Ellenőr, 1874. február (6. évfolyam, 32-58. szám)

1874-02-04 / 34. szám

kívánságát, hogy a megállapított új szabályozási vonal megtartása által ezen útnak egyenes irá­nya szembeszökő törést szenvedne. A fővárosi közmunkák tanácsa nem bírván a középítési bizottság ezen nézetével megbarátkozni, ragaszkodik továbbra is a megállapított új szabá­lyozási vonal megtartásához, még­pedig a követ­kező okoknál fogva: 1- szer mert habár igaz, hogy a megtartani kí­vánt szabályozási vonal egy kis törést idéz elő, ez azonban magában véve oly csekély, miszerint az az új épületnél tervezett 2, 2, láb szélességű ri­­zalitok által annyira eltakartatik, hogy azt szabad szemmel észre sem lehet venni. 2- szor mert a levágás itt csaknem minden költség nélkül eszközölhető, s már biztonsági szem­pontból is okvetlenül és annyival is inkább szükséges, miután a fővárosnak alig van egy pontja, mely a színház közelségénél és négy ol­dalról összefolyó fő közlekedési utak keresztezé­sénél fogva, nagyobb és inkább veszélyeztetett — forgalommal bírna — szükséges tehát, hogy a négy sarok­ponton négy lámpa oszlop állíttassák fel, mi csak úgy lesz lehetséges, ha a járda kellő szélességgel biránd. 3- szor az átellenes járda 3 és 3 láb széles­séggel bir, a színház oldalán levő járdát tehát, hol a forgalom legalább tizszer oly sürít 13 láb 6 hüvelyknyi keskenységre — s illetőleg a tervezett 2 lábnyi rizalitok és a tervezett fasor által elfog­lalt terület leszámításával, majdnem 1 ölre,­­ megszorítani, talán ép oly kevéssé volna a szép­­ségi, mint biztonsági tekinteteknél fogva megen­gedhető. Felkérni rendeltetett annál fogva a fővárosi hatóság, miszerint a jelen szabályozási vonalat, a­mely az e helyütt létesített boulevardirozási mun­kálatok keresztül vitelénél is alapul szolgált, to­vábbra is a maga épségében tartani szíveskedjék Höcker Henriknek a váczi­ utoa 3. 4. 5. sz. alatt, Molnár András, Radocsay Ferencz és érdek­társainak, a józsefvárosi statio utcza 544. sz. a. — Albecker Lipótnak, a budai spanyol réten 9326. sz. a. — Heidrich Katalinnak a budai or­­bánhegy 7374—7379. szám alatt — végre Hartl Mátyás és érdektársainak a kőbányai óhegyen 409. szám alatti telküknek felosztása iránti­­kérel­mük helyben hagyatott. Következő építési engedélyek kiadhatók: Mály Ignácznak, a soroksári utczában IX. ke­rületben 249. sz. a. 1. emeletes ház építésre. Unführer Ferencznek a német­völgyi 1043. sz­ám alatt telken I. kerület egy földszinti lakház építésre. Pray Alajosnak, a promontori utca 22. szám a. egy 6 ló erejű­ gőzgép felállítására, végre Sárkány­­ Józsefnek a dunasoron 6. szám a. V. kerületben, egy harmadik emelet felépítésére, és házának kijavítására. A jegyzőkönyv hitelesítésére Tavaszi és Hof­­hauser tanácstag urak küldettek ki. KÜLFÖLD. február 3-án. Angolország. Az első képviselőválasztások ja­nuár 30-ikán estek meg. A megválasztott képvise­lők közül öten a liberális s heten a conservativ párthoz tartoznak s mindnyájan már a múlt par­lamentnek is tagjai voltak. Ugyan az­nap igen sok helyütt megtörtént a képviselő jelölés s máig alig van kerület az országban, hol a pártok már beval­lott jelöltek közül ne csoportosultak volna. Sok képviselőválasztás van e hét folyamára kitűzve, s a főütközet eredményével nem sokára tisztában lesz az ország. Franczia köztársaság. A versaillesi kabinet kincs­helyzete igen visszatükröződik a félhivatalos „Francais“ hasábjain. Mai lapunkban közölt inspi­rált jegyzéke a republikánus kedélyek megnyugta­tására van szánva; de rögtön rá siet a royalista aspiratióknak is megvinni tömjénét s bizalmas ta­­nácsképen következőket mond el a legitimista duzzogóknak: „Az által, hogy minden nap procla­­máljuk, nem fogjuk megalapítani a monarchiát. Megalapíthatni csak az fogja, ha elhárítjuk útjából az akadályokat, melyek — tudja mindenki — nem az assembléeban gyökereznek.“ — „Természetesen — mondja alább — szabad hinni, hogy hét évi conservatív kormányzás útján eljuthatunk a mo­narchiáig, de csupán egy feltétel alatt, s ez az, hogy a monarchisták legálisan fenntartsák ez álta­luk alapított kormányzatot.“­­ Valóságos kin le­het, így lavírozni napról-napra a pártok hullámai között, kecsegtetve azt, biztatva ezt, csakhogy egyikkel se kelljen végkép szakítani. Egyébiránt igen valószínű, hogy a „Fransais“-nak ezen leg­utóbbi jó tanácsa tolmácsolja a kormány valódi nézeteit. Ez egészen összhangban van eddigi irá­nyával. Előbb megpuhítani, elnyomni a közvéle­ményt a marsallatus conservativ eszközeivel, s aztán vallani szint a monarchia mellett, egyelőre pedig rejtegetni, a­mennyire lehet a királyság fél­tett színeit, nehogy végkép elkopjanak. Brogliehoz tökéletesen méltó politika ez, s valószínű, hogy helyességéről a legitimisták is meg fognak lassanként győződni; ha ugyan nem élnek a gyanúperrel, hogy e hét éves érlelődésnek a gyümölcsét utó­­végre sem ők fogják élvezni. Olaszország: Lamarmora tábornok táviratilag jelzett önvédelme, melyet az „Opinione“-ban tett közzé, előttünk fekszik egész terjedelmében — s főleg annak igazolására szorítkozik, hogy neki, Lamarmorának, nem volt része a magyar insurrec­­tio tervében. Közli e végből a Usedom-féle jegyzé­ket — melyből könyvében egy passust kihagyott volt — csonkitatlanul, a­hol előfordul ugyan, hogy ő — Lamarmora — a magyar emigratió egyik tagját Usedomhoz utasította; de Lamar­mora tagadja, hogy ez annyit jelentene, mintha ő az insurrectió eszméjét pártolta volna. Mert ha úgy állt volna a dolog, akkor Bismarck nem pa­naszkodott volna rá Barralhoz intézett táviratában . . . hogy „szerette volna ha Lamarmora tábornok is elfogadta volna e tervet“ stb. , és Lamar­mora nem válaszolta volna e panaszra még az­nap, hogy Magyarországon majdnem semmi katonaság nem lévén, ha felkelésre hajlandó lenne, megtehetné. Ő tehát nem hitt e hajlandóságban. - Idéz még egyebet is könyvéből, s kijelenti, hogy az eredeti Usedome és Govone-féle sürgö­nyöket jegyző kezébe tette le, s ott kiki meggyő­ződhetik hitelességükről.­­ A Gorone-féle jegyzék tudvalevőleg arra vonatkozik, hogy Bismarck haj­landó lett volna német terület átengedésével is biztosítani Poroszország számára az előnyöket. Nagyon érdekes lesz, amit majd e publicatióra Bismarck ad válaszul. Hogy nem marad adós, az kétségtelen, ha mindjárt a német-olasz viszonyok meglazulása lenne is a következmény. Németország. Két érdekes táviraton kívül egyéb hírt nem vettünk Németországból. Az egyik távirat Ledochovszky poseni érsek elfog­atás­át je­lenti, ami ma virradóra 3 órakor történt meg, s a poseni rendőrigazgató által hajtatott végre. Az ér­sek úr legújabb időben menekülési vágyakat kez­dett érezni, s hire járt, hogy osztrák területen fog menhelyet keresni, úgy látszik e szándék ismerőse vitte rá a rendőrséget a kora hajnali látogatásra. Hír szerint azonnal oderai Frankfurtba szállították a foglyot valószínűleg, hogy poseni nyája zavar­gásra ne iditálhassák. — A másik távirat arról Magyar tudományos akadémia. (Február 3.) Ma az akadémiának első osztálya ülésezett, s Pulszky Ferencz elnökölt. Első felolvasó Szilády Áron volt, ki Szi­lágyi levelező tagtól mutatott be egy értekezést „Az állítólagos Rákóczi-co­dexről.“ Gr. Kemény Józsefnek, ki a történeti és irodalmi forrásokat fáradhatlanul gyűjtötte, gyűjteményéből Toldy Ferencz „Magyar irodalmi berek“ czíme alatt kiadott egy kötetet, melyben a gyűjtő Medgyesi könyvéből egy asztali vitatkozást idézett, a­mely vitatkozás Lorántffy Zsuzsánna fejedelem­­asszony előtt Medgyesi és pater Vásárhelyi Dániel között folyt állítólag 1639-ben. A vitatkozás bi­bliai tárgyak, különösen az úrvacsora hitágazata körül forgott s egy 176 esztendős bibliára hivatko­zással s abból való idézéssel dőlt el. Toldy Fe­­rencz ez adatot arra használta fel, hogy középkori biblia-forditásról s 1463-iki állítólagos Rákóczi­­­ódexről szólott. Szilágyi István e német alaptalan­ságát bebizonyította. Nevezetesen Medgyesi könyve, melyből az adat merittetett, nem 1639 ben, hanem 1638-ban készült, bár megjelenési éve az előbbi esztendő lehetett,­­ így természetesen a vita is ak­kor történt. Medgyesi a vitatkozásból pár szót is megőrzött és pedig latint. A 176 évet leszámítva, 1462 jő ki, s a latin szavakat betudva magyar fordításról szó sem lehet, már csak azér­t sem, mert Vásárhelyi jezsuita nem disputálhatott egyéb, mint a vulgáta alapján, s ellenfele sem győzhette le más bibliából, — ezek következtében a kérdéses biblia 1462 ben került ki a sajtó alól s valószínű­leg a híres Faust-féle kiadás. Az állítólagos Rákó­­czi-codex tehát csak álom. Toldy Ferencz, a­kinek egy jelentéktelen tévedése igazíttatott e felolvasás által helyre, csak az értekezés végére érkezett. Mindazáltal jónak látta, mivel az ő neve és a Rákóczi-codex forgott szóban, hogy harczoljon az ellen, a­mit nem hal­lott, feledve, hogy az igazi tudomány nem abban fekszik, hogy valakinek minden áron igazsága le­gyen. Mindenki beismeri, hogy felszólalása czél­ és alaptalan, Pulszky Ferencz pedig mint elnök az értekezés pár sorával legott meg is c­áfolta. Szilády Áron után az akadémiának egy fiatal vendége, dr. Ring Mihály tartott felolva­sást „A Catul­l-codexekről, különös tekin­tet­tel a nemzeti múzeumnak Catull-co­­d­ex­ére. Felolvasása száraz, de szorgalom gyü­mölcse volt. Adalékul a catullusi kézirattanhoz előadó nemzeti múzeumunk Catull-codexét (163 Quart. Lat) ismerteti. Hogy e codex h­atási idejét, a Catull kéziratok történetében való szerepét s viszo­nyát a vele rokon családtagokhoz meghatározhassa, az összes kézirati készlet történetét és genealógi­áját előrebocsátja. Az eddig ismert codexek köz­vetve egyetlenegy őskéziratra utalnak, mely a 7. vagy 8. században, hihetőleg Frencziaországban készült. Ezen archetypon négy közvetlen sarjadéka a veronai Rather codexe, a de Thou­fére (pá­risi) töredék mintája, Benvenuto de Campesani codexe vagyis az úgynevezett Veronensis, végre a mostani Datanus régiebb mintája, — el­veszett, úgy hogy csak ama Veronensis utódjai (az első család), a Datanus és egy vele rokon csoport (ezek a második családot teszik), marad­tak fen. A Veronensis mely 1300 és 1323 közt Olaszországon merül föl s Catulit újra meghono­sítja hazájában (Veronában), egész 1375-ig, a mi­dőn először lemásoltatott, a humanistikai történet­ben lételének számos világosan kimutatható nyo­mait hagyta hátra; hires emberek, mint pastrengói Vilmos és Petrarca nevei vannak e kézirat történetéhez kötve. 1375-től kezdve a Veronensis többször má­soltatott, míg nem sokára a feledség homályába — szintoly magyarázhatlan módon, amint belőle föl­merült, — visszahanyatlik. De e codex utódjainak mind nagy száma, mind szövegkritikai átlátszó­sága lehetővé teszi az elveszett kéziratnak majd minden részletben teljes újjá­alkotását Anna Ve­ronensis első másolatán a sz. germaini kéziraton kívül a reconstructiv kritika legjelentékenyebb támaszait azon csoportban leli, mely a Bononi­­ensist, Laurentianust és Vaticanust foglalja magában ezekhez teljes egyenrangúsággal szegődik nemzeti múzeumunk codexe. Kéziratunk ezen genealógiai álláspontja által ki van jelölve szövegkritikai jelentősége is: a jelen­tőség csak másodrangú ugyan , mert codexünk legnagyobb részt csak hitelesíti ama Bononien- 8­­­s-féle csoport olvasásait — de épen ezen cso­portnak oly érdekes kritikai sajátságai vannak, hogy minden újabb, e sajátságokat hitelesítő tanú­­bizonyság szíves fogadtatásra talál. Vezérlő szempont e dologban, mint mondottuk, a Veronensis reconstruálása, mert ama Veronensis a jelen recensióknak alapját teszi. Más fordulatot venne az ügy, ha Ellis nézete ama második csa­ládfő korrangjáról általánosabb tetszéssel talál­koznék. Itt az előadó áttért az érvekre, melyek code­­xünknek fölebb kijelölt genealógiai állása mellett tanúskodnak. Codexünk a­z ononiensi­s-féle cso­port tagjaival együtt, (ezektől függetlenül,) egy kö­zös kútfőből (x-ből) eredt, mely kútfő a Veronen­­sissel közvetlen függési viszonyban van. Azon idő­ben, melyben codexünk x-ből másoltatott-----ez csak jóval 1411 után történhetett, d­s szövege tudós humanisták által, egy második családbeli példány használása mellett, már meglehetős terje­delemben volt javítva. Záradékul előadó példa által mutatja ki, mi­szerint codexünknek a Bononiensi­s-féle cso­port sajátságait hitelesítő tanúsága által érdekes eredményekre vezettetünk. A mi codextinfeben is, mint a Bononiensi­s-féle csoportban, megvan a 24—62 költemények ferde elhelyezése; e hely­csere tehát x-ben is megvolt. Szem előtt tartván azt, hogy x közvetlenül a Veronensisből folyt, ama hibás elhelyezést igy magyarázhatjuk ki: azon időben, midőn­­ a Veronensisből másoltatott, az utóbbi már meglehetősen rongált állapotban volt; az egyes levelek már nagyon lazán függhettek össze. Esetleg ki is hullott azon 6 levél, melyeken a 44—62-dik költemények voltak írva; e levél csomó azután valami járatlan ember által nem kellő helyére, hanem 5 levéllel előbb lett betéve. Ily elrendezésben találta és másolta k iróla a 24 —62-dik költeményeket. A levélszámok e megha­tározásával szoros kapcsolatban van azon tétel, hogy a Veronensis laponkint 30, (itt-ott 31) sorral bírt, ezt egyszerű számvetési művelet által lehet bebizonyítani, mert mind a kihúzott leveleknek, mind pedig azon résznek, mely a kihullott levél­csomó helytelen beillesztése által hátrább szorult, általános sorösszegét a Veronensisre idézve ponto­san ki lehet mutatni. Ezzel egy Lachmann óta többször szellőzte­tett kérdés, mely a sorhézagok megállapításánál újra meg újra fölmerül, be volna rekesztve.­­ Az értekezésben érintett tételeknek gyakorlati értéke­sítése azonban a különlegesebb szövegkritika kö­rébe tartozik. A mi Catull-codexünk a kötés és rajza után ítélve a XIV-ik század végére vagy a következő­nek elejére tehet. Végre Hu­n­f­al­vy P­á­l a „Nyelvtudo­mányi közlemények“ legújabb kötetét is­mertette. Ismertetése néhány észrevételből állott, e újdonsági hírnek, vagy rövid irodalmi közlésnek beillenék, de határozottan és teljesen nem érde­melte azt, hogy egy Hunfalvy Pál az akadémia elébe vigye. S alig vette észre valaki, mikor az olvasásnak vége lett, úgy hogy magának az írónak kelle jelenteni : „ennyi az egész.“ Az ülés fél hétkor oszlott el. T a n U g y. — A budapesti újonnan alakult iskolatanács jan. 31-én tartotta első ülését Bója Gergely tanfelügyelő elnöklete alatt, s lege­lőször is Zichy Antal indítványára elhatároztatott, hogy a jegyzői teendők végzésére és az iskolata­nácsi végzések eszközlésére szükséges irodai költ­ségek fedezésére a fővárosi hatóság fölkérendő.­­ Megválasztottak a bizottság elnökei is, miután el­nök az elemi, polgári és magánintézeti szakbizott­ságok megalakítására hívja föl a tanácsot. A pol­gári iskolai bizottság elnöke lett: Csengery Antal, az elemié Békey Imre és a magántanintézeté Hor­váth Mihály. Elnök a bizottságokat megalakultnak jelenti s óhajtja, hogy a folyó ügyek azonnal tétes­senek át a bizottságokhoz. Mi el is fogadtatik. Ezután a főváros 1872/3. népoktatási állapotáról tesz jelentést. Örömmel jelenti, hogy a főváros, különösen Pest népoktatási állapota az utóbbi évek alatt tetemes lendületet vett, csak azt említi azonban, hogy az iskolák taneszközökkel ni­ncsenek kellően fölszerelve s e végből utasítandók volnának az iskolaszékek a tanítói testülettel együtt a szükséges tanszerek beszerzése iránt javaslattételre. Megelége­déssel konstatálj­a elnök úr, hogy a fővárosi tanítói tes­tület paedagógiai képzettsége, tanmodora, a legkielégí­­tőbb, és hogy a növendékek előhaladása, azok közt a nemzeti szellem és magyar nyelv szép lendületnek ör­vend. Buda városra áttérve, kijelenti elnök, hogy a budai iskolák kielégítőnek nem mondhatók. Ó­­budáról fájdalommal jegyzi meg elnök, hogy ottan egy tanteremnél több nincsen olyan, mely paeda­­gógiailag és egészségi szempontból a czélunk meg­felelne. A budai elemi iskolák szellemi előhaladá­­sáról örvendetesen emlékezik meg elnök. Havas Ignácz főként a­ Buda népoktatási állapotát kívánja rögtön orvosoltatni. Zichy Antal mint a­ tanfelügyelő, illetékesen szól a tárgyhoz s kéri a statistikai adatok kinyomatását mely indítvány elfogadtatott s most csak a statistikai fő adatok olvastatnak föl, miből kitűnik, hogy a budapesti tankerület ösz­szes népoktatási tanintézeteiben oktatásban része­sült 1872—73-ban 29.429 növendék, több a múlt évinél 5 ezer néhány százzal. Stojanovics J. indít­ványozza, hogy miután úgy látszik, hogy a tanter­mek elégtelenek a növendékek befogadására, lép­­tettessék életbe a Halstemp-féle rendszer, mely sze­rint egy tanteremben kétféle időben, két csoportban oktattassanak a növendékek, s e szerint épen két­szer annyi növendék nyerhet oktatást mint jelen­leg. Ezen indítványt Zichy Antal is helyesli s föl­hívja a tanács figyelmét a tankötelesek rendes összeírására. — A pesti reform, főgymnasium­­ban az 18­73/4-ik iskolai év első felének végén e következő időben tartatnak meg a szigorlatok és vizsgálatok . Febr. 12-től 24-éig a rendes növen­dékek szigorlatai. 19-én az érettségi vizsgára me­nendő ifjak előleges magánvizsgája 20. 21. 22-én Írásbeli érettségi vizsga. 25-én szóbeli érettségi vizsga. Ugyanazon napon a délutáni órában az I. II. III. IV. osztály. 26-án pedig az V. VI. VII. osztálybeli magántanulók vizsgái. — A kecskeméti reform, lyceumban, a félévi magánvizsgák február 21—23 napjain, — az írásbeli érettségi vizsgák 23 és 24. — a szóbeliek 26-án tartatnak, miről az ezen vizsgákra jogosí­tottak ezennel értesittetnek. — A kecskeméti reform, főiskola jogi tanosztályaiban, az 18­73/4 téli félévi vizsgák rendje. Február 23-án Osztrák­ jog magyar magánjoga váltó és keresk. jog. 24-én Statistikai alkotm. igazságügyi és rendészeti politika. — 25-én Magyar jogtörté­net , jogi és államtudományi Encyclopaedia. — 26-án Magyar közjog,- és büntetőjog. 27-én Egy­házjog,- és nemzetgazdaságtan. 28-án Észjog,- és római jog. Ezeket megelőzőleg a javító és pót­vizsgák egyszersmind a magántanulók vizsgái febr. 14-től 18-áig fognak megtartatni. Az arab lóhoz legközelebb áll a n­u­b­i­a­i és berber ló. A nubiai kissé nagyobb az arabnál; a berber lovakat a széles mell s a fark jellemzi leginkább. . Az elősoroltakon kívül ismertebb keleti fajok még a persa, török, tatár és aegyptomi A persa ló volt eredetileg keleten a leghíresebb, már azon korban midőn az arabok hírnévre kap­tak, már akkor is ismeretes volt. A persa ló na­gyobb az arabnál, félig görbült­ orrcsontja különböz­teti meg leginkább. Az arab lovak győzösségét azonban nem érik el soha. A török ló, nemcsak külsejére, de tulajdonságaira nézve is legközelebb áll az arabhoz; győzössége azonban messze elma­rad. A tatár ló kicsi, vastag nyakú s fejű, szé­les csonto s hátulja igen erős. Ez bírja az arab ló páratlan tulajdonát is, mert tartós és szívós. Az aegyptomi ló átalában véve hasonlít nagyon az arabhoz, de egyes részeiben nagyon eltérő. . . Az európai lovak közül, a lovaglásra legalkal­­masabb az erdélyi faj, mely a keleti typus bé­lyegét hordja ugyan magán, csakhogy kissé nagyobb, 15—16 marokny, s erősebb. A fej száraz és kiesi, a nyak egyenes, a szár magas, s tő jellemvonásuk, hogy csontjaik igen erősek s patájuk gömbölyű és száraz. — A magyar fajú ló rendesen apró, de szívós. Egyenes fej, hosszú vékony szarvasnyak, rövid hát, egyenes hátulsó rész, nagy has, szára­z láb és erős pata, azon ismertető jelek, melyek a magyar lovat jellemzik. — A lengyeli ló igen kicsi, és nem is igen használható. Meg kell jegyez­nünk azonban, hogy a használhatlanság fogalma alól kiveendők a’nálunk előnyösen ismert lengyel lo­vak, mert ezek rendesen lengyelországi ménesekből kikerült nemesítések. — A moldvai faj ritkán nagyobb 14—141­ a markosnál; külsejére nézve kis fejű, nagy szemű, s rövid hátú. Lába erős és pa­tája kemény. Az orosz lovak közül az úgynevezett e­rő­s trabberek különösen említésre méltók. Hollandi kancza és keleti méntől származnak, s erejük, győ­­zés- és sebességük által páratlan nevet vívtak ki maguknak a sport történetében. A faj tenyésztésé­nek kezdeményezése Or­low grófot illeti s azért e lovak Orlow-trabbereknek is neveztetnek. E lovak lábaikat oly sebesen emelik, hogy alig észlelhető az időpont, midőn a földet érik. Rendes haladásuk perczenkint 800—900 lépést vagyis egy német mértföldet 8—9 percz alatt hagynak hátra. Az Orlov-ménesből négy év előtt volt gr. Szapáry Bélának Pozsonyban két trabberje. Rendes trabban e lovak is elhagyták a vasutmozdonyt — mondják, hogy most b. Aczél Péter birtokában vannak.* A császári család következő jószágain u.­m Holies, Sassin, Göding, Mattigshofen és Manners­­dorfon, az 1873-ks vadászati évben 16,168 drb vadat ejtettek el. E számhoz a legnagyobb contin­­genst a gödingi uradalom nyújta, a­hol 7972 da­rabot lőttek. Göding három revierjében, Ratiskoviz, Zbród és Bojanoviczon, 1873—74-ben tartott udva­ri vadászatokon 2048 vad jön a vadászok áldozata. Vagy­is e számot az előbbihez hozzáadva, 18,215 erdei vad az udvari vadászatok összes eredménye. • értesít, hogy Bismarck herczeg nyomatékkal visz­­szautasította Románia részéről neki szánt ama meg­tiszteltetést, hogy patronusa legyen egy vitás ügy­ben, mely a porta és Románia között fennforog. Hollandia: Egy Pulo-Penangból érkezett hivatalos távirat az azsiai háború befejezését helyezi kilátásba jelentvén, hogy az utolsó döntő győzelem óta a háború annyi, mintha be volna fejezve. Panglinapo­­lino és a szultán, úgy látszik, folytatni akarják a háborút, a szövetséges társakban való hiány azonban alkalmasint meg fogja őket ebben akadályozni. A cholera újból kitört, kire jár, hogy a szultán meg­halt s Panglinapolin cholerabeteg. A tartalékcsapatok közül három nap lefolyása alatt 83 legény halt meg cholerában. SPORT. A sport bibliográfiájában — különösen ha­zánkban — ritkán jelenthetjük valamely mű meg­jelentét. A múlt napokban Temesvárit egy érde­kes könyv jelent meg „H­i­pp­o­l­ó­gi­a­i t­anul­­mányok“ név alatt, Kohoutek úr tollából, ki az osztrák hadsereg tisztikarának egyik tagja. Csu­pán a fölött kell sajnálatunkat kifejezni, hogy e mű nem magyar, de német nyelven van írva. Mindamellett a nyelv idegessége nem akadályoz bennünket, hogy a könyv érdekességét el ne is­­mernék s belőle a következőkben mutatványokat ne közölnénk. Különösen érdekesnek tartjuk e műben azo­kat, mik a keleti, nyugati , a kettőt összekötő ló­fajokról mondatnak. A keleti ló, a nemes fajhoz tartozik, s leg­kitűnőbb közöttük az arab. Az arab ló ritkán ma­gasabb 143­ a maroknál. Feje száraz, de nem kicsi, szeme tüzes, fülei igen mozgékonyak, torka széles, háta arányos, melle és hasa gömbölyded. Szőre és sörénye különösen finom és sima. Ami az arab ló szőrének színét illeti, az rendesen szürke, barna, vagy pej­e csak nagyon ritkán fekete. Kitűnő tu­lajdona, hogy rendkívül gyors és nagyerejű. Az arab lét a legsován­abb eledel mellett is képes a legnagyobb fáradságot napokig tűrni a nélkül, hogy ezáltal ereje vagy szívósságából veszítne va­lamit. Az arab, különösen a nemes anyalovat tartja megbecsü­lhetlennek, mivel a ló alakját anyjától és csak tulajdonait gyözösségét és tanu­lékonyságát nyeri az apától. A legnemesebb arab lovak Vedsed vidékén találhatók, s itt törzsre oszlanak, u. m . S­aklavy, M­ane­ко, Ко hali, D su­b fa és Tutye , melyek Mohamed következő 5 legkevertebb kanczáitól N e­d­­sed, Nedsdi, Rushme, Cachuse és And­e­­ni-től származnak, s származásuk egyenes vona­lon Salamon király idejéig vihetők vissza. A ló tartás és tenyésztésre vonatkozólag azt jegyezzük meg, hogy az legkitűnőbb a beduinoknál, mert ők a lovakat, mintegy családjukhoz tartozóknak te­kintik. A beduin kanczáját csak ismert és kipró­bált mén által engedi hágatni, míg a többi ara­boknál már keverés is tapasztalható, mert a ló a kereskedelem tárgyát is képezi. HÍREK. Február 3 — Képviselőválasztás. Egy táviratot kaptunk Balavásárról, mely tudatja, hogy Kükü­llő­­megyében Horváth Gyula, középpártit ma újólag képviselővé választották.­­ I — A képviselői v­á­las­z­t­á­s­i m­o­z­g­a­­l­o­m már megindult Kecskemét város felső kerü­letében. Mocsáry Lajos vasárnap jelent meg Péchy Jenő képviselő kíséretében a Választók közt, " a népkörben "előadta politikai programmját, melyet az egybegyűltek tetszéssel fogadtak! Este a kör helyiségében lakoma volt. Kecskeméti hírek sze­rint a választás nem fog fölkiáltás útján, egy­hangúlag megtörténni, miután a választók egy része Mocsáryval szemben Nagy Lajos árvaszéki elnököt kivánja fölléptetni, ki hír szerint a jelölt­­séget el is fogadta.­­ A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék múlt évi ügyforgalmi és, tevékenységi kimutatásából kiemeljük a következő adatokat: Az­­872-ik évről maradt hátralék 46 db; 1873-ban érkezett 164,696, az év végéig elintéz­­tetett 162,561 ügydarab, a hátralék tehát 2181, melyből keresetek 26, pörök 254, végrehajtások 47, csődügyek 120 db. A főbb összegek követke­zőleg oszlanak el: kereseti ügy 22,540, ebből rendes váltó 20,562, sommás 885; pörök 22,236; végrehajtások 18,808, melyből biztosítási 6957, kielégítési pedig 11,850; ezégbejegyzés 495, ezég­­kitörlés 249; csődügyekben ítélet hozatott 47, be­fejeztetett 77, folyamatban maradt: 202, stb. Az egész évben tartott ülések száma 483, tárgyalások száma 29,818, tanuhallgatások és szemlék 1739. — Összedőlt a miniszteri szék ma — gr. Zichy kereskedelmi és közlekedési minisz­ter alatt. Ugyanis mikor a képviselőházban elfog­lalta a piros támlányt, az egyet roppant s megbé­nult. „Rósz omen!“ — mondták rögtön, és közöl­ték is vele a véleményt. A miniszter ne­m válaszolt, semmit. — Ilyen is van?! A helybeli váltótör­­vényszék kapott egy hivatalos iratot, a t­arloviczi cs. k. törvényszéktől. Tehát császári királyi tör­vényszékeink is vannak. — Az ország ho­n­v­é­d egy­le­ges köz­ponti bizottmánya szombaton azaz február hó 7-én délután 3 órakor a nemzeti lovarda irodájában — Szathmáry Mihály ezredesnél — ülést tart, melyre a központi bizottmány tagjai megjelenni keretnek. — B. We­nckhei­m­­ és a miniszter, ki a képviselőház mai szavazására szemtanúnak jött le Bécsből, ma a szavazás megtörténte után rögtön visszautazott Bécsbe. Meglehet, hogy az udvari bál is siettetés­i ! — Pancsován az­ újabb képviselőválasz­tás márczius 26-ikára van kitűzve, s ezúttal három választási elnökről gondoskodtak, hogy az előre látható hosszú szavazás viszontagságait elvisel­hessék.­­ A Babes sajtópöre új fordulatot vett Babes úr ugyanis maga említi „Albina“ czímű lapj­­ában, hogy ama czikket, melyért sajtópörbe fog­ták, egy tapasztalatlan fiatal, ember írta az­ ő tá­vollétében. A fiatal ember azonban már jelentkezett a sajtóbiróság előtt. * 1 .­­— Liszt Ferencz, jelenleg Széchenyi­ Imre grófnál időz Sopron mellett, honnan tisztelői e hó 10-ikére várják vissza a fővárosba. — A belgrádi „Javnoszt“ czimü lap szerkesztőjét, Sztojkovics Jánost, és­ főmunkatár­sát Markovics Szvetozárt, a szerb­ kormány pörbe fogta, a főmunkatárst egyszersmind letartóztatván.­­ E lap igen ellenséges magatartást tanusított min­n­dig az osztrák-magyar monarchia ellen. Miletics lapja, a „Zásztava“ gúnyosan registrálja emzt, mely az uj kormány egyik tettéről szól. - 7. ./. • — Színházi hirek..­.Tegnap­ este ,a nem­zeti színházban Shakespeare „IV. Henrik“­­czí­mű színműve került előadásra, még a'régi,fordítás -szé­lűt. Nagy közönség jelent meg, s jól mulatott C­ligeti József Falstaff-ján, amely e derék művé­szünk egyik legkiválóbb alakítása. Az előadás kft.,­lönben hézagos volt, s ezek leginkább Nagy­ Imre (a walesi herczeg,) és Szigeti Imre nyomában tá­madtak. Ez utóbbi a hő vérű Pereit elég tűzzel játszotta, de torokhangjai szavalatát nemcsak ér­dessé, hanem gyakran érthetlenné is tették. Meg­említjük még Lendvainét, ki Katinka kicsi, de köl­tői szerepét, kellemmel játszotta. — A várbeli színházban tegnap az előre hirdetett „Bánk bán“ opera helyett Ellinger betegsége folytán a „Fekete dominót“ adták elő, s nagy közönség hallgatta — A poz­sonyi magyar szinü­gyi bizottság tisztelet­beli elnökségét gr. Zamoyski József elfogadta. Bo­­kody színtársulatának itt meleg részvétre is van szüksége, mert a színház fölött német direk­tor lévén az úr, csak úgy engedte át hat hétre a Színházat, hogy a világos haszon övé le­gyen. Ugyanis a magyar színtársulatnak az összes napi költségek levonása után a tiszta jövedelem harmadát e direktornak kell átadni, ha pedig vasárnaponkint a német társulat az arénában nem játszhatik, a jövedelem felét. Azon esetre, ha a németek más városba men­nének társulatukkal, azon esetre Bokody tar­tozik ápril 5-től május 5 ig tehát egy hónapért 900 forintot fizetni, s az orchestrumért ezen hó­napra 761 irtót.­­ A helybeli német ,czinvájc­­ban Rossi olasz színtársulata ma este kezdte meg­­előadásait, „Othellot“ adván elő, melynek czímsze­repében Rossi oly nagy sikereket aratott már.­ •­­ Az igazgatótanácsosoknak nincs oly jó dolguk Bécsben, mint nálunk, hol a tör­vényszék oly erélyesen lépett föl a desinfectióval. Most is, mint a P. Lloyd egy távirata jelenti, az országos törvényszék büntenyiző ügyben két fő­rendiházi tagnak kiadatását kéri. Egyik 76 éves gróf és belső, titkos tanácsos, de e rangjától most megfosztották. Több bukott bank körül elkövetett csalással és sikkasztással vannak vádolva. Az is­tenadta gróf lelki állapota egyszerre oly zavart lett, hogy kihallgatását el kellett halasztani. Egy kis csöndes magányosságra van szükséges ‘ 7 ’ * — Dal­estély. A tudomány- és műegye.. .­temi dalegylet által f. é. február 7-én a Hungária szálloda dísztermében rendezendő dalestély - műsora a következő: 1. „Normann dala“, Kückentől. 'Elő­adja [a dalegylet. ■ — 2. „Magyar népdalok­!'. Énekli Blaháné Kölesi Lujza úr­hölgy­. 3. J,árad rózsa“ Akttól és „Panasz11 Ottótól. Előadjálá‘ чЦЛ-' - egylet. 4. „Les Préludes“. Symphoniab költemény Liszt Frtől. Két zongorán előadják Ravacz Ilonka urhölgy és Siposs Antal ur. 5. „Huszár vagyok.“ Lassú és friss. Karra alkalmazta Gáll János, az egylet karmestere. Előadja a dalegylet. A rendező­ség mindent elkövet, hogy az estélyt minél élveze­tesebbé tegye. . u.ib.ílium'. — Pa­p v­ál­asztmás.. A'-oz[egléd. . '.ági .veje egyházközség febr. 1-.én.. Török.•Jógpeféfc»: Szék-ácb '4 superintendens segédlelkészét'­ -választotta-­ meg egyhangúlag papnak. Az egyház buzgó, ■, fiatal te­hetséget és felvilágosult papot nyert­­benne. ' .­i .-r- A nő k­ép­zőe­gyl­et.-február 14 én az „Europa“ szálloda'­termében tánczingaknatT rendez. Belépti jegyek csak. a. m­eghivó, előmutatása mellett szolgáltatnak ki, február ,11.-től 14-ig bezárólag naponkint­­ délelőtt 10­12-ig , és dLu.1­934­5-ig a „Nemzeti szállodában“ IváczY utcza, I. emelet.) Mim den.;egyes' belépti jegy '5' frk ■ , dl­v.• -*4ww~ • — A torok­ronfis . ési himllő fecskemé­­ten is dühöng. Deczember,­­30-án :éaett­ áldozatául Sántha László, jól képzett ügyvédjelölt­­ .is. Sántha László ottani , gazdag és értelmes iparos- egyetlen fia. A szegény szülők összes reménye volt. . . Li­vingstone emlékezetének, volt szent­­elve a londoni­ „Society of Arts“ legutóbbi­ gyűtt­­ése.­ Az elhuny­t érdemeit s fáradhatatlan­ munkás­­ságát sir Samuel Baker,, t Bartley Fijera és­ Horace Waller mind afrikai , utazók .rrrl méltatták, s gyászolták a­ csapást, mely e férfin elhunytéban a tudomány és civilizatio ügyét érte. Horace Waller v­ég­ül­­ azzal az indítványnyal lépett fel, hogy Lit­lingstone régi hű szolgáját,­­Csomát (vagy Tuma) kit a nagy utazó taníttatott,­ s ki gyermekkora óta vele volt szüntelen, hozassa Angliába A társaság,­ valószínű lévén, hogy ura életéhez s utazásaihoz, sok becses és érdekes adattal járulhat ez értelmes szolga.. . , ' - : -r-'iA képviselőket gyakran ostromolják kérelmezők különböző, módon, igen , sokszor a­­jó-­­tékonyság és könyörület t­evében, vagy­ ürügye­ alatt. Van azonban a biharmegyei képviselőknek egy furfan-i­gos ostromlójuk, ki időközönként ,tünedez elő, s mint kerületbeli segélyre szorult átt­­ölő több képvi­selőnél is. Vagy bétege van,­,vagy eltemetett vala-. kit s igen siralmasan tud panaszkodni. Természe­,­tesen megkönyörültek rajta. “Bizonyos időközben megint újra kezdte, megint halottja volt, a kinek­­eltemetése ínségbe juttatta, hanem akkor már más­, képen hívták, így szedte rá Győrffy Gyulát,' Be­j­­thy Algernont, ki azonban egyszer még­is«­ ráismerte' és bekisértette. Ma. b. Simonyi Lajosnál feseztti meg, s beszélt ott­ N. Szalontáról, hivatkozva több-­ féle ismerősre. Hanem szerencsétlenségére" itt is fölismerték és Simonyi kopstabjer-gondjaira bízta. „Jól ismerem. — Szólt azonnal a­­ kopstabler. —­ Beöthy. képviselőtől is éri kisértem­ ЬеУ 7 . — A s­z­é­n­g­ő­z áld­o­z­a­t­a­i. ‘A m.-szigeti pályaudvar raktárában ján. ЗОАга; virradóra,­­ egy­ vasúti munkást, és egy ismeretlen napszámost­­ta­­­láltak a széngőz által megfojtva. Aludni mentek­be a raktárba s miután'hideg'volt, egy­ k­is­ vasfű­­tőt hoztak be s az ebből­ kiömlő széngőz megfoj­­­totta mindkettőjüket. • 7 ■ * • * ■ . I —A­z O­r­s­z­á­go­si kö­z­ép t­a­n­ ó­d­ái ta­l­n­áregylet mindkét szakosztálya folyó év ja­nuár 31-én a belvárosi főreáltanodában­­ együttseg­ülést tartott. Ezen ülésnek tárgyát képezte a mi­niszteriális tantervezetre tett észrevételek és módo­­sítások felolvasása s tárgyalása, melyeket egy erre választott­­bizottság memorandum alakjában j dolgo­­­zott ki. A tárgyalás után az cipők­: Név­ Ferencz bizatott r­eg a memorandumnak a miniszterhez és az országgyűlési tanügyi bizottság tagjaihoz leendő bebevaltásával. !­s " 7 ' « — Megf­agy­ott gyermek. Stojanik Jó­zsef, lottóhivatali szolga, ma kora reggel a rácz-­ városi Ferencz téren, egy kőrakás mellett egy csomagot pillantván meg, mikor azt fölvette, csak akkor látta, hogy egy kis caecremo.!-Xan abba rejtve. Rongyokba burkolva, s kivülről egy hirlapba­­ honpölygetve, a vékony takaró alatt' már '-fagyv­a volt a szegény kisded. Élve' tette-e oda' valami go­­nosz kéz, vagy holtan, még­­nem tudni. Stojanik azonnal följelentette az esetet a kapitányságnál. / J Rend­őrsigyi kimu­tat­á­s 1673-ról. A volt pesti főkapitányság­­ kezelési kimutatása szerint 1873. jan. l-től deczember'­­.31 -kéig össze-' sen: 86,331. egy darab fér ült meg-;;461í P/i;ebből el­­iljtett ptszt 84,428. „ A csavargás, kom­lás, lopás, testi sértés a egyéb kihágások miatt letartóztattak száma T;3,401-re ment.­ Öngyilkossági­ kísérletek és hullák föltalálása 233, több mint ; fjs.b­­e - számnak talált, hullákra­ esik. Vizbélulág^/ elgázolások száma :974. A (szabályellenes épitkezéseknél/ j szükségelt karhatalom­, bírságok, valamint já^pglal­ások ese­­ytpimek száma 687-re rég.­A nagy^Közöss^get zsa­roló, s’ gos Habáságukkal terroristálA 685#­tísitulaj­­donosok -s, ikofcnisok -elleni pánnázókr­­,k vonatkozó . ........ ... . ■ i ^ иуау- s fenyitő­­ ügyeikre vonatkozó tárgyalások száma T’6210. A vasár- és ünnepnapok 8"..zánfótok megtar­tása "körüti­­ügyek­­száma csak 9 .volt­;­cselédek és­­szolgálatadók közt előforduló. viszálkodási ügyek száma 375-re me. . . V­­/ — Czegléden deczember hó*.'31-én az ‘ ’egyetemi ifjuság névek alatt zártfetfri cárk­o­bál­ta(

Next