Ellenőr, 1874. március (6. évfolyam, 59-89. szám)
1874-03-28 / 86. szám
Előfizetési árak: Égés* évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 r 80 „ Egyes szám ára 10 fcratozár. Szerkesztési iroda: Biudapesten, néd»r«tcza 0. a*• Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. 86. szám. Budapest, szombat, márczius 28. 1874. POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-uteza 6. sz. (J Légritdi testvérek irodájában). Kiadó-hivatal: Előfizethetni helyben és posta útján: nádor-uteza 6. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor-uteza 6. sz.) intézendők. II. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára mint eddig.: Egy évre...................................................20 forint - kr. Félévre.........................................................10 „ — kr. Negyedévre..............................................50j — ^r* Egy hóra......................................................180 kr. Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi úton történő megrendelések után az „Ellenőr" részéről nem adatik. TÁVIRATOK. Bécs, márcz. 27. (Képviselőház.) A középiskolákról budgetvita alkalmával Mises javaslatot tesz, hogy Galícziában a német nyelv tanítására több figyelem fordíttassék. Meznik egy határozati javaslatot tesz, hogy a középiskolákban a tanítási nyelv azon tartományokban, hol többféle nyelvek beszéltetnek, a tartománylakosság viszonyainak megfelelő legyen. Namowicz határozati javaslatot ad be az iránt, hogy a különböző nyelvek Galicziában figyelembe vétessenek az állami középtanodákban. Mises pótindítványa elfogadtatott, és Fanderlik, Meznik s Vosnyak határozati javaslatai a bizottsági javaslatokkal együtt elvettetőek. Bécs, márcz. 27. A „N. Fr. Pr.“ párisi távirata jelenti. A Changarnier elnöklete alatt működő 9-es bizottság a szünidőt a restaurationális fondorlatok megújítására szándékozik felhasználni. Ezen üzelmek arra bírták Mac-Mahont, hogy a bretagnei utazás tervével felhagyjon. Bécs, márcz. 27. A baloldali klubba teljes ülést megelőzőleg értekezletet tartott, melynek tárgyát a pártviszonyok megvitatása képezte. A többség abban állapodott meg, hogy a húsvéti szünidők után a pártok új alakulását sürgetendi. A delegátusok választása a holnap esti ülésben fog végbemenni. A ház szerdán napoltatik el. Madrid,márcz. 27. A tegnapi 13 óra hosszáig tartó harcz után a veszteség 12 halottat és 175 sebesültet tesz ; a centrum az elfoglalt positiókat uralja. Sommorrostro, márcz. 26. A csapatok folytonosan előrenyomulnak, Puchetta falut és Pedro Albanto tőszomszédságában fekvő házakat fegyveres erővel elfoglalván. Az utóbbi helyen pusztító tűz elfojtatott. Az ellenséget a jobb szárny által üldözőbe vették. Berlin, márcz. 27. Bálán, brüsseli német követ meghalt. A bajor miniszter, Faeustle a birodalmi gyűlésben kinyilatkoztatta, hogy a bajor kormány a polgári házasságról szóló törvényt illetőleg, annak elfogadása után bizonyos álláspontot foglaland el, ő a német birodalmi egység kérdését magasabbra helyezi, mint a speciális törvényeket, mindazonáltal a tartományi képviseletek ott, hol a körülmények azt követelik, a speciális törvényekre nézve ép úgy segédkezet fognak nyújtani, mint ezt a porosz képviselet tette. London, márcz. 27. A közép Ázsiára vonatkozó diplomácziai levelezés ma terjesztetett a parlament elé. Granville egy január 7-éről keltezett sürgönyében a turkománok ellen indítandó hadjárat híréről emlékezik meg, s kiemeli, minő zavarokat támaszthatna annak valósulása Afghanistában. Gortschakoff Lg. január 21-éről keltezett sürgönyében megcáfolja ezen hírt, s mondja, Oroszország kényszerítve látná magát a turkománok megfenyítésére, ha azok rablótámadásaikat netalán folytatnák. Sürgönyében konstatálja ezután az Angolországgal fenálló szívélyes viszonyt s ismételten körvonalazza Oroszország politikáját Ázsiával szemben. London, márcz. 26. Az alsóház ülésében Disraeli jelente, hogy hétfőn indítványozni fogja, hogy az alanti hadjáratban részt vett csapatoknak köszönet szavaztassék. Bruke, válaszolván Gondrey interpellációjára, kinyilatkoztatá, hogy a Suez társulattal eddig még nem köttetett egy nemzetközi, kereskedelmi hajókra vonatkozó szerződés. A török kormány megígérte, hogy minden követ fog megmozdítani a czélból, miszerint kieszközölte, hogy a társulat a tonna-bizottság jelentését tartsa szem előtt eljárásában. Angolországnak jelenleg nincs szándékában, hogy a hadihajók közlekedése tárgyában a portával alkudozásokba bocsátkozzék. Prága, márcz. 27. Ama 30 millió frt értékű magyar vasúti elsőbbségek, melyeket angol tőkepénzesek átvettek, ma szállíttattak Prágán át. Róma, márcz. 27. Jól értesült körökben mit sem tudnak azon iratról, melyet a pápa állítólag az olasz királyhoz intézett volna. Konstantinápoly, márcz. 27. A porta helybenhagyta a török-serbiai via Nissa vasútvonal csatlakozását ; azt hiszik, hogy ezen elhatározás következtében Szerbia fejedelme Konstantinápolyba fog menni. New York, márcz. 26. A cubai felkelők megverték a spanyolokat. Bécs, márcz. 27. (Hivat, zárlat.) Magy. földteherm. kötvény 75.-. Salg. Tarján 99.—. Magyar hitel. 146.—. Magyar záloglevél 86.25 Erdélyi 134.—. Magyar keleti vasút 53.—. Magyar sorsjegy 76.25. Tiszai vasút 215.50. Magyar vasúti kölcsön 94.— Angol-magyar 29.50. Franco-magyar. 51.—. Alföld 141.—. Magy. északkeleti vasút 106.—. Keleti, vasúti elsőbbségi kötvény 67.25. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 61.—. Török —. Municipális 30.—. Bécs, márcz. 27. (Zárlat.) Hitelrészvények 213.50. Galicziai 239.50. Államvasut 318 . Járadék 69.15. 1860-dik 103.—. 1864-diki 137.75. Ezüst 106.20. London 111.65. Unióbank 113 75. Általános épitőbank 65.75. Angol-ausztriai 127.—. Lombardok 127.—. Tramway —. Hitelsorsjegy 169.50. Napoleonhoz 18.92. Arany 5.26.Frankfurt 94.10- Porosz pénzutalvány 166.25. Török sorsjegy 44.25. Angol épitőbank 80 50. Berlin, márcz. 27. (Kezdet.) Galicziai —Lombardok 86.— Ezüst-jöved. —.—. il860-as —.—. Bécs —.—. Romániai 40.75. Államvaspálya 188.50. Papirjövedék — Hitelsorsjegyek —.—..1864-ki —. Hitelrészvény 123.50. Magyar sorsjegy —. Berlin, márcz. 27 (Zárlat.) Galicziai 107.25 Lombardok 86—. Ezüst-jöv. 66.25. 1860-iki 95.50. Bécs 89 75 Romániai 41 75. Államvaspálya 188.75. Papirjövedék 62.25. Hitelsorsjegyek 110.—. 1864-iki 90.50 Hitelrészvények 136.50. Magyar sorsjegy 47.50 Berlin, márcz. 27. Buza 86.13. 81.25. —.—. rozs 63.50. 64.75. 62.36. Zab 60. 60.25. Árpa helyben —.— —. Olaj 19.19. 19.25. 22.10. 23.06. Szesz 25.22 27.—. Frankfurt, márcz. 27. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re—.—. 1854-ki —.—. 1864-es —.— Lombardok 149.50 Évjáruléki papir —.—. Osztr.bankrészv. —.— Osztrák hitelrészvény 238.75. Osztrák államvaspálya részvény 332.63. 