Ellenőr, 1874. február (6. évfolyam, 32-58. szám)
1874-02-21 / 51. szám
Egész éve Félévre Előfizetési árak: . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . . itt. — kr 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám Ara 10 krajczár. Szerkesztési iroda: B na 1 a p e n t en. nád*r-nt.oza O. s ®Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. six. (Légrády’ testvérek irodájában). Kiadó-hivatal: Előfizethetni helyben és posta útján, nádor-utcza 6. az. a. POLITIKAI NAPILAP. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. 51. szám. Budapest, szombat, február 21. 1874. VI. évfolyam TÁVIRATOK Szt. Pétervár, febr. 20. Az osztrák-magyar uralkodó ma Kronstadtba utazott, ahol a nép által lelkesen üdvözöltetett. Ő felsége megszemlélte a műtanodát, a czár termeit, a tengerészeti kör helyiségeit, c. Nagy Péter által készített hajót, a tüzértelepet és a constantini pánczélerődöt; az erőd megtekintésénél 3 odleben tbk. magyarázta annak berendezését. Ezután ő felsége visszautazott Szt.-Pétervárra, és a gr. Tolstoy miniszter által rendezett táncrestélyen megjelent. St. Pétervár, febr. 20. A „Journ, de Petersb.“ teljesen csatlakozik azon czikkhez, melyben a „Times“ az orosz czár felköszöntését fejedelmi vendégére, méltatja. Bécs, febr. 20. (Alsóház.) A ház elnöke jelenti, hogy az üléseken meg nem jelenő képviselőket f. hó 14-éről keltezett levélben felszólító képviselői kötelmeik teljesítésére; ebbeli felhívására csupán Kaminsky, stanislaui képviselő igazolta elmaradását, minek folytán 8 napi szabadságidő engedélyeztetett neki. Walterskirchen a knittelfeldzapreski vasút tárgyában interpellálja a kereskedelmi minisztert. — Az adóreform bizottság tagjai megválasztottak és kimondatott, hogy bármely képviselő jelen lehet ezen bizottság üléseiben. Miután Krzezunovicz az esküt létéve, a hirlapi bélyegy megszüntetéséről szóló indítvány tárgyalása kezdődött. Az indítvány mellett szóltak : Heinrich, Mildschutz, Meznik, Vosnjak Umlauft gr. (ki egyszersmind a hirlap-cantio és a colportage-tilalom megszüntetésére vonatkozólagjavaslatot szándékozik beterjeszteni) és Haaser Brestel pénzügyi tekintetyéből az indítvány ellen felszólalt. Miután a pénzügyminiszter a kormány nevében kijelente, mikép nincs azon helyzetben, hogy ajavaslathoz hozzájárulhatna, az indítvány feletti részletes tárgyalás név szerinti szavazás után 129 szavazattal 114 ellenében elvettetett. Legközelebbi ülés kedden. Berlin, febr. 20. A birodalmi gyűlés az ipartörvényre vonatkozó novellát a huszonegyes, s a birodalmi sajtótörvényt a tizennégyes bizottsághoz utasította. Berlin, febr. 20. A felsőház a polgári házasságról szólójavaslatot a bizottság szövegezése szerint elfogadta, ellenben elvetette Brühl indítványát, mely szerint a múlt évben hozott egyházpolitikai törvények érvényen kívül helyeztessenek, valamint elvete a conservativek részéről tett többi indítványokat is. Berlin, febr. 20. Feltűnést okoz, hogy az ultramontánok a fontos birodalmi gyűlési tárgyalásokban nem vesznek részt s azt sejtik, hogy ama párt határozott közeledést akar megkísérteni a kormányhoz, sőt Reichensperger és Mallinkrodt még a tegnap tartott katholikus gyűlésben sem szólaltak fel. UTOLSÓ POSTA. Oroszországi levelek. Eredeti tudósítás.) Közintézetek, templomok megtekintése. — Küldöttségek fogadása. — Ebéd és bál a czárevitsnél, VI. Sz.-Pétervár, febr. 16. *) A téli palota zászlórúdjairól és a Newa felé fekvő fellegvárról a nagy osztrák császári lobogó lengett, az osztrák-magyar követség a hatalmas sasos lobogót és e mellett a tengeri lobogót is felvonta, melyben Magyarország színei és ezimere is képviselve vannak; a házak és paloták tarka di- Eze inkább gyarapszik, hogy sem apadna, s ma még félreeső helyeken is, melyek bizonyára nem fognak udvari kocsikat látni, fedeztem fel zászlók, szőnyegek, mellszobrok és guirlandokból álló díszítést. A pétervári lakosság érdeklődik a császári vendég iránt jóval túl a rendőrség által félhivatalosan előírt mértéken. Minden mű-, könyv- és díszműáru kereskedés kirakatában diszlenek uralkodónk különféle arczképei, a szerény tíz képekes fényképtől kezdve fel a nagy, fényesen kiállított öt rubeles műlapig, s mind tömeges kelendőségre találtak. A kissé ködös és nedves, de meglepőleg enyhe idő, mely ma minden tetőt cseppegővé tett és az utczai hótakaró soliditását is aggodalmasan aláásta, rendkívül kedvezett a közönség kíváncsiságának és lehetővé tette bámulási kedvének a legkiterjedtebb mérvben áldozni. A téli palotának az udvari quai-re eső kapuját egész nap nagy számú néptömeg állotta körül, mely azon jogosult reményt táplálta, hogy itt egy, vagy más módon látni fogja a császárt és a Sándor-piacz felé is jelentékeny tömeg tódult azon várakozásban, hogy a ma délre jelentett nagy csapatszemle itt fog végbemenni. Ez azonban elmaradt és a közönség ezt észrevette, midőn látta, hogy még fél 10-kor sem történtek semmiféle katonai előkészületek. Más után módon a programmá változásáról nem is értesittetett, amint, hogy az udvar a maga belső ügyeit és dolgait nem is igen hozza nyilvánosságra. Részletes programm előzetes közzétételéről itt nincs is szó; csak a nagy ünnepélyek és az oly készületek, melyek jelentékeny külső apparátussal vannak kapcsolatban, jeleztetnek a közönségnek; minden egyébről csak akkor értesül, ha már megtörtént. Egy jó oldala minden esetre van ennek a rendszernek; az embert a kiváncsi és látni vágyó közönség tolongása nem zavarja s ez előnyt uralkodónk ma több ízben tapasztalhatta. Délelőtt tiz órakor számos kísérettel a katonai mérnök-akadémiát látogatta meg, s közel két órát töltött a régi „Mihály palota“ történeti emlékekben gazdag és pazar fénynyel kiállított helyiségeiben, hol most ez intézet van elhelyezve. Tizenkét órakor uralkodónk a Kasan-féle templomba ment, mely a Newsky prospecten fekszik. Félkör alakú oszlopsor, a római Péter templomot utánozva, csatlakozik az utcza felől a templom főkapujához és mint őrt állók látszanak két végén Katusov és Barclay de Tolly orosz hadvezérek érczemlékei. Belseje azzal a gazdagsággal van felszerelve, mely Pétervár orthodox templomait ál*) A tegnap közlött levél keltéül hibásan állott febr. 18. — febr. „16“ helyett, falában jellemzi. Fényezett gránit-oszlopok és pillérek tartják a kupolát, a falak mind szent- képekkel takarva, melyek orosz szokás szerint egészen fel vannak árasztva gyöngyökkel és drágakövekkel; a balustrade, mely az oltárt a templom többi részétől elválasztja, ezüstből van; ugyanilyen érczből vannak a nagy oltári gyertyatartók, melyek mindenike 120 fontot nyom — a cicerone állítása szerint. Megtekintésre méltóbbak azonban mindezen érez és drágakő kincseknél, a hadijelvények, melyek nagy mennyiségben díszítik e templomot. Itt van felhalmozva minden diadalmas hadjárat zsákmánya francziák