Ellenőr, 1873. szeptember (5. évfolyam, 201-224. szám)
1873-09-12 / 209. szám
Előfizetési árak Egész évre . , 20 frt. — kr. I Évnegyedre . * 5 frt. — kr. Félévre ... 10 „ — „ [ F.gy hónapra . 1 „ 80 „ F.gyev számára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapestért, nádor-utcza 0. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem Vállalkozunk Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. — mnBmfiMlRR^i9aMnzNBH*K5MBKaRasaKXiKaeMa«MC6.n~:ara^.TKrr. .■v.^KacSEi*wjBU ^.-razac.-j na -_re*auisissa»rr.. 209 szám. Budapest, péntek, szeptember 12. 1873. V. évfolyam. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepi a következő napon A lapot illető reklamációk Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 0. sz. (Légrády testvéreit irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bálvány-utcza 9. sz. alá intézendők. Közlekedés. H (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, E (eete) déltől éjfélig. files gyo.iv. IndTJUnTE. 11.E. [Fest gyom. ma. ' ^ Pest érk. 10■ 6 E. 6.85B. |Bles érk. 2.ISB. 9.29 a. Futárvonatok a gyorshajózés alatt. Hétfő, csitt., szorab. Hétfő, Szerda, Péntek. Blrs ind. 1.40 E. Szárcias ind. 2.10 R. Pisi érk. 8.21 E. Pest érk. 12.83 B. „ ind. 8.41 E. „ híd. 120 R. Brizii.s érk. 6.60 R. Blis érk. 7.82 B.____________ Blcs ind. 8.46 B. 8.20 E. BAzias Ind. «.«BE. 8.30 B Pozsony 11.18, 11.08 „ Temesvár „ 10 07 ” ? g. Pest érk. 6.68 E, 8.06 R. Szeged „ I « B- • h. Ind. 6 67 , 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.73 „ Czegléd „ ».33 9.36 , Pest érk. 8.12 , 7.49 . Temesvár ind. 6.19 „ 6.30 érk. Pozsony , * ^ K 6 03 K BAzias érk. 8.46 „ 10.29 Bécs érk. 6.09 _____L-°IL”. Vali Any ind. 3.21 E. Per.jAmos ind. 8.26 B. Peri Ani OS érk. 6.06 „ ^ ^rk. " ______ Blri ind. 7.4 B. 6.6 Tb. I Sz..Fellérv.ind. 10.18 B. la.tt B. Győr „ 11.64 „ 10.06 „ |ul-Szőny „ 2.42 B. 8.66 „ ul-Szőny „ 1.22 E. 11.13. Győr „ *-19 „ 6.13, Sz.-Fellérv. érk. 6.63 , 2.60 B. BéCS_________érk. 7.60 , 8.44 , M Ilii a Ind. 7.15 B. 10.58 B. 9.46ETriest ind. 7.--E 17.10B.Sz.-Fehérv.érk.9.17 , 2.33 E. 11.69 B |Kamzsa „ 1.48 „ 10.43 B. 6.18 B. Kanizsa 1.47B. 11.39 „ 4.43 „ Sz.Fehérv. 6.17 , 8.66IB. 1.60 E. Triest érk. 8.26 B. 1 7.61 E Balta eA. 8.17 „ 8.06B. 4.66 „ Hanizsa ind.10.55 E6 48 R 2.15 E. jBécs ind. 7.16B. “-‘** 7'“ B Sopron „ 6.38 B 1.46 E 7.40 B. Sopron „ 11.63 „ 7.40 B. Bécs érk. 9.8 E 4.60 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 B. 4.37 B. fiz-Fellérv. ind. 9.87 B. 3.13 E I Gyanafalvaind. 6.20 B. 12.66 B. Kia-Hell 8.12 E. 9.30 „ Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely ” 6.36 „ 3.01 Kis-Csell „1128 » 9 07£ Gyanafalva érk. 9.30 „ 6.36 E. Sa Fehérv. érk. 6.07 E. 3.10 B. c.itr ind. 7.24 R! 12.12 ESzi,mibathely ind. 8.61 R. 12.09 E Kis-Czell . 11.45 „ 8.12 E Kiil-CzeU , 11.81, 3.80, fizumbathely érk. 2.10 R. 6.02 „ l«ggr__________érk. 2.00 E. 6.61 , Zákány ind. 3.63 E. 6.80 R. KftrolyvAr. ind. 6.18 B. 6.18 E. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 „ 7.40 „ ind. 8.28 , 8.33 B. „ ind. 8.17 „ 9.20, KÁrolyvAr. érk. 10.17 B. 10.19 B. ZAlkAliy érk. 11.44 B. 2.87 B. fizi szék ind. 5.68 B. 6.13 E. Steinbcück ind. 4.—B. 4.40 E. Zágráb „ 8.10 B. 7.50 E. Zágráb , 7.53 B. 8.18 E. steinbittek érk. 10.64 B. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 B. 9.41 E. ZAkSilv ind. 60 B. 4.13 E. IBAttaszék ind. 3.37 B. 8.26 E BAttaszék érk. 12.82 B. 6.15 B.ZAkÁny érk. 11.35 „ 2.27 B. Kanizsa ind. 6.18 B. 2.43 E. «oll Acs ind. 6.20 B. 6.00 E Zákány , 6.21 , 4.03 , Zékány „ 12.35 B. 3.07 B »lohÁcs érk. 12.30 E. 12.20 B. Kanizsa érk. 1.21 R 1.19 , Vill Any ind. 11.12 B12.E IV.-V Arad Ind. 9.11 B 66 E Eszék érk. 1.14 B 2.19 E Szeged , 7.36 E12.8 E ind. 6.00 E 3.00 R Eszék érk. 11.20 E10.23 B Szeged ind. 8.34 R 6.15 B , ind. 5.36 B10.66 R N.