Ellenőr, 1873. december (5. évfolyam, 285-313. szám)
1873-12-01 / 285. szám
szigorú utófelügyelet gyakoroltatott s beszédét azzal végzi, hogy a nemes és emberi érzelmek a legtisztább forrásai azon jónak, melyet az ember a földön gyakorolhat. Beszédét a bal zajosan s néhány jobboldali is megtapsolá, bár az utóbbit a jobboldali lapok jónak látják elhallgatni. A Bazaine-perben az utolsó napokban a tábornok testvére és Boyer ezredes igyekeztek szépíteni a dolgot, ennek daczára azonban ismét újabb fontos tények kerültek napfényre. F. hó 25. és 26-án a metzi csapatfőnökök hallgattattak ki; vallomásaikból kitűnik, miként igaz, hogy a többség közülök oda nyilatkozott, hogy ha lehet köttessék szerződés az ellenféllel; capitulatióról azonban nem is álmodtak, sőt el voltak szánva, hogyha kedvező szerződést s legalább is teljesen szabad kimenetelt nem nyerhetnek, drágán adják el éltöket; az alkudozásokról a főnökök csak annyit tudtak, hogy megkezdettek, de nem azt, hogy minő alapon. Kitűnik egyszersmind, hogy Bazaine és hívei, mint Boyer, a nemzeti kormányról mit sem akartak tudni s ennélfogva a hazafiságukról ismeretes ezredeseket álhirekkel ámították, s a császárnéval és Bismarckkal titokban folytattak alkudozásokat. Még rejtélyesebben tünteti fel ezt már most azon kétséget nem szenvedő tény, hogy Bazaine éjnek idején, titokban ment az ellentáborába. Több tiszt, polgárok, inasok látták őt az előőrsöknél, Frigyes Károly herczeggel stb. Régniersre nézve azt mondja Bazaine, csak azért hallgatta ki, hogy Bismarck terveit ismerhesse. Chambord grófról sok mindenféle hír kering, hogy ennél és ennél a herczegnél, mások szerint grófnál tartózkodott, képviselőket fogadott stb.; mindez legnagyobb részt nem való. Csak az áll, hogy Chambord gróf itt volt Párisban vagy közelében, remélve hihetőleg igen rövid idő múlva trónját elfoglalni. Itt tartózkodása azonban a legnagyobb incognitóban történt s csak legbizalmasabb egy-két barátja közlekedett vele. A megszavazott 7 év után a gróf ur, ugy látszik, azt találta, hogy nincs mit itt keresnie s azért jobbnak vélte ismét eltávozni. A tegnapi gyűlés szavazatának eredményéről tudósítom önöket: ma az ülés elején élénk vita támadt a felett, kell-e a szavazást folytatni ? A baj követeli, hogy a törvény tartassék meg, a jobb ingadozik, végre szavaznak. Ez ismét egész sajátságos színben tűnik fel, ha a belső titkokat nem tudjuk. A szélsőjobb az új minisztérium megalakításával elégedetlen lévén, nem akart a 30-as bizottságra szavazni, az egész jobb a legnagyobb zavarban volt, az osztályok tanakodtak s végre szavaztak, de hogy? A mai ülésben néhány kevésbé fontos tárgy s az előbb említett vita után, délután 6 órakor hirdettetett ki a szavazás eredménye 607 szavazó volt s csak 5-en nyertek általános többséget: Daru, Paris, Chesnelong, de Sygny s Andatarre marquis, a következő legtöbb szavazatot többnyire baloldaliak nyerték, de nem általános többség s így holnap új szavazás lesz. E mindenféle zavart és viszályt elolvasván érthetőbbé fog válni önök előtt, mit több ízben volt szerencsém ismételni, hogy a baloldal, daczára kisebb vereségeinek, biztosan érzi magát, bízik ügyében, s azért merik a jobbnak a gyűlésen szemébe mondani „minden erőlködésük daczára köztársaságunk megvan és lesz is.“ _________• 1- ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése deczember 1-én. Elnök : Bittó István. Jegyzők: Huszár Imre, Széll Kámán, Wächter,Frigyes. A kormány részéről jelen vannak: Pauler, Trefort, Szlávy, Tisza, Szapáry miniszterek. Az ülés 10 és 1a órakor veszi kezdetét. Elnök: beterjeszti jelentését azon küldöttség eljárásáról, melyet a ház ő felsége üdvözlésére uralkodásának 25 éves jubilaeuma alkalmából kiküldött. A jelentés írásba foglalva, az elnök üdvözlő beszédét s ő felsége fogadását és válaszát adja elő, amint az olvasóink előtt már ismeretes. Elnök benyújtja jegyzékét a ház összeülése óta válasz nélkül maradt interpellátióknak s tárgyalatlan határozati javaslatoknak. Végül több magánykérvény jelentetett be az elnökség és Zichy Antal, Tavaszi Endre, Lipthay Béla képviselők részéről. Remete Géza a zala megyei