Ellenőr, 1874. április (6. évfolyam, 90-118. szám)

1874-04-01 / 90. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr Félévre . . •. 10 , - , Egy hónapra . 1 „ 80 „ Kgyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Bndapesten, n á <1 • r - u t c z n 6. a se. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-uteza (1. mx. (Légrády testvéreit irodájában). Kiadó-hivatal: Előfizethetni helyben és posta utján: nádór-utcza 6. ez. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-ntcza 6. sz.) intézendők. 90. szám. Budapest, szerda, ápril 1. 1874. TI. évfolyam. TÁVIRATOK. Wiery és Zwerger püspökök helyébe, kik az egy­ház külső jogviszonyairól szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásán nem vevén részt, a házsza­bályok értelmében kilépetteknek tekintendők — a jövő ülés napirendjére tűzi. Bécs, márcz. 31. Jacobini, a közelébb kine­vezett bécsi nuntius a jövő hét folyamában érke­zik ide, Falcinelli bibornok ugyanekkor Rómába utazik s a benediktinusok kolostorába fog megvo nulni. Zichy gr. nagykövet ápril végén indul Kon- stantinápolyba. Bécs, márcz. 31. A hitelintézet közgyűlése 221 szavazattal volt képviselve, és az igazgató- tanácsnak ismert javaslatait valamint a felttlvizs- gálóbizottság jelentését 1873. évre, egyhangúlag vita nélkül elfogadta. Bécs, márcz. 31. Az aratási jelentések közzé­tétele legközelebb fog megindittatni s 14 napnyi időközökben folytattatni, a magyarországi jelenté­seket is ölelvén fel. A kormányhoz eddig bekül­dött jelentések hirszerint nem igen sok reményre jogositnak. Paris, márcz. 31. Az állandó bizottság ülésé­ben Picard indítványozza, hogy mihelyt restaura- tionalis fondorlatok észlelhetők lesznek, a kormány tegye magát azonnal érintkezésbe a bizottsággal. Mire Buffet azt felelte, hogy a kormány vagy a pártok ellenőrzése, nem tartozik a bizottság hatás­körébe. Grácz, márcz. 31. A nagybirtokosok köréből való választás gr. Gleispach helyére, ki annak ide- jében képviselői mandátumát letette, május 16-ára tűzetett ki. Konstantinápoly, márcz. 31. Az idegen hatal­masságok számos képviselői voltak ma Raschid pasához meghiva, hogy a Lessep által a portához intézett iratot tanácskozás alá vegyék, melyszerint a kapott meghagyásoknak aláveti ugyan magát, de a portát a havonként 30,000 livres-re becsült ká­rokért felelőssé teszi, melyeket az adók behajtásá­nak uj módszere igénybe vehetne. Konstantinápoly, márcz. 31. Az angol-törö-: conflictus Lahedschben kíegyenlittetett; a porta a csapatparancsnokokat utasította, hogy a foglyokat a britt hatóságoknak szolgáltassák ki. — A ha­talmasságok képviselői által Raschid pasánál tar­tott értekezlet Lessep tiltakozására vonatkozólag a Snez csatorna uj tariffájának alkalmazása ellen, eredménytelen maradt. Köln, márcz. 31. Melchers érseket ma el­fogták. Athén, márcz. 31. Deligiorgis kabinetalakitás- sal bízatott meg, de nem támaszkodhatván parla­mentáris többségre, Bnlgaris újonnan fáradozik egy kabinet összeállításán. Bécs, márcz. 31. (Hivat, zárlat.) Magy. földteherm. köt­vény 74.25. Salg.-Tarján 98.—. Magyar hitel. 151.—. Ma­gyar záloglevél 86.25. Erdélyi —.—. Magyar keleti vasút 53. —. Magyar sorsjegy 77.—. Tiszai vasút 217.—. Magyar vasúti kölcsön 94.25 Angol-magyar 33.25 Franco-magyar. 54. —.Alföld 139.—.Magy. északkeleti vasút 108.—. Keleti, vasúti elsőbbségi kötvény 64.75. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet —.—. Török —.—. Municipális —.—. Bécs, márcz. 31. (Zárlat.) Hitelrészvények 205.25. Gali- cziai 246.50. Államvasut 315 25. Járadék 69.15. 1860-dik 103.-. 1864-diki 188.25 Ezüst 105.60. London 112.—. Unio- bank 122.—. Általános épitőbank 93.25. Angol-ausztria 129.25. Lombardok 145.25. Tramway —.—. Hitelsorsjegy 171.