható még máig, mely már felette szükséges lenne. Minthogy czikkiró ez állított hiányok miatt a magyar kir. közoktatásügyi minisztert, főleg cse­kély személyemet okozza, szükségesnek tartom a nagy­közönség felvilágosítására s czikkiró netalán megnyugtatására, a magy. kir. egyetemi nyomda igazgatóságától nyert adatok alapján, a nevezett nyomdában létező tankönyv készlet számát kö­zölni .­­ Az állami költségen megjelent tankönyvek közül készletben van jelenleg 102,298 magyar példány; — német nyelven 85,355; tót­­nyelven 77,247; román nyelven 31,837; HÍREK. — Szept. 16. — — H.-M.-V­á­s­á­r­h­e­l­y közönsége magáévá tévén Deák Ferencznek az egyházpolitikára vonat­kozó ismeretes nyilatkozatát, ily értelemben föl­iratot intézett a képviselőházhoz. Ebben a többi közt igy szól: Erős meggyőződésünk az, mélyen tisztelt képviselőház , hogy a közoktatás fejlődése hazánkban s a tudomány gyakorodása csak akkor fog valódi életerős gyökereket ereszteni, ha nyű­geitől megtisztul­s­ágait a sötét századok homályá­nak beárnyékolása helyett a jelenkor napja mele­gíti s világosítja meg. Hiszszük ennélfogva azt is, hogy közművelődésünk gyarapodása valódilag csak úgy lesz eszközölhető, ha a közoktatás ügye az egyháztól egészen külön választatik. Ámde közön­ségünk nemcsak az államnak az egyháztól teljes különválasztását s az ebből folyó üdvös reformok és fejlemények létrehozását óhajtja,­­ de óhajtja egyszersmind az egyháznak teljes autonómiáját is, kivonja pedig azt azon magas és kettős szempont­ból, mivel egyrészről a magában véve zárt egészet képező egyház rendszeresebb szervezkedése hatás­körének körvonalazottsága tekintetéből egészsége­sebb, ü­dvösebb, korszerűbb ténykedésre hajlik; — másrészről pedig, mivel a vallásszabadság teljes­ségét csakis az államban létező egyháznak teljes és egyenjogú autonómiája adja meg. — A pesti „Központi ellenzéki kör” választmánya a folyó 1873. évi szeptember hó 18. napján, csütörtökön, esti 7 órakor folytatóla­gos ülést tartand a szeptember 27—28 diki vá­lasztások ügyében. — Samassa Józsefet a prímás vasár­nap szentelte föl érsekké. Innen Samassa Bécsbe utazott, s mint egri érsek és titkos tanácsos letette az esküt. Jövő vasárnap a prímás a szatmári püs­pököt, Schlauch Lőrincz urat fogja fölszentelni.­­ Az istvánnapi bank­ügyi nép­­g­y­ülés küldöttsége tegnap jelent meg a minisz­terelnöknél, átadván a népgyülés határozatát. Né­mely lap szerint Szlávy miniszterelnök tenden­­tiosus válaszszal fogadta volna, s többi közt azt is mondá, hogy a bankügy megoldása nem népgyű­­lések feladata, s a képviselőház tudni fogja teendőit.­­ A pestvárosi központi egész­ségügyi bizottság tegnapi ülésében dr. Ha­lász Géza főorvos azt a meggyőződését nyilvání­totta, hogy a cholerajárvány városszerte szű­nőfél­­ben van. A bizottság ezek alapján a fiók-cholera­­kórházakat meg fogja szüntetni, szintúgy a chole­­raorvosokét is. Márczius 14-től, mint a cholera ki­törésének második stádiumában, mai napig a fő­város területén összesen megbetegedett 4205. Ezek­ből gyógyult 2037 meghalt 2092, gyógykeze­lés alatt van ma még 76. A 4205 számból esik a belvárosra 75, a Lipótvárosra 139, Terézvárosra 645, a Józsefvárosra 666, Kőbányára 395, a Ferenczvárosra 280, a kórházakra 1998. Legna­gyobb volt a szaporodás aug. 5-kén, 109, legna­gyobb halálozás aug. 4-én 51. A cholera első kiü­tése alkalmával a múlt télen csak 1031 eset for­dult elő. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy Budán szept. 