Ellenőr, 1874. április (6. évfolyam, 90-118. szám)

1874-04-01 / 90. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr Félévre . . •. 10 .­­ , Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, n á m 1 • r­­ u t c z n 6. a se. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. 90. szám. POLITIKAI NAPILAP. Budapest, szerda, ápril 1. 1874. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza­­1. mx. (Légrády testvéreit irodájában). Kiadó-hivatal: Előfizethetni helyben és posta utján, nádor-utcza 6. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. TI. évfolyam. Közlekedés. IS (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, E (este) déltől éjfélig. Róesgyeravi indT 3.15 E. il. — E. Fest gyón. ind. 7.50 E. 2.25 K I­est érk. 10. 5 E. 6.85 B. VOCS_________érk. 2.12 B. 9.29 B. BIC8 ind. 8.45 B. 8720 B. Házias ind. 6.05 B. 3.30 B. Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ »•” B. Pest érk. 5.56 B. 6.06 B. Szeged „ 1.51 B. 1.16 B. ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 , 5.23 „ Czegléd „ 9.33 „ 9.35 Pest érk. 8.12 „ 7-49 Szeged „ 1.31 B. 1.41 B. „ ind. 9.16 , 9.25 B. Temesvár ind. 6.19 „ 5.30 érk. Pozsony „ 4.23 B. 4.20 „ Házias érk. 8.46 , 10.29_____Béé» érk. 6.09 , 9.03 , Valkány ind. 8.21 B. ~ Ferjámos ind. 8.26 B. Perj ím­e és érk- 6 06 » Valkány érk. 11.10 ,__________ BZ|^ ind. 7.4 B. 5.60 B. Sz.-f­ehérv.ind. 10.18 B. 12.23 B Győr „ 11.64 „ 10.05 „­­ Uj-Sziny „ 2.42 E. 3.65 „ ul-Szi­ny , 1.22 E. 11.18, ] Győr „ 4.19, 5.13 „ Sz.-Fehérv. érk. 6.63 „ 2.60 B. BOCS__________érk. 7.50 „ 8.44 , Buda Ind. 7.15 B. 10.68 E. 9.46 E ITriest ind. 7.--E. 17.10 B. — Sz -Fehérv.érk.9.17 „ 2.83 E. 11.54 E [Kanizsa „ 1.48 „ 10.43 E. 6.18 B. Kanizsa 1.47 B. 11.89 „ 4.43 „ [Sz.-Fehérv., 6.17 , 8.68 B. 1.50 E. Triest érk. 8.26 B. — 7.61 E Bulla érk. 8.17 „ 6.05 B. 4.66 , Kanizsa ind. 10.55 E 5.48 B 2.16 E. Bécs ind. 7.16 B. 11.16 E 7.46 E. Sopron „ 6.38 B 1.46 E 7.40 B. [Sopron „ 11.63 , 3.40 B. 11.19 „ Bécs érk. 9.8 B 4.60 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 B. 4.87 B. Sz -Fehér. ind. 9.37 B. 3.13 B. Gy­anafalva ind. 6.20 B. 12.66 E. Kis-Czell „ 3.12 B. 9.30 „ Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely r 6.86 „ 8.01 „ Kis-Czell » 11 ■ 25 , 9.07­­Gyanafalva érk. 9.30 „ 6.36 E. Sz. Fehé­ry. érk. 6.07 B. 3.10 B. GySr ind. 7.24 B. 12.12 E Szombathely ind. 8.61 B. 12.09 E Kis-Czell „ 11-45 „ 3.12 E Kis-Czell „ 11.31 „ 3.30 „ Szombathely érk. 2.10 B. 6.02, Győr érk. 2.00 B. 5.61 , Zákány ind. 8.53 B. 6.80 B. Károlyvár. ind. 6.18 B. 6.18 E. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 , 7.40, ind. 8.28 „ 8.33 B. , ind. 8.17 „ 9.20 , Károly vár. érk. 10.17 B. 10.19 E. Zákány érk. 11.44 B. 2.37 E. Sziszek ind. 6.68 B. 6.43 E. Steinbrück ind. 4.—B. 4.40 E. Zágráb „ 8.10 B. 7.50 E. [Zágráb , 7.63 B. 8.18 E. Steinbrück érk. 10.54 B. 11.08 E. Szisze­k érk. 9.50 B. 9.41 E. Zdkliny ind. 6.48 B. 4.13 E. [Báttaszék ind. 3.37 E. 3.25 E. Bátraszék érk. 3.44 E. 6.15 B. | Zákány érk. 12.5 , 2.27 E. Kanizsa ind. STs’B. 2.43 E. : Mohács ind. 6.20 B. 6.00 E. Zákány „ 6.21 , 4.03 „ jZákány , 12.36 E. 3.07 E. Mohács érk. 12.30 E. 12.20 E. Kanizsa érk. 1.21 , 1.19 , Villány ind. 11.82 R12.É M­.­Vitrad ind. 9.11 E5.6 E Eszék érk. 1.14E2.19E Szeged „ 7.35E12.SE ind. 5.00E 6.00E Eszék érk. 11.20 E10.20E Szeged ind. 3.14 E 6.16 E , ind. 5.36 B10.66B N.­Várasi érk. 9.10 B 7.16 E_______[Villány érk. 7.17 B1.11E________ Pest ind. 7.30 B. 6.26 E. Kassa ind. 4.20 B. 6.34 E6.00E Czegléd ,, 10.18, 8.65, Mitkolcz „ 7.49 , 1.66 E9.60, Szolnok ,, 11.22 , 9.68 „ Debrecz. „ 12.47 E 10.84 „ P.-Ladány , 2.01 E. 12.66 B. P.-Ladány , 2.25 „ 12.37 B Debrecz., 3.12 „ 2.62 „ Szolnok „ 4.45 , 4.44 „ Miskolcz „ 10.40 „ 7.66 , 2.06 E Czegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.22 B­ 12.18 E 5.62, Pest érk. 8.31 „ 8.45 ,________ Szolnok ind. 11.12 E. 10.37 E. [Temesvár ind. 8.65 B. 6.29 B. Arad „ 4.36 E. 6.23 B. Arad „ 12.26 E. 9.04 „ Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 „ [Szolnok „ 4.64 „ 4.17 B. F -I.silány ind. 2.35 E. 1.28 B. N.-Várad ind. 11.22 B. 9.05 B N.-Várad érk. 4.47 , 4.06 „ P.-Failány érk. 1.23 E. 11.44, A­rad ind. 4.20 B. 6.44 B. IM.-Vásárhely ind. 7.16 B. 10.02 E piski „ 10.39 „ 2.80 E. [Tövis „ 1.30 B. 2.60 E Gy -Fehérvár érk. 9.45 B. 5.00 E. Gy.-Fehérvár érk. 2.20 , 8.29 „ ind. 1.05, 11.32B „ „ ind. 10.20 B. 4.00, Tövis , 2.34, 1.12 E. Piski , 1.13 B. 6.10, M. -Vásárhely érk.6.16 , 6.52 „ Arad_______érk. 8.20 , 11-46­­Piski ind. 2.60 E. Petrozsény ind. 7.20 E. Petrozsény érk. 7.40 ,_________Piski_________érk. 12.7 E._______ Kis-Kapus ind. 6.56 E. 9.40 E. Szeben ind. 5.40 B. 3.40 E. Szeben érk. 9.6__,11.40 ,­­Kis-Kapus érk. 7.60 , 6.35 , N.­­Várad ind. 5.07 E. 5.—E. IBrassó ind. 2.10 E. 7.30E Kolozsvár ink. 11.21 „ 1.40,­­Ko­lozsvár ind. 4. 46 B. 4.40E Brassá érk. 1.80 „ IN.­Várad érk. 10.56B.______ Budapest ind.S.OOD, 8.45 E. Ratka ind. 12.48 E. 4.00 D. n. Hatvan „ 4.58 „ 11.64 éjjel. Zólyom „ 4.7. B, 10.09 E. „ 9,63 d.e. „ 4.63 D. n. Salgó-Tarján ,, 6.37 e.2,25 éjjel. Salgó-Tarján „ 7.27 B. 3.44 B. érk. 12,60D,u.ind.7.22B. érk.11 ,SlB.ind,l,81D.U. Zólyom ind. 9.60 E. 8.08 D. Hatvan ind. 9.06 D.e. 6.08 B. érk. 2.63 D. u. érk. 4.27 D. n. Rutka érk. 1.11 E.1.52 D. u. Budapest i­ll.OOP.e. 8.57 B. Zólyom ind. 10.19 E. Beszterczebánya ind. 8.08 E. Besztercze b. érk. 11.46 E. Zólyom _________érk. 9.15 E. Garam-Berzencze ind. 9.45 E. Selmeczbánya Ind. 4 25 D. u. Selm­eczbánya érk. 12.19 D.u. Garam-Berzencze érk. 6.22 E­­Budapest ind.7.80Bl2 00D49180 E.­­Miskolcz ind.1.25 D.u.7.20R.10.00E Hatvan , 9.36D.e 3 22D.U.1 61E Hatvan . 4.62 D.U.1.S6 D.U.3.44E Miskolcz érk.1.00 D.U.8.45 E.7.1­0 E.­­ Budapest érk.6.60 E.4.25 D.u.6.30B Hatvan ind. 6.21 B. 5.25 D. u.­­Szolnok ind. 5.06 E. 12.47 D u. Szolnok érk. 6 44 D. e. 9­00 E. Hatvan érk.8.46 D.e. 4.29 D.­u. Vám­os-Györk ind.3.16 É.4.37 D.u. Gyöngyös ind. 1.30 É. 3.01 D. u. Gyöngyös „ 3.60 É.5.12 D.n. V.-Györk érk. 1.59 E. 3.30 D. n. «•’.-Abony ind. 6.20 E. 6.00 E. Eger ind. 2.04 D. u. 11.37 É. Eger érk. 7.13 E. 5.63 B. F.-Abony érk. 2.49 D.u. 12.22 E. Miskolcz ind. 1.46 D.u. 5.00 D. u. Fülek ind. 6.60 D. e. 7.60 E. Bánréve „ 4.26 D.u. 9.01 E. Bánréve „ 9.56D e.érk.l0.85 E.i.4.00E Fülek érk. 7.00 E. 12.60 E. Miskolcz érk.12.82D.n. érk.6.45B Kassa _ ind. 6.00 B. 6.30 E. Dierberg ind. 8.25 E. 7.00 E. Eutka „ 3.28 E. 8.00 E. Butka „ 2.12 B. 4.00 E. Oderberg érk. 7.80 „ 3.00 E. Kassa_______érk. 5.00 E. 3.00 E. Abe 9 ind. 7.00 B 8.00 B 7.00 E. Eperjes ind. 1.26 B 6.30 B 2.47 E. Eperjes érk. 7.45 „ 8 45 „8.15,, Albos érk. 2.10 „ 6.15 „ 8.22 „ Szerencs ind. 8.65 B. 8.59 E. [Királyháza ind. 12.47 E. 9.43 B. S.-A.-Ujhely „ 10.51 „ 6.32 „ [Csap „ 4.15 „ 1.36, Csap „ 12.66 E. 8.26 „ S.-A.-Ujhely „ 6.08 „ 3.50 „ Királyháza érk. 4.18 „ 12.10 B. Szerencs érk. 7.46 „ 6.36 „ S -A. ljhely ind. 4.42 E. Honionna ind. 1.26 E. Homonim érk. 11.10 E. S.-A.­Újhely érk. 5.33 „____ Végvár ind. 11.18 B. 2.27 E. [Nyíregyháza ind. 6.00 B. Csap „ 1.00 E. 8.15 „ ICsap „ 12.48 E. 4.85E Nyíregyháza érk. 6.26 „________Plngvár__________érk. 2.04 „ 6.63, Bátya ind. 3.40 E. [Munkács ind. 12.06 E, Munkács érk. 4.51 „_________[Biltyn érk. 1.17 „_________ Debreczen ind. 3.12 B 4.18 E.­­Szigeth ind. 1.09 B. 9.81 E, Királyháza ind. 10.47 B 4.13 E 9.43 érk. [Királyháza „ 4.35 „ 4.23 E, Szigeth érk. 1.68 E 7.12 E 6.— [Debreczen érk. 11.60 „ 9.36 E Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre........................... . 20 forint — br. Félévre..........................................10 „ — br. Negyedévre..................................5 „ — br. Egy líbra.......................................1­­­80 kr. Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadó­hivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK. Bécs, márcz. 31. A képviselőház ülésének to­vábbi folyamában a földmivelési budget elintézte­­tett; az igazságügyminisztérium költségvetésénél Zschok élesen bírálja több törvényszék eljárását. — Dienstl új végrehajtási rendtartást kiván beho­zatni. Hoenigsman még ez ülésszak folyamában óhajtaná egy új polgári perrendtartás beterjeszté­sét. Demel előadó hevesen kel ki Hoenigsmann ellen s helytelennek mondja azt az állítást, mintha Ausztriában az igazságszolgáltatás nem volna ki­elégítő. Glaser igazságügyminiszter nagy hatású beszédben fejtegeti ama feladatokat, melyek az uj polg. perrendtartás által megoldandók. Ezután a költségvetés a vasuti vállalatok segélyezése czimű tételig bezárólag elfogadtatott. Ma est­e ülés: Bécs (Urak háza) Auersperg hg. elnök távol­létében Wrbna gr. alelnök nyitja meg az ülést. A beérkezett kérvények elintézése után a ház na­pirendre tért át. Winterstein lovag a vasúti bizott­ság jelentését terjeszti be a pilsen-klattau-eisen­­steini vasútvonal tárgyában. A javaslat második és harmadik olvasásban változatlanul elfogadtatott. Hasonlókép elfogadtatott a falkenau-graslitzi vonal kiépítéséről szóló törvény. A Böhmerwald fenyő­­szu által ellepett részeinek községei s lakói állami előlegek általi segélyeztetéséről szóló tvjavaslat szintén elfogadtatott. Hein b. indítványára a ház 20 szóval 21 ellenében az egyházpolitikai javaslatok tárgyalására kiküldött bizottságba 3 tag választását. — Gasser, Utolsó posta. — A közös költségvetés — mint a „Pester Corr.“ Bécsből értesül, — az ő felsége el­nöklete alatt ma tartott minisztertanácsban végle­gesen megállapíttatott. A hadcsapatok élelmezéséről szóló czim ki­vételével, melynek előirányzata kevéssel magasabb, az összes tételek átalában véve egyenlőek az 1874 évi költségvetés tételeivel, sőt nem egy közülök jóval csekélyebb előirányzatot vesz igénybe. Bittó miniszterelnök és Zichy közlekedésügyei ma este Budapestre visszatérnek, Ghyczy pénzügyminiszter holnap délutánig Bécsben marad, itteni tartózko­dása azonban nem függ össze sem a bankkérdés megoldásával, sem pedig új kölcsön iránti alkudo­zásokkal. Budapesti színlapok. Szerdán, április 1. NEMZETI SZÍNHÁZ. Először: Alfons ú­r. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Dumas Sándor. Fordította Paulay Ede. Montaiglin, hajóparancsnok — — Feleky Octave — — — — — Náday Eémy — — — — — Karikás Dieudonné — — — — — Pintér Raymonde, Montaiglin neje — — Sz. Prielle C. Guichardné — — — — Paulayné Adrienne — — — — — Gábos Irma VÁR­­­SZÍNHÁZ. A pelecskai nótárius. Eredeti énekes bohózat 4 felvonásban. Irta Gaál József. Zenéjét Them Károly, Wiery és Zweiger püspökök helyébe, kik az egy­ház külső jogviszonyairól szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásán nem vevén részt, a házsza­bályok értelmében kilépetteknek tekintendők — a jövő ülés napirendjére tűzi. Bécs, márcz. 31. Jacobini, a közelebb kine­vezett bécsi nuntius a jövő hét folyamában érke­zik ide, Falcinelli bibornok ugyanekkor Rómába utazik s a benediktinusok kolostorába fog megvo­nulni. Zichy gr. nagykövet ápril végén indul Kon­­stantinápolyba. Bécs, márcz. 31. A hitelintézet közgyűlése 221 szavazattal volt képviselve, és az igazgató­­tanácsnak ismert javaslatait valamint a felü­lvizs­­gálóbizottság jelentését 1873. évre, egyhangúlag vita nélkül elfogadta. Bécs, márcz. 31. Az aratási jelentések közzé­tétele legközelebb fog megindittatni s 14 napnyi időközökben folytattatni, a magyarországi jelenté­seket is ölelvén fel. A kormányhoz eddig bekül­dött jelentések hirszerint nem igen sok reményre jogosilnak. Paris, márcz. 31. Az állandó bizottság ülésé­ben Picard indítványozza, hogy mihelyt restaura­­tionális fondorlatok észlelhetők lesznek, a kormány tegye magát azonnal érintkezésbe a bizottsággal. Mire Buffet azt felelte, hogy a kormány vagy a pártok ellenőrzése, nem tartozik a bizottság hatás­körébe. Grácz, márcz. 31. A nagybirtokosok köréből való választás gr. Gleispach helyére, ki annak ide­­jében képviselői mandátumát letette, május 16-ára tűzetett ki. Konstantinápoly, márcz. 31. Az idegen hatal­masságok számos képviselői voltak ma Rashhid pasához meghiva, hogy a Lessep által a portához intézett iratot tanácskozás alá vegyék, mely szerint a kapott meghagyásoknak aláveti ugyan magát, de a portát a havonként 30.000 livres­re becsült ká­rokért felelőssé teszi, melyeket az adók behajtásá­nak új módszere igénybe vehetne. Konstantinápoly, márcz. 31. Az angol-török: conflictus Lahedschben kiegyenlíttetett; a porta a csapatparancsnokokat utasította, hogy a foglyokat a britt hatóságoknak szolgáltassák ki.­­ A ha­talmasságok képviselői által Rashhid pasánál tar­tott értekezlet Lessep tiltakozására vonatkozólag a Snez csatorna új tariftájának alkalmazása ellen, eredménytelen maradt. Köln, márcz. 31. Melchers érseket ma el­fogták. Athén, márcz. 31. Deligiorgis kabinetalakítás­­sal bízatott meg, de nem támaszkodhatván parla­mentáris többségre, Bulgaris újonnan fáradozik egy kabinet összeállításán. Bécs, márcz. 31. (Hivat, zárlat.) Magy. földteherm. köt­vény 74.25. Salg.-Tarján 98.—. Magyar hitel. 151.—. Ma­gyar záloglevél 86.25. Erdélyi —.—. Magyar keleti vasút 53. —. Magyar sorsjegy 77.—. Tiszai vasút 217.—. Magyar vasúti kölcsön 94.25 Angol-magyar 33.25 Franco-magyar. 54. —.Alföld 139.—.Magy. északkeleti vasút 108.—. Keleti, vasúti elsőbbségi kötvény 64.75. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet —.—. Török —.—. Municipális —.—. Bécs, márcz. 31. (Zárlat.) Hitelrészvények 205.25. Gali­­cziai 246.50. Államvasut 315 25. Járadék 69.15. 1860-dik 103.-. 1864-diki 188.25 Ezüst 105.60. London 112.—. Unic­­bank 122.—. Általános épitőbank 93.25. Angol-ausztria 129.25. Lombardok 145.25. Tramway —.—. Hitelsorsjegy 171.—. Napoleondor 8.95. Arany 5.28. Frankfurt 94.40- Porosz pénzutalvány 166.75. Török sorsjegy 45.—. Angol épitő­bank 84.25. Boroszló márcz. 31. Búza 26.71, rozs 215.—. — .S zab 178.—. Olaj 18.35. tavaszi 18.75. szesz 21.33. 21.75 Budapest, márczius 31. (~) A válság izgalmainak lecsillapod­­tával a közvélemény várakozásteljes lett azon reformok iránt, melyekkel az uj kabi­netnek a törvényhozói termékenység korát kell megind­ítania, ha élni kíván tartósan és parlamentariter. Korunk hatalmas kérdéseit a furcsa vegyalkatú kabinet bezárhatja a miniszteri tanács asztalfiókjába, mint tartogatható kér­déseket, s az ő dolguk, ha kopogó szellem gyanánt ott kísért majd eszmecseréik felü­letén , de a pénzügyi egyensúlylyal össze­függő közigazgatási reformkérdéseknek sor­suk nem lehet sem elaltatás, sem felfüg­gesztés. Magyarország parlamentje, mióta a Lónyay-regime választási rendszerének sár­kányfogai közül kikerült, csak élhetetlenke­­dett és zsongott, mint darázsokkal és he­rékkel túltömött méhkas, dolgozni azonban nem dolgozott semmit. Ha ez időélő rendszer tovább is tart, lejárja magát, mielőtt föl­­frissíthetnék petyhüdt véralkatát. A népkép­­viseleti rendszer „legtökéletesebb“ kormány­formáját nem marhatja meg ellenséges gúny és az osztályellenszenv kárhozatja, de megöli a democratismus alaperényének , a mun­kásságnak hiánya, az aristocraticus nap­lopás. A modern államiság erőitől megizmo­sodott, s beléletében fejlett törvényhozási és végrehajtási életre vergődött ország, hol a közélet minden ágát egészséges parlamenti alkotások és intézmények szabályozzák, a törvényhozás élődhet a múlt emlékein, s a nép szemében életrevalóságának bizonyíté­­kául elég, ha lelkiismeretesen gyakorolja az ellenőrzés jogát. Nem úgy oly kezdetleges, erőiben hanyatló államélet mellett, hol a legnagyobb és legapróbb érdek egyaránt imádkozik a magasabb codificatori és rész­leges rendezői működés permetése után. Közgazdaságunk fejlesztése egymagában, s tisztán azon első rendű czél eszközéül fel­használva, hogy nagyobb adóképesség segé­lyével pénzügyeink zavarát és a fokozottabb államélet követelményeit legyőzhessük, dol­got adhat és kell is adnia kormánynak és parlamentnek egyaránt. Hát az adórendszer átgyúrása és átidomítása az igazságosság és nemzetgazdasági újabb elveknek megfelelő­­leg? Ott az igazságszolgáltatás is roppant hézagaival, melyek kétségbeejtik a bírót, ügyvédet és perlekedőt és bizonytalanná te­szik az egész eljárást anyagi és alaki válto­zatainak minden ízében. Példátlan meddőség is az, évenként 7 — 8 hóig tartó ülésezés mellett, hogy az utóvégre kezdetleges, de mindamellett az angol és francziához képest csak miniature kiadású államháztartás felülvizsgálatán túl képviselőházunk nem bír életrevalóságot ki­fejteni semmiféle irányban. Nehézkes a moz­gásban, mint egy három mázsás dáma a vásári bódéban, csak mutogatni való, egyéb­re nem. E pirongatás legnagyobb részben perese átháramlik a kapkodó kormányzás gyönyörű­séges egymásutánjára, mert a vezetés és fog­lalkoztatásnak onnan kellett volna épnek és erősnek lennie, akkor talán csak elsürgött volna a törvényhozási szakácsművészet kony­hájában, még ha egyszer oly nehezére esik is a komolyabb tevékenység. Bizonyos azon­ban, hogy házszabályaink lomha egyvelege és a képviselők restelkedése, na meg kép­telensége is, rendszeres hátramozdítói az al­kotásnak. Aztán minden zsák megleli folt­ját, a­milyen a parlament, olyan a kormá­nya, mert hát e kormányok nem úgyévente a levegőből ereszkednek az ország igazgatá­sának kertjébe, mint az arany hajú tündér kisasszony, hogy leszedjék az elhortyogott őrök mellől az almát, hanem a többség ke­beléből, annak bizalma és támogatása mel­lett, veszik kezökbe a kormányrudat. Hálál­kodjék az ország az ily többségnek, ha foly­tonos szülései nem bírnak létrehozni egy oly erkölcsökben és elvekben, törvényekben és végrehajtásban ügyes és egyöntetű kabi­netet. Rá lehetne vezetni e bajt a rendszerre, de most nem bolygatjuk e kérdést, úgyis ki fog tűnni nemsokára, hogy a jobboldal kevert elemeinek szanaszét húzódó politiká­ja mellett lehetséges-e még egy tisztán spec­iális czélt is sikeresen elérni, tehát azt, mely Ghyczy belépésének indokául szolgált. Ghyczy Kálmán nem adta fel közgazdasági elveit, melyek pedig kissé csak mégis mások, mint azon conservativ-dualis­­ticus pártembereké, kik megkaptak min­dent, mit a nemzet óhajt. Ghyczy Kálmán nem adta fel takarékossági elveit a központi igazgatás reorganizatiójának és az önkor­mányzati életnek azon kérdéseiben sem, me­lyektől kigázolását várja e sokat iányt-ve­tett országnak ; pedig ezek vajmi kevés ro­kon vonással bírnak a kabinet belügyi tagjának és a többség jókora részének el­veivel. Hogyan fogják kiegyeztetni az ellentéte­ket, nem a mi gondunk, mi csak azt tud­juk és valljuk, hogy a közhangulat merev elhatározottsággal várja a reformmunkálko­dás foganatba vételét. És bizonyos lehet benne a jobboldal, hogy a kormányalakítá­sok terén ez az utolsó kísérete. Ha a tények sikerében nem győz még most sem, akkor az utolsó kísérlettel több bizonyíték lesz a mellett, hogy hiába a legnagyobb hazafias önfeláldozás is, mert a­ki rendsze­rekre rátévelyeg, azt elsöpri tehetségével, szorgalmával és jóakaratával együtt az el­lenséges áramlat. — A közös minisztertanácsról, mely tegnap tartatott, a következőket jelentik: A ta­nácsban, mely délben 11 órától 3-ig tartott. An­­drássy gróf, Khun báró, Holzgethan, Poeck, Bittó min. elnök, Ghyczy pénzügyminiszter, Auersperg herczeg osztrák miniszterelnök és de Pretis osztr. pénzügyi miniszter vettek részt. A közös költségvetésben az eredeti előadói tervezet szerint a folyó évre megszavazott ösz­­szegnél nyolcz millióval több volt előirányozva, a mai tanácskozásban azonban a költségvetés oly módon jön megváltoztatva, hogy az 1875-iki quota a folyó évit semmi esetre sem fogja felülhaladni. A költségvetés végleges megállapitása a mai ülés­ben történik, melyen Ő Felsége elnököl. — A közös költségvetés fölötti tanács­kozásokra vonatkozólag a N. Fr. Presse arról érte­sül, hogy az tegnap egészen a késő esteli órákig tartott. A közös külügyminiszter költségvetése vál­tozatlanul jön elfogadva. A hadügyi budget tárgya­lását szintén megkezdték, s e téren Ghyczy pénz­ügyminiszter az, a­ki a legnagyobb redueti­­ók szükségét hangoztatja. A reductiók azonban csak az extraordináriumra vonatkoznak, melyről most az hallatszik,­­ hogy négy millióval haladná meg a legutóbbi delegáczió által megsza­vazott összeget. A delegácziók elé terjesztendő vöröskönyv már össze van állítva, de gr. Andrássy föntarta még maga számára, a felülvizsgálat jogát. Az idei vöröskönyv legérdekesebb része lesz a külügymi­nisztérium levelezése, a monarchia kereskedelmi politikájára vonatkozólag. Hir szerint a pápai encyklika nem marad válasz nélkül. A választ gr. Andrássy készíti, mint a császári ház minisztere. Gr Paar, osztrák-magyar követ a sz.­széknél nem kapott ugyan még megbízást a levél átadására, hanem az — rövid idő alatt — kilátásba van helyezve. — Ghyczy Kálmán pénzügyminis­­z­e­r a köv­etkező körlevelet intézte a törvényható­ságokhoz : ő cs. és apost. kir. Felsége f. é. márcz. 21-én kelt legf. kézirattal engem legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Midőn ezen legfelsőbb elhatározás folytán a m. kir. pénzügyminisztérium vezetésének általam történt átvételéről a t. hatóságot értesíteném, a pénzügyi igazgatásnak általában nagyfontosságú voltából, különösen pedig a pénzügynek ez idő sze­rinti súlyos helyzetéből folyó nehéz kötelmem és felelősségem tudatában, ismert hazafimi érzületében helyezett teljes bizalommal felhívom a t. közönsé­get, hogy hivatalos működésemben törvény szerint közrehatni és a pénzügyi törvények sikeres foga­natosításában, valamint az államháztartás rendezé­sére czélzó törekvéseimben hazafíri készséggel tá­mogatni szíveskedjék. Budapesten, 1874. évi már­cius 24-én, Ghyczy Kálmán. — Bartal György kereskedelmi minisz­ter úr keddi és csütörtöki napokon 12 órától ket­tőig fogja a kihallgatást keresőket fogadni a mi­nisztérium hivatalos helyiségeiben.­­ A Tö­köl­y - al­apí­t­vá­ny kezelése tár­gyában Trefort közokt. miniszter egy leiratot intézett a szerb Maticához, melyben kijelenti, hogy az alapító rendelkezésétől eltérni nem lehet, s e szerint az ifjak a budapesti egyetemet kötelesek látogatni, benn lakván az intézet házában. A Matica már megsértette a végrendeletet, mert három év óta osztrák és külföldi egyetemeket látogató szerb ifjakat segélyez, s a közokt. minisz­ter teljes joggal átvehetné az alapítvány kezelését és az intézet feletti felügyeletet, mely a Maticát úgy sem illeti meg. — Zichy közlekedési miniszter holnap visszaérkezik. Mint a „P. N.“ írja, bécsi időzése alatt a szerbiai vasúti összeköttetés kérdé­sében folytatott tárgyalásokat a külügyminiszterrel. Hivatalos divat. Láttuk és megbámultuk a „gr. Zichy József et Comp.-- budavári divatkereskedéséből kikerült idényszerű hivatalos divatlapot, s annak finom szabászati mellékleteit. Nemes ízléssel kiállított öl­tönyminták ezek a távírda és postatisztek számára, metszésök és leírásuk díszére válik azon czégnek, hol a „Távirászati és postai rendeletek tára“ készült. Szabás és részletezés rögtön elárulják, hogy itt nem valami műnemértő kontárral van dolgunk, hanem ügyes mesterrel, ki világot próbált és vándorlásai alkalmával megfordult bizonyosan a Bachsystema egyenruházati műtermében is. No lám, patvar hitte volna, hogy az államférfi a talen­tum kiegészítő része egy oklevél a szabóság gya­korlati ismereteinek tökéletes elsajátításáról és Bar­tal talán csak azért lett most Zichynek utóda, mert legénynyé szabadult Alter és Kiss férfidivatüzletének államférfiakat iskolázó műhelyében. Csak így ért­hető, miért volt Johnson Éjszakamerikában elnök, nem tehetsége, hanem szabómesterségénél fogva, így legalább tisztában lehetett képzettsége, hogy milyen libériába bújtassa az állam . . . cselédeit. Köztudomású, hogy a köztársaság vezetésének gond­jai között egy saját készítményű,bérruházattal lepte meg inasát. Remekelni tetszésebben nem lehet, körülírni pedig oly bireaucraticus pedantériával, mint a két hivatalnoki „Bazár“ szabályzataiban olvasható, épenséggel képtelenség. A szolgálati ruházatnak czélja, hogy a távírda és postaintézetnek a kezelési szolgálatban alkal­mazott közegei hivatalos működésekben könnyen felismerhetők legyenek. S azért szolgálaton kívül tilos a ruházatot viselni. Ostobaság! hát mert nem sütik az ország czimerét homlokukra, hogy felismerhesse mindenki: ezek az állam nyájából valók, igazi jószág, nem oly szedett-vetett bitan­gok, csőcselék. Hevenyében nem értettük buksi észjárásunk­­kal, minek a hivatalos bureau-szolgálat alkalmára felismerési jelvényül a nyári trill-nadrág és sötét­kék gyapjú-zubbony mellé a sipka, de leírását ol­vasva rájöttünk, hogy az államméltóságot fogja képviselni, körülbelől olyformán, mint Szapáry Gyula hevesi kalpagja. Ember, ha postára vagy távirdára mégy, jusson eszedbe a löveg, mely le van írva következőképen: „Fekete posztóból készült sipka, azon alak és sza­básra, mint a honvédtisztek tábori sipkája, pirossal átvert aranyzsinórzattal, rózsával és hurokkal, de a gomb helyett távirdajelvénynyel. (II. Tábla I. ábra.) A rózsa 13 vonal átmérőjű és áll egy vonalnyi vas­tagságú fényes tömött fonadékból, piros bársony mezővel, melyen apró arany pillékből czifrázott szegélyzetben fény­telen aranynyal hímzett magyar korona áll. (II Tábla 2. ábra.) Így fog kinézni a gorombáskodhatás koro­nája, vagy talán nem is korona, hanem csörgő­sipka. Bel kár, hogy a divat itt is elfuserálta az ősi egyszerűséget. Mennyivel impozánsabb lett volna, ha indián szokás szerint, mellőzve minden löveget, a szoba­szolgálathoz illőbb módon, csupán a hivatalnokok hajzatába dugnak rikító színű tol­lakat. Aztán a távirászoknak elefántcsont marko­­latú kard helyett egy menykövet rendelhettek volna Vulkánnál, a postásoknak meg egy havasi kürtöt, vagy bombardot Lundánál. Boszantó, hogy az „Ellenőr“ április elsejére sem változhat át sem divat, sem életlappá, mint a hivatalos rendeletek tára, különben merő pajzán luxból kifizetné magát az ábrákat mindenestől utánnyomatni. Hátha csak felültetett a hivatalos közlöny mindnyájunkat és április elsején azért léptette életbe e divatot rendeletileg, hogy megjá­rassa hivatalnokokkal és sajtóval az áprilist. Tréfa nélkül demokritási ötlet volna a kormánytól, hogy a zöldülő tavaszidény küszöbén zöldülő bölcse­sséggel ragadta meg az alkalmat az egész ország megkac­agtatására. Ránk fér nagyon e búslakodó világban. Komoly időkben az emberek mindig szeret­tek­­ bolondozni. Nápolyban tánczoltak, midőn a forradalom izzó lávája hömpölygött a palota ka­puja felé. Svédország legnemesebb királyát egy bál hódító örömei között sebezte halálra az orgyi­­lok. És mily megragadóan irja le Hugo Victor „1793“-ra az utczákon daloló Párist abból az idő­ből, midőn a guillotine örök ifjan piroslott a vér­től. Sadowát is a mundur-commissioban pajkos­­kodták el a czopfhadvezérek. Nekünk valamivel ke­vesebb bajunk van, mindössze egy pénzügyi vulkán fölött rakjuk a kállai kettőst, meg a lassú magyart. S utóvégre is, ha Francziaország nem röstelli a jellemzést, hogy nem egyéb, mint „une monar­chie absolue temperée par des chansons,“ miért ne lehetne elmondani a „Scythiából kijöttekről“, hogy a zsinóros politika ollójával és rérjével ön­­tik hivatalos divatmintákba a jó közigazgatást. Ázsiai rendszerbe ázsiai bábok illenek. Amolyan mandarin-uralom, hol a kaszt válaszfalaival pon­tosan körül van írva az öltözet is, a minőben mu­togathatja portraitját a nagy és apró mandarin, kézműves és paraszt. A középkor bigátsága szintén más és más mezbe bujtatta a társadalom osztályait. Lovag öltöny, papi jóga és katonai pickelhaube onnan származtak s hogy eltűnjenek a föld színéről men­tői előbb, kívánja minden okos ember. Míg egyen­ruha lesz a világon, nem halad az emberiség csak baktat. Fekete sereg legyen a m­eve, vagy hivatal­noki státus, katonásdi vagy egyházi komédiáskodás mindegy, valamennyinek kiváltságosság az indítója, buta osztálygőg a szüleménye. A valódi democra­­tiának nincsenek sem pünkösdi királykái, sem udvari bohóczai, hanem vannak munkásai, ki a réfnél, ki a szerszámnál, ki a tollnál. Nem divattal kormányozzák az országokat, hanem törvényekkel; a gyöngykagyló és a rczfesték az előkelőség czi­­ezomája gyanánt tüntet föl vad népeknél, de civi­­lizált nép soha sem fogja czifra mandurjáért bál­vány gyanánt félni hivatalnokot, mert jól tudja, hogy a közönség szolgája. Ellenkezőleg a libéria mindig lealázza hordozóját és sülteszü az, ki több­nek tekinti a bérruhás hivatalnokát, mint a polgár­tisztviselőt. Igen megrögzött szokása minden államnak, melyben az absolutismus játszsza a népboldogítót hogy egyenruhába bujtatja poroszlóit és hivatal­nokait, mert hát szerinte az a tömeg ott, melynek szavát isten szavának mondja a hűbériség és in­­grisítiók századait összetiport kor, a hivatalnoki statusért van, mely isten felkentje az egyház kardja. Nekik érdekek felhizlalni önkénynyel, a felfújni gőggel a bareaucraticus istenséget, mert kül­ső imponálásukban rejlik hatalmuk ereje. Nem állhat azonban érdekében egy államnak, mely pol­gárainak alkotmányos érzületében birja tekintélyé­nek gyökerét. Ám csinálják Ausztriában, de hagyják tőle békén ez országot. Roppant gyarlóság kell ahoz, hogy nálunk nem birják emanczipálni a pos­tát és távírdát az osztrák kaptafa alól, még ily a belszolgálat ügyeit nem érintő kérdésekben sem, mint ha tüntetni akarnának vele, hogy ha egy ál­lam bolondot csinál magából, Magyarországnak első dolga utána csinálni. Szeretnők különben tudni, mit szól Ghyczy takarékossági politikája e művelethez, mely az államkincstárt is igénybe veszi az által, hogy az ország keserves kölcsöneiből előlegeket osztogat­nak a hivatalos divatczikkek beszerezhetésének könnyebb eszközölhetésére, miután a szegény hi­vatalnokokat saját erejükből ugyan nehezen lát­hatná valaki hivatalos mandatban. „Kenyér kell nekünk nem libéria!“ mondta panaszosan azon hivatalnok,aki a jelen czikk tárgyául szolgált rende­letet és divatképeket szolgáltatta. Édes jó urak ne gyerekeskedjenek, hanem kormányozzanak, mondjuk mi. V­erhovay Gyula. „Az egyesült közjogi ellenzék“ zűrzavara. A „Hunnia“ az egyesülési programra aláírásának történetét a következőleg beszéli el: A 48-as párt egyesülése, a balközépből kitépett ta­gokkal, a tényleges foganatosítás útjára márczius első nap­jaiban lépett. A két párt, mint pártnak közös pontban le-

Next