—. Napoleondor 8.95. Arany 5.28. Frankfurt 94.40- Porosz pénzutalvány 166.75. Török sorsjegy 45.—, Angol épitő-bank 84.25. Boroszló márcz. 31. Búza 26.71, rozs 215.—. — .— zab 178.—. Olaj 18.35. tavaszi 18.75. szesz 21.33. 21.75 Utolsó posta. — A közös költségvetés — mint a „Pester Corr.“ Bécsből értesül, — az ő felsége el­nöklete alatt ma tartott minisztertanácsban végle­gesen megállaplttatott. A hadcsapatok élelmezéséről szóló czim ki­vételével, melynek előirányzata kevéssel magasabb, az összes tételek átalában véve egyenlőek az 1874 évi költségvetés tételeivel, sőt nem egy közülök jóval csekélyebb előirányzatot vesz igénybe. Bittó miniszterelnök és Zichy közlekedésügyér ma este Budapestre visszatérnek, Ghyczy pénzügyminiszter holnap délutánig Bécsben marad, itteni tartózko­dása azonban nem függ össze sem a bankkérdés megoldásával, sem pedig nj kölcsön iránti alkudo­zásokkal. Bécs, márcz. 31. A képviselőház ülésének to­vábbi folyamában a földmivelési budget elintézte- tett; az igazságügyminiszterinm költségvetésénél Zschok élesen bírálja több törvényszék eljárását. — Dienstl uj végrehajtási rendtartást kiván beho­zatni; Hoenigsman még ez ülésszak folyamában óhajtaná egy uj polgári perrendtartás beterjeszté­sét. Demel előadó hevesen kel ki Hoenigsmann ellen s helytelennek mondja azt az állítást, mintha Ausztriában az igazságszolgáltatás nem volna ki­elégítő. Giaser igazságügyminiszter nagy hatású beszédben fejtegeti ama feladatokat, melyek az uj polg. perrendtartás által megoldandók. Ezután a költségvetés a vasutivállalatok segélyezése czimü tételig bezárólag elfogadtatott. Ma estve ülés. Bécs (Urak háza) Auersperg hg. elnök távol­létében Wrbna gr. alelnök nyitja meg az ülést. A beérkezett kérvények elintézése után a ház na­pirendre tért át. Winterstein lovag a vasúti bizott­ság jelentését terjeszti be a pilsen-klattau-eisen- steini vasútvonal tárgyában. A javaslat második és harmadik olvasásban változatlanul elfogadtatott. Hasonlókép elfogadtatott a falkenau-graslitzi vonal kiépítéséről szóló törvény. A Böhmerwald fenyő- szu által ellepett részeinek községei s lakói állami előlegek általi segélyeztetéséről szóló tvjavaslat szintén elfogadtatott. Hein b. indítványára a ház 2? szóval 21 ellenében az egyházpolitikai javaslatok tárgyalására kiküldött bizottságba 3 tag választását. — Gasser, Budapest, márczius 31. (~) A válság izgalmainak leesillapod- tával a közvélemény várakozásteljes lett azon reformok iránt, melyekkel az uj kabi­netnek a törvényhozói termékenység korát kell megintiitania, ha élni kiván tartósan és parlamentaliter. Korunk hatalmas kérdéseit a farosa vegyalkatu kabinet bezárhatja a miniszteri tanács asztalfiókjába, mint tartogatható kér­déseket, s az ő dolguk, ha kopogó szellem gyanánt ott kisért majd eszmecseréik felü­letén : de a pénzügyi egyensulylyal össze­függő közigazgatási reformkérdéseknek sor­suk nem lehet sem elaltatás, sem felfüg­gesztés. Magyarország parlamentje, mióta a Lónyay-regime választási rendszerének sár­kányfogai közül kikerült, csak élhetetlenke- dett és zsongott, mint darázsokkal és he­rékkel tultömött méhkas, dolgozni azonban nem dolgozott semmit. Ha ez időőlő rendszer tovább is tart, lejárja magát, mielőtt föl- frissithetnék petyhüdt véralkatát. A népüép- viseleti rendszer „legtökéletesebb“ kormány­formáját nem marhatja meg ellenséges gúny és az osztályellenszenv kárhozatja: de megöli a democratismus alaperényének — a mun­kásságnak hiánya, az aristocraticus nap­lopás. A modern államiság erőitől megizmo­sodott, s beléletében fejlett törvényhozási és végrehajtási életre vergődött ország, hol a közélet minden ágát egészséges parlamenti alkotások és intézmények szabályozzák: a törvényhozás élődhet a múlt emlékein, s a nép szemében életrevalóságának bizonyité- kául elég, ha lelkiismeretesen gyakorolja az ellenőrzés jogát. Nem úgy oly kezdetleges, erőiben hanyatló államélet mellett, hol a legnagyobb és legapróbb érdek egyaránt imádkozik a magasabb codificatori és rész­leges rendezői működés permetéje után. Közgazdaságunk fejlesztése egymagában, s tisztán azon első rendű czél eszközéül fel­használva, hogy nagyobb adóképesség segé­lyével pénzügyeink zavarát és a fokozottabb államélet követelményeit legyőzhessük, dol­got adhat és kell is adnia kormánynak és parlamentnek egyaránt. Hát az adórendszer átgyúrása és átidomitása az igazságosság és nemzetgazdasági újabb elveknek megfelelő- leg? Ott az igazságszolgáltatás is roppant hézagaival, melyek kétségbeejtik a bírót, ügyvédet és perlekedőt és bizonytalanná te­szik az egész eljárást anyagi és alaki válto­zatainak minden izében. Példátlan meddőség is az, évenként 7 — 8 hóig tartó ülésezés mellett, hogy az utóvégre kezdetleges, de mindamellett az angol és francziához képest csak miniature kiadású államháztartás felülvizsgálatán túl képviselőházunk nem bir életrevalóságot ki­fejteni semmiféle irányban. Nehézkes a moz­gásban, mint egy három mázsás dáma a vásári bódéban, csak mutogatni való, egyéb­re nem. E pirongatás legnagyobb részben perese átháramlik a kapkodó kormányzás gyönyörű­séges egymásutánjára, mert a vezetés és fog­lalkoztatásnak onnan kellett volna épnek és erősnek lennie, akkor talán csak elsürgött volna a törvényhozási szakácsmüvészet kony­hájában; még ha egyszer oly nehezére esik is a komolyabb tevékenység. Bizonyos azon­ban, hogy házszabályaink lomha egyvelege és a képviselők restelkedése, na meg kép­telensége is, rendszeres hátramozditói az al­kotásnak. Aztán minden zsák megleli folt­ját, a milyen a parlament, olyan a kormá­nya, mert hát e kormányok nem ugyéjente a levegőből ereszkednek az ország igazgatá­sának kertjébe, mint az arany hajú tündér kisasszony, hogy leszedjék az elhortyogott őrök mellől az almát, hanem a többség ke­beléből, annak bizalma és támogatása mel­lett, veszik kezökbe a kormányrudat. Hálál­kodjék az ország az ily többségnek, ha foly­tonos szülései nem birnak létrehozni egy oly erkölcsökben és elvekben, törvényekben és végrehajtásban ügyes és egyöntetű kabi­netet. Rá lehetne vezetni e bajt a rendszerre, de most nem bolygatjuk e kérdést, úgyis ki fog tűnni nemsokára, hogy a jobboldal kevert elemeinek szanaszét húzódó politiká­ja mellett lehetséges-e még egy tisztán speczialis czélt is sikeresen elérni, tehát azt, mely Ghyczy belépésének indokául szolgált. Ghyczy Kálmán nem adta fel közgazdasági elveit, melyek pedig kissé csak mégis mások, mint azon conservativ-dualis- ticus pártembereké, kik megkaptak min­dent, mit a nemzet óhajt. Ghyczy Kálmán nem adta fel takarékossági elveit a központi igazgatás reorganisatiójának és az önkor­mányzati életnek azon kérdéseiben sem, me­lyektől kigázolását várja e sokat hányt-ve­tett országnak ; pedig ezek vajmi kevés ro­kon vonással birnak a kabinet belügyi tagjának és a többség jókora részének el­veivel. Hogyan fogják kjegyeztetni az ellentéte­ket, nem a mi gondunk, mi csak azt tud­juk és valljuk, hogy a közhangulat merev elhatározottsággal várja a reformmunkálko­dás foganatba vételét. És bizonyos lehet benne a jobboldal, hogy a kormányalakítá­sok terén ez az utolsó kísérete. Ha a tények sikerében nem győz még most sem, akkor az utolsó kísérlettel több bizonyíték lesz a mellett, hogy hiába a legnagyobb hazafias önfeláldozás is, mert a ki rendsze­rökre rátévelyeg, azt elsepri tehetségével, szorgalmával és jóakaratával együtt az el­lenséges áramlat. — A közös minisztertanácsról, mely tegnap tartatott, a következőket jelentik: A ta­nácsban, mely délben 11 órától 3-ig tartott. An- drássy gróf, Khun báró, Holzgethan, Poeck, Bittó min. elnök, Ghyczy pénzügyminiszter, Auersperg herczeg osztrák miniszterelnök és de Pretis osztr. pénzügyi miniszter vettek részt. A közös költségvetésben az eredeti előadói tervezet szerint a folyó évre megszavazott ösz- szegnél nyolez millióval több volt előirányozva, a mai tanácskozásban azonban a költségvetés oly módon lön megváltoztatva, hogy az 1875-iki quota a folyó évit semmi esetre sem fogja felülhaladni. A költségvetés végleges megállapitása a mai ülés­ben történik, melyen Ő Felsége elnököl. — A közös költségvetés fölötti tanács­kozásokra vonatkozólag a N. Fr. Presse arról érte­sül, hogy az tegnap egészen a késő esteli órákig tartott. A közös külügyminiszter költségvetése vál­tozatlanul lön elfogadva. A hadügyi budget tárgya­lását szintén megkezdték, s e téren Ghyczy pénz­ügyminiszter az, a ki a legnagyobb redneti- ók szükségét hangoztatja. A reductiók azonban csak az extraordináriumra vonatkoznak, melyről most az hallatszik, — hogy négy millióval haladná meg a legutóbbi delegáczió által megsza­vazott összeget. A delegácziók elé terjesztendő vöröskönyv már össze van állítva, de gr, Andrássy föntartá még maga számára, a felülvizsgálat jogát. Az idei vöröskönyv legérdekesebb része lesz a külügymi­nisztérium levelezése, a monarchia kereskedelmi politikájára vonatkozólag. Hir szerint a pápai encyklika nem marad válasz nélkül. A választ gr. Andrássy készíti, mint a császáriház minisztere. Gr Paar, osztrák-magyar követ a sz. széknél nem kapott ugyan még megbízást a levél átadására; hanem az — rövid idő alatt — kilátásba van helyezve. — Ghyczy Kálmán pénzügyminis- t e r a köv etkező körlevelet intézte a törvényható­ságokhoz : ő cs. és apóst. kir. Felsége f. é. márcz. 21-én kelt legf. kézirattal engem legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Midőn ezen legfelsőbb elhatározás folytán a m. kir. pénzügyminisztérium vezetésének általam történt átvételéről a t. hatóságot értesíteném, a pénzügyi igazgatásnak általában nagyfontosságu voltából, különösen pedig a pénzügynek ez idő sze­rinti súlyos helyzetéből folyó nehéz kötelmem és felelősségem tudatában, ismert hazafíni érzületében helyezett teljes bizalommal felhivom a t. közönsé­get, hogy hivatalos működésemben törvény szerint közrehatni és a pénzügyi törvények sikeres foga­natosításában, valamint az államháztartás rendezé­sére ezélzó törekvéseimben hazafíni készséggel tá­mogatni szíveskedjék. Budapesten, 1874. évi már­cius 24-én, Ghyczy Kálmán. — Bartal György kereskedelmi minisz­ter ur keddi és csütörtöki napokon 12 órától ket­tőig fogja a kihallgatást keresőket fogadni a mi­nisztérium hivatalos helyiségeiben. — A Tö köl y - al api t vá ny kezelése tár­gyában Trefort közokt. miniszter egy leiratot intézett a szerb Maticához, melyben kijelenti, hogy az alapitó rendelkezésétől eltérni nem lehet, s e szerint az ifjnk a budapesti egyetemet kötelesek látogatni, benn lakván az intézet házában. A Matica már megsértette a végrendeletet, mert három év óta osztrák és külföldi egyetemeket látogató szerb ifjakat segélyez, s a közokt. minisz­ter teljes joggal átvehetné az alapítvány kezelését és az intézet feletti felügyeletet, mely a Maticát úgy sem illeti meg. — Zichy közlekedési miniszter holnap visszaérkezik. Mint a „P. N.“ írja, bécsi időzése alatt a szerbiai vasúti összeköttetés kérdé­sében folytatott tárgyalásokat a külügyminiszterrel. Hivatalos divat. Láttuk és megbámultuk a „gr. Zichy József et Comp.-- budavári divatkereskedéséből kikerült idényszerü hivatalos divatlapot, s annak finom szabászati mellékleteit. Nemes ízléssel kiállított öl­tönyminták ezek a távírda és postatisztek számára, metszésök és leírásuk díszére válik azon ezégnek, hol a „Távirászati és postai rendeletek tára“ készült. Szabás és részletezés rögtön elárulják, hogy itt nem valami münemértő kontárral van dolgunk, hanem ügyes mesterrel, ki világot próbált és vándorlásai alkalmával megfordult bizonyosan a Bachsystema egyenruházati műtermében is. No lám, patvar hitte volna, hogy az államférfim talen­tum kiegészítő része egy oklevél a szabóság gya­korlati ismereteinek tökéletes elsajátításáról és Bar­tal talán csak azért lett most Zíchynek utóda, mert legénynyé szabadult Alter és Kiss férfidivatüzletének államférfiakat iskolázó műhelyében. Csak igy ért­hető, miért volt Johnson Éjszakamerikában elnök, nem tehetsége, hanem szabómesterségénél fogva, így legalább tisztában lehetett képzettsége, hogy milyen libériába bnjtassa az állam . . . cselédeit. Köztudomású, hogy a köztársaság vezetésének gond­jai között egy saját készitményü,bérrnházattal lepte meg inasát. Remekelni tetszősebben nem lehet: körülírni pedig oly bnreaucraticus pedantériával, mint a két hivatalnoki „Bazár“ szabályzataiban olvasható, épenséggel képtelenség. A szolgálati ruházatnak czélja, hogy a távírda és postaintézetnek a kezelési szolgálatban alkal­mazott közegei hivatalos müködésökben könnyen felismerhetők legyenek. S azért szolgálaton kívül tilos a ruházatot viselni. Ostobaság! hát mért nem sütik az ország czimerét homlokukra, hogy felismerhesse mindenki: ezek az állam nyájából valók, igazi jószág, nem oly szedett-vetett bitan­gok) csőcselék. Hevenyében nem értettük buksi észjárásnnk- kel, minek a hivatalos burean-szolgáiat alkalmára felismerési jelvényül a nyári trill-nadrág és sötét­kék gyapjn-zubbony mellé a sipka; de leírását ol­vasva rájöttünk, hogy az államméltóságot fogja képviselni, körülbelől olyformán, mint Szapáry Gyula hevesi kalpagja. Ember, ha postára vagy távirdára mégy, jusson eszedbe a föveg, mely le van írva következőképen: „Fekete posztóból készült sipka, azon alak és sza­básra, mint a bonvédtisztek tábori sipkája, pirossal átvert aranyzsinórzattal, rózsával és hurokkal, de a gomb helyett távirdajelvénynyel. (II. Tábla I. ábra.) A rózsa 13 vonal átmérőjű és áll egy vonalnyi vas­tagságú fényes tömött fonadékból, piros bársony mezővel, melyen apró arany pillékből czifrázott szegélyzetben fény­telen aranynyal hímzett magyar korona áll. (II Tábla 2. ábra.) így fog kinézni a gorombáskodhatás koro­nája, vagy talán nem is korona, hanem csörgő­sipka. Beh kár, hogy a divat itt is elfuserálta az ősi egyszerűséget. Mennyivel imposansabb lett volna, ha indián szokás szerint, mellőzve minden föveget, a szoba-szolgálathoz illőbb módon, csupán a hivatalnokok hajzatába dugnak rikító szinü tol­lakat. Aztán a távirászoknak elefántcsont marko- latu kard helyett egy menykövet rendelhettek volna Vulkánnál, a postásoknak meg egy havasi kürtöt, vagy bombardot Sundánál. Boszantó, hogy az „Ellenőr“ április elsejére sem változhat át sem divat, sem élczlappá, mint a hivatalos rendeletek tára, különben merő pajzán juxból kifizetné magát az ábrákat mindenestől utánnyomatni. Hátha csak felültetett a hivatalos közlöny mindnyájunkat és április elsején azért léptette életbe e divatot rendeletileg, hogy megjá­rassa hivatalnokokkal és sajtóval az áprilist. Tréfa nélkül demokritosi ötlet volna a kormánytól, hogy a zöldülő tavaszidény küszöbén zöldülő bölcse­sséggel ragadta meg az alkalmat az egész ország megkaczagtatására. Ránk fér nagyon e búslakodó világban. Komoly időkben az emberek mindig szeret­tek — bolondozni. Nápolyban tánczoltak, midőn a forradalom izzó lávája hömpölygött a palota ka­puja felé. Svédország legnemesebb királyát egy bál bóditó örömei között sebezte halálra az orgyi- lok. És mily megragadóan irja le Hugo Victor „1793“-ja az ntezákon daloló Párist abból az idő­ből, midőn a guillotine örök ifjan piroslott a vér­től. Sadowát is a mundur-commissioban pajkos- kodták el a ezopfhadvezérek. Nekünk valamivel ke­vesebb bajunk van, mindössze egy pénzügyi vulkán fölött rakjuk a kállai kettőst, meg a lassú magyart. S utóvégre is, ha Francziaország nem röstelli a jellemzést, hogy nem egyéb, mint „une monar­chic absolue temperée par des chansons,“ miért ne lehetne elmondani a „Scythiából kijöttekről“, hogy a zsinóros politika ollójával és rőfjével ön- tik hivatalos divatmintákba a jó közigazgatást. Ázsiai rendszerbe ázsiai bábok illenek. Amolyan mandarin-uralom, hol a kaszt válaszfalaival pon­tosan körül van írva az öltözet is, a minőben mu­togathatja portraitját a nagy és apró mandarin, kézműves és paraszt. A középkor bigótsága szintén más és más mezbe bujtatta a társadalom osztályait. Lovag öltöny, papi tóga és katonai pickelhaube onnan származtak s hogy eltűnjenek a föld színéről men­tői előbb, kívánja minden okos ember. Mig egyen­ruha lesz a világon, nem halad az emberiség csak baktat. Fekete sereg legyen a fneve, vagy hivatal­noki status, katonásdi vagy egyházi komédíáskodás mindegy, valamennyinek kiváltságosság az indítója, buta osztálygőg a szüleménye. A valódi democra- tiának nincsenek sem pünkösdi királykái, sem udvari bohóczai, hanem vannak munkásai, ki a rőfnél, ki a szerszámnál, ki a tolinál. Nem divattal kormányozzák az országokat, hanem törvényekkel; a gyöngykagyló és arezfesték az előkelőség czi- ezomája gyanánt tüntet föl vad népeknél, de civi- lisált nép soha sem fogja czifra mnndurjáért bál­vány gyanánt félni hivatalnokot, mert jól tudja, hogy a közönség szolgája. Ellenkezőleg a libéria mindig lealázza hordozóját és sülteszüaz, ki több­nek tekinti a bérruhás hivatalnokát, mint a polgár­tisztviselőt. Igen megrögzött szokása minden államnak, melyben az absolntismns játszsza a népboldogitót hogy egyenruhába bujtatja poroszlóit és hivatal­nokait, mert hát szerinte az a tömeg ott, melynek szavát isten szavának mondja a hűbériség és in- qnisltiók századait összetiport kor, a hivatalnoki statusért van, mely isten folkentje az egyház kardja. Nekik érdekök felhizlalni önkénynyel, a felfújni gőggel a bnreaucraticus istenséget, mert kül­ső imponálásukban rejlik hatalmuk ereje. Nem állhat azonban érdekében egy államnak, mely pol­gárainak alkotmányos érzületében birja tekintélyé­nek gyökerét. Ám csinálják Ausztriában, de hagyják tőle békén ez országot. Roppant gyarlóság kell ahoz, hogy nálunk nem birják emanczipálni a pos­tát és távírdát az osztrák kaptafa alól, még ily a belszolgálat ügyeit nem érintő kérdésekben sem, mint ha tüntetni akarnának vele, hogy ha egy ál­lam bolondot csinál magából, Magyarországnak első dolga utána csinálni. Szeretnők különben tndní, mit szól Ghyczy takarékossági politicája e művelethez, mely az államkincstárt is igénybe veszi az által, hogy az ország keserves kölcsöneiből előlegeket osztogat­nak a hivatalos divatezikkek beszerezhetésének könnyebb eszközölhetésőre; miután a szegény hi­vatalnokokat saját erejükből ugyan nehezen lát­hatná valaki hivatalos mundurban. „Kenyér kell nekünk nem libéria!“ mondta panaszosan azon hivatalnok,jki a jelen czikk tárgyául szolgált rende­letet és divatképeket szolgáltatta. Édes jó urak ne gyerekeskedjenek, hanem kormányozzanak, mondjnk mi. V erhovay Gyula. „Az egyesült közjogi ellenzék“ zűrzavara. A „Hunnia“ az egyesülési programra aláírásának történetét a következőleg beszéli el: A 48-ai párt egyesülése, a balközépböl küépett ta­gokkal, a tényleges foganatositás útjára márczius első nap­jaiban lépett. A két párt, mint pártnak közös pontban le­Közlekedés. IS (röggel) jelenti az időt éjféltöl délig, E (este) dőltöl éjfélig. Róesgyeravi indT 3.15 E. il. — E. Fest gyón. ind. 7.50 E. 2.25 K I'est érk. 10. 5 E. 6.85R. ÜÜCS _________érk. 2.12 R. 9.29 E. BÍC8 ind. 8.45 B. 8720 E. Házias ind. 6.05 E. 3.30 B. Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ »•” B. Pest érk. 5.56 E. 6.06 B. Szeged „ 1.51 B. 1.16 B. ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 , 5.23 „ Czegléd „ 9.33 „ 9.35 Pest érk. 8.12 „ 7-49 Szeged „ 1.31 B. 1.41 E. „ md. 9.16 , 9.25 B. Temesvár ind. 6.19 „ 5.30 érk. Pozsony „ 4.23 E. 4.20 „ Házias érk. 8.46 , 10.29_____Béé» érk. 6.09 , «.03 , Valhány ind. 8.21 B. ~ Ferjámos ind. 8.26 B. Perj ílne os érk- 6 06 » Valkány érk. 11.10 , __________ BZ|^ ind. 7.4 B. 5.60E. Sz.-l'ehérv.ind. 10.18B. 12.23B Győr „ 11.64 „ 10.05 „ i Uj-Sz8ny „ 2.42 E. 3.65 „ ül-Sziiny , 1.22 E. 11.18, ] Gy8r „ 4.19, 5.13 „ Sz.-Febórv. érk. 6.63 „ 2.60 B. BÓCS __________érk. 7.50 „ 8.44 , Buda Ind. 7.15B. 10.68E. 9.46E ITriest ind. 7.--E. 17.10B. — Sz -Fehérv.érk.9.17 „ 2.83 E. 11.54 E [Kanizsa „ 1.48 „ 10.43 E. 6.18 B. Kanizsa 1.47E. 11.89 „ 4.43 „ [Sz.-Fehérv., 6.17 , 8.68 B. 1.50 E. Triest érk. 8.26 B. — 7.61 E Bulla érk. 8.17 „ 6.05 B. 4.66 , Kanizsa ind. 10.55 E5.48B 2.16 E. Bées ind. 7.16 B. 11.16 E 7.46 E. Sopron „ 6.38 B 1.46 E 7.40 B. [Sopron „ 11.63 , 3.40 B. 11.19 „ Bées érk. 9.8 B4.60 „ 11.14 „ Kanizsaérk. — 10.18 B. 4.87 B. Sz -Fehén. ind. 9.37 B. 3.13 E. Gy anafalva ind. 6.20 B. 12.66 E. Kis-Czell „ 3.12 E. 9.30 „ Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely r 6.86 „ 8.01 „ Kis-Czell » 11 ■ 25 , 9.07 ­Gyanafalva érk. 9.30 „ 6.36 E. Sz. Fehé -y. érk. 6.07 E. 3.10 B. GvSr ind. 7.24 B. 12.12 E Szombathely ind. 8.61 B. 12.09E Kis-Czell „ 11-45 „ 3.12 E Kis-Czell „ 11.31 „ 3.30 „ Szombathely érk. 2.10 B. 6.02, Győr érk. 2.00 E. 5.61 , Zákány indT 8.53 E. 6.80 B. Károlyvár. ind. 6.18 E. 6.18 E. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 , 7.40, ind. 8.28 „ 8.33 B. , ind. 8.17 „ 9.20 , Károly vär. érk. 10.17 E. 10.19 B. Zákány érk. 11.44 B. 2.37 B. Sziszek ind. 6.68 E. 6.43 E. Steinbrüfk ind. 4.—B. 4.40 E. Zágráb „ 8.10 B. 7.50 E. [Zágráb , 7.63 B. 8.18 E. Steinbrück érk. 10.54 B. 11.08 E. Sziszeik érk. 9.50 B. 9.41 E. Zdkíiny ind. 6.48 E. 4.13 E. [Báttaszék ind. 3.37 E. 3.25 E. Báttatzék érk. 3.44 E. 6.15 B. | Zákány érk. 12.— , 2.27 E. Kanizsa ind. STs’B. 2.43 E. : Mohács ind. 6.20 B. 6.00 E. Zákány „ 6.21 , 4.03 „ jZákány , 12.36 E. 3.07 E. Mohács érk. 12.30 E. 12.20 B. Kanizsa ért. 1.21 , 1.19 , Villány ind. 11.82R12.É IN.-Vftradind. 9.11 É5.6 E Eszék érk. 1.14E2.19E Szeged „ 7.35E12.SE ind. 5.00E S.00E Eszék érk. 11.20E10.2SB Szeged ind. 3.S4B6.16E , ind. 5.36B10.66B N.-Várail érk. 9.10 B 7.16 E _______[Villány érk. 7.17B1.11E________ Pest ind. 7.30 B. 6.26 E. Kassa ind. 4.20 B. 6.34 E6.00E Czegléd ,, 10.18, 8.65, Mitkolcz „ 7.49 , 1.66 E9.60, Szolnok ,, 11.22 , 9.68 „ Debrecz. „ 12.47 E 10.84 „ P.-Ladány , 2.01 E. 12.66 B. P.-Ladány , 2.25 „ 12.37 B Debrecz., 3.12 „ 2.62 „ Szolnok „ 4.45 , 4.44 „ Miskolcz „ 10.40 „ 7.66 , 2.06 E Czegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.22 B- 12.18 E 5.62, Pest érk. 8.31 „ 8.45 , ________ Szolnok ind. 11.12 E. 10.37 E. [Temesvár ind. 8.65 B. 6.29 E. Arad „ 4.36 E. 6.23 B. Arad „ 12.26 E. 9.04 „ Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 „ [Szolnok „ 4.64 „ 4.17 B. F -I.silány ind. 2.35 E. 1.28 B. N.-Várad ind. 11.22 B. 9.05 E N.-Várad érk. 4.47 , 4.06 „ P.-Failány érk. 1.23 E. 11.44, A/rad ind. 4.20E. 6.44 B. IM.-Vásárhely ind. 7.16 B. 10.02 E piski „ 10.39 „ 2.80 E. [Tövis „ 1.30 E. 2.60 E Gv -Fehérvár érk. 9.45 B. 5.00 E. Gy.-Fehérvár érk. 2.20 , 8.29 „ ind. 1.05, 11.32B „ „ ind. 10.20 B. 4.00, Tövis , 2.34, 1.12 E. Pitki , 1.13 E. 6.10, M. -Vásárhely érk.6.16 , 6.52 „ Arad _______érk. 8.20 , 11-46 ­Piski ind. 2.60 E. Petrozsény ind. 7.20 E. Pelrozsény érk. 7.40 , _________Fiski_________érk. 12.7 E._______ Kis-Kapus ind. 6.56 E. 9.40 E. Szeben ind. 5.40 B. 3.40 E. Szeben érk. 9.6 __,11.40 , jHis-Kapns érk. 7.60 , 6.35 , N. -Várad ind. 5.07 E. 5.—E. IBrassá ind. 2.10 E. 7.30E Kolozsvár ink. 11.21 „ 1.40, |K«ilozsvSr ind. 4. 46B. 4.40E Urassá érk. 1.80 „ jN.-Várad érk. 10.56B. ______ Budapest ind.S.OOD, 8.45 E. Rntka ind. 12,48 É, 4,00 D. n. Hatvan „ 4,58 „ 11.64 éjjel. Zólyom „ 4,7. B, 10.09 E, „ 9,63 d.e. „ 4.63 D. n. Salgó-Tarján ,, 6.37 e.2,25 éjjel. Salgó-Taiján „ 7.27 B, 3,44 B. érk. 12,60D,u.ind.7.22B. érk.11 ,SlB.ind,l,81D.U. Zólyom ind. 9.60 E. 8.08 D. Hatvan ind. 9.06 D.e. 6.08 B. érk. 2.63 D. u. érk. 4.27 D. n. Rntka érk. 1.11É.1.52 D. u, Bndapest „ ll.OOP.e. 8.57 B. Zólyom ind. 10.19 E. Beszterczebánya ind. 8.08 E. Beszterczeb. érk. 11.46 £, Zólyom _________érk. 9.15 E. Garam-Berzencze indT 9.45 B. Selmeczbánya Ind. 4 25 D. u. Selnieezbönya érk. 12.19 D.u. Garam-Berzencze érk. 6.22 E- Bnd*péstind,7.80Bl2 O0D49i8OÉ. |MlskoIcz ind.l.25D.u.7.20R.10.00E Hatvan , 9.36D.e 3 22D.U.1 61É Hatvan „ 4.62D.U.1.S6D.U.3.44E Miskolez érk.l.00D.U.8.45E.7.1 OB. | Budapest érk.6.60E.4.25D.u.6.30R Hatvan ind. 6.21 R. 5.25 D. u. iSzolnokind. 5.06 B, 12.47 D u. Szolnok érk. 6 44 D. e. 9 00 E. Hatvan érk.8.46 D.e. 4.29 D.'u. Vánios-Györk ind.3.16É.4.37D,u. Gyöngyös ind. 1.30 É. 3.01 D. u. Gyöngyös „ 3.60É.5.12D.n. V.-Györk érk. 1.59 E. 3,30 D. n. «•’.-Abony ind. 6.20 E. 6.00 B. Eger ind. 2,04 D, u. 11.37 É. Eger érk. 7,13 E. 5.63 B, F.-Abony érk. 2.49 D.n. 12.22 E, Miskolcz ind. 1.46 D.u. 5.00 D. u. Fülek ind. 6.60 0. e. 7.60 E. Bánréve „ 4.26 D.u, 9.01 E. Bánréve „ 9.56D e.érk.l0.85E.i.4.00E Fülek érk. 7.00 E, 12.60 É. Miskolcz érk.l2,82D,n. érk,6,45B Kassa _ ind. 6.00 B. 6.30 E. Dierberg ind. 8.25 E. 7.00 E. Eutka „ 3.28 E. 8.00 B. Eutka „ 2.12 R. 4.00 E. Oderberg érk. 7.80 „ 3.00 E. Kassa _______érk. 5.00 E. 3.00 B. Ab«9 ind. 7.00 B 8.00 B 7.00 E. Eperjes ind. 1.26 B 6.30 B 2.47 E. Eperjes érk. 7.45 „ 8 45 „8.15,, Albos _érk. 2.10 „ 6.15 „ 8.22 „ Szerencs ind. 8.65 B. 8.59 E. [Királyháza ind. 12.47 E. 9.43R. S.-A.-Ujhely „ 10.51 „ 6.32 „ [Csap „ 4.15 „ 1.36, Csap „ 12.66 E. 8.26 „ S.-A.-Hjhely „ 6.08 „ 3.50 „ Királyháza érk. 4.18 „ 12.10 B. Szerencs érk. 7.46 „ 6.36 „ S -A. ljhely ind. 4.42 E. Honionna ind. 1.26 E. Homonim érk. 11.10 E. S.-A.-Fjhely érk. 5.33 „ ____ Végvár ind. 11.18B. 2.27E. [Nyíregyháza ind. 6.00 B. Csap „ 1.00 E. 8.15 „ ICsap „ 12.48 E. 4.85E Nyíregyháza érk. 6.26 „ ________Plngvár__________érk. 2.04 „ 6.63, Bátya ind. 3.40 E. [Munkács ind. 12.06 E. Mnnkács érk. 4.51 „ _________[Biltyn érk. 1.17 „_________ Debreczenind. 3.12B4.18E. jSzigeth ind. 1.09 R. 9.81 B, Királyháza ind. 10.47 R4.13 E 9.43 érk. [Királyháza „ 4.35 „ 4.23 E, Szigetb érk. 1.68 E 7.12 E 6.— [Debreczen érk. 11.60 „ 9.36 E Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre ........................... . 20 forint — br. Félévre ..........................................10 „ — kr. Negyedévre..................................5 „ — br. Egy lí8ra .......................................1 „ 80 kr. Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadó-hivatala (Pesten, nádor-uteza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Budapesti szinlapok. Szerdán, április 1. NEMZETI SZÍNHÁZ. Először: Alfons u r. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Dumas Sándor; Fordította Paulay Ede. Montaiglin, hajóparancsnok — — Feleky Octave — — — — — Náday Eémy — — — — — Karikás Dieudonné — — — — — Pintér Raymonde, Montaiglin neje — — Sz. Prielle C. Guichardné — — — — Paulayné Adrienne — — — — — Gábos Irma VÁR - SZÍNHÁZ. A pelecskai nótárius. Eredeti énekes bohózat 4 felvonásban. Irta Gaál József. Zenéjét Them Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék