Ellenőr, 1874. január (6. évfolyam, 1-31. szám)
1874-01-01 / 1. szám
Tisza Kilmán január 2-ikán elutazik Biharba, honnan úgy hisszük, 6-dikára Debreczenbe megy, hol superintendentiális gyűlés van és a hol ezen idő alatt alkalmasint megtartatok mind a három országgyűlési képviselő jelenlétében a választók azon gyűlése is, melynek megtartását válság miatt halasztották el. — A képviselőház tanügyi bizottsága január 13-án kezdi meg ismét üléseit, s mint a „P. N.” írja, a 21-es bizottsággal egyidőben fog ülésezni. Tisza Kálmán e bizottság elnöke s Trefort miniszter a 21-es bizottságban lesznek elfoglalva, a minisztert azonban a tanügyi bizottságban Mészáros mint tanácsos fogja képviselni. A földadó kataszter elkészítéséhez megkívántató költségek kiszámítása a kataszteri bizottság által újabban módosított s általunk már közölt törvényjavaslat szerint a következő: a központi közegek költségei az első évben 41,820 frt, a második évben 63,800 frt a harmadik évben 63,800 frt, a negyedik évben 21,550 frt, összesen 190,970 frt volt; a kerületi közegek költségei az első évben 350,900 frt, a második évben 322,580 frt, a harmadik évben 382,080 frt, a negyedik évben 139,171 frt, összesen 1,203,731 frt; a járási közegek költsége az első évben 829,800 frt, a második évben 759,200 frt, a harmadik évben 1.590,800 frt, a negyedik évben 576,161 frt, összesen 3.755,961 forint; a catasteri munkálatok költségei az első évben 945,840 forint, a második évben 5,100 frt, a harmadik évben 488,600, a negyedik évben semmi, összesen 1,439,540 frt, a főösszeg az első évben 2,686,290 frt, a második évben 1,135,080 frt, a harmadik évben 2,160,405 frt, a negyedik évben 1,916,250 frt, a négy évben mindössze 6,590,202 forint. Az aradi Deákpárt mozgalmait illetőleg a „Pesti Napló“ és az aradi „Alföld“ között kedves magyarázgatások folytak. Ma esti lapjában a „Napló“ válaszolva e magyarázgatások tárgyában a „Hon“ megjegyzéseire, ezeket mondja: „E megjegyzéseink az „Alföldinek is feleletül szolgálhatnak higgadt és sok jóakarattal írt czikkére, melyben azt bizonyítja, hogy nem a Deákpárt olvadt a középpártba, hanem ellenkezőleg: a középpárt állt a Deákpárt politikájának alapjára. Kívánjuk, hogy laptársunkat és barátjait ne érje csalódás, de ha netán érni fogja, a középpárthoz csatlakozott deákpártiak bizonyára nem fognak habozni visszatérni a régi párthoz, melyet elhirtelenkedve hagytak el.“ — Előmunkálatok a földmivelési minisztérium felállítására. Mint az „Ung. Corresponded“ írja, a miniszterelnök rendeletére a pénzügyminisztériumba kebelezett bányászati, állami, uradalmi és állami erdőségi osztályok utasíttattak, hogy a pénzügyminisztérimtól leendő elkülöníttetésükre szükséges szabályzatokat és utasításokat haladék nélkül készítsék el; úgyhogy azon esetre, ha a 21-es bizottság a földművelési minisztérium felállítása mellett nyilatkoznék, e nevezett osztályok elkülöníttetése azonnal megtörténhessék. Az egyesült magyar gőzhajózási társulat nagyszámú részvényeseinek tiltakozásáta a decz. 27 -i közgyűlés határozatai ellen az ezzel megbizott Huszár Károly úr tegnap nyújtotta be a kereskedelmi minisztériumnál. Az „Ung. L.“ értesülése szerint e tiltakozás figyelembe fog vétetni. Még azt is hallja a nevezett lap, hogy két oldalról komoly ajánlat létetett a társulati vagyon megvásárlására. Egy szakember az összes passivák levonásával egy-egy részvény értékét 76 frt 94 krra teszi. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése decz. 31-én. Elnök: Bittó István. Jegyzők: Beöthy Agernon, Szeniczey Ödön. A kormány részéről jelen vannak Szlávy, Pauler miniszterek. Az ülés déli tizenkét órakor veszi kezdetét. Szlávy miniszterelnök benyújtja kihirdetés végett a honvédzászlóaljak szaporításáról, a magyar korona országaira eső hadjutaléknak, a határőrvidék hátralevő részének jelesen az I. II. III. IV. VII. VIII. IX. X. és XI. számú határőrségi ezredek területének polgárosítása folytán való megállapításáról, illetőleg az 1872. 35. törvényczikk módosításáról; továbbá a magyar sorhadi csapatokhoz és hadi tengerészeihez az 1874. évben kiállítandó ujoncz és póttartalék jutalék megajánlásáról; a pénzügyekre vonatkozó jogi szabályok érvényben hagyásáról, végre a gömöri iparvasutak költség többletének fedezéséről szóló királyi megerősítést nyert törvényczikkeket. TÁRCZA. HOLT FELIX. A RADICALIS. Itta GEORGES ELIOT. BEVEZETÉS. Harminczöt évvel ezelőtt még a postakocsik virágzó ideje volt. Az országutakon levő nagy korcsmákat, melyekben még a fényesre csiszolt bádogkorsók tündöklőttek, csinos pinczérnők mosolygó tekintete, s jókedvű lovászok tréfái élénkítették meg; a posta még a kürt vidám hangjai által jelenté magát, a sövénymetszők és kaszások tudhatták még pontosan, hogy hány az óra, mihelyt megjelent a kimaradhatatlan, ámbár egyébként meteorszerü , a 11 hó — borsózölden — vagy az Independent sárga színben s az öreg urak, kik maguk hajtották kis kocsijukat idegesen tértek ki a hintáré düledező gyorsaság elől s gondolák magukban, hogy mily csodálatosan megváltozott, mégis az idő fiatalságuk óta, midőn még ezen az országúton csak podgyászos lovakat láttak s csak azoknak csengetettit hallották. Azon időben léteztek a földesúri városok s egy a parlamentben nem képviselt Birmingham, mely igy kénytelen is volt a parlamenten kivül gondoskodni érdekeinek képviseltetéséről. Állottak még a gabonatörvények, a két frtnyi levéldijjak, s az izmos és szapora pauperismus, több más, most már néhai bajokkal együtt; de voltak némely kellemes dolgok is, melyek nincsenek többé. Non omniagrandior aetas, quaefugiamus habet, mondja a bölcs istennő, nem mindenben választottátok a jobb részt, ti fiatalok! az öregeknek megvannak emlékeik, mit irigyelünk tőlük, s ezek közt nem a legkevésbbé bájos egy tavaszszal vagy őszszel egy postakocsi külső részén tett hosszú utazás. Hadd szállítassa magát az utóvilág légköri nyomás által, mint egy golyót egy csövön keresztül Winchesterből Newcastlebe, ez szép kilátás a jövőre nézve, de a lassú ódon divatú mód, az ország egyik végétől a másikig jutni, a múltra visszatekintésre nézve szebb. A csőutazás soha sem fog sok anyagot szolgáltatni képekre s elbeszélésekre, oly üres lesz az mint a csodálkozásja, miglen a boldog, a postakocsi külső oldalán trónoló utazó, utazása alatt hajnaltól alkonyatig oly sok jelenetet látott elvonulni maga előtt az angol életből, oly sok tekintetet vetett úgy falun, mint városon az angol munkások sürgésébe, oly sok benyomást vett fel magába a földrőls égből, hogy elég anyagot gyűjthetett egy újkori Odyssée epizódjaihoz. Tegyük fel például, hogy útja az ország középpontján fekvő síkságon vezette át, melynek egyik vége az Avon, a másik pedig a Trent által öntöztetik. Ha a reggeli nap a réteket, — melyeknek hosszú lombdús fűzfa-sorai a viz futását követik,— megezüstözé sugaraival, vagy pedig a parasztházak mellett felhalmozott buja buzaasztagokat aranyozá meg, látta a duzzadó tölgyet teheneket legelőjükről a reggeli fejésre hajtani. Talán a pásztor a tanyabeli főszolga volt, aki hajtá azokat, s kit nagy juhászkutyája követett gondatlan, lassú léptekkel. A pásztor lassan oldalogva járt, legelő állataihoz alkalmazva lépteit s midőn kitért, mintegy önkénytelenül, és nyájához rövid jelt intézett, tekintete, mely rendesen a földhöz közel álló dolgokon szokott pihenni, némi nehézséggel emelkedett fel a kocsisig. A posta- vagy gyorskocsi előtte a dolgok ama titok teljes távoli spharájához tartozott, melyet „kormánynak“ hivnak, s ami bármit kelljen is jelentenie, oly kevéssé tartozott rá, mint a legtávolabb ködfolt, vagy pedig a déli égöv csillagképei. Az ő naprendszere a község volt s az ellés idejének véletlenségei és gazdájának hangulata képezték részére a viharok régióját. Kenyerét s szalonnáját bicskájával vágta, s nem ismert más boszuságot, mint a koldusmunkásokat, rósz aratást s a birkabetegséget. Nemsokára elhagyta a postakocsi teheneivel együtt, s a parasztházat, orgonával szegélyzett tavával, roszul müveit zöldséges kertjével s hegyesre vágott tuxusfalugosával együtt. De mindenütt sürü bokrok húzódtak végig szép vadságukban földeken, szegélyzők körül a füves legelőket mogyoró cserjékkel vagy árnyékolák be a búzaföldek széleit szeder-bokrokkal. Itt cseregalagonyavirágtól fénylettek, amott halvány piros vadrózsáktól pezsegtek, itt már fiuk