katonai vérengzés ügyében tett interpellátiójára sürgeti a minisztérium válaszát. Több, mint tíz hónapja tetetett az interpellatio s e halogatást amily indokolatlan és oly tiszteletlennek tartja a Parlamentarismus irányában. Milétin Szvetozár indokolt határoztal javaslatot nyújt be aziránt, hogy a képviselő és a főrendiház tagjaiból egy tizenkét tagú bizottság küldessék ki az egyházi és világi adományzott javak természetének tanulmányozása s e tanulmányozás nyomán azok jogi természetes megadóztatása iránt javaslat beterjesztése végett. Alkalmat erre a közelebb tárgyalt kölcsön törvényjavaslat nyújtott és a javaslattevő megjegyezni kivánja, hogy javaslatát nem pártja, hanem egyedül a maga nevében teszi. Almássy Sándor indítványt tesz az ország súlyos anyagi helyzetének javítása végett 25 tagú bizottság iránt. Az állandó igazoló bizottság Babes Vincze megválasztását kifogástalannak találta s igazolását indítványozza. A kérvényi bizottság benyútja a tárgyalt kérvények jegyzékét. Szlávy miniszterelnök bemutatja kihirdetés végett az ő felsége által megerősített, horvát kiegyezési törvényt. Felolvastatván, kihirdetés végett közöltetik a főrendiházzal. Következik a napirend , az egyház és állam közti viszonyok rendezése iránt javaslatot készítendő 27 tagú bizottság megválasztása. A többség a következő névsor szerint adta be szavazatát: Bartal György, Bánó József, Benes Döme, Csengery Antal, Gorové István, Gallner Gyula, Hoffmann Pál, Hámann Ferencz, Joannovics György, Kállay Ödön, Királyi Pál, Kondorossy György, Lükő Géza Madarász József, Molnár Aladár, Molnár Antal, Nikolics Sándor, Paczolay János, Senynyey Pál b. Simonyi Lajos b. Somsich Pál, Szentimrey Elek, Taray Endre, Tisza Kálmán, Wahrmann Mór, Zichy Antal, Zsedényi Ede. Az eredmény a közelebbi ülésen fog kihirdettetni. A napirend második tárgya: kérvények. S a bizottság javaslata a tárgyalt kérvényekre vonatkozólag felolvastatik, melyek nagyrésze megjegyzések nélkül elfogadtatik. II. Rákóczy hamvainak hazaszállítása iránti kérvény tárgyalásánál Simonyi Ernő utasíttatni kéri a miniszterelnököt, hogy minisztériumában egy szűkebb körű bizottságnak adja át e kérvényeket, ha már a miniszter sok elfoglaltatása mellett maga nem érhet rá ezen országos, kegyeletes tárgyú kérvények ügyében intézkedni. Egyúttal felhívja a ház figyelmét arra, hogy a a kápolna, melyben a nagy menekült Páris mellett őriztetett, leégett, szükségesnek tartja tehát, hogy a külügyminiszterség útján lépések létemnének e szent ereklye felfedezése iránt s egyúttal hazaszállításáról is gondoskodni. Szlávy miniszter nem akarja halogatni a kérdést és biztosíta a házat, hogy foglalkozik ez Ügygyel. Csiky felújítja módosítványát aziránt, hogy a miniszter még ez ülészak alatt tegyen jelentést ez ügyben tette intézkedéséről. Szlávy miniszter a házszabályokra hivatkozva, a módosítvány felújítását meg nem engedhetőnek tartja. Az elnök ugyanerre figyelmezteti Csiky képviselőt. Az önálló magyar jegybank felállítását sürgető kérvény tárgyalásánál Horn Ede megjegyzni akarja, hogy az ügy halasztást nem tűr, a bécsi bank még ez év lefolyta alatt köteles nyilatkozni aziránt: kivánja-e maghosszabbitani privilégiumát Magyarország fölött s a nemzeti bank ez ügyben e hó 10-én közgyűlést fog tartani; szükséges tehát, hogy a magyar képviselőház ez ügygyel tisztába; legyen a közgyűlés megtartásáig. Annál is inkább fel kelle szólalnia, mivel az eddigi jelek az önálló magyar jegybankra nem a legkedvezőbbek. Egy hónap múlva oda leszünk szorítva, hogy a nemzeti bank előterjesztendő javaslatát el kell fogadnunk, lehetetlen tehát bevárnunk e kényszerhelyzetet s szükség — hogy a ház akaratát nyíltan, idején ki jelentse. A kölcsön tárgyalása megmutatta, mily körülmények közé juttat minket függő önállás nélküli helyzetünk s felemlíti, hogy épen e kölcsön, melynem szavazása esetén ma már jelentékenyen s olcsóbban kaptunk volna pénzt s felemlíti, hogy valótlan volt a terrorizálás, miszerint már sem kaphatott olcsóbbért pénzt, mert épen a kölcsön tárgyalásakor kapott az orosz állam ugyanannyi kölcsönt sokkal olcsóbban. Az elnök félbeszakitó felvilágosításait s szorosan javaslatának tételére utasítá, mely a jövő bajok elkerülése végett egyetlen segédeszköz. Indítványának lényege: a kormány utasítandó, hogy még ez év vége előtt terjeszszen bejelentést a kérvények elintézése iránt. Horn után Móricz Pál emel szót. Beszédéről s a tárgyalás további folyamáról reggeli számunkhoz tudósítást. A hivatalos lapból, ő Felsége Belházy János kolozsvári bányaigazgatót s osztálytanácsost a pénzügyminisztériumhoz osztálytanácsossá kinevezni méltóztatott. A pénzügyminiszter diósgyőri vasgyár-főnökké és bányatanácsossá Hamrák Mihály brezovai kincstári hengermű-felügyelőt nevezte ki Az aradi m. kir. pénzügyigazgatóság Veress Bélát Vl-ad osztályú és Petrovits Demetert VII-ed osztályú adótisztekké nevezte ki. Tan (i gy. — Nyilvános fölszólitás. A „Magyar Tanügy“ utolsó füzetében s utána az „Ellenőriben egy a pozsonyi ág. h. ev. lyceumra vonatkozó czikk jelent meg, melyben az itt állítólag az érettségi magánvizsgálatok körül gyakorlatban levő visszaélések és ha léteznek, méltán szigorúan megrovatnak. A mennyiben a vád a fölvételre és az egész rendszerre vonatkozólag az igazgatóságot és felügyelőséget illeti, ezek — úgy hiszem — fognak magukért felelni. Ehhez semmi közöm. De amennyiben egyes tanárok eljárását terheli, tehát alulírottra is vonatkozhatnék, noha mondatik, hogy az ilyen maturandusok többnyire zsidók és görögkeleti vallásúak, kiknek vizsgálása alulírottra nem tartozik. Nehogy mégis — a pozsonyi tanárok általában lévén megtámadva — valaki azt mondhassa, hogy ezek sorában alulírott is követett el visszaéléseket : ezennel felszólítom a czikk íróját, hogy az illető tanárokat név szerint megjelölje, nehogy a rájok irányzott szenny másokat is érjen, hanem sújtsa egyenesen a bűnösöket, hogy ha a vádnak csakugyan van alapja, a tettért egyedül ők és nem az ártatlanok bűnhődjenek. Pozsony, 1873 nov. 25. Szeberényi Lajos m. k. ev. lelkész és vallástanár. — Errata. A halasi ref. lyceum tanárainak e rovat alatt szombaton közlött nyilatkozatában az utolsó bekezdés 9-ik sorában „hátrányozott“ helyett „bálványozott“ olvasandó. HÍREK. Deczember 1. — A királyi pár tegnap délben elhagyta Budapestet és Bécsbe utazott. E hó 5-ikén azonban már visszaérkezésüket várják. Az uralkodási jubileum megünneplésére a közös hadügyminiszter rendeletet bocsátott ki a parancsnokságokhoz, mely szerint december 2 ika mindenütt isteni tisztelettel ülendő meg, s ahol ágyuk vannak, azokból üdvözlő lövések teendők, esti 6 órakor pedig ünnepélyes takarodók tartandók. A legénység a foglalkozásoktól e napra felmentetik, vasárnapi öltönyét viseli, s az őrmestertől lefelé mindenik háromnapi díját kapja meg. A budapesti helyőrségnél ma este kezdődnek meg az ünnepélyek. Mind a pesti, mind a budai részeken nagy katonai takarodók lesznek zenekarokkal. Holnap kora reggel zeneszó mellett ébresztő, s a gellérthegyi erődből 101 ágyulövés hirdeti a nap jelentőségét. Délelőtt 10 órakor a várbeli plébániatemplomban katonai isteni tisztelet , délután nagy díszebéd, melynek ő felségére mondott toasztjánál a Gellérthegyről 24-szer fognak ágyúzni. Este ismét nagy takarodók. A jubileum alkalmából gr. Huyn katonai parancsnok rendeletére számos büntetés alatt levő katonának elengedték a fogságot és egyéb büntetést. — Ballagó vasutak. A királynágentúli vasutak lassúsága egész adoma-világ alapját kezdi képezni. Hanem a következő megtörténtéről jót áll a „Magy. Polg.“. A kááli kath. lelkésznek Puskás Alajosnak meghatározott időre meg kellett jelenni Gyulafehérvárott a püspök előtt. A tisztelendő ur behajtat tehát M.-Vásárhelyre, de ép a mint az indóházhoz ér, akkor sípol a mozdony s kezd czammogni. A konduktor még odakiált a tisztelendőre: „majd csak holnap“. Mikor a vonat Nyárádtőre érkezett, már az irdóháznak nevezett szin előtt áll a tisztelendő s oda kiált a konduktornak : „Nem holnap, hanem ma“. Két székely kis poroszka lován jóval hamarább megérkezett mint a gőzös. A ballagó gőzösön aztán váltig sajnálta a lelkész, hogy elhagyta szekerét, mert Kocsárdon 3, Tövisen pedig 5 óráig szokott pihenni a gőzparipa. Átalában az erdélyi részekben roppant idővesztegetéssel lehet használni a vasutakat, s akinek sietős dolga van, inkább a különben is jó országutakat veszi igénybe. — Színházi hírek. A nemzeti színház játékrendje: deczember 2-án „Afrikai nő“, 3 án „Jó barátok“, 4-én „Fekete domino“ Hauk Minnie k. a. aki még két héttel megtoldja vendégszereplését), 5-én Vörösmarty „Áldozat“-a, mely előtt a zenekar a „Szózat“ ot fogja játszani; 6-án „Álarczosbál“, 7 -én „Nagyapó.“ — A másik héten, 8-án „Krakói barátok,“ 9-én „Hamlet“ Hauk Minnie kisasszonynyal, 10-dikén „Aesop,“ 11-én „Fra Diavolo“ Hauk kisasszonynyal, 12-én Szigligeti ,,Valeriá“-ja először, 13-án Hauk k. a. utósó vendégjátékául „Mignon,“ 14-én „Vén bakancsos“. — A várbeli színház játékrendje: ma, decz. elsején, „Hunyady László,“ Benza Ida asszony és Hauk kisasszonynyal, 4-én a „Mentor,“ - án „Tudtán kívül kém,“ s Moliére „Kénytelen házassága“ először, 7-én „Közönyt közönynyel,“ 8 án „Tündérlak Magyarországon,“ 10-én „Álarczos bál“ opera, 11-én „Lowoodi árva,“ 13-án „Aesop,“ 14-én „Báró és bankár“ s Moliére „Sganarelle“-je először. — A kolozsvári színházban karácson első napján a dalkör rendez előadást az 1874-ben Kolozsvárit megtartandó országos halárünnepély költségei fedezésére. Részt vesznek még az előadásban a zene-conservatorium és a műkedvelő-társulat. — Vörösmarty Mihály születésének évfordulati napja ma lévén, a székesfehérvári Vörösmarty-kör nyilvános felolvasással és szavalati estélylyel üli meg, aztán pedig társas vacsora leszen. — Gyorsirási verseny. A budapesti magyar gyorsiró-egylet által correct stenogrammokra hirdetett verseny írásnak következő eredménye volt: Beérkezett 19 munkálat, azonkívül több tanulónak vizsgálati munkája, valamint egy vidéki gyorsírókör közlönyének ez idei évfolyama. A vitairási munkálatok megbírálásánál az első díjra (20 frankos arany) érdemesnek találtatott Kovács Nándor szatmári gymnasiumi tanuló munkálata A második díj (egy cs. k. arany) Kele Antal sopronyi gymnasiumi tanuló munkálatának ítéltetett oda. Megdicsérendőnek találtatott Kuncel Dezső iglói 2-ed éves bölcsész munkálata, valamint a szatmári kör tagjainak munkálatai. Stenogra Hírnök levelezési írással. Az első dij (egy cs. k. arany) Baranyay Balázs pesti műegyetemi hallgató munkálatának ítéltetett oda. A második dijt (Grünbaum Miksa franczia gyorsírását) Leher Kálmán pesti joghallgató munkálata, a harmadik dijt (ugyancsak Grünbaum Miksa franczia gyorsírását) pedig Oldal Antal nagybecskereki gymnasiumi tanuló munkálata nyeri el. Azonkívül dicséretre méltónak találtatott Nyirady Sándor kecskeméti tanuló munkálata, valamint a következő jeliével ellátott dolgozat: „Minden órának leszakaszd virágit.“ A jeligés levélke felbontása Szentessy Mária kisasszony nevét tünteti elő. Végül a szünidőben Pesten rendezett versenyíráskor visszatartott két díjnak kérdése akként intéztetett el, hogy Harstein Emil és Steindel Gyula jogászoknak egyegy arany ítéltetett oda. — Bartalus István előfizetést nyit a „Magyar népdalok’ egyetemes gyűjtemények második kötetére. A II. kötet tartalma, mint az elsőé, zongorára és énekre alkalmazott 100 dalból áll. A dallamokhoz mellékelve lesznek a költemények, melyek száma megközelezi a 200-at. E szerint a II. kötet tartalomra nézve terjedelmesebb lesz az elsőnél. Megjelen a jövő 1874. év február hava elején. Előfizetési ára: fűzve 3 forint; csinosan kötve 4 forint. A megjelenés után bolti ára lesz: fűzve 5 forint; bekötve 6 forint. Az előfizetési pénzek Budapest, országút 28. sz. alá küldendők. — Jótékonyság. Lónyay Tivadar földbirtokos Sereges román ajkú községben állítandó községi iskola fentartási alapja részére ezer frtot ajándékozott. — Az árvák száma Aradmegyében 1768. Ezekből egészen vagyontalan 371. De mivel a megyében jó eredménynyel folynak a gyűjtések, s a municipium a központi szegény-alap rendelkezésre álló 3200 írtját is följánlotta, mind az özvegyek, mind pedig az árvák sorsa egyelőre biztosítottnak tekintendő. A budapesti középtanodák szr. ifjúsága közt segélyegylet alakult, mely egy évi fennállása óta, máris mintegy 1200 írttal segélyezett. Ez egylet nemes czélját nem csak pénzbeli segélynyújtás által véli elérhetőnek, hanem sokoldalú tevékenysége még élelmezés, ruháztatás és taneszközök nyújtására is kiterjed; azonfelül jelentékeny könyvtára és állomásközvetítő intézete van, hova is azok szíveskedjenek fordulni, kiknek nevelő, tanító vagy írnokokra van szükségök. A tisztikar következőkép alakult meg: elnök : Mandl Mór, több jótékonysági egylet elnöke. Alelnök: Schwarz és Stern Arthur; titkárok : Weizs Vilmos, Baumgarten Ede, Róth Izidor; jegyzők: Schwarz Gusztáv, Bakonyi Géza; ellenőrök: Hajduska Emil, Baumgarten Mór; pénztárnok: dr. Bak Israel az egylet érdemdús alapitója. Az egyleti iroda siputera 11. sz. a. van. — Hymen. Dőry József országgyűlési képviselő közelebb váltott jegyet, a fővárosi társaskörök egyik szép s ifjú jelenségével, Geist Irma kisasszonynyal. — Hamis sorsjegy. A berlini „Börsencourtr“ jelenti, hogy egy magyar sorsjegy, mely a legutóbbi húzásnál 100,000 frtot nyert, több berlini háznak leszámítolásra kínáltatott. Kérdés tétetvén Budapesten, azon értesítést vették, hogy a valóságos nyerő sorsjegy egy itteni banknál már leszámitoltatott. A Berlinben felmutatott sorsjegynek e szerint hamisitottnak kell lennie. — Tűzvész. Győrmegye Nyárád községében nov. 24-én nagy tűzvész dühöngött, mely alkalommal 13 ház lett a lángok martalékává, s ez által 13 család teljesen fedél nélkül maradt. Az okozott kár 9763 forintra becsültetik. — A „Pécsi Figyelő“ illő megrovások kíséretében írja, hogy a pécs-bányatelepi kolóniás iskolákban az előadási nyelv a német. Ez annál feltűnőbb, mert akik ott tanulnak, legtöbbnyire tótok és horvátok, tehát nem az ő könnyebbségükre alkalmazzák a német tannyelvet. — Lippa és Radna közt a Maros két partját összekötő állandó hidat nov. 24 én vizsgálta meg egy műszaki bizottság, Érkövy Adolf pénzügyminiszteri osztálytanácsossal élükön, s azt minden részben jónak találván, a közlekedés azonnal megnyílt rajta. A hid természeténél fogva úri jogot képezvén, a gyalogosokra kiszabott 2 krnyi vám miatt már is többen zúgolódnak s eltörlését kérik a pénzügyminisztériumnál. — Arad város költségvetése az 1874-iki évre következő dátumokat tüntet föl: Bevétel 273,790 frt, kiadás 447,300 frt, mutatkozó hiány 173,510 frt. Megemlítjük itt azt is, hogy az ottani koldusok feliratot intéztek a belügyminiszterhez, mert naponként csak 20 krajcárnyi segélyt kapnak a várostól. Kérik tehát, hogy pesti kollegáikhoz hasonló fixumban részesüljenek e drága világban. A miniszter leküldte a városi hatósághoz a folyamodást, hogy az tegyen jelentést az ügy állásáról. — Szatmár város bevétele 170,564 frt 13 krra van téve, kiadása 200,564 frt 13 kr, deficit tehát 30,000 frt. — Műkedvelői előadás volt Pécsen nov. 27 és 28-ik napjain az ottani jótékony nőegylet javára, s a közönség lehető nagy számmal jelent meg. Először Várady Antal szavalt egy prologot, aztán pedig „A találka“ czimű kis vígjáték előadása következett, melyben Ocskay és Pleiner kisasszonyok, Várady és Jilly urak nagy tetszés közt szerepeltek. Majd a dalárda énekelte Lachnertől „A mű dicsénekét“, azon összhangzattal, mely e dalos testületet az országos dalversenyeken is oly jó hírbe hozta. Aztán Feszti Paulin k. a. a „Lohengrin“ dalmű egyik nehéz áriáját adta elő csengő hangon s kifejezéssel. Végül nagy tablau Laptulajdonosok: Légrády testvérek Cisernátony Ltgon. volt, melynek, hogy szépnek kellett lenni, az bizonyos, ha tudjuk, hogy Pécs városának hölgyei vettek részt abban. — Mérgezés. Egy fiatal ember, Burdina Rezső, ki Biharon volt alkalmazva, gyufáról leszedett phosphorral vetett véget életének. Szerelmi bübánat vitte e lépésre. — Négy rabló garázdálkodik a hadházi erdőben s az utasokat egyre-másra fosztogatják. Közelebbről is több bökönyi szekeret raboltak ki. — Gázrobbanás. Nov. 26-án a kolozsvári gázgyárban légszeszkiömlés folytán robbanás történt, s csak kevésbé múlt, hogy az egész gyár légbe nem röpült. Az uj kemencze hat retortával egészen szerte ment és egy munkás jelentékenyen megsebesült. A légszeszkiömlést cső megdugulása okozta. CSARNOK. Honestus. — Irta Jules Janin. — (Vége.) Ezalatt a nap feljött, de azért az éjjeli csend, mely nappal oly ijesztő, még folytonosan tartott. A kocsik zöreje megszűnt; a kovácskalapács ütése, és a korán dologhoz látó parasztok kiáltása nem hallatszott; a piacz üres volt. — Milyen csend és némaság e máskor népes és zajos utczán! — Miért van ez ? kérdezé Gusztáv az öregtől. — Tudd meg, hogy miután most már mindenki erényes, az igazságtalan és gonosz kívánságok senkit sem háborgatnak, mindenki nyugszik és csendesen alszik, nem izgatja őket semmi. A kenyérsütődék és pékek ajtaja előtt, és az ételárusok boltjai előtt, a gazdag emberek sürgölődtek, egy darabka kenyeret vagy egyébféle ételneműt kértek, vásárlásukat aranynyal akarták fizetni. De a sütők a mai napra készitett kenyereket a szegények között ingyen osztották ki. Tehát a világ új rendjével a gazdagok azon ponton voltak, hogy éhen haljanak, mert a kenyérsütőket és mészárosokat meglepte az erény érzete! Némely keresztutakon és a folyó partjain borzasztó jelenet folyt. Számtalan szerencsétlenek haldokoltak. — A kémek, árulók, hamisítók, zsiványok, rágalmazók, játékosok s több ilyen piszkos foglalkozásból tengődő nyomorultak, önkényt oltották ki életüket, mert az erény áthatotta őket, és hitvány üzleteket nem akartak többé folytatni. A királyi palota előtt nem voltak őrök , a fejedelem nem félt már senkitől, és viszont ő tőle sem félt senki. Az udvaron ezek futottak egymástól mint a döghaláltól ; a királyi palotában mindenki maga adta fel magát. „Én a népet loptam“ — mondá az egyik; „Én ok nélkül engedtem a vért folyni“ — mondá a másik. — „Én az árvákat és özvegyeket fosztogattam“, — mondá a harmadik. — „Én a börtönöket töltöttem meg“, — mondá a miniszter. — Az udvarnál levő férfiak, sőt még a nők is, azzal vádolták magukat, hogy meg vannak vesztegetve, kerülték egymást, féltek egymástól, borzasztó látvány volt! A megrémült király le akart a koronáról mondani, de az erény nem engedte, hogy valaki elfogadja, tehát kénytelen volt királynak maradni. Elvégre ez a leálcrázott nép, ez az arczkifejezés nélküli tömeg, e kóbor erény, mely oly közönséges lett, mint az utcza kövezete, unalmasan, egyhangúlag, illetlenül, undort gerjesztőleg tengődött, az emberek nem törődtek az élet bajaival, nem gondoltak a földre, csak a mennyországra és a halálra. Gusztáv, ez egykedvű birkanyájat látva, kik mind az erény hatásának engedelmeskedtek, irtózattal fordult el tőlök. — Oh! istenem, kiáltás a hibát és bűnt kioltva, mily nagy veszedelmet hoztam a világra! — A hibát és bűnt kioltva — válaszolá Honestus, megölted a világot, lételének fő feltételeitől fosztottad meg, — elvetted tőle az általános morált és elvégre azáltal, hogy az erényt olyan közönségessé tetted, mint a folyóvizek fövénye, saját becsérzetétől fosztottad meg. Fiam! vésd az emlékezetedbe, lásd mily szomorú tapasztalást kellett tenned, hogy megtanuld, hogy az emberek között semmi sem okozhat oly zavart és veszedelmet, mint az általános erény. . . Az erény hasonlít az igazsághoz. Az igazságot egyenként kell a világba venni; bőkezűen és rögtön terjeszteni szét, vétek. A túlságosan nagy és sok igazság éget, de nem világit. Az ifjú nem válaszolt, egy elhagyott templom ajtajához ment és letérdelt; mióta az emberek erényesek lettek, nem mentek a templomba s elfelejtettek imádkozni. — Oh istenem ! — mondá Gusztáv, — összetett kezekkel, — istenem, vedd vissza az erényt a földről, — az emberek nem értek még reá; add vissza az embereknek hibájokat,mely egymással egyesíti ; add vissza a bűnt, mely éberré teszi, és a törvényeket szeretteti és tiszteletben tartatja. Édes jó istenem ! add, hogy az emberek most és mindörökké tolvajok, gonoszak, gyilkosok, kémek, káromlók és istentelenek legyenek ; add, hogy a nők mindig tetszelgők, hiúk, könnyelműek és megvehetők legyenek!''. . . A könyörgés az örökkévaló zsámolyához felszállt. A világban minden a régi rendjébe tért vissza. — A hibák és bűnök visszaadták az emberi társadalomnak azt a sürgést, forgást, mozgást és bajt, mit az erény tőle elrabolt. Az öreg pedig elégedetten tekintett az ifjúra. — Helyesen, fiam — mondá — egy végzetes ellenmondásból még elég korán megtértél; Íme saját tapasztalásodon jutottál arra a meggyőződésre, hogy e világban minden jól van, és hogy az embereket legkisebbik bűnétől, például a nyalánkságtól vagy torkosságtól megfosztani annyi volna, mint a világ bölcs összhangzatát megzavarni. Isten veled, fiam! Most már, miután a náladnál kevésbé bölcsek iránt is türelmes vagy, semmi nem hiányzik bölcseségedből. — De koldus barátodtól egy emléket kell elfogadnod. — Gyémántommal kínáltalak, nem kellett, fogadd el tehát e három virágot, e liliomot, violát és tulipántot, a liliom az ártatlanságot, a viola a szerénységet, a tulipán az egészséget jelenti. Míg a tulipán virulni fog, addig a másik kettő is virágzik : az egészség az az edény, mely a többi erényeket is magában foglalja. Az aggastyán e szavak után elhallgatott; Gusztávot megölelte ; elváltak, hogy soha ne lássák többé egymást. Ez idő óta az ifjú bölcs oly nagy filosofus lett, hogy mint a dijoni, lyoni és nancyi akadémia levelező tagja halt meg. A mic a. * * * KÖZGAZDASÁG Vegyes. — Ösztöndij gazdasági tanulók számára. A néhai gróf Csáky Petronella által magyarországi illetőségű vagyontalan és egészen árva, gazdászati pályára készülő ifjak számára alapított egyenként 300 frtot tevő ösztöndíjra 1. évi szeptember hó 4-én kiirt pályázat kellő eredményre nem vezetvén, a pályázati határidő 1874. évi január hó 1-éig meghosszabbittatik. — Ez ösztöndij Magyarország bármely gazdasági intézetén, vagy valamely német gazdasági intézeten élvezhető s legfeljebb három év tartamára adományoztatik. Az ezen ösztöndíjt elnyerni óhajtó ifjak ismételve felhivatnak, hogy ez irányban folyamodványaikat a fentebb előadott feltételekre nézve kellően felszerelve 1874. évi január hó 1-éig a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. minisztériumhoz nyújtsák be. A terézvárosi iparbank tegnap délelőtt rendkívüli közgygyűlést tartott Horn Ede elnöklete alatt. A gyűlés határozatképes volt, miután 109 részvényes 2362 részvényt tett le. A napirend egyetlen tárgyát a bank 2000 drb. saját részvényeinek visszavásárlása, s ez által az alaptőkének megfelelő reducálása képezte. Az elnök megnyugtatólag nyilatkozott az intézet állásáról, veszteségeket ugyan szintén szenvedett, de életereje nincs megingatva. A veszteségek legnagyobbrészt abból eredtek, hogy a bank saját részvényeit is elfogadta zálogba. Horn e nálunk általánosan elfogadott szokást határozottan rászalja, s reméli, hogy a részvénytársulatokról hozandó törvény szabályul fogja felállítani, miszerint egy vállalat sem veheti saját részvényeit zálogba. De a baj megtörtént s a bank most az ily részvények visszaváltása, illetőleg törlesztése által kíván magán segíteni. Ez intézkedés a fenmaradó részvények értékét növelni fogja, s már eddig is növelte. A közgyűlés az elnök előterjesztését helyeselte s az indítványt egyhangúlag elfogadta. Tőzsde és galmacsarnok. Budapest, decz. 1. Értéküzlet. A tőzsde elég jó hangulatban valamivel szilárdabb árfolyamokkal. A forgalom azonban különös élénkség nélkül volt. Kötettek : A gyár vasúti kötes 988/4, magyar sorsj. 7574 — 75, dézsmaválts. kötv. 699/4, pesti közúti 319, anglobank 38*/2—377*, municipalis 217* magyar hitel 130—131, magyar földhiteltárs. 4974—497*, takarék és hitel 5372, hivatalnokegylet 55—5574, terézv. iparb. 50, pesti egyleti bank 38, orsz. közp. takar. kp. 69, budapesti fővárosi 185, első budapesti gőzmalom 603, Ganzféle 37-tel. Gabnaüzlet. A szilárd hangulat és emelkedő irányzat fentartja magát minden gabnanemben ; a belföldi speculatió meglehetősen hozzá látott és ennek folytán tegnap és ma élénk határidő üzlet volt, s mintegy 30,000 mázsányi forgalom mellett 5—10 krral magasabb árak fizettettek, a kínálat gyenge maradt. A malmok ámbár el vannak látva készlettel folytatják a vásárlást. A forgalom észletei a következők: 500 „ 827* , 735 Usancelouza tavaszra szilárd, 75,000 mázsa adatott el mázsánkint 8 frt 5 krral. Rozs szilárd és mérőnkint 5 krral drágább, eladatott 5000 mérő 5 frt 927,5 krral. Kukoricza néhány krajczárral ismét drágább, eladatott 600 mázsa kész uj áru 4 frt 677, és 1000 mázsa 4 frt 70 krral. Határidőre szintén drágább 10 krral, eladatott 1874. máju júniusra : 15,000 m. oláh vagy török 3 frt 90 kr, 5000 m. bánáti 4 frt 977, kr, 5000 m. 5 frttal, 5000 mázsa bácskai vagy magyar 4 frt 967, krral. Ajra a szilárd eladatott 2000 mérő 3 frt 80 krral 500 m. 4 frttal és 1050 mérő 3 frt 55 krral; oláh vagy török 1874 tavaszra 5 krral drágább, 20.000 m. 3 frt 69 —70 krral adatott el, 15.000 m. oláh novemberre 3 frt 75 krral stomirozva. Zab változatlan, eladatott 2000 mérő 2 frt 70/„ kr és 1000 m. 2 frt 10 krral. Határidőre elég jó üzlet szilárd árakon, eladatott deczemberre 5000 mérő 2 frt 167„ 5000 m. 2 frt 16 krral, januárra 5000 m. 2 frt 277* krral, tavaszra 15000 m. 2 frt 30 és 5000 m. 2 frt 30 krral mind Győrött átvéve , helyben át, éve 1874 tavaszra 5000 m. szerb 2 frt 23 és ápril-májusra 5000 oláh-török 2 frt 227* krral. Zab valamivel lanyhábban záródik. Káposztarépcze csendes, 1200 mázsa 847, ) t 4 , 800 „ 83# ) fontos ' 12 1000 „ 839/4 „ 7 877* 1500 „ 837* „ 7 877* 1000 „ 83®/4 „ 7 90 600 „ 8374 „ 7 85 1000 „ 837* „ 7 80 600 „ 82a/4 „ 7 65 400 „ 817, „ 7 727* 1000 „ 830 1000 „ 833/4 ) » ' 600 , 807* ) 600 „ 81 ) » 7 50 600 „ 827* „ 7 70 500 „ 797* „ 7 15 500 „ 817* „ 7 45 1000 „81 „7 60 1000 „ 821/4 „ 7 65 Felelős szerkesztő Csernátony Lajos. Üzleti táviratok. Frankfurt, nov. 30. 2(Kezdet) Váltóárfolyam 103— 1859- ik E. metaliques —.— Uj ezüst kölcsön —. Nemzeti kölcsön —. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön—.—.Amerikai 1882-re 97.50. Osztrák hitelrészvény 235.50. Osztrák államvasut 344.50. 1564-ki sorsjegy 145.65 1860- ik 92.— Ferencz-Józsefvasut —. Lombardok 178.50 Galicziai 206.50. Papirjáradék —. Ezüstjáradék —.— Osztrák bankrészvény 1000.- . Magyar sorsjegyek —.— Nmet-osztrák bank —. Győri —Gömöri —. ~. Vidéki tudósítások. (SzH.) Szeged nov. 29. A múlt heti fagyok után időjárásunk enyhült, mi a még hátralevő munkálatok és az elvetett búza fejlődésére előnyül szolgál. Gabnaüzletünk normális állapotában tengődik. Búza körülbelül 2000 mázsa kelt el, közte pedig 600 mázsa 84 fntos 6 90 krért, a többi 82 72 83 fntos 6 frt 70—75 krért. Rozsból felső állomásokon egy pár vagyon vetetett 5 frt 45 — 50 krnyi áron. Árpa üzlet nélkül. Mint már egypár éve megszoktuk, ez időben a kukoricza viszi a főszerepet. Ezen czikk utolsó tudósításunk óta 30 - 40 krral szökkent fel, mit a mindinkább növekedő kereslet mellet, a munkávali elfoglaltság miatti hiányos szállításoknak tulajdonítunk. A forgalom mindamellett 5—6000 v.mázsára tehető. Hetivásárunkra a közelgő vásár miatt a szokottnál nagyobb szállítás történt Kukoricza, mint a legkeresettebb czikk minőség szerint köbsönként csakhamar 7 frt 70 kr. — 8 frtért vásároltatott fel, többi szemes élet változás nélkül. (A) Arad, nov. 29. A lefolyt héten esős, enyhe időjárásunk volt, mely a gazdászoknak, minthogy az őszi vetéssel nagyon elmaradtak, igen kedvezett. A bel- valamint a külföldi gabnapiacok megtarták szilárd irányzatukat. Különösen a pesti piacon minden gabnaneműnek jelentékenyen emelkedett az ára. Míg a készletben levő árura nézve minden különös élénkség nélkül alakult a forgalom, addig a tavaszkor leendő szállításokra, emelkedő árak mellett, jelentékeny részlegekre történtek alkudozások. A mi piaczunkon a legszűkebb határok közt mozgott az üzlet, miután a gyér hozatalok a fogyasztási szükségletet is alig fedezik. Árjegyzéseink: Búza 80—81 fntos 6 frt 25— 60 kr., 82 fntos 6 frt 70 kr., 83 fntos 6 frt 85 kr. vámmázsánként. Rozs 4 frt 30—40 kr. 80 fontonkint. Árpa 3 frt 20—30 kr. 70 „ Zab bécsi mázsája 3 frt 70—75 kr. Kukoricza mérője 3 frt 60—70 kr. vámmázsája 4 frt 10—15 kr. Szesz valamivel keresettebb volt és ára ennélfogva fokonkint 1— 11/* krral emelkedett. Azonnali szállítás mellett 61 Va - 62 kr. fokonkint hordóstul. (Sz. P.) Győr, nov. 29. Búza 7.10—7.50 krig; rozs 5——5.80 krig; árpa 4.10—4.60 krig; zab 2.00—2.20 krig — kukoricza 4.40—4.80 krig; köles 3.60—4.00 krig; burgonya egy zsák 2.00—2.30 krig; bab 5.10—5.40 krig. Behoza al: búza 720 mérő, rozs 327 mérő, árpa 321 mérő, zab 287mérő, kukoricza 183 mérő, köles 144 mérő, bab 183 mérő, burgonya 383 zsák Nyomatott Légrády testvéreknél.