Ellenőr, 1874. június (6. évfolyam, 149-176. szám)

1874-06-01 / 149. szám

Előfizetési árak; Egész évre . . 20 Irt. - kr. Évnegyedre . . 5 írt. — kr Félévre . , . 10 , - , Egy hónapra . 1 „ 80 1? Ugye» szám ára 10 krajczár« Szerkesztési iroda: Budapesten) néd*r-utoza ®. s*. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. - Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk él. POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések felvétele; 13ndapesteu) uádor.uteza O. am. (Íjégr&dy testvérek irodájában), Kiadó-hivatal: JSlő&sethotnihelyben és posta utján; nádor-utcza 6. ez. a: A lap szétküldésére vonatkozó redamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-ntcza 6. sz.) intézendők. Budapest, hétfő, jnnins 1. 1874. VI. évfolyam. 149. szám. Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre .......................... . 20 forint kr. Félévre.......................................10 » ^r. Negyedévre.................................5 ,, kr. Egy hóra ......................................1 >» 80 kr. Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadó-hivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK. Páris, május, 30. Marne-departement esküdt­széke a carouge-i (Genf) ó-katholikusok vicariusát, Risse abbét, kinek kiadatása kövcteltetett, házas­ságtörés és a szemérmeteaség elleni vétség miatt 10 évi fogságra Ítélte. — Az irók társaságának fe­gyelmi juryje 10 szóval 4 ellen Jules Vallis és Razoua kizárása, s Felix Pyat és Pascal Gronsset társasági tagokul megmaradhatása mellett nyi­latkozott. Versailles, máj. 30. (Nemzetgyűlés). A napi­rend megállapítása felett hosszú vita támad. Ran- dot (jobboldal) azt mondja, hogy ha a nemzetgyű­lés tovább is időt veszteget és tehetetlenséget mu­tat, jobb lenne felosztania; de tehet még nagy szol­gálatokat az országnak. Ennek folytán indítvá­nyozza, hogy előbb is a községi választási törvény és azután a községi hatóságok szervezéséről szóló törvény tárgyaltassanak. Az indítvány, mely ellen Bethmout és Béranger (balközép) szóllottak, a gyű­lés által elfogadtatott, és elhatároztatott, hogy ezek után a politikai választási törvény vétessék tár­gyalás alá. A mai gyűlés tanúskodik a jobboldal minden töredékéből képződött többség fenmaradá- sáról. A vita alatt a kormány tartózkodott minden nézetnyilvánitástól. Madrid, május 30. Mantilla spanyol követté neveztetett ki Washingtonba. Serrano ma fogadta az Egyesült Államok követét a szokásos szertartás­sal. Az újon kinevezett bécsi spanyol követ, Mazo, ma utazik el oda. Hendaye, május 30. Carlista forrásból birlik, hogy tegnap a republikánus csapatok kirohanást, tettek St. Sebastian ellen és 5 carlista zászlóaljat, melyek a Hermanit ostromló csapatokat fedezik, meg­támadtak. A republikánusok vissza verettek és a car- listák munkálatai Santa Barbara ellen irányozvák, ■ mely Hermanit dominálja. Berlin, május 31. Bismarck herczeg ma reg­gel 3/*9-kov Varzinba utazott. New-York, május 30. Rochefort Henrik két barátja kíséretében ma este ide érkezett. Bécs, jun. 1. 1864-ki sorsjegyek húzása; 1518 sorozat 94 sz. főnyerő, 2226 sor. 47 sz. 20,000 frt, 2226 sor. 16 sz. 16,000 frt, 1302 sor. 12 sz. 10,000 frt; további kihúzott sorozatok: 178, 1300, 1395, 1791, 1982, 1988, 2014, 2126, 2245, 3002, 3343. Bukurest, május 31. A Magyarország és Ro­mánia közti egyesség az orsova-károlyvárosi vas- utesatlakozás iránt alájegyeztetett; mindkét csatla­kozásnak 4 év alatt el kell készülnie és Magyar- ország részéről az árszabási czikk visszavonatott. Bécs, junius. 1. (Kezet.) Magy. földteherm. köt. vény 74.—. Salg.-Tarján 93.—. Magyar) hitel. 144.—. Ma­gyar záloglevél 85.50 Erdélyi 133.50. Magyar keleti vasút 50.—. Magyar sorsjegy 73.75. Tiszai vasút 209.25. Magyar vasúti kölcsön 94.25 Angol-magyar 32.50. Franco-magyar 95.—.Alföld 139.50. Magy. északkeleti vasút 104. — . Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 63.75. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhiteintézet 56 50 Török —. Municipális —.—. Mécs, junius 1. (Megnyitás) Biteirészvények 216.— Galicziai 244.—. Államvasut 316—. Járadék 69.10.1860-dik 106.20.1864-diki 134.50 Ezüst 105.60. London 111.60. Unio- bank —. Általános épitőbank 44.75. Angol-ausztria 125 50. Lombardok 138.