Ellenőr, 1873. október (5. évfolyam, 225-255. szám)

1873-10-27 / 251. szám

Előfizetési Árak Egész évre . . 20 frt. — kr. I Évnegyedre . 5 frt. — kr. Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra . 1 n 80 n Egyes szám ára 10 krajczár-Szerkesztési iroda: Budapesten, néder auteza e. az. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 251. szám. Budapest, hétfő, október 27. 1873. POLITIKAI NAPILAP. A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele:i Budapesten, nádor-utcza 0. sz. (L.Agrády testvéreit irodájában). Az előfizetni pénzek helyben és vidékről Pest, két sas-utcza 14. sz. alá intézendők, V. évfolyam. TÁVIRATOK. Páris, okt. 25. A bonapartista képviselők mai gyűlésében azon határozat hozatott, hogy formális módon tiltakoznak a monarchikus restaurátió tervei ellen, s egy bizottságot választottak a gyűlés jegyzőkönyvének szerkesztésére. Állítják, hogy a gyűlés 25 hozzájárulásról nyert nyilatkozatot, de a névsorozat nem tétetett közzé. — A ,,L’ Avenir National“ gróf Chambord ellen intézett reggeli czikke miatt lefoglaltatot. — A „Patrie“ azt mondja, hogy Canrobert tábornagy közelebbről egy magas katonai állásra fog meghivatni. — A Baz a i ne-perben folytattatott a tanukihallgatás, anélkül, hogy valami incidens fordult volna elő. Páris, okt. 26- A republikánus lapok jelentik, hogy Elsass-Lotharingiai egykori 30 képviselője, kik a békekötés után lemondottak, együttes feliratot írtak alá a nemzetgyűléshez, melyben a köztársaság fenntartását kérik. Florencz okt. 26. a kereskedelmi kamara egy küldöttségének, mely Minghetti a végből ment, hogy tőle rendszabályokat kívánjon a kereskedelmi viszonyok javítására. Minghettihez azt felelte, hogy az egyetlen eszköz, mely által a jelen pillanatban a kereskedelmen segíteni lehetne, az, hogy a nemzeti banknak az államkincstár által elvont 40 millió franc visszatérhessék, s ő e kérdést tanulmányozza. Róma, okt. 26. Az „Osservatore“ és „Voce della Verita“ idemontálják a ,,Memorial“ Irveit Chambord jegyzékéről az európai kabinetekhez politikai nézeteit illetőleg, s az „Osservatore“, mely az ily jegyzék létezését tagadja és azt Chambord gróf jelleme megsértésének jelenti ki, reproducálja Chambord egy levelét Villemain-bez. 1870. január 25-dikéről, melyben örömét fejezi ki „Francziaország, a császárság és pápaság“ czímű röpirata felett, s közli vele nézeteit Francziaország kötelességeiről a pápaság védelmét illetőleg. Csernovitz, okt. 25. A kereskedelmi kamara reichsrab választásánál ma Rubinstein Izsák alelnök választatott meg 12 szóval 16 közül. Bécs, okt. 26. (Zárlat. Hitelrészvények 200.— Magya földhitelintézet —Angol-magyar —. Anglo-austria 118 — Magyar hitelrészvény —. —. Franco-magyar —.— Váltóbank —.—. Napoleondor 904.— Államvasut 315.— Lombardok 153.—. Galicziai 205.50. Tramway 153.— Magyar sorsjegyek —.—. 1860-dik 99.50. 1864-diki 132.— Magyar jutalomjegy —. Hitelsorsjegy 159.50 Arany 5.43.— 107.50 London 112.40 Török sorsjegy 53.50 Municipális bank —. —. Bécs, okt. 26. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 19. 50 Magyar földhitelintézet —.—. Angol-magyar —.—. Angol- Ausztriai 117.—. Magyar hitelrészvény'’' —.—. Franco-magyar —.—. Váltóbank —.—. Napoleondor —Allamvaspálya —. . Lombardok —.—. Galicziai —.—. Tramway —. Magyar sorsjegy - . —. 1860-as —.— 1864-es —.— Municipalank 136.—. Berlin, okt. 26. (Zárlat) Galicziai 93.—. Lomba 94. Ezüst jöved. 64.50 1860-iki 89. . Bécs 88.— Romániai 34.12. Allamvaspálya 193.25. Papirjövedék 60 62 Fitlsorsjegyek 106 37. 1864-diki 83.—. Hitelrészvények 128— Magyar sorsjegy 47.12. Frankfurt, okt. 26. (Zárlat.) Váltóárfolyam 10337 1859- ik E. metaliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —. Uj adómentes kölcsön—.—.Amerikai 1882-re 97 62. Osztrák hitelrészvény 206.25. Osztrik államvasut 323.50. 1664-ki sorsjegy 145.— 1860- ik 89.75 Ferencz Józsefvasut Lombardok 156.— Galicziai 209.—. Papirjáradék 61.75. Ezüstjáradék 66.24 Osztrák bankrészvény 929.—. Magyar sorsjegyek —.58 német osztrák bank —. —. Győri —.— Gömöri —. . Utolsó posta. — Az edinburghi herczeg és Mária nagyherczegnő nászünnepén a német koronaherczegné fogja képviselni anyját, az angol királynőt. Az összeketés az orosz császári pár Livadiából visszatérte után fog megtörténni. — Ausztria-Magyarország magatartását a bosnyák ügyben Németországon helyeslik. A „Kreuz Ztg.“ erre vonatkozólag írja: „A legcsekélyebb elégtétel, mit Ausztria-Magyarországnak követelnie jogában áll, hogy Nassim basa (a banyalukai kormányzó) s az alárendelt hatóságok elmozdíttassanak. ” Cavour gróf emlékszobrát, melynek leleplezése november 8-án lesz Turinban, következőleg írja le az „Italie“ . “Cavourt az emlékszobor állva s antik ruhában ábrázolja, még pedig a hűség rovására szemüveg nélkül, a mennyiben e modern eszköz túrása ellentétben tett volna az antique" palliummal. Az olasz egység atyja baljában félig kigöngyölt papírtekercset tart; jobbjával egy szép nőalakot leplez le: — Italiát, mely térdelves bástya koronával fején, babérkoszorút nyújt a nagy férfiúnak. Cavour sűrű szakállas arczát nehéz volt idealizálni, hanem Dupré művészien oldotta meg e nehéz feladatot is. A talapzaton e szavak olvashatók: Camillo Cavour Nato in Turino II X agosto MDCCCX Morto il VI. Giugno MDCCCLXI. A talapzat alj egyik bas-reliefje Cavourt a párisi congressuson tünteti fel, amint Olaszország ügyét védelmezi. — Pater Hyacinthe következő értesítést küldött szét valódi atyaságáról: — M. Hiacinthe Loyson, le nouveau curé de Génévé, vient d’étre pere, et il annonce la bonne nouvelle sur papier glacé á tous ses amis. Voici la lettre de faire-part cnvoyée par lui á cette occasion : Trainant, prés Génévé, 19 octobre 1873, Monsieur Hyacintus Loyson, curé de Génévé, et Madame Hyacinthe Loyson ont l’honneur de vousfaire part de la naissance de leur fils Paule-Emmanuel-Hyacinthe, venu au monde aujourd'hui dimanche, á dix beures et aemie du matin. „Je m’aequitterai de mos voeux cn „la présence de ceux, qui craignent „le Seigneur: mon áme vivra pour „lui et ma race le servira. Priére de la messe de ce dimanche 19 oetobre. (Psaume 21). Ezen a katholicus pap ott kezdte a dolgot, a hol kell: a papi c o e 1 i b a t u s felmondássánál. Vigyázzanak a polgári házasság érseki ellenségei, mert bizony-bizony nyakukra nő, az egyház azon reformja, melytől a főpapság hatalma leginkább irtódzik. A szent Móricz és Lázár olasz lovagrend jelvényeit megkapta „Strausz zeneszerző“ is, Victor Emmanuel bécsi útjának emlékéül. Az olasz korona rendjelét kapták a bécsi Rothschildek és más kevésbé gazdag emberek. — Az Olasz „nemzeti bank“ — Rómában töltözött át (Turinból) s november 1-jén már ott működik teljes rendben. — A pápa okt. 24-dikén fogadta Penedo bárót, Brazília császárának követét, ki speciális ügyben küldetett. — Bismarck herczeg fiai, Herbert és Vilmos, Nápolyban időznek. Budapesti vavilatok. Hétfőn október 27-én 1873. NEMZTI SZÍNHÁZ, Nemes és polgár. Vígjáték 4 felvonásban. Irta Augler Emil és Sandeau Gyyula. Fordította Feleki Személyek: VÁR-SZÍNHÁZ. Hatick Minnie kisassz. a bécsi cs. kir. üdv. operaház első énekesnőjének vendégjátékául: A szevillai borbély. Víg opera 2 felvonásban. Zenéjét szerzette Rossini. Karmester : Erkel Gyula. Kezdete 7 órakor. Poirier — — — — — — Szigeti J. Presle Gaston, marquis — — — — Náday Montmeyran Hector, herczeg — — — Bercsényi Verdelet — — — — — — Feleki Antonie — — — — — Felekiné Salamon hitelező — — — — — Sántha Chavassus, — — — — — Leövei Cogne, — — — — — — Pintér Vatel hitelezők — — — — Vizvári Kapus hitelezok _____ Benkő Szolga — — — — — Várföldi Szobaleány — — — — — — Tóth M. Kezdete 7 órakor. Politikai láthatár. (1) „Ha Senecaként még nem a legszerencsétlenebb, ki bajait meg tudja számlálni, Erdély bizonynyal legszerencsétlenebb, minthogy számlálatlan nyomorai vannak. Van aki akarna segíteni, csak tudna; van ki tudna, csak akarna; de aki akarna is, tudna is, csakugyan nincs senki. Sőt még többet mondok : van ki e romláson nem siránkozik, nem gyászol; ki a hajó során ül, nem retteg a hajó orrán ülőnek, kit gyűlöl, elmerülésétől; van ki a tűzvészben gyönyörködik, hogy melegedhessék nála.“ Ez idézet Zrínyi a költő 17-ik századbeli classicus leveleiből van kiszakítva, mert hát kitűnően illenek azon toll alá, mely Magyarország mostani politikai helyzetét igyekeznek jellemezni. Nincs mentőeszme, nincs államférfim tehetség az irányadó párt egészében, hanem annál több a kóbor tanács s a bii irigység, mely gyönyörrel élvezi a pusztulást, hisz ez fogja őt vezetni a Parnassusra, honnan letaszíttatott, vagy a hova a conservativ kalucsnik lucskos időhöz kötött lábbelije még fel nem tudá segiten . Míg szép verőfényben sütött a nap és az első lökés után szabályszerű ingásokban ment az államgépezet, volt tömörség a pártban akkora, amenynyi kellett az ingyen élvezetek és dicsőség felkapdosására; de mihelyt mozgató erő hiányában a kellemes egyformaság tiktakja bomlott zűrzavarrá nőtte ki magát, a hajó farán ülők a hajó orrán ülőket kezdék okozni az elmerülés esélyei miatt. Ne beszéljenek nekünk a baloldal szakadásáról, mert olyan nincs, s ha van, azon hazafias aggodalmakból nyert létjogosultságot, melyeket az onnan túlról vezetett kormányzati tespedés idézett föl; s mindenesetre bírnak azon életrevalósággal, hogy az ácsorgó tehetetlenség helyett arra törnek, hol kell hamarjában a mentőkötelet megragadni. A kölcsönművelet tragikomikusságig fajult történetéből észlelhetik még a vakok is hová helyedtünk. Horn Ede csak sk európai koldulás ellen tiltakozott. Bezzeg a koldulásnak azon módjával, midőn a leégettek perselylyel kopogtatnak be minden ajtón, nem sokkal finomabb, sőt piritóbb a hitel rongyaiban járni körül az európai bankárok palotáit , találva ott gúnyos arczokat, nyers visszautasítást s vesékig ható uzsormosolyt. Bukófélben levő kereskedők is ily hosszú bolyongás után zálogatják el hitelek foszlányait. Na de mindegy, csakhogy valahára kaparitottunk bankcsoportot, mely a jelen gazdálkodás pocsékló természete mellett is megemberelte a nemzet vagyonképességét. Hogy mily veszett hire kering anyagi romlásunk nagyságának, arról beszélnek a kölcsönkötési feltételek, melyeket Bécsből eredő hírként emigy közöl a „Pesti Napló“ : „Bécsből írják, hogy bankár körökben elterjedt hír szerint a magyar kölcsön egyelőre nem fog kibocsáttatni s az árfolyam sem állapittatik meg. A pénzpiac jelen helyzete s azon befolyás bizonytalansága, melyet a Francziaországban majdnem naponként várható kormányváltozás az európai pénzpiaczra gyakorolni fog, lehetetlenné teszi e pillanatban a mindkét részről elfogadható árfolyam megállapítását. S így, hír szerint, abban történt megállapodás, hogy a Rothschild-csoport s ennek bécsi, berlini és londoni ügy társai egyelőre a magyar kormánynak annyi összeget bocsátanak rendelkezésére, amennyire ennek szüksége van ; a kölcsön végleges megállapítása azonban későbbre halasztazik. Hozzátehetem, hogy a Rothschild-consortium öt évi időtartamra elvállalta a magyar kormány minden hitelszükségletének, egyelőre előlegezési üzlet alapján, bizonyos meghatározott kamat melletti fedezését, s ez öt év alatt fog reálisultatni a kölcsön, akkor, midőn erre a pénzpiaci helyzete a legkedvezőbbnek látszik, s oly föltételek alatt, melyeket mindkét fél elfogadhatónak talál.“ Kapunk tehát kölcsönt. De e kölcsön árfolyama már nem a börzére való, hanem oda, del a tékozlók fölött nyitnak törvénykezési rovatot. A bizalmatlan pénzvilág gyámsága ez az állami prodigus fölött, kinek naponta kijár az arany, hogy valamiképében-szomjan el ne haljon. Kínos tárgy, azt se tudjuk kínosabb-e, mint a nemzetiségi izgalmak alvidéki látványa. Amolyan kopogó szelleme ez is közéletünk ziláltságának. Megfékezése ma gond, holott politikai előrelátás és erély révén anyagot sem szolgáltathatott volna a hírlapi fejtegetéseknek. S akinek elég egy kancsó víz leoltani szobájának belső tüzét, de inkább a vánkosok és dunyhákkal fojtogatja, azt később egész kút sem mentheti meg az elharapódzott lángok bőszültsége ellen. Egyéb lángeszű politikai oltóeszközökhez sem kellett volna folyamodniok, mint a hétköznapi embereknél ép tapintathoz: megválogatni az embereket. Bábok helyett férfiakkal kellett volna megrakni a forrongó alvidék hatalmi polczait. Tekervényes ide-oda való oldalgás után, rájöttek ez egyenes ösvényre is és legalább az önkényt leroondók helyett erélyes emberekkel akarják betölteni. Hát a kiben nincs elég hazafias önérzet a válságos helyzetben letenni a gyeplőt gyönge kezeiből ? Majd várnak, mig lesz. Csak aztán késő ne legyen. Különben csak a nemzeti hujtogatók nem annyira bátrak, mint inkáb a kormány gyáva. Ki ne hallotta volna, hogy a leghitványabb csirketolvaj is vérszemet kap, ha pulyább emberre bukkan önmagánál. • Aztán a népmesékben van ám oly fortélyos hősről is szó, ki Bolond Istókot, fényes ígéretekkel kihajkurázza apáinak házából, hogy jó napokat szerezzen magának. Lám Tunócz-Szent-Márton iskoláiban, Trefort úr utazgatásai meg a tanfelügyelői fényes jelentések daczára is, a panslavisticus irány csakúgy lódítja ki a magyar házigazdát. Küldöttségek pompás szónoklatai, igazgatók mézesmázos szavai, tanfelügyelők hazugságai jégre viszik a magyar államiság eszméjét. Vagy ott van legeslegújabb adat gyanánt a temesvári főgymnasium elnémetesítő iránya- Lonovics Csanád megyének talpig magyar érzelmű püspökének alapítói nagylelkűsége teremti e gymnasiumot, hogy Délmagyarország vegyes ajkú népisége itt szívja magába a nemzeti nyelvvel nemzeti érzelmeit. Most azonban Bonnaz magyar kenyéren élősködő főpapi méltóságának máskép tetszik, kiforgatja a magyar czélokra szánt alapítványt természetéből és aztán magyar pénzen germanizál, hogy szinte csattan bele. A törvény ugyan ismer a miniszter személyében oly országos közeget, kinek az alapítványok felett kell őrködnie, nehogy alapítóik intenzióitól elütő czélokra zsákmányoltassanak ki. Csakhogy e törvénynek nem adatott meg az alkotás ama isteni ereje, hogy betűkkel a sálból gyúrt miniszterbe végrehajtó lelket öntsön. Azért hát csak rajta indulás Bonnaz úr, verd ki a gazdát házából, ne félj, nem görbül meg egy árva hajszálad sem. Uralkodó politikánkon valami kalandorszórű érzik. Megy bolygó fény után, majd megáll egy titkos szóra, hitel nélkül kölcsön után futkároz, erély nélkül a nemzetiségi csomókat bontogatja. Valóban ideje volna, hogy a kormány és támogató párt mea culpája Hugo Victor harerokba unt hősével felkiáltson : Hálósipkát ide, szalmát süvegemre ! Annyi hít ért, hogy már vágyom a szemeire, damálják, válaszszanak maguknak hozzávaló elnököt. A „Pali Mall Gazette“ ebből azt következtetett, hogy Mac-Mahon kész ugyan erőszakkal végrehajtani a nemzetgyűlés restauráló igaz határozatát, de nem sülyed annyira, hogy egy hamis határozatát is végrehajtsa, amilyen az volna például, ha a restauratiót a nemzetgyűlés kiegészítése előtt proclamálnák. — Majd elválik. A szavazat vásár aközben folyton tart. A royalisták Rampon grófnak pairségot, más balközépieknek pénzösszegeket ígértek szavazatukért. Megvetéssel utasították vissza ez ajánlatot valamennyien. A baloldal minden fractiója elfogada a balközép vezérletét, s ez már készletben tartja Mac Mahon visszalépése esetére az új republicans kormányt, így írják legalább az „Ind. Beige“-nek Párisból. A hazatérő német császárt nagy lelkesedéssel üdvözlik a berlini lapok s még egyszer szabadfolyást engednek nem kevésbé lelkesült érzelmeiknek a bécsi udvar s az osztrák-magyar monarchia iránt. A „Ndd. Alig. Ztg.“ üdvözlő czikkében többek közt így ír: „Népünk a bécsi látogatásban nem pusztán személyes érzelmek tolmácsolta vagy elodázhatlan szertartás követelte láogatást lát . Németország nehéz küzdelem árán kivívott egységéhez elválaszthatlanul odatartozik Ausztria-Magyarország barátsága, melytől az egységes Németországot nem különít el semmi érdek, de sőt melynek közösségét mi velünk mindkét fél érdekei s e nemzetek érzelme egyaránt követeli. Ha ezelőtt egy alkotmány keretében nem is volt elegendő hely két hatalmasan fejlődő állam számára, az Ausztriával való barátság mégis programmjában volt mindazoknak, akik Németország jelenlegi alakulásában hosszú éveken át táplált vágyaik és eszményeik megtestesülését látják. Porosz-Németország és Ausztria-Magyarország egyenrangúlag, de benső kapcsolatban egymás mellett: ez volt politikánk, mely oly bámulatos sikert aratott, stb.“ A Vaticánban absolut csend uralkodik, mondhatnék lapit Vilmos császár levelének vétele óta, mint a ki nagyot talált akaratlanul mondani s aztán maga is megreszeli, vagy megdöbben szava viszhangjától. Bizonyos lehangoltság fogta el szent Péter udvarát az óriási szégyenvallás miatt, melyet egész világ szeme láttára kell viselnie. Maga a pápa is neheztel rész tanácsadóira, kik ama badai levelet tollába mondták. A levél szerzője, mint mondják, Panebianco bibornok, a tiara reménybeli jelöltje. A sugalom azonban és némileg a stilisztika is pater Beckxtől, a jezsuiták érdemes generálisától eredt a lelki szegénység ama bizonyítványához, mely a világnak annyi mulatságot s a pápának oly koservee lefezetést szerzett. Spanyolországon a rend és hazafiság ügye nem mutathat fel ugyan döntő diadalokat, sem valami gyors előmenetelt, de tért mégis foglal. A karlisták ellen folytatott harczában, e harci guerilla természeténél fogva nem lehet egy csapásra döntő eredményeket elérni. Itt nem elég szétzúzni a hydra fejét, hanem izenként kell testét széttiporni, mint a puhányt, hogy eltépett szétszórt darabjaiból új állat ne nőhesse ki magát. Cataloniából már ki vannak pusztítva a fekete internationale bandái, de megsokasultak ismét Leridában, hol most Loma tábornok bandára munkálja kiirtásukat. A puente la-regnai győzelem valami nagyobb eredményeket nem szült. A szétugrasztott karlista bandák azóta ismét egyesültek s bár bátorságuk megfogyott, de még mindig bírnak és mernek mozogni. A kormánynak egyébiránt mint a német mondja: Pechje van a parancsnokokkal. Lobo tengeri ütközetet nyer , s rá mindjárt viszszavonul Gibraltárba. Mariones győzelmet arat Puente la Reynánál, s rá mindjárt megbetegszik s kénytelen seregét ott hagyni s Olitában várni egészsége helyreálltát. Az alatt a karlisták elveszhetik a háborítatlanság örömeit. Lobo azóta Madridba érkezett,számot adni tetteiről, s azt állítja, hogy azért volt kényten Gibraltárba térni Cartagena alól, mert a „Vittoria“ gépezete oly sérülést szenvedett, hogy kijavítása előtt nem mert ütközetbe bocsátkozni. Azóta már ismét Cartagena előtt van a kormány hajóraja , s a Velenciába ellátogatott insurgens hajók is visszaszoríttattak a cartagenai révbe, miután 11 védtelen kereskedelmi hajót a franezia és az angol hajók szeme láttára kifosztottak volna. A franezia és angol hajók ez újabb indolenéziája miatt általános az elkeseredés. A kereskedelmi kamarák újjászervezése tárgyában gr. Zichy kereskedelmi miniszter egy enquétet hivott egybe. A tanácskozás tárgyát a pesti kereskedelmi kamarának egy munkálata fogja képezni, mely az 1868. VI. t. sz. módosításávalfoglalkozik. A kereskedelmi törvényjavaslat felett is folytattatni fognak enquête-tanácskozások, miután a kamarák beküldötték véleményeiket, s a kijelölt előadók feldolgozták és összeállították a hozzájuk utalt, anyagot. Az első ülés okt. 31-én d. o. 9 órakor tartazik a kereskedelmi kamarában, s határozni fognak a most már szakadatlan folytatandó tanácskozások módja felett. — Ráth Károly budapesti főpolgármester megválasztása után rögtön beadta lemondását a kir. táblai elnökségről. E helyet most nem is szándékoznak betölteni, hanem teendőit — mint előbb is volt, — egy tanácselnökre bízzák. Az egyetemi könyvtár új épülete a jövő évben ősszel el fog készülni. Hogy ennek megtörténtével a belső felszerelés és berendezés haladék nélkül megkezdethessék, már most szükséges mindazon előmunkálatokat foganatba venni, melyek megkívántatnak arra, hogy a könyvtár az új épületben 1875 év folytán a közhasználatnak átadassák. Ehhez képest szükséges: 1- szer. Hogy a könyvtár felszerelésére, illetőleg bútorzatára nézve a tervek és költségvetések elkészíttessenek, minek folytán felhívom ezimedet, hogy e tekintetben Szkalniczky építészszel egyetértőleg járjon el, s erre vonatkozó javaslatait az illető tervek és költségvetésekkel mielőbb terjessze föl; szükséges továbbá 2- szor, hogy azon munkák többszörös példányai (doublettek), melyekre nézve, az egyetemi könyvtár külön czélját tekintve, nem szükséges, hogy több példányban meglegyenek, az új épületbe átte vitessenek. Ezekről külön jegyzék készítendő, melynek alapján ezen fölös számú példányok hova leendő fordítása iránt intézkedni fogok. Szívesen veendem az egyetemnek erre vonatkozó javaslatait is. Gondoskodni kell ezen kívül 3- szor, a kötetlen könyveknek időközben leendő bekötéséről s az egyes munkák hiányzó részeinek (maneumok) kipótlásáról, valamint 4- szer, arról is, hogy azon munkák, melyek évek óta kikölcsönözve vannak, a könyvtárba beszállíttassanak, 5-ször. Át kell tanulmányozni a könyvek lajstromát s összeírni azon munkákat, melyek a tudomány egyes szakaiban hiányzanak s a melyek egyszerre beszerzendők és pedig a mint e tekintetben a czimet már figyelmeztettem, a mennyiben lehetséges, főleg antiquariusi utón. E czélra szándékom az 1875-ik évi költségvetésbe egy nagyobb összeget felvenni; azért felhívom a czímet, hogy a beszerzendő munkák jegyzékének felterjesztése mellett, amenynyire lehetséges, azok árát is legalább megközelítőleg mutassa ki, 6-szor. A tisztviselők és szolgák létszámának, minőségének és fizetésének megállapíthatása, illetőleg a költségvetésbe leendő felvehetésére nézve is javaslat teendő, s ezenkívül szükséges leend a tisztviselők számára szolgálati utasítást kidolgozni, s a könyvtár kezelésének módozatát és az e körüli eljárást, valamint az olvasó közönség, úgy szinte a könyvtári tisztviselők irányában is szabályozni. Felhívom ennélfogva ezimedet, hogy a fentebb jelzett előmunkálatok foganatbevétele iránt azonnal intézkedjék, s a kívánt javaslatokat, tervezeteket és költségvetéseket az 1875. évi költségvetésre vonatkozó egyetemi egyéb javaslatokkal egy időben, az e célra kitűzött határidő megtartása mellett terjeszsze fel, hogy a szükségelt összegeknek az említett költségvetésbe leendő felvétele iránt annak idejében intézkedhessem ; végezetül még megjegyezvén azt, miszerint a kérdésben forgó felszerelési és berendezési munkálatok minél czélszerűbb eszközölhetése tekintetében indokoltnak találom egy szakértőta jelesebb könyvtárak berendezésének tanulmányozása végett külföldre küldeni, mi iránt legközelebb intézkedni fogok. Budapest október 27-én. A royalista pártok utóbbi közgyűlése óta hallgat a krónika a restauratio dolgáról. Úgy látszik, hogy ez a közgyűlés, melyen a legitimisták és orleanisták forma szerint egyesültek, nem volt a dolgok menetére azzal a jótékony hatással, mit tőle a royalisták vártak. Sőt ellenkezőleg. E gyűlés után derült ki, hogy a restauratio orleanista részről formulázott feltételei a nevezetes 4 pont melyet már ismertettünk, valamint a balközép ingadozóit egyátalán meg nem nyerte, úgy a legitimistákat sem elégíti ki. Ez utóbbiak nem akarnak tudni semmi előzetes feltételről s az „Union“ kijelentette, hogy ama feltételek formulázása tévedésen alapszik, s a szövegbe is hibák csúsztak be. Másrészről a tisztességes alkotmányos monarchisták s a balközép ingadozói a feltételeket nem csak nagyon elasztikusoknak tartják, de a mellett még megsem bíznak hitelességükben. Azt kérdik, vájjon ki vállal kezességet arról, hogy Chambord gróf e feltételeket elfogadja? vájjon kit hatalmazott fel a trónjelölt hogy nevében alkudozzék s kötelezettségeket, vállaljon? — Nos, ilyen ember széles Francziaország határán nem található, sőt az udvari lap azt gyanittatja, hogy esze ágában sincs a praetendensnek ilyen megbizott által vallani szint s vállalni kötelezettséget; még a jóhiszeműekben is megingott a bizalom az alkudozások szavahihetősége s a feltételek hitelessége iránt. — Mac Mahon nyilatkozatának ma egy újabb verzióját köztik a lapok. Eszerint nem volna az ördög olyan fekete, aminőnek festik. Az elnök — midőn a hatalma meghosszabítása iránt tett ajánlatot visszautasító — azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a provisoriumnak meg kell szűnnie. A nemzetgyűlés határoz az államforma fölött, ő pedig ort áll a nemzetgyűlés fölött. Határozatait végrehajtja. Ha azonban — úgy mondá — a pártnak, mely engem a hatalom élére helyezett — nem sikerül a restauratio, nem szolgálhatok neki „pis-aller gyanánt“. De a republikánusok megbízását sem fogadhatnám el, mert elveiket nem osztom, s ha a republikát pro. A fővárosi közmunkatanácsról a legnagyobb elismerés mellett jegyezzük föl a következőt: Wallenfeld Károly, Budapest városi képviselő és fővárosi vállalkozó bizonyos vállalati ügyben német nyelven szerkesztett beadványnyal lepte meg a közmunkatanácsot. Ez azonban visszautasította s elvárja, hogy Budapest főváros igazolt képviselője hivatalos levelezésében a törvény által kötelezett hivatalos nyelvet használja. Az egyetemi könyvtár rendezése. A vallás- és közoktatásügyi m. k. miniszter az egyetemi könyvtár új épületének belső felszerelését és berendezését illetőleg a következő rendeletet intézte a budapesti tudományegyetemhez : KÜLFÖLD. Október 27-én. Perner Kázmér levele. A troyesi kereskedelmi kamara felhívást intézett Aube megye képviselőihez, hogy maguktartása iránt nyilatkozzanak. E felhívásra, mely az ,,Aube“-ban tétetett közzé, Perner Kázmér, mint a megye egyik képviselője, levelet intézett ama lap szerkesztőjéhez, s a bevezetés után így szól: „A szószéken, mint képviselő vagy miniszter, —■ a sajtóban, nyilvános gyűléseken gyakran ismételtem a császárság bukása után, hogy a conservativ köztársaság birhat egyedül erővel a rend fentartására s a szerencsétlenség helyrehozására. Azt tartottam és kimondtam nyíltan, hogy állandó és elfogadható monarchiát nem képzelhetek lehetőnek azon manifestumok s ünnepélyes, ismételt nyilatkozatok után, melyek oly nagy viszhangot keltettek, s melyek még most is — minden ámító erőlködés daczára -félénk világításba helyezik mindenki előtt, aki üres szavakkal meg nem elégszik: a kiengesztelhetlen elvek antagonismusát. Minden ami azóta, hogy a nemzetgyűlés tagja vagyok, történt; minden amit tettek, mondottak vagy előkészítenek ma, e véleményemben csak megerősít. Perner Kázmér.“ * Mermillod püspök izgatásai miatt, melyeket franczia területen elkövet, a svájczi kormány, mint olvasóink emlékezni fognak, párisi követe által panaszt emelt a franezia kormánynál. E panasz azonban nem igen talált méltatásra Broglie herczegnél s a „Franqais“ szerint e lépésnek semmi jelentőséget nem tulajdonít a külügyér úr. Az egész dolog nem igen emelkedhetik — úgymond — az egyszerű beszélgetés színvonalán felül, s a svájczi követ semmiesetre sem leplezheti el maga elől, mi ingatag talajra tévedt, s mi könnyű lenne további felszólalására a válasz. Egész egyszerűen csak arra figyelmeztetnek, hogy előbb csak fojtsák el otthon a genfi internazionale fenyegetéseit, s aztán kérjenek orvoslatot az országon kívül történőkért. (Az érdemes „Frangais“ valószínűleg nem gondolta meg mit ir, különben a clericalis restauratió küszöbén tán mégsem vont volna marquirozott paralellát a vörös és a fekete internationale között.) * Ha a p i n th atyát plébánossá választott más két társával együtt interdictum alá helyezte a száműzött genfi vicarius, Mermillod. * A solothurni kormány a klastromoknak megtiltotta idegen szerzetesnek szállást s menedéket adniok. E rendszabályt az vonta a solothurni kolostorokra, mivel egyikökben a minap egy erőszaktétel miatt hatóságilag üldözött bajor pap vendégszerető fogadtatást és menedéket talált. * A római jezsuiták bíznak jó csillagzatukban s azt hiszik, hogy nem sokára ismét befészkelődhetnek Rómába, ahonnan épen most füstölték ki az anyarajt. Legalább erre mutat a Casa del Gesu rectorának mondása. Midőn ugyanis e főfészekből kiburczolkodtak az atyák , a kormány küldöttei az üres ház kapuit lepecsételték, a rector így szólott: Hasztalan fáradság ez, uraim, mert mihelyt visszatérünk, megint csak ki fog kelleni nyitniok az ajtókat.“ * A „Pall Mall Gazetta“ párisi levelezője meglátogatta volt egyikét a balcentrum ama tagjainak, akiket a monarchisták oda számítottak a 420 restauráló szavazat közé. A kérdésre, vájjon igaz-e, hogy a royalistáknak megvan a többsége, e képviselő azt válaszolá, miszerint igaz ugyan, hogy ő oda ígérte szavazatát, hanem ő 20 elvtársával együtt még október 12-ike előtt tette ez ígéretet s azon nyílt kikötéssel, „hogy ha t. i. a királyságot kedvezően fogadja az ország.“ Ehhez fölvilágosításul következő szavai szolgálnak: „Oly körülmények közt adjuk szavazatunkat, melyeket csak a szavazás pillanatában ítélhetjük meg. Nézetem — ön tudja — szabadelvűek, s ha tehát a royalisták tudnának vagy akarnának alkotmányos monarchiát hozni létre .