Ellenőr, 1873. október (5. évfolyam, 225-255. szám)
1873-10-10 / 234. szám
igazságügy Depeyre; közmunka Grivart; keres- skedelmi Aniston Dupeyron ; hadügy Changarnier; tengerészet Montaignac altengernagy. — így állítja össze a névsort : „Parig Journ.“ Úgy látszik azonban, hogy csak a maga mulatságára s a Chambord királyság nevetségessé tételére tokolta össze ezen a tehetetlen Changarnier hadüegyérségével ékeskedő minisztériumot. A „Soir“ szerint még következő kérdéseket vitatott meg az értekezlet: 1. A monarchia visszaállításának időszerűsége. 2. Az alkotmányos és parlamentáris alapok, melyeken a Bourbon trón fog nyugodni. 3. A zászló-kérdés. 4. Egy főhadvezérség alapításának időszerűsége, míg a király elfoglalja a trónt. 5. Egy uj választási törvény főbb elvei. 6. A kamara elnapolása a monarchia kikiáltása után és a választási törvény elfogadása. Hanem hát megeshetik mind e szép perspectiva mellett, hogy a sok drága idő és vesződség kárba veszhet, s mire kész lenne a királyság, nem lesz király. Chambord gróf úgyis nagyobb szívósságot tanúsít a „rongykérdésben“ semmint ellenei feltették. Becsületére legyen mondva, nem akarja megtagadni a fehér zászlót, melybe eddigelé egész politikai életét takargatta. Várják ugyan, hogy Chartres-i és Nemours i herczegek capacitátta látogatása puhitólag fog hatni a konok ,,Roy“-ra, úgy látszik azonban, hogy nem lett e puhitásnak egyébb eredménye azon igen kétes értékű ígéretnél, hogy ha majd elfoglalja a trónt, meg lehet, hogy rábírja magát a tricolor elfogadására, Nesze semmit fogd meg jól. Nem elégíti ez ki a saját leghívebb pártfeleit sem. E részben érdekes legitimista nyilatkozatot olvasunk az „Union“-ban. E lap a zászló kérdésben egyenesen a közvélemény ítéletére apellál, s amit mond, olyan formán veszi ki magát, mintha Chambord grófot a fehér zászló elhagyására akarná kapacitálni. Némely lap e nyilatkozatnak oly értelmet is tulajdonít, hogy Chambord gróf nevében kiadott lemondás a liliomokról. E nyilatkozatot alább közöljük. Az „Univers“ az már hajthatatlanabb. Ez kimondja nyáron, hogy a „Boy“ nem transigálhat senkivel; semmi lesz, ha elvét elhagyja ; trón nem lehet alku tárgya. A király egyszer király, vagy ilyenül kell elfogadni, vagy abbahagyni. A Thiers ellen valóságos heccet indítanak a fusionista lapok dühödtebbjei. Annak módja szerint kezdik felhívni a kormány figyelmét e „veszedelmes agitátorra“ gyöngéd intelmekkel arra, hogy miként szoktak az agitátorokkal „elbánni.“ Bizony kiélnék tőlük, s meg vagyunk róla győződve Broglieéktól is, hogy becsukatják az ősz hit hazafit, ha lenne elég bátorságuk s erejük e gyalázatosság elkövetésére. Thiers nyilatkozatának egyik nem legcsekélyebb eredménye az, hogy a nyilvánosság teréről visszavonult s az edzett republicánus bajnokokat ismét tettre indította, így például Remusat is sorompóba lépett régi barátja mellé. Thiersnek, no meg a kormány kihívó rendszabályainak köszönhető, hogy a jeles államférfi elfogadta a haute garonne-i képviselőjelöltséget, véglegesen és írásbeli nyilatkozattal. A kormány ugyanis arra számítván, hogy Remusat boszantó rendszabályok által megsértvén, visszariasztja őt, a jelöltség elfogadásától, egy a császárság idejéből származó rendeletre hivatkozva, megtiltotta a Remusat nevére szóló választójegyek cirkuláltatását, mert e jelölt még nem nyilatkozott írásbelileg, elfogadja-e, vagy nem a jelöltséget. Biztosra fogták sértett önérzetében, hogy csakugyan nem fog írásbeli nyilatkozatot adni. Megjelent azonban Thiers programmleve s Remusat azonnal megtette az áldozatot, hogy a kormány boszantó követelésének eleget tegyen. Most már Haute Garonne kerületnek ő a republicans jelöltje. A választás jövő vasárnap lesz itt, valmint Loireban, hol J. Réymond, Niévre ben, hol dr. Tarigny és Puy-de-Dôme-ban, ahol Girot-Pouzal a republicans párt jelöltje, Spanyolország. Árulást kiáltanak a karlista bandák főnökeik fejére. Történik ez pedig Estella feladása miatt, melylyel együtt elvesztették minden reményüket, hogy az ország szíve felé, hol sűrűbben van az elrabolni való földi javakból, még valaha előnyomulhassanak. Mariones most már minden ponton erős osztályokat vet út sokba, melyek alatt megállani sem bírnak. Navarrának a karlista párton levő részeit is a törvény alá hajtotta már Mariones erélye. Az ellenszegülés megszűnt, meghódoltak s a kormány rendeleteinek engedelmeskednek, így a behívott tartalékosok is mind megjelentek illető törzseiknél, s a védtörvények mindenütt végrehajtottak. A „királyi család“ amint magát a Spanyolhonba szakadt Bourbonok rablókra és butaságra támaszkodó ága nevezi, jelenleg San-Oubrico de Besorában van , nevezetesen az öreg Juan don Alphonso és donna Blanca; ott van Saballs is s együtt gondolkoznak a múlandóságon. A carlisták, mint írják nagy lelkesedéssel fogadták a „felségeket“ (bizonyosan pénzkapás reményében). Vereségüket Caseras mellett Saballs távollétének tulajdonítják. Az öröm és családi gyülekezés e nyughelyéről azonban csakhamar elzaklatta őket a kormány csapatai közelgésének a híre. Gyorsan eltakarodtak Vidra felé. Traga alól is elvertek az önkénytesek egy 4—500 főből álló car- Iista bandát, elégetvén bárkáikat, megakadályozták, hogy a Store vizén átkeljenek. Vereséget szenvedett továbbá Charlinban Talaran bandája is az almadea-i miliczia részéről. Vissza kellett Agadóba vonulnia. Catalonia éjszaki részében pedig már mindjárt nem lesznek sehol sem. Elég egy napra ennyi örvendetes apróság is. Az in tran s igennek mozgalmairól ma kevés újat mondhatunk. A demoralisatio úgy látszik általános lett közöttük ; minden nap jelentkeznek a carthagenai osromló táborban szökevények; legközelebb is 21-en jelentkeztek. Az ostromló sereg 400 főnyi segédcsapatot nyert, szelleme kitűnő. A Garnidhában gazdálkodó insurgens hajók nem bírnak a visszás szelek miatt tengerre kelni prédajokkal. Még ott érheti őket Lobo a kormány hajórajával. Anglia. A múlt szombaton conservativ tüntetés rendeztetett Tiverlonban Walrond tiszteletére, ki az előtt ugyan a választókerületben vereséget szenvedett. Northcote baronet, ki a gyülekezetben elnökölt, kijelenté, miszerint semmi sem valótlanabb, igaztalanabb, mint azon vád, hogy a mai conservativ párt visszafelé törekszik. Semmi se rágalmazóbb, mint azon állítás, hogy e párt a tétlenség pártja. Ennek czélja mindig a pótlás és az ország intézményeinek fentartása valt, anélkül, hogy ezeket lerombolni, megsemmisíteni akarnák, úgy, mint azt elleneik nagyon is készek tenni. Könynyebb rombolni, mint pótolva javítni és a conservativok törekvése a nemesebb, minthogy a nehezebb. Ők visszautasítják a vádat, mintha a jelenlegi conservativ reaclió nem volna egyébb liberális tétlenségnél. A baronet ez után nagyon ajánlá figyelmébe hallgatóinak a komolyságot és szellemet, melylyel a conservativok csatáikat vezetik és végül nagy reményét fejezé ki a bekövetkezendő egyetemes választások kedvező eredménye iránt. Németország. Manteuffel tábornoknak tábornaggyá lett kinevezését, s azt, hogy ezentúl Berlinben fog lakni, azzal a feltevéssel kezdik kapcsolatba hozni, hogy a félhivatalosak által annak idején oly módon dementált Manteuffel minisztérium híte, esetleg mégis megvalósulhatna. A császár a kinevező okmányban világosan s nyomatékkal utalt a tábornok „hasznos tanácsaira, nehéz időkben“ s igy igen közel fekszik a következtetés, hogy „nehéz idők“ esetére ama „tanácsot“ újólag is hajlandó lehetne igénybe venni. A „nehéz idők“ qualifikálása természetesen, a császár belátására van bízva, s nem tudható mi mindenből származhatik ilyen nehéz idő. A Ledochowszkyügyben a száműzetés tegnap érintettük eshetősége úgy látszik, közeledőben van. Arra mutat legalább a kormánynak azon elhatározott szándéka, hogy az érsek urat egyelőre hivatala letételére fogja felszólítani. Az ide vonatkozó eljárás már megindíttatott, így mondja legalább az „Ostr. Ztg.“ jól értesült poseni levelezője. Egyszer ide érve a kormány, bajosan fog megállapodhatni, s ha az érsek úr, mint bizton várható — ama „felhívásnak“ nem enged, nem marad egyéb hátra, mint „ráparancsolni“ a lemondást. Más szóval kikergetni az érseki székből s a tartományból. Körülbelül hasonló kényszerhelyzetben van a kormány a kölni érsekkel szemben. E főpapnak eddigelé nem kevesebb mint 16 bűnügye halmozódott össze, a törvények megsértéséből eredő. — A legitimista „Union“ nyilatkozata a zászlókérdésben. „A nemzetgyűlés osztályainak szélső jobb, jobb, jobbközépben tagjai és a Pradié féle csoport képviselői tegnap tanácskozásra jöttek össze Aubry képviselő lakásán. A lapok ma csupán nagy tartózkodással beszélnek ez összejövetelről , némelyek azonban értésül adják olvasóiknak, miszerint minden kérdésben tökéletes egyetértés éretett el. Azt hiszszük, kötelességünk kijelenteni, miszerint valóban ép oly erélylyel hangoztatott ez alkalommal a monarchia helyreállításának szükségessége, mint szept. 25-én, azonban veszedelmes volna azt hitetni el, mintha minden tárgyalt kérdésben véghatározat és megoldás hozatott volna létre. A közvélemény, melylyel a képviselőknek számolniok kell, nem hagyhatja figyelem nélkül a tárgyalásokat, melyek még nincsenek befejezve, s habár a legjobb okai volnának is bizalommal lenni, elaludniok semmiképen sem szabad. Mi a lobogó kérdését illeti, az egyetértés legkevésbbé sincs helyreállítva és mi azt hiszszük, miszerint nem közönyös dolog ezt őszinteséggel bevallani, a végből, hogy a közvélemény, mely mint utolsó fórum ítél, foglalkozzék vele, hallassa szavát s igy előkészítse a gyors és helyes megoldást. Egyébiránt semmi határozat sem hozatott. Egy bizottság választatott, melynek feladata leend az okt. 21-re kitűzött összejövetelre elkészíteni javaslatait. Innentől, mindenkép kikerülve a mérges vitákat, szükséges leend az utolsó fenforgó félreértések eloszlatásán működni.“ * Trochu a szept. hét megelőzött és követő eseményekről megígértük megismertetni olvasóinkkal e hivatott kéz által irt művet s azonnal is kivonatalásához fogunk. Trochu a méltó harag hangján tiltakozik a rágalmazások ellen, mikkel a reactionárius sajtó a közvéleményt félrevezetni igyekezett „Ma szept. 4 ki emberek vannak csak, — kiált föl — de nincsenek jul. 15-ikiek ! Hányan ismerik ma még jul. 15-ét, a háború megüzenésének napját, oly rettenetes nemzeti csapások egyetlen kutforrását ?“ — Később Trochu erélylyel szól a bonapartiszék által ellene szórt vádakra s különösen ezek között arra, hogy ő dönté meg a császárságot : „Ki volt az — kérdi — a ma erényükkel kérkedők és lámázók közül, ki e fatális napon előállt volna, hogy fentartsa a császárság vagy bármely más kormány jogait a rettenetes örökségre, mely Sedánnál nyílott meg? Ők maguk voltak azok, kik utolsó nyilvános cselekedeteik által, mindjárt nagy vereségeink ilán , elnyernák a császár nevét, elnyernék a császárnő régenségét, és tényleg a a császárságot. Ők maguk és önkéntesen elégtételt igyekeztek adni a tömegnek, mielőtt ez még a törvényhozó testülethez ért volna, kimondván a császár bukását. Mert megvalának rettenve, mint mindenki, a katonai csapások által, melynek biztos következményneit a császárságra nézve előrelátták. Mindjárt szept. 4-én már utón valának London, Brüssel vagy másfelé. A szemesek, különösen azok, kik ünnepelni akarák a háborút, kinn maradtak, mindaddig, mig a béke helyreállott s mig a kedélyek álapota megengedé visszatérésüket Francziaországba, hogy itt az ország emlékezetébe hozzák az általuk tett szolgálatokat és mindenek felett, hogy megbecstelenitsék a férfiak szolgálatát, kik egész a végső óráig, tudva azt mi vár reájuk, igyekeztek elviselni súlyos terheiket! — ügy van, nagy volt a harag Párisban szept. 4-én, nagy a meglepetés, halálos a félelem véghetlen és legyőzhetlen rendetlenség szállta meg a közszellemet. Nem vala sem csata, sem ütközet, mint 1851,1848, 1830 és minden más forradalomban. A császárság saját önnmn magasalatán összeroskadt, mert többé fel nem állhatott, és összeroskadt a háború és invázió által, eredete és hagyománya törvényei szerint. Szept. 1-én nem csináltak forradalmat, és mégis volt forradalom.“ — Mi a nemzeti védelem kormányát illeti, ezt Trochu nem ok nélkül hasonlítja össe egy csoport hajótörést szenvedettek, inkább mint politikusokkal, kik a mai szólam szerint hatalomra vetők maguk. Különben ki ne ismerné, kérdi Trochu, hogy a császárság szolgáinak legtöbbje az első nap ijedelmében, sietett megszabadulni e kompromittáló múlttól ? Avagy nem igaz-e, miszerint a császárnak Párisban jelenlevő tisztei, közöttök Faré tábornok is, kinek odaadó szolgálatait nem feledhetem, szolgálatukat siettek nekem felajánlani ? Avagy Calley de Saint- Paul, a törvényhozó testület tagja, ki mindig kiváló ragaszkodást tanúsított a császár iránt, nem jött e hozzám a tisztek láttára és hallatára kérelmezendő tőlem a franczia bank igazgatóságát, tudva, hogy ez Rouland kezei között nem lehete meghagyni. És valljon Palikao tábornok, hadügyi miniszter, ki azóta oly sokat itt és mondott ellenem, nem irt e nekem brüsseli buvó helyéből már sept. 6-án, tehát csupán két nappal a forradalom után, hogy tőlem szolgálatot kérjen, levele végén régi barátságos érzülete és kitűnő tiszteletéről biztosítva engem? — Minden liberális és független léleknek ma is ez véleménye, s kétségtelenül ez leendő történeté is. Azonban sept. 4-ke óta a bonapartisták kelletlen vakmerőség és rendkívüli ügyességgel tudták eltorzítani a tényeket s megctalni a közvéleményt, a hihetetlen mesét terjesztve a vidéken, hogy „a császárság elárultatok“. Csupán önön maga által árultatott el, saját előrelátásának hiánya, saját vaksága álta.— * A modok háborúból. Egy new yorki távirat szerint Jack kapitány és három más modok-indus kivégeztetett; két más társuk kegyelmet nyert. * Felkelés Ausztráliában Melbournből érkező távirat szerint Tijiben anarchia tört ki, s a fehér lakosság fegyvert ragadva, megtagadta az adófizetést. * Génfben. A szabadelvű katholikusok gyűlése három üres papi helyet Hyacinthe, Hurtaut és Chavard abbénak ajánlt fel. Bazaine tábornagy pere. A vádlevél felolvasása folytattatott a 3 ik tárgyalási napon is. (okt. 8-án) Semmi figyelemre méltót nem jelez a távirda. A tulajdonképeni tárgyalás hétfőn fog megindulni, s addig meglehetősen üres rapportokkal kell megelégednünk, mivel a nagy kiterjedésű vádiratot maguk a franczia lapok sem adják még tömör kivonatban sem, s a tudósítások, mindössze is a tárgyalás formaságaira úgyszólván technikus részére s mozzanataira szorítkozik. Az első két napról semmi oly adatról nem értesülünk, amit olvasóink még nem ismernének. Addig is míg a tulajdonképeni tárgyalás s vele az érdekes mozzanatok megújulnának, nem tartjuk érdektelennek az előzményekből közölni azt, ami az ügy teljes áttekintésére szükségesnek vagy czélszerűnek mutatkozik . Olvasóink emlékezni fognak, hogy a szerencsétlen hadjárat befejezése, s a Bordeaux pactum megkötése után, midőn a Versailles nemzetgyűlés a rendezkedés munkájához fogott, egy enquét bizottságot küldött volt ki a hadjárat eseményeinek megvizsgálására. Ennek egy albizottsága Parraguey d Hilliers tábornagy elnöklete alatt a capitulatiok megvizsgálásával volt megbízva. Ez albizottmány a kapitulált helyek parancsnokai mindegyike ellen kissebb nagyobb vádakat emelt Bitche parancsnokának egyedüli kivételével. Ez hősies magatartásáért dicséretet nyert. Bazaine tábornagy ellen a jelentés oly compromitáló adatokat hozott napfényre, hogy a nemzetgyűlés kénytelen volt 1872. május 16-iki ülésében ama jelentés alapján elrendelni Bazaine tábornagy ellen a törvényes vizsgálatot. Ennek következtében adta ki a hadügyér a perbefogó rendeletet, s a vizsgálattal Riviére tábornokot bízta meg. A hadi törvényszék összeállítása azonban nagy nehézséggel járt. A törvény azt követeli, hogy a franczia tábornagy felett csak Francziaország tábornagyai bíráskodhassanak. Azonban a 4 tábornagy közül egyben sem volt meg a többi feltétel, mely a törvény szerinti bíráskodásra képesít. Parraguey d’ Hilliers az enquet elnöke volt, Canrobert Leboeuf és Mac-Mahon pedig Bazaine fővezérsége alatt állottak volt a harcz idején. Új törvényt kellett tehát alkotni, mely szerint a hadi törvényszék a harczban önálló vezénylettel felruházott osztály tábornokokból, továbbá az első hadosztály tábornokaiból állíttassák össze. Aumale herczeg 1843-ban viselt önálló vezérséget Afrikában, de la Mottarouge 1871 ben a loirei hadseregben, Chaboud-Latour Páris ostroma alatt a 2-ik hadsereget vezényelte, Tipier tábornok pedig az erődítések önálló vezetéséré volt ugyanakkor megbízva. Ezek és az első hadosztály három tábornoka nevezetesen Martinprey, Princeteau és Martineau-Deschenez, ezek lettek a haditörvényszék tagjai s Bazaine birái. A haditörvényszék tehát 6 ítélő bíróból s egy elnökből áll. Az elnök mint tudjuk Aumale herczeg. A haditörvényszék 5 szavazattal dönt a terhelő kérdésekben. Ha a vádlott 3 szavazatot nyer ügye javára, felmentetik a kissebbség által. A vádlottnak nincs joga ellen vádakat emelni. De a felülvizsgálati kérelmének, minden egyes esetben hely adathatik.* Riviere tábornok jelentéséből közöltük ugyan a conclusiót, mely a vádlevelet tartalmazza. Ez azonban nem adja az ugrálásnak teljes áttekintését egy magában s csak az előző fejtegetésekkel együtt képez kerek egészet. Ezt a „kerek egészet“ azonban roppant kiterjedésénél fogva, tán csak a „Times“-nek és „Daily News“-nak lesz módjában in extenso közölni. Van azonban egy érdekes munka, melynek kivonatából ép oly jól, s tán jobban is megérthető a Bazaine-per. Ez Morfin ezredes a 6 ik vértes ezred volt parancsnokának könyve, mely „Les Assis de Trianon“ czim alatt nem rég jelent meg Párisban s az egész ügyet igen kimerítően tárgyalja s világosítja meg. Ebből közöljük azon főlényeket, melyek a Bazaine ellen emelt vád alapját képezik, s melyek ellen védekeznie kell. 1. Bazaine tábornagy aug. 12-én vette át a hadsereg fővezérségét. 14-kén volt a borny-i 16- ikán rézouville-i csata. A franczia sereg megtartotta a csatatért, de Bazaine visszavonult, Metz felé, hogy — úgy mond — élelmiszerekkel lássa el magát. Aztán Verdun felé vonult, de alig megy egy napot — s már elfogyott az élelmiszere, s visszafordult. Tehát ha komoly szándéka volt Verdunba vonulni, miért nem látta el magát Metzben elegendő élelmiszerekkel. Megjegyzendő Verdun 15 franczia mértföldre van Metzhez. 2.Aug. 18-án gravelotte-i csata. Miért nem jelent meg Bazaine a csatatéren? 3. Aug. 20-án Mac- Mahon segélyül hívja a tábornagyot. Miért vesztegel egész 26-áig? 4. Aug. 26. haditanács. Mac- Mahon hadseregéről még akkor is hallgat a tábornagy, hanem felhozza az élelmi és hadiszerek hiányát, melyről Bourbaki és Ladmirault panaszkodik. Pedig már 22-ikén értesítést vett Soleille tábornoktól, hogy mindennel el vannak látva. 5. Aug. 30-án értesítést vett Mac-Mahontól, ennek mozgásairól. Miért kezdte meg a tábornagy csak estefelé a csatát ag. 31-én, ha Mac-Mahonnak segítségére akart menni. 6. Szept. 1 től a tábornagy elhatározta Metzben maradását. Miért nem gyűjtötte össze Metz környékének minden forrásait, amelyek a védelem sikerére szükségesek voltak? 7. Miért terjesztett a hadsereg és a lakosság közt német forrásból eredő hamis híreket? 8. Panaszkodott, hogy nem vesz hírt kívülről , hanem csak a capitulatió után küld Toursba futárokat, hogy híreket hozzanak. Léghajókat mert nem alkalmazott e czélra, mint Párisban tették? 9. Miért közlekedett folyvást az ellenséggel? S miért egyezkedett a haditanács tudta, beleegyezése nélkül, sőt kijátszásával? 10. Tekintve az ügy tisztán katonai oldalát, kitűnik, hogy a kapituláczió napján, még 8 napra való élelmiszerekkel rendelkezett, így jelentette ezt a tábornagynak ugyan az napon Audlau ezredes. 11. S végre ha már kapitulálni készült, miért nem pusztította el hadiszereit, miért adott át az ellenségnek töméntelen segélyforrásokat? miért nem égette el a zászlókat? E néhány tömör jegyzet képezi az egész ügy kulcsát, segítségével könnyen lesz követhető a tárgyalások folyama.“ A hivatalos lapból. A vallás- és közoktatási miniszter Kautzt Antal közalapítványi erdőrendezőségi gyakornokot padragi erdészszé, továbbá ifj. Akantisz István és b. Rudnyánszky Józsefet fogalmazó gyakornokká nevezte ki. A belügyminiszter számvevőségéhez Dubasevits Nándor gyakornok III. oszt. számtisztté neveztetett ki, ámhoz intézendő folyamodványaikat bezárólag f. é. okt. 20-áig és pedig, ha valamely közszolgálatban állanak, elöljáróságaik utján, különben pedig közvetlenül a m. kir. József-műtegyetem rectoránál (Budapest, Ferenczváros, két nyúl utcza, 5. sz. I. emelet) benyújtsák kérelmük támogatására életkorukról képességükről és erkölcsi magok viseletéről szóló bizonyítványaikat mellékelvén. Követésre méltó példával jár elől Földy János, Biharmegye főtanfelügyelője, ki valamennyi hatáskörébe eső tanintézet igazgatójának utasításul adta, hogy a felügyeletük vagy igazgatásuk alatt levő tanintézetbe az év kezdetén és annak folyamán a nyilvános vagy engedélyezett magántanintézettől nyert bizonyítvány, s ennek hiányában felvételi vizsgálat nélkül senki föl ne vétessék, annál kevésbé pedig, hogy egy-két osztályt, átugorva, magasabb osztályba bocsáttasssék. Ez idején való utasításra azon többszörösen felmerült panasz adott alkalmat, mely szerint vannak Nagy-Váradon oly magán, sőt nyilvános elemi tanintézetek is, melyekbe a tanköteles gyermekek nemcsak a tanév kezdetén, de az év folyamán is, bármikor felvétetnek minden bizonyítvány és felvételi vizsga nélkül a magasabb osztályokba is , ami nemcsak a magán- de kormánytag engedélyezett tanintézetek sérelmével jár — melyeknek törvényes fennállása mintegy figyelembe nem vétetik, hanem ez által — miután a tankötelezettség évekhez van kötve, — a törvény is kijátszatik a közmivelődés kárával és ami legfőbb, nehezittetik, majdnem lehetetlenné tétetik a tankötelesek nyilvántartása és kényszeriskoláztatása. Ily visszaélések, melyeknek kilencz esetben üzérkedés a rugója s csak egy esetben túlságos szívélyesség és elnézés (ami szintoly kevéssé engedhető meg), talán minden alsóbb iskolában szélfiben ismétlődnek, némely magán tanodában pláne egészen szokássá vált. Nem ártana, ha a tanfelügyelők hasonló erélyes intézkedések által iparkodnának a közművelődés ügyét e nyugtól felszabadítani. Tan II gy. — A József műegyetem rectora pályázatot hirdet a műegyetem gépészmérnöki szakosztályában újból létesített adjunctusi állomásra, melylyel 1200 frt évi fizetés van egybekötve. Pályázhatnak végzett gépészmérnökök, kik gépészmérnöki gyakorlatban már legalább egy évet fölöttek. Mindazok, kik ez állomásra folyamodni óhajtanak, felhivatnak, miszerint a főmést. magy. kir. vallás- és közoktatási miniszteri HÍREK. — Október 9. — ( — A tud. akadémiának halottja van. ] Dorner József, a pesti evang. gymnasium derék tanára s a tud. akadémia levelező tagja, ma el- hunyt. Mind a tanügy, mind pedig a tudományosiság munkás, ernyedetlen buzgalma s tanulmá-nyokban gazdag férfiút vesztett benne. ] — Részvéttel halljuk, hogy Ghyczy Gyula ügyvéd ur, Ghyczy Kálmánnak egyik unokaiöcscse, még mindig súlyosan beteg, de valamivel enyhült már csaknem folytonos láza. A családi aggodalmaknak egy másik oka volt, hogy a bol- dog emlékezetű Ghyczy Ignácz özvegyét szélhűdés érte ; örvendünk azonban hallani, hogy ennek nem tesznek komolyabb következményei. — Szatmáry István, volt főhadnagy részére, ki megvakult, küldött Tornallyáról Hevesy Bertalan 5 frtot. — Születések és halálozások. A pestvárosi statisztikai hivatal kimutatása szerint a lefolyt héten (szep. 28 —okt. 4.) élve született 183 gyermek, meghalt 157 személy. A születések száma tehát 26 esettel múlja felül a halálozásokat Az élve születtek közt volt 129 törvényes, 54 törvénytelen , nemre nézve 105 fiú és 78 leány. Halva született 12 gyermek. A halottak közt volt 85 férfi 72 nő, egy éven aluli gyermek pedig 48. A halált okozta: tüdőbaj 34, hagymáz 4, himlő 3, cholera 6, rángás 13, bélhurut 12, veleszületett gyöngeség 15 esetben. — Szomorú jelenségek gyümölcsei. A bécsi kiállításon okt. 3 án nyílt meg a jelenlegi gyümölcskiállítás Ennek magyar osztályában az egyes csoportoknál következő ékes feliratok pompáztak okt. 6 án, midőn e sorok megírója látta : „Landes Reben-Schule in Ofen“, — „Graf Franz Zichy Gärtnerei Puszta Födemes, Gärtner Herr Richol, aus Ungarn“, — „Aus dem Garten seiner Excellenz Herrn Grafen Paul von Eszterházy zu Pápa in Ungarn. Durch Obergärtner Ed. J. Heykal“, — „Dr. lg. Málnay, Tahi-Tótfalu“, — „Johann Mathiász Kaschau, Ober-Ungarn“, — Ferdinand Braun in Oedenburg“, — „Stephan Nirschy Gartenbau“, — az osztály minden csoportjánál pedig, tehát sok példányban: „Sämmtliche in der ungarischen Abtheilung ausgestellte Gegenstände sind zu verkaufen. Ebenso werden auch Bestellungen angenommen bei Lukácsy Sándor (sic).“ — Az elsorolt leiratok mind csak németül vannak. Magyar és, német feliratot mit méltányosnak tartunk) alkalmaztak: Berke Tivadar, a keszthelyi gazd.intézet kiállítója és Gleviczky Sándor Kassáról, — horvát-németet a horvátok, — csupán magyar feliratot: „Breitmeyer Frigyes kézműves Pesten“. — A főfelirat : „Csoportos kiállitmány Magyarország kivitelképes kertterményeiből“ magyar, német és franczia nyelven, de végén már ez áll: „Lukácsy Sándor Budapest Arrangeur & Vertretter“. Hogy egyesek mik akarnak lenni, hogy például Zichy inkább szeret lenni Graf Fr. Zichy, mint Zichy Ferencz gróf, az magánizlés dolga, és váljék egészségükre, — de hogy dr Entcz Ferencz, az országos budai szőlőiskola igazgatója, a m. tud. társaság tagja stb. és Lukácsy Sándor, a magyar collectiv kiállítás képviselője, a lapok annyi előrement felszólamlásai után és akkor, midőn a látogató idegeneknek majd fele magyar, a magyar osztályban csak német feliratot alkalmaznak , ez mégis gyalázat. Mit hederitenek ők a magyar látogatókra! — pedig mindig vannak köztük egyszerű földművesek, kik azután szent áhitattal nézik az érthetlen feliratot s kérik a magyarázatot szomszédaiktól, mert azoktól biztosan nyernek magyar feleletet. — Az orvostudori szigorlatok tárgyában a közoktatásügyi miniszter — mint a „P. N.“ írja—elvileg jóváhagyta a pesti kir. egyetem orvoskari tanár-testülete azon javaslatát, hogy az eddigi különféle fokozatok megszüntetése mellett, egy orvostudori fok és oklevél állíttassák ki, valamint hogy a szigorlatok lehetőleg gyakorlatiak is legyenek s némelyek közülök már a tanfolyam ideje alatt tartassanak meg. Addig is, mig az uj szigorlati rend szabályszerűen megállapittatnék és közzététetnék, annak mielőbbi életbeléptetése s az illetők tájékozása végett kijelentette a minisztérium, hogy az már a folyó 1873—74-ik tanévvel az orvosi pályára lépő hallgatókra nézve teljesen érvényes leend. — Ennélfogva felhívta a pesti és kolozsvári kir. egyetemek orvostanzári testületeit, hogy erre a jelenkező hallgatókat figyelmeztessék s megfelelő uton és módon nevezetesen azt tegyék közzé, hogy a I. 1873—74 ki tanévvel az orvosi pályára lépő növendékek a tervezett orvosi szigorlatokhoz megkívántakk elővizsgálatokat az állattanból, ásványtanból és növénytanból az orvoskari dékán és az illető tudományok tanárai előtt már a második félév befejezése után fogják tehetni, tartozván e végett kimutatni az egyetemre felvételüknek alapjául szolgáló érettségi bizonyítványt, vagy ha külországnak, azon okmányt, melynek alapján mint rendes orvostanhallgatók egyetemre fölvetettek, továbbá, hogy valamely egyetemen senkitett minőségben már egy évet töltöttek. ” Fogarasról a „M. Polg.“ a következő táviratott kapta okt. 6-ról: „A mai napon megtartott rendes bizottmánygyűlés számos tag jelenlétében a legnagyobb rendben és hazafias indoklattól vezéreltetve folyt le. Főkapitányunk Boér Kálmánnal szemben szeretet és bizalom nyilvánult, átalános az öröm mind a magyarok mind a románok között. Az elégedett arczok jobb jövőt hirdetnek vidékünkben.“ Vajha az ottani helyzet hű és állandó képe volna rajzolva e sorok által. — Helybeli levelezési lapok. Jövő hó elsejétőloros levelezési lapok jönnek forgalomba, helybeli levelezések könnyítésére. A berlini magyar egylet részéről azt az értesítést kaptuk, hogy ez egylet, mely a legrégibb magyar társulatok egyike külföldön, utóbbi időben nem részesül oly pártfogásban, mint megérdemelné. A figyelmetlenség és részvéthiány oka valószínűleg abban rejlik, hogy a Berlinen átutazó vagy ott tartózkodó magyarok előtt nem ismeretes az egylet holléte. Ez okból tehát megemlítjük, hogy az egylet helyisége van Leipcziger- Strasse Nr. 33. Itt a tagok minden hétfőn és csütörtökön össze szoktak gyűlni. — Lipót toskánai nagyherczeg ma reggel Bécsből Budapestre érkezett s azonnal Gödöllőre ment. — A választási mozgalmak az egyetemi ifjúság közt már megkezdődtek. Ki legyen a jogászsegélyző egylet elnöke ? Ki legyen az orvostanhallgatókat segélyző egylet elnöke? Ez a fontos kérdés. A jogászok Timon Ákost jelölték ki. Még ellenjelölt nélkül áll, de az előbbi évek eleven választási küzdelmei sejtetni engedik, hogy a mi késik még nem marad el. — Uj lap. Október elsejétől Félegyházán vegyes tartalmú hetilap indult meg „Félegyháza“ czim alatt. Szerkesztője ifj. Ulrich István, laptulajdonos pedig Reviczky János. A lap vasárnaponkint jelen meg, s előfizetési ára egész évre 4 frt, évnegyedre pedig 1 frt. Az aradi emlékszobor ügyében Atzél Péter által tett indítvány ellen szól b. Bánhidy Béla is az „Alföldiben. Szerintem — úgymond — egy 42.000 írttal felépített kápolna vagy mauzóleum örök szemrehányásként állana a nemzet előtt, s kik a 13 vértanú iránti kegyeleteket lerovandók oda vándorolnának, azon elszomorító öntudattal távoznának, hogy bizony silány és csekély emlék az, melyet a magyar nemzet azok számára emelt, kik legszentebb harczának mártyrjai valának. Ha vártunk eddig, várjunk ezentúl is mindaddig, míg tehetségünkben fog állani oly emléket felállítani, mely nem leend a közszellem jelen hanyatlásának, a minden nagy és nemes iránti lelkesültség enyészetének és a mostani siralmas anyagi állapotnak monumentuma, de igenis az egész nemzet, az utókor méltó büszkesége. — Halálozások. Buttinger Károly, kecskeméti gyógyszerész, meghalt e hó 7-én, 72 éves korában. Az elhunyt Kecskemét egyik derék polgára volt.— Kazali Imre, Szeged alsóvárosának veterán elemi tanítója, elhunyt 62 éves korában. A tanítói pályán 40 évig működött, s ebből 33 évet töltött Szegeden. — Az öreg Holmes, a királyné főlovásza, ki a rákosi vadászatokról nálunk is ismeretes volt, elhunyt. Már 40 éve, hogy hazájából, Angliából elszakadt. Czáfolatot közöl a hivatalos lap mai száma a „M. Psg.“ azon hírére, hogy a kolozsvári vámhivatal az úrbéri és más papírok szelvényeit nem tudja kifizetni, valamint a csendőrség illetékét sem A czáfolat szerint: a vámhivatal szelvények vagy a csendőrség illetékeinek kifizetésével nincs megbízva és a tisztviselők közül is csak az ottani vámhivatalnokok járandóságait fizeti ki. Való azonban, hogy a kolozsvári pénzügyigazgatóság a vámhivatal részére sept. hóban 100.000 forintnyi öszszeget kért, ez azonban megtagadtatott, s a kolozsvári pénzügyigazgatóság utasíttatott, hogy az ottani adóhivatal pénzszükségletét kerületeinek bevételeiből, az adók erélyes behajtása által iparkodjékfedezni, s ha ez nem sikerülne, távirati úton kérje a segélyt. Ily kérelem azonban nem érkezett. — Pongrácz Sándor Eszterházáról a liptói árvák és özvegyek felsegélésére a főispánhoz 50 fontot küldött. — Komárommegyében szomorú állapotok vannak. Olyan családok, melyek rendes termésnél elég jól éltek, például a negyedtelkes gazdák, mai napság csupán száraz burgonyával élnek, addig, míg ez is el nem fogy. A parasztok a boltokban csereberélnek, például egy meszely zsírért 90 nagy fej foghagymát is adnak. Munka nincs, mert a jobbmódú osztályt a pénzválság "sújtja. Az őszi mezei munkával pedig még mindig várnak, miután nagy a szárazság, s ahol mégis vezettek, a mezei egerek kiszemelték a földet, s most újra vetni kell. A magyar mérnök- és építészegylet okt. 11-én (szombaton) esti 6 órakor az egylet helyiségében egyetemes szakülést tart, melyben Hieronymi Károly fog értekezni „A közmunkaügy központi igazgatásától“. — A bártfai hires templom sokat nyert az által, hogy góth styltt két tornyocskát építettek rá, mi által most e monumentális templom öszhangzatosan ki van egészítve. A tornyocskák Myskovszky Viktor tanár és régész tervei után készültek. A bányai ág. hitv. ev. egyház következő figyelmeztetést tesz közzé: A f. év október 1-jéről elhalasztott kerületi gyűlés Budapesten a következő napokon fog megtartatni, úgymint: Október 7-én délután 5 órakor előtanácskozmány az evang. egyház dísztermében. Október 28, 29 és 30-án a közgyűlés. Október 30-án délután 4 órakor kér. gyámintézeti tanácskozmány. Október 31-én kér. gyámintézeti isteni tisztelet és gyűlés. Október 31-én délután a tanárok vizsgája. Ezeket köztudomásra hozva, fölhívjuk a t. ez. egyházakat, hogy magukat küldőik által képviseltetni szívesek legyenek. Kelt B.-Csabán, 1873. október 4-én. Br. Podmaniczky Frigyes kerületi felügyelő. Dr. Szeberényi Gusztáv, superintendens. — A szegedi leszámítoló és takarékintézet szombaton közgyűlést tartott, melyben az intézet továbbra fentartása avagy liquidatiójának kérdése fölött volt döntendő. Leffler Mihály elnök a „Szeg. Hir.“ szerint sötét színekben festvén az intézet eddig folyt gazdálkodását, a liquidatiót ajánlá; a többség azonban a fentartás mellett szavazott és elhatározta, hogy az intézet zálogintézetté alakittassék át. E végből bizottság küldetett ki javaslatkészités és az alapszabályok átalakítása végett. — A habok közt. Válságos pillanatban született egy gyermek Pozsonyban. Az anya a Dunába ugrott, de egy munkás még élve kimentette, s abban a pillanatban ugyszólva még a habok közt, egy gyermeknek adott életet. Törvényszéki csarnok (A terézvárosi toronyőr) nagy veszteséget szenvedett, amennyiben összes megtakarított vagyonát, 254 frtot, egy nála lakó napszámos, Gábriel Rudolf és ennek kedvese Ráth Erzsébet elrabolták. A tényálladék következő: Gábriel Rudolf, pesti születésű 23 éves napszámos, kedvesével együtt már 3 év óta lakott Szakálas Tódor terézvárosi toronyőrnél, anélkül hogy ennek Gábrielre valaha panasza lett volna. Gábriel azonban f. é. aug. 17-én még a toronyőr távol volt, ez alkalmat arra használta föl, hogy feltörte az elzárt ládát s abból 254 forint készpénzt lopott el. Ráth Erzsébet kezdetben szemrehányásokat tett Gábrielnek e tettért, később azonban beleegyezett abba, hogy Gábriel-