13-áig beteg maradt 23, 14 én estig újabb szaporodás nem történt. Az egész járvány alatt március 25-étől megbetegü­lt 486; ezek közül meggyógyult 262, meghalt 203. — P­e s t­e­n tegnap 8 choleraeset fordult elő. Az összes beteglétszám 84 volt, melyből meghalt 6, meggyógyult 15 s ápolás alatt maradt 63. — A magyar állami vaspályák központi indóházához szükséges telkek árát a tulajdonosoknak e napokban fizették ki, összesen 320,000 frtot. Ez indóház a tábori kórház és vámpalota közt lesz.­­ A fővárosi rendőrségnek az állam által leendő átvételére szükséges előmunká­latok már befejezésekhöz közelednek. Jekelfalusy osztálytanácsos a napokban járta rendre a budai rendőrségi helyiségeket tanulmányozva megfigyelés alá vette azok berendezését. Pár nap múlva a pesti őrszobákat tekinti meg, s a látottakról véleményes jelentést tesz a belügyminiszternek.­­ A Dunába ölte magát pár nap előtt este fél tíz óra tájban egy tisztességes külsejű férfi. A lánczhidon hagyta botját, kalapját s egy papir­­szeletet, melyre az öngyilkos neve: Kisáry P. és akása: Praterstrasse 11. szám, van feljegyezve. — Halálozás. Egerből egy gyászlap Tah­­vári és tarkői Tahy Lajosnak e hó 7-én P. Mo­nostoron, 56 éves korában történt elhunytát tudatja.­­ A pesti népbanknál veszélyben forgó 184.000 frtnyi városi pénz miatt a város atyjai sokat tanácskoznak. A bank liquidáló bizott­sága azzal biztat, hogy ha nem háborgatják őket, valamennyi hitelezőt kielégíthet, de 1875 márcz. 1-jéig moratiumot kérnek s azt akarják, hogy ebbe első­sorban Pest városa egyezzék, így remé­lik azután, hogy erre a többi hitelezők is ráállnak. A város képviselői nem idegenek a fizetéshalasz­tás megadása iránt, hanem előbb meggyőződést akarnak szerezni az iránt, mint a népbank cse­lekvő és szenvedő állapota valósággal. — A tiszántúli ref. egyházkerül­­­e­t közgyűlése október elején lesz Debreczenben, s a főtanoda ügyeivel és annak reformkérdéseivel is foglalkozand. — Somssich Pál a kaposvári gymnasium két tanárát saját költségén küldte föl Bécsbe, a közkiállítás tanügyi gyűjteményeinek tanulmányo­­­zására. — A jár­vány a Bácskaságban igen sok áldozatot ragadt el. Például Kernyája 4000 főnyi lakosságából 7 hét alatt 443 halt meg. Némely nap 27 halott is volt. — Megint egy „utolsó“ insurgens haláláról írnak a lapok. Ugyanis Zala-Balaton vi­dékének 1809 iki utolsó insingense, Sólyom Pál hunyt el 86 éves korában. Előtte két órával 76 éves neje halt meg.­­ A szatmári ú­j püspök, dr. Schlauch Lőrincz octóber 2-án foglalja el székhelyét. Ama skan­dalóz­us munkáspörből is ismert Pollitzer Zsigmond, kit felségsértés miatt félévi fogságra ítéltek el, ma nyerte vissza szabad­ságát, kitöltvén a büntetési időt. — Turin­ból távirják e hó 16-ról. A király ma reggel 7 és fél órakor elutazott Bécsbe. A vasúti indóházban elbúcsúztak a királytól: Ca­­rignais s Amadeus herczegek, valamint a hatóságok, Visconti Venosta és nagyszámú kíséret a király­­lyal utazik . Minghetti Velenczében csatlakozik a kísérethez. A 14 vasútkocsiból álló fényes királyi vonat roppant néptömeg éljenzése között hagyta el az indóházat. — Viktor Em­án­uelnak Bécsben idő­zése alkalmából a correct katholikus hivek egy kis demonstrációról gondoskodnak. E hó 20-án ugyanis a belváros valamelyik templomában gyászmisét ren­deznek a „három év előtt népjogellenes és erősza­kosan bevett Róma védelmében elesett pápai hősökért.“ A bécsi katholikusok fölhivatnak, hogy tömegesen jelenjenek meg. Épen e felhívással egyidejűleg a kegyes „Vaterland“ arra kéri híveit: adjanak kifejezést igazi lojalitásuknak azáltal, hogy a bitorló Viktor Emánuel jelenléte Bécsben r­ájuk nézve egészen mindegy. A mi „Ma­gyar Állam“-unk pedig categorice kijelenti, hogy ő teljességgel nem képes kitalálni: „mily fontos okok bírhatták rá apostoli királyunkat, hogy az úgyne­vezett „olasz királyt“ a burgban ünnepélyesen el­fogadja.