Ellenőr, 1873. november (5. évfolyam, 256-284. szám)

1873-11-01 / 256. szám

jesztésére nézve, mint hajtott az ezidei Párisban tartott kongressus. A kongressus előmunkálatait Robert K. Douglas a „British Múzeum“ tisztviselője vezeti. *A liverpooli iskolatanács legutóbbi __ Okt. 27. — ülésén elhatározta, hogy a Frőbelféle gyermekkert-rendszert, a kerület minden kisdedóvó intézetében meghonosítja. * A Thomsén történt szerencsétlenség alkalmával, melyet tegnapelőtt felerülítettünk, nem 7, hanem legalább 9 emberélet esett áldozatul, így írják a ma érkezett angol lapok. Még eddig egy holttestet se fogtak ki. * A co m m u n e és az árulás üldözése teljesen kimerítette a haditörvényszékek pénztárát. A Bazaine per előmunkálatai egy magokban ezereket és ezereket emésztett fel úgy, hogy most a per továbbfolytatására és befejezésére póthitelt kénytelen kérni a kormány. E póthitel beletudva még egy pár communard lebonyolítandó perének költségeit is — 500,000 francra van előirányozva, s a törvényjavaslatot még november első felében az assemblée elé terjeszti du Barail hadügyér. * Az angol ultramontánok a sajtóban is tért és tekintélyes állást akarnak elveik számára foglalni. Részvénytársulatot alakítanak egy ultramontán nagy lap alapítására, mely „Monitor“ czím alatt fogja az „igazságot“ terjeszteni. Egy német lap megjegyzi, hogy e monitor alkalmasint vértezett szemtelenséggel fogja a jó ügyet szolgálni. * A turini Cavour ünnepélyre meghívást kapott a „Nord. Alig. Ztg.“ is Turin városától. E lap megemlítvén e tényt, hozzá következő megjegyzéseket csatol: A turini ünnepély — úgymond — messze túlhaladja jelentőségben a helyi ünnepélyeket. Kegyelet adóját rója le abban egész Olaszország ama két nagy férfiú emlékezete iránt akik oly kiváló részt vettek a nemzet politikai és nemzeti egységének létrehozásában. És ezért visszhangra fog találni ez ünneplés mindenütt hol Olaszország újjászületését őszinte rokonsznvvel üdvözölték. Áll ez mindenek előtt Németországról, melynek sajtója ehhez képest, bizonyára a legbarátságosabb figyelemben fogja részesíteni a turini emlékünnepet “ - A hivatalos lapból. A budapesti kir. főügyész Kovács Lajos kir. ügyészségi bijnokot a szabadkai kir. ügyészséghez és Paskai Simon zilahi ügyészségi gyakornokot a zilahi kir. ügyészséghez írnokká nevezte ki. Országos vásárok. Torontólr megye Kanak községében mart. 19 én és sept. 31 -án országos és hetenként pénteken heti vásárok tartathatnak. — Bácsmegye Uj Szivácz községe engedélyt nyert, hogy az ott évenkint tartatni szokott három orsz. vásár közül a febr. 15-re eső jövőben ápri 1 3-án, az okt. 23 ra eső pedig sept. 23-án tartassák meg. A Sopron megyei Kabod községben az ott eddig évenkint, juli 25-én és dec. 6-án tartatni szokott országos kirakó és marhavásárok jövőben évenkint mart. 8-án és aug 10 én fognak megtartatni. HÍREK. Október 31-én. — Lapunk legközelebbi száma, az ünnepek miatt, hétfőn délután jelenik meg. — Liszt. Ferencz tegnap a jubileumi ünnepélyek rendezésére alakult nagybizottság által választott üdvözlő küldöttség kíséretében, melynek tagjai Esztergom-Nánáig utaztak eléje, tegnap este a fővárosba érkezett. Nánán az esztergomi dalárda küldöttsége, Váczon az ottani dalegylet üdvözölte a művészt, kit a pesti indóházban számos barátja és tisztelője várt. A jubileumi bizottság ma reggel tartott üléséből a következőket közöljük : a nemzeti színházban november 10-én tartandó díszelőadásul Egmont helyett a Szentivánéji ámot választották a zenekar túlságos elfoglaltsága miatt, mely nem engedi a már régóta a műsorról leszorult és több próbát igényelő nitt zenerészeinek előadását. Az ünnepélyek befejezését azon fényes tánczvigalom képezendi, melyet a 10-ki díszelőadás után a zenekedvelők egylete rendez saját helyiségeiben. — Deák mint regénybiráló. Nem most történt ugyan, de érdemes följegyezni."Mindenki tudja, hogy Eötvösnek „Falujegyzője“ czimű regénye nem nagy tetszéssel találkozott itthon, mert bizonyos kíméletlenséggel tárta föl a sebeket Deák szintén olvasta e regényt, s neki sem tetszett iránya. Egyszer épen e regényről volt szó, s Deák azt mondja valakinek : „Látott ön már lódoktor könyvet?“ — „Láttam“, — volt a válasz. — „Akkor tehát láthatta azt is, hogy az ilyen könyvek előlapjára egy ló van nyomva, annak minden porczikája felosztva, s a felosztásba numerus írva. A numerusokhoz egy magyarázat szolgál, melyből kitűnik, hogy azok mind egy-egy betegséget jelentenek. Tehát az egész ló csupa betegség. .Hanem ilyen ló nincs sehol a világon. A „Falu jegyzője“ pedig ilyen regény. Olyan megye, mint amilyen abban van rajzolva, nincs sehol Magyarországon.“ — HarperOlivia, a világhírű utazó és amerikai regényírónő, pár napig fővárosunkban, időzött, útban lévén Törökország, Egyptom és Persia felé. A kitűnő vendég Xántus Jánoshoz, volt sok oldalról ajánlva, s az ő társaságában nézte meg az akadémiát, múzeumot s városunk egyéb nevezetességeit, melyek őt nagyon meglepték. Különös elragadtatással nyilatkozott városunk szép fekvéséről. Xántus ebédet is adott tiszteletére s a vendégek közt volt az amerikai consul is. A japáni vendégek tegnap utaztak vissza Bécsbe, egy nappal többet töltvén Budapesten, mint tervezték. A hol csak megjelentek, mindenütt nagy érdeklődést és mohó tudványat árultak el s egyik folyton jegyezgetett. Az akadémia palotáját másodszor is meglátogatták, s ezúttal a képtárban töltöttek sok időt. Megnézték a sugárúti építményeket, aztán az izraeliták imaházát keresték föl, mely dísz tekintetében ritkítja párját, s a budhista vallásuak előtt minden újnak és rendkívülinek tetszett benne. Itt dr. Barnay hitközségi jegyző szolgált felvilágosításokkal a tolmácsnak. Innen kalauzok (Kvassay miniszteri titkár) elvitte őket a király-utczába, Jálics nagyszerű borpinczéjébe, mely utczák és házak alatt terjeszkedik s egy egész alvilágot képez. Hosszú botokat, adtak kezükbe, melyek végén gyertya égett, s úgy kezdték meg a sötét labyrintban a körutat. Természetesen volt kóstolás is, és megismerkedtek Eger, Buda s a Hegyalja tüzes nektárával. Tsometáminr (a bécsi követ) megmutatta, hogy a toasztozáshoz Ázsiában is értenek, és sorba járta a pohár gr. Andrássyért, gr. Zichy kereskedelmi miniszterért, a magyar vendégszeretetért, stb. A látogatás azzal ért véget, hogy Jálicsnál megrendeléseket tettek fehér és vörös magyar borokból. Mielőtt Bécsbe utaztak volna, Zichy miniszter búcsúlátogatást tett Tsometáminál. Az itt mulatás tervei közt volt a vágóhíd megtekintése is, melynek rendeltetését a tolmács a német „Schlacht bank“ szó után magyarázta meg ő excjának. A követ úr azonban e kirándulásban nem kívánt részt venni, s határozottan kijelenté, hogy az efféle kegyetlen látványosságokon legföljebb tragédiákban gyönyörködik. Valami vesztő vagy akasztási helyet értett alkalmasint az ökrök towerje alatt. Szegénylegények csirkefogók guilottinirozását pedig nem volt kedve látni. Még miután megmagyarázták tévedését, is azt mondta: „Jobb lesz oda nem menni , hát ha baj esik rajtunk.“ E szavak ellenében aztán az udvariasság megtiltott minden további fölebbezést — jegyzi meg a „P. N.“ — A sírkoszorúk napok óta a legkelendőbb czikkek. Kirakatokban, utczasarkokon, mindenütt ezt árulnak, s hordárok, cselédek egész tömegeket hordoznak szerteszét. Halottak napjának megölésére már napok óta készül, kinek halottja van a temetőkben. A sírok látogatásának rendje érdekében a főkapitányság falragaszokban figyelmezteti a közönséget s közli a kapuk előtti tolongás meggátlására megállapított rendszabályokat. Az első kapu a bemenőknek, a második a kijövőknek lesz fentartva, ha valóban oly nagy tömegű leend a temető látogatása, mint más években. Sár van azonban napok óta s e pillanatban is zuhog az eső. A rosz idő pedig le szokta hűteni a nagy tömegek kegyeletét. — A harczolkodások napjait éljük. Mindenütt bútorokkal rakott szekerek döczögnek az utczákon, s alig van ház, mely a költözködési zenebonáktól meg volna kimérve. Van sok helyt másféle zenebona is a lakbér miatt, minthogy sokan nem tudnak fizetni. November elsejétől ismét számos kisebb és nagyobb új épület lett lakhatóvá, s a szállásszükség fölött nem lehet többé panaszokat hallani, sőt üres lakás is van. A lakbérek azonban még most is nagyok, néhol történt leszállítás de kevés helyen; a legnevezetesebb jelenség azonban, hogy a lakbér-fölemelések már nem pusztítanak, s valószínű, hogy nemsokára bekövetkezik az idő, mikor a fővárosban is valamennyire megfelelő arányban fog állani a lakbér az illető lakók jövedelmével. Az elkészült új házak közt van a Haas-féle palota a régi színháztéren, a főváros egyik legmonumentálisb épülete, nagy szoborfaragványokkal , jó ízléssel. Az előtte volt kerítést ma már szétbontották, s még csak a homlokzat előtt vannak állványok s azok szétszedéséhez is hozzá kezdtek. A Villámlás és dörgés közt egész nyári zápor váltotta föl ma délután az eddigi bűvös őszi időt. Villámvillámot ért, s az égzengés hosszabb ideig perczről-perczre ismétlődött. Október 31-éről e nyári zivatart érdekes följegyezni. — Színházi hírek. „III. Rikhárd“ kiállítása mindössze csak nyolczszáz forintba került, s ez a csekély összeg furcsa színben tünteti föl ama régibb, úgynevezett, „kiállitásos darabok“ számadásait, melyek mindig ezekekről szólottak. Az első előadás jövedelme 1600 írt volt s ez egyetlen este teljesen megtérítette a kiadásokat. Hanem igy aztán a fölemelt helyárak nincsenek igazolva. — Hire jár, hogy Szigligetit véglegesen kinevezik drámai igazgatónak, s e kinevezés akkorra is szól, ha a nemzeti színházból az opera a Hermina térre költözik. — Figyelmeztetjük a fővárosi közönséget a nemzeti színház holnapi előadására, mely jótékony czélú lesz, a cholera által árván maradtak segélyezésére. „Hunyady László“ kerül színre, s énekelni fog Benza Ida asszony és Hauk Minnie k. a. is. — A kolozsvári színházhoz Góca Ede ismert karmestert akarják szerződtetni. Ugyane színház egyik énekesnőjét, a fővárosi közönség által a népdalok eredeti előadása és szép hangja miatt sokszor megtapsolt Dékán Róza kisasszonyt e napokban vezette oltárhoz Erszényes Elek, m. vásárhelyi birtokos. A színpadtól azonban nem fog visszavonulni. Bakonyi István daltársulata néhány hetet Pozsonyban akar tölteni. Besze János, ki a nyáron át külföldi útjában több régiséget gyűjtött, ezeket a nemzeti múzeumnak ajándékozta. — A szellemek világából a „L. C.“ a következő hirt juttatja a profanusok tudomására. A fővárosi szellemlátók (spiritisták) közelebb ismét összejövetelt tartottak a Wesselényi-utczában a 19. szám alatt levő szellem-tanyán, hol tizennégyen jelentek meg. Ez alkalommal Humboldtnak és szent István királynak a szellemvilágból és most érkezett levelei olvastattak fel, egyszersmind egy grönlandi szellem beszédét is szerencséjük volt hallani, kár azonban, hogy egyikök sem értette meg. Úgy látszik egyébiránt, hogy e szellemekkel társalgó spiritisták sem különbek a többi földi halandóknál, ha fizetésről van szó Legalább ezt bizonyítja azon körülmény, hogy több tagot ki kellett törölni, mivel nem akarták a túlvilági látványhoz a belépti vagyis a tagsági díjat lefizetni. Egyik pedig kemény megrovásban részesült, mert a szellem beszéde alatt elnevette magát. Ráth Mór kiadásában nem sokára meg fog jelenni magyar fordításban a közelebb elhunyt Manzoni nagyhírű regénye: „Promessis sposi“ (jegyesek), mely évek előtt csak rövid, kivonatos fordításban jelent meg magyarul. Az ágost. hitv. bányakerület közgyűlése elhatározta, hogy az egyházi és iskolai költségekre sorsjátékot rendez s 400,000 db sorsjegyet fog kibocsátani 5 írttal. A tanügyi bizottság jelentéséből pedig érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy e kerületben van 7 középtanoda, nevezetesen 3 nyolczosztályú, egy öt osztályú, egy négy osztályú reálgymnasium és egy tanítóképezde. Ez utóbbinak volt 11 növendéke, kik közül 2 kilépett. E 7 tanintézet mellett 40 rendes, 10 segéd és 21 melléktanár működik ; a tanulók száma 1158. Rendkívüli hosszú vitára adott alkalmat a szarvasi lelkészválasztás ügye. Az ügy abból áll, hogy a szarvasi lelkészválasztás körüli törvénysértések és villongások miatt az egyház egy része a választás megsemmisíítetését vagy egy új egyház alakítására való engedélyt kér. A kerületi gyűlésen megjelent a panaszosok egy küldöttsége, melynek szónoka Kollár János volt. Ez kijelentette, hogy a sérelemtől elállnak és csak az uj egyház alakítására kérnek engedélyt. Az ügy hosszas vita után úgy intéztetett el, hogy a kérelmezők, miután sérelmeiktől elállottak és egy panasz nem forog fenn, hanem csak egyházalakítási kérelem, forduljanak ez ügyben az első fórumhoz az esperességhez. A kerületi gyűlés fenntartotta e határozatot Kollár azon megjegyzése után is, hogy kérelmüket az esperesség kereken visszautasította, azt jelentve ki, hogy velük szóba sem áll. Végül helyreigazítólag megemlítjük, hogy nem Szeberényi Gusztáv superintendens mondott le, mint az első ülés alkalmából írtuk, hanem b. Podmaniczky Frigyes kerületi felügyelő, kinek lemondását a közgyűlés nagy sajnálkozással fogadta. — Az „Ember tragédiá“-ját dr. Dauscher Antal, pozsonyi ügyvéd s a „Pressb. Ztg.“ munkatársa, németre fordította. Két első énekét, mint mutatványt, a „Volkskalender“ közli. — Uj lap. A debreczeni főiskolai tanárok által régebben tervezett protestáns egyházi és iskolai közlöny megindul újévtől, Balogh Ferencz hittanár szerkesztése mellett. A tanárok megígérték közreműködésüket. -- Az a rablólátogatás, melyről borzongva írtak a lapok, hogy fényes nappal a városliget egyik nyaralójában történt, csak az ottani kertész, Reinbacher Lajos koholmánya volt. Ő maga törte be gazdája pinczéjét, hol jó borok rejtőznek, de mivel még több zársn állt útjában, fölhagyott a kísérlettel, s költött elbeszélésével csak magára vallott, mert a kapitányság szigorú vizsgálatot rendelvén el, Reinbacher oly ellenmondásokba keveredett, hogy aztán könnyen lehetett kideríteni a valóságot. A fenyítő törvényszék fog gondoskodni, hogy csapongó fantáziára korlátoztassék . Halász Gézát, Pest város jelenlegi tiszti főorvosát Kis Miklós, a jászkunok főkapitánya, Jászberényben október 20-án tartott székfoglalója alkalmával a Jászkun kerület tiszteletbeli főorvosává nevezte ki. A ferencz-józsefvárosi takarékpénztár választmánya ellen elrendelt fenyítő vizsgálat azon előterjesztés folytán történt, melyet a bukás után alakított ideiglenes választmány terjesztett a szept. 15-én tartott rendkívüli közgyűlés elé. Most ennek adatait köztik a lapok, mint a kir. tábla intézkedésének indokát, s a folyamatban levő törvényes eljárás fogja kideríteni, mennyi igaz ez adatokból, melyek csalást, sikkasztást s legnagyobb szédelgést hirdetnek. Ezek szerint: a takarékpénztár épületét 172,359 írttal számították föl, holott 120,000 írtért vették. Az elnök és a választmányi tagok nevezetes összegeket vettek ki, és saját czélukra használták, később azután csőd alá kerültek, és így a nevezett követelések behajtatlanok lettek. Az igazgatótanács tagjai közül sokan jelentékeny összeggel tartoznak az intézetnek, nevezetesen Krajcsik Ferencz mint kibocsátó 800 írttal, mint elfogadó 400 írttal, mint forgató 5328 írttal, Horváth Gáspár mint forgató 14.000 írttal ; Frank Jakab mint kibocsátó 100 írttal, mint elfogadó 11.000 írttal; Ézer Jakab mint forgató 5100 írttal; Szumrák Frigyes mint forgató 400 írttal; Nagy A. István mint kibocsátó 14.000 forinttal, mint forgató 900 frttal; Rumbach József 133,206 írttal mint elfogadó, 15,276 írttal mint forgató; Vidats István 75,324 írttal mint elfogadó, 29,399 írttal mint forgató; Kanitz A. és Mór 6134 írttal mint kibocsátók, 44,000 írttal mint elfogadók és 51,000 írttal mint forgatók; és végre Dötzer Ferencz 24,000 írttal mint kibocsátó, 30.000 írttal mint elfogadó és 50.000 írttal mint forgató. Vádoltatnak továbbá az igazgatótanács tagjai, hogy a részvények értékét hamisan magasabbra csavarták, és takarékpénztári könyvecskéket állítottak ki maguknak, melyekre egy fillér sem fizettetett be. A közgyűléseken az igazgatótanács költött részvényesek által határozatokat hozott, és végre az intézeti pénztárból 14.000 forint hiányzott. Ezen jelentés fölolvasása után a részvényesek egyhangúlag elhatározták az elnök, az alelnök és az igazgatótanács tagjai ellen csalás miatt a bűnvádi keresetet beadni és a fenyítő törvényszéket arra kérni föl, hogy Vidats János elnök és Rumbach József és Horváth Gáspár, az igazgatótanács tagjai, azonnal tartóztassanak le. Ily értelemben adatott be erre a panaszlevél. A pesti királyi bünfenyítő törvényszék azonban azon határozatot hozta, hogy az egész eset mint csődügy további hivatalos eljárás czéljából a csődbíróságnak átadassék. Ezen határozatot úgy a királyi ügyészség, mint a panaszosok fölebbezték. A királyi tábla ezen határozatot megsemmisítette, azt mondván, hogy az intézet bukása a csalási bűnperrel semmiféle összeköttetésben nem áll, miért ez utóbbi bűnperben a vizsgálat egészen önállóan történjék. Ezzel most az elnök, alelnök és az igazgatótanács tagjai ellen a bűnvádi vizsgálat elrendeltetett. — „A tudom. egyetem és műegyetem polgárai tisztelettel felhivatnak, hogy nov. 2- án d. u. 12-kor az egyetem központi épületében megjelenni szíveskedjenek, hogy innét a kerepesi temetőbe együttesen kivonulván Forinyák sírjánál kegyeletadónkat lerójjuk. A tudomány- és műegyetemi olvasókör ideiglenes bizottsága“. — Az országos rabbi képezde állandó bizottsága f. évi november hó 3-án d. u. 5 órakor a pesti izr. hitközség üléstermében előértekezletet, és november 4-én d. e. 9 órakor ugyanott első rendes ülését fogja tartani. — Határőrvidéki alkotmányos mozgalmak. Pancsován a házak falai a legocsmányabb szidalmakkal vannak tele firkálva, a magyarok, a kormány, sőt az uralkodó ellen. Több helyen ezt is olvashatni: „Éljen Miletics császár!“ Szent Ivánban az ottani higgadt gondolkodású plébánost bezárták a templomba, s le akarták nyírni szakálát, s ezt a közhiedelem szerinti nagy szégyent csak a katonaság közbelépése hárította el. Aztán pedig a lakosság két része közt verekedésre került a dolog. Ezek régebben történtek s most csak azért említjük meg, mert a főszereplőket, két tanítót, pár nap előtt elfogták Pancsován s katonai fedezet alatt az ottani fogházba kisérték. — Vásár. Kapuvár sopronmegyei mezővárosban az augusztus hóról elmaradt országos vásár helyett november 6-án pótvásárt tartanak. — A természettudományi társulat hivatali és könyvtári helyiségeit november 1-én a régi Lloyd épület II-ik emeletére (feltárás a Duna felől) tette át, miről az érdekletteket ezennel értesíti a titkár. Az orsz. középiskolai tanáregylet első szakosztálya november hó 4-én d. u. 5 órakor a pestvárosi főreáliskolában ülést, tart. Tárgya: Az irodalomtörténet középtanodáinkban, Névy Lászlótól. — Nem is ünnepély, ha Szepessy Imre kegyesrendi tanár egy latin ódában meg nem énekli, így tökéletessé e sokérdemü derék pap és nevelésügybarát Samassa egri érsek beigratási ünnepélyét is, melyre szintén irt egy latin ódát. — Extra muros. A „Debreczen“ írja: A rózsakert lakossága, mely különben egészen Debreczenre volna utalva, nem tudja, hogy hol keressen orvoslást a maga ügyeiben. A böszörményi törvényszék a debreczeni hatósághoz utasítja kézbesítéseit , a papíron pedig a nádudvari szolgabirósághoz tartoznék. Bizony, őket szépen rendbe hozták a törvényhatóságok rendezésekor. — Bulyovszkyné asszony meglátogatván az „Elisabetinum“ nevű árvaházat, ajándékot osztott ki az árva lányok közt s kétezer forintos alapítványt tett. — A pest-belvárosi fő reáltanoda „Eötvös-önképzőkörének elnökévé ifj. Vángel Károly, ugyanazon intézet segélyegyleti elnökévé pedig ifj. Jármay Gusztáv választatott meg közfelkiáltással. — A gouvernante-regényhősnek már egész állandón alakjai lettek az angol szépirodalomnak, mióta Thackeray a „Hiúság vásárá“ban oly kitűnőleg mutatta be Becky Sharpe gouvernantei alakját. Száz még száz regényben játszák a hősnők különféle feladatát. Legújabban lady Woodtól jelent meg ily hősnőjű regény ,,Up Hill“ czím alatt, mely szegény, de erényes leány történetéről szól, s azzal végződik, hogy a hősnő csakugyan ,,up hill“, hegynek föl jut, s boldog lesz. A lapok dicsérik e regényt, és többi közt kiemelik, hogy a gouvernante húsból és vérből való egészséges lény. — Magvassy Mihály tornatanító a nádor-utczából a főúton levő Tüköry-féle új házba helyezte át tornaiskoláját, hol a beirat is ok nov. Létől naponkint d. e. 10—12, d. u. 4—6 óra közt történhetnek meg. — Uj könyvek. Ráth Mór kiadásában megjelentek: Szász Károly kisebb műfordításai. (A magyar nemzet jutányos családi könyvtára kiadásában) 246 lap. Ara 1 frt 20 fer. — Göthe élete. Irta Lewes György Henrik. A magyar tudom. akadémia megbízásából fordította Szász Károly 114. lap. Ára 1 frt. — Hazánk és népe. irta Keleti Károly. A m. t. akadémia nagy jutalmával kitüntetett mű. (A jutányos családi könyvtárból). Ára 2 frt 80 kr. (Második kiadás). — Irodalmi arczképek s szakaszok Toldy Ferencztől. (Toldy összegyűjtött munkáinak hetedik kötete) 403 lap. Ára 2 frt 60 kr. — A reduktiv és induktiv logika rendszere mint a megismerés elveinek és a tudományos kutatás módszerének előadása. Irta Mill János Stuart. Az eredeti 7-dik kiadása után a magyar tud. akadémia megbízásából fordította Szász Béla or. kir. egyetemi tanár. Első füzet 144 lap. Ára 2 fzt. — Az ókor története. Irta Duncker Miksa. A harmadik kiadás alapján a magyar tudományos akadémia megbízásából fordította Jónás János tanár. Első füzet 144 lap. Ara lfrt. — A görögök története. Irta Curtins Ernő. A magy. tud. akadémia megbízásából fordította Huszár Imre. Első füzet. Ára 1frt. 144 lap. — Müller Miksa fölolvasásai a nyelvtudományról. A hatodik kiadás után a magy. tud. akadémia megbízásából fordította Steiner Zsigmond. Első füzet 128 lap. Ara 1 frt. — A bor vegytana. Irta dr. Neubauer C. A. m. kir. földmivelési minisztérium megbízásából fordította Tuba Lajos, a kolozs,monostori gazdas. intézet vegytanára. 117 lap. Ára 1 frt. — Az 1873 dik évi,országgyűlési törvény czikkek. III. füzet. Ára 40. kr. — A magyar kir. minisztérium rendeleteinek gyűjteménye. 1873-dik folyam. Ötödik és hatodik füzet. Ara 50 kr.— 1873-dik országgá ülési törvényezikkek. Harmadik füzet Ára 40 kr. Törvényszéki csarnok. (Tojás kedvelök.) F. évi okt. 17-én három jó czimbora, Holly Károly Biber József és Slezák Károly hajnalban „sétálni“ mentek a Dunapartra. Az aldunasoron nem tudtak jobbat tenni, mint hogy egy tojásokkal teli ládát loptak el és a zöldfautcában eladták Hegedűs Károly sütőmesternek 7árt 50 krért, „húszat egy váltó forintért! Csakhamar még egyszer viszszatértek és még nagyobb ládát emeltek el Útközben baleset érte őket, a ládát elejtették, a tojások fele, —mint egyik vádlott mondja, — sauccszá változott. A ládát mindazáltala írtért ugyanazon helyen adták el, hol az elsőn túladtak. A károsok, Holl Katalin és Mayer György, azonnal följelenték a dolgot a kapitányságnál s az okozott kárt a két ládáért 120, illetőleg 50 írtra becsülték. A ma lefolyt végtárgyalásnál kiderült, hogy a három tojáskedvelő rovott életű, rendőrileg ismert csavargó, mindhárom fiatal ember, kik gonoszságban nőttek fel, most henyélésben töltik napjaikat s csakis tolvajlásra adták magukat. A három bajtárs közül Hollit illeti az oroszlánrész. Ő volt az, ki magára vállalta a tojások eladását. Az első láda tojásait elárusitá, mint már említve volt, húszat forintjával, a második sokkal nagyobb láda tojásért a sauce szál együtt 8 frtot kért és kapott. Elnök: Mi indította önt arra, hogy a tojásokat ellopja ? Vádlott: Hát kérem, be voltunk rúgva, osztán mentünk odája a dunapartra, osztán belebotlottunk egy tojásos ládába s osztán azt mondtuk, hogy jó volna az útból elvinni. Elnök: Melyikök mondta azt ? Vádi. : Hát kérem mind a hárman mondtuk. (Vádlottak nem akarják megnevezni a tulajdonképeni tettest; azt vallják, hogy egy akaratuk volt mindnyájuknak). Elnök : Mit mondott ön, mikor Hegedűshez vitte a tojásokat ? Vádlott: Azt kérem útosan, hogy faluról jövök, oszt az édesanyám is tojást árul, meg én is (mind a három vádlott árva), oszt hogy vegyen tőlem tojást. A maiszter meg aszondta, hogy adjam húszat egy váltó forintjával, oszt megveszi, ha nem adom, úgy hát nem veszi. Hát odaadtam neki. Elnök : Tovább? Vádlott : Hát mikor elgyüttem az másik ládával, aszondtam, hogy a gőzösön összetört a tojás és 8 frtot kértem érte. Elnök : Hogy tudta ön, hogy a tojás megér 8 frtot ? Vádlott: Én kérem az dunapartján nevelkedtem tyúkok, csirkék és tojás között s ismerem az ilyesmit. A vallatás hasonló módon foly tovább Hollival és a másik két rendbeli vádlottal. Egyhangúlag azzal mentik magukat, hogy részeg állapotban követték el a lopást. Eljárásuk azonban azt bizonyítja, hogy koránsem voltak akkor beszámíthatlan állapotban. Hegedűs, kit ez ügyben orgazdaság gyanúja terhel, nem látszik bűnösnek. Vádlottak szintén az ő javára szólnak. Nem tudta, hogy lopott jószágot vásárol, részt venni, egy ízben azonban sikerült Fleglernek Szalayt, ily estélyre elvinni. Amint Szalay az estélyen megjelent, a német menekülteknek szóvivője körül folytak, s azon hitben, hogy nekik kit szintén az 1848 ki események vezettek Zürichbe, -- kedvesebbet nem mondhatnak, mintha a legközelebbi időben kitörendő forradalomról beszélnek, a politikai viszonyoknak szerintük küszöbön levő átalakulásáról beszéltek. Szalay eleinte nyugodtan hallgatta végig a különböző beszédeket, midőn azonban a német menekültek egyike azt az állítást kockáztatta, hogy legfeljebb két év alatt Európa minden részében kitör a forradalom, s nem állhatta meg, hogy a nála szokott komoly hangulattal ne feleljen, s válaszát a szavakba foglalá: „Szíveskedjék még 25 évig várni.“ A történet igazolta Szalay szavait. S ma, midőn majdnem 10 éve, hogy Szalay meghalt, ma, midőn hiányát, a codificatiónál anynyira érezzük ; legyen nekem, egyik tisztelőjének megbocsátva, hogy e csekély adatokat, melyek jellemének megítélésére szolgálhatnak, felhoztam és ha nem sikerült azokat úgy előadnom, mint kívántam, szolgáljon mentségül, hogy az irói pályán ujoncz vagyok. K. Á. PERZSA LEVELEK. Irta MONTESQUIEU. (A 64 levél folytatása.) De nem csak szilárd, éles látása is volt. Olvasott gondolataikban tettejükben , betanult mozdulataik, hazug arczkifejezésüik nem rejtettek el semmit előle. Tudta legrejtettebb tetteiket s legtitkosabb szavaikat. Egyiket a másik által ellenőriztette, s megjutalmazta a legcsekélyebb közleményt is. Mivel csak hívásra jelentek meg férjüknél az elnuk azt vezette hozzá, akit akart s arra fordította gazdája szemeit, aki neki tetszett, s ez a kitüntetés volt a felfedett titok jutalma. Rábeszélte gazdáját, hogy neki hagyja a választás jogát, mert ez által szükséges tekintélye gyarapodik. íme nagyságos uram, igy kormányozták ama szerályt, mely bizonyára egész Perzsiában a legjobb rendben vala. Adj nekem szabadkezet uram, s engedj engedelmességet szereznem parancsolataimnak; nyolcz nap alatt rend lesz a zűrzavarban: ezt kívánja dicsőséged, s ezt követeli biztosságod. Az iszpaháni szerályban Rebiab első hava 9-én 1714. LXV. Uzbek levele feleségeihez. Az iszpahni szerályban. Értesültem, hogy a szerály rendetlenségben van, hogy viszály és meghasonlás ütötte fel benne tanyáját. Mit kötöttem szigetekre elutazásomkor? nem-e a békességet s jó egyetértést? Megígértétek s igy megcsaltatok? De ti volnátok a csalódottak, bizonyára, ha első eunukám tanácsát követni akarnám, ha fel akarnám használni hatalmamat, hogy vele igényeimnek megfelelő életre szorítsalak. Azonban nem tudom az erőszak eszközét foganatba venni, csak ha már mindent megkísértettem. Tegyétek hát meg a magatok iránt való tekintetből, amit irántam való tekintetből nem akartatok megtenni. Az eunuknak nagy oka van panaszra; azt mondja, hogy semmi figyelemmel nem vagytok irányában. Hogyan egyeztetitek össze e viseletét a szerénységgel? Nem-e rá van bízva erényetek az én távollétem alatt ? Szentelt kincs az, melynek ő a letéteményese. De iránta tanúsított megvetéstek azt untatja, hogy terhetekre van azok személye kikre bizva van, hogy titeket a becsület törvényeinek megfelelő életmódban tartsanak meg. Kérlek, változtassátok meg viseletetek, s cselekedjetek aszerint, hogy jövő alkalommal visszavethessem a javaslatokat, melyeket szabadságtok és nyugalmatok vesztésére tesznek előttem. Szeretném elfeledtetni veletek, hogy uratok vagyok, s csak férjetekül gondolni rátok. Paris Sahiban hava 5-én 1714. LXVI. Rika levele*'** hoz. Sokat foglalkoznak itt a tudományokkal, de vájjon tudósok-e, nem tudom. Aki mint bölcsész, mindenben kétkedik, mint theologus nem mer tagadni semmit: ez önmagában ellenmondó ember, mindig meg van magával elégedve, feltéve,ogy minőségeit elismerik. A legtöbb franczia rögeszméje az, hogy szellemdús legyen, s azok rögeszméje, akik szellemdúsak akarnak lenni, a könyvcsinálás. Ennél roszabb gondolat nem is lehet: a természet bölcsen előre gondoskodott arról, hogy az emberi bolondságok mulandóak lévén, a könyv halhatatlanítsa azokat. A bolond beérhetné azzal, hogy kortársait untatja, boszantja; nem még a jövő ivadékokat is kínozni akarja; azt akarja, hogy bolondsága diadalmaskodjék a feledésen, mely eltakarná őt mint a sír: akarja, hogy az utókor értesüljön az ő létezéséről, s hogy tudja mindörökön örökké, miszerint bolond volt. Senkit nem utálok jobban a szerzők közül, a conmpilatoroknál, akik minden felül összekeresik a mások műveiből tulajdon művek velejét, s nem állnak semmi tekintetben a nyomdai munkások fölött, akik összeillesztgetvén a betűket, könyvet csinálnak merő kézimunka által. Jobb volna, ha megbecsülnék az eredeti műveket; én legalább szentségtörésnek tartom kiszedni a szentélyből a tartalom részeit s kitenni a nem érdemlett megvetésnek. Ha valaki nem tud újat mondani, mért nem hallgat ? Mi szükség e kettős foglalatosságra ? De uj rendet teszek. Ügyes ember vagy, azaz eljösz könyvtáramba s a fent levő könyveket le, a lent levőket felrakod , és remek művet alkotál. Azért írok e tárgyról, mert épen most kinzott meg egy efféle könyv ; oly vastag, azt hinnéd, az összes tudományokat magában foglalja, hanem csak a fejemet hódította el, anélkül, hogy valamire meg is tanította volna. Isten veled! Páris, Sahban hava 8-án 1714. LXVII. Ibben levele Ug,ebekhez, Párisban. Három hajó érkezett ide s egy sem hozott hirt te rólad. Beteg vagy, avagy nyugtalanításomat akarod ? Ha már oly földön sem szeretsz engem, ahol senkihez nem vagy kötve, fáj lenne, ha Perzsiában családod körében volnál? De meglehet csalódom , elég szeretetre méltó vagy arra, hogy mindenütt találj barátokat, a szív minden ország polgára, hogyan ne kössön viszonyt egy jól képzett lélek mindenütt? Megvallom, én is tisztelem bár a régi barátságot, de újat kötni sincs ellenemre. Akárhol voltam, mindig a szerint igyekeztem élni, mintha egész életemet ott kellene töltenem , és oly elismerő voltam az erényesek iránt, ép oly résztvevő, gyöngéd a szerencsétlenek, s ép oly tisztelettel voltam az iránt, kiket a szerencse nem vakított el. Ez jellemem, Uzbek; mindenütt, ahol embereket találtam, választottam magamnak barátokat is. Van itt egy barátom, aki, úgy hiszem mindjárt az utánad való helyet foglalja el szivemben: áldott, ha lélek az. Magánindokok bíztak rá, hogy e városban vonuljon meg, tisztességes üzletből él itt szeretett nejével együtt. Egész életét nemes cselekedetek jellemzik, s bár a homályt keresi, több hősiesség van a szívében, mint bármely hatalmas uralkodóéban található. Sokat beszélgettem vele felőled, minden leveledet megmutattam neki; látom, hogy örömére szolgál, s látom, hogy egy ismeretlen barátod van már benne, íme itt veszed főbb kalandjainak foglalatját; csak vonakodva irta le azokat, de nem tagadhatta meg barátságomtól, s én ezennel a tiédre bízom. Apheridon és Astarte története. A gepidák között születtem, s oly vallásban, mely tán az egész világon a legrégibb. Szerencsétlenségemre eszemnél hamarább megjött szerelmem. Alig voltam hat éves, és már nem tudtam nővérem nélkül élni; szemeim mindig rajta függtek s könybe lábadtak, ha csak egy pillanatra is távozott mellőlem ; napról-napra korommal egyformán nőtt szerelmem. Atyám, elcsodálkozván ily nagy rokonszenv felett, szívesen összeadott volna bennünket, a gepidák között divő régi szokás szerint, melyet még Cambyses hozott be, hanem a mahomedánusoktól való félelem, kiknek igája alatt élünk, nem engedi a nemzetünkhöz tartozókat a szent vallásunk által nemcsak megengedett, hanem megrendelt gyöngéd összeköttetésre gondolnék, mely oly kedves képmása a természet által alkotott együvétartozásnak. Atyám tehát látván, hogy veszélyes volna szivem s az ő szive hajlamát követni, eltökélte kioltani e gerjedelmet, melyet ő születősélben hitt, de mely már legfőbb kifejlődését érte el: utazás ürügye alatt magával vitt és nővéremet rokonaira bízta, mert anyám már nem volt. Kimondhatatlan az, mi kétségbeesés vett rajtunk erőt ez elváláskor; megöleltem könyező nővéremet, de magam nem sírtam, érzéketlenné tett a fájdalom. Tifliszbe érkezvén, atyám egy rokonunk gondjaira bízott, ott hagyott és visszatért hazájába.