-VArad érk. 9.10 R 7.15 E Vill Any érk. 7.17 R 1.11 E______ Pest, ind 7.80 R. 6.26 E.Kassa ind. 4.20 R. 6.34 R6.00 E Czegléd „ 10.18, 8.66, Itilkolcz „ 7.49 , 1.66 E9.50, Szolnok ,, 11.22 , 9.68 „ Oebrecz. „ 12.47 E 10.34 , P -Eadány „ 2.01 E. 12.56 R. P.-I.adány „ 2.25 „ 12.37 R Bcbl'CCZ., 3.12 ,, 2.62 „ Szolnók „ 4.46 , 4.44 „ Miskolcz „ 10.40 , 7.66 , 2.06 E Czegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 8.22 B 12.18E 5.62, test ért. 8.31 „ 8.46 ,________ Szolnok ind. 11.12 B. 10.37 E.Temesvár ind. 8.56 B. 6.29 E. Arad , 4.35 E. 6.23 B. [Arad „ 12.26 E. 9.04 „ TemesvÁr érk. 7.01 „ 8.49 , Szolnok „ 4.64 „ 4.17 R. P.I.al IAniv ind. 2.36 E. 1.28 R. IV.-Várul ind. 11.22 B. 9.06 E IV. -VAriul ' érk. 4.47 , 4.06 „P.-l.ndAny érk. 1.23 B, 11.44, Arad ind. 4.20 B. 6.44 if II.-VAsArhely ind. 7.15 B, 10.02 E Piski „ 10.39 „ 2.80 E. [Tövis „ 1.30 E. 2.50 B Gy.-Ffhkvrtr érk. 9.45 B. 6.00 E. Gy.-Fehérvszi érk. 2.20 , 3.29 , ind. 1.06 , 11.82 B , „ ind. 10.20 R. 4.00, TBvű , 2.34, 1.12 E. Piki , 1.13 E. 6.10, W.-VAsArholy érk.6.16 „ 6.52, Arad érk. 8.20 „11.46, l’-tskl ind. 2.60 E. Petrozsény ind. 7.20 R. Felrozsény érk. 7.40 , Plekl__________érk. 12.7 E_______ TJVvík ind. 2.14 B. 1.45 E.fiiffesvAr ind. 9.47 E. 6.80 R Segesvár érk. 6.29 „ 7.89 „ JTttvis _érk. 2.20 B. 1.00 B. niA-Bepna nTk. 6.56 B. 9.40 E. ISeben ind. 6.40 B. 3.40 E. fizeben érk. 9.6 n 11.48 „ Kis*Kapos érk. 7.60 „__5.35 , V. -VArad ind. 6.17 B. 5. — R. IKolozsvAr ind. 4.20 B 10.30R KolozsvAr érk. 10.56 , 1.40 „ N.-VArad érk. 10.65 , 8.32 E. Pest ind. 12 39 H. 11.00 E. 2.P2 E.Putba ind. 1.18 B. S.52 E. Hatvan „ 2.48 , 1.60 B. 6.86 E. S.-Tarján „ 9.02„ 1.S6 R.9.06 B. S.-Tarján , 4.82 ,, 4.00 ,,8.60 érk. [Hatvan ,, 10.63,, 4.00,, 5.40,, Rutka „ 12.82 „ 2.05 E. Fest érk. 12.51 E. 6 43 „ 8.50 „ Pest ind. 7.32 B. ToTré E 5 28 E .Miskolcz ind. 7.86 B 10.20E 900B Hatvan érk. 8 83,, Hiltan érk. 4.35E ,, ind. 9.60 ,, 1.36 B. 11 02B „ ind. 11.07,, 8.21 B 7.66 IC Miskolcz érk. 1.26E 6.30 „ 6 42 B [Pest érk. 1.07 E 6.10,, 9.05„ VAmos-Györk ind.XibR 10.42 B Gyöngyös ind.21E 9.28B Gyüngyös érk. 3.16 „ 11.12 „ VAmos-Györk érk. 1.60 „ 9.63 „ F Abony ind. 9.30 B 12.00 E4 220 Inger Ind. 10.62 B 11.29 B 7.03 R 1.Ker érk. 10.00 „ 12.30 „ 6 01 „ |F... Abony érk. 8.52 „ 12.08 B 8.42 , Miskolcz ind. 7.45 B ind. 6.19 I J. Al Bánréve Ind. 3.45 B. ind. 6.60 E. Bánréve érk. 10.39 „érk. 7.52 , |Miskolcy érk. 6.16 „ érk. 9.44 ,,itassa ind. 6.00 B. 5.30 E. |Öfflerberg ind. 8.26 E. 7.00 B. Rutka „ 3.28 E. 8.00 B. |Rutka „ 2.12 B. 4.00 E. Oderbergi érk. 7.30 ,, 3.00 E. [Kassa érk. 5.00 E. 8.00 B. A bős ind. 7.00 B 3.00 B 7.00 B. |Fpcr|eS ind. 1.25 E 6.30 B 2.47 E. Eperjes érk. 7.45 „ 3 45 „ 8.15 ,, All-OS érk. 2.10 „ 6.15 ,, 3.22 „ Szerencs ind. 8.56 B. 3.59 E. [KirAlyhAza ind. 12.47 E. 9.43 E. S.-A.-Ujhely „ 10.61 „ 6.82 „ [Csap „ 4.16 „ 1.86 Csap „ 12.56 E. 8.26 „ S.-A.-Ujhely „ 6.03 „ 8.60 „ HirAlyhAza érk. 4.13 „ 12.10 E. Szerencs érk.‡7.46 „ 6.86 „ S -A. Ujíhely ind. 4.42 B. IHomonna ind. 1.26 E. llomonna érk. 11.10 E. [s.-A.-Fjkely érk. 5.33 „____ F kvAF ind. 11.18 B. 2.27 E. MyiregyhAza ind. 6.00 B Csap ,, 106 E. 3.16 „ ICsz.p „ 12.48 E'4.S5E SyiregrybAza érk 6.20 _________|FingvAr________érk. 2.04 ,, * 6.63, RAtyn Tnd. 3.40 E.M link Acs ind. 12.06 E. Mánk Acs érk. 4.51 „__________Bltyn érk. 1.17 „_________ Debreczen ind. 3.12 B 4.18 E. ISzijretli ind. 1.09 R. 9.31 B, Királyháza ind. 10.47 R 4.13 E 9.43 érk. Királyháza „ 4.35 „ 4.23 E, fizis-rtli érk. 1.66 E 7.12 E 6.— Ilebreczen érk. 11.60 „ 9.36 E 106.40 London 111,90. Török sorsjegy 62.75 Municipális bank —.—. Berlin, szept. 11. (kezdet.) Galieziai------.Lombardok 104.— Ezüst jöved. —.—. L860-as —.—. Bécs —.— Romániai 39.50. Állam vaspálya 202 Papír jövedék —.— Hitelsorsjegyek —.—. Ig64-ki —. —. Hitelrészvény 140.— Magyar sorsjegy —. Berlin, szept. 11. (Zárlat) Galieziai 97.— . Lombard 103.25. Ezüst jöved. 65. 1860-iki 91.—. Bécs 88.75 Romániai 39.75 Államvaspálya 201.75. Papirjövedék 61 25 Hitelsorsjegyek 113.75. 1864-diki 85.—. Hitelrészvények 138 75 Magyar sorsjegy 52.25. Páris, sept. 11. (Kezdet.) 3°/6-es járad. 58.05. Olasz járadék 62.70 Credit mobilier —. Osztr. franczia —.— déli 77.50, Államvaspálya 767.—. Lombardok 402.—. Amerikai — —. Magyar kölcsön 92.75. Magyar keleti pálya TÁVIRATOK. Bécs, szept. 11. Rogeardo franczia alattvalónak a rendőri kiutasítás ellen a helytartósághoz intézett felfolyamodása elvettetvén, a rendőrség határozata jogerőre emelkedik. Páris, szept. 11. Guadeloupe-ban egy képvisőválasztásnál az első választás eredmény nélkül folyt le. Casse Germain (republikánus) viszonlagos többséget kapott. Bern, szept. 11. Thiers Thurból jőve, ide érkezett s a szövetségi palotát megtekintette. Madrid, szept. 10. A cortes ülésen Salmeron elfoglalja az elnöki széket, s felhívja a gyűlést Castelar kormányának támogatására, hogy így a szabadság, a demokráczia, s a haza megmentethessék. Madrid, szept. 11. A belügyminiszter megcáfolja azon hírt, amely szerint Madrid közelében karlista bandák alakultak volna ; az emiatt gyanúból elfogottak szabadon bocsáttattak. Róma, szept. 10. A pápa egészségéről szárnyaló hírt „La Voce della Verita“ megerősíti. — Az aquilai községtanács a belügyminiszterhez táviratot intézett, amelyben a király utazása fölötti örömét fejezi ki. A lapok megtámadják a párisi érsek legutóbbi rendeletét, s azt hevesség kifakadásának bélyegzik. Róma, szept. 11. Az aratásról kiadott jelentés szerint a búza, len és a kender jó közép termést adott. Konstantinápoly, szept. 11. Az ó katholikusok itten tartandó kongresszusáig számos küldött érkezett; ma este a zsinatteremben előgyülekezet fog tartatni. Bécs, szept. 11. (Hivat, zárlat.) Magyar földteherm.kötvény 76.75. Salg-Tarján —.—. Magyar hitel 130. —. Magyar záloglevél 81.75. Erdélyi —.—. Magyar keleti vasút 68.—. Magyar sorsjegy 80.—. Tiszai vasút 203. . Magyarkölcsön 97.25. Angol-magyar 58.— . Franco-magyar 80.50 Alföld 153.50. Magyar északkeleti vasút 119.— . Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 69.90. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —. Magyar földhitelintézet 59.—.Török —.—. Municipals 36., Bécs, szept. 11. (Zárlat.) Hitelrészvények 237,50 Magyar földhitelintézet —. Angol-magyar —.—. Anglo-austria 171— Magyar hitelrészvény —. Franco-magyar —.— Váltóbank —. Napoleondor 8.95—. Allamvasut 337.— Lombardok 173.50. Galieziai 217.—. Tramway 225.— Magyar sorsjegyek —. 1860 dik 98.75. 1864 diki 180.50 Magyar jutalomjegy —. Hitelsorsjegy 172.50. Arany 5.43 Frankfurt 94.60. Párisi hitel —. Járadék 69.50 Ezüst NEMZETI SZÍNHÁZ. Péntek, szept. 12-én. SALOME. Dráma 5 felvonásban. Irta Báró Jósika Kálmán. Személyek: Dumelin margina — — — — — Komáromi Ágnes neje — — — — — — Paulayné Gaston, fia, százados a hadseregben — Náday Livia, ennek neje — — — — Sz. Prielle C. Baclair, gazdag tőkepénzes — — — Feleki Salome, . . . — — — — — Lendvayné Agatha, leányai - - - - - Molnárné Simon, Badair rokona — — — — Újházi Simeliaczé — — — — — — — Szathmáry L-né Duvalné, orleansi polgárnő — — — Klárné Lorain, Gaston meghittje — — — Bercsényi Kezdete 7 órakor, MIKLÓSI SZÍNKÖR. Az ördög pilulái. Nagyszerű tüneményes bohózat 3 felvonásban. Kezdete fél 6 órakor Budapest, szept. 11. Lehullt a karjáról a béke, megszűnt az idegen bilincs nyomása, feloldva a megalázó kötés, mely a nagyságban hatalomban öreg Francziaországot egy új keletű hatalmasság tributáriusává tette, s a franczia földön az úr ismét egyedül a franczia. Házi tűzhelyéhez nem ül immár idegen hatalom fölfegyverezett bizalmatlansága ; nem ellenőrzi zsebét idegen érdek, s a födél alatt, melyre az imént üszköt vetett, nem márt vele egy tálból az erőszak, mely az imént fiait üldözé. A szégyen és megalázás nehéz napjai elmúltak s a franczia nemzet — mintegy lidéretnyomás alól menekülve — ismét szabadon föllélegzik. De vájjon szabadon-e hát ? — Vájjon az utolsó idegen katonával elhagyja-e a franczia földet minden következménye a nagy nemzeti szerencsétlenségnek, mely vérben, vagyonban, s a nemzeti büszkeség és férfias önérzet rovására annyi áldozatába került e nemzetnek? Vájjon a nyers erőszak igájával széttörtek-e a nyomása alatt támadt viszonyok és helyzet bilincsei is? s a testre, az anyagra vetett nyűg lerázása után fölfrisül-e az elhódított, elzsibbasztott nemzeti szellem s a beteggé tett öntudat is? — Nehéz kételyek ezek, s fájdalom, eloszlatásukra nem ad a tények ismerete semmit — de semmit. Francziaország szerencsétlensége nagy, rettenetes volt; szenvedése iszonyú, anyagi veszteségei mesések. Vesztett hatalmat, vesztett ezerszámra emberéletet — milliárdszámra értéket és éveket és évtizedeket a békés haladás terén. — Elvesztett 1.600,000 lakost, 11 nagy, 94 kisvárost, 1,750 községet, 12 erődöt, 3 arsenált, 460,000 hold erdőséget 370 kilométer hajózható folyót, 300 kilométer csatornát, 735 kilométer vasutat, 88 millió frank földadó-jövedelmet s 64 millió adót! Mindezt az elvesztett területtel. De ki tudná felszámítani a megmaradt anyaország veszteségeit, s ki meghatározni értékét mind a nyomornak, amit elviselnie kellett? — De lett légyen e veszteség bármily megmérhetetlen, a szerencsétlenség bármily borzasztó, még mindig nem volt elviselhetetlen, még mindig nem volt végzetes . Hatalmat s megfogyatkozott erőt helyreállíthat az idő; a sebeket begyógyítja az ápoló kéz , s a vesztett értéket visszapótolja takarékosság és szorgalom. Szétdúlt városok felépülnek, kifosztott ipar talpra áll, megtiprott mező felvirul újra, még a vett sérelem emléke is behegedhet, de amit egy nemzet erkölcsi alapja megingatásában szenved, annak veszteségét soha vagy csak nagy későn pótolja vissza az idő,gyekezet és a szerencse. Ez a vesztesség teszi a szerencsétlenségetvégzetessé. És ki ne látná, hogy e vesztesség megvan a francziák szerencsétlenségében. Ijesztőbb arányban van meg, semmint a legkönynyebb szárnyú bizakodás és reménykedés röptét is meg ne akasztaná. Egy tekintet a felkavart óczeánra,amit franczia közéletnek nevezünk, s ezernyi új hajótörés esélyeit látjuk magunk előtt, — szomorú bizonyságául annak, hogy itt nem csupán a fizikai államélet jön a szerencsétlenség megrázó ereje által felzavarva, de mélyen megrendült azon erkölcsi alap is, melyen egy sorssujtotta nemzet, ha teste kiépült a csapás bajaiból, bizton munkálhatja megakasztott szellemi prosperatióját. A diadalmas Németországnak nem az aggressiv politika pompás sikere, nem a zsákmány milliárdjain...A csengő aranya ezüstje és nem is a francziák megalázása adja meg a méltó okot, hogy Sedan emlékezetére ujjongó örömünnepet üljön: rá nézve sokkal értékesebb vívmány mindezeknél, hogy hadjáratával oly körülményeket idézett elő Francziaországban, melyek ez országot oda zaklatták, ahol ma vergődni látjuk. Francziaországra nem a bordeauxi egyezmény a legfájóbb csapás, legsúlyosabb teher, legnagyobb szerencsétlenség, sokkal fájóbb következményei vannak magának a ténynek, hogy amaz egyezményt megkötő nemzetgyűlés kellett hogy oly módok szerint s oly körülmények közt létre hivassák, melyek szerint és melyek közt okvetlenül azzá kellett lennie ami: akadályává Francziaország consolidatiójának, küzdterévé a leg- önzőbb ambitiók s legocsmányabb érdekek s leghóbortosabb theoriák harczának. A bordeauxi napok legátkosabb hagyatéka, legszomorubb emléke ez. És ma, midőn a bordeauxi famosus egyezménynek minden pontját végrehajtva látjuk , midőn stipulatióinak legterhesebbjei lerovattak, s a franczia nemzet megmenekült terhes tartozása gondjaitól s a szégyen nyűgétől, hogy területét zálogul tartja lefoglalva az idegen, — egy szóval, midőn a bordeauxi egyezmény anyagi s erkölcsi terhe nem nyomja többé a nemzet vállait szivét, az előzmények átka ma is rajta van még az országon —■■ s ki tudná megmondani, mikor múlik le róla. A felszabadult franczia területen csak úgy burjánzik a viszály — csak úgy rág az önérdek férge, mint a szolgaság napjaiban. A szolgaság megszűnt, de mételyét a nemzet testében hagyta, s nagy időbe telik, míg onnan ez is kipusztul. A franczia terület teljes felszabadulásának napja nem az lesz, mikor az utolsó német katona átlépi a határt. A háború és szerencsétlenség sok mindenféle következményének kell még azután kivonulnia az országból. Ha majd kivonul a haszonlesés, a nemzeti szellemre nehezülő kábulat, a reactio és a belviszály s a nagy csapás egyéb tartozékai , akkor lesz Francziaország földe ismét szabad föld. A magyar- szerb vasutak összeköttetése tárgyában július hóban egyrészről a magyar kormány s másrészről a szerb kormány küldöttjei közt Pesten beható tárgyalások folytak, melyek minden pontra nézve teljes sikerrel végződtek. A tanácskozásokat állítólag a közlekedési miniszter úr nyitotta meg s vezette személyesen. A megállapított összeköttetési pontok mindkét állam óhajainak s érdekeinek teljesen megfelelők. Az átkelési hidak nemzetközi semleges területeknek lennének megállapítandók. A kötendő szerződés még a jövő ülésszakban a törvényhozás elé fog terjesztetni, mint a „P. N.“ írja. Apróságok. Az ötvenes években Londonban történt, hogy Kossuth felszólítva jön egy angol kiadó által egy nagyszerű Encyclopedia összeállításában való részvételre. Épen hozzá mentem, midőn a dolog iránti felhívást elolvasta, nevetés és boszankodás közt. „Ugyan kérem — szólott hozzám — mondja meg nekem, volt-e valaha magyar nemzet s ha volt, ugyan létezett-e annak fiai közt egy bizonyos Kossuth?“ — Nem tudtam mire czéloz s felelém, hogy úgy rémlik előttem, mintha volna némi homályos emlékezetem mindkettőnek létezéséről, de nem titkolom el kiváncsiságomat a különös tudakozódás indoka iránt. „Mi az indokom? kérdi ön, — folytatá Kossuth. Hát csak az, hogy épen most vettem egy levelet, (ezzel ráütött az asztalán fekvő iratra.) e levélben elmondja nekem egy első rendű angol kiadó, hogy ő egy nagy Encyclopediát akar kiadni, melynek egyes rovataira a legilletékesebb egyéniségek közreműködését óhajtja megnyerni s hogy ezen óhajtásánál fogva „Lengyelország“ történetének tömör megírása végett nem is gondolhatott másra mint rám. Kosciusko világhírű honfitársára! . . . Ön nevet, s a história elég komikus is kétségtelenül, de hát nem épen oly boszantó is. Itt van, kérem egy irodalmi „tekintély“, aki nemcsak egy világtörténeti nagy munka összeállítására vállalkozik, hanem úgy látszik, szabadelvű ember is és rokonszenvvel viseltetik „az elnyomott nemzetiségek“ iránt. S az a mivelt, áldozatkész és vállalkozó angol kiadó — ki fényes tiszteletdijat ajánl felszólításának elfogadásához — engemet lengyelnek tart, még pedig nem csak 1848 és 1849 daczára, hanem mindazon száz meg száz beszéd és lecture után, amelyekben 1851 óta Magyarország küzdelmét és jogait, jelenét és jövőjét előadni és megmagyarázni hivatásomnak és kötelességemnek ismertem mind Nagy- Britániában mind Amerikában s amelyeket az angol sajtó milliókra menő példányokban terjesztett el mindenfelé! Tessék aztán azzal kecsegtetni magát valakinek, hogy „felvilágosítja“ Európát bármi ügyben is. Hiszen ha egy encyclopedikus angol is lengyelnek tart engemet, akkor bizony nem csoda ha azok, akik olvasni sem tudnak semmit.............“ Hogy Kossuth miként értesítette azon eredeti kiadót az ajánlat el nem fogadásáról, azt nem tudom , de az esetet elbeszéltem azért, mert — nem is említve érdekességét magában véve is — felhasználni akartam az írás mesterségének azon ismeretes szabályát, miszerint a kis dolgok illustratiójára lehet idézni és alkalmazni nagyokat is. És ennyiből áll válaszom a „Pesti Napló“ mai czikkére, melynek udvarias irályát szívesen elismerem ugyan, de amelyből utoljára is azt látom, hogy amit heteken át és magyarán igyekeztem kifejteni, arról. laptársunk végre is úgy beszél, mintha lengyelül lett volna írva, sőt egész kedélyességgel adja a biztosítást, miszerint a funiótól nem irtózik, mert nem tartja ezt lehetőnek. Mintha bizony erről csak szó is lett volna részemről valaha!* Van azonban a „Pesti Napló“ tegnap esti lapjában egy megjegyzés, — zárjelek közt — melyre nézve egy kis helyreigazítás nem lesz felesleges. Ugyancsak a balközép pártviszonyairól így szól ma Csematony: „Elveink feladásáról tehát szó sem lehet, erre — biztosan mondhatom — a Deákpárt legtekintélyesebb egyéniségei nem is számítnak legkevésbé sem. Hanem szó van arról, hogy fentartva elveink összeségét, (Tisza ), aki csak tudja, hogy mit akar a balközép, nem ragaszkodik estendei leveleiben ennyire az elvek összeségéhez. Szerk és tekintetbe véve az ország tömegesülő bajait, a balközép elzárva tartsa-e magát — saját akarata által — azon hatalom kezelésétől, melylyel Magyarország szabadelvű haladásának érdekében és az eddigi romlásos gazdálkodás megakadályozására tehetne némi üdvös dolgot addig is, mig megjönne az idő reformálni a 12. t. czikket.“ A „Pesti Napló“ emlékezete nem látszik nagyon megbízhatónak, mert különben elmaradt volna azon szerkesztési parenthesis, melyben Tisza Kálmán olyan szerepet kap, melyre bizonyosan nem tart semmi igényt s nem adott semmi okot. T. laptársunk meggyőződhetett volna emlékezetének tévedéséről, ha azt, amire utalt, nem restette volna újból megolvasni az „Ellenőr“ szeptember 3-iki számában, hol Tisza Kálmán következőt mond : Ezen értekezletben bizonynyal senki sem fogja akarni, hogy megváltoztassuk elveinket, de azért nagy és komoly tárgya lesz annak , figyelemmel a szerzett tapasztalatokra, figyelemmel a többi pártok helyzetére s figyelemmel főleg a közjó követelményeire megállapítani az eljárást, melyet követni czélszerű lesz azon kettős czélból hogy elveinket vagy egészben, vagy ha részben is de a többinek feladása nélkül, valósíthassuk, és hogy az országot a törvényhozási és kormányzati újabb csapásoktól — például a bankkérdés terén, de más fontos ügyekben is — megóvhassuk. Ebből láthatja a „Pesti Napló“,hogy emlékezete cserben hagyta, s hogy Tisza Kálmán is ragaszkodik elveink összeségéhez, ha mindjárt ennek minden részét egyszerre valósítani nem lenne is pártunk hatalmában. Ezen rövid helyreigazításnál többet nem mondok a parenthesishez, mert bizonyára minden olvasóm képes megérteni az okot, melynélfogva Tisza Kálmán nyilatkozatáról szólam részemről nem volna helyen.* A „Reform“ — elgondolkozván „a balközépi konfúzión“ — eléggé mulatságos mozaikot állít elő a különféle nyilatkozatokból. Nem panaszképen említjük ezt fel, sőt elismerjük, hogy amit pártunk elemeinek összevesztetésére igyekszik tenni, az benne gyerre ámbár kicsinyes malitia. Én részemről élvezem is, mert biztosíthatom t. laptársunkat, hogy én nem veszek össze az ő kedvéért senkivel, még magával a „Reformomat sem. Támadni bármit és bárkit is csak akkor szoktam, mikor szükségesnek és kötelességnek tartom. A „R e fo r m“ gonoszkodására tehát nem támad bennem semmibe 11 i c o s u s hangulat. Van azonban gonoszkodásában egy rész, melyre egy rövid észrevételt akarok tenni s csupán e végett említettem fel mozaikját is. A „Reform“ — régóta törvén fejét azon titkos indok felett, melyet nyilatkozataimnak szives tulajdonítani — ma lát valamit s el is mondja. Hogy uj pártalakulás lesz-e, aminőt Csernátony hirdet, az iránt sem tudunk előre mondani semmit. Csak azt látjuk, hogy Csernátony csak csavarja a kérdést össze-vissza ; sajátságos ,,elvhűségét" úgy tekinti, mint juhász a bundát, a melyet kifordít, befordít amint neki tetszik, hogy hidegben is jó, melegben is jó legyen ; lényegben pedig oda törekszik, hogy a jobboldalt dekomponálja, kormányválságot idézzen elő aztán a Deák-párt egynémely elemeivel fusionálva Tisza Kálmánnak többséget szerezzen a házban, őt a közösügyes alapon kormányra segítse, a hivatalnok képviselők és a Tisza mamelukjai által kormányon megtartsa s a baloldali programot vagyis a bihari pontoknak többséget szerezzen a jövő választásoknál. Lám, lám! mily szörnyű dolgokat forralok s mégsem szeretnek a 48-asok! Észrevettem azonban, nem ebből áll, hanem abból, hogy Csernátony nem vállalkozik felesleges dologra, márpedig „a jobboldalt decomponálni“ elégséges munkásságot fejtett ki és alkalmaz maga a „Reform“ is, mint a Lónyay-párt orgánuma. Biztosítom, hogy régóta bámulom ezen tevékenységét s szerencsét kívánok hozzá továbbra is, de csak nézem. Luxus volna magamra venni azt a bajt, amit ő oly jól elintéz. Álmoskönyv és állambevételek. (…) Bizony-bizony az alkotmányos élet nekünk, a jobboldal politikai éleselműségéből, csúnyául ütött be. Az állam hitele didereg; a nép gyomra korog, ég és föld, angyal és daemon, szárazság és nyavalya mind ellenünk vannak uszítva. De azért Allah nagy és a modern miniszteri próféták összefont karokkal nézik a csapásfergeteget. Talán várják, hogy vezeklésül egy eltévedt mennykő megszánja árvaságukat és ellódítja őket a drága fauteuillekről. Lett volna csak hét kövér esztendő ahelyett, hogy egy kövér és hat sovány sanyargatja az országot, a telt éléskamrák szakácsai mily rettenetes nyegleséggel sivalkodtak volna: „Íme államkormányzati kuktálkodásunk művészete varázsolta számodra ah népez olympi lakmározást!“ Hanem miután a mai nap rózsakedvénél tovább nem látó prédaság majdnem belefulasztotta az országot a kérelm!kiadások özönébe, most brugónak nézi a napot, szarvasnak a holdat és adóhátralékok, megrongált államhitel, pénz- és bankhiányért a magasra felpeczkelt napot és holdat vádolja. Néhány évvel előbb még balzsamos volt a lég a jobboldali bölcseség megfüstölt dicsőségétől. „Most fogja be az orrát, aki ide lép.“ Olyan most az ország testi állománya, mint ama emberi vázalaké, melyet a görög festő képzelmének borzalmas ereje úgy vetett a vászonra, hogy a rezgő csontokról érez-sulyok lógtak le, jelképezvén ama összegémberedett ínséget, melyet éreznehezék hiányában a szél is felkaphatna szárnyaira. E kép, mely határozott helyhez köti a nyomort, szellemdúsan fogta fel a „földhöz ragadt szegénység“ helyzetét. Nem ily röghöz tapadt, kuczorgó szegénységről tesz-e tanúságot Magyarország jelen állapota? Iparunk, kereskedelmünk és pénzügyeink egyetlenítése nélkül, az osztrák járom ólomgolyói is nemcsak azt akadályozzák meg, hogy valamely zavargó szélgomoly föl nem röpíthet az élenydús földközi leb magas régióiba, hanem azt is, hogy mint földhözkötött őstermelő nép magyar ipar, magyar kereskedelem és magyar pénzügy által sza-badítsa fel magát az időjárás kényursága alól. Nincs elég pöröly, rős és gép a kezünkben, hogy megzabolázzuk a „megnehezült idők viharos járását felettünk.“ Csak a jó álmoknak van nagyobb keletjök mióta a vézna nyomor sápadt képe botlik a mestergerendába. Hisz a pusztában kóválygó zsidóknak is pompás volt üres gyomorral egyiptomi húsos fazekakat látni, ha mindjárt álomban is. Menynyivel kellemesebbek a hánytvetett sorsú nép egy ügysége, vagy kétségbeesése előtt az álomlátmányok most, midőn lutriba lehet őket rakni, mert hát a jósállvány mögött ott mutogatja a jog- és erkölcsi rend állama azon pénzkotló tyúkot, mely szerencsét kovácsol a balga tömegeknek. Álomremények tartják a népet. Hitvány tőke, de a lottó-jövedék czimén felségesen jövedelmez,mégpedig annál jobban, mentül kirívóbb az ínség.[Bizonyítják Magyarország állambevételi kimutatásait jelenleg. Még az 1874-iki előirányzatnak czímei megfogyatkozott számokban mutatják, hogy gazda nélkül homokba építettünk, mert a jövedelmek csökkennek, addig a lottó-jövedék a negyedévre átlag 275,375 forintnyi előirányzat helyett az április-júniusi negyedben 438,073 forintot hajtott az állampénztárba, vagyis az előirányzaton fölül még 162,697 forintnyi bevételt eredményezett. Az a három piros numerus tehát, melyet a szűkölködés visiója álmában látni vél, most legbiztosabb jövedelemforrása a magyar kincstárnak. Emőd ősanyánk álmából eredt a honfoglalási gondolat, álmokból csinál honfentartási üzleteket a deákpárti fináncztudomány. Azaz, hogy tulajdonképp bevételi ágban sem az ő mentő eszméik hullatják a gyümölcsöket, hanem Bucsánszky különféle fajtájú „Álmoskönyvei.“ Legnagyobb pénzügyi kapacitás eszerint az országban Bucsánszky, érintetlenül maradván természetesen a kormánynak azon érdeme, melyet gondatlan gazdálkodásával a siralmas helyzet előidézésében szerzett. Valóban aranyakat ér, hogy a jelen ínséges esztendőben rendelkezik a nép Sybilla és álmoskönyvekkel. S ha már ébren bajos lemondania a libasült izéről, és húsáról, legalább álmában ropogtatja csontjait, s aztán szépen belepillantva az álmoskönyvbe, méltó gyönyörűséggel olvashatja: „Ludhust enni jó , 39.“ így mindjárt megvan az útbaigazító sorszám, melynek ügyes kofa-kombinatiója meg fogja hozni kihúzás után — a valóságos nyárson forgatott libapecsenyét is. Hogy a harapnivaló, derekalj, bútor, munkakedv és erkölcsi önérzet mind a lottó-szenvedély után megy, az mit érdekelné a világot. Téved, ki az, hiszi, hogy az elmondottakból majd takaros rendben fogjuk kisütni a régi refraint: „törüljük el a lottó-jövedéket“! Mondhatnánk ezt is, de hát az állam koldussága most még kevésbbé válogathat a jövedelmek szerzésének erkölcsös vagy erkölcstelen, igazságos vagy igazságtalan nemei között, mint akkor, midőn erre volt mód és alkalom. Üres szalma csépelésénél egyéb sem volna tehát a kérdésnek ez oldalát bolygatni. Egészen más szempont az, mely bennünket e kérdés megbolygatására vezetett. Értjük a szegény nép lottó szenvedélyének ama kizsákmányolását, melynek bevételei nem Magyarország állampénztárába folynak, noha tetemesebb összegekre rúgnak, mint a magyar kincstár e tárgyú jövedelmei. Tudtunkkal ugyanis a budai fő lottó-gyűjtődén kívül öt idegen lottó-gyűjtőde szívja ki a betéteseket, a magyar nép zsebéből. Bécs, Prága, Lincz, Grátz,Brünn lottórár minden zig-zug városkában állítottak fel fiókgyűjtődéket. A Bach-korszakban legalább azzal tompították csenevész kinövéseit a lottójátékoknak, hogy a kisebb mezővárosok egyedül a bécsi és budai húzásra bírtak játszmagyűjtődékkel, most azonban az alkotmányos boldogság hetedik gyöngyévében már az egyes városoknak összesen hat boltja ugyanannyi lottógyűjtőde. Miután pedig szabály szerint minden lottó 14 napban egyszer rendez húzást, hat lottónál hetenkint háromszor van alkalma a népnek filléreit és nyugalmát vesztegetni. Ily gyalázatos pióczarendszernek csak az szolgálhatna parányi mentségéül, hogy a magyar kincstár gazdagíttatik általa. Ámde lehet-e felhozni mentségül bármit is, midőn a tizennégy napos időközökben tett hat pénzcsikarásból csupán egy esik a magyar állam javára, a többi Ausztriába vándorol. A magyar nép verejtékéből kipréselt lottó-jövedéknek tehát csak hatodrésze szerepel állambevételeink között 5/6- oda ellenben az osztrák állampénztárt hizlalja. Van-e aztán találóan éles kifejezés, mely ez országsanyargató eljárást megbélyegezhetné. Ha Magyarország a boldogság Lethe vizében fürödnék ; termése dús, kivitele nagyszerű volna, talán sületlen nagylelkűségből megengedhetné, hogy a fölösben idegen kezek is kotorázzanak. A jólét úgy sem szokott igen kedvezni a lotteriaféle állam bevételi szédelgéseknek. Azonban egy halmazcsapással a vállán, kimerülve megszegényedve, lehetetlen megengednie a nép józan érdekeit szívén viselő kormánynak, hogy a kimentésig csigázzák el és egyszerre öt idegen kéz fosztogassa ki zsebeit. Untig elég, ha a magyar kormány kiveszi az erkölcstelen lottójáték által részét, de váltig sok lesz, ha hozzámég az osztrák kormány öt kardjával sepri be a zsákmányt.