“ Sohse gondoljon vele. — Az ungvári izr. haladó hitköz­­ség e hó 18-án fogja ünnepélyesen fölavatni új imaházát. Az ünnepély a Kölcsey „Hymnusza“ és a „Szózat“ zárja be. — K­öv­ült bivaly szarvat találtak Nagy-Kanizsán az Eötvös-téren egy kút ásatásakor. Az ottani gymnasium régiségtárában helyezték el. — Egy magyaroszági orosz iro­dalmi társulat bukása. Az ungvári kis­­orosz „Kárpát“ tudatja, hogy a szt. Vazulról ne­vezett orosz irodalmi társulat október hó 1-én gyű­lést tart és előreláthatólag a társulat megszűnését fogja kimondani. A „Kárpát“ szerkesztője ennek okát kutatva ezt különféle körülményeknek tulaj­donítja, a többi közt a társulat saját maga iránti közönyének is. Nevezetes azonban, hogy ugyan­ezen czikkíró a társulat némely tagjairól, úgy­mint Nehrebeczky Sándor miniszteri tanácsos és Markos György urakról nagy elismeréssel szól, akik épen Bankovics püspök befolyása által a ne­vezett egyletbe választattak. Végül a „Kárpát“ reményét fejezi ki, hogy a társulat bukását még ki lehetne kerülni, ha a magyar közoktatási minisz­­­ter oly anyagi segélyt nyújtana, mely annak fen­­tartását képes volna biztosítani. Ezen czélból küldöttséget ajánl, mely a miniszter urnál az illető segélyért esedeznék. — Egy élelmes szász atyafi Brassó­ban, nevezetesen Fischer Antal kefekötő-segéd, komának kérte föl a királyt. Ő felsége nem fo­gadta ugyan el a megtiszteltetést, azonban 50 frtot küldött számára s egyúttal jelentéstételre szólította fel a brassói hatóságot. A nyomozások kiderítették, hogy Fischer nem is nős, s hogy gyermeke házasságon kívül született. Ez eredmény felterjesztetett ő felségének, mire a kabinetirodá­ból azon utasítás érkezett a brassói tanácshoz, hogy az előadott körülmények folytán a Fischer­­nek szánt 50 főt visszatartassék és a brassói ev. leányiskola épitési alapjának gyarapítására fordittassék. — Az orsz. iparegyesület — mint már előbb írtuk — a közkiállítás megszemlélésére az ipar minden ágából munkásokat küld Bécsbe. — Eddig már kilenc, 15 — 15 főből álló csoport utazott fel, s még egy csoport fog felküldetni, összesen tehát 150 munkás. — Az e czélra tett hazafias adományok nyugtázását a következőkben folytatjuk: Rakovszky Aladár 5 frt, Spitzer & Dembitz 6 frt, Stenger & Fleischman 5 frt, Grün­stein J. 3 frt, Rubin & Krausz 5 frt, Berhart An­tal 5 frt, Bartsek Gusztáv 5 frt, Fischer Jakab 5 frt, Stenger & Grünnzweig 2 frt, Zitterbarth Károly 3 frt, Macher Rudolf 2 frt, Schlotter Ferencz 3 frt, Czekwich Ignácz 3 frt, Weber & Guttman 3 frt, Ráth Károly 10 frt, Heuffel Lajos 20 frt, Pesti egyesült férfi és nőrudakészítő társulat 50 frt, Huber Antal 20 frt, Török György 5 frt Deutsch J. L. fiai 5 frt, Klein Lau­a 3 frt, Tomasits Antal 2 frt, Katona Lajos 3 frt, Weiner & Grünbaum 5 frt, Pest sz. kir. város közönsége 500 frt, Buda sz. kir. főváros közönsége 480 frt, Kölber testvé­rek 20 frt, Kramer Samu 20 frt, Wilner Mihály 10 frt, Tausig József 5 frt, Tottis és Kren 3 frt, Haas Fülöp és fiai 20 frt, Kutschera György 5 frt, Wirkte Adolf 1 frt, Weiner Mór 1 frt, Schlick Henrik 1 frt, Singer Ede 1 frt, Grümand­ Adolf 2 frt, Prückler Nép. János 2 frt, Büttner Adolf 2 frt, Entersz Libor 2 frt, Roland 1 frt, Mendl István 25 frt, Krom­ppa 5 frt, Korompay M. 1 frt, Reich Samu 2 frt, Kurländer J. 2 frt, Breslinger Márton 2 frt, Horovitz E. 2 frt. Összesen 1294 frt. — Ehhez hozzá adva az első és második közlemény­ben nyugtázott 648 frt 50 kr. — Főösszeg 1942 frt 50 kr. Az iparegyesület igazgatósága a

Next