és törökök, perzsák és lengyelek, középázsiai és kaukázi népek ellen. Itt látjuk feliratos érez táblákra erősítve azon várak kulcsait, melyeket az orosz csapatok a Napóleon elleni hadjárat alatt megszállottak , békésen függnek egymás mellett Smolensk és Lipcse, Rheim és Utrecht kulcsai; némelyik roppant nagyságú, aranyból vagy ezüstből és gazdagon ékítve, mások vasból, rozsdával lepve, s mégis mind nagy győzelmek és halhatatlan hadi tettek emlékét tartják fenn. A kulcsok felett a különböző ellenségektől meghódított hadi jelvények vannak megerősítve; felismerni a francziák standardjait, melyek a római légiók sasainak mintájára vannak és a lengyel sasokat, melyek mintegy röpülésre készen kiterjesztett szányakkal és kinyújtott nyakkal kapaszkodnak a zászlónyelekbe; itt vannak a persa lobogók Ali esküvő kezével és a törökök félholddal vagy a boszu-karddal, melynek két pengéje van: ezek közt lándzsák és más egyéb csodálatos zászlóféle, melyek körül többnyire véres harczokban afghani és cserkesz harczosok barbár csordái csoportosultak. Az oltár melletti bal pilléren egy széles üveghenger van alkalmazva, melyben Davoust aranynyal kivert marsallbotja fekszik. E templomban van eltemetve Kunson tábornok is, amint modják, azon a helyen, ahol a Napóleon ellen való indulás előtt forró imába merülve térdelt. De mi a Kazán templom fénye, az Izsák székesegyház rendkívüli gazdagságához és fényéhez, melyet a király ma nagy érdekkel szemlélt meg! E székesegyház öt gazdagon aranyozott kupolájával s négy pontikusával (ezek csiszolt gránit oszlopokon nyugszanak, reliefjük bronczozott) már kivülről is a csudálat és bámulat érzetét kelti fel az emberben Belsejének fénye hasonlóan meglepő, s perczekig tart az időköz, míg a beláthatlan menynyiségű ékítmények nyomasztó hatása alatt, nyugodtabb tekintetet nyer a szem. A középső kupola hatalmas oszlopa, fénylő vörös gránit, az alja arany ragyogásával vetélkedő bronz, a teteje szinte csakhogy sötétebb szóváltozatban. A fal s a mellvéd márvány, vakítólag és temérdek mennyiségben foly össze, a lapislazuli, malachit, jaspis s a drága rhodonit ezernyi ékítmény- s czifraságának különféle irányú sugara. A szem tekintsen bárhová, sehol sem talál nyugpontot. Ha a szédítő magasságú kupolára pillant föl,akkor a koszorúalapú ékítmények, — melyeket a rosettek, consolák,kymatidák kereszteznek — három négy sorát hagyja tekintetén kívül, hogy végre egy óriási képen állapodjék meg, mely a borús nap sötét világítása mellett, összefolyó nagy színtömegével, kivehetlen töredékekben úgy lebeg ott a messze távolban, mint egy vallásában rajongó asceticus nyugtalan álma, s balsejtelme. Ha a falhoz közeledünk, mindenünnen sovány, sötét tekintetű, hosszú szakálú orosz szentek szigorú arcza és fanatikus tekintete pillant felénk, melyek barna sötét arczszinet, az aranysárga háttér, még komorabbnak tünteti. Az „Ikonostas“ a választófal, mely a szentséget elkülönzi, ennek tetőzete a legpazarabb építési mód és díszítés netovábbja. A szentséghez vezető portál, négy malachit és két lapislazuli oszlopon nyugszik; az ajtó remek tört bronz munka; domborodása arany feliratú és lapislazulival kirakott. Az oltáron ismét óriási aranyozott ezüst gyertyatartókban égnek az apró gyertyácskák ezrei. Ezeknek jelentőségük van, mert a hívők adományai. Minden orosz templomajtónál ül egy az egyházhoz tartozó személy, kinek asztala tele van ily gyertyákkal. A belépő először keresztet hány magára, viaszgyertyát vesz, az oltár gyertyatartójához lép, 10—12-szer újólag ismétli a keresztvetést, s a sok száz üveg közül, valamelyikbe beleteszi gyertyáját. Amíg a császár a templomban volt, az alatt is többször ismétlődik ez eset. A míveltebbeket is felölelő, mély vallásos buzgalom jellemzésére szolgál az, hogy míg a császár a templomban időzött, senki sem zavartata meg magát áhitatosságában, és senkit sem akadályozott a templomba belépésbe. A templomban, a nap ez óráján mikor legkevesebben szoktak lenni, akkor is elegendő számmal voltak — pedig a közönség a császár érkezéséről nem volt értesülve. Oly buzgók az oroszok, hogy a kíváncsiság is megszégyenül buzgalmuk előtt. Mikor a király, Trepon szárnysegéd vezetése alatt, fényes kíséretével a templomba lépett, az ikonostás előtt épen egy szakálas férfi imádkozott, térdre borulva tarka övvel összeszorított ködmönben, valószínűleg izvoszsik vagy ilyesmi lehetett. Alig fordította fejét a belépők felé s zavartalanul folytatta keresztvetéseit , hajlongásait A király közeledett, alig pár lépésnyire volt az imádkozóhoz, de ez még akkor sem fordította rá figyelmét. Csak miután többizben megcsókolta a földet , homlokával érinté, csak akkor kelt fel s a templom hátterében egy sarokba meghúzódván, szájtátó csodálkozással bámult a szokatlan templom látogatók csoportozatára. Kérdéséből, melyet templomból kimenet hozzám intézett, épen eleget értettem meg arra, hogy azon boldogító megerősítéssel szolgálhattam neki, miszerint az kit véletlenül oly közelről láthatott, valóban az ,,ansztriczki czár.“ Az Izsáktemplomból egészen a külső portáléig aranyos mitrás és köpenyes pópák kisérték ki ő felségét folytonosan imádkozva. A király aztán visszahajtatott a téli palotába és reggelizett. Két órakor ismét kocsiban ült, útban a tengerészeti múzeum felé, hol ismét majdnem másfél órát mulatott. Mindjárt beléptekor azon nevezetes hajó után kérdezősködött a múzeum elöljáróitól, melyet hajdan Nagy Péter czár ácsolt. Azzal a felvilágosítással szolgáltak, hogy e hajót az erősség mellett őrzik, melyet a király másnap délután fog megtekinteni. Négy órakor a diplomáczia-testületet fogadta a király ünnepélyes kihallgatáson. A nagykövetek és az osztrák-magyar követ, Langenau báró egyenkint mutattattak be, a többi követ és ügyvivő együttesen. Hat órakor a király a trónörökös nagyherczeghez ment, akinél nagy diszebéd volt. Az egész császári családon s angol herczegeken kívül jelen voltak ott a diplomáczia-kar, fejedelmünk kisérete, az orosz miniszterek és néhány tábornok. Este ugyancsak a trónörökös nagyherczegnél tánczvigalom volt, melyen a király színén megjelent. Holnapra ismét több gyűjtemény és intézet megtekintése van programimon. Délben 1 órakor a Pétervárott és Odessában élő osztrák-magyar alattvalók 16 tagból álló küldöttségét fogadja ő felsége s hódoló feliratukat átveszi. Délután Langenau járónál fog étkezni, s este a herczegek, s valószínűleg a czárnak is kíséretében, Gatsinába megy árkos vadászatra. Nordau Miksa: — Az ezást-lothringeni képviselők közül nyolcan, úgy mint: Winterer, Sehelin, Simonis, Philippi, Schaumburg báró, Abel, Grüber és Hartmann kinyilatkoztatják, hogy a Teutsch-féle indítvány felett történt szavazás alkalmával nem azért maradtak ülve, mintha a többség nézetei nyosztanák, hanem azért, mert berekesztetvén a vita, nem volt módjukban saját álláspontjukat kifejteni s a Teutseh által előadottakban ez álláspontot nem találták elegendőleg kifejtve. A szocziáldemokraták is nyilatkoznak, kijelentvén, hogy azért szavaztak az indítvány mellett, mert ex princzipio roszalnak minden néven nevezendő annexiót a nép megkérdezése nélkül. De beszédjeikben fel akarták hívni az elzászi képviselőket, hogy maradjanak a birodalmi gyűlésben, s törvényes eszközökkel szorgalmazzák, óvják jogaikat. A lengyelek is ily értelemben nyilatkoztak. Végre a birodalmi gyűlés tegnapi ülése kezdetén Pougnet elzászi képviselő kijelentette, hogy Rusz püspök tegnapelőtt nem az elzászi katholikusok, hanem csak a maga nevében beszélt. E nyilatkozat után valamennyi elzászi képviselő elhagyta a termet. A két püspök nem volt jelen. A berlini katholikus gyűlés valami 800 hivő jelenlétében (többnyire munkások, boltosok és szolgák) tegnap tartatott meg a Mihály-teremben. A helyiség német, porosz és főleg pápai színekkel volt fellobogózva s diszitményei között ott volt a pápa mellszobra is a császár és a koronaörökös mellszobrai fölé helyezve. Kebler követségi tanácsos tiltakozást indítványozott a protestáns gyűlés határozata ellen s távirati részvét-nyilatkozatot a boroszlói érseknek. Egyhangúlag elfogadták. Nemzeti színház. Ma került színre Bérczik Árpádnak „A székelyföldön“ czímű pályanyertes népszínműve egészen telt házban. Hogy a nemzeti színház által kitűzött 100 db arany concurrensei közt nem igen lehetett miben válogatni, arról meggyőződhetett ma a közönség. A nyertes népszínmű mindössze alkalmat nyújtott a színháznak, hogy etnographiai estélyt rendezhessen, és sikerült is az a legapróbb részletig, lelkiismeretes hűséggel és rendezői tapintatossággal. Az első felvonásban egy székely szoba tornyos nyoszolyával, tálassal, virágos mobiliákkal, aztán egy udvar székelyes architecturál; ezekhez a sok festői népviselet, mely háromszéki, de egy borvizes székelyben az udvarhelyszéki vásznas viselet is be van mutatva, a csángó magyarnál pedig az oláhországi. A mi oláhainkat a tánczkar mutatta be egy oláh tánczban, s ugyancsak tüzesen zsukáztak, habár a székelyek magyarsággal tömött „országában“ nem igen van rá alkalmuk. A darab székely eredetisége nem valami mély dátumokkal van ellátva. Székelyes nevet kaptak a játszó személyek, s e nevek autenticusok, miután Kriza „Vadrózsáidban, mint gyakori székely nevek fordulnak elő. A beszélgetések eredetisége se megy tovább a „Vadrózsák“ függelékében följegyzett „székely szólásmódok“-nál. Egyéb székely eredetiség nincs benne; typicus alak, vagy átalában drámailag formált alak egy se. A székely béretek közt úgy látszik Kriza volt szerzőnek a Baedecker. Legnagyobb baj, hogy az egész darabban vajmi kevés a drámaiság és érdektelen a cselekvény folyása. Hanem ismét szépek benne a népdalok. Ezekben már van eredetiség s ezeket Nikolics Sándor, részben Bartalus népdal gyűjtéseiből hangszerelte, részben saját szerzeményei. A közönség hidegen fogadta a darabot, s leginkább a tánczokat tapsolta meg. Kihitták azonban halk udvariassággal a szerzőt is, az első és második felvonás után. N F. M Z E l i S Z M Hs Z, Szombaton, febr. 21 A bolygó hollandi. Regényes opera 3 felv. Irta Wagner Richárd. Ford. ifj. Ábrányi Kornél. VÁR - SZÍNHÁZ. Női harcz. Vígjáték 3 felv. írták: Seribe és Legouvé fordította Csepregi Lajos. Budapest, február 20. (?) Oberknézevics Árpád nagy kikindai főkapitány erélyes rendeletben szólítja fel a járási kapitányokat, hogy az állam hivatalos nyelvében járatlan községi jegyzőket mozdítsák el. Oberknézevics e rendeletével bebizonyította, hogy van érzéke az állásából folyó azon kötelességek iránt is, melyek nem a méltóságom czímmel kezdődnek és nem az adópénztárakba beszolgáltatott nyugtákkal végződnek. Pontos végrehajtása a törvényeknek oly érdem mai napság, mely a kormány törvényhatósági közegeinél kiválóan szembeszökik, és bizony a sok láblógázó főispán között ritka fehér holló a törvények végrehajtása fölött szigorúan őrködő méltóság. Felül az igaz, hogy nem valami felséges mintáját bírják a kormányzói erélyességnek, lent pedig az elkapatásnál fogva elég csinos példányait láthatják a legénykedésnek. De mindezen arra termett férfi túlteheti magát. Az elharapódott visszaélések nagy része úgyis a főispánok könnyű vérű gondatlanságának rávható fel. A törvény marokkal szórja rájuk a fontos jogokat és tiszteletgerjesztő hatalommal ruházza fel őket; ám lajhár közönyük mellett, mind e jog és hatalom elkallódott, hogy egy csapat semmiházi tisztviselő kaczagja mögöttök a törvények és rendeletekben elforgácsolt erőlködéseket. Főispán képezi állam és törvényhatóság között a kapcsot, képviseli a separatisticus tendentiákkal szemközt az állam egységet és a végrehajtó hatalom felelőssége személyében bírja az egyedüli eszközt a rend és tekintély fentartásában, vagy ahol rakonczátlanság megsértette, helyreállításában. Bízvást lehet mondani, hogy értelmes főispáni erők mellett sem a nemzetiségi torzsalkodás, sem az ázsiai közigazgatás nem csapott volna oly szerfelett keresztül a józan gátakon. Tiszteletet szerezni a törvényeknek és biztosítani a köznyugalmat lett volna hivatásuk leghálásabb része. De e joggal nem csupán egyeseknek és akkor kellett volna élniök, midőn a sajtó lázongások hírével rázta fel a közvéleményt és az erkölcsi pressio hatalmával kényszerítő a kormányt, hogy beavatkozásra bírja a szendergő dignitást, hanem akkor, midőn a méreg hatása a csiraképződés stádiumában volt. Mert tény az, hogy férfias föllépés sehol sem tévesztő el hatását, nem még oly megyéknél sem, hol a baj roppant terjedelme készté a kormányt a gyönge főispánok fölmentése és erélyesekkel való felcserélésére. Legtöbb helyen odáig hagyák fejlődni az állapotokat, hogy minden törvényt lábbal tiport az önkény, s mint a középkori Olaszországban egy-egy hatalmas cotteria kezébe került a gyeplő és hatalom. A megyék újabb rendezésük óta dúsan szüretelték a rendeleteket és törvényeket, de hogy ezek közül egy is kiforrt és élvezhetővé vált volna a nép számára, a teljes végrehajtás által, olyat nem bírnak felmutatni egyet sem. Mentséget találnak tagadhatlanul az önkormányzati jogok csorbításának és a főispáni hatalom tágításának fényében ; csakhogy ép e mentegetődzésben rejlik éles vád a főispánok ellen. Korteseket vagy történelmi neveket jutalmazván kinevezései által, a kormány elérte, hogy a kandidationális jogot szintúgy korteskedésre vagy a megyei tekintélyesebb családok dédelgetésére zsákmányolták ki a főispánok és nem kitűnő megyei apparátus szervezésére. Bebizonyítható megyéről-megyére, hogy ép ott legrosszabb a közigazgatás, hol a főispáni kandidationális teljhatalom legmerevebben érvényesitő jogait; míg viszont legjobb ott, hol a megyei közvélemény nem engedett kifogni magán és saját belátása szerint válogatta ki embereit. Csak ily oktalan belügyi politika mellett eshetett meg azon furcsaság, hogy noha létezik önkormányzat már a milyen-olyan, noha megvan a tisztviselők választásának joga, az egész önkormáyzati és tisztviselői szervezet gyöngéiért s a közigazgatási állapotok ázsiai rosszaságáért minden vád és gyűlölség a kormány fejére zúdult. Ki lehetett volna ezt kerülni könnyű szerrel, csak a főispánokban birt volna az állam oly köigazgatási tehetségeket, kik valódi hazafias hévvel és férfias szívóssággal ragadták volna meg a rájuk bízott hatalmat. Maga a kormány is észrevette, hogy ezeknek tevékenysége pótolhatta egyedül a megdermesztett autonomikus életet; észrevette azt különösen Sennyei beszéde alkalmával, kinek szava furdaló lelkiismeret gyanánt járta át a kormányköröket, és utána is látott rögtön, hogy sodronybábuiba lelket öntsön. Sorjában jöttek a nógató rendeletek, élőkön a helyhezkötő rendelet, melyben a törvényhatósági székvárosokat állandó lakhelyül jelölte ki főispánjainak. De a borsó közmondásos falrahányása nem meddőbb foglalkozás mákszemet sem, mint a kormány erőlködése azon teremtvényeivel szemközt, kikhez hála kötötte. Maradt minden a réginél, kivéve néhány önérzetesebb tisztviselőjét az államnak, kik bizonyára serények lettek volna efféle sürgetés nélkül is. Mi nem voltunk barátai a főispáni mindenhatóságnak a törvényhozatalakor és nem vagyunk most sem; tiszteljük azonban a törvényt, szeretjük a közrendet és helyes közigazgatást, amint utáljuk lelkünk mélyéből az ország zsírján élősködő sinecurákat. Mahomedánok sem vagyunk, hogy a fatumban vetett hittel várjuk, míg a 21-es bizottság reform munkálataiból vér és hús lesz, s azért nincs más hátra, minthogy követeljük a főispánoktól, hogy kötelességeiket, ép a ziláltság és válság jelen napjaiban, emberül állják meg. Az állam érdeke nem oly kicsinyes, hogy napokra, vagy havakra aludni hagyhatjuk azt a kormányzás bármely fokán. Magyarországnak kiváltképen nincs vesztegetni való ideje és egy főispán állása, a hozzá kötött jogokkal mindig olyan, hogy a közügyeknek lendületet adhat s a jó közigazgatást, ha nem is teremti meg, de előmozdíthatja azt. Hogy egyebet ne említsünk a jegyzők állását körülíró törvényeknél, mert ez volt czikkünk kiindulási pontja, ugyan hány megyében van végrehajtva? Pedig a jegyzői tiszt, azon látásnál fogva, melyet a népre közvetlen érintkezésénél fogva gyakorol, majdnem oly fontos, mint a lelkészi állás. Hazafiatlan, és tudatlan jegyzők megmételyeztetik lelkét, önérdek kárt okozhatnak a népnek. A hivatalos iratok nyelvzavara, s a nemzetiségi izgatások jobbadán ezeknek működésén sarkalnak. És koránsem egyetlen tér ez. hol a főispán lábát megvetheti, ára ha egyebet sem tesz, mint biztosítja a magyar állameszmének és a hivatalos nyelvnek a törvényesen kötelező tiszteletet, működése nem meddő többé, hanem jelentékenyen gyümölcsöző a „jövő“ Magyarország számára. A „Hód“ ma esti lapjában olvasom a következőt : A „Napló“ tegnapi általunk is említett czikkét ma az „Ellenőr“ veszi — úgy látszik hosszabbnak ígérkező bírálat tárgyává Az ,,Elenőr‘‘ egyetért a „Napló“-val abban, hogy a coalitiót, mint a „Napló“, az elvi transzakció útján tartja csak lehetségesnek. Hogy a „Hon“ ezt hít olvasta, azt nem tudom, az „Ellenőr“ terén bizonyára nem. Én tegnap úgy, mint mindig épen azért tartottam s tartom lehetőnek a coalitiót, mert ez megtörténhetik „elvi transactio“ nélkül, és épen azért tartottam és tartom lehetetlennek a fusiot, mert ez nem történhetik meg „elvi transaction nélkül. Csernátony: — A Deákpárt tegnap tartott értekezlete Zichy miniszter indokolása után általánosságban elfogadta a méterrendszer behozataláról szóló törvényjavaslatot. — Trefort miniszter ígérte, hogy intézkedni fog, miszerint a méterrendszer az iskoolákban tanítassék. A közalapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött bizottság ma d. e.tartott ülésében mindenekelőtt elhatározta hogy miután a bizottságnak két tagja hiányzik, a ház két új tag megválasztására keressék fel, egyszersmind megbizatott a bizottság elnöke azzal, hogy miután az egyetemi alapok jogi természetének megvizsgálására régebben külön bizottság küldetett ki, mely azonban azóta megszűnt, kérje fel a házat, hogy az egyetemi alapok átvizsgálásának feladatát is e bizottságra ruházza. A kormányt Hegedűs Lajos mint tanács képviselte. A jogügyi bizottság mai ülésében folytatta és bevégezte a főváros pesti része telekkönyveinek átalakításáról és kiegészítéséről szóló törv. javaslat tárgyalását. Előadó a tegnapi ülés megállapodásához képest a szolgalmi jogokra vonatkozólag az 5. §-hoz harmadik pont gyanánt a következőleg szövegezett intézkedést javaslá felvétetni: „Azon szolgalmi jogok, melyek az 1840. év előtt vezetett és akkor bezárt szolgalmi külön könyvbe voltak bejegyezve, és melyek iránt azóta újabb telekkönyvi bejegyzés nem eszközöltetett, nem vezetendők ugyan át hivatalból, de a jogosítottaknak szabadságában éli a 8. §. szerint kitűzendő határidőben az átvezetésért folyamodni, mely iránt a törvényszék ugyancsak a 8. §. szerinti eljárás után határoz.“ Egyhangúlag elfogadtatott. Hasonlag már a tegnapi ülésben tárgyalás alá vett 6. §-hoz is hozott az előadó egy új szerkezetet javaslatba, amely azonban már hosszas vitát keltett. Az előadó indítványa oda volt irányozva, hogy a határozatlan vagy érthetetlen bejegyzések felett ne a bizottság, de a törvényszék döntsön az iratokból (tehát a felek megidéztetése nélkül). Hodosy J. a felek meghallgattatása utáni határozathozatalt indítványozván — ezt az előadó is elfogadta. — Hammersberg J. az ilyen esetekre a törvszék kebeléből egy külön három tagú tanácsot kivánt alakíttatni. Az igazságügy minisztert helyettesítő m. tanácsos végre az eredeti szerkezetet védelmezte. — Hosszas vita után az előadó által javaslatba hozott, de a Hodosy J. észrevétele szellemében módosított szerkezet fogadtatott el. A 7. §. megjegyzés nélkül. A 8. §. az előadó által némely szavakban módosítva — a 9—12. §-ok szinte változatlanul fogadtattak el. A 13. §-ban a telekkerület 3. §-ának 1. és 2. pontjai hibásan lévén idézve, ez a szükséges megkülönböztetéssel kiigazíttatott. A 14. § t az előadó kihagyandónak, a bizottság azonban megtartandónak vélte. A 15. §. észrevétel nélkül meghagyatott. A 16. §. a következő szavakkal toldatott meg: „s mely napon telik le.“ (hogy t. i. ez a felszólalási határidő alatt kiadott uj telekk. kivonatokon megjegyzendő.) A 17. §. előadó indítványára egyszerűen ki*hagyatik. A 18. §. második pontja következőleg módosíttatott. „Ez eljárásnál felmerülő kézbesítések hites szolgák által díjmentesen eszközlendők.“ A 19. §. ismét előadó javaslatára következő szerkezetet nyert: „A főváros köteles a Pest városi hiteles fellmérés és leírás egyik példányát a törvényszék.