1860-as —. Ferencz-Józsefvaspálya —.—. Galicziai —.—. Évjáradéki ezüst —.—. Győr —.— Gráczi —.—. Frankfurt, márcz. 27. (Zárlat.) Váltóárfolyam 104.80 1859-ik E. metaliques —.—. Uj ezüst kölcsön-----Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —. Amerikai 1882-re 98.75. Osztrák hitelrészvény 227.50. Osztrák államvasut 329.50. 1864-ik 158.25. 1860-diki 95 —. Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 159.—. Galicziai 247.50. Papirjáradék 66.25. Ezüstjáradék 66.90. Osztrák bankrészvény 1018.—. Magyar sorjegyek —.—. Német osztrák bank —.—. Győri —.— Gömör -.— Páris, márcz.. 27. (Zárlat.) 3°/0 járadék 59.70 4‘/a % járadék 86.- . Olasz járadék 63.05. Credit mod. 305.—. Lombard 335.—. Államvasp. 717.—. Koronajószági záloglevelek —.—. Ausztriai kötvények —.—. 1871-iki kölcsön —.—. 1872-iki kölcsön 94.65. Paris, márcz. 27. Liszt 79.—. 70.—. 78.75. Répaolaj 81.25. 81.75. 84.25. Lenolaj 81.25. 83.50 —Szesz 64.75 67.50. czukor finomított 149.—. Boroszló márcz. 27. Búza 26.71, rozs 215.—. —.Szab 178.—. Olaj 18.35. tavaszi 18.75. szesz 21.33. 21.75. 21.22. Budapesti szinlapok. Szombaton, márcz. 28. NEMZETI SZÍNHÁZ Don Juan, vagy: a kőszobor-vendég. Opera 2 felvonásban, írta Da Ponte. Fordította Szerdahelyi. Zenéjét szerzette Mozart Amadé. Személyek: Don Petro, salamancai helytartó — Tallián Donna Anna, leánya — — — Nagyné Benza I. Don Ottavio, ennek jegyese — — Pauli Don Juan, spanyol lovag — — Láng Leporello, szolgája — — — Kőszeghy Donna Elvira — — — — Balázsné B. V. Masetto, paraszt — — — — Ormai Semina, menyasszonya — — — Nádayné VÁR -SZÍNHÁZ. Csók. A gróf Teleky-alapitványból 100 arany pályadijjal jutalmazott eredeti vígjáték 3 felvonásban. Irta Dóczy Lajos. Személyek: Fernando, Catalonia herczege — Komáromi Sever, Navarra királya — — Náday Blanda, neje — Felekiné Adolár, a király bátyja, törvénytelen ágyból — — Bercsényi Fidelio, kincstartó — — Újházi Angela, leánya, a királyné hölgye — — — K. Jászay M. Sobrinus, udvari pap — — Vízvári Carlo, pórfiu — — — Eőry Maritta, pórleány — — — Molnárné Navarrai kapitány — — Pintér Cataloniai nemes — — Leövei Szolga — — Vincze A 9 es albizottság javaslatai. II. □ A megyei házi adó kiszolgáltatásának módjára nézve meg kell vallanunk, hogy nem egészen értjük azon javaslatba hozott rendelkezésnek szükségét, miszerint „az állam a megyék számára összes házi adójuk 1ó részének erejéig egyszer mindenkorra előleges hitelt nyit — nehogy a megyei közigazgatás a kellő pénz hiánya miatt megakadjon.“ Mi azt hinnők, hogy ha egyszer az államadó bizonyos százalékában van a megyei házi adó megállapítva, akkor a tényleg behajtott adónak ugyanannyi százaléka a megyei pénztárba, — a többi pedig az állami adópénztárba lesz beszolgáltatandó ; — és pedig annál inkább, mert mi magának az albizottságnak jelentését akként fogtuk fel, hogy az adót a törvényhatósági közegek által véli behajtatni, kivéve a nagyobb adófizetőket, akikre nézve részint megengedtetni, részint megrendeltetni indítványozza, hogy adójukat közvetlenül az adópénztárba fizessék. Ezek azonban nézetünk szerint épen úgy köteleztethetnének arra is, hogy megyei adósokat a megyei pénztárba fizessék be. A megyék új beosztása vagy kikerekítésének kérdésében teljesen egyetértünk az albizottság nézeteivel, amelyek szerint csak is azon megyék lennének megszüntetendők melyek a megyéknek átengedendő legnagyobb adószázalékkal sem képesek közigazgatási költségeiket fedezni; vagy a melyet — ha képesek is — ezt magokra terhesnek tartván, önkényt kívánnak más megyével egyesittetni; — és a melyeknek területi folytonossága meg van szakítva. Mint ezeknél is azonban valamint magát az érdeklett, úgy az őket környező határos megyék meghallgattatása után külön törvényjavaslato kíván az albizottság előterjesztetni, em által természetesen az ismeretes megyekikerekítési törvényjavaslat el van ítélve. Helyeslőleg üdvözöljük az albizottság azon javaslatát, miszerint a főispán ezentúl a főrendiház tagja ne legyen; mert a csakugyan be nem illik azon elemekbe, a melyekből mi az újonnan szervezendő felsőházat alkottatni óhajtjuk. — Ez azonban nem tartozván jelen czikkünk keretébe, annak bővebb fejtegetésébe nem bocsátkozunk. Kevesebbé tudunk azon gondolattal megbarátkozni, hogy az állandó választmánynak ő legyen elnöke, — mert ez némileg az ő tulajdonképeni hatáskörén — sphaeráján — alulinak látszik. Nézetünk szerint nagyon elég, ha az önkormányzati joggal felruházott törvényhatóságnak közgyűlésein elnököl a kormány közege — a főispán : az egyes küldöttségekbe és választmányokba őt már nem tudjuk odailleszteni. Sőt ezáltal talán túlterhelve és akadályoztatva is lenne általános főfelügyeletének sikeres gyakorlatában. Az albizottság ezek után az egyes miniszteri tárczák költségeire tér által. Nagyon természetes, hogy csak némely kérdéseket, vagy tételeket érintünk meg jelen észrevételeinkkel. A belügyminiszteri tárcánál a tervezett államcsendőrségről az albizottság elvileg nem nyilatkozik, de megállapítottnak veszi azt, hogy annak költségeit az egyes törvényhatóságok viseljék. Mi pedig annál inkább óhajtottuk volna, hogy ebben elvileg nyilatkozzék az albizottság, mert ebben épen pénzügyi szempontból is fontos kérdést látunk, és mert már az imént mondottakban is elvi ellenmondást találunk. Nem értjük ugyanis, miként lehet az állami csendőrség költségeit az egyes törvényhatóságokkal viseltetni. Vagy legyen a csendőrség állami, ha ezt a törvényhozás szükségesnek látja, netalán azon nézetből indulva ki, hogy a közcsend — a személy és vagyonbiztonság — az egész államban minden polgárnak egyenlőn érdekében van tekintet nélkül arra, mely szegletében az államnak van a közbátorság több vagy kevesebb veszélynek kitéve, de ha e szempontot tartjuk igazságosnak és helyesnek, akkor az állami csendőrség költségeit is közvetlenül az állam terhére véljük rovandónak. Vagy ellenkezőleg az egyes törvényhatóságokat terheljük a Csendőrség költségeivel , de ekkor meg nem tagadhatjuk tőlük azon jogot, hogy azt saját szükségökhöz késpest szervezzék is. Ellenkező esetben sok aránytalanság, sok igazságtalanság jön létre. Mert nem tagadható, hogy nevezetesen az alföldi síkságon gyalog csendőrök alig alkalmazhatók, míg más vidéken a lovasokat legfeljebb levélhordókul használják a tisztviselők. Márpedig a lovas csendőrök sokkal többe kerülnek. Igazságos-e, hogy az alföldi lovas csendőrség költségeit azzal egyenlően viselje a szegényebb felföld is, amelynek arra szüksége nincsen ? A mi már saját véleményünket illeti — váljon állami csendőrséget kívánunk-e vagy sem ? —mi nem tétovázunk erre nemmel felelni. Mi csak egy némileg alapos érvet hallunk a törvényhatósági csendőrség vagy közbiztonsági közegek ellen felhozatni, hogy t. i. azok nem lévén oly szigorúak, mint a katonailag szervezett cs. k. csendőrök voltak — megtörténik gyakrabban, mintsem emezeknél történt, hogy kezeikből a fogoly megszabadul. Ez ellen azonban tapasztalásból azt mondhatjuk, hogy azon cs. k. csendőrség pedig — igaz, hogy nem könnyen eresztette el, akit egyszer elfogott — de el nem fogta, ha csak kezébe nem adták. Egyébként nem az egyes esetekből, de az általános sikerből kell ítélni, — és ezen alapon mi valóban nem látjuk szükségesnek a minden esetre sokkal többe kerülő állami csendőrség behozatalát. A pénzügyminiszteri tárczánál — azok után miket az adókivetés, kezelés és behajtás körül az albizottság már a megyéknél mondott, és még inkább ahhoz képest, amint mi azokat értelmezni és foganatosíttatni óhajtjuk, mi félúton való megállapodásnak tartanók azt, ha az adóhivatalok száma az egész országban csak 40-nel szállíttatnék le, — mert fentebbi nézetünkhöz képest minden törvényhatóságnál csak egyegy adóhivatalra lenne szükség, — és ez már kissé lényegesebb megtakarítást tenne lehetővé. Helyeselnünk kell az albizottság azon nézetét, miszerint a jövedékek és közvetett adókról szóló törvények megszegésére okszerű, kevésbé szigorú, de a végrehajtást annál inkább biztosító fenyítő intézkedések teendők, mert általános tapasztalás igazolja azon lélektanilag is megállapított igazságot, hogy az aránytalan és túl szigorú büntetéseket legnehezebb végrehajtani, és hogy az ilyenek mellett a bűnösöket a közvélemény még pártolni is hajlandó. A dohányegyedáruságról az albizottság mélyen hallgat. Váljon nem gondolta azt az állam jövedelmének csökkentése nélkül átváltoztathatnák? Nem gondolta, hogy a dohánytermesztésnek adható nagyobb szabadság államgazdasági szempontból a közvagyon — tehát az adóképesség gyarapodására szolgálhatna ? hogy egyszerűbb ellenőrzés mellett az erre fordított roppant költség leszállittathatnék ? Az államjavak fokonkinti eladását — ide nem értve az államerdőségeket — elvben helyeseljük, — de óhajtanék tudni, váljon az albizottság ide értette-e a ménes uradalmakat is. Mi részünkről ezekre nézve, már csak honvédelmi tekinteteknél fogva is, kivételt tennénk. A kormányelnök és a pénzügyér urak holnap, az esti vonattal, Bécsbe mennek. A Minisztertanács tartatott ma,melyben a közlekedési miniszter előterjesztette a Szerbiával kötött vasúti egyezményt. (…) Ghyczy Kálmán holnap utazik Bécsbe, hol a hadügyminiszteri kézmosás elkészítette takarékossági eszméi számára a kálváriát. Kívánjuk, hogy első szereplése győzelemmel végződjék, bár az előleges hírek a legrosszabbat sejtetik. A hadügyminiszter nyolcz milliónyi budgetemelése legalább nem sokat törődik a magyarországi hangulattal és Ghyczy programmelveivel, hanem számít benne egy új mórra, ki megtevén kötelességét, martyrkoszorúval fején vonulhat az „egyszerű polgár“ állására. Mennyi igaz e hírekből megtudjuk legközelebb. Addig pedig hallgatjuk a „hánykodó tenger mormogását“, mely veszélyes lehet egy gyönge bárkára, de nem lehet félelmes oly aczélalkotványra, melynek neve : közvélemény. Nincs e rozsdás-egeres Kaananban ember, kinek esze és szive megbarátkozhatnék oly politikával, mely koldussá tesz benn, hogy legyen mit elpazarolni künn. Csak az kellene, hogy a mit iszonyú fejtörés és önmegtagadó nélkülözések között, pólyás culturánk és közigazgatásunk ajkától vonunk meg, megtakarítás czimén elnyelje az inproductiv czélok falánksága. Ugyan ki ne látná az ily politikának ruhái alatt ama reactionarius lólábat, mely a pénzügyi bukás siettetésével alázná porig Magyarországot ? No de annyira meseszerű dajkarettegtetésnek látszik is ez a hír, a hadügyminiszteri költségvetés fölrugtatására vonatkozólag, hogy szinte feltámad bennünk a kérdés: nincs-e Hannibal ante portás ? Vagy talán a nemzetközi láthatár kéklő szépségei csak azért vannak, hogy roppant fegyveres erővel ostromoljuk meg madame Cerest, ki a mythos szerint a békés foglalkozások istenasszonya ? Csakhogy ehez kapa, eke és szerszám kell, nem Werndl-puska. Vagy talán csak fogásból csigázza fel a hadügyér úr költségvetése tételeit, hogy örömmel vegyük azt is, ha megmaradhatunk az eddiginél? A 21 es bizottságnak ma d. e. 1210 órakor tartott ülésében felolvastatván a képviselőház tegnapi ülése jegyzőkönyvének azon pontja, melyben a 21-es bizottság arra utasíttatik, hogy albizottság a jelentését érdemleges tárgyalás nélkül terjeszsze a képviselőház elé, ehhez képest a bizottság megbízza Széll Kálmán előadót, hogy a jelentést a képviselőház asztalára letegye. Elnök: Ezek után a 1.bizottság teendőit befejezvén, meg fogja engedni, hogy eloszlása előtt annak nevében a kilenczes albizottságnak azon érdemei méltánylatát kifejezhessem, amelyeket — helyesen felfogva kiküldetése czélját — határozott munkaerélylyel szerzett magának, (Élénk helyeslés) midőn feláldozó szorgalommal és kitartással a szükséges adatokat és segédszereket kifürkészvén, javaslatai kivételes fogalmait tisztázta (Tetszés) és hazánk viszonyai s érdekeihez képest minden elemeket felkeresett, melyekből az államháztartás egyensúlya helyreállításához tényezőket alkothatni. (Élénk tetszések). Egyszersmind azt hiszem, hogy a t. bizottság, a pártatlan igazság ösztönétől vezéreltetve, nem hallgathatja el mély háláját azon férfiú irányában, ki mint az albizottság tollvivője (Élénk éljenzés) jeles munkája által egy új fényboglárt tűzött érdemei koszorújába. — (Élénk tetszés) és most azon biztos reményben, hogy ez albizottság működései jótékony hatással lesznek államháztartásunknak szebb jövendőjére, bezárom a t.bizottság üléseit. — (Zajos fölkiáltások: Éljen az elnöki Éljen Széll Kálmán). A közjogi ellenzék. Azon egyesülésről, mely háromfelé szakította a szélsőbaloldalt s a „Magyar Újság“ és a 48-asok tételét kiakolbolitja az „Egyetértés“ nevében, adjuk ma a „Baloldal“ hivatalos nyilatkozatát, mely egyszersmind előfizetési figyelmeztetés és a „Hunnia“ czikkét, mely már commentár. Holnap reggel nem fog hallgatni alkalmasint a „Magyar Újság“ sem, s akkor aztán mondunk valamit mi is, kik nem tartozunk a szélsőbaloldali árnyalatokhoz, s a balközép álláspontját valljuk magunkénak, mind elveinkre, mind eljárásunkra nézve, ezutánra is, pártunk erőteljességének és tekintélyének teljes érzetével. Az lévén célunk, hogy a közjogi ellenzék viszálkodását ismertető „egyetértés“ háborgásairól teljes értesülést nyerjenek olvasóink, nem hagytunk ki semmit a „Hunnia“ czikkéből sem, de hogy ezen a laptársunk észrevételeinek pártunkra vonatkozó részeire polemizáló ellenészrevételeket tegyünk, azt az Ellenőr közönsége bizonyára nem igényli tőlünk , ha sem tartjuk szükségesnek. — A belügyminiszter Rádl József debreczeni polgár hagyatékáról a képviselőház elé terjesztette a zárszámadásokat. A humanistikus és nemzeti érzület oly szép vonásaival találkozunk a számadások mellé csatolt végrendeletben, hogy a polgári és hazafiai erény iránt tartozó tiszteletből, kiemeljük következő pontozatait: „Mivel pedig hazámfiait illetvén leginkább is jóakaratom, rendelem és akarom, hogy a Magyarhon minden magyarul értő megyék szegényei, ezek közé értem én azon tótajkú Felső-Magyarország azon megyéit is, ahol a magyar érzés és hazaszeretet valóságosan nyilván létezik, hozzá értem továbbá Erdélyben azon megyéit is, ahol a közös magyarhon iránti érzés és hazaszeretet valóságosan uralkodik. Ellenben nem részesülhetnek hagyományomban Horvátország, Vojvodina, Slavonia, Tengerparti és Temesi bánát megyéi, ahol más, mint a magyar nyelv és szellem uralkodik. Nem határozhatom meg, hogy s mi renddel részesüljenek benne a hon szegényei, hanem kívánom, hogy fordítódjon a hagyományom oda, ahol épen az ínség, vagy szerencsétlenség leginkább uralkodik. — A „Baloldal“ mai számából vesszük át a következőt: „A 48-as pártnak szombaton délután és reá következőleg vasárnap délelőtt hozott két rendbeli határozata alapján a párt, mint 48 as párt, megszűnt lenni s kijelenté, miszerint a „Magyar Újságot“ áprililsejétől fogva nem tekinti többé közlönyének. A 48-as párt többsége és a balközépi körből kilépett képviselők többsége eddig vallott elveik teljes föntartása mellett egy programm alatt egy párttá alakultak, „Egyesült közjogi ellenzék“ elnevezés mellett. A párt lapja a „Baloldal“ lesz, mely czímét „Egyetértés“-re változtatja át. Az idevonatkozó határozatok és a programm, szóval a pártalakulás holnap fog közzététetni. „A legmélyebb sajnálkozással veszszük, hogy a 48-as párt kisebbsége: Csanády, Irányi, Baldácsi, Szederkényi, Solymossy és Rátonyi nem csatlakoznak az egyesüléshez s külön maradnak, mint 48-sok. Amily mély sajnálattal adjuk e hírt, mert ez által az ellenzéki árnyalatoknak régen és országszerte átalánosan óhajtott egyesülése nem lehetett teljes — az országházban, és oly erős bizalommal vagyunk az iránt, miszerint az egyesülés teljes és tökéletes lesz — az országban. Az ország baloldali elvű polgárain van most a sor — félretéve minden személyes tekintetet — egyesülni haladéktalanul. Az elnevezés, a czím ne legyen többé köztünk elválasztó fal, hanem legyünk egyek mindnyájan, kik óhajtjuk, kívánjuk és követeljük, hogy édes hazánk szabad, önálló és független ország legyen. „A fentebbiek folytán figyelmeztetjük Magyarország összes baloldali elvű ellenzéki polgárait, miszerint a „Baloldalira, mint az egyesült közjogi ellenzék leendő pártközlönyére előfizetéseiket minél előbb megtenni méltóztassanak.“ * — A „Hunnia“ közölvén a „Baloldal“-nak az „Egyesült közjogi ellenzék“ alakulására vonatkozó sorait, a következő megjegyzéseket teszi: Miután a „Hunnia“ nem pártlap s így személyes érdek és fölindulás nélkül teljes tárgyilagossággal mondhat véleményt és ítéletet az ellenzékre nézve fölötte fontos ügyben: — reméljük eltaláljuk a helyes középutat, mely önállóságunk természetes kifolyása, s kellő perczben tán javára is válhatik a szemközt álló mindkét félnek. Szemközt álló ? Mi tűrés-tagadás, de úgy van. A 48-as párt nem szűnt meg lenni s nem is fogna megszűnni, ha valamennyi 48-as képviselő decretálná is halálát, mert a pártnak a vidéken is vannak tagjai s tán valamivel nagyobb számmal mint az országgyűlésen, s ha az országgyűlési 48-as párt nem hitte méltóságába ütközőnek, hogy a választások előtt országos 48-as gyűlést hívjon össze s az általa készített programmal ez országos gyűlés szentesítése alá bocsássa, most úgy illett volna, hogy öszszehivja s megkérdje a vidéki elvtársakat, mielőtt a 48 as pár halotti czéduláját megírni és közzétenni vállalkozott. De igenis két részre szakadt az eddigi 48-as országgyűlési kör, s míg a párt régi czímmel és programmal, habár tagjaiban megfogyatkozva folytatni fogja működését, a kör többsége átlépett egy más pártárnyalat clubjába, de nem vitte át magával a pártot oda, csakúgy nem, mint Tisza Kálmán nem vihette és nem vitte volna magával a balközépet a kormánypártba, ha a koalitió létesült volna is. Igaz, hogy nem létesült, mert — elveik fönntartása mellett tervezték az illetők e coalitiót s politikai téren az elvek fönntartása mellett fusionálni lehetlenség, akarni — bolondság. Csalódik Simonyi, csalódik Mocsáry, ha azt hiszik, hogy ők különb legények s megcsinálták fából a vaskarikát, midőn elveik fönntartása mellettegyesültek. Mert ez eltérés jelzése pillanatra rászedheti ugyan a vidéket, de egyutal magában hordja a közeli viszály, a botrányos szétválás okait és csiráit. Quod sic demonstro. Vagy lényeges az elvi különbség a két árnyalat közt, vagy nem az Ha az előbbi áll, akkor hamar kiüti magát a szög a zsákból s az elméleti ölelkezést rövid időn nyájaskodó grimace ok és nem nyájaskodó karmolások fogják fölváltatni a gyakorlati téren, úti figura docuit — a coalitionalis kísérletek lefolyásánál. Ha pedig az utóbbi áll, úgy — mire való — „elveik föntartását“ hangsúlyozni akkor, mikor a czél és — az országos ellenzék a vidéken a teljes és föltétlen egyesülést követelik? Mi voltunk tán elsők, kik az ellenzéki egyesülés hazamentő zászlóját kibontottuk, de mi leszünk az utolsók, kik e zászlóból köpönyeget varrni engedünk, oly bő köpenyt, mely alatt megfér mindenféle ellentétes érdek és törekvés is, s mely színeivel árt a helyett, hogy használna a politikai morálnak, az ellenzék befolyásának, s ami e kettő széles alapján nyugszik vagy kell hogy nyugodjék, ha rákerül majd a sor, árt a nemzet legközelebbi jövőjének. Legyenek meggyőződve a coalitió tisztelt tagjai, ugyanannyi joggal, amennyivel ők követelték Tiszától, Csernátonytól és az egyezkedésre hajló balközépi képviselőktől, hogy a november 7-ei határozat után mandátumaikról lemondjanak, ugyannyi joggal követelheti most Csanády és Ugrón, hogy egyfelől a volt 48-asok, másfelől az elvhű balközép új választásnak vessék alá magukat, mert az új programm, legalább amint az a múltkor megállapíttatott — nem ugyanaz a programm, melynek alapjáról a nép bizalmának hatalmas karjai által a törvényhozói díszes méltóságra emeltettek. Van ugyan még egy eshetőség, az tudniillik, hogy a 48-as képviselők engedtek az Ugronféle kisebbségnek s igy utóbbiakat nem érheti semmi vád vagy szemrehányás, de erre nézve bevárjuk a holnapot, s a különvált képviselők (nem pártok) nyilatkozatainak megolvasása után fogjuk aztán kijelenteni: melyik fél az, melyhez közelebb esik a mi szerény működési körünk, s melyet a pártfegyelem obligát bilincseinek elfogadása nélkül s eddigi szabad elhatározásunknak mindenkorra leendő föntartása mellett — csekély erőnkkel, befolyásunkkal és támogatásunkkal az ország, illetőleg olvasóink és barátaink védelmébe és rokonszenvébe ajánlani szándékozónk.