Ellenőr, 1873. december (5. évfolyam, 285-313. szám)

1873-12-01 / 285. szám

szigorú utófelügyelet gyakoroltatott s beszédét azzal végzi, hogy a nemes és emberi érzelmek a legtisztább forrásai azon jónak, melyet az ember a földön gyakorolhat. Beszédét a bal zajosan s néhány jobboldali is megtapsolá, bár az utób­bit a jobboldali lapok jónak látják elhallgatni. A Bazaine-p­erben az utolsó napokban a tábornok testvére és Boyer ezredes igyekeztek szépíteni a dolgot, ennek daczára azonban ismét újabb fontos tények kerültek napfényre. F. hó 25. és 26-án a metzi csapatfőnökök hallgattattak ki; vallomásaikból kitűnik, miként igaz, hogy a többség közülök oda nyilatkozott, hogy ha lehet köttessék szer­ződés az ellenféllel; capitulatióról azonban nem is álmodtak, sőt el voltak szánva, hogyha kedvező szerződést s legalább is teljesen szabad kimene­telt nem nyerhetnek, drágán adják el éltöket; az alkudozásokról a főnökök csak annyit tudtak, hogy megkezdettek, de nem azt, hogy minő alapon. Kitűnik egyszersmind, hogy Bazaine és hívei, mint Boyer, a nemzeti kormányról mit sem akartak tudni s ennélfogva a hazafiságukról ismeretes ezre­deseket álhirekkel ámították, s a császárnéval és Bismarckkal titokban folytattak alkudozásokat. Még rejtélyesebben tünteti fel ezt már most azon kétséget nem szenvedő tény, hogy Bazaine éjnek idején, titokban ment az ellen­táborába. Több tiszt, polgárok, inasok látták őt az elő­őrsöknél, Frigyes Károly herczeggel stb. Régniersre nézve azt mondja Bazaine, csak azért hallgatta ki, hogy Bismarck terveit ismer­hesse. Chambord grófról sok mindenféle hír kering, hogy ennél és ennél a herczegnél, mások szerint grófnál tartózkodott, képviselőket fogadott stb.; mindez leg­nagyobb részt nem való. Csak az áll, hogy Cham­bord gróf itt volt Párisban vagy közelében, remélve hihetőleg igen rövid idő múlva trónját elfoglalni. Itt tartózkodása azonban a legnagyobb incognitó­­ban történt s csak legbizalmasabb egy-két barátja közlekedett vele. A megszavazott 7 év után a gróf ur, ugy látszik, azt találta, hogy nincs mit itt keresnie s azért jobbnak vélte ismét eltávozni. A tegnapi gyűlés szavazatának eredményéről tudósítom önöket: ma az ülés elején élénk vita támadt a felett, kell-e a szavazást folytatni ? A baj követeli, hogy a törvény tartassék meg, a jobb ingadozik, végre szavaznak. Ez ismét egész sajátságos színben tűnik fel, ha a belső titkokat nem tudjuk. A szélsőjobb az új minisztérium megalakításával elégedetlen lévén, nem akart a 30-as bizottságra szavazni, az egész jobb a legnagyobb zavarban volt, az osztályok ta­nakodtak s végre szavaztak, de hogy? A mai ülésben néhány kevésbé fontos tárgy s az előbb említett vita után, délután 6 órakor hirdettetett ki a szavazás eredménye 607 szavazó volt s csak 5-en nyertek általános többséget: Daru, Paris, Chesnelong, de Sygny s Andatarre marquis, a következő legtöbb szavazatot többnyire baloldaliak nyerték, de nem általános többség s így holnap új szavazás lesz. E mindenféle zavart és viszályt elolvasván érthetőbbé fog válni önök előtt, mit több ízben volt szerencsém ismételni, hogy a baloldal, daczára kisebb vereségeinek, biztosan érzi magát, bízik ügyében, s azért merik a jobbnak a gyűlésen sze­mébe mondani „minden erőlködésük daczára köz­társaságunk megvan és lesz is.“ _________• 1- ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése deczember 1-én. Elnök : Bittó István. Jegyzők: Huszár Imre, Széll Kámán, Wäch­ter,Frigyes. A kormány részéről jelen vannak: Paul­er, Trefort, Szlávy, Tisza, Szapáry minisz­terek. Az ülés 10 és 1a órakor veszi kezdetét. Elnök: beterjeszti jelentését azon küldött­ség eljárásáról, melyet a ház ő felsége üdvözlésére uralkodásának 25 éves jubilaeuma alkalmából ki­küldött. A jelentés írásba foglalva, az elnök üd­vözlő beszédét s ő felsége fogadását és válaszát adja elő,­­ amint az olvasóink előtt már is­meretes. Elnök benyújtja jegyzékét a ház összeülése óta válasz nélkül maradt interpellátióknak s tár­­gyalatlan határozati javaslatoknak. Végül több ma­gány­kérvény jelentetett be az elnökség és Zichy Antal, Tavaszi Endre, Lipthay Béla képviselők részéről. Remete Géza a zala megyei katonai vé­rengzés ügyében tett interpellátiójára sürgeti a minisz­térium válaszát. Több, mint tíz hónapja tetetett az interpellatio s e halogatást amily indokolatlan és oly tiszteletlennek tartja a Parlamentarismus irányában. Mil­éti­n Szvetozár indokolt határoztal javas­latot nyújt be aziránt, hogy a képviselő és a fő­rendiház tagjaiból egy tizenkét tagú bizottság kül­dessék ki az egyházi és világi adományzott javak természetének tanulmányozása s e tanulmányozás nyomán azok jogi természete­s megadóztatása iránt javaslat beterjesztése végett. Alkalmat erre a közelebb tárgyalt kölcsön törvényjavaslat nyúj­tott és a javaslat­tevő megjegyezni kivánja, hogy javaslatát nem pártja, hanem egyedül a maga ne­­vében teszi. A­l­m­á­s­s­y Sándor indítványt tesz az ország súlyos anyagi helyzetének javítása végett 25 tagú bizottság iránt. Az állandó igazoló bizottság Babes V­incze megválasztását kifogástalannak találta s igazolását indítványozza. A kérvényi bizottság benyútja a tárgyalt kérvények jegyzékét. Szlávy miniszterelnök bemutatja kihirdetés vé­gett az ő felsége által megerősített, horvát kiegye­zési törvényt. Felolvastatván, kihirdetés végett kö­­zöltetik a főrendiházzal. Következik a napirend , az egyház és állam közti viszonyok rendezése iránt javaslatot készí­tendő 27 tagú bizottság megválasztása. A többség a következő névsor szerint adta be szavazatát: Bartal György, Bánó József, Benes Döme, Csengery Antal, Gorové István, Gallner Gyula, Hoffmann Pál, Hám­ann Ferencz, Joannovics György, Kállay Ödön, Királyi Pál, Kondorossy György, Lükő Géza Madarász József, Molnár Aladár, Mol­nár Antal, Nikolics Sándor, Paczolay János, Seny­­nyey Pál b. Simonyi Lajos b. Somsich Pál, Szentimrey Elek, Taray Endre, Tisza Kálmán, Wahrmann Mór, Zichy Antal, Zsedényi Ede. Az eredmény a közelebbi ülésen fog kihir­­dettetni. A napirend második tárgya: kérvények. S a bizottság javaslata a tárgyalt kérvényekre vonatko­zólag felolvastatik, melyek nagyrésze megjegyzések nélkül elfogadtatik. II. Rákóczy hamvainak hazaszál­lítása iránti kérvény tárgyalásánál S­i­m­o­n­y­i Ernő utasíttatni kéri a miniszterelnököt, hogy mi­nisztériumában egy szűkebb körű bizottságnak adja át e kérvényeket, ha már a miniszter sok elfog­laltatása mellett maga nem érhet rá ezen országos, kegyeletes tárgyú kérvények ügyében intézkedni. Egyúttal felhívja a ház figyelmét arra, hogy a a kápolna, melyben a nagy menekült Páris mel­lett őriztetett, leégett, szükségesnek tartja tehát, hogy a külügyminiszterség útján lépések létemnének e szent ereklye felfedezése iránt s egyúttal hazaszállí­tásáról is gondoskodni. Szlávy miniszter nem akarja halogatni a kérdést és biztosíta a házat, hogy foglalkozik ez Ügygyel. C­s­i­k­y felújítja módosítványát aziránt, hogy a miniszter még ez ü­lészak alatt tegyen jelentést ez ügyben tette intézkedéséről. Szlávy miniszter a ház­szabályokra hivatkozva, a módosítvány felújí­tását meg nem engedhetőnek tartja. Az elnök ugyanerre figyelmezteti Csiky képviselőt. Az önálló magyar jegybank fel­állítását sürgető kérvény tárgyalásánál Horn Ede megjegyzni akarja, hogy az ügy halasztást nem tűr, a bécsi bank még ez év lefolyta alatt köteles nyilatkozni aziránt: kivánja-e maghosszab­­bitani privilégiumát Magyarország fölött s a nem­zeti bank ez ügyben e hó 10-én közgyűlést fog tartani; szükséges tehát, hogy a magyar képvise­lőház ez ügygyel tisztába; legyen a közgyűlés megtartásáig. Annál is inkább fel kelle szólalnia, mivel az eddigi jelek az önálló magyar jegybankra nem a legkedvezőbbek. Egy hónap múlva oda leszünk szorítva, hogy a nemzeti bank előterjesztendő javas­latát el kell fogadnunk, lehetetlen tehát bevár­nunk e kényszerhelyzetet s szükség — hogy a ház akaratát nyíltan, idején ki jelentse. A kölcsön tárgyalása megmutatta, mily körülmények közé juttat minket függő önállás nélküli helyzetünk s felemlíti, hogy épen e kölcsön, melynem szavazása esetén ma már jelentékenyen s olcsóbban kap­tunk volna pénzt s felemlíti, hogy valótlan volt a terrorizálás, miszerint már sem kaphatott olcsóbbért pénzt, mert épen a kölcsön tárgyalásakor kapott az orosz állam ugyanannyi kölcsönt sokkal ol­csóbban. Az elnök félbeszakitó felvilágosításait s szoro­san javaslatának tételére utasítá, mely a jövő ba­jok elkerülése végett egyetlen segédeszköz. Indítványának lényege: a kormány utasítandó, hogy még ez év vége előtt terjeszszen be­jelentést a kérvények elintézése iránt. Horn után Móricz Pál emel szót. Beszédé­ről s a tárgyalás további folyamáról reggeli szá­munk­hoz tudósítást. A hivatalos lapból, ő Felsége Belházy János ko­lozsvári bányaigazgatót s osztálytanácsost a pénzügymi­nisztériumhoz osztálytanácsossá kinevezni méltóztatott. A pénzügyminiszter diósgyőri vasgyár-főnökké és bányatanácsossá H­a­m­r­á­k Mihály brezovai kincstári hen­­germű-felügyelőt nevezte ki Az aradi m. kir. pénzügyigazgatóság Veress Bé­lát Vl-ad osztályú és Petrovits Demetert VII-ed osz­tályú adótisztekké nevezte ki. T­a­n (i g­y. — Nyilvános fölszólitás. A „Magyar Tanügy“ utolsó füzetében s utána az „Ellenőriben egy a pozsonyi ág. h. ev. lyceumra vonatkozó czikk jelent meg, melyben az itt állítólag az érett­ségi magánvizsgálatok körül gyakorlatban levő visszaélések és ha léteznek, méltán szigorúan meg­rovatnak. A mennyiben a vád a fölvételre és az egész rendszerre vonatkozólag az igazgatóságot és felügyelőséget illeti, ezek — úgy hiszem — fognak magukért felelni. Ehhez semmi közöm. De amennyi­ben egyes tanárok eljárását terheli, tehát alul­írottra is vonatkozhatnék, noha mondatik, hogy az ilyen maturandusok többnyire zsidók és görögke­leti vallásúak, kiknek vizsgálása alulírottra nem tartozik. Nehogy mégis — a pozsonyi tanárok ál­talában lévén megtámadva — valaki azt mond­hassa, hogy ezek sorában alulírott is követett el visszaéléseket : ezennel felszólítom a czikk íróját, hogy az illető tanárokat név s­zerint megje­lölje, nehogy a rájok irányzott szenny másokat is érjen, hanem sújtsa egyenesen a bűnösöket, hogy ha a vádnak csakugyan van alapja, a tettért egye­dül ők és nem az ártatlanok bűnhődjenek. Pozsony, 1873 nov. 25. Szeberényi Lajos m. k. ev. lelkész és vallástanár. — Errata. A halasi ref. lyceum tanárainak e rovat alatt szombaton közlött nyilatkozatában az utolsó bekezdés 9-ik sorában „hátrányozott“ helyett „bálványozott“ olvasandó. HÍREK. Deczember 1. — A királyi pár tegnap délben elhagyta Budapestet és Bécsbe utazott. E hó 5-ikén azon­ban már visszaérkezésüket várják.­­ Az uralkodási jubileum megün­neplésére a közös hadügyminiszter rendeletet bo­csátott ki a parancsnokságokhoz, mely szerint de­c­ember 2 ika mindenü­­tt isteni tisztelettel ülendő meg, s a­hol ágyuk vannak, azokból üdvözlő lö­vések teendők, esti 6 órakor pedig ünnepélyes takarodók tartandók. A legénység a foglalkozá­soktól e napra felmentetik, vasárnapi öltönyét vi­seli, s az őrmestertől lefelé mindenik háromnapi díját kapja meg. A budapesti helyőrségnél ma este kezdődnek meg az ünnepélyek. Mind a pesti, mind a budai részeken nagy katonai takarodók lesznek zenekarokkal. Holnap kora reggel zeneszó mellett ébresztő, s a gellérthegyi erődből 101 ágyulövés hirdeti a nap jelentőségét. Délelőtt 10 órakor a várbeli plébániatemplomban katonai isteni tiszte­let , délután nagy díszebéd, melynek ő felségére mondott toasztjánál a Gellérthegyről 24-szer fognak ágyúzni. Este ismét nagy takarodók. A jubileum alkalmából gr. Huyn katonai parancsnok rendele­tére számos büntetés alatt levő katonának el­engedték a fogságot és egyéb büntetést. — Ballagó vasutak. A királynágentúli vasutak lassúsága egész adoma-világ alapját kezdi képezni. Hanem a következő megtörténtéről jót áll a „Magy. Polg.“. A kááli kath. lelkésznek Puskás Alajosnak meghatározott időre meg kellett jelenni Gyulafehérvárott a püspök előtt. A tisztelendő ur behajtat tehát M.-Vásárhelyre, de ép a mint az indóházhoz ér, akkor sípol a mozdony s kezd czammogni. A konduktor még odakiált a tiszte­­lendőre: „majd csak holnap“. Mikor a vonat Nyá­­rádtőre érkezett, már az ir­dóháznak nevezett szin előtt áll a tisztelendő s oda kiált a konduktornak : „Nem holnap, hanem ma“. Két székely kis po­roszka lován jóval hamarább megérkezett mint a gőzös. A ballagó gőzösön aztán váltig sajnálta a lelkész, hogy elhagyta szekerét, mert Kocsárdon 3, Tövisen pedig 5 óráig szokott pihenni a gőz­paripa. Átalában az erdélyi részekben roppant idővesztegetéssel lehet használni a vasutakat, s a­kinek sietős dolga van, inkább a különben is jó országutakat veszi igénybe. — Színházi hírek. A nemzeti színház játékrendje: deczember 2-án „Afrikai nő“, 3 án „Jó barátok“, 4-én „Fekete domino“ Hauk Minnie k. a. aki még két héttel megtoldja vendégszerep­lését), 5-én Vörösmarty „Áldozat“-a, mely­ előtt a zenekar a „Szózat“ ot fogja játszani; 6-án „Álarczos­­bál“, 7 -én „Nagyapó.“ — A másik héten, 8-án „Krakói barátok,“ 9-én „Hamlet“ Hauk Minnie kisasszonynyal, 10-dikén „Aesop,“ 11-én „Fra Diavolo“ Hauk kisasszonynyal, 12-én Szigligeti ,,Valeriá“-ja először, 13-án Hauk k. a. utósó vendégjátékául „Mignon,“ 14-én „Vén bakancsos“. — A várbeli színház játékrendje: ma, decz. elsején, „Hunyady László,“ Benza Ida asszony és Hauk kisasszonynyal, 4-én a „Mentor,“ - án „Tudtán kívül kém,“ s Moliére „Kénytelen házas­sága“ először, 7-én „Közönyt közönynyel,“ 8 án „Tündérlak Magyarországon,“ 10-én „Álarczos bál“ opera, 11-én „Lowoodi árva,“ 13-án „Aesop,“ 14-én „Báró és bankár“ s Moliére „Sganarelle“-je először. — A kolozsvári színházban karácson első napján a dalkör rendez előadást az 1874-ben Kolozsvárit megtartandó országos halárünnepély költségei fedezésére. Részt vesznek még az előadás­ban a zene-conservatorium és a műkedvelő-társulat. — Vörösmarty Mihály születésének évfordulati napja ma lévén, a székesfehérvári Vö­­rösmarty-kör nyilvános felolvasással és szavalati estélylyel üli meg, aztán pedig társas vacsora leszen. — Gyorsirási verseny. A budapesti magyar gyorsiró-egylet által correct stenogram­­mokra hirdetett verseny írásnak következő eredmé­nye volt: Beérkezett 19 munkálat, azonkívül több tanulónak vizsgálati munkája, valamint egy vidéki gyorsírókör közlönyének ez idei­ évfolyama. A vitairási munkálatok megbírálásánál az első díjra (20 frankos arany) érdemesnek találtatott Kovács Nándor szatmári gymnasiumi tanuló munkálata A második díj (egy cs. k. arany) Kele Antal sopro­­nyi gymnasiumi tanuló munkálatának ítéltetett oda. Megdicsérendőnek találtatott Kuncel Dezső iglói 2-ed éves bölcsész munkálata, valamint a szat­mári kör tagjainak munkálatai. Stenogra Hí­rnök levelezési írással. Az első dij (egy cs. k. arany) Baranyay Balázs pesti műegyetemi hallgató munkálatának ítéltetett oda. A második dijt (Grünbaum Miksa franczia gyorsírását) Leher Kálmán pesti joghallgató munkálata, a harmadik dijt (ugyancsak Grünbaum Miksa franczia gyors­írását) pedig Oldal Antal nagybecskereki gymna­siumi tanuló munkálata nyeri el. Azonkívül dicsé­retre méltónak találtatott Nyirady Sándor kecske­méti tanuló munkálata, valamint a következő jel­iével ellátott dolgozat: „Minden órának leszakaszd virágit.“ A jeligés levélke felbontása Szentessy Mária kisasszony nevét tünteti elő. Végül a szün­időben Pesten rendezett versenyíráskor visszatar­tott két díjnak kérdése akként intéztetett el, hogy Harstein Emil és Steindel Gyula jogászoknak egy­­egy arany ítéltetett oda. — Bartalus István előfizetést nyit a „Magyar népdalok’ egyetemes gyűjtemények má­sodik kötetére. A II. kötet tartalma, mint az elsőé, zongorára és énekre alkalmazott 100 dalból áll. A dallamokhoz mellékelve lesznek a költemények, melyek száma megközelezi a 200-at. E szerint a II. kötet tartalomra nézve terjedelmesebb lesz az elsőnél. Megjelen a jövő 1874. év február hava elején. Előfizetési ára: fűzve 3 forint; csinosan kötve 4 forint. A megjelenés után bolti ára lesz: fűzve 5 forint; bekötve 6 forint. Az előfize­tési pénzek Budapest, országút 28. sz. alá kül­dendők. — Jótékonyság. Lónyay Tivadar föld­­birtokos Sereges román ajkú községben állítandó községi iskola fentartási alapja részére ezer frtot ajándékozott. — Az árvák s­z­ám­a Aradmegyében 1768. Ezekből egészen vagyontalan 371. De mivel a me­gyében jó eredménynyel folynak a gyűjtések, s a municipium a központi szegény-alap rendelkezésre álló 3200 írtját is följánlotta, mind az özvegyek, mind pedig az árvák sorsa egyelőre biztosítottnak tekintendő. A budapesti középtanodák szr. ifjúsága közt segélyegylet alakult, mely egy évi fennállása óta, már­is mintegy 1200 írttal segélyezett. Ez egylet nemes czélját nem csak pénzbeli segélynyújtás által véli elérhetőnek, ha­nem sok­oldalú tevékenysége még élelmezés, ru­­háztatás és taneszközök nyújtására is kiterjed; azonfelül jelentékeny könyvtára és állomásközve­­títő intézete van, hova is azok szíveskedjenek for­dulni, kiknek nevelő, tanító vagy írnokokra van szükségök. A tisztikar következőkép alakult meg: elnök : Mandl Mór, több jótékonysági egylet elnöke. Alelnök: Schwarz és Stern Arthur; titkárok : Weizs Vilmos, Baumgarten Ede, Róth Izidor; jegyzők: Schwarz Gusztáv, Bakonyi Géza; ellenőrök: Haj­­duska Emil, Baumgarten Mór; pénztárnok: dr. Bak Israel az egylet érdemdús alapitója. Az egy­leti iroda siputera 11. sz. a. van. — Hymen. Dőry József országgyűlési kép­viselő közelebb váltott jegyet, a fővárosi társas­körök egyik szép s ifjú jelenségével, Geist Irma kisasszonynyal. — Hamis sorsjegy. A berlini „Börsen­­courtr“ jelenti, hogy egy magyar sorsjegy, mely a legutóbbi húzásnál 100,000 frtot nyert, több ber­lini háznak leszámítolásra kínáltatott. Kérdés té­tetvén Budapesten, azon értesítést vették, hogy a valóságos nyerő­ sorsjegy egy itteni banknál már leszámitoltatott. A Berlinben felmutatott sorsjegy­nek e szerint hamisitottnak kell lennie. — Tűzvész. Győrmegye Nyárád községében nov. 24-én nagy tűzvész dühöngött, mely alka­lommal 13 ház lett a lángok martalékává, s ez által 13 család teljesen fedél nélkül maradt. Az okozott kár 9763 forintra becsültetik. — A „Pécsi Figyelő“ illő megrovások kíséretében írja, hogy a pécs-bányatelepi kolóniás iskolákban az előadási nyelv a német. Ez annál feltűnőbb, mert a­kik ott tanulnak, legtöbbnyire tótok és horvátok, tehát nem az ő könnyebbségükre alkalmazzák a német tannyelvet. — Lippa és Radna közt a Maros két partját összekötő állandó hidat nov. 24 én vizs­gálta meg egy műszaki bizottság, Érkövy Adolf pénzügyminiszteri osztálytanácsossal élükön, s azt minden részben jónak találván, a közlekedés azon­nal megnyílt rajta. A hid természeténél fogva úri jogot képezvén, a gyalogosokra kiszabott 2 krnyi vám miatt már is többen zúgolódnak s eltörlését kérik a pénzügyminisztériumnál. — Arad város költségvetése az 1874-iki évre következő dátumokat tüntet föl: Bevétel 273,790 frt, kiadás 447,300 frt, mutatkozó hiány 173,510 frt. Megemlítjük itt azt is, hogy az ottani koldusok feliratot intéztek a belügyminiszterhez, mert naponként csak 20 krajc­árnyi segélyt kapnak a várostól. Kérik tehát, hogy pesti kollegáikhoz hasonló fixumban részesüljenek e drága világban. A miniszter leküldte a városi hatósághoz a folya­modást, hogy az tegyen jelentést az ügy állásáról. — Sz­at­m­­ár város bevétele 170,564 frt 13 krra van téve, kiadása 200,564 frt 13 kr, deficit tehát 30,000 frt. — Műkedvelői előadás volt Pécsen nov. 27 és 28-ik napjain az ottani jótékony nő­egylet javára, s a közönség lehető nagy számmal jelent meg. Először Várady Antal szavalt egy pro­­logot, aztán pedig „A találka“ czimű kis vígjáték előadása következett, melyben Ocskay és Pleiner kisasszonyok, Várady és Jilly urak nagy tetszés közt szerepeltek. Majd a dalárda énekelte Lachner­­től „A mű dicsénekét“, azon összhangzattal, mely e dalos testületet az országos dalversenyeken is oly jó hírbe hozta. Aztán Feszti Paulin k. a. a „Lo­hengrin“ dalmű egyik nehéz áriáját adta elő csengő hangon s kifejezéssel. Végül nagy tabl­au Laptulajdonosok: Légrády testvérek C­­isernátony Ltgon. volt, melynek, hogy szépnek kellett lenni, az bizonyos, ha tudjuk, hogy Pécs­ városának hölgyei vettek részt abban. — Mérgezés. Egy fiatal ember, Burdina Rezső, ki Biharon volt alkalmazva, gyufáról lesze­dett phosphorral vetett véget életének. Szerelmi bübánat vitte e lépésre. — Négy rabló garázdálkodik a hadházi erdőben s az utasokat egyre-másra fosztogatják. Közelebbről is több bökönyi szekeret raboltak ki. — G­ázrobb­anás. Nov. 26-án a kolozsvári gázgyárban légszeszkiömlés folytán robbanás tör­tént, s csak kevésbé múlt, hogy az egész gyár légbe nem röpült. Az uj kemencze hat retortával egészen szerte ment és egy munkás jelentékenyen megsebesült. A légszeszkiömlést cső megdugulása okozta. CSARNOK. Honestus. — Irta Jules Janin. — (Vége.) Ezalatt a nap feljött, de azért az éjjeli csend, mely nappal oly ijesztő, még folytonosan tartott. A kocsik zöreje megszűnt; a kovácska­lapács ütése, és a korán dologhoz látó parasztok kiáltása nem hallatszott; a piacz üres volt. — Milyen csend és némaság e máskor né­pes és zajos utczán! — Miért van ez ? kérdezé Gusztáv az öregtől. — Tudd meg, hogy miután most már min­denki erényes, az igazságtalan és gonosz kíván­ságok senkit sem háborgatnak, mindenki nyug­szik és csendesen alszik, nem izgatja őket semmi. A kenyérsütődék és pékek ajtaja előtt, és az ételárusok boltjai előtt, a gazdag emberek sür­gölődtek, egy darabka kenyeret vagy egyébféle ételneműt kértek, vásárlásukat aranynyal akarták fizetni.­­­ De a sütők a mai napra készitett kenyereket a szegények között ingyen osztot­ták ki. Tehát a világ új rendjével a gazdagok azon ponton voltak, hogy éhen haljanak, mert a ke­nyérsütőket és mészárosokat meglepte az erény érzete! Némely keresztutakon és a folyó partjain borzasztó jelenet folyt. Számtalan szerencsétlenek haldokoltak. — A kémek, árulók, hamisítók, zsi­­ványok, rágalmazók, játékosok s­ több ilyen pisz­kos foglalkozásból tengődő nyomorultak, ön­kényt oltották ki életüket, mert az erény áthatotta őket, és hitvány üzleteket nem akartak többé folytatni. A királyi palota előtt nem voltak őrök , a fejedelem nem félt már senkitől, és viszont ő tőle sem félt senki. Az udvaron ezek futottak egymás­tól mint a döghaláltól ; a királyi palotában mindenki maga adta fel magát. „Én a népet lop­tam“ — mondá az egyik; „Én ok nélkül enged­tem a vért folyni“ — mondá a másik. — „Én az árvákat és özvegyeket fosztogattam“, — mondá a harmadik. — „Én a börtönöket töltöttem meg“, — mondá a miniszter. — Az udvarnál levő férfiak, sőt még a nők is, azzal vádolták magukat, hogy meg vannak vesztegetve, kerülték egymást, féltek egymástól, borzasztó látvány volt! A megrémült király le aka­rt a koronáról mondani, de az erény nem engedte, hogy valaki elfogadja, tehát kénytelen volt királynak maradni. Elvégre ez a leálcrázott nép, ez az arczkife­­jezés nélküli tömeg, e kóbor erény, mely oly kö­zönséges lett, mint az utcza kövezete, unalmasan, egyhangúlag, illetlenül, undort gerjesztőleg tengő­dött, az emberek nem törődtek az élet bajaival, nem gondoltak a földre, csak a mennyországra és a halálra. Gusztáv, ez egykedvű birkanyájat látva, kik mind az erény hatásának engedelmeskedtek, irtó­­zattal fordult el tőlök. — Oh! istenem, kiáltá­s a hibát és bűnt kioltva, mily nagy veszedelmet hoztam a világra! — A hibát és bű­nt kioltva — válaszolá Ho­nestus, megölted a világot, lételének fő feltételeitől fosztottad meg, — elvetted tőle az általános morált és elvégre azáltal, hogy az erényt olyan közönsé­gessé tetted, mint a folyóvizek fövénye, saját becsérzetétől fosztottad meg. Fiam! vésd az emlékezetedbe, lásd mily szo­morú tapasztalást kellett tenned, hogy megtanuld, hogy az emberek között semmi sem okozhat oly zavart és veszedelmet, mint az általános erény. . . Az erény hasonlít az igazsághoz. Az igazságot egyenként kell a világba venni; bőkezűen és rögtön terjeszteni szét, vétek. A túlságosan nagy és sok igazság éget, de nem világit. Az ifjú nem válaszolt, egy elhagyott templom ajtajához ment és letérdelt; mióta az emberek eré­nyesek lettek, nem mentek a templomba s elfelej­tettek imádkozni. — Oh istenem ! — mondá Gusztáv, — össze­tett kezekkel, — istenem, vedd vissza az erényt a földről, — az emberek nem értek még reá; add vissza az embereknek hibájokat,mely egymással egye­síti ; add vissza a bűnt, mely éberré teszi, és a törvényeket szeretteti és tiszteletben tartatja. Édes jó istenem ! add, hogy az emberek most és mindörökké tolvajok, gonoszak, gyilkosok, ké­mek, káromlók és istentelenek legyenek ; add, hogy a nők mindig tetszelgők, hiúk, könnyelműek és megvehetők legyenek!''. . . A könyörgés az örökkévaló zsámolyához fel­szállt. A világban minden a régi rendjébe tért vissza. — A hibák és bűnök visszaadták az em­beri társadalomnak azt a sürgést, forgást, mozgást és bajt, mit az erény tőle elrabolt. Az öreg pedig elégedetten tekintett az ifjúra. — Helyesen, fiam — mondá — egy végzetes ellenmondásból még elég korán megtértél; Íme saját tapasztalásodon jutottál arra a meggyőző­­désre, hogy e világban minden jól van, és hogy az embereket legkisebbik bűnétől, például a nya­lánkságtól vagy torkosságtól megfosztani annyi volna, mint a világ bölcs összhangzatát meg­zavarni. Isten veled, fiam! Most már, miután a ná­­ladnál kevésbé bölcsek iránt is türelmes vagy, semmi nem hiányzik bölcseségedből. — De kol­dus barátodtól egy emléket kell elfogadnod. — Gyémántommal kínáltalak, nem kellett, fogadd el tehát e három virágot, e liliomot, violát és tuli­­pántot, a liliom az ártatlanságot, a viola a sze­rénységet, a tulipán az egészséget jelenti. Míg a tulipán virulni fog, addig a másik kettő is virág­zik : az egészség az az edény, mely a többi eré­nyeket is magában foglalja. Az aggastyán e szavak után elhallgatott; Gusztávot megölelte ; elváltak, hogy soha ne lás­sák többé egymást. Ez idő óta az ifjú bölcs oly nagy filosofus lett, hogy mint a dijoni, lyoni és nancyi akadémia levelező tagja halt meg. A m­ic a. * * * KÖZGAZDASÁG Vegyes. — Ösztöndij gazdasági tanulók számára. A néhai gróf Csáky Petronella által magyarországi illetőségű vagyontalan és egészen árva, gazdászati pályára készülő ifjak számára alapított egyenként 300 frtot tevő ösztöndíjra 1. évi szeptember hó 4-én kiirt pályázat kellő eredményre nem vezetvén, a pályázati határidő 1874. évi január hó 1-éig meg­­hosszabbittatik. — Ez ösztöndij Magyarország bár­mely gazdasági intézetén, vagy valamely német gazdasági intézeten élvezhető s legfeljebb három év tartamára adományoztatik. Az ezen ösztöndíjt el­nyerni óhajtó ifjak ismételve felhivatnak, hogy ez irányban folyamodványaikat a fentebb előadott fel­tételekre nézve kellően felszerelve 1874. évi janu­ár hó 1-éig a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. minisztériumhoz nyújtsák be. A terézvárosi iparbank tegnap délelőtt rendkí­vüli közgygyűlést tartott Horn Ede elnöklete alatt. A gyűlés határozatképes volt, miután 109 részvé­nyes 2362 részvényt tett le. A napirend egyetlen tárgyát a bank 2000 drb. saját részvényeinek visszavásárlása, s ez által az alaptőkének megfele­lő reducálása képezte. Az elnök megnyugtatólag nyilatkozott az intézet állásáról, veszteségeket ugyan szintén szenvedett, de életereje nincs meg­ingatva. A veszteségek legnagyobbrészt abból eredtek, hogy a bank saját részvényeit is elfogad­ta zálogba. Horn e nálunk általánosan elfogadott szokást határozottan rászalja, s reméli, hogy a részvénytársulatokról hozandó törvény szabályul fogja felállítani, miszerint egy vállalat sem veheti saját részvényeit zálogba. De a baj megtörtént s a bank most az ily részvények visszaváltása, illető­leg törlesztése által kíván magán segíteni. Ez in­tézkedés a fenmaradó részvények értékét növelni fogja, s már eddig is növelte.­­ A közgyűlés az elnök előterjesztését helyeselte s az indítványt egy­hangúlag elfogadta. Tőzsde és galmacsarnok. Budapest, decz. 1. É­r­­téküzlet. A tőzsde elég jó hangulatban valamivel szilár­dabb árfolyamokkal. A forgalom azonban különös élénk­ség nélkül volt. Kötettek : A gyár vas­úti kötes 988/4, magyar sorsj. 7574 — 75, dézsmaválts. kötv. 699/4, pesti közúti 319, anglobank 38*/2—377*, municipalis 217* ma­gyar hitel 130—131, magyar földhiteltárs. 4974—497*, ta­karék és hitel 5372, hivatalnokegylet 55—5574, terézv. iparb. 50, pesti egyleti bank 38, orsz. közp. takar. kp. 69, budapesti fővárosi 185, első budapesti gőzmalom 603, Ganz­­féle 37­-tel. Gabnaüzlet. A szilárd hangulat és emelkedő irányzat fentartja magát minden gabnanemben ; a belföldi speculatió meglehetősen hozzá látott és ennek folytán teg­nap és ma élénk határidő üzlet volt, s mintegy 30,000 mázsányi forgalom mellett 5—10 krral magasabb árak fi­zettettek, a kínálat gyenge maradt. A malmok ámbár el vannak látva készlettel folytatják a vásárlást. A forgalom észletei a következők: 500 „ 827* , 7­35 Usancelouza tavaszra szilárd, 75,000 mázsa ada­tott el mázsánkint 8 frt 5 krral. Rozs szilárd és mérőnkint 5 krral drágább, elada­tott 5000 mérő 5 frt 927,5 krral. Kukoricza néhány krajczárral ismét drágább, eladatott 600 mázsa kész uj áru 4 frt 677, és 1000 mázsa 4 frt 70 krral. Határidőre szintén drágább 10 krral, elada­tott 1874. máj­u júniusra : 15,000 m. oláh vagy török 3 frt 90 kr, 5000 m. bánáti 4 frt 977, kr, 5000 m. 5 frttal, 5000 mázsa bácskai vagy magyar 4 frt 967, krral. Ajr­a a szilárd eladatott 2000 mérő 3 frt 80 krral 500 m. 4 frttal és 1050 mérő 3 frt 55 krral; oláh vagy török 1874 tavaszra 5 krral drágább, 20.000 m. 3 frt 69 —70 krral adatott el, 15.000 m. oláh novemberre 3 frt 75 krral stom­irozva. Zab változatlan, eladatott 2000 mérő 2 frt 70/„ kr és 1000 m. 2 frt 10 krral. Határidőre elég jó üzlet szilárd árakon, eladatott deczemberre 5000 mérő 2 frt 167„ 5000 m. 2 frt 16 krral, januárra 5000 m. 2 frt 277* krral, ta­vaszra 15000 m. 2 frt 30 és 5000 m. 2 frt 30 krral mind Győrött átvéve , helyben át­, éve 1874 tavaszra 5000 m. szerb 2 frt 23 és ápril-májusra 5000 oláh-török 2 frt 227* krral. Zab valamivel lanyhábban záródik. Káposztarépcze csendes, 1200 mázsa 847, ) t 4 , 800 „ 83# ) fontos ' 12 1000 „ 839/4 „ 7 877* 1500 „ 837* „ 7 87­7* 1000 „ 83®/4 „ 7 90 600 „ 8374 „ 7 85 1000 „ 837* „ 7 80 600 „ 82a/4 „ 7 65 400 „ 817, „ 7 727* 1000 „ 83­­­0 1000 „ 833/4 ) » ' 600 , 807* ) 600 „ 81 ) » 7 50 600 „ 827* „ 7 70 500 „ 797* „ 7 15 500 „ 817* „ 7 45 1000 „81 „7 60 1000 „ 821/4 „ 7 65 Felelős szerkesztő Csernátony Lajos. Üzleti táviratok. Frankfurt, nov. 30. 2(Kezdet) Váltóárfolyam 103— 1859- ik E. metaliques —.— Uj ezüst kölcsön —. Nem­­zeti kölcsön —. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön—.—.Amerikai 1882-re 97.50. Osztrák hitelrészvény 235.50. Osztrák államvasut 344.50. 1564-ki sorsjegy 145.65 1860- ik 92.— Ferencz-Józsefvasut —. Lombardok 178.50 Galicziai 206.50. Papirjáradék —. Ezüstjáradék —.— Osztrák bankrészvény 1000.- . Magyar sorsjegyek —.— N­­met-osztrák bank —. Győri —Gömöri —. ~. Vidéki tudósítások. (Sz­H.) Szeged nov. 29. A múlt heti fagyok után időjárásunk enyhült, mi a még hátralevő munkálatok és az elvetett búza fejlődésére előnyül szolgál. Gabnaüzletünk normális állapotában tengődik. Búza körülbelül 2000 mázsa kelt el, közte pedig 600 mázsa 84 fntos 6 90 krért, a többi 82 72­­ 83 fntos 6 frt 70—75 krért. Rozsból felső állomásokon egy pár vagyon vetetett 5 frt 45 — 50 krnyi áron. Árpa üzlet nélkül. Mint már egypár éve megszoktuk, ez időben a ku­koricza viszi a főszerepet. Ezen czikk utolsó tudósításunk óta 30 - 40 krral szökkent fel, mit a mindinkább növekedő kereslet mellet, a munkávali elfoglaltság miatti hiányos szállításoknak tulaj­­donítunk. A forgalom mindamellett 5—6000 v.­mázsára tehető. Hetivásárunkra a közelgő vásár miatt a szokottnál nagyobb szállítás történt Kukoricza, mint a legkeresettebb czikk minőség szerint köbsönként csakhamar 7 frt 70 kr. — 8 frtért vásároltatott fel, többi szemes élet változás nélkül. (A) Ara­d, nov. 29. A lefolyt héten esős, enyhe idő­járásunk volt, mely a gazdászoknak, minthogy az őszi ve­téssel nagyon elmaradtak, igen kedvezett. A bel- valamint a külföldi gabnapiac­ok megtarták szilárd irányzatukat. Különösen a pesti piac­on minden gabnaneműnek jelentékenyen emelkedett az ára. Míg a készletben levő árura nézve minden különös élénkség nél­kül alakult a forgalom, addig a tavaszkor leendő szállítá­sokra, emelkedő árak mellett, jelentékeny részlegekre tör­téntek alkudozások. A mi piaczunkon a legszűkebb határok közt mozgott az üzlet, miután a gyér hozatalok a fogyasztási szükség­letet is alig fedezik. Árjegyzéseink: Búza 80—81 fntos 6 frt 25— 60 kr., 82 fntos 6 frt 70 kr., 83 fntos 6 frt 85 kr. vámmázsánként. Rozs 4 frt 30—40 kr. 80 fontonkint. Árpa 3 frt 20—30 kr. 70 „ Zab bécsi mázsája 3 frt 70—75 kr. Kukoricza mérője 3 frt 60—70 kr. vámmázsája 4 frt 10—15 kr. Szesz valamivel keresettebb volt és ára ennélfogva fokonkint 1— 11/* krral emelkedett. Azonnali szállítás mel­lett 61 Va - 62 kr. fokonkint hordóstul. (Sz. P.) Győr, nov. 29. Búza 7.10—7.50 krig; rozs 5——5.80 krig; árpa 4.10—4.60 krig; zab 2.00—2.20 krig­ — kukoricza 4.40—4.80 krig; köles 3.60—4.00 krig; bur­gonya egy zsák 2.00—2.30 krig; bab 5.10—5.40 krig. Be­hoza al: búza 720 mérő, rozs 327 mérő, árpa 321 mérő, zab 287­­mérő, kukoricza 183 mérő, köles 144 mérő, bab 183 mérő, burgonya 383 zsák Nyomatott Légrády testvéreknél.

Next