Ellenőr, 1874. február (6. évfolyam, 32-58. szám)
1874-02-04 / 34. szám
kívánságát, hogy a megállapított új szabályozási vonal megtartása által ezen útnak egyenes iránya szembeszökő törést szenvedne. A fővárosi közmunkák tanácsa nem bírván a középítési bizottság ezen nézetével megbarátkozni, ragaszkodik továbbra is a megállapított új szabályozási vonal megtartásához, mégpedig a következő okoknál fogva: 1- szer mert habár igaz, hogy a megtartani kívánt szabályozási vonal egy kis törést idéz elő, ez azonban magában véve oly csekély, miszerint az az új épületnél tervezett 2, 2, láb szélességű rizalitok által annyira eltakartatik, hogy azt szabad szemmel észre sem lehet venni. 2- szor mert a levágás itt csaknem minden költség nélkül eszközölhető, s már biztonsági szempontból is okvetlenül és annyival is inkább szükséges, miután a fővárosnak alig van egy pontja, mely a színház közelségénél és négy oldalról összefolyó fő közlekedési utak keresztezésénél fogva, nagyobb és inkább veszélyeztetett — forgalommal bírna — szükséges tehát, hogy a négy sarokponton négy lámpa oszlop állíttassák fel, mi csak úgy lesz lehetséges, ha a járda kellő szélességgel biránd. 3- szor az átellenes járda 3 és 3 láb szélességgel bir, a színház oldalán levő járdát tehát, hol a forgalom legalább tizszer oly sürít 13 láb 6 hüvelyknyi keskenységre — s illetőleg a tervezett 2 lábnyi rizalitok és a tervezett fasor által elfoglalt terület leszámításával, majdnem 1 ölre, megszorítani, talán ép oly kevéssé volna a szépségi, mint biztonsági tekinteteknél fogva megengedhető. Felkérni rendeltetett annál fogva a fővárosi hatóság, miszerint a jelen szabályozási vonalat, amely az e helyütt létesített boulevardirozási munkálatok keresztül vitelénél is alapul szolgált, továbbra is a maga épségében tartani szíveskedjék Höcker Henriknek a váczi utoa 3. 4. 5. sz. alatt, Molnár András, Radocsay Ferencz és érdektársainak, a józsefvárosi statio utcza 544. sz. a. — Albecker Lipótnak, a budai spanyol réten 9326. sz. a. — Heidrich Katalinnak a budai orbánhegy 7374—7379. szám alatt — végre Hartl Mátyás és érdektársainak a kőbányai óhegyen 409. szám alatti telküknek felosztása irántikérelmük helyben hagyatott. Következő építési engedélyek kiadhatók: Mály Ignácznak, a soroksári utczában IX. kerületben 249. sz. a. 1. emeletes ház építésre. Unführer Ferencznek a németvölgyi 1043. szám alatt telken I. kerület egy földszinti lakház építésre. Pray Alajosnak, a promontori utca 22. szám a. egy 6 ló erejű gőzgép felállítására, végre Sárkány Józsefnek a dunasoron 6. szám a. V. kerületben, egy harmadik emelet felépítésére, és házának kijavítására. A jegyzőkönyv hitelesítésére Tavaszi és Hofhauser tanácstag urak küldettek ki. KÜLFÖLD. február 3-án. Angolország. Az első képviselőválasztások január 30-ikán estek meg. A megválasztott képviselők közül öten a liberális s heten a conservativ párthoz tartoznak s mindnyájan már a múlt parlamentnek is tagjai voltak. Ugyan aznap igen sok helyütt megtörtént a képviselő jelölés s máig alig van kerület az országban, hol a pártok már bevallott jelöltek közül ne csoportosultak volna. Sok képviselőválasztás van e hét folyamára kitűzve, s a főütközet eredményével nem sokára tisztában lesz az ország. Franczia köztársaság. A versaillesi kabinet kincshelyzete igen visszatükröződik a félhivatalos „Francais“ hasábjain. Mai lapunkban közölt inspirált jegyzéke a republikánus kedélyek megnyugtatására van szánva; de rögtön rá siet a royalista aspiratióknak is megvinni tömjénét s bizalmas tanácsképen következőket mond el a legitimista duzzogóknak: „Az által, hogy minden nap proclamáljuk, nem fogjuk megalapítani a monarchiát. Megalapíthatni csak az fogja, ha elhárítjuk útjából az akadályokat, melyek — tudja mindenki — nem az assembléeban gyökereznek.“ — „Természetesen — mondja alább — szabad hinni, hogy hét évi conservatív kormányzás útján eljuthatunk a monarchiáig, de csupán egy feltétel alatt, s ez az, hogy a monarchisták legálisan fenntartsák ez általuk alapított kormányzatot.“ Valóságos kin lehet, így lavírozni napról-napra a pártok hullámai között, kecsegtetve azt, biztatva ezt, csakhogy egyikkel se kelljen végkép szakítani. Egyébiránt igen valószínű, hogy a „Fransais“-nak ezen legutóbbi jó tanácsa tolmácsolja a kormány valódi nézeteit. Ez egészen összhangban van eddigi irányával. Előbb megpuhítani, elnyomni a közvéleményt a marsallatus conservativ eszközeivel, s aztán vallani szint a monarchia mellett, egyelőre pedig rejtegetni, amennyire lehet a királyság féltett színeit, nehogy végkép elkopjanak. Brogliehoz tökéletesen méltó politika ez, s valószínű, hogy helyességéről a legitimisták is meg fognak lassanként győződni; ha ugyan nem élnek a gyanúperrel, hogy e hét éves érlelődésnek a gyümölcsét utóvégre sem ők fogják élvezni. Olaszország: Lamarmora tábornok táviratilag jelzett önvédelme, melyet az „Opinione“-ban tett közzé, előttünk fekszik egész terjedelmében — s főleg annak igazolására szorítkozik, hogy neki, Lamarmorának, nem volt része a magyar insurrectio tervében. Közli e végből a Usedom-féle jegyzéket — melyből könyvében egy passust kihagyott volt — csonkitatlanul, ahol előfordul ugyan, hogy ő — Lamarmora — a magyar emigratió egyik tagját Usedomhoz utasította; de Lamarmora tagadja, hogy ez annyit jelentene, mintha ő az insurrectió eszméjét pártolta volna. Mert ha úgy állt volna a dolog, akkor Bismarck nem panaszkodott volna rá Barralhoz intézett táviratában . . . hogy „szerette volna ha Lamarmora tábornok is elfogadta volna e tervet“ stb. , és Lamarmora nem válaszolta volna e panaszra még aznap, hogy Magyarországon majdnem semmi katonaság nem lévén, ha felkelésre hajlandó lenne, megtehetné. Ő tehát nem hitt e hajlandóságban. - Idéz még egyebet is könyvéből, s kijelenti, hogy az eredeti Usedome és Govone-féle sürgönyöket jegyző kezébe tette le, s ott kiki meggyőződhetik hitelességükről. A Gorone-féle jegyzék tudvalevőleg arra vonatkozik, hogy Bismarck hajlandó lett volna német terület átengedésével is biztosítani Poroszország számára az előnyöket. Nagyon érdekes lesz, amit majd e publicatióra Bismarck ad válaszul. Hogy nem marad adós, az kétségtelen, ha mindjárt a német-olasz viszonyok meglazulása lenne is a következmény. Németország. Két érdekes táviraton kívül egyéb hírt nem vettünk Németországból. Az egyik távirat Ledochovszky poseni érsek elfogatását jelenti, ami ma virradóra 3 órakor történt meg, s a poseni rendőrigazgató által hajtatott végre. Az érsek úr legújabb időben menekülési vágyakat kezdett érezni, s hire járt, hogy osztrák területen fog menhelyet keresni, úgy látszik e szándék ismerőse vitte rá a rendőrséget a kora hajnali látogatásra. Hír szerint azonnal oderai Frankfurtba szállították a foglyot valószínűleg, hogy poseni nyája zavargásra ne iditálhassák. — A másik távirat arról Magyar tudományos akadémia. (Február 3.) Ma az akadémiának első osztálya ülésezett, s Pulszky Ferencz elnökölt. Első felolvasó Szilády Áron volt, ki Szilágyi levelező tagtól mutatott be egy értekezést „Az állítólagos Rákóczi-codexről.“ Gr. Kemény Józsefnek, ki a történeti és irodalmi forrásokat fáradhatlanul gyűjtötte, gyűjteményéből Toldy Ferencz „Magyar irodalmi berek“ czíme alatt kiadott egy kötetet, melyben a gyűjtő Medgyesi könyvéből egy asztali vitatkozást idézett, amely vitatkozás Lorántffy Zsuzsánna fejedelemasszony előtt Medgyesi és pater Vásárhelyi Dániel között folyt állítólag 1639-ben. A vitatkozás bibliai tárgyak, különösen az úrvacsora hitágazata körül forgott s egy 176 esztendős bibliára hivatkozással s abból való idézéssel dőlt el. Toldy Ferencz ez adatot arra használta fel, hogy középkori biblia-forditásról s 1463-iki állítólagos Rákócziódexről szólott. Szilágyi István e német alaptalanságát bebizonyította. Nevezetesen Medgyesi könyve, melyből az adat merittetett, nem 1639 ben, hanem 1638-ban készült, bár megjelenési éve az előbbi esztendő lehetett, így természetesen a vita is akkor történt. Medgyesi a vitatkozásból pár szót is megőrzött és pedig latint. A 176 évet leszámítva, 1462 jő ki, s a latin szavakat betudva magyar fordításról szó sem lehet, már csak azért sem, mert Vásárhelyi jezsuita nem disputálhatott egyéb, mint a vulgáta alapján, s ellenfele sem győzhette le más bibliából, — ezek következtében a kérdéses biblia 1462 ben került ki a sajtó alól s valószínűleg a híres Faust-féle kiadás. Az állítólagos Rákóczi-codex tehát csak álom. Toldy Ferencz, akinek egy jelentéktelen tévedése igazíttatott e felolvasás által helyre, csak az értekezés végére érkezett. Mindazáltal jónak látta, mivel az ő neve és a Rákóczi-codex forgott szóban, hogy harczoljon az ellen, amit nem hallott, feledve, hogy az igazi tudomány nem abban fekszik, hogy valakinek minden áron igazsága legyen. Mindenki beismeri, hogy felszólalása czél és alaptalan, Pulszky Ferencz pedig mint elnök az értekezés pár sorával legott meg is cáfolta. Szilády Áron után az akadémiának egy fiatal vendége, dr. Ring Mihály tartott felolvasást „A Catull-codexekről, különös tekintettel a nemzeti múzeumnak Catull-codexére. Felolvasása száraz, de szorgalom gyümölcse volt. Adalékul a catullusi kézirattanhoz előadó nemzeti múzeumunk Catull-codexét (163 Quart. Lat) ismerteti. Hogy e codex hatási idejét, a Catull kéziratok történetében való szerepét s viszonyát a vele rokon családtagokhoz meghatározhassa, az összes kézirati készlet történetét és genealógiáját előrebocsátja. Az eddig ismert codexek közvetve egyetlenegy őskéziratra utalnak, mely a 7. vagy 8. században, hihetőleg Frencziaországban készült. Ezen archetypon négy közvetlen sarjadéka a veronai Rather codexe, a de Thoufére (párisi) töredék mintája, Benvenuto de Campesani codexe vagyis az úgynevezett Veronensis, végre a mostani Datanus régiebb mintája, — elveszett, úgy hogy csak ama Veronensis utódjai (az első család), a Datanus és egy vele rokon csoport (ezek a második családot teszik), maradtak fen. A Veronensis mely 1300 és 1323 közt Olaszországon merül föl s Catulit újra meghonosítja hazájában (Veronában), egész 1375-ig, a midőn először lemásoltatott, a humanistikai történetben lételének számos világosan kimutatható nyomait hagyta hátra; hires emberek, mint pastrengói Vilmos és Petrarca nevei vannak e kézirat történetéhez kötve. 1375-től kezdve a Veronensis többször másoltatott, míg nem sokára a feledség homályába — szintoly magyarázhatlan módon, amint belőle fölmerült, — visszahanyatlik. De e codex utódjainak mind nagy száma, mind szövegkritikai átlátszósága lehetővé teszi az elveszett kéziratnak majd minden részletben teljes újjáalkotását Anna Veronensis első másolatán a sz. germaini kéziraton kívül a reconstructiv kritika legjelentékenyebb támaszait azon csoportban leli, mely a Bononiensist, Laurentianust és Vaticanust foglalja magában ezekhez teljes egyenrangúsággal szegődik nemzeti múzeumunk codexe. Kéziratunk ezen genealógiai álláspontja által ki van jelölve szövegkritikai jelentősége is: a jelentőség csak másodrangú ugyan , mert codexünk legnagyobb részt csak hitelesíti ama Bononien- 8s-féle csoport olvasásait — de épen ezen csoportnak oly érdekes kritikai sajátságai vannak, hogy minden újabb, e sajátságokat hitelesítő tanúbizonyság szíves fogadtatásra talál. Vezérlő szempont e dologban, mint mondottuk, a Veronensis reconstruálása, mert ama Veronensis a jelen recensióknak alapját teszi. Más fordulatot venne az ügy, ha Ellis nézete ama második családfő korrangjáról általánosabb tetszéssel találkoznék. Itt az előadó áttért az érvekre, melyek codexünknek fölebb kijelölt genealógiai állása mellett tanúskodnak. Codexünk az ononiensis-féle csoport tagjaival együtt, (ezektől függetlenül,) egy közös kútfőből (x-ből) eredt, mely kútfő a Veronensissel közvetlen függési viszonyban van. Azon időben, melyben codexünk x-ből másoltatott-----ez csak jóval 1411 után történhetett, ds szövege tudós humanisták által, egy második családbeli példány használása mellett, már meglehetős terjedelemben volt javítva. Záradékul előadó példa által mutatja ki, miszerint codexünknek a Bononiensis-féle csoport sajátságait hitelesítő tanúsága által érdekes eredményekre vezettetünk. A mi codextinfeben is, mint a Bononiensis-féle csoportban, megvan a 24—62 költemények ferde elhelyezése; e helycsere tehát x-ben is megvolt. Szem előtt tartván azt, hogy x közvetlenül a Veronensisből folyt, ama hibás elhelyezést igy magyarázhatjuk ki: azon időben, midőn a Veronensisből másoltatott, az utóbbi már meglehetősen rongált állapotban volt; az egyes levelek már nagyon lazán függhettek össze. Esetleg ki is hullott azon 6 levél, melyeken a 44—62-dik költemények voltak írva; e levél csomó azután valami járatlan ember által nem kellő helyére, hanem 5 levéllel előbb lett betéve. Ily elrendezésben találta és másolta k iróla a 24 —62-dik költeményeket. A levélszámok e meghatározásával szoros kapcsolatban van azon tétel, hogy a Veronensis laponkint 30, (itt-ott 31) sorral bírt, ezt egyszerű számvetési művelet által lehet bebizonyítani, mert mind a kihúzott leveleknek, mind pedig azon résznek, mely a kihullott levélcsomó helytelen beillesztése által hátrább szorult, általános sorösszegét a Veronensisre idézve pontosan ki lehet mutatni. Ezzel egy Lachmann óta többször szellőztetett kérdés, mely a sorhézagok megállapításánál újra meg újra fölmerül, be volna rekesztve. Az értekezésben érintett tételeknek gyakorlati értékesítése azonban a különlegesebb szövegkritika körébe tartozik. A mi Catull-codexünk a kötés és rajza után ítélve a XIV-ik század végére vagy a következőnek elejére tehet. Végre Hunfalvy Pál a „Nyelvtudományi közlemények“ legújabb kötetét ismertette. Ismertetése néhány észrevételből állott, e újdonsági hírnek, vagy rövid irodalmi közlésnek beillenék, de határozottan és teljesen nem érdemelte azt, hogy egy Hunfalvy Pál az akadémia elébe vigye. S alig vette észre valaki, mikor az olvasásnak vége lett, úgy hogy magának az írónak kelle jelenteni : „ennyi az egész.“ Az ülés fél hétkor oszlott el. T a n U g y. — A budapesti újonnan alakult iskolatanács jan. 31-én tartotta első ülését Bója Gergely tanfelügyelő elnöklete alatt, s legelőször is Zichy Antal indítványára elhatároztatott, hogy a jegyzői teendők végzésére és az iskolatanácsi végzések eszközlésére szükséges irodai költségek fedezésére a fővárosi hatóság fölkérendő. Megválasztottak a bizottság elnökei is, miután elnök az elemi, polgári és magánintézeti szakbizottságok megalakítására hívja föl a tanácsot. A polgári iskolai bizottság elnöke lett: Csengery Antal, az elemié Békey Imre és a magántanintézeté Horváth Mihály. Elnök a bizottságokat megalakultnak jelenti s óhajtja, hogy a folyó ügyek azonnal tétessenek át a bizottságokhoz. Mi el is fogadtatik. Ezután a főváros 1872/3. népoktatási állapotáról tesz jelentést. Örömmel jelenti, hogy a főváros, különösen Pest népoktatási állapota az utóbbi évek alatt tetemes lendületet vett, csak azt említi azonban, hogy az iskolák taneszközökkel nincsenek kellően fölszerelve s e végből utasítandók volnának az iskolaszékek a tanítói testülettel együtt a szükséges tanszerek beszerzése iránt javaslattételre. Megelégedéssel konstatálja elnök úr, hogy a fővárosi tanítói testület paedagógiai képzettsége, tanmodora, a legkielégítőbb, és hogy a növendékek előhaladása, azok közt a nemzeti szellem és magyar nyelv szép lendületnek örvend. Buda városra áttérve, kijelenti elnök, hogy a budai iskolák kielégítőnek nem mondhatók. Óbudáról fájdalommal jegyzi meg elnök, hogy ottan egy tanteremnél több nincsen olyan, mely paedagógiailag és egészségi szempontból a czélunk megfelelne. A budai elemi iskolák szellemi előhaladásáról örvendetesen emlékezik meg elnök. Havas Ignácz főként a Buda népoktatási állapotát kívánja rögtön orvosoltatni. Zichy Antal mint a tanfelügyelő, illetékesen szól a tárgyhoz s kéri a statistikai adatok kinyomatását mely indítvány elfogadtatott s most csak a statistikai fő adatok olvastatnak föl, miből kitűnik, hogy a budapesti tankerület öszszes népoktatási tanintézeteiben oktatásban részesült 1872—73-ban 29.429 növendék, több a múlt évinél 5 ezer néhány százzal. Stojanovics J. indítványozza, hogy miután úgy látszik, hogy a tantermek elégtelenek a növendékek befogadására, léptettessék életbe a Halstemp-féle rendszer, mely szerint egy tanteremben kétféle időben, két csoportban oktattassanak a növendékek, s e szerint épen kétszer annyi növendék nyerhet oktatást mint jelenleg. Ezen indítványt Zichy Antal is helyesli s fölhívja a tanács figyelmét a tankötelesek rendes összeírására. — A pesti reform, főgymnasiumban az 1873/4-ik iskolai év első felének végén e következő időben tartatnak meg a szigorlatok és vizsgálatok . Febr. 12-től 24-éig a rendes növendékek szigorlatai. 19-én az érettségi vizsgára menendő ifjak előleges magánvizsgája 20. 21. 22-én Írásbeli érettségi vizsga. 25-én szóbeli érettségi vizsga. Ugyanazon napon a délutáni órában az I. II. III. IV. osztály. 26-án pedig az V. VI. VII. osztálybeli magántanulók vizsgái. — A kecskeméti reform, lyceumban, a félévi magánvizsgák február 21—23 napjain, — az írásbeli érettségi vizsgák 23 és 24. — a szóbeliek 26-án tartatnak, miről az ezen vizsgákra jogosítottak ezennel értesittetnek. — A kecskeméti reform, főiskola jogi tanosztályaiban, az 1873/4 téli félévi vizsgák rendje. Február 23-án Osztrák jog magyar magánjoga váltó és keresk. jog. 24-én Statistikai alkotm. igazságügyi és rendészeti politika. — 25-én Magyar jogtörténet , jogi és államtudományi Encyclopaedia. — 26-án Magyar közjog,- és büntetőjog. 27-én Egyházjog,- és nemzetgazdaságtan. 28-án Észjog,- és római jog. Ezeket megelőzőleg a javító és pótvizsgák egyszersmind a magántanulók vizsgái febr. 14-től 18-áig fognak megtartatni. Az arab lóhoz legközelebb áll a nubiai és berber ló. A nubiai kissé nagyobb az arabnál; a berber lovakat a széles mell s a fark jellemzi leginkább. . Az elősoroltakon kívül ismertebb keleti fajok még a persa, török, tatár és aegyptomi A persa ló volt eredetileg keleten a leghíresebb, már azon korban midőn az arabok hírnévre kaptak, már akkor is ismeretes volt. A persa ló nagyobb az arabnál, félig görbült orrcsontja különbözteti meg leginkább. Az arab lovak győzösségét azonban nem érik el soha. A török ló, nemcsak külsejére, de tulajdonságaira nézve is legközelebb áll az arabhoz; győzössége azonban messze elmarad. A tatár ló kicsi, vastag nyakú s fejű, széles csonto s hátulja igen erős. Ez bírja az arab ló páratlan tulajdonát is, mert tartós és szívós. Az aegyptomi ló átalában véve hasonlít nagyon az arabhoz, de egyes részeiben nagyon eltérő. . . Az európai lovak közül, a lovaglásra legalkalmasabb az erdélyi faj, mely a keleti typus bélyegét hordja ugyan magán, csakhogy kissé nagyobb, 15—16 marokny, s erősebb. A fej száraz és kiesi, a nyak egyenes, a szár magas, s tő jellemvonásuk, hogy csontjaik igen erősek s patájuk gömbölyű és száraz. — A magyar fajú ló rendesen apró, de szívós. Egyenes fej, hosszú vékony szarvasnyak, rövid hát, egyenes hátulsó rész, nagy has, száraz láb és erős pata, azon ismertető jelek, melyek a magyar lovat jellemzik. — A lengyeli ló igen kicsi, és nem is igen használható. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a használhatlanság fogalma alól kiveendők a’nálunk előnyösen ismert lengyel lovak, mert ezek rendesen lengyelországi ménesekből kikerült nemesítések. — A moldvai faj ritkán nagyobb 14—141 a markosnál; külsejére nézve kis fejű, nagy szemű, s rövid hátú. Lába erős és patája kemény. Az orosz lovak közül az úgynevezett erős trabberek különösen említésre méltók. Hollandi kancza és keleti méntől származnak, s erejük, győzés- és sebességük által páratlan nevet vívtak ki maguknak a sport történetében. A faj tenyésztésének kezdeményezése Orlow grófot illeti s azért e lovak Orlow-trabbereknek is neveztetnek. E lovak lábaikat oly sebesen emelik, hogy alig észlelhető az időpont, midőn a földet érik. Rendes haladásuk perczenkint 800—900 lépést vagyis egy német mértföldet 8—9 percz alatt hagynak hátra. Az Orlov-ménesből négy év előtt volt gr. Szapáry Bélának Pozsonyban két trabberje. Rendes trabban e lovak is elhagyták a vasutmozdonyt — mondják, hogy most b. Aczél Péter birtokában vannak.* A császári család következő jószágain u.m Holies, Sassin, Göding, Mattigshofen és Mannersdorfon, az 1873-ks vadászati évben 16,168 drb vadat ejtettek el. E számhoz a legnagyobb contingenst a gödingi uradalom nyújta, ahol 7972 darabot lőttek. Göding három revierjében, Ratiskoviz, Zbród és Bojanoviczon, 1873—74-ben tartott udvari vadászatokon 2048 vad jön a vadászok áldozata. Vagyis e számot az előbbihez hozzáadva, 18,215 erdei vad az udvari vadászatok összes eredménye. • értesít, hogy Bismarck herczeg nyomatékkal viszszautasította Románia részéről neki szánt ama megtiszteltetést, hogy patronusa legyen egy vitás ügyben, mely a porta és Románia között fennforog. Hollandia: Egy Pulo-Penangból érkezett hivatalos távirat az azsiai háború befejezését helyezi kilátásba jelentvén, hogy az utolsó döntő győzelem óta a háború annyi, mintha be volna fejezve. Panglinapolino és a szultán, úgy látszik, folytatni akarják a háborút, a szövetséges társakban való hiány azonban alkalmasint meg fogja őket ebben akadályozni. A cholera újból kitört, kire jár, hogy a szultán meghalt s Panglinapolin cholerabeteg. A tartalékcsapatok közül három nap lefolyása alatt 83 legény halt meg cholerában. SPORT. A sport bibliográfiájában — különösen hazánkban — ritkán jelenthetjük valamely mű megjelentét. A múlt napokban Temesvárit egy érdekes könyv jelent meg „Hippológiai tanulmányok“ név alatt, Kohoutek úr tollából, ki az osztrák hadsereg tisztikarának egyik tagja. Csupán a fölött kell sajnálatunkat kifejezni, hogy e mű nem magyar, de német nyelven van írva. Mindamellett a nyelv idegessége nem akadályoz bennünket, hogy a könyv érdekességét el ne ismernék s belőle a következőkben mutatványokat ne közölnénk. Különösen érdekesnek tartjuk e műben azokat, mik a keleti, nyugati , a kettőt összekötő lófajokról mondatnak. A keleti ló, a nemes fajhoz tartozik, s legkitűnőbb közöttük az arab. Az arab ló ritkán magasabb 143 a maroknál. Feje száraz, de nem kicsi, szeme tüzes, fülei igen mozgékonyak, torka széles, háta arányos, melle és hasa gömbölyded. Szőre és sörénye különösen finom és sima. Ami az arab ló szőrének színét illeti, az rendesen szürke, barna, vagy peje csak nagyon ritkán fekete. Kitűnő tulajdona, hogy rendkívül gyors és nagyerejű. Az arab lét a legsovánabb eledel mellett is képes a legnagyobb fáradságot napokig tűrni a nélkül, hogy ezáltal ereje vagy szívósságából veszítne valamit. Az arab, különösen a nemes anyalovat tartja megbecsülhetlennek, mivel a ló alakját anyjától és csak tulajdonait gyözösségét és tanulékonyságát nyeri az apától. A legnemesebb arab lovak Vedsed vidékén találhatók, s itt törzsre oszlanak, u. m . Saklavy, Maneко, Ко hali, D sub fa és Tutye , melyek Mohamed következő 5 legkevertebb kanczáitól N edsed, Nedsdi, Rushme, Cachuse és Andeni-től származnak, s származásuk egyenes vonalon Salamon király idejéig vihetők vissza. A ló tartás és tenyésztésre vonatkozólag azt jegyezzük meg, hogy az legkitűnőbb a beduinoknál, mert ők a lovakat, mintegy családjukhoz tartozóknak tekintik. A beduin kanczáját csak ismert és kipróbált mén által engedi hágatni, míg a többi araboknál már keverés is tapasztalható, mert a ló a kereskedelem tárgyát is képezi. HÍREK. Február 3 — Képviselőválasztás. Egy táviratot kaptunk Balavásárról, mely tudatja, hogy Küküllőmegyében Horváth Gyula, középpártit ma újólag képviselővé választották. I — A képviselői választási mozgalom már megindult Kecskemét város felső kerületében. Mocsáry Lajos vasárnap jelent meg Péchy Jenő képviselő kíséretében a Választók közt, " a népkörben "előadta politikai programmját, melyet az egybegyűltek tetszéssel fogadtak! Este a kör helyiségében lakoma volt. Kecskeméti hírek szerint a választás nem fog fölkiáltás útján, egyhangúlag megtörténni, miután a választók egy része Mocsáryval szemben Nagy Lajos árvaszéki elnököt kivánja fölléptetni, ki hír szerint a jelöltséget el is fogadta. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék múlt évi ügyforgalmi és, tevékenységi kimutatásából kiemeljük a következő adatokat: Az872-ik évről maradt hátralék 46 db; 1873-ban érkezett 164,696, az év végéig elintéztetett 162,561 ügydarab, a hátralék tehát 2181, melyből keresetek 26, pörök 254, végrehajtások 47, csődügyek 120 db. A főbb összegek következőleg oszlanak el: kereseti ügy 22,540, ebből rendes váltó 20,562, sommás 885; pörök 22,236; végrehajtások 18,808, melyből biztosítási 6957, kielégítési pedig 11,850; ezégbejegyzés 495, ezégkitörlés 249; csődügyekben ítélet hozatott 47, befejeztetett 77, folyamatban maradt: 202, stb. Az egész évben tartott ülések száma 483, tárgyalások száma 29,818, tanuhallgatások és szemlék 1739. — Összedőlt a miniszteri szék ma — gr. Zichy kereskedelmi és közlekedési miniszter alatt. Ugyanis mikor a képviselőházban elfoglalta a piros támlányt, az egyet roppant s megbénult. „Rósz omen!“ — mondták rögtön, és közölték is vele a véleményt. A miniszter nem válaszolt, semmit. — Ilyen is van?! A helybeli váltótörvényszék kapott egy hivatalos iratot, a tarloviczi cs. k. törvényszéktől. Tehát császári királyi törvényszékeink is vannak. — Az ország honvéd egyleges központi bizottmánya szombaton azaz február hó 7-én délután 3 órakor a nemzeti lovarda irodájában — Szathmáry Mihály ezredesnél — ülést tart, melyre a központi bizottmány tagjai megjelenni keretnek. — B. Wenckheim és a miniszter, ki a képviselőház mai szavazására szemtanúnak jött le Bécsből, ma a szavazás megtörténte után rögtön visszautazott Bécsbe. Meglehet, hogy az udvari bál is siettetési ! — Pancsován az újabb képviselőválasztás márczius 26-ikára van kitűzve, s ezúttal három választási elnökről gondoskodtak, hogy az előre látható hosszú szavazás viszontagságait elviselhessék. A Babes sajtópöre új fordulatot vett Babes úr ugyanis maga említi „Albina“ czímű lapjában, hogy ama czikket, melyért sajtópörbe fogták, egy tapasztalatlan fiatal, ember írta az ő távollétében. A fiatal ember azonban már jelentkezett a sajtóbiróság előtt. * 1 .— Liszt Ferencz, jelenleg Széchenyi Imre grófnál időz Sopron mellett, honnan tisztelői e hó 10-ikére várják vissza a fővárosba. — A belgrádi „Javnoszt“ czimü lap szerkesztőjét, Sztojkovics Jánost, és főmunkatársát Markovics Szvetozárt, a szerb kormány pörbe fogta, a főmunkatárst egyszersmind letartóztatván. E lap igen ellenséges magatartást tanusított minndig az osztrák-magyar monarchia ellen. Miletics lapja, a „Zásztava“ gúnyosan registrálja emzt, mely az uj kormány egyik tettéről szól. - 7. ./. • — Színházi hirek...Tegnap este ,a nemzeti színházban Shakespeare „IV. Henrik“czímű színműve került előadásra, még a'régi,fordítás -szélűt. Nagy közönség jelent meg, s jól mulatott Cligeti József Falstaff-ján, amely e derék művészünk egyik legkiválóbb alakítása. Az előadás kft.,lönben hézagos volt, s ezek leginkább Nagy Imre (a walesi herczeg,) és Szigeti Imre nyomában támadtak. Ez utóbbi a hő vérű Pereit elég tűzzel játszotta, de torokhangjai szavalatát nemcsak érdessé, hanem gyakran érthetlenné is tették. Megemlítjük még Lendvainét, ki Katinka kicsi, de költői szerepét, kellemmel játszotta. — A várbeli színházban tegnap az előre hirdetett „Bánk bán“ opera helyett Ellinger betegsége folytán a „Fekete dominót“ adták elő, s nagy közönség hallgatta — A pozsonyi magyar szinügyi bizottság tiszteletbeli elnökségét gr. Zamoyski József elfogadta. Bokody színtársulatának itt meleg részvétre is van szüksége, mert a színház fölött német direktor lévén az úr, csak úgy engedte át hat hétre a Színházat, hogy a világos haszon övé legyen. Ugyanis a magyar színtársulatnak az összes napi költségek levonása után a tiszta jövedelem harmadát e direktornak kell átadni, ha pedig vasárnaponkint a német társulat az arénában nem játszhatik, a jövedelem felét. Azon esetre, ha a németek más városba mennének társulatukkal, azon esetre Bokody tartozik ápril 5-től május 5 ig tehát egy hónapért 900 forintot fizetni, s az orchestrumért ezen hónapra 761 irtót. A helybeli német ,czinvájcban Rossi olasz színtársulata ma este kezdte megelőadásait, „Othellot“ adván elő, melynek czímszerepében Rossi oly nagy sikereket aratott már. • Az igazgatótanácsosoknak nincs oly jó dolguk Bécsben, mint nálunk, hol a törvényszék oly erélyesen lépett föl a desinfectióval. Most is, mint a P. Lloyd egy távirata jelenti, az országos törvényszék büntenyiző ügyben két főrendiházi tagnak kiadatását kéri. Egyik 76 éves gróf és belső, titkos tanácsos, de e rangjától most megfosztották. Több bukott bank körül elkövetett csalással és sikkasztással vannak vádolva. Az istenadta gróf lelki állapota egyszerre oly zavart lett, hogy kihallgatását el kellett halasztani. Egy kis csöndes magányosságra van szükséges ‘ 7 ’ * — Dalestély. A tudomány- és műegye.. .temi dalegylet által f. é. február 7-én a Hungária szálloda dísztermében rendezendő dalestély - műsora a következő: 1. „Normann dala“, Kückentől. 'Előadja [a dalegylet. ■ — 2. „Magyar népdalok!'. Énekli Blaháné Kölesi Lujza úrhölgy. 3. J,árad rózsa“ Akttól és „Panasz11 Ottótól. Előadjálá‘ чЦЛ-' - egylet. 4. „Les Préludes“. Symphoniab költemény Liszt Frtől. Két zongorán előadják Ravacz Ilonka urhölgy és Siposs Antal ur. 5. „Huszár vagyok.“ Lassú és friss. Karra alkalmazta Gáll János, az egylet karmestere. Előadja a dalegylet. A rendezőség mindent elkövet, hogy az estélyt minél élvezetesebbé tegye. . u.ib.ílium'. — Pap választmás.. A'-oz[egléd. . '.ági .veje egyházközség febr. 1-.én.. Török.•Jógpeféfc»: Szék-ácb '4 superintendens segédlelkészét' -választotta- meg egyhangúlag papnak. Az egyház buzgó, ■, fiatal tehetséget és felvilágosult papot nyertbenne. ' .i .-r- A nő képzőegylet.-február 14 én az „Europa“ szálloda'termében tánczingaknatT rendez. Belépti jegyek csak. a. meghivó, előmutatása mellett szolgáltatnak ki, február ,11.-től 14-ig bezárólag naponkint délelőtt 1012-ig , és dLu.19345-ig a „Nemzeti szállodában“ IváczY utcza, I. emelet.) Mim den.;egyes' belépti jegy '5' frk ■ , dlv.• -*4ww~ • — A torokronfis . ési himllő fecskeméten is dühöng. Deczember,30-án :éaett áldozatául Sántha László, jól képzett ügyvédjelölt .is. Sántha László ottani , gazdag és értelmes iparos- egyetlen fia. A szegény szülők összes reménye volt. . . Livingstone emlékezetének, volt szentelve a londoni „Society of Arts“ legutóbbi gyűttése. Az elhunyt érdemeit s fáradhatatlan munkásságát sir Samuel Baker,, t Bartley Fijera és Horace Waller mind afrikai , utazók .rrrl méltatták, s gyászolták a csapást, mely e férfin elhunytéban a tudomány és civilizatio ügyét érte. Horace Waller végül azzal az indítványnyal lépett fel, hogy Litlingstone régi hű szolgáját,Csomát (vagy Tuma) kit a nagy utazó taníttatott, s ki gyermekkora óta vele volt szüntelen, hozassa Angliába A társaság, valószínű lévén, hogy ura életéhez s utazásaihoz, sok becses és érdekes adattal járulhat ez értelmes szolga.. . , ' - : -r-'iA képviselőket gyakran ostromolják kérelmezők különböző, módon, igen , sokszor ajó-tékonyság és könyörület tevében, vagy ürügye alatt. Van azonban a biharmegyei képviselőknek egy furfan-igos ostromlójuk, ki időközönként ,tünedez elő, s mint kerületbeli segélyre szorult áttölő több képviselőnél is. Vagy bétege van,,vagy eltemetett vala-. kit s igen siralmasan tud panaszkodni. Természe,tesen megkönyörültek rajta. “Bizonyos időközben megint újra kezdte, megint halottja volt, a kinekeltemetése ínségbe juttatta, hanem akkor már más, képen hívták, így szedte rá Győrffy Gyulát,' Bejthy Algernont, ki azonban egyszer mégis« ráismerte' és bekisértette. Ma. b. Simonyi Lajosnál feseztti meg, s beszélt ott N. Szalontáról, hivatkozva több- féle ismerősre. Hanem szerencsétlenségére" itt is fölismerték és Simonyi kopstabjer-gondjaira bízta. „Jól ismerem. — Szólt azonnal a kopstabler. — Beöthy. képviselőtől is éri kisértem ЬеУ 7 . — A széngőz áldozatai. ‘A m.-szigeti pályaudvar raktárában ján. ЗОАга; virradóra, egy vasúti munkást, és egy ismeretlen napszámosttaláltak a széngőz által megfojtva. Aludni mentekbe a raktárba s miután'hideg'volt, egy kis vasfűtőt hoztak be s az ebből kiömlő széngőz megfojtotta mindkettőjüket. • 7 ■ * • * ■ . I —Az Országosi közép tan ódái talnáregylet mindkét szakosztálya folyó év január 31-én a belvárosi főreáltanodában együttsegülést tartott. Ezen ülésnek tárgyát képezte a miniszteriális tantervezetre tett észrevételek és módosítások felolvasása s tárgyalása, melyeket egy erre választottbizottság memorandum alakjában j dolgozott ki. A tárgyalás után az cipők: Név Ferencz bizatott reg a memorandumnak a miniszterhez és az országgyűlési tanügyi bizottság tagjaihoz leendő bebevaltásával. !s " 7 ' « — Megfagyott gyermek. Stojanik József, lottóhivatali szolga, ma kora reggel a rácz- városi Ferencz téren, egy kőrakás mellett egy csomagot pillantván meg, mikor azt fölvette, csak akkor látta, hogy egy kis caecremo.!-Xan abba rejtve. Rongyokba burkolva, s kivülről egy hirlapba honpölygetve, a vékony takaró alatt' már '-fagyva volt a szegény kisded. Élve' tette-e oda' valami gonosz kéz, vagy holtan, mégnem tudni. Stojanik azonnal följelentette az esetet a kapitányságnál. / J Rendőrsigyi kimutatás 1673-ról. A volt pesti főkapitányság kezelési kimutatása szerint 1873. jan. l-től deczember'.31 -kéig össze-' sen: 86,331. egy darab fér ült meg-;;461í P/i;ebből eliljtett ptszt 84,428. „ A csavargás, komlás, lopás, testi sértés a egyéb kihágások miatt letartóztattak száma T;3,401-re ment. Öngyilkossági kísérletek és hullák föltalálása 233, több mint ; fjs.be - számnak talált, hullákra esik. Vizbélulág^/ elgázolások száma :974. A (szabályellenes épitkezéseknél/ j szükségelt karhatalom, bírságok, valamint já^pglalások eseytpimek száma 687-re rég.A nagy^Közöss^get zsaroló, s’ gos Habáságukkal terroristálA 685#tísitulajdonosok -s, ikofcnisok -elleni pánnázókr,k vonatkozó . ........ ... . ■ i ^ иуау- s fenyitő ügyeikre vonatkozó tárgyalások száma T’6210. A vasár- és ünnepnapok 8"..zánfótok megtartása "körütiügyekszáma csak 9 .volt;cselédek ésszolgálatadók közt előforduló. viszálkodási ügyek száma 375-re me. . . V/ — Czegléden deczember hó*.'31-én az ‘ ’egyetemi ifjuság névek alatt zártfetfri cárkobálta(