Ellenőr, 1873. december (5. évfolyam, 285-313. szám)
1873-12-03 / 287. szám
vet megmozgatott a centralisatio lebontására, mely municzipalis élet szabad fejlődésében, szabad mozgásában hirdeté az állam regeneratiojának megszilárdulásának feltételét : ugyanaz a párt ma, midőn a császárság romjain egy pillanatra kezébe játszotta a sors a hatalmat és uralkodást, túl tesz megán a császárságon a municzipiumok megfojtásában s a községi élet kioltásában. Miért? A felelet nagyon egyszerű. A nyűgöt, melyet a császárság rakott a municzipalis szabadságra, megérezte az elnyomott orleanismus is s tapasztalásból tudja, hogy beiz abban nehéz mozogni, de nagyon. Legalább neki az volt. A köztársasági szellem is kell hogy úgy legyen vele. Előkeresi tehát a régi békét, melynek szorításától még most sem zsibbadt ki a keze, és még szorosabbra veri azt ellenfelei kezén azt hivén, hogy ezek ép oly tehetetlenek lesznek benne, mint volt ő. A számítás nem rész. De valamit kifeledt belőle az igából uralomra jutott royalista többség: kifeledte azt, hogy míg az ő elve, melylyel megmoccsanni sem birt, ama békában egy inaszakadt vár volt; a köztársaság elvei csont és vérből álló élő valóság, melynek erőt a nemzet meggyőződése s békába verhetetlen szellemet az isteni szikra ad, mely egy nemzet szivében él. Ez a különbség, s alighanem iszonyú csalódás vár azokra, kik a centrálisadénak oly hatást jósolnak az élő, életerős eszmére, mint a milyennel volt a holt traditióra, melyért egyetlen szív sem dobbant meg, legfeljebb az önérdek csengett. — Ez az önérdek ma kormányon van; minden mozdulatával elárulja milétét, és Francziaországnak szomorú napja lesz az a nap, melyen az igazság iránt félre vezetietik. Pedig a félrevezetésre szánt manoeuvre-ek szaporodóban vannak. Ezen a megbeszélt reactionárius törvényjavaslat benyújtásával egyszerre indul meg egy ilyen manoeuvre. A háló ennyi és ennyedikszer ismét kivettetik a balközép megfogására. A csalétek most Decazes herczeg. Az ő neve a manoeuvrirozó híresztelés szárnyán. Ígéret a köztársaság végleges megalapítására. Csak legyen, aki ez ígéretben meghigyjen és elfeledje, hogy az a név mennyire compromittálva van a restaurationális botrány krónikában. Akad azon ilyen balek is és Pernolet képviselő vagy ilyen vagy maga is balekfogó akar lenni. Ez az új köztársasági képviselő s mint ilyen lándzsát tör a „Siécle“-ben Decazes herczeg mellett, írván amint következik: ,,Nyugton lehetünk az „erkölcsi rend“ megtestülése felül. Nézetem szerint nem csak a körülmények hatalma gátolja meg a május 24-ki coalitiót abban, hogy valamely elbukott régimét a nyakunkra hozzon, hanem meggátolja ama férfiak akarata is, kiket a körülmények hatalomra emeltek. Nem állítom, hogy ha tolmácsa vagyok nézeteiknek, de kezeskedhetem Decazes herczeg, a külügyér egy mondásáért, melylyel hozzám volt: „Emlékezzék szavamra Pernolet úr, mondá — Mac-Mahon elnöksége lesz a kiindulási pont a franczia köztársaság megalapítására.“ — úgy leszen, — mondja Pernolet, ha ugyan érez is úgy , mint beszél. — Anynyi bizonyos, hogy vagy ő bolondit vagy őt bolonditják. A köztársasági lapok Ernőul és Labouillerie kicsöppenésén kissé felmelegült hangját nagyon lehűtötte a municipális javaslat. A kormány irányában lehetőleg még hidegebbek mint voltak ezelőtt, s ennek másrészt a 30-as bizottság megválasztásában követett többségi eljárás is okozója. Eddig mint tudjuk, csak három baloldali jutott be ama bizottságba, amely egyébiránt még máig sincs kompletálva: a tegnapi választás csak egy új taggal szaporítván a megválasztottak sorát. A tétta tehát nehéz, de mint tegnap is megjegyeztük azért nem könnyebb a baloldaliak reménye, hogy mítófKKK 4. Spanyolország. A cantonális pártütés véres komédiája az utolsó felvonást tartja Cartagena alatt. Távirataink már beszéltek a legutóbbi jelenetekről, melyek a végmegoldás közelségét sejtetik, ha csak meg nem szállja az ostromlókat ismét a pihenés vágya. Az ostromlók hat, 21 ágyús üteggel s 11 mozsárral dolgozzák a várost, melyben összesen a következő erők védekeznek a kétségbeesett elszántsággal: Thomaszet bandája, 30 fő; Don Gálvez murciai serege, 150 fő; a mondigoria vadászok, 540 fő; az ibériai Masseur ezred, 701 fő; a cartageniai miliczia 220 fő; tengerészgyalogság 100 fő; tüzérség 100 fő; 40 tengerész sergeant, 1300 önkéntes és 1000 darab fegyencz. 4180. Paar gróf osztrák-magyar kopenhaagai követ legközelebb a monarchia képviselőjévé neveztetvén ki a szentszékhez, több oldalról aggodalom merült fel, hogy a gróf az ultramontánságban gyanús lévén, a monarchia képviselete a szentszéknél nem lesz a monarchia politikájának és érzelmeinek megfelelő. — Ez aggodalomra hivatalos megnyugtatást közölnek most azt osztrák tartományi hivatalos lapok. „Az ultramontanismus vádja — úgy mondanak — Paar gróf irányában nem igen igazolható. Paar gróf, tudtunkra minden párttól tán háború, mert eredménye a rombolás lehet; czélja a társadalom lerontása. A repressáliák a második fokon állanak. Az igazságtevés harmadik módja az, ha megfosztunk valamely fejedelmet azon előnyöktől, melyekben tőlünk részesült, mindig a sérelemhez szabva a büntetést. A negyedik mód, melynek leggyakoribbnak kellene lenni, az, ha a népnek, melyre panaszunk van, felmondjuk a szövetséget. Ezen büntetés megfelelő a törvényszerű száműzetésnek, mely által a bűnös kiközösittetik a társadalomból. S ekként a fejedelem, kinek a szövetséget felmondjuk, kiközösittetik ez által társadalmunknál » íhánz nem tagja annak. . . . . . Nem lehet jobban meggyalázni egy fejedelmet, mintha szövetségéről lemondunk, sem jobban megtisztelni, mint ha szövetségét keressük. Semmi nem szolgál az embernek nagyobb dicsőségére sőt hasznára, mint látnia, hogy létfenntartása iránt mások is folyton figyelmes érdeklődéssel vannak. De hogy a szövetség összecsatoljon: igazságosnak kell lennie; tehát két nemzet szövetkezése egy harmadik elnyomására nem jogosult s bűn nélkül megtörhető. A zsarnok szövetsége nem szolgál becsületére a fejedelemnek. Beszélik, hogy Egyptom egyik királya figyelmeztető a samosi királyt zsarnokoskodására s kegyetlenkedésére és szivére kötötte javulását, s mert erre sem javult meg, felmondta neki a barátságot s a szövetséget. A hódítás joga nem jog. Társadalom csak a társulók akarata alapján létesülhet, s ha lerombolja a hódítás , a nép szabaddá leszen; nem keletkezik új társadalom, s ha a győztes akarja megalkotni, ez zsarnokság. A békekötés oly szent az emberek előtt, szinte úgy látszik, mintha a jogait visszakövetelő természet szava volna. Minden békekötés jogos, ha feltételei mellett mind a két fél megélhet, enélkül a veszni szánt társadalom, a béke által természetes védelmétől megfosztva lévén, a háborúban keresheti azt. Mert a természet, mely az erő és gyöngeség fokozatait az emberek között megalapította, gyakran a gyöngét is egyenlővé tette már az erőssel a kétségbeesés által. Pária, Zilhadzsé hava 4. 1716. A pápa mulat. Azaz encyclicákat ereget világgá addig is, amíg a Vilmos császár fejére szánt mennykőcsapás, amilyennek kilátásba helyezett újabb levele ígérkezik, elkészülne. Mellesleg megjegyezzük itt, hogy az utóbb érintett atyai átkát angol lapok hírei szerint, még a pápai stilistikában is „noch nie dagewesen“ genre-ban lesz tartva s egyenes támadást fog intézni a német császár személye ellen. Meglehet azonban, hogy ez a magasabb élvezetet ígérő mulatság tobban reked, de ami nem rekedt ott: a november 21. dátumot viselő encyclica, az sem a legutolsó élvezetesség tekintetében. Álljon ízelítőül, amit a „Vaterland“ ki- és átszűrt belőle olvasói számára, bár erősen gyanakszunk, hogy a legélvezetesebb rész a német ultramontán lap szülőszitáján fennakadt. Tán az ő olvasóinak természete sem venné be. „A szent atya mindenek előtt azt constatálja, — mond az idézett lap — hogy pápaságának nehéz megpróbáltatásai az utóbbi években oly nagy mérveket öltöttek, hogy azok alatt szükségképen meg kellett volna törnie, ha nem adott volna azok elviselésére elég erőt az Isten kegyelme. Róma jogtalan elfoglalásának napja óta nem múlt el nap, mely ne hozott volna uj szenvedést s ne ütött volna szívén uj sebeket. Ezután elősoroltatnak az olasz kormánynak azon intézkedései, melyek az egyházat tanítói hivatásának betöltésében akadályoztatják, s bebizonyítják, mily indokolt volt azon pápai nyilatkovat a nánai hiruok granteácriUrt nan„natiójának czélja nem egyéb, mint hogy a pápaság és a katholikus vallás erejét és tevékenységét, ha lehetséges volna, megsemmisítsék.“ Ezután az encyclika áttér a svájczi kath. egyház üldöztetéseire, melyek a deczember 23-iki arra vonatkozó allocutió óta még nagyobb mértékben folytattattak. A genfi canton egyházi politikai intézkedéseiről így szól: „Mindenki láthatja, hogy ezen törvények érvénytelenek és semmi alappal nem birnak; nemcsak azért, mert világi és nagyobbrészt a katholikus alkotói ily törvények hozatalára nincsenek jogosítva, hanem azért is, mert szabványai a katholikus vallás dogmáival a tridenti szent zsinat és a pápai constitutiók által szentesített egyházi fegyelemmel annyira ellenkeznek, hogy azokat elvetnünk és elkárhoztatnunk kell. „Ezután ezen törvények formális elitélése és elvetése következik s a nagyobb excommunicatió mondatik ki mindazokra, kik e törvények alapján egyházi hivatalt vállalnak. A szent atya a bázeli egyházkerületben történteket megérintvén, elitéli az ezen egyházkerülethez tartozó hét cantonban alkotott egyházellenes törvényeket, főleg azokat, melyek a solothurni kormány által 1872. deczember 23-án hozattak. Fájdalmát fejezi ki Lachat püspök száműzetése fölött s áldja istent azon hűségért és állhatatosságért, melyben a püspök hiveit annyi kisértés közepette megtartotta. Nem kevesebb hűséget tanusítottak Németország katholikusai, úgy a papok, mint nép, kik püspökeik példáját oly nemesen követték, kiknek bátorsága és állhatatossága annyival dicséretreméltóbb, amennyivel nagyobbak lesznek az üldözések napról-napra Németországban, különösen a porosz tartományokban. Nem elég, hogy az új egyházpolitikai törvények által az egyház megsemmisítése czéloztatik, hanem az igaztalanság hatalma és elűzött emberek elvetemedettsége által egy képzeleti hierarchia szándékoltatik szerveztetni, amennyiben egy ismert apostata, Reinkens, választatott meg pseudo püspökké, Inisták szólhattak fel, kiket, mielőtt az egyháztól elváltak volna, szakadároknak tekintettek. Az encyclika ezután kifejti, miért érvénytelen Reinkens felszenteltetése; semmisnek declarálja annak megválasztatását s excommunicálja Reinkenst, valamint azokat is, kik őt választották, a felszentelésnél közreműködtek, hozzácsatlakoztak s őt támogatják s kizárja őket minden egyházi községből. Némely amerikai államban is tagadni látszanak a kormányok tetteikkel azon vallást, melyhez tartoznak. E nyílt harcz előidéző okait a szent atya különböző sectában, főleg a szabadkőművesek valláselveiben találja fel, kik mindig az egyház ellen küzdöttek, s kiknek veszélyes czélzataik általa és elődei által eléggé felderittettek, anélkül azonban, hogy ezen intelmekre hallgattak volna azok, kik „ezen pestist“ csírájában elfojthatták volna. Ezen secták ma elérték czéljukat, amennyiben minden tartományban ezek kezei közé jutott a kormányzat, s kik most az állam hatalmát az egyház megsemmisítésére használják fel. Annál szükségesebb azonban a hívők felvilágosítása és tanítása s a tévely elleni küzdelem. Az encyclika egy idézettel végződik Chrysostomustól s az apostoli áldást adja a püspökökre, a clerusra s a hívőkre, nyutatot. Kiegészítésül még következőket közlünk. A megnyitó ünnepély nagy pompával ment véghez s az összes, Bukarestben állomásozó hadak diszőrsége emelte külső fényét. Isteni tisztelettel vette kezdetét a székesegyházban i..e. 11 órakor, melyen a senatorok, képviselők, miniszterek teljes számban, a semmitőszék, számvevőség és törvényszékek, valamint a fővárosban székelő minden közigazgatási és katonai hatóság testületileg vettek részt. 12 órakor mindnyájan a képviselők üléstermében gyűltek össze. Mire a képviselők elfoglalták helyeiket, megdördültek az ágyuk, a fejedelem étkezését jelentők, ki az idegen hatalmak képviselőitől követve nem sokára a terembe lépett s helyet foglalván az emelvényen a trónbeszédet felolvasta. A trónbeszéd mindenek előtt constatálja, hogy a kamara ma kezdi 3 ik rendes ülésszakát, mig a senatus utolsó, 4 ik ülésszakának küszöbén van. Hasonló eset még nem fordult elő a román alkotmányos életben, mert a kamarát még mindenkor a 4 éves törvényhozási cyklus befejezése előtt oszlatták fel. Azután a külföldi viszonyok vázolására tért. Külföldhöz való viszonyaink — úgymond — a lekielégítőbbek. Ismételve volt alkalmam azon bizalomról meggyőződni, melyet Románia jelen állapota s a haladás, melyet néhány év óta megvalósított, az idegen hatalmakban ébreszt. A múlt nyáron az utazásom s azon jóakaró érzelmek, melyekben amaz uralkodók, kikkel találkozni szerencsém volt, részesítettek, reám nézve új bizonyítékai azon tiszteletnek, melyet országunk külföldön élvez. Csak szerencséseknek érezhetjük magunkat és elismeréssel lehetünk amaz érdekeltségért, melyet a szomszéd hatalom kiállításunk iránt tanúsított, valamint azon kitűnő fogadtatásért, melylyel én személyesen Ausztria-Magyarország császári és királyi felsége részéről megtiszteltettem. (Élénk tetszés.) Különös örömömre szolgál továbbá, uraim, senatorok és képviselők, jelentenem önöknek, hogy a postaszerződés, melyet kormányom az orosz császársággal kötött, és amelyet önök a múlt ülésszakban jóváhagytak, máris hatályba lépett. Kormányom ez ülésszakban még más, a többi hatalmakkal kötött szerződéseket fog jóváhagyás végett előterjeszteni. A trónbeszéd azután a büntető törvénykönyv kiegészítésére vonatkozó javasatot jelenti be. Azután hosszasan szól az országos közmunkákról : az eddig kiépített országutak a kereskedelemnek és a mezőgazdaságnak sok előnyt hoznak. A főbb kikötőkben nagy épkezések történnek. A rakpart a gyurgyevó kikötőben nagyobbára elkészült, Brailában és Galaczban pedig most épül. A gabnakereskedés, főleg az új vasutak folytán, élénk folyamot vesz. Az országos véderőről a fejedelem így nyilatkozik. Uraim! senatorok és képviselők! Büszke vagyok reá, hogy önöknek jelentést tehetek azon kielégítő eredményről, melylyel a véderőnk szervezéséről szóló törvény végrehajtása járt. A múlt év május 27-én kihirdetett ezen törvény két évnél kevesebb idő alatt új bizonyítékot adott nekünk arról, mit várhatunk az országtól, ha jogairól s ezek megoltalmazásának eszközeiről van szó Két izbeli csapatösszepontosítás, melyek közül az egyik a múlt évben általános volt, a másik pedig a területi hadosztályom szerint foganatosított, azon könnyűséget is kimutatta, melylyel a román nép magát a fegyverek nemes mesterségében kiképezi. Az álló hadsereg, a honvédség, nemzetőrség, véderőnk mindezen eleme nagy hazafias buzgósággal feledek meg a hozzájuk intézett szózatnak. Ez intézmény anyagi oldalát tekintve, még sok a teendőnk ; eddig a tüzérség anyaga szaporittatott, i ILUi _ i- - i _ i ■—ij iwncnutxrt c* rvToriCl melynek hiánya különösen érzékenynyé vált. Ezenkívül a katonai oktatás végkép consolidáltatott hadosztály-iskola alkotása által, mely már a folyó évben a legszebb eredményeket szolgáltatta, minthogy altiszteink körében új versengést ébresztett. A pénzügyekre áttérve kiemeli, hogy az európai pénzválság a román állampapírokat kevéssé érintette. Azon leszámitoló és forgalmi bank, melynek alkotását tervezik, a transactiókat könnyiteni s a hitelt emelni fogja. Az 1874-ki költségvetés már meg van szavazva. A két milliónyi deficitet a szesz-adójövedelem várható emelkedése körülbelül fedezni fogja. Mindamellett a trónbeszéd azt sejteti, hogy az 1875 ki hiánya más hitelek fedezésére kölcsön fog köttetni. Végül a trónbeszéd az egyházi és közoktatási ügyeket érinti s az uj ülésszakban is a kamrák hazafiságára appellál. A hivatalos lapból Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán Zivkovic János horvát- záron hétszemélyes táblai ülnök- s országgyűlési ülesüknek, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül szent István-tendem kiskeresztjét díjmentesen adományozom. Kelt Gödöllőn, 183. évi november hó 26-án. Ferencz József, s. k. Báró Wenckheim Béla, s. k. A pénzügyminiszter a szlatinai sóbányahivatalhoz almázsatisztté, Kaszál József fehérpataki érct- és szénmérőt, és Balázs Emil tordai sóbányahivatal főnököt a marmarosszinti bányaigazgatósághoz sóbánya hivatali főnökké nevezte ki. Reim a Győr építész vezetéknevének „Rampelmayer“-re és Kusnyik Sándor és Mária vezetéknevének „Gáspár“ ra kért átváltoztása folyó évi 50.356. számú belügyminsztériumi rendelettel megengedtetett A pénzügyminiszter rendelete folytán Vas megyébe kebelezett Keléd község 1874 január 1-től kezdve a sombathelyi adóhivatal kerületéből kiválasztatik s a sárvári adóhivatalhoz csatoltatik. HÍREK. Deczember 2. — Meghívás. Rövid idő múlva fogja tárgyalni az ország törvényhozó testülete az uj választási törvényt, amely, hogy szabadelvű és a RftfíWfifre nézve üdvön ,• ' . körí^ válawtmányr* a PeSÜ ”Kö/pOntl eleAnzéAkl A°í , Tf A A!.“OWP.8 választópolgárság érdekeltségét felébreszteni és a «.x^faklőházhoz egy felirattal a kör részéről járulni elhatároló magát. Miután eme nagy horderejű lépés a kör összes tagjait, tehát magát az egyletet érdekli, e végett a választmány mai ülésében egy rendkívüli közgyűlés összehívását határozta el, s amelynek a kör helyiségeiben (a kerepesi út terézvárosi részén 4. sz. a.) leendő megtartására a i. é. deczember hó 8-dik napjának d. e. 11 óráját ki is tűzte, minélfogva a megjelenésre a kör t. tagjai ezennel felkéretnek. Pesten, az 1873. évi november hó 29 dik napján. Az elnökség. — Ma, mint a trónralépés napján, a főváros összes templomaiban isteni tiszteletek voltak, melyeken a politikai, városi, egyházi és katonai hatóságok nagy számmal jelentek meg. Az aldebrői tűzkárosultak részére eddig a következő adományok folytak be: gr. Károlyi Gyula 300 frt; Samaska József egri érsek 100 frt ; Majorossy János kalocsai kanonok 30 frt és az „Egri Népújság“ szerkesztősége 5 frt. Összesen 435 frt. Az adakozóknak Cseke Gábor lelkész hálás köszönetet mond szerencsétlen hívei nevében. — Popper Lipót az uralkodói jubileum emlékére ezer forintot tett le Trencsénmegye főispánjánál. Ez összeget, mint alaptőkét, a megyében fölállítandó ipariskolákra fordítják. A természettudományi társulat deczember 5-ikén, pénteken, este 6 órakor a vegytani intézetben (országút 42. sz.) természettudományi estélyt tart, melyre a közönség meghivatik. Ez alkalommal Kohn Gyula „a hang színezetéről“ kísérletekkel egybekapcsolt előadást fog tartani. — Halálozások. Bene Károly, nyugalmazod orsz. törvényszéki tanácsos elhunyt tegnap a fővárosban, 66 éves korában. — Kolozsvárit múlt hó 28-án elhalt Biró Pál nyugalmazott kormányszéki levélári igazgató. — Tallér Sándor okleveles állatorvos, gyakornok a kis-béri m. kir. álladalmi ménesnél, nov. 27-én, élete 25. évében elhunyt. Nagy-Kanizsán szintén november 27-én hunyt el Börzsöny Ferencz ur élete 76. évében. A boldogult jellemszilárd hazafi és az irodalom nagy pártolója volt. — Török Sz.-Mikóson a cholera miatt junus hóban meg nem tartott vásár deczember 14 és 15-ik napjain lesz. — Színházi hírek „A mentor“ Fredro gróf ezen elég ügyesen szőtt vigjátéka, mely eleinte nem a legkedvezőbb fogadtatásban részesült, kezd tetszeni a közönségnek s tegnap esti előadása mindvégig élénk tapsokban részesült. Különösen kitűntek Szigeti József és Molnárné, ki a kis kaczér özvegyet szeretetre méltóan s kedélylyel játszta. — Hank Minnie k. a. nincs szerződve a bécsi víg operához s nemzeti színházi vendégszereplései után Londonba megy s onnan Amerikába készül. Hank k. a. Ígéretet tett Erkel Ferencinek, hogy a legközelebbi alkalommal visszatér hozzánk s meglehet állandóan itt marad. Ha a magyar nyelvet elsajátítaná, sokat nyernénk vele. — Hir szerint a várbeli színházban a jövő héten Neville Mór fel fog lépni „Hamlet“ czímszerepében, melyet angol nyelven fog játszani. Operánknál már van olyan nagy soknyelvűség, hogy drámánkat megkímélhetnék tőle. Az ily zavaros előadások divatba hozását aligha óhajtja a közönség, a sajtó pedig emmi esetre sem. — A Wagner- egylet választmánya vasárnap, de ez. 7-én, délelőtt 11 órakor a zenekedvelők egyleti termében ülést tart. — A pesti „kereskedő ifjak társulata“ helyiségében folyó hó 4 ikén, csütörtökön esti 9 órakor Névy László felolvasást fog tartani „Tompa költészeté“ ről. — Ösztöndíj. A néhai gróf Csáky Petronella által magyarországi illőségű vagyontalan és egészen árva, gazdászati pályára készülő ifjak számára alapított egyenként 300 frtot tevő ösztöndíjra 1. évi September 4-én kiirt pályázat kellő eredményre nem vezetvén, a pályázati határidő 1874. évi január hó 1-ig meghosszabbittatik. Ez ösztöndíj, Magyarország bármely gazdasági intézetén vagy valamely német gazdasági intézeten élvezhető s legfejebb három év tartalmára adományoztatik. Az ezen ösztöndíjt elnyerni óhajtó ifjak ismételve felhivatnak hogy ez irányban folyamodványaikat a fentebb előadott feltételekre nézve kellően felszerelve 1874. évi január hó 1-ig a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi magy. kir. minisztériumhoz nyújtsák be. Gyermekekből álló tolvaj bandát fogdosott össze a debreczeni kapitányság. E fiatal gyerkőcök rendszeresen űzték a lopást és megállapitott szervezet szerint gonoszkodtak. Számszerint voltak osztályozva, kiki képességei és viselt dolgainak jelentősége szerint. Vallomásukból eddig az is kiderült, hogy rablógyilkosságot is terveztek. A rendőrkapitány előtt többi közt így vallott egy 11 éves fiú közülök: , Azért, hogy ily kicsi vagyok, én a 3 ik voltam, az a nagy vén mi (egy 17 évesre mutatva) az utánam volt, a 8-ik, mert ügyesebb vagyok, mint ő.“ Szintén a debreczeni kapitányság fogta el e napokban Schwarz József váltóhamisítót, kit a n.váradi törvényszék már régen nyomoz, de nem juthatott nyomába. Azoca conwarcz is cíina az egész országot, mígnem pár nap előtt Debreczenben horogra került. A pestvidéki törvényszéknél e hó elteltével az elnök, Csapó Pál maga veszi át a bünfenyítő ügyek vezetését, egyszersmind a három bíró bízatván meg az elnökléssel a tárgyalásoknál. Továbbá elvileg elhatároztatott, hogy az eljárás teljes pontossággal fog a törvényjavaslathoz alkalmaztatni. A kerületi esküdtek választása megtörtént a fővárosban, a szavazók átslágos részvétlensége mellett. Az I-ső kerületben (a várban) 150 szavazott. Megválasztatak rendes tagokul: Grulich Vincze, Dr. Vaskovics János, Pruhászka Mihály, Pencz György, Bauer Miksa, Osztoics Miklós; póttagokul: Sárváry Antal, Kapi Ede és Ábel Márton. A II. kerületben 103 választó szavazott. Rendes esküdtekül megválasztottak: Téry József, Schiller György, Fromann Elek, Flesser Károly, Budaházy László, Danczinger Ignácz. Póttagokul: Polányi Jósef, Mayer Jakab és Culmann Károly. A III. kerületben Ó-Budán 387 választó szavazott Rndzs esküdtekké választottak : Házmán József, Kömerer Antal, ifj. Müller János, Derer Ferencz, Thaller Jakab, Gattein Izrael. Póttagokul: Hebergh Pál, Láng József Kopp József. A II . kerületben 76 választó szavazott. Megválasztottak rendes esküdtekül: Dr. Dulácska Géza, Nagy József, Krajcsik Ferencz és Boér Ignácz. Póttagokul: Wimmer Miklós és Sickinger József. Az V. kerületben 68 választó szavazott. Megválasztottak rendes esküdtekül: Bachmajer György, Amizoni Károly, Dr. Horváth Gyula, Redermayer Antal. Póttagokul: Lafrankó János, és Dr. Ullmann Pál. A VI. kerületben megejtett szavazás eredménye ma még nincs tudva. A VII. kerületben 144 választó szavazott. Megválasztottak rendes esküdtekül: Járosi József, Hercz Ferencz, Reiner József, Réthly József, Schlesinger Ignácz, Krancz Ede, Markóczy Vincze, Steinitz Adolf Póttagokul: Ludwig János, ifj.: Ficher Salamon, Laubacher Lipót. A VIll. kerületben 106_valanyító.^^%y3.zp.tl. Bayer Máyás, Halász Károly, Baumann János, Lehrancz Gergely, dr Mogyorósi Ármin, Virág Ferencz és Cretter Károly. Póttagokul: Leyrer Lőrincz, Merényi Henrik, Weinscheitz János és Nagy János. A IX-ik kerületben megválaszoltak rendes esküdtekül: öregebb Szemerédy István, Hirsch Mihály, Prückler János, Locher Miklós, Bajusz József és Higén Sámuel, póttagokul Pécsi Károly, Bettuik Mihály és Almsteuer János. A X ik kerületben 42 választó szavazott. Megválasztottak rendes esküdtekül: Seiffert Károly, Kern Ferencz, ifj. Kallenda Nándor és Schreyer András. Póttagokul: Vass András és Gabics István.— Ajánlkozás: Steiner Gábor, ki 7 évet töltött külföldön, nevezetesen Angliában, ajánlkozik az angol nyelv tanítására magyar, német és franczia nyelven. Lakása király u. 20. sz. — Az orvosi bál bizottmányának tisztikara következőkép alakult meg. Elnök Kormuth József. Alelnök Spuler József. Jegyző Dömötör József. Aljegyző Kassay Ákos, pénztárnok Arányi Árpád, ellenőr Nagy. Szolárd, háznagy Székács Béla, segédháznagy Gowrik Béla. —■ Bizottmányi tagok : Tariffy Vilmos, Hadzsy János, Szénássy Sándor, Mareköy Dezső, Boyta József, Tom Béla, Miskolcy Imre, Árkövy József, Schwarczer Otto, Szentimrei Ákos, Kállai József, Walla Lajos, Venczel Lajos. Törvényszéki csarnok. (Hamisított postautalványok.) Hans Náthán isaszeghi postamester úgy akart segíteni szegényes sorsán, hogy postautalványokat hamisított. A múlt év folyamán összesen 1505 írtról szóló 15 darab postautalványt küldött Isaszeghről Budára Feuchsmann testvérek (ruhakereskedők, vizváros, főutcza, 42. szám), anélkül azonban, hogy a postautalványokon jelzett összegeket befizette volna az isaszeghi postai pénztárba. A feladók nevei nemlétező személyek voltak, a pénzt pedig Haas mindig személyesen vette át, mert másnapon, hogy az utalványokat elküldte, mindig ő maga jött Budára az utalványozott 3sz- 87eg átvételére. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy Haas Gödöllőre is küldött ily hamisított, 90 írtról szóló postautalványt. Vádlott beismeri tettét és azzal menti magát, hogy a hamisításokat szükségből tette. Azelőtt kereskedő volt Iszaszegben, de egy éjjel kirabolták mindenét. Mint postamesternek 370 főt évi fizetéssel kellett megelégednie. Tekintetbe véve nyolcz kiskoru gyermekét a hosszabb idő óta betegeskedő feleségét; tekintetbe véve teljes vagyontalanságát; tekintetbe véve továbbá azon körülményt, hogy midőn a múlt évben ismeretlen tettesek 600 frtot loptak el e postai pénztárból, a vádlottat, hogy a hiányzó pénzösszeget azonnal és egyszerre, különbeni elmozdítás terhe mellett köteles megtéríteni, önkénytelenül azon gondolatra jött, hogy az akkor nemrég használatba hozott postautalványokat hamisítsa s ekkér fedezze a pénztári hiányt. Feuchtmann testvérek vádlott állítása szerint tudomással bírnak arról, hogy Haas a pénztári hiány fedezésére fordítja az önmaga által utalványozott pénzösszegeket, miután azt ő maga mondta meg nekik. Feuchtmann testvérek, József és Vilmos, határozottan tagadják, mintha Haas ezt valaha mondta volna nekik. Szerintük Haas csak azért utalványozta az ő nevökre a pénzt, mivel, mint mondá, üzleti dolgokban jár Budapesten és nem akarja a pénzt magával vinni, nehogy mint már történt vele egyszer, elveszítse azt mközben, Haas mindig személyesen vette át tőlük a pénzt, ők különben csak annyiból ismertek vádlottat, hogy ruhákat vásárolt náluk. Később, midőn a pénzküldemények Feuchtmann testvérekhez Haastól idegen, alighanem álnevű feladók neveivel érkeztek, Feuchtmann testvérek lejelentették Haasnak, hogy kímélje meg őket ily küldeményektől, melyekek czélját nem bírják megérteni. Az utolsó küldemény múlt évi nov. huban érkezett; ekkor a postaigazgatóság értesítve volt már a hamisításról ; az Igazgatóság titkára megjelent Fenchtmann testvéreknél és lefoglalta a 405 Ltot. Az egész kár vádlóanyósának telekkönyvi betáblázása által biztosítva van. Az ügy ma tárgyaltatott a pestvidéki törvényszék, mint illetékes biróság előtt. A kir. ügyész (Schmidt) Hans Náthán ellen a hamis okmánykészítés, csalás és sikkasztás, Feuchtmann testvérek elleen pedig a bünülősegétés vádját emeli s indítványozza, hogy elsőrendű vádlott 2 évi, másodrendű vádlottak egyenként 10 havi börtönre ítélhessenek. A törvényszék (elnök : Illés, birák: Mátyás, Végh) védő ügyvéd Dr. Friedmann védelmének meghallgatása már következő ítéletet hoz: Haas Náthán a siakasztás vádja alól bizonyítékok hiányából fölmentetik, ellenben bűnösnek mondatik az okmányhamisitás által elkövetett csalási bűntényben s emiatt 1 évi, hetenkint egyszeri böjttel szigorított börtönre itéltetik. Feuchtmann testvérek a bünelősegélés vádja alól egyszerűen fölmentetnek. A kir. ügyész mindhárom vádlottra nézve, védő ügyvéd elsőrendű vádlott nevében felebbez. (Per a bécsi kiállításról elszabadult léggömb miatt.) Még ismeretes a bécsi kiállítás ballon captifjének ügye. Az óriás gömb egy vihar alkalmával elszabadult, s Budó Jakab, m.-óvári lakos a mosonymegyei levélközség határában megpillanatván, annak köteteseit a társával és összehívott segítséggel megragadván, levonszolták, és szétdarabolták. Aztán Budó szekérre rakta és mint tulajdonát, haza vitte. A tulajdonos azonban pert indított Budó ellen, azt idegen tárgy eltulajdonításával vádolván. Egyszersmind fölszámította a kárt is: a léggömb értékét 60,000 frtra, a helyreállítási költségeket 16,000 frtra. A pert a móvári törvényszék nov. 28-án tárgyalta, s vagy 50 tanút hallgatott ki. Az ügyész félévi fogságot kért Budó ellen, társait pedig egyenként egyhavi börtönre és egyetemleges kártérítésre kéri ítélni. A törvényszék következőleg ítélt: Budó Jakab a lelet eltitkolása által elkövetett csalás kísérletében bűnösnek találtatott és ezért 2 havi börtön, 27 frt eljárási költség és rabtartási költség fizetésére ítéltetik, — társait bizonyíték hiányában felmentették. — A kártérítési igényt polg. peraira utasították. Enyhítő körülményül főleg azt hangsúlyozta a törvényszék, hogy vádlott műveltségi fokánál fogva (főherezsgi korcsmabérlő) nem láthatta tettének horderejét, következményét. Ezen ítélet ellen az érdeklettek egytől-egyig felebbeztek a közvádlóval együtt. ________ vol áll, s mindenek felett meg van szokva utasításait feltétlenül és szigorúan megtartani.. E tulajdonsága s finom diplomatiai tapintata épen a római követségre, hol annyi mindenféle különböző befolyás törekszik érvényesülni, teszi kiválólag alkalmassá. Egyébiránt Andrássy gróf állását a curiával szemben gyakran és elég világosan praecisirozta, semhogy azon ez vagy amaz személyiség római követül valamit változtathatna. Andrássy gróf maga szokta intézni a külügyi politikát, s nem vezetteti magát ez vagy amaz követ által. Broglie municzipalis törvényjavaslata: 1. ez. A szerves köztörvényhatósági törvényhozás megalkotásáig a megyék, kerületek és járások főhelyeiben a polgármestereket és helyetteseket a köztársaság elnöke nevezi ki. A többi községekben a prefect nevezi ki őket. 2. ez. E törvény kihirdetése után azonnal foganatosíttatik a polgármesterek és helyetteseik kinevezése. Ezek a községi tanácsosok köréből választandók. Ha valamely maire vagy helyettese elbocsáttatik, utóda a minisztérium határozata szerint a nem községi tanácsosok köréből is választható. 3. ez. Azon községekben, melyek a megyék és kerületek főhelyei, a prefectek és alprefectek végezik a rendőri teendőket. A többi községben a rendőrséget a maire gyakorolja a prefect és alprefect felügyelete alatt. A mairek jogosítványaikban a prefect határozata által ideiglenesen felfüggeszthetők, mely esetben vagy a prefect veszi át a rendőri hatalom gyakorlását, van azt az alprefect vagy más megbízottra ruházza. 4. ez. A rendőri szolgálattal megbízott személyzet szervezése a városokra és községekre nézve, tekintettel a lakosság számára, közigazgatási rendelet útján történik. Minden rendőrfelügyelőt és ügynököt közvetlenül a prefect nevez ki vagy bocsát el. A rendőrségi kiadások kötelezők. Ha valamely városi tanács vonakodnék a szükséges kiadásokat vagy egészen vagy részben megszavazni, a kellő összeg hivatalból betétetik a költségvetésbe. A román országgyűlés megnyitása. — Nov. 27-ikén. — Táviratainkból már értesültek olvasóink a román országgyűlés rendes ülésszakának megnyitásáról s a fejedelmi trónbeszédről, melylyel meg Mozaik. — A koldulásnak egy uj neme. Egy párisi lap említi egy koldusról, ki klarinetjével karja alatt minden nap egy bizonyos kávéház ajtajába állott, és alázatos hangon mondta: „Uraim megengedik, hogy egy pár nótát fusjak?“ — az igaz, hogy csak kezdő vagyok; azonban, ha úgy tetszik adjanak egy kevés pénzt és megkímélem önöket játékom végig hallgatásának kellemetlenségétől.“ — E szavakra mindenki nyújtott egy kevés pénzt, a zenész pedig mély hajlongások között távozott — Néhány egymásután következő estre folytatta csendes üzletét. — Elvégre egy ifjú, aki soha sem mulasztotta el, a kóbor zenész sajátságos kérésére pénzt nyújtani, barátságosan felni,Aiwugi srbhtr bosszút megy is, de most olyan kedvében van, hogy szeretne egy kis zenét hallani. — „De uram, félek, hogy nem felelek meg kívánságának.“ — „Ne törődjék vele jó ember, csak bátran játszón.“ — „De kérem, nagyon rosszul játszom, és a klarinétom sem valami kitűnő.“ — „Sohase mentegetődzék, és ne keresse magát, mint valami nagy művész, játszón hamar — hallani akarom.“ — Már ha olyan nagyon kényszerít az úr, mondá a szegény ember egy kissé megszeppenve, kénytelen vagyok bevallani, hogy nem játszom biz én egy árva hangot sem. — Ezt a rosz klarinétot csak azért hordozom magammal, hogy az embereket ijjesszem el az előadásomtól.“ — Mosolyogtak az élelmes csalón, aki azonban nem tartotta tanácsosnak, hogy ismét alkalmatlankedjek. — Az orrtalanok clubja. Egy excentrikus angolnak eszébe jutott, mily különös mulatság volna egy tömeg orrtalan embert együtt látni E percztől kezdve, ha az utcán ily szerencsétlenekkel találkozott, meghívta őket ebédre, a holnap egy bizonyos napjára. — A vendéglőssel a meglepetés elkerülése végett tudatta, kiket vár, — meghagyta, hogy jó ebédet készíttessen és külön teremben terítsen. — Alig hangzott kl az ebédidejére kitűzött óra, a vendégek oly sűrűn követték egymást, hogy a pinczér alig győzte őket az étterembe vezetni. — Az összegyülteknek perczenként növekedett a csodálkozásuk, hogy oly számosan vannak , szokatlan zavarodással és szégyenlően néztek egymás szeme közé. Bár eleinte némi kellemetlen érzés borzogta őket végig, a dúsan terített asztal megtette hatását, és elhatározták, hogy a szíves meghívásnak eleget tesznek. — Egy