—. Tramway —. Hitelsorsjegy 159—. Napoleondor 894.—. Arany 531.—. Frankfurt 93 80 Porosz pénzutalvány 165.75. Török sorsjegy 51.25, Angol épitő-bank 54 75. Bérlet NEMZETT S7.INHÁZ. 49. szám. Hétfőn, junius 1. Az ajtó tárva vagy zárva legyen­Franezia közmondás 1 felvonásban. Musset után Tiszta K. Ezt követi, először: A másoló. Dramolette 1 felvonásban. Meilhac után Ábrányi Emil. Végül, először; Marcel­Dráma 1 felvonásban. Irta Sandeau Gyula. Fordította Pau- lay Ede. Budapest, junius 1. A hohenzolleroi herczeg trónjelöltségét nem tisztázzák az utóbbi két nap hírei; csak egy lett bizonyossá, hogy e hirek valamennyien Hatzfeld grófnak rendkívüli madridi követté történt kinevez- tetéséből táplálkoznak. A „Pali-Mail Gazette“ sant- anderi levelezője azt Írja erről lapjának, hogy Bis­marck utasításai az uj követ részére oda mennek ki: nagy elővigyázattal és tartózkodással lenni Don Alfonzo, Izabella fia jelöltsége Iránt; vétót mondani Montpensier herczegre és a mint teheti, jelentést tenni a hohenzollerni herczeg candidaturá- jának esélyeiről. Levelező szerint, az iustructióban Don Carlosról nincs szó, s Bismarck herczeg a cantonalis, vagy communista mozgalom igen való­színűtlen diadalában veti tervei reményhorgonyát. A „Journ. d. Deb.“ madridi levelezője ellenben, Hatzfeld küldetését nem a kérdéses trónjelöltség utegyengetésében keresi, hanem egy német-spa­nyol offensiv és defensiv szövetség előkészítésében — Francziaország ellen. Másfelől azonban ez egész híresztelésnek igen gyanús oldala kerül, s nem lepne meg, ha karlista fogásnak bizonyulna a hiresztelő apparatus mozgásbahozatala azért, hogy Francziaország felingereltessék Németorszj* ellen, s elismerje hadviselő félül a karlis­tákat. Okot ád e gyanúra az, hogy a fran­ezia kormánynak don Carlos adott a hohen­zollerni herczeg jelöltségéről hirt, egyik tábornoka Elio által; a karlista hivatalos lap, a „Cuartel Real“, pedig leleplezvén Hatzfeld küldetését, bom­basztikus kitörésekben jelzi a veszélyt, melyei a német faj a románt mindenütt s már Ibériában is fenyegetni kezdi, s a közös ellenség ellen egyesü­lésre hívja fel a francziákat. A madridi lapok nem tadják, vagy nem mernek Hatzíeld küldetésé­ről valami önálló véleményt kimondani; s ezt meg­magyarázza némileg az, hogy ugyanazon Sagasta belügyér nyomását érzik, a kit a fáma a hohenzol­lerni jelöltség előmozdítójának mond. Csak az „Iberie“ jegyez meg annyit, hogy hivatalos körök­ben nem tartják hasznosnak, hogy a sajtó Hatz­feld küldetése czéljait discutálja. Egyébiránt — úgymond — Hatzfeld ur nem kényszerithetne bel­ügyi politikánk kérdéseire semmiféle megoldást; s Ilyesmit a kormány nem is engedne meg. — Ez bizony meglehetős szegény és kétértelmű be­széd, mely a gyanút csak növelheti, hogy a kény­szerítésre Hatzfeld részéről a szándék mégis meg­volna hát. — Megjegyezzük végezetül, a hohen- czollerni Frigyes Károly herczeg protestáns létét némelyek oly canonicus akadálynak tekinték, hogy egymagában is lehetetlenné teszi az igazhitű Spa­nyolország királyi trónjába jutnia. Francziaországból a centrumok foly­tonos közeledését sejtető hirek érkeznek ; csakhogy a közeledés őszinteségében megbízni nem igen mer­nénk. Nem vitatjuk el, hogy ma, a pillanat nyo mása alatt, megvan mindkét részről az egyesülés komoly szándéka; de hogy meddig lesz meg, az egészen a véletlentől függ, ez pedig némi tekintet­ben a bonapartisták kezében van. Ha a níévrei győzelmük elbóditja fejüket, s megfeledkeznek a ravasz kétszínűség előnyeiről, akkor valószínűleg nagy lendületet fognak adui a centrumok szövet­kezésére. De ha alkalmazkodnak a helyzethez, azt hiszszttk nem nagy megerőltetésükbe fog kerülni, ravasz önmegtagadás árán, visszaváltani a jobb­középet a respublikához vezető útról. Eddig ugyan nem mutatkoznak e hasznos önmegtagadás jelei ; sőt ellenkezőleg: elbizakodásuk az egész csatavo­nalon harezot állni készül. Majd minden kerületbe, hol üres képviselői szék van, kitűzték jelöltjeiket: Seine-et Oiseba a paduai herczeget, Oiseban de Muchy herczeget, Louvet-t, Ollivier egykori minisz­tertársát, Maine-et-Loireban, Calvadosban Prévost de Launayt s az Alpes-maritimes (Nizza) kerület­ben plane Napoleon Jeróme herczeget. Ha mindé jelölést tettleg megvalósítják, alig foroghat fenn két­ség, hogy a már íg felbőszült orleánisták minden elkép­zelhető lépésre készek lesznek, melytől a bonapartista kihívás megtorlását reményihetik. E tömeges bona­partista jelölésnek kedvező hatása ez irányban mu­tatkozik már. A középpártok már is megegyeztek abban, hogy a napirend kérdését elhalasztják, mert ez ismét acuttá tehetné a pártválságot, mi csak za­varólag hatna az egyezkedés további folyamára. Csak attól félnek, hogy a szélsőbal magatartása fogja megnehezíteni a közeledést, s hire jár, hogy Lpdru Rollin igazoltatása után (ami ma történik meg) azonnal actióba fog lépni a centrumok szö­vetkezését meghiúsítandó. Ennyit a pártokról. A mi a kormányt illeti, ettől egy hét óta minden nap várják a programmot, de hiába. A „Daily News“ azonban egy franezia politikustól megtudott egyet-mást egy programúiról, mely ugyan nem a kabineté, hauem Mae-Mahontól eredt s igy kényszerittetett rá a Cissey miniszté­riumra. E programm szerint : Mac-Mahon „a köz­társaság elnöke“ czimét megtartja; halála, vagy lemondása esetére, utódja a septenninm leteltéig hasonló feltételek alatt fog kormányozni; Mac-Ma­hon kormányzata alatt a kormányforma nem fog megváltoztatni; s a hét év letelte után a nemzet határozzon, akar-e változtatást és milyet? Svajczban a szövetségi gyűlés ült össze május 28-án, s úgy a rendi mint a nemzeti tanács jóváhagyta a szövetségtanács decretumát, mely az uj alkotmány törvény-hatálybalépését mondja ki. Romániában Milán fejedelem látogatása óta bizonyos szenvedélyességgel elmélkednek a lapok „Romania szerződésszerű jogairól“ s leszármaz- í^tják ezekből a teljes függetlenségét, s egyszer­smind bókolnak Andrássy grófnak, hogy politikáját Romania irányában megválíoztatá Hogy miben, arról nem szólanak. Végre ide jegyezzük még az újból felmerült hirt, mely egy második hármas találkozást helyez kilátásba az uralkodók között Emsben, hol most az orosz czár mulat. A mi fejedelmünk és a német császár meglátogatnák ott junius 14—18 ika kö­zött. A hir egyelőre csak német provincziális la­pokban merül fel, s aligha egyéb puszta conjectura szüleményénél. — A megyék területi rendezése tár­gyában a belügyminiszternél tegnap íolytattattak az értekezletek. Ezúttal a déli megyék országgyűlési képviselői hivattak meg a belügyminiszterhez. A magyar tudományos akadémia XXIV-ik köz- ülése. — Május 31. — Legjelentékenyebb tudományos intézetünk, me­lyet gr. Széchenyi István lángoló hazafisága, s a pillanat hatalmának varázs-ereje által áldozó lel­kesedésre ragadt 1825-iki országgyűlés adakozása egyszerre megteremt, s melyet fenállása óta a nem­zet meleg gondoskodással istápolt, tegnap tartotta huszonnegyedik közülését. E közülések közül egyik­másik a szellemi verseny magasztos ünnepe volt, melyhez rendesen az elnöki megnyitó beszéd adta a felemelő, megtisztító prológot. Az elnöki beszéd­ben gyújtott még csak nehány év előtt is Eötvös József forró érzésre és buzgó cselekvésre. Szónok­latának varázsa, mikor az általános emberi igaz­ságok diadaláról az eszményi irányok üdvösségéről, a hazafi8ág éltető leikéről beszélt, elragadta és nemesbülésre ösztönözte a hallgatóságot. Érzelmei nek szivből fakadó melege meggyőződéssel rajongó lelkesedése, mely arczárói lesugárzott jóleső gyö­nyörbe ringatta. Nem csoda azért, ha a közönség jó része a megnyitó meghallására járt el, s meg­szokásból jár el ma is, a tárgysorozat megkezdé­sénél pedig oszladozni kezd. Nem csoda azért, ha sokakat ép a megnyitó vonz, s ha az iránt magasb igényeket alkotnak. A kik ily igényekkel léptek tegnap az akadémia palotájának nagy termébe: kielégittetienül távoztak el. Elégedetlenül távozha­tott az egész hallgatóság, mely szép számmal gyűlt össze. Már tiz előtt telve volt a földszint, telve a karzatok, férfiakkal és hölgyekkel vegyest. S pont­ban tiz órakor megnyílt a belső szárnyajtó s meg­jelentek az akadémikusok. Gr. Lónyay Menyhért és Csengery Antal elnökök által vezetve. A részint magyar díszbe, részint szalóniasan öltözött tagok gyors elhelyezkedése után gr. Lónyay M. megnