Ellenőr, 1874. június (6. évfolyam, 149-176. szám)

1874-06-01 / 149. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . 20 Irt. - kr. Évnegyedre . . 5 írt. — kr Félévre . . . 10 . - , Egy hónapra . 1­9­80 1? Ugye» szám­ára 10 krajczár« Szerkesztési iroda: Budapesten) néd*r-utoza ®. s*. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön.­­ Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Budapest, hétfő, június 1. 1874. VI. évfolyam. 149. szám. POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések felvétele; 13udapesten) nádor,utcza 6. am. (Íségrády testvérek irodájában). Kiadó-hivatal: Jele­sethom­i helyben és posta utján; nádor-utcza 6. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre.......................... . 20 forint kr. Félévre.......................................10 » ^r. Negyedévre.................................5 ., kr. Egy hóra......................................1­­­­80 kr. Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadó­hivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK. Páris, május, 30. Marne-departement esküdt­széke a carouge-i (Genf) ó-katholikusok vicariusát, Risse abbét, kinek kiadatása követeltetett, házas­ságtörés és a szemérmetesség elleni vétség miatt 10 évi fogságra ítélte. — Az irók társaságának fe­gyelmi juryje 10 szóval 4 ellen Jules Vallis és Razoua kizárása, s Felix Pyat és Pascal Grousset társasági tagokut megmaradhatása mellett nyi­latkozott. Versailles, máj. 30. (Nemzetgyűlés). A napi­rend megállapítása felett hosszú vita támad. Ran­­dot (jobboldal) azt mondja, hogy ha a nemzetgyű­lés tovább is időt veszteget és tehetetlenséget mu­tat, jobb lenne felosztania, de tehet még nagy szol­gálatokat az országnak. Ennek folytán indítvá­nyozza, hogy előbb is a községi választási törvény és azután a községi hatóságok szervezéséről szóló törvény tárgyaltassanak. Az indítvány, mely ellen Bethmout és Béranger (balközép) szóllottak, a gyű­lés által elfogadtatott, és elhatároztatott, hogy ezek után a politikai választási törvény vétessék tár­gyalás alá. A mai gyűlés tanúskodik a jobboldal minden töredékéből képződött többség fenmaradá­­sáról. A vita alatt a kormány tartózkodott minden nézetnyilvánítástól. Madrid, május 30. Mantilla spanyol követté neveztetett ki Washingtonba. Serrano ma fogadta az Egyesült Államok követét a szokásos szertartás­sal. Az újon kinevezett bécsi spanyol követ, Mazo, ma utazik el oda. Hendaye, május 30. Carlista forrásból bízlik, hogy tegnap a republikánus csapatok kirohanást­ tettek St. Sebastian ellen és 5 carlista zászlóaljat, melyek a Hermannt ostromló csapatokat fedezik, meg­támadtak. A republikánusok vissza­vezettek és a car­­listák munkálatai Santa Barbara ellen irányozvák,­­ mely Hermannt dominálja. Berlin, május 31. Bismarck herczeg ma reg­gel 3/*9-kor Varzinba utazott. New­ York, május 30. Rochefort Henrik két barátja kíséretében ma este ide érkezett. Bécs, jan. 1. 1864-ki sorsjegyek húzása: 1518 sorozat 94 sz. főnyerő, 2226 sor. 47 sz. 20,000 frt, 2226 sor. 16 sz. 16,000 frt, 1302 sor. 12 sz. 10,000 frt; további kihúzott sorozatok: 178, 1300, 1395, 1791, 1982, 1988, 2014, 2126, 2245, 3002, 3343. Bukarest, május 31. A Magyarország és Ro­mánia közti egyesség az orsova-károlyvárosi vas­­utcsatlakozás iránt alájegyeztetett; mindkét csatla­kozásnak 4 év alatt el kell készülnie és Magyar­­ország részéről az árszabási czikk visszavonatott. Bécs, junius. 1. (Kezet.) Magy. földteherm. köt­­vény 74.—. Salg.-Tarján 93.—. Magyar­ hitel. 144.—. Ma­gyar záloglevél 85.50 Erdélyi 133.50. Magyar keleti vasút 50.—. Magyar sorsjegy 73.75. Tiszai vasút 209.25. Magyar vasúti kölcsön 94.25 Angol-magyar 32.50. Franco-magyar 95.—.Alföld 139.50. Magy. északkeleti vasút 104. — . Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 63.75. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhiteintézet 56­50 Török —. Municipális —.—. Mécs, junius 1. (Megnyitás) Bitelrészvények 216.— Galicziai 244.—. Államvasut 316—. Járadék 69.10.1860-dik 106.20.1864-diki 134.50 Ezüst 105.60. London 111.60. Unio­­bank —. Általános épitőbank 44.75. Angol-ausztria 125 50. Lombardok 138.—. Tramway —. Hitelsorsjegy 159—. Napoleondor 894.—. Arany 531.—. Frankfurt 93 80 Porosz pénzutalvány 165.75. Török sorsjegy 51.25. Angol épitő­bank 54 75. Bérlet NEMZETI SZ­INHÁZ. 49. szám. Hétfőn, június 1. Az ajtó zárva vagy zárva legyen-Franczia közmondás 1 felvonásban. Musset után Tiszta K. Ezt követi, először: A másoló. Dramolette 1 felvonásban. Meilhac után Ábrányi Emil. Végül, először: Marcel-Dráma 1 felvonásban. Irta Sandeau Gyula. Fordította Pau­­lay Ede. Budapest, június 1. A hohenzollerni herczeg trónjelöltségét nem tisztázzák az utóbbi két nap hírei; csak egy lett bizonyossá, hogy e hírek valamennyien Hatzfeld grófnak rendkívüli madridi követté történt kinevez­­tetéséből táplálkoznak. A „Pali-Mail Gazette“ sant­­anderi levelezője azt írja erről lapjának, hogy Bis­marck utasításai az új követ részére oda mennek ki: nagy elővigyázattal és tartózkodással lenni Don Alfonzo, Izabella fia jelöltsége iránt; vétót mondani Montpensier herczegre és a­mint teheti, jelentést tenni a hohenzollerni herczeg candidaturá­­jának esélyeiről. Levelező szerint, az instructióban Don Carlosról nincs szó, s Bismarck herczeg a cantonalis, vagy communista mozgalom igen való­színűtlen diadalában veti tervei reményhorgonyát. A „Journ. d. Deb.“ madridi levelezője ellenben, Hatzfeld küldetését nem a kérdéses trónjelöltség átegyengetésében keresi, hanem egy német-spa­nyol offensiv és defensiv szövetség előkészítésében — Francziaország ellen. Másfelől azonban ez egész híresztelésnek igen gyanús oldala kerül, s nem lepne meg, ha karlista fogásnak bizonyulna a híresztelő apparátus mozgásbahozatala azért, hogy Francziaország felingereltessék Németország ellen, s elismerje hadviselő félül a karlis­tákat. Okot ad e gyanúra az, hogy a fran­czia kormánynak don Carlos adott a hohen­zollerni herczeg jelöltségéről hírt, egyik tábornoka Elio által; a karlista hivatalos lap, a „Cuartel Real“, pedig leleplezvén Hatzfeld küldetését, bom­basztikus kitörésekben jelzi a veszélyt, melyet a német faj a románt mindenütt s már Ibériában is fenyegetni kezdi, s a közös ellenség ellen egyesü­lésre hívja fel a francziákat. A madridi lapok nem tudják, vagy nem mernek Hatzfeld küldetésé­ről valami önálló véleményt kimondani, s ezt meg­magyarázza némileg az, hogy ugyanazon Lagasta belügyér nyomását érzik, a­kit a fáma a hohenzol­lerni jelöltség előmozdítójának mond. Csak az „Iberie“ jegyez meg annyit, hogy hivatalos körök­ben nem tartják hasznosnak, hogy a sajtó Hatz­feld küldetése czéljait discutálja. Egyébiránt — úgymond — Hatzfeld úr nem kényszeríthetne bel­ügyi politikánk kérdéseire semmiféle megoldást, s ilyesmit a kormány nem is engedne meg. — Ez bizony meglehetős szegény és kétértelmű be­széd, mely a gyanút csak növelheti, hogy a kény­szerítésre Hatzfeld részéről a szándék mégis meg­volna hat. — Megjegyezzük végezetül, a hohen­­czollerni Frigyes Károly herczeg protestáns létét némelyek oly canonikus akadálynak tekintik, hogy egymagában is lehetetlenné teszi az igazhitű Spa­nyolország királyi trónjába jutnia. Francziaországból a centrumok foly­tonos közeledését sejtető hírek érkeznek , csakhogy a közeledés őszinteségében megbízni nem igen mer­nénk. Nem vitatjuk el, hogy ma, a pillanat nyo­mása alatt, megvan mindkét részről az egyesülés komoly szándéka, de hogy meddig lesz meg, az egészen a véletlentől függ, ez pedig némi tekintet­ben a bonapartisták kezében van. Ha a niévrei győzelmük elbódítja fejüket, s megfeledkeznek a ravasz kétszínűség előnyeiről, akkor valószínűleg nagy lendületet fognak adni a centrumok szövet­kezésére. De ha alkalmazkodnak a helyzethez, azt hiszszü­k nem nagy megerőltetésükbe fog kerülni, ravasz önmegtagadás árán, visszaváltani a jobb­középet a respublikához vezető útról. Eddig ugyan nem mutatkoznak e hasznos önmegtagadás jelei , sőt ellenkezőleg: elbizakodásuk az egész csatavo­nalon harcrot állni készül. Majd minden kerületbe, hol üres képviselői szék van, kitűzték jelöltjeiket: Seine-et Oiseba a paduai herczeget, Oiseban de Muchy herczeget, Louvet-t, Ollivier egykori minisz­tertársát, Maine-et-Loireban, Calvadosban Prévost de Launayt s az Alpes-maritimes (Nizza) kerület­ben pláne Napoleon Jerôme herczeget. Ha mind a jelölést tettleg megvalósítják, alig foroghat fenn két­ség, hogy a már ís felbőszült orleánisták minden elkép­zelhető lépésre készek lesznek, melytől a bonapartista kihívás megtorlását reménylhetik. E tömeges bona­partista jelölésnek kedvező hatása ez irányban mu­tatkozik már. A középpártok már­is megegyeztek abban, hogy a napirend kérdését elhalasztják, mert ez ismét acuttá tehetné a pártválságot, mi csak za­varólag hatna az egyezkedés további folyamára. Csak attól félnek, hogy a szélsőbal magatartása fogja megnehezíteni a közeledést, s hire jár, hogy Lodru Rollin igazoltatása után (ami ma történik meg) azonnal actióba fog lépni a centrumok szö­vetkezését meghiúsítandó. Ennyit a pártokról. A­mi a kormányt illeti, ettől egy hét óta minden nap várják a programmot, de hiába. A „Daily News“ azonban egy franczia politikustól megtudott egyet-mást egy programotról, mely ugyan nem a kabineté, hanem Mac-Mahontól eredt s igy kényszerittetett rá a Cissey miniszté­riumra. E programm szerint : Mac-Mahon „a köz­társaság elnöke“ czimét megtartja; halála, vagy lemondása esetére, utódja a septennium leteltéig hasonló feltételek alatt fog kormányozni; Mac-Ma­hon kormányzata alatt a kormányforma nem fog megváltoztatni, s a hét év letelte után a nemzet határozzon, akar-e változtatást és milyet? Svájczban a szövetségi gyűlés ült össze május 28-án, s úgy a rendi mint a nemzeti tanács jóváhagyta a szövetségtanács decretumát, mely az uj alkotmány törvény­ hatálybalépését mondja ki. Romániában Milán fejedelem látogatása óta bizonyos szenvedélyességgel elmélkednek a lapok „Románia szerződésszerű jogairól“ s leszármaz­­tatják ezekből a teljes függetlenségét, s egyszer­smind bókolnak Andrássy grófnak, hogy politikáját Románia irányában megváltoztatá Hogy miben, arról nem szólanak. Végre ide jegyezzük még az újból felmerült hirt, mely egy második hármas találkozást helyez kilátásba az uralkodók között Emsben, hol most az orosz czár mulat. A mi fejedelmünk és a német császár meglátogatnák ott június 14—18 ika kö­zött. A hír egyelőre csak német provincziális la­pokban merül fel, s aligha egyéb puszta conjectura szüleményénél.­­ A megyék területi rendezése tár­gyában a belügyminiszternél tegnap folytattattak az értekezletek. Ezúttal a déli megyék országgyűlési képviselői hivattak meg a belügyminiszterhez. A magyar tudományos akadémia XXIV-ik köz­­ülése. — Május 31. — Legjelentékenyebb tudományos intézetünk, me­lyet gr. Széchenyi István lángoló hazafisága, s a pillanat hatalmának varázs-ereje által áldozó lel­kesedésre ragadt 1825-iki országgyűlés adakozása egyszerre megteremt, s melyet fenállása óta a nem­zet meleg gondoskodással istápolt, tegnap tartotta huszonnegyedik közülését. E közülések közül egyik­másik a szellemi verseny magasztos ünnepe volt, melyhez rendesen az elnöki megnyitó beszéd adta a felemelő, megtisztító prológot. Az elnöki beszéd­ben gyújtott még csak néhány év előtt is Eötvös József forró érzésre és buzgó cselekvésre. Szónok­latának varázsa, mikor az általános emberi igaz­ságok diadaláról az eszményi irányok üdvösségéről, a hazafiság éltető lelkéről beszélt, elragadta és nemesbülésre ösztönözte a hallgatóságot. Érzelmei­nek szívből fakadó melege meggyőződéssel rajongó lelkesedése, mely arczáról lesugárzott jóleső gyö­nyörbe ringatta. Nem csoda azért, ha a közönség jó része a megnyitó meghallására járt el, s meg­szokásból jár el ma is, a tárgysorozat megkezdé­sénél pedig oszladozni kezd. Nem csoda azért, ha sokakat ép a megnyitó vonz, s ha az iránt magasb igényeket alkotnak. A­kik ily igényekkel léptek tegnap az akadémia palotájának nagy termébe, kielégíttetlenül távoztak el. Elégedetlenül távozha­tott az egész hallgatóság, mely szép számmal gyűlt össze. Már tiz előtt telve volt a földszint, telve a karzatok, férfiakkal és hölgyekkel vegyest. S pont­ban tiz órakor megnyílt a belső szárnyajtó s meg­jelentek az akadémikusok. Gr. Lónyay Menyhért és Csengery Antal elnökök által vezetve. A részint magyar díszbe, részint szaloniáian öltözött tagok gyors elhelyezkedése után gr. Lónyay M. megnyitó beszéde felolvasásába kezdett. És a be­széd végtelenül lapos próza, nem gyújtott, még­­csak nem is melegített. Hidegen és színtelenül van írva, hidegen és színtelenül mondatott el. Az esz­mében is koldus szegény. Egyetlen kiemelkedő helye, megkapó részlete nincsen. A lehető szelid kifejezéssel élve, nem szolgált díszére sem Lónyay grófnak, sem az elnöki széknek, sem az akadémi­ának. Az akadémiának 3 évi működésének száraz összeállítása e beszéd, melyet maga gróf Lónyay is indokolásra szorulónak talált, azt mondván: jó olykor-olykor visszatekinteni a meghaladott útra. Kétségtelenül. De a visszatekintésnek helye külö­nösen három évre, nem a megnyitóban van, hanem a titkári jelentésben. S Arany János minden köz­ülésen vissza is tekint, beszámol a lefolyt eszten­dőről, fölösleges megemlítenünk, de megemlítjük, hogy sokkal szavatosabb elrendezéssel, kerekebb rajzban, mint tegnap gr. Lónyay volt. Lónyay a bevezetésben utalt a megvál­toztatott alapszabályokra, melyek szerint minden 3 évben újra választatnak az elnökök. A bizalom ismételten feléje és elnöktársához hajolt, miért a maga és annak nevében hálás köszönetet mond. Oly intézet élére állíttattak, melynek elnöki mél­tósága a tettek legmegtisztelőb jutalma, s a mely iránt a nemzet kezdettől fogva hü kegyelettel viseltetik. Áldozatkészsége nem apad, a legutolsó 3 esztendő alatt is mintegy 60 adományozás tör­tént, mely körülbelül 10 ezer forintra megy. S ez adományok közül nagyságok által kiválnak a Flór-féle 20,000, Kajdácsy-féle 20,000, s Bésán­­féle 40,000 forintos hagyományok. Mindez annak köszönhető, mert az akadémia a várakozásoknak megfelelt. A nyelvet megtisztította, tökélyre emelte, a nemzeti történetet szerencsés sikerrel művelte. Nemcsak maga dolgozott, de buzdított, ösztönzött kifelé is. Pályázatokat hirdetett, melyekkel az irodalmat igyekezett gazdagítani, eleinte kiváló éberséggel őrködött a nemzetiség fölött, ma erre már szüksége nincs, a magyar nyelvnek diadala kivivatott. Ma csöndes, de eredményes munkássá­got folytat. Tanúskodnak az egyes osztályok és bizottságok működései. A nyelvtudományi bizottság a magyar helyes­­irás átnézését, melylyel régibb idő óta foglalkozik, már annyira bevégezte, hogy csupán az eredmény formába öntése van hátra. A „Magyar nyelv szó­tára,“ melyet Czuczor halála óta Fogar­asi János egyedül, nagy szorgalommal szerkesztő, immár be van fejezve. Az akadémia érmet vezet emlékezetül, s Fogarasi Jánosnak pedig az ünnepélyes közülé­sen is hálás köszönetet szavaz. A hallgatóság zajos éljemnel helyeselte. A bizottság „Közleményeidből már a XI-ik kötet van szedés alatt. Ezeken kívül a bizottság gondjai alatt látott világot I. füzete Budenz József „Ugor összehasonlító szótárának“ és I. kötete a „Régi magyar nyelvemlékek“ második olcsóbb kiadásának, melyet Budenz, Szarvas, és Szilády b. tagok szerkesztenek. A másik szintén új vállalat, „Történelmi magyar szótár,“ ugyan­azon szerkesztő bizottság felügyelete alatt, szorgal­masan készíttetik elő. A keleti utazásából megtért Bálinth Gábor a hozott nyelvanyag feldolgozásával foglalkozik, miben őt a bizottság egy 3 tagú albi­zottság által támogatja. A „Nyelvőr“ czimű folyó­irat, mely szintén a bizottság aegise alatt jelenik meg, folytatja működését; végre Fogarasi r. tag ajánlotta 500 főt múlt évben a csángók nyelvének helyszíni tanulmányozására forditatott, s a bizott­ság küldöttje Szarvas Gábor vala. Szint ily módon tanulmányoztatok a göcsei és ormánysági táj­szólás. Az osztály külföldön is elismerőleg fogadott mun­kája : Hunfalvytól „A konduli vogul nyelv“ s Bn­­denztől: „Magyar-ugor összhasonlitó szótár.“ A történelmi bizottság működéséről, melynek gazdag eredményeit előadója Toldy Ferencz r. t. egy bővebb a nyomtatva is közzéteendő jelentés­ben terjesztette az I. osztály közelebbi ülése elé, csak futó áttekintés adható. A kútfők gyűjtése, nyomozása dús sikerrel folyt: 1873. végéig Óváry Lipót által a nápolyi levéltárakban, történelmünk anjoui, arragoniai s még későbbi korszakára is; Fraknói Vilmos által az olasz, különösen maniuai, modenai, római levéltárakban, a vatikáni kivételé­vel, melyhez nem férhetett, valamint a simancasi gazdag levéltár újabb látogatását is, a dúló spa­nyol polgárháború miatt, el kellett halasztania; Supala Ferencz múzeumi segédőr által a szentpé­tervári, moszkvai varsói államlevéltárakban, mely még most is foly ; szintén Fraknói és mások ál­tal a bécsi cs. ki. titkos, — a budai kamarai, kolozsvári muzeumi, vörösvári Rákóczy-féle levél­tárakban folytak a másoltatások. Mindezen gyűjtések, a múlt éviekkel együtt, lehetővé tették a bizottságnak, hogy Monumentál Ill­dik osztályát is megindíthassa, sőt a jövő aka­démiai évben egy IV-ket is megindíthat. Amaz a Magyar Országgyűlési Emlékek (Monumenta Comi­­tialia Regni Hungáriáé,­ melynek I-ső kötete, Fraknói Vilmos r. t. avatott szerkesztése alatt, már megjelent; a IV-dik osztály czime lesz: Ma­gyarország Diplomácziai Emlékei, egyelőre fő te­kintettel a XIII., XIV. és XV. századokra, a mo­hácsi ütközet évéig. Intézkedett a bizottság, hogy gr. Teleki József „Hunyadiak kora“ czímű munká­jának kiadása minél előbb befejeztessék, s a VI-dik, vagy földrajzi kötet elkészülte előtt is a VII. VIII. és IX-dik kötetek, melyek Magyarország beléleti, jog- és műveltségi történetét tárgyalják, a szerző harmadik kidolgozása szerint, sajtó alá adassanak. Megjelentek az év folytán: a Monumenták első vagyis okmánytári osztályából a XX-dik kö­tet, vagyis az Árpádkori új Okmánytár XI-dik kö­tete Wenzel Gusztáv r. tagtól, s ugyanezen osztály XXI-dik kötete, I. Rákóczi György svéd és fran­czia szövetkezési történetéhez, Szilágyi Sándor r. tagtól. A második osztályból („írók“) szintén két kötet adatott ki: a XXIV dik, mely Thököly Imre Naplói, Leveleskönyvei , egyéb emlékezetes írásai második részét tartalmazza, Tha­­y Kálmán szer­kesztésében, — és a XXVI-dik, vagyis Verancsics összes munkái XI-dik kötetet képező, ismét Wen­zel Gusztáv r. tag által. Továbbá a Török-magyar­­kori Történelmi Emlékek IX-dik kötete (mely a a mondott korbeli Államokmánytár VIII-dikát ké­pezi) Szilády Áron és Szilágyi Sándor szerkesz­tése alatt; nem különben az Archívum Rákóczia­­num három kötete, a Had- és Belügyre vonatkozó II. III. Thaly Kálmántól, és a külügyi osztályból az Angol diplomatiai Iratokat tartalmazó Il­diki kötet Simonyi Ernő bizottsági tag által. Az archaeologiai bizottság „Közleményeinek“ IX. kötete az 1. füzettel megindult, melyben Henszl­­mann, b. Nyáry Jenő, gr. Eszterházy János, Mis­­kovszky Viktor, Mailáth Béla urak czikkei a főbb dolgozatok. Megjelent továbbá a Régészeti Emlé­kek II. kötete, fő tartalmát képezvén a pécsi ó-ke­resztyén cubiculum monographiája Henszlmann Imrétől. Az „Archaeologiai Értesítő“ VII-dik kö­tete befejeztetett, VIII. kötet is január elején meg­kezdődött, érdekes, változatos tartalommal. Sajtó alatt van a Közlemények IX. kötetének második füzete, valamint rövid nap nyomtatásba megy a Régészeti Emlékek III-dik kötete is, tartalma: a vasmegyei falfestmények, Rómer Flóris b. tagtól. Egyébiránt a bizottság a múlt nyáron, elő­adója Henpzlmann Imrének a bécsi világtárlaton folytonos elfoglaltatása miatt, gyérebben tartotta ugyan üléseit, azonban egy nevezetes határozatát nem lehet hallgatással mellőzni. Torma Károly b. tag indítványára ugyanis elhatározta, Pannóniát és Dáciát illetőleg, egy „Corpus inscriptionum lati­­narum“-féle nagyobbszerű munka kidolgozását, s ennek előrajza elkészítésére egy albizottságot kül­dött ki. Megemlítendő még azon rajzok megszer­zése is, melyeket Storno Ferencz az általa restau­rált lőcsei templom falfestvényeiről készített; ezek a Monumentákban, Lőcse város leírásához, fognak használtatni. A bizottság elnöke, Kubinyi Ágoston t­­. múlt évben elhunyván, helyette Pulszky Ferencz t. t. választatott a bizottság elnökévé. A mathematikai és természettudományi bizott­ság a körébe tartozó adatok gyűjtését folytatva, vállalkozó természetbúvárokat küldött ki, s azokat segélyben részesíté, így növénytani kutatásokat tet­tek Simkovics Lajos Pécs és Balaton vidékén, Borbás Vincze és Freyn József az Al-Duna völgyé­ben, dr. Feichtinger Sándor Ugocsában. Állattani szempontból Jenny Gusztáv a Kárpátokban, Kari János a Száva vidékén. Végre földtani tekintetben utazott Szabó József, bizottsági előadó, Beregszász vidékén. Többek kirándulását az országszerte ural­kodó cholera-járvány akadályozta meg. A bizottság „Közleményei”ből az első nyolcz kötet teljesen meg­jelent, a IX. és X-ik csupán két értekezés hiánya miatt befejezetlen, sőt egyes füzetek a XI-ik kötet­ből is jelentek már meg. Mint külön kiadvány „Magyarország hártya­gombáinak válogatott képei“ említendő Kalchbren­­ner Károly rendes tagtól, részint a maga, részint Schulzer anyagából szerkesztve, mely díszmunkának már két füzete került ki a sajtó alól s befejezésé­hez közeledik. A könyvkiadó bizottság, mely 1872-ben ala­kult, hasonló buzgósággal működik. Az értekezések, külföldi hires művek s bizottsági dolgozatok egész sora megjelent. Nevezetesebb kiadványok: A helyes magyarság elvei. Marczibányi díjjal jutalmazott pá­lyamunka. Irta Ponori Tewrewk Emil. A magyar nyelvújítás óta divatba jött idegen és hibás szólá­sok birálata. Dicsérettel kitüntetett pályamunka. Irta Imre Sándor. Aristoteles Nikomachoshoz czim­­zett Ethikája. Fordította Haberern Jonathán. A régi Pest. Történeti tanulmány. Rómer Flóristól. stb. stb. Mind e munkálatokon kívül az akadémia egy új irányra is nagyobb figyelmet kezde fordítani, a nemzetgazdaságira. Azért pályázatot hirdetett ide­vágó kérdésre, mely pályázat különösen sikerült. Több nyomtatásra érdemes mit versenyzett. Látszik, hogy az írók a reálisabb szakokat is fölkeresik és kedvelik. Azért az akadémia felügyelete alatt nem­zetgazdasági folyóirat indul meg, melynek szerkesz­tője (vessük közbe) Halász Imre lesz, így az akadémia nyugodtan néz hátra és bízva néz előre. A beszéd, melyet itt-ott az igazgatótanácsi jelentésből kiegészítettünk, minthogy úgyis arra tá­maszkodott, hatást nem keltett, azonban az udva­rias éljenek nem maradtak el. Tagadhatlanul dicséretes dolgokat tartalmazott, a­mi a munkás eredményeket illeti, s talán gr. Lónyay azért előzte ép meg a titkárt, hogy jó ré­szüket kétszer hallgassa meg a közönség. Arany János főtitkár az ő szabatosságával és lelkiismeretességével állította össze a múlt esz­tendei működés eredményeit. A magyar tudományos akadémia 1873. május 25-ike óta harminczkilencz osztálygyűlést és tizenhárom összes ülést tartott. Az I. vagyis nyelv- és széptudományi osztály ülésein következő előadások voltak: jun. 9-én Hunfalvy Pál r. tagtól „Észrevételek Müller Miksa nyelvtu­dományi felolvasásaira“ és Fogarasi János r. tag Bálinth Gábor keleti utazónak egy levelét olvasta föl. Október 6-án Arany László r. tag „a magyar politikai költészetről“ tartotta székfoglaló előadását; nov. 3-án Pulszky Ferencz tiszt. tag olvasta beve­zetés és jegyzetek kíséretében, „Battista Guarini kiadatlan levelét unokaöcscséhez Bernuccióhoz, Janus Pannoniusról“ és ugyanakkor Budenz József r. t. értekezett a „tegnap és minap“ szókról. Deczember 1-én Hunfalvy Pál „Az európai műveltség ősképe“ czímű értekezést olvasott fel. Deczember 18-án az osztály rendkívüli ülést tartott, melyen Budenz József a Budapesten tartózkodó 4 lappot bemutatván, értekezett „a lappok nyelvéről,“ részben az általuk mondott meséket vévén alapul. Az új évben január 5-én Bartal Antal 1. t. székfoglaló előadását tarta ily czímmel: „A classica philologiának, különösen az összehasonlító nyelvtudománynak mivelése ha­zánkban;“ utána Szarvas Gábor 1. t. „a csángó­­magyar nyelvjárásról“ értekezett; Fogarasi János r. t. pedig ismét Bálinth egy tudósítását olvasta föl. Febr. 3-án Szilágyi 1.1. tagtól „Az állítólagos Rákóczy codexről olvastatott fel értekezés, mig dr. Ring Mihály, mint vendég „A Canill kéziratokról, különös te­kintettel nemzeti múzeumunk Catull-codexére“ zár­ta előadást; végre Hunfalvy Pál r. t. a Nyelvtu­­­dományi Közlemények legújabb kötetét ismertető. Márcz. 2-án Bartal Antal r. t. folytatta minapi elő­adását a classica philologia miveléséről hazánkban s a keletről megérkezett Bálinth Gábor jelentést ten Oroszországban és Ázsiában tett utazásairól, tatár, mongol és mancisu tanulmányairól, egyszers­mind bemutatá hozott nyelv­anyag gyűjteményét. Márcz. 23-án Barna Ferdinánd 1. t. „A határozott és határozatlan mondatról“ értekezett; Thewrewk Emil 1­­. pedig „Anacreon elégiái­ és epigrammái­ról.“ Ápril 20-án Thewrewk Emil 1. t. „Anacreon elegiái és epigrammái“ czimű értekezése második részét olvasta fel; dr. Goldziecker Ignácz úr pedig, mint vendég, „Jelentését az Akadémia könyvtára részére keletről hozott könyvekről, tekintettel a nyomdai viszonyokra keleten... Máj. 18-án Ring Mihály, mint vendég, értekezett „A régibb görög regényről“, és ugyanakkor Fogarasi János r.­­. jelentést tett „az akadémiai nagy szótárról.“ A II. azaz a bölcsészeti, társadalmi és tör­téneti tudományok osztályának ülésein, június 16-án Botka Tivadar rendes tagi székfoglalóját olvasta e czimen: „Trencsini Csák Máté és kortársai;“ ugyanakkor még Nagy Iván 1. t. „Egy főbenjáró per a XVII. századból“ czimen érkezett. Október 13-án Matlekovics Sándor 1. t. székfoglaló érteke­zésben „A részvénytársulati ügyet“ tárgyalta „tör­vényhozási szempontból“ és Lubrich Ágost 1. t. ily czimü dolgozatát olvasta fel: „A soloni nevelés hanyatlásának kora.“ Nov. 10-én b. Nyári Albert 1. t. székfoglalólag ily czimü előadást tartott „Magyarország erkölcsi s műveltségi viszonyai a XV. század utolsó és a XVI. első negyedében, a Hippolyt-codexek alapján“; továbbá Wenzel Gusz­táv r. t. életrajzi tanulmányt olvasott „Stibor vaj­dáról“ ; végre be­mutattatott rövid vázlata Szilágyi Ferencz lev. tag ily czimű értekezésének : „Az er­délyi vallásügyi jogviszonyok történelméből.“ De­czember 9-én Szilágyi Sándor rendes tagi székfog­laló előadása volt: „I. Rákóczy György és a dip­­lomatia“ czimmel, melyet Galgóczy Károly 1. t. ily czimű értekezése követett: „Tanulmányok a jegy­bankok biztosítéki alapítványa körül.“ — 1874. január 12-én Pulszky Ferencz tiszt. t. „A magyar­­országi avar leletekről“ értekezett, s ugyanakkor Henszlmann Imre foglalta el rendes tagi székét ily czimü előadással: „Tanulmányok a góthok művé­szetéről.“ Február 9-én Rómer Flóris r. t. e czimü értekezését olvasta: „A magyar nemzeti múzeum római kőemlékei, és két, azokra vonatkozó külföldi szakmunka ismertetése.“ Keleti Károly 1. t. pedig ezt: „A mezőgazdasági statistika a nemzetközi congressusokon,“ míg Óváry Lipót, mint az aka­démia megbízottja, előadó jelentését „a nápolyi ál­lami levéltárban tett kutatásairól.“ Márcz. 9-én Rómer Flóris r. t. fentebbi értekezése Il-ik részét olvasta fel; utána Frankl Vilmos r. t. e czimű dol­gozatát : „Magyarországi tanárok és tanulók a bé­csi egyetemen a XIV. és XV. században.“ és vé­gül Kallós Lajos 1. tagnak „A kamatkérdésről“ szóló értekezése olvastatott. Ugyane hó 30-án Gal­góczy Károly r. t. „A székely kérdésről,“ — Kő­­rösy József ur pedig, mint vendég „Az emberi élettartam és halandóság számításáról“ értekeztek. Május 4-én Toldy Ferencz r. tag jelentést olvasott fel a „Történelmi bizottság munkásságáról az 1873/4. évben.“ Balássy Ferencz 1. t. e czimen ér­tekezett: „Az egri vár 1667 dik évi feladásának alkupontjai, és a törökök maradékai Egerben;“ végre Barsi József 1. t. „A középtanodák statisti­­kájáról“ tartott előadást. A m­. vagy mathematikai és természettudo­mányi osztály ülésein, június 23-án Décsy Sán­dor úr, mint vendég részéről ily czimű értekezés mutattatott be : „A differentiál egyenletek elméle­téhez;“ továbbá Lenhossék József r. t. Hyrtl cor­­rosio-anatomiája felől tartott előadást, bemutatván Hyrtl erre vonatkozó könyvét; végül pedig Schenzl Guido r. t. ismertette a Meteorológiai Évkönyvek első kötetét. Október 20-án Szabó József r. t. ér­tekezett „Beregszász vulkáni képleteiről“ és Len­gyel Béla ur (vendég) dolgozata olvastatott „A styavniczai gyógyforrás vizének vegy­elemzéséről.“ Nov. 17-én Kruspér István r. t. „A párisi levél­tári méterrúd véglapjain levő mélyedések megmé­réséről“ tartott felolvasást, és ugyanakkor Fri­­valdszky János r. t. maga részéről „Adatok Má­­ramaros vármegye faunájához“ czimű értekezést olvasott fel, dr. Kari János artól pedig jelentést „az 1871-iki kirándulás alkalmával Trieszt és Fiume környékén tett állattani gyűjtéseiről.“ Ezeken kívül felolvasók voltak: Dr. König Gyula, Hantken Miksa, Balló Mátyás, Mártír Lajos, Kohn Gyula, dr. Hirschler Ignácz, dr. Schenzl Guido, Lej­ka Gusztáv, Thanhoffer Lajos, Vész János Ármin, Réthy Mór, Konkoly Miklós, Antolik Károly, Far­kas Gyula, Frivaldszky János, Lenhossék József stb. Az összes akadémiai ülésekben, a folyó­ ügyek, javaslatok, indítványok tárgyalásán kívül, követ­kező előadások tartottak: Hunfalvy János emlék­beszéde Magyar László felett, Tóth Lőrincz em­lékbeszéde Felsőböki Nagy Pál felett, Gönczy Pál emlékbeszéde Kovács Gyula felett, Keleti Ká­roly emlékbeszéde Palugyay Imre felett. A már­­czius 19 -iki ülésben Vadnay Károly, bizottsági előadó olvasta föl jelentését a gr. Teleki drámai pályázatról,­­ ápril 1-én pedig Arany László a gr. Karácsonyi pályázatról. Akadémiánk könyvtára ez évben tetemesen gyarapodott, s leginkább vétel által az országos 5000 frt segélyből. Nevezetes a szerzemény a Gold­­zieher úr által Egyptomban és Sapala úr által Moszkvában eszközölt könyvvétel. Ajándékul, egyes szerzők küldeményeit nem említve, dr. Arenstein József 1. t. 34 munkával kedveskedett; a kézirat­tár pedig b. Jósika Miklósnak Fehérvári Miklóshoz intézett összes leveleit nyerte ez utóbbinak örö­kösétől; továbbá régi kéziratokat és okleveleket Lugossy József r. t., Baloghy Dezső, Ökröss Bálint r. t. uraktól. Czirjék Imre úr, az iró és testőr Czirjék Mihály,­­ valamint Pápay Ignácz úr szintén az iró Pápay Sámuel olajba festett arcz­­képeit szíveskedtek felajánlani. Akadémiánk tagjai sorát ez év folytán a szo­kottnál nagyobb mértékben gyérité meg a halál. Május 16-án 1873. hunyt el Balla Károly III. osz­tálybeli lev. tag; május 30-án Bartakovits Béla egri érsek, igazgató tag; jan. 10-én Pólya Józsefül, osz­tálybeli rendes tag ; 15-én Baumer Frigyes külső tag; 22-én Kovács Gyula lev. tag a III. osztályból. Július 15-én Rose Gusztáv külső tag, szeptember 19-én Kubi-

Next