bujkáltak, köztük mogyorót keresve, amott a bőven található vaczkort szedték. E bokrok a nem eladó szépség eme vendégszerető lakhelyének látása megérdemlő az utazást, — a tolna bíborvörös virága s rubinszin bogyóival; a vad indák, melyek felkúsznak, s egy nagy halványzöld szív s fehér kehely függönynyé terjednek szét; a gyötény finom csövű virágaival, melyek gyöngéd illatukban még finomabb s mélyebb bájt rejtenek, mint szépséget. Még télen is mutaták a bokrok vörös bogyóikat, s a rajtuk maradt barna leveleket, melyeken a dér gyöngyei csillogtak a napfényben. E bokrok épen oly magasak voltak, mint a szántóföldi utón elszórt vagy falucskát képező kunyhói a munkásoknak, melyeknek kis piszkos ablakai miként fájós szemek nem beszéltek máról, mint a bensőjükben uralkodó sötétségről. A bakon ülő utazó, a ki egyike mellett a falucskáknak elrobogott, csaknem födeleit látta e házikóknak. Legtöbb esetben, félre fekve, s csupán azon darabka földre, melyet födött s a felette lévő darabka égre szorítva, háttal volt az országuthoz, a templomtól messzi szántóföldek, s hosszú utak által elválasztva, távol minden közlekedéstől a külvilággal, kivéve kóborlókkal. Ha némely helyen mégis kifelé volt építve az útra a házikó, úgy lehete látni, hogy piszkos volt ez , de a piszok protestáns piszok volt, az esetben vakmerő, pálinkaszagu kóborlók protestáns kószálók voltak. Itt nem volt közelében semmi babonajel, feszület vagy szent kép, mely valamely tévútra vezetett isteni tiszteletről tanúskodott volna, a lakosok többnyire annyira mentek voltak a babonától, hogy kevesebbet féltek a paptól, mint a munkafelügyelőtől. A protestantismus kinövéseitől az olvasni nem tudás, s a veszélytől, hogy a diesentarismus pionierjai legyenek a szövőszékek a szénbányák nem létezése által, mentettek meg. Biztosan lépdeltek a közönyösség arany középútján s az adó ivekre egy nagy fekete kereszttel jegyezhették volna be magukat, mint az angol egyház tagjai. De csinos, tiszta, vidám falak is voltak, termetes, de azért csinos lelkészlakkal s szürke templommal. Ott vidoran hangzott a kovács kalapácsa az ülőn, miglen a terhesszekér elé fogott lovak türelmesen vártak a kovácsműhely előtt; ott ült a kosárfonó a napfényben, fűzfa veszőjeit hámozva; amott az utolsó ecsetvonást tette a kerékgyártó egy kék-veres kerekű kocsira; itt ott világos, fényes ablaku házacskák voltak, melyekben virágzó bazsalikomok és violák álltak cserépben. Előttük kis kertecskék sárga viola és sötét amaránttal, a kutnál csinos asszonyok csebrekkel, s az iskolába vezető utón őgyelgő kis brittek, kezeiket rézgombos bőrnadrág zsebeikbe dugva, márványaikat csörgették; körül mindenütt dús márga talaj volt, nagy búza asztagok vevék körül a házakat, mert a gonoszul kigondolt osztaggyújtogatók még nem hatottak idáig. A parasztudvarok gazdag ősbérlőké, vagy mégis olyanoké voltak, kiknek hosszú időre szólott szerződéseik elég vagyonosak arra, búzájukat addig megtartsák, míg annak ára felmegy. Néhány rendesen találkozott a postakocsi útjában, midőn jól tartott lovon kényelmesen lovagoltak, vagy pedig olajszinti egy fogatot hajtottak, és távolabb fekvő gazdaságok vagy a legközelebbi városka felé haladtak. Lenézőleg tekintettek a postakocsira, mint egy oly emberek számára való járműre, kik nem dicsekedhetnek saját fogatokkal, vagy olyanoknak valóra, kik Londonba vagy hasonló messze lévő helyekre utaznak, s üzletet folytatók kevéssé tiszteletreméltó részéhez tartoznak a nemzetnek. A bakon ülő utas nemsokára látta, hogy ez a jómódú optimisták vidéke, kik erősen meg vannak győződve arról, hogy Anglia a legjobb ország, s hogy ha volnának oly dolgok, mik az ő vizsgálódásukat kikerülték, e dolgok nem is érdemlik meg a vizsgálódást — tiszta kis gyárnélküli mezővárosok, kövér egyházi járadék, aristokratikus papság és csekély szegény-adó vidéke volt ez. De az utazás folytatásával ismét megváltozott a jelenet, az ország elkezdett a szénbányák által feketélleni s a szövőszékek zörgése, a falakból s a házaspártokból kihallatszott; itt hatalmas férfi alakok voltak, kik a bányában megszokott guggoló helyzetek miatt, kifelé hajlott térdekkel lépdelve, hazafelé mentek, hogy befeketedett flanelingjükben fáradtan ágyukra dobják magukat s a napot átaludják, hogy aztán felkeljenek, s nagy fizetésüknek nagy részét társaikkal megigyák; amott bálvány, gondterhes arczú kézitakácsok, férfiak és nők, kik ki voltak merülve az éjjeli munkától, melyhez folyamodniok kellett, hogy alig szerdán megkezdett heti munkájukat bevégezzék. Mindenütt piszkos lakások s ronda gyermekek, mert a gyönge anyáknak a szövőszékre kellett erejüket fordítani, ezek talán jámbor dissenter nők voltak, kik megadással viselték el az életet és azon hitben éltek, hogy üdvözülésük lényegesen pradestinálva van, nem a tisztaságtól feltételes. A dissenter-kápolnának csúcsai képezék itt a vallási gyülhely látható jeleit, mely a legkisebb falukban is ellensúlyozta a sörházat; de ha alkalomszerűleg egy pár vén sárkány mutatkozik, kik kölcsönösen egymás haját kitépték, úgy biztosan lehetett következtetni, hogy ezek, habár nem a főegyháztól nyerték is a szentségeket, épen oly kevéssé bocsátkoztak schismatikus vitákba, s mentek maradtak a felekezetesség tévelygéseitől. A gyári város légköre, mely elsötétité a napokat , vörösre festé lángja által az éjjeli eget, az egész környező földön elterült s lázas nyugtalansággal hatotta azt át. (Folyt. köv.) Angolból ford. Dominkovics Mária. Kihirdettelek s kihirdetés végett a főrendiházhoz átvitetnek. Az ülés vége 12 óra 30 perczkor. * A főrendiház ülése deczember 31-én. Elnök: Majláth György. Jegyzők: Nyáry és Prónai bárók. A kormány részéről jelen van Wenkheim báró miniszter. Az ülés délután egy órakor veszi kezdetét. Beöthy Algernon, a képviselőház jegyzője áthozza a képviselőházban kihirdetett törvényczikkeket. A főrendiházban is kihirdettetnek s levéltárba tétetnek. Haynald Lajos érsek az új év alkalmából a ház szerencse-kivonatát fejezi ki az elnöknek. Az ülés vége 1 óra 30 perczkor. KÜLFÖLD. December 31-én. Franczia köztársaság. A franczia politika kissé bevonta ultramontán csigaszarvait, nagy keserűségére azoknak, kik már holmi keresztes háború megindításáról kezdtek álmodozni, s franczia seregeket láttak képzeletükben a vatikáni fogoly megszabadítására Róma felé nyomulni. A futtatót már du Temple interpellálnának elnapolásában kezdte megérezni az ultramontánok csapongó fantáziája azóta a kultuszminiszter körirata is megjelent s még jobban lehűti a nekivadult püspöki szellemet. Ezt a köriratot a német kormány remonstratiója folytán, volt kénytelen a cultuszminiszter kibocsátani s legalább ennyi elégtételt szolgáltatni ama szidalmakért, melyekkel a franczia püspökök a német szomszédot elhalmozzák. A körlevél mindamellett igen alázatos hangon beszél püspök uralmékkal, s különösen arra kéri őket, hogy a külpolitikát csak az illemszabta határok között érintsék. A német kormány valószínűleg ennyivel is meg fog elégedni s a rakonczátlankodó főpapok miatt kár is volna nagyobb feneket keríteni a dolognak s nemzetközi viszály magvává srófolni fel a balgatagság eruptióit. Németország. A császár jóváhagyta a tartomány rendezésről szóló törvényjavaslatot, még pedig ugyanaz napon, melyen halála hírét költötték. Az önkormányzat felé egy újabb lépést képvisel e javaslat, s logicai következménye az egy évvel ezelőtt meghozott, de életbe csak nem rég léptetett megyerendezési törvénynek. A javaslat már a képviselőház elnökségénél van, s az országgyűlés összeülésekor azonnal ki fog osztatni a képviselőknek , valószínűleg mindjárt a polgári házasságról szóló javaslat letárgyalása után napirendre kerül. A császár egészségi állapotáról megnyugtató bulletineket ad ki a „Staats Anzeiger“, de a közönség már egyszer nagyon benne van a pessimistikus hangulatban s megnyugtatása nem könnyű feladat. — A franczia püspökök esztelen hadakozása a német egyházpolitika ellen, érlelni kezdi német kormány körökben az egyházmegyék arrondírozásának eszméjét. Vannak ugyanis határszéli egyházközségek, melyek idegen állam területén székelő püspökök alá tartoznak, és viszont idegen állam egyházközségei tartoznak porosz püspökök alá. Ezeket akarják átcserélni úgy a franczia határszélen, mint az osztrákon. A német kormány. hi szerint nem sokára diplomácziai érintkezésbe lép ez iránt az illető államokkal, kérdés azonban, vájjon lesz-e sikere, lévén a dologba a pápának is beleszólása, ettől pedig ugyancsak kevés előzékenységet várhatnak a német érdekek. Spanyolország. A kortes elnöke mára, decz. 31- ikére hívta össze a képviselőket, s Castelár minden erélyét arra összpontosítja, hogy az összegyűlt cortesnek minél hamarább bemutathassa kormányzatának eredményéül Cartagena bevételét. Pár héttel ezelőtt még a karlista lázadás elfojtásának fényében reménytette ez eredményt felmutathatni. Mariones hadműveleteinek váratlan megakasztása tönkre tette ez alapos reményt, sőt némileg alaptalannak tünteti fel utólagosan, s úgy látszik azon meggyőződésre juttató nemcsak Marionest, de Castelázt is, hogy ezen a téren csak nagyobb haderővel , tervszerűbb hadjárat által vívhatók ki, maradandóbb hatású eredmények. A karlisták ellen valószínűleg csak akkor fogják újból felvenni az operatiok megszakadt fonalát, ha a kormány hadserege 20,000-re completálva a minden szükséges hadiszerekkel felszerelve lesz. . hivatalos lapból. Személyem körüli magyar minier- mnist terjesztése folytán Tacevic Márk, a Verőcze törvényszék elnökének, a törvénykezés terén érdemei elismeréséül a III. osztálya vaskoronaré dett dijmentesen adományozom. Kelt Gödöllőn 1873. évi decz. hó 2- án Ferencz József, s. k. Br. Wenckheim Béla,6®0£tatási miniszter a vezetése alatti minisztérium .,im„«v«.ésréhez » unszt Lajos ottani számtisztet szám♦anirsossá • D . á n szk » Antal ottani számtisztet kiadóvá tanácsossá .L. LüBke Ferenci, Воncz Lajos, Szen^'^sV István.’ Keleti Mátyás, Perleberg Vilmos, Мне h^mа Ver Ferencz és Bukovszky János ottani tintulvn számtiszteket I. osztályú számtisztekké. г . adallios belügyminisztériumi, Schatz Róbert, W i 1-1°Л i“ .‘ rв • i" i. I I., Király, Juzita Miklós, Tomcsinyi Lajos kebelbeli és Szilágyi Gyula igazságügyminisztériumi számtiszteket és Kalina Ernő gyógyszerészt II. oszt. számtisztekké; Pesche Jenő lottóhivatali segédtisztet, Gröger Ferencz és Szabó Dávid keb. ösztöndíjas gyakornokokat III. számtisztekké, végre Albert Lajost és Fax Kornélt ösztöndíjas gyakornokokká nevezte ki. A közoktatási miniszter Liber Józsefet bars-hontvármegyei II. tanfelügyelővé ideiglenes minőségben nevezte ki. A közoktatási miniszter a maros-csucs-koppándi állami elemi népiskolához Szabó Gyula tanítójelöltet egyelőre ideiglenes minőségben tanítóvá nevezte ki Az igazságügyminiszter a pesti kir. törvényszékhez aljegyzőkké: Ludvig János és Hamm Gusztáv ottani joggyakornokokat, Szántó Károly postahivatali járulnokot a radnai járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki, és Lamberg Imre kir. alügyészt a nagyváradi kir. ügyészségtől a temesvári ügyészséghez helyezte át. A maradvány- és irtvány-földeknek megválthatása czéljából a kir. igazságügyminiszter, az 1871. 53. t. sz. 95. és ugyanazon évi 54. t. ez. 10. §§-ban nyert felhatalmazás alapján, a szeniczi kir. törvényszékhez jogbiztosul, az ugyanez állásáról lemondott Schubert István helyébe Porenhágy Jenő szottinai lakost nevezte ki. A maradvány- és irtvány-földeknek megválthatása czéljából, az 1871. 53. t. ez. 95 § és ugyanazon éri 54. t. ez. 10. §-ban nyert felhatalmazás alapján, a kir. igazságügyminiszter a nagyszombati kir. törvényszékhez jogbiztosul, az ugyanez állásáról lemondott Prileszky Antal helyében г a th . Ferencz ügyvédet, nagyszombati lakost nevezte ki. HÍREK. — Deczember 31. — — A dunapataji kerületben Vidats helyére Szederkényi Nándort, a szélsőbal jelöltjét választották meg képviselőnek, szavazattöbbséggel. A szavazás 41 óra hosszat tartott, s ma hajnalban ért véget. Szederkény 1285, Földváry Gábor pedig 939 szavazatot kapott. — Udvari hírek. A királyi család a január hó nagy részét még a fővárosban tölti. A királyné innen nehány napra Bécsbe megy, aztán pedig Münchenbe, Gizella főherczegnő látogatására. — Az emlékérembő 1, melyet ő felsége rendeletére az uralkodói jubileum alkalmából vernek azon katonák számára, kik az ő felsége uralkodása alatti hadjáratokban részt vettek, azok is részesülendnek, kik mint honvédek küzdöttek a magyar szabadságharczban, de előbb a hadseregben szolgáltak, s mint