Ellenőr, 1873. szeptember (5. évfolyam, 201-224. szám)
1873-09-21 / 217. szám
Előfizetés! árak Egész évre . . 20 frt. — kr. I Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre . . 10 „ — „ ] Egy hónapra . 1 „ 80 B Egyem számára 10 krajzzár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-uteza 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 217. szám. A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-uteza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: B Budapesten, nádor-utea 6. sz. (Légrády testvérek irodájában). Megjelenik mindenreggel, kivéve hétfőn s ünnepi a következő napon Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bálvány-utcza 9. sz. alá intézendők. Budapest, vasárnapi szeptember 21. 1873. V. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára: egy évre...................................20 forint — ki félévre.......................................10 „ — „ negyedévre....................................5 „ — „ egy hóra.............................. 1 „ 80 „ Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az ,Ellenőrz4 kiadóhivatala (Pesten, bálvány-utcza 9. sz.). Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Kérjük a t. közönséget, méltóztassék megrendeléseit, s illetőleg ezeknek megújítását, minél korábban tenni meg, nehogy a lap vételében fennakadást vagy késedelmet tapasztaljon. Közlekedés. KvtSz ind 7.24B. 12.12 B ISzombathelyInd. 8.51B.12 09B Kis-Czell - 11.46 „ 8.12 B iKis-Czell „ 11.81 „ 3.30 „ Szombathely érk. 2.10 B. 5.02, Gyrr__________érk. 2.00 E. 6.51 „ Berlin, szept. 20. A „Spen. Zeitung“ hírül hozza, miszerint a király Reinkens-t elismerte ókatholikus püspöknek, és közvetlenül eskületétele után a király elismerési okmányt fog neki kézbesittetni. Szt. Pétervár, szept. 20. A khivai turkománok teljesen nyugodt magatartásuk folytán Kaufmann tábornok az Orenburg és Mangyschlak hadosztályok visszavonulását rendelte el. Ez utóbbinak az új naptár szerint f. hó 15-én Kinderli-ben, az elsőbbinek pedig október 8-án Emba-ban kellene megérkeznie. Nemzeti színház. Thomas-nak „M i g n o n“ dal-művét tetszéssel hallgatta végig ma este a közönség. A czímszerep Hauck kisasszonynak eddigi szerepei közt a legsikerültebb, noha ezúttal először énekelte. Kivált a második felvonás fárasztó nagy magándalával aratott valóban viharos tetszést. Stéger, ki hős tenor, Meister Vilmost énekelte, a mi lyrai szerep, legkevésbé azonban a prózarészek sikerültek neki. Folyékonyan beszél ugyan magyarul, de minden hangsúlyozás nélkül. A prózarészek különben recitative is folytak a vendég művésznő kedvéért, ki franczia szöveget használt. A mellékszereplőknek még simulni kell az előadások folytán; most Hauck kisasszonyé volt az est sikerének legnagyobb része , s csak Odry (Lothario) ragadt abból önállólag magának is . Balázsné (Philipe) a második felvonás egy vidám áriájával tetszett legjobban, de a fürge, kaczér szerepben mindig hiányzott nála az elevenség. Az operaszöveg fordítása (Ormaitól) nem erőtetés nélküli. A zenekar Erkel Gyula vezetése alatt működött. Budaapestfi »ímilapok. NEMZETI SZÍNHÁZ. Vasárnap, szept. 21-én. Dobó Katicza: Nagyszerű tüneményes bohózat 3 felvonásban. n n B, s, R (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, E (este) déltill éjfélig. n Béca gyorev. Ind. 8.15 E. 11. —E. gyors. Ind. 7.60 E. 2.25 E. A Pest érh.10. 6 E. 6.85B. Bécs__________ért. 2.12 B. 9.20 Futárvonatotl a gyonhafőzse alatt. __ Hétfő, estit., szomb. Hétfő, Szerda, Péntek. Bécs ind. 1.40 E. Báni»« ind. 2.10 B. r Pest érk. 8.21 E. Pest éri. 12.88 E. . ind. 8.41 E. „ l“d. 1.20 R. (J Bázias érk. 6.60 R. ________ Bécs érk. 7.82 B.__________________+« BéCT ind. 8.45 R. 8.20 E. Házias ind. 6.06 E. 8.80 B Pozsony 11.18 r 11.08 „ Temesvár „ 10-07» ! S Pest érk. 5.56 E. 6.06 B. Sz. ged , léi«- »•“ " y Ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 8.49 „ 6.23 „ V Czegléd „ 9.33 „ 9.85 , Pest érk. 8.12 „ 7.49 „ z Szeged p 1.81 B. 1.41 E , ind. 9.16 9.26 Temesvár ind. 6.19 „ 6.80 érk. Pozsony , 4.23 «■ Házias érk. 8.46 „ 10.29 Béé» érk. 6.09 „___ Vinkány ind. 3.21 E. PerjiS.n«,s ind. 8.25 B. Persilmos érk. 6.06 „ Valfcány érk. 11.10 , --------_ Bécs ind. 7.4 B. 5.60 E. Sz..fehérv ind. 10.18 B. 12.281 B. Győr „ 11.54 „ 10.06 „Uj-Szüny „ 2.42 B. 8.66 „ Uj-Szöny , 1.22 B. 11.18, Győr 4.19 „ 6.13„ Sz.-Fehérv. érk. 6.63 „ 2.60 B. Bécs érk. 7.50 „ 8.44 „ Bulla ind.7.16 B. 10.68 B 9.46B Triest ind. 7.-- B. 17.10 BSz.-Fehérv.érk.9.17 2.33 E. 11.54 B II Kanizsa „ -1.48 „ 10.4,3®. 6.18 B. Kanizsa 1.47 E. 11.39 „ 4.43. Sz.Eehérv., 6.17 „ 8.68 B. 1.60 E. Triest. érk. 8.26 B. — 7.61 K Buda e'A. 8.17 „ 6.06 B. 9.66 „ Kanizsa ind.10.66 E 5 43 B 2.18 E.Bélés tud. 7.16 B. 11.16 E 7.45 E. Sopron „ 6.38 B 1.45 E 7.40 B. Sopron „ 11.53 „ 8.40 B. 11.19 , Bécs érk. 9.8 E 4.60 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 41 b-18 B. 4.37 B. Hz.-Fehérv. Ind. 9.37 B. 8.13 E I Gyanafalva ind. 6.20 B. 12.65 B. Kis-Czell „ 8.12 B. 9.30 „ Szombathely „ 8.61 , 6.31 „ Szombathely , 6.86 „ 8.01 , Kis-Czell * 11.25 „ 9.07 , Gyanafalva érk. 9.80 „ 6.15 B. Sa.-Fehérv. érk. 6.07 E. 8.10 E. vagy: az egri szép napok. Történeti népszínmű 3 felvonásban dalokkal. Irta Tóth Kálmán. Zenéjét szerző Állaga Géza. rj_ Villány ind. 11.32 R12.E IV.-Várad Ind. jll. M E Eszék érk. 1.0E2.19E Szeged , 7.35 8,12.88, ind. 5.00 E 3.00 R Eszék érk. 11.201,10.23 B Szeged Ind. 8.34 B 6.15 E ! , ind. 6.35 RIO.55 R N-Várasi érk. 9.10 R 7.15 E Villány érk. 7.17 B 1.11 E_ Fest ind 7.SC R. 6.26 E. Kassa ind. 4.20 R. 6.34 RO.O6E Czegléd „ 10.18, 8.55 , Miskolcz „ 7.49,. 1.68 E 9.60, Szolnik , 11.22 , 9.68.. Idel Bre ez.„ 12.47 E 10.34 P.Tadány „ 2.01 E. 12.56 R. P. lajfiny „ 2.25 , 12.87 Bllebrecz... 3.12 ,. 2.52 , fszilnok , 4.45 , 4.44 „ Mikska „ 10.40 , 7.65 „2.00 E Czegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.22 H 12.18 E 6.62, f est érk. 8.31 , 8.45 , Szolnok ind. 11.12 B. 10.37 E. Temesvár ind. 8.55 R. 6.29 E. Arad 4.36 E. 6.23 B. Arad „ 12.25 E. 9.04 Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 „ Szolnok , «54 „ 4.17 P.-f,a<16nv Vidd. 2.36 E. 1.26 B. IN.-Vűrmi ind. 11.22 B. 9.05 E X..Vármi érk. 4.47 , 4.06 „P.-I.adony érk. 1.28 E. 11.44 , 61-Vásárhely érk. 6.16 „ 8.52 „ Aradi érk. 8.20 „11.46 , Flskl ind. 2.60 E. Polrozsény ind. 7.20 B. I.etrozsény érk. 7.40 „ iPiskl________ért. 12.7 E.______ Tövis ind. 2.14 R. 1.45 E. IS'Illesvar ind. 9.47 B. 6.80 R. Segesvár érk. 6.29 „ 7.89 „ iTövis_____érk. 2.20 R. 1.00 E. Kia-K agilis infl. 6.55 R. 9.40 E. IS eben ind. 6.40 R. 8.40 E. Szetten érk. 9.6 „ 11.40 „ Kis-KapMs érk. 7.60 ,___6.36 .. jf .Várad ind. 6.17 E. 5.— R. Kolozsvár ind. 4.20E 10.80B Kolozsvár érk. 10.56 , 1 .‘,0 , H.Várad érk. 10.55 „ 8.32 E. Pest Ind7s 2739 R. 11.00 E. 2.02E. Hatka ind. 1.18R. 8.62E. Hatvan 2.48 , 1.60 R. 6.80 E. S.-Tarján „ 9.02„ 1.86R.9.05E. S.-Tarján , 4.32,, 4.00 ,, 8.60 érk. Hatvan „ 10.68,, 4.00 „ 6.40 „ Ruttka „ 12 82 „ 2.06 B. Pest érk. 12.51 E. 6 43„ 8.60 „ p..,, ind. 7.32 B. 10.30 E 5 28 E Miskolc* ind. 7.86 B 10.20 E 9.00 B Hatvan érk. 8 33 „ Hl Iván érk. 4.85 E „ ind. 9 60 ,, 1.35 R. 11 02B „ ind. 11.07„ 8.21 R 7.65E Miskolcz érk. 1.26 E 6.30 „ 6 42 E Pest érk. 1.07 E 6.10 9.05„ Vámosi Györk ind. 2.40 B 10.42B Gyöngyös ind 1.21 E 9.28 B Gyöngyös érk. 8.15 „ 11.12 „ Vámos Györk érk. 1.60 „ 9.58 „ F.Abony Ind. 9.80 B 12.00 E 4 22BEger Ind. 10.52 B 11.29 E 3.08B F.Iser érk. 10.00 „ 12.30 ,, 6.01 „ |F.. Abony érk. 8.52 „ 12.08 E 3.42 , Miskolci Ind. 7.45 B. ind. 6.19 E. I Bánréve ind. 8.45 B. ind. 6.60 E. Bánréve érk. 10.39 „érk. 7.52 „ IKiskolcy érk. 8.1« „ érk. 9.44 , Kassa ind. 6.00 B. 6.30 E. löterberg, ind. 8.25 B. 7.00 B. Rutka „ 3.28 E. 8.00 B. IRutka ,, 2.12 R. 4.00 E. 4»Flerbergi érk. 7.80 „ 8.00 E. [Kassa érk. 6.00 B. 8.00 B. Állos Tind. 7.00 R 8.00 R 7S0 E. I Eperjes Ind. 1.26 B 6.80 B 2.47 E. Eperjes érk. 7.45 „ 8 15 „ 8.15 ,,Abos érk. 2.10 „ 8.16 „ 8.22 „ Szerencs ind. 8.56 B. 3.59 E. I Királyháza Ind. 12.47 B. 9.43 B. S.-A.-Ujhely „ 10.51 „ 6.82 „ Csap „ 4.16 „ 1.86 Csap ,, 12.56 E. 8.26 ,, S.-A.-Tijhaly ,, 6.08 „ 8.60 „ Királyháza érk. 4.13 „ 12.10 B. Szerencs érk. 7.46 „ 6.86 ,, S A. rjhcly Ind. 4.42 B. IHomouna Ind. 1.28 E. Uomonna érk. 11.10 E. 'S.A.Erdely érk. 5.83 „____ 1Tagvár ind. 11.18 B. 22 7E 'Nyíregyháza ind. 6.00 B Csap ,, 1.06 E. 8.46 ,, iCsap ,, 12.48 E 4.35E Nyíregyháza érk .6.26 Iftilgvár________érk. 2.04 „• 6.63 , Bátyn ind. 3.40 E. IMkunkács ind. 12.06 E. Munkács érk. 4.51 „__________[Bátyn érk. 1.17 „_________ ■lebreezen ind. 3.12 R 4.18 E.Szigeti ind. 1.09 B. 9.81 E, Királyháza ind. 10.47 R 4.13 E 9.43 érk. Királyháza „ 4.36 „ 4.28 E, Szigeti! érk. 1.66 E 7.12 E 6.— [Debreczen érk. 11.60 „ 9.36 E ] MIKLÓSI SZÍNKOR. Az ördög pilulái. Zilrtuv ind. 3.53 B. 6.80 R. I Károly vár. ind. 6.18 B. 6.18 E. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 B. Zágráb érk. 7.7 „ 7.40 „ Ind. 8.28 „ 8.83 B. , ind. 8.17 „ 9.20 . Károly vár. érk. 10.17 JS. 10.19 B. Záhány érk. 11.44 B. 2.87 R. Sziszek Tud. 5.68 B. 6.43 E. Steimbrttek ind. 40 B. 4.40 E. Zágráb „ 8.10 B. 7.60 E. Zágráb „ 7.53 B. 8.18 E. Steinbrtek érk. 10.64 B. 11.03 E. Sziszek____érk. 9.50 B. 9.41 E. Zákány ind. 60 B. 4.18 E .Bátta*iék Ind. 8.87 B. 8.25 E BiUmnszik érk. 12.32 B. 0.15 B. /dkdny érk. 11.36 „ 2.27 B. K Hilízsa Ind. 5.18 B. 2.43 E. Maíiáes ind. 6.20 B. 6.00 E. Zákány 6.21 „ 4.03 «. Zákány „ 12.36 E. 8.07 R. Moll des érk. 12.30 E. 12.20 R Kan!»»» érk. 1.21 v_1-19 * Arad indr4.2ÖE. 6.44 R. |Vl.-Vftsrtrliely ind. 7.15 R. 10.02 E piski 10.39 „ 2.80 E. Tbvis , 1.30 E. 2.60R Ove Fihérvár érk. 9.45 B. 6.00 E. Gy.-Fehérvár érk. 2.20 „ 8.29 „ ind. 1.05 , 11.82B . , ind. 10.20 B. 4.00, TO.viS . 2.84, 1.19E. Pikki . 1.13E. 6.10„ TÁVIRATOK. Bécs, szept. 20. A mai katonai szemlénél, mely az olasz király tiszteletére 12.000 katona és 88 ágyú felett tartatott, jelen voltak a főherczegek, a német képviselő, Robillant gróf, a katonai attadhék, idegen képviselőségek, idegen tisztek. A császár bemutattatott magának több franczia tisztet, és több idegen tisztet megszólítással tüntetett ki. Bécs, szept. 20. Brüsselből távirják a „N. Fr. Pressernek . Az „Etoil beige“ hírül hozza, hogy a verviersi tanácskamra elhatároztam Langrand-féle társulatok igazgató-tanácsosait, kik közt képviselők és senatorok is vannak, a brnfenyitő törvényszék elé állítani. Versailles, szept. 22. Tangerből érkezett távirat megcáfolja a hírt, miszerint Marokkóban polgárháború tört volna ki, mivel a szultán fia minden ellenszegülés nélkül kiáltatott ki. Cassel, 20. A „Hess. Blätter“ hírül hozza, miszerint a választó fejedelem Poroszországgal végleges egyezségre lépett, melynélfogva Friedrich herczeg az annexiót elismeri, jogairól és házi vagyonáról lemond; Poroszország viszont a választófejedelem halála után évenként 202.000 tallért fizet. Berlin, szept. 20. Frankfurt, Hamburg és Brémából érkező hírek szerint ezen piacok épen nem vagy csak kevéssé vannak érdekelve az amerikai bukásoknál. . j , , t. j * , | i , 1 ( K. I Budapest, szept. 20. „A spanyol cortes elfogadta az ülések felfüggesztésére vonatkozó indítványt.“ Így szól tartalmas rövidséggel egy ma érkezett távirat, mely fölött, ott a lapok apróbetűs zárt soraiban, hová a tördelő beékelte, könnyen átszökik a szem s vele az olvasó figyelme. Kár volna pedig ez első tekintetre jelentéktelennek látszó hírnek észrevétlenül maradnia. Nagy horderejű elhatározás ténye fekszik abban, oly tény, melyet a nemzetek csak a harczban a létért, s ennek is egyedül legvégletein vehetnek foganatba. De akkor aztán kell is hogy vegyék.S a világ megvetése, az utódok átka szállana a nemzetre, mely halálos vívódásában se merné bevenni a heroicus szert, az utolsót és egyedülit, mely még életre válthat. Dictaturáról van szó. A spanyol cortes tegnapi elhatározása ennek javára esik, s az utolsó szemet fűzi azon parlamenti intézkedések lánczolatához, melyek Castelar kormányralépte óta azon személyes korlátlan uralom megállapítására tétetettek, mely nélkül már Spanyolország legszabadelvűbb, legalkotmányosabb érzelmű fia sem mert a siker reményével kormányt vállalni. És ez nagyon természetes. Részünkről még Salmeron kormányra jutásakor adtunk azon államtani igazságnak kifejezést, miszerint , valamint a monarchikus kormányforma alatt megromlott, elmételyesedett államéletnek egyedüli orvossága a köztársasági szabadság öntudatra, önérzetre keltő, mindent átható s felvillanyozó erejében van, úgy viszont a szabadmozgás túlhajtott röperejével a szabadosság végletéig sodort társadalmat, hol az öntudat önzésre aljasult már, s az önérzet az „én“ bálványozására vetemedett, egyedül a korlátlan központi erő tarthatja össze, s a köztársasági kormányforma alatt kitört bomlasztó lázakat, elévesedett sebeket egyedül a vaskéz korlátlan uralma gyógyítja meg. De kell, hogy e két mester keze legyen. Salmeronban, minden jóakarata, hazafiassága s becsületessége mellett, már ez az első föltétel is hiányzott. Ő szorosan alkotmányos maradt, mert nem érezte magában az akaraterő azon hatalmát, mely törvényt képes szabni ott is, hová nem ér el az alkotmányos törvények karja. Ezért csakis alkotmányos formák között s a parlament támogatásával, normális eszközök által vélte a hazát megmenthetőnek; azt a hazát, hol az alkotmány nem terjed a papíron túl, melyre íratott, hol a parlament lázadók fészke, hol a törvény addig ér, ameddig a szuronyok hegyén elviszik ; és e szuronyokról nem tudja senki mikor, merre fognak fordulni ! Ily viszonyok között nem lehettünk nagy reménynyel Salmeron kormányzatának eredményei iránt, s már akkor kifejeztük volt azon nézetünket, hogy minden jóakarat és buzgóság hiábavaló lesz, s az erély és szigor szóban és papiroson fog maradni, míg Spanyolország el nem határozza magát hatalmát egy kézben egyesíteni, s annak megadni e hatalom gyakorlására a teljes szabadságot. Sokfejű hatalomnak sok a gondolatja- s oly jv- i helyzetben-, mint ma Spanyolországban, nincs is sok idő a gondolkozásra. Nézetünket az események igazolták. Salmeron rövid pár hónap múlva elégtelenségét belátni és a kormányt oly férfiú kezére bocsátani volt kénytelen, akiben , ha csak minden nem csal, együtt vannak azon feltételek, melyekkel okvetlenül bírnia kell annak, aki Spanyolország megmentésére vállalkozik a jelen körülmények között. És e férfiú a kormányvállalást azon feltételhez kötötte, hogy a kormányhatalom kiterjesztessék s az actio természete, módja s eszközei iránt neki teljesen szabadkezet engedjenek. A cortes megadta, amit kívánt. Castelar oly felhatalmazások birtokában vette át a kormányt, melyek a forma szerinti korlátlan uralmat tették le kezei közé papiroson. De Castelar nem az az ember, aki írott malaszttal beéri s éreznie kellett, hogy felhatalmazása az marad, mig a reá ruházott személyes hatalom oldala mellett egy másik, a törvényes s ez idő szerint souverain hatalom akarata érvényesülhet, érvényesülhet esetleg a személyes hatalom ellenében sőt megdöntésére két kard egy hüvelyben. A dictaturával a rendes alkotmányos élet factorai összeférhetetlenek , s hol ezek önkényt nem térnek ki utjából, nagy és nemes elhatározással természetes jogaikat s hatáskörüket azon egyetlen erőre ruházván, mely egyedül képes azokat az ország javára fordítani , ott vagy az alkotmányos rendes csapáson járó tényezők metszik át a dictatura útjait a praamotvrán, életképtelenné teszik, vagy a dictatura tiporja el az útjában állókat erőszakosan, kíméletlenül s nem ritkán helyreállíthatlanul, de mindenkor kimondhatatlan kárára a rendes viszonyok restitutiójának. Pedig a dictatura csak eszköze a restitutiónak, s jaj az országnak, hol czéllá növi ki magát. Míg a cortes együtt volt, Castelar nem gondolhatott felhatalmazásainak érvényesí-ítésére, anélkül hogy magát az összeütközés veszélyének kitegye. A parlamentnek okvetlenül le kelle tenni egy időre hatalmát, hogy azt arra az időre a dictatura fölvehesse s gyakorolhassa. És a spanyol cortesben volt annyi hazafiság, hogy ez áldozatot meghozza a hazának. S ezt jelenti a czikk élén reproducált hír. A spanyol cortes, midőn működését felfüggeszti, lehetővé teszi a személyes uralom működésének megindulását, azon egyedüli uralomét, mely a spanyol földön még érvényt szerezhet parancsainak, s általuk az ezer sebből vérző nemzettestnek gyógyulást, és diadalt a haza szent ügyének. dőn feledhetlen érsek-metropolitánk, néhai báró Laguna András elhalálozásával a Nagy-Szebenben egybegyült egyházi congressz egyháztartományunk uj érsek-metropolitáját, Ilicskovics Prokop aradi megyés püspök személyében szabályszerűen megválasztotta. Mi, a nagy-szebeni választó-congressus küldöttsége, az érsek-metropolita-választást tartalmazó nyának már átnyújtván, — bátorkodunk sa i£5TM egyházi congressusnak Felséged, legkegyelmesebb urunk és királyunk iránti tántorithatlan jobbágyi hódolatát legmélyebb tisztelettel bemutatni, egyszersmind Felséged legmagasabb trónja előtt legalázatosabban esedezni, miszerint a magyarországi erdélyi görög keleti románok ujonan megválasztott érsek-metropolitáját eme tisztében legkegyelmesebben megerősíteni méltóztassék.“ Mire ő császári és apostoli királyi felsége a következőkben méltóztatott legkegyelmesebben válaszolni : „A magyarországi és erdélyi görög-keleti román congressus hódolatát kedvesen fogadom, s szívélyes üdvözletemmel viszonzom. A metropolita választása iránti határozatomat közelebb magyar kormányom utján veendik. — Pest város pénzügyi bizottsága tegnap tárgyalta Radócza azon indítványát, hogy a magyar gőzhajó-társaság fentartásának előmozdítására a város írjon alá 1000 db. elsőbbségi részvényt, vagyis 100,000 frtot. A pénzügyi bizottság, tekintettel a város pénzügyi helyzetére, csak 50,000 frt aláírását javasolja. A város kedden rendkívüli közgyűlésben határoz ez ügyben, s mi azon reményben élünk, hogy a közgyűlés megszavazza az egész 100.000 frtot. Nincs itt áldozatkészségről szó, mert e befektetett összeg 6°/0-kal fog kamatozni, s ki van mutatva, hogy a társaság vagyona teljes garanciát nyújt. Egyúttal ajánljuk Pest városa példáját a dunamenti városok figyelmébe. Járuljanak a magyar gőzhajózás fentartásához, s ami most áldozatnak látszik, később dús kamatokat fog hozni. A horvát országgyűlés a zsidók emancipatióját tárgyaló következő törvényt fogadott el. 1. az izraelita vallásfelekezet hívői vallásuk szabad gyakorlatára, valamint politikai és polgári jogaik gyakorlatára nézve a Horvátországban és Szlavóniában lakó többi vallásfelekezetiekkel egyenjogosíttatnak. 2. E megszabásokkal ellenkező szokások és rendeletek megszüntetnek. 3. Az izraelita vallásügyekben a főfelügyeleti jog az államnak van fentartva, úgyszintén az izraelita közoktatásügyben való törvényes befolyás is fentartatik. 4. E törvény keresztülvitele és foganatosítá-sával Horvátország, Szlavónia és Dalmátia bánjai bizatik meg. A görög keleti román metropolita-választó congressus küldöttsége ő felsége által. szeptember hó 17-én reggeli 9 órakor fogadtatván, a küldöttség vezetője, Román Miron archimandrita a következő beszédet mondotta : „Császári és apostoli királyi Felség Legkegyelmesebb urunk ! A magyarországi és erdélyi görög keleti román egyház, a Felséged által legkegyelmesebben jóváhagyott egyházszervezési szabályzat alapján, s egyik sarkalatos jogát gyakorolta legközelebb, mi-[ 1 1 ] A pancsovai „Graniczár“ Fehértemplomból (szept 5/17-dikéről) a következő táviratot közli : E pillanatban körde velünk a tanács írásban a (gyűlést) betiltó alispáni rendeletet. Ez ellen táviratilag felfolyamodunk a minisztériumhoz. — A belügyminiszter a következő leiratot intézte a főispánokhoz: A folyó évi jul. 28-án 2502. sz. alatt kibocsátott közintézvényemben felhívtam méltóságodat, hogy az országban uralgó cholera elfojtására és e járvány folytán felmerült ínség enyhítésére mily irányban működjék. A járvány — mely ezen felhívásom kibocsátása óta lefolyt idő alatt, vagyis augusztus hóban leginkább pusztított — most már az ország legtöbb részében szünőfélben van ugyan, de hogy az már eddig halottakban mily nagy számú áldozatokat kívánt, most tűnik ki azon hivatalos jelentésekből, melyek az augusztus hóról szóló adatok alapján a törvényhatóságoktól beérkeztek. Fájdalommal tudatom méltóságoddal, hogy ez adatok oda mutatnak, miként a járvány áldozatok száma halottakban, az egész járvány múlt és f. évi tartama alatt a százezerét felülhaladja. A járvány nagyrészt a szegényebb sorsú földmíves és napszámos osztály közt dúlt, kis nagyszámú özvegyet és árvát hagytak hátra nyomorban és ínségben. Ezeket segíteni, gyámolítani minden egyesnek emberbaráti kötelessége. A kormány e tekintetben kötelességének ismeri, maga részéről a lehetőt megtenni, de a kor-mány és a törvényhatóság működése, bármennyire tevékeny legyen is, nem elegendő arra, hogy a cholerában elhunytak hátrahagyott özvegyei és árvái nyomorát kellőkép enyhíthesse; erre a vagyonost jegyesek és testületeknek az eddiginél nagyobb mérvű közreműködése szükséges; de leginkább szükséges, hogy ez ügy — mely különben már a törvény rendelkezésénél fogva is elsősorban a községeket illeti, — ezek által karoltassék fel teljes odaadással, s a hazafiság, a humanismus s oly bizonyítékaival, melyek igazolják, hogy a községek életképessége megfelel azon autonómiának, melyet nekik az 1871. évi XVIII. t. sz. adott. A községek közül bizonyára lesznek olyanok, melyek szegénységük és egyébb csapások miatt nem bírják meghozni a kellő áldozatot, és ily viszonyok közt helyén látom, ahol szükséges leene, a községeket állami segélyzéssel is támogatni. Tekintve azonban az állami pénztár jelenlegi kedvezőtlen helyzetét, s azt, hogy a segélyezés ily neme csak a végső esetben alkalmazandó, a községek legnagyobb részében, úgy hiszem, nem leend leküzdetlen akadályokkal egybekötve, hogy a vagyontalan özvegyek és árvák sorsán maga az illető község segítsen elsősorban, mert habár az özvegyek és árvák száma az egész országban több ezerre megy is, de ezen szám sok és ezek közt jobb módú község közt oszlik meg, és ha az egyes községek vagyonosabb tagjainak sorakozása, vállvetett buzgólakodása, mindenekelőtt pedig áldozatkészsége mellett azon egyszerű mód vétetik alkalmazásba, hogy közülök az egyik saját és háznépének felesleges ruháját, a másik hajlékát, a harmadik táplálékát osztja meg a szegény árvákkal s özvegyekkel, a negyedik filléreivel segíti őket, és ha ehez az egész országban a vagyonos, egyeseka testületektől adakozás útján begyűlendő nagyobb mérvű segélyezések hozzáadatnak, és ha ott, hol szükséges, levesosztó intézetek állítatnak fel, reményem, hogy e szegény árvák és özvegyek megmenthetők, és sorsuk legalább egyelőre, a tél tartamára biztosítva leend. De ez árvák sorsának nem csak időleges, de végleges biztosításáról s illetőleg jövőjükről is kell gondoskodni; ezt tenni — az ügyek akár társadalmi, akár emberi, de leginkábbb állami szempontokból kifolyó horderejét tekintve — a nemzet kötelessége. A járvány által előidézett helyzet ez idő szerint felette szomorú, gyászos, de ha már magán a bajon nem segíthetünk, legalább igyekezzünk annak még károsabb következményeit közös erővel lehetőleg enyhíteni. A nagyszámú árváknak ugyanis most nem a szülői akarat fogja kijelölni jövő foglalkozásukat, életpályájukat, hanem a körülményekhez képest jelöljék azt ki — a gyámhatósággal egyetértőleg a községek, vagy kijelölhetik oly egyesek is, kik ez árvák tisztességes jövőjét megalapítani vállalkoznak. Hazánkfiai közül iparos, a szükséghez képest, vajmi kevés van; oda kell tehát törekedni, hogy e szegény árvák nagy része jövőjét az ipar terén találja fel, értem a gazdászati és nagyobb képzettséget igénylő kézi ipart, gépészetet stb. Nagy fontosságú tény volna tehát oda törekedni, hogy ezen árvák ne csak testileg mentessenek meg az enyészettől, hanem szellemileg , is lehetőleg kiképeztetnének azon irányban, melyen hazájuknak leginkább hasznára válhatnak. ■ Az újvidéki „Zasztava“ O-Gradiskáról egy a bosnyák keresztyén kereskedők börtönrevettetéséről szóló táviratot közölvén, azt a következő sorokkal commentálja. Mi azt hiszszük, hogy a horvát országgyűlésnek volna most oka és alkalma az átszökött és hátramaradt bosnyák testvéreink érdekében holmi lépés megtevésére; például kifejezést adhatna abbeli panaszának, hogy az államnak határán és szomszédságában oly embertelen tettek és erőszakoskodások történnek, melyek nemcsak a faji, hanem az emberi érzelmet is mélyen sértik, a szomszédos kapcsokat megszakítják, a határokon a békét megzavarják, s a kereskedést mindkét részen tönkreteszik. Nem ártana talán a kormányt meginterpellálni, s a válasz után, vagy máskülönben határozattá emelni, hogy a kormány felszólíttatik és utasíttatik, miszerint annak módja és rendje szerint a koronánál, vagy (a magyar elnökminiszter útján, kinek a külügyekben van szava) a külügyi minisztériumnál lépéseket tegyen a török erőszakoskodásoknak megszüntetése s a törvényes állapot és rendnek visszaállítása iránt. Pancsováról (szeptember 16-iki kelet alatt) táviratoztatja magának . A szerb-román nemzeti pártnak értekezlete szombaton (szept. 20-án) tartatik meg Fehértemplomban. Sok határőrváratik. Az ottani összeíró bizottság elhatározta az összeírást csak Fehértemplomban eszközölni. (E pontra nézve a „Zaszt.“ szerkesztősége megjegyzi, hogy ez eddig még nem látott hallatlan csoda.) Ennélfogva a községek a minisztériumhoz s a temesvári központi bizottsághoz fordulnak segélyért. Nálunk az összeírás f. hó 15-dikéről 22-dikére halasztatott. Pancsovának az összeírásra az utolsó napok hagyattak. Ha eljő majd az idő, midőn ez árvák a haza munkálkodó polgárai, hasznos tagjai lettek, akkor bennük részben kárpótolva lesz a nemzet mostani vesztesége, s ők épugy fogják szeretni e róluk gondoskodott hazát s áldani azon kezeket, melyeknek sorsukat köszönhetik, amennyire kétségbe vannak esve most kenyérkereső szüleik elhunyta fölött. Méltóságod a fenebbiek valósítására sikeresáWl^fol^ti^kálhat, amennyiben méltóságod állanok egy iráni élénkllvsertój' folyással is lehet az önkormányánékenységnek e terem kifejtésére s az ügynek a lovosai, és a megye lakosai által minél buzgóbb előmozdítására. Az előadottak alapján felhívom méltóságodat, hogy a járvány-halottak után hátramaradt árvák érdekébeni működését a fenebb kifejtett irányban azonnal megkezdje, illetőleg folytassa, minek eszközölhetésére legszükségesebbnek tartan, hogy méltóságod a járvány következtében visszamaradt vagyontalan árvák ellátását és nevelését személyes figyelme és gondoskodása tárgyává tegye , hogy továbbá a rögtöni segélyezésre és fentartásra megkívántató adakozásra nézve mindent elkövessen, miszerint az mentül sikeresebb legyen, s hogy a jótékonyságnak minden — eleve meg sem határozható — csatornái, milyenek a vagyonosk egyesek vagy jótékony intézetek és testületekhez, különösen a jótékony nőegyesületekhez intézendő külön felhívások, jótékony czélú előadások, sorsjátékok stb. megindíttassanak, hogy — ha még nem történt volna — az előidézett körlevelemben is jelzett gyámolító bizotságok megalakíttassanak; szóval kövessen el mindent, hogy az országos csapás utóbajai most és a jövőben mentül szűkebb korlátok közé legyenek szoríthatók. Elvárom egyébiránt méltóságodtól, hogy ez iránybani működéséről hozzám időnként jelentést tegyen és az elért eredményt tudomásomra hozza.Tudatom egyébiránt méltóságoddal, hogy a vezetésére bízott törvényhatóságot egyidejűleg felhívtam, hogy ez tisztviselőit a méltóságodnak e körlevélben adott utasítások mentül sikeresebb foganatosíthatása szempontjából hatályos és buzgó közreműködésre utasítsa, hogy a járványban elhunytak után hátramaradt azon vagyontalan özvegyeket és árvákat, kik a megélhetésre nem bírnak elég keresetképességgel és segélyre vannak utalva, Írassa össze és jegyzéküket hozzám terjeszsze fel, s hogy az esetben, ha az árvaszékek tartaléktőkéje részben a szóbanforgó özvegyek és árvák segélyezésére lenne fordítható, erre nézve határozzon s határozatát megerősítés végett mielőbb juttassa hozzám. Végül megjegyzem, hogy az ország főpapjait (az érsekeket, püspököket, evangélikus, ágostai és helvét hitvallású superintendenseket) megkeresem egyúttal, hogy az országszerte megindított adako- s zást a maguk részéről is segélylyel gyarapítsák, s hogy alárendelt lelkészeiket a kitűzött czél felkarolására és lehető előmozdítására utasítani szíveskedjenek. Budapesten, 1873. szeptember hó 16. Gr. Szapáry Gyula s. t. Népoktatásügyünk jelenlegi állása. VI. Mindezek után pedig általános jellemzésére térünk át a miniszteri jelentésnek, a benyomásra, melyet az a figyelmes olvasóra, népoktatásügyi viszonyainkat közvetlen megfigyelés alapján ismerőre gyakorolhat. A statistikai tükör, melyben megláthatjuk magunkat úgy amint vagyunk , ha adatai hitelesek , hibás adatokból összeállítva mint a hibás tükör, hamis vagy torzképet mutat. Valamely állam népoktatás ügyének állapotáról ismeretet szerezhetünk, ha azon állam ez ügyet illető törvényét tanterveit, statistikáját ismerjük, kétség marad azonban mindig afelől, mennyi van mindazon intézkedésekből végrehajtva, hogy vannak az előirányzottak az életben keresztül vive , mert vannak fogalmak, melyek nagyon is relatív természetűek, s csak közvetlen szemlélet nyújthat biztos tájékozást a felől, mit értsünk tulajdonképen alattuk. Ily relatív fogalmak nézetem szerint: tanító, iskola, iskolába járás, tanszerekkel való rendes felszerelése az iskolának és több más. Ezek különböző helyeken véghetlenül külöbszhetnek egy-