ilyenek az olaszországi hadakozásnak is részesei valának. Trefort közoktatásügyi miniszter fölkérte Zichy Edmund grófot, mint a Thurzóféle uradalmak főgondnokát, hogy az árvavárban őrzött Thurzó-féle családi levéltárban levő számos közérdekű okmányt nyomassa ki az uradalom költségén. Bizonyos, hogy a nemes grófnál lesz is hatása e kérelemnek, nem úgy mint a főpapságnál ama fölhívásnak, hogy vásárolnának festményeket magyar művészektől. A közlemény rendezésének és kiadásának költségeiből az egyes érdekelt uradalmi közbirtokosokra háromló részlet, azoknak alig fog érezhetőleg terhükre válni. — Gr. Zichy kereek, miniszter úr kedden, csütörtökön és szombaton a kereskedelmi minisztériumban (Mária Valéria utcza) hétfőn, szerdán és pénteken pedig a közlekedésügyi minisztériumban (tükör utcza) fogad 3—4 óra között. — Születések és halálozások. A pestvárosi statistikai hivatal kimutatása szerint a lefolyt héten (decz. 21—27) élve született 216 gyermek, elhalt 165 személy; a születések tehát 51 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élve szülöttek közt volt 154 törvényes, 62 törvénytelen; nemre nézve 116 fiú, 100 leány. Halva született 10 gyermek. A halottak közt volt 99 férfi, 66 nő, egy éven aluli gyermek 42. A halált okozta tüdőbaj 45 esetben, hagymáz 8, himlő 9, rángás 6, bélhurut 5, veleszületett gyöngeség 4, és vörheny 14 esetben. Az egyetem köréből a „Ref.“ következőkről értesül: Toldy Ferencz egyetemi könyvtárnok lemondott, s helyébe az egyetemi tanács Horváth Árpád tanárt ajánlja. A könyvtár az uj rendszernek megfelelőleg egészen át fog szerveztetni s nevezetes uj vételekkel fog gyarapittatni. A régi egyetemi könyvtárépületbe befalazott kőfaragvány-régiségek pedig áttétetnek a nemzeti múzeumba. Az egyetem és a nagyszombati papnövelde között 1723 óta folyamatban levő, a hontmegyei bozóki uradalomra vonatkozó pör is tegnapelőtt Esztergomban egyesség utján kiegyenlittetett. Vonatkozik e pör mintegy 6000 hold erdő s 16 helység úrbériségére, mely vagyont eddig is a papnövelde bírta, de az egyetemnek évi 7404 váltóforint haszonbért fizetett. A peregyesség szerint az egyetem alapja kap 117,500 frt névértékű úrbéri kötvényt, a nagyszombati papnöveldéé marad az erdő és 52,000 frt úrbéri kötvény. Végül megjegyezzük, hogy Trefort miniszter rendeletet bocsátott ki, miszerint ezentúl a zsidó jogtudorok is letehessék a kánonjogi vizsgát s viselhessék a juris utriusque doctor czimet, mely grádust nemcsak a jövőben szigorlatot tevő, de a már graduált zsidóhitű jogtudorok is pótlólag megszerezhetik. Az orvos-sebészi clinika felállítására vonatkozó törvényjavaslat elkészült s a min. tanács helybenhagyását is kinyerte. A clinika az üllői uton levő egyetemi telkeken fog felállíttatni, s mint halljuk, 400.000 frtba kerül. Ez összeg az egyetemi vagy a tanulmányi alapból vétetik kölcsön. — A Kisfaludy-társaság január 2-án pénteken tartja havi ülését. Felolvasásai a következők lesznek, de tudvalevőleg összevissza is boncolható az egész sorozat: Gyulai Pál egy rövid beszélyt olvas föl Tolnai Lajostól. — Greguss Ágost pedig Szász Károlytól: „Az aesopi mese elméletét,“ és Csaknyaitól „Börtön-Rendszer“ czimfi satyrát. Kívánjuk, hogy az ujév hozzon e társaságba is valami újat. Ha egyebet nem, hát egy kis tartalmasságot üléseire. — A pozsonyi régi főtemplom stylszerü helyreállítására a király a vallásalapból 10,000 frtnyi segélyt engedélyezett. — A „Központi ellenzéki kör“ választmánya a jövő 1874. évi január hó 3-dik napján, szombaton, este ma 7 órakor ülést tart. — Kemény hidegek álltak be ismét, s ma már erősen zajlott újra a Duna. — A fekete-sárga lobogó ritkábban fog lengeni a várpalota és Gellérthegy fölött. A király ugyanis meghagyta, hogy e lobogókat csak ünnepélyes alkalmakkor vonják föl. Eddig mindig ott volt, ha az uralkodó köztünk időzött. A zászlókat tegnap már be is vonták. — Regényes költeményeket olvasunk az elnyomáson eltűnt Kummer János sikkasztó felől, ki az állami kasszából egy csomó értékpapírral elpárolgott. A ragadozó New Yorkban szállt meg, hol egy magyar könykölő legény egyszer csak olvassa az ottani lapokban, hogy Molnár Alajos név alatt érkezett meg valaki. Kétségkívül földi! — gondolta magában, s elment, a szállodába. Ott csakugyan föltalálta Molnárt, aki azonban tagadta, hogy tudna magyarul. De a szives honfitárs fölajánlta szolgálatkészségét, s a viszontlátás szavával távozott el. Erre Kümmert elővette a kisbiró. A honfitárssal való találkozás megrendítő hatással volt rá, stb. Azt is gondolta, hogy már nyomában vannak. Agyonlőtte tehát magát. Az ellopott pénzből egyik értesülés szerint találtak nála 50,000 frtot, másik forrás szerint 9000 frtot. A nemezis alakjában megjelent honfitárs állítólag egy Pollák nevű ur volt, ki azóta haza jött, s itthon hallván Kummer sikkasztása felől, meg arról, hogy Molnár név alatt iramodott világgá, puszta kíváncsiságból megfizette a szárazföldi és tenger alatti távírdáért a 2—300 frtot s hirt veretett onnan magának másik 2—300 frtért. A hir pedig az volt, hogy az a Molnár agyonlőtte magát. Szóval Kummer uram felől olyan hirek érkeztek, melyek nagyon is rászorulnak a megerősítésre. — A földrajzi társulat tegnapi ülésében Sámi László ismertette Tinne Alexandra hollandi utazónő afrikai utazását, és 1868-ban a fuerellek földjén történt legyilkolását. Déchy Mór pedig Fedcsenko Alexis középázsiai orosz utazóról szólt, ki a veszedelmes sivatagokat szerencsésen megjárta, de a svájczi Monte-Blancon elveszte életét, egy hózivatarban. — Vámbéry magyar egyetemi tanár a világ előtt tudatja a berlini „Nordd. Alig Zigban,“ hogy ő a kelet-ázsiai viszonyok megítélésében nézetét megváltoztatta s most az orosz táborba ment volna át. Vámbéry azt mondja, hogy hirlapilag mindig a mellett küzdött, hogy a nyugati cultura áldását nem az ошга, hanem az angol fegyverek vigyék el Közép-Ázsia barbár turkomán törzsei közé. De minthogy Anglia e tekintetben évek óta semmit sem tesz, Oroszországé jön a polgárosító szerep, s mindenesetre jobb, ha e vidékek orosz hatalom alá kerülnek, mint hogy az eddigi barbár állapotban maradjanak. — „Magyar igazságügy“ czim alatt havi folyóiratot indit meg dr. Löw Tóbiás, kir. főügyészi helyettes. Fősulyt arra fektet, hogy a jogeseteket s átalában a törvénykezést kritikai szellemben is ismertesse. Megjelenik minden hó végén 3—4 ívnyi füzetekben, s előfizetési ára egész évre 8 frt, félévre 4 frt, mely összegek Zilahi Sámuel könyvkereskedésébe (váczi utcza 9. sz.) czimezendők. Az első szám január 25-én jelenik meg. — Színházi hírek. A nemzeti színházban tegnap „Ernani“-ban, Nagyné Benza Ida asszony helyett Kocsis Irma k. a. énekelt. Az előadáson jelen volt Albrecht főherczeg is. — Eöry Gusztávot ismét szerződtették egy évre. Ezt az eljárást inkább értjük, mint mikor felmondtak neki, mert tehetséges, értelmes és használható, színész, kinek inkább helye van a nemzeti színháznál mint egy némely másoknak, kiket nagy reménységek fejében szerződtettek oly szerepkörre, melyekre tökéletesen képtelenek, s a mikhez sajditnak, van nálok jobb. — A rejtélyes 10,000 frt, mely a nemzeti színház formája alatt volt betéve a takarékpénztárnál, de a nemzeti színháznál semmi nyoma sem volt, a nemessé lett Schey Fülöp letéteménye volt, s a belügyminiszter tette be, mint oly összeget, melyet a színház vízvezetékére akartak fordítani, de időközben más czélra vették ki. Jelenleg a színházi segélyegylet kuszáti számadásait is vizsgálgatják, s igyekeznek összeegyeztetni a numerusokat nyugtákkal és pénztári állapottal. — Az aradi lap szerint Némethi Irma kisasszonyt a nemzeti színházhoz szerződtették. — A természettudományi társulat 1874 január 2-án, pénteken este 6 órakor a vegytani intézetben (országút 42.) természettudományi estélyt tart, melyre a közönség meghivatik. Ez alkalommal Kohn Gyula fogja kísérletekkel egybekapcsolt előadását folytatni a hang színezetéről és Szabó József a bécsi világtárlat drágaköveiről tart előadást mutatványokkal. — Szapora áldás. Kisikatoson (Csanádmegye) egy özvegy asszony, kinek férje nem rég a cholera áldozata lett, s utána öt árva maradt, pár nap előtt szerencsésen három ép és egészséges fiú gyermeket szült, kiket Gáspár, Menyhért és Boldizsár névre kereszteltek. — A budapesti honvédegylet közgyűlése január 4-én lesz d. e. 10 órakor a megyeház nagy termében. — Halálozások. Gyorokon, Arad mellett decz. 29-én egy közbecsülésben élt derék polgár. Varga István hunyt el 67 éves korában, kinek halálát soktagu család és számos ismerős fájlalja. — Egy gyászlap Nagybányáról Béresés Lajosné, szül. Péchy Mária asszonynak decz. 23-án 50 éves korában történt halálát tudatja. — Hangverseny. Arnstein Szidónia zongoraművésznő, január 9-én este fél 8 órakor a Hungária szálloda termében, a nőképző egylet javára hangversenyt ad. A zongoraművésznőn kívül, ki Mendelsohntól, Liszttől és Vieuxtempstól fog egyes zeneműveket előadni, még Tannerné Szabó Rózsa asszony, a nemzeti színház tagja is közreműködik. A jó hangú énekesnő a „Romance“-ot énekli Mignonból és magyar dalokat Lendvay Ábrányitól. A zongorakíséretet Erkel Sándor vállalta el. Helyárak: körszék 3 frt, számozott szék 2 frt, bemenet 1 frt. Jegyek kaphatók Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében. — Uj zeneművek. Táborszky és Porseh kiadásában megjelentek: Krach előtt és után. Polka française, zongorára Angyal A.-tól. Ára 50 kr. — Wenzel polka, zongorára Schindler Józseftől, ára 50 kr.- Az országos középtanodai tanáregylet január 3-án (szombaton) esti 5 órakor a városi főreáltanoda első osztályú termében tartandó összes szakosztályi ülésén a tanácskozás főtárgyát a középtanodai törvényjavaslathoz tartozó tanterv képezi. Törvényszéki csarnok. (Egy katona-szabadító, kiről sokszor volt szó a lapokban.) Öt vagy hat év óta több falusi embert, kiknek fiai a katonaságnál szolgálnak, meglepő vakmerő módon sarczolta egy helybeli szédelgő. Mestersége abból állt, hogy az illetőknek levelet irt Pestről a katonafiú nevében, hogy immár kiszabadulhat a katonaságtól örök időkre, ha az édesapa nem sajnálja azt a száz és egynéhány forintot, mit a kiváltásért fizetni kell. Az örömben úszó apák lépre mentek, Pestre jöttek és itt pénzüktől geniális módon megfosztattak. Az első rászedett Havi-Horváth Sándor felső nyéki (Tolna m.) gazda volt. 1867-ben levelet kapott fiától (ki mellesleg mondva akkortájban Triestben volt ezredénél) Pestről, melyben a fia értésül adja, hogy baleset érte, eltört a jobb karja s most végkép elbocsátják őt, ha apja 170 frt váltságdíjt fizet. Jöjjön az apa ezen meg azon napon Pestre a muzeum épület mögé s várja ott; ő a fia bizonyosan ott lesz. Havi-Horváth 170 frtot kölcsönzött s feljött a fővárosba. A muzeum mögött nem kelle sokáig várakoznia. Csakhamar urjasan öltözött ember lépett hozzá, ki tudta tőle, kicsoda és hova való, azután igen bizalmasan kezdett vele beszélgetni. Elmondta, hogy fia neki jó barátja, kenyeres pajtása, és hogy az imént találkozott vele. Nagyon sajnálja, hogy szavát nem tarthatja, nem jöhet most a múzeumhoz, mert a tiszt urakkal kelle mennie vadászatra küldi azonban ezen levelet, mely közelebbi utasítást tartalmaz. A levélben az állt, mit a csaló szóval elmondott, s végül az, hogy menjen az apa Budára a várlaktanya elé s várja ott fiát, mert délután 2 órakor haza fog jönni a tiszt urakkal a vadászatról. Az apa megkérdezte még fiának jóbarátjától, merre visz az út a várlaktanyához, azután oda sietett. Ott sem kellett soká várnia. Csakhamar egy másik „úr“ szólította meg őt, az első nyájas szavak után ezt mondta, hogy ő az ezredorvos, hogy ismeri a fiút, derék gyerek, megérdemli, hogy superarbitrálják és haza bocsássák. Végre a pénzre is rákerült a szó. Havi - Horváth megképeztetvén, azt felelte, hogy elhozta a kívánt összeget. Az ismeretlen, akinél bélczegebb s elegánsabb úriembert Havi-Horváth, mint maga mondja, életében nem látott, erre azzal állt elő, hogy a pénzt nem lehet oly nyíltan az illető orvosnak kézbesíteni, a pénznek borítékban kell bepecsételve lennie. Bevezette őt egy korcsmába s ott saját szeme előtt borítékba tette a 170 frtot (Havi-Horváth szentül hitte, hogy a pénz a borítékban van) bepecsételte és átadta neki, Havi-Horváthnak. Még azon jó tanácsosat is szolgált, hogy a felülvizsgálatnál kérdezze meg csak fiát, melyik orvos urnak kell a pénzt adni, az meg fogja majd mondani, mert tudja. Végül azon ürügy alatt, hogy most ebédre megy s nemsokára visszajön a felülvizsgálathoz, hol mint ezredorvosnak jelen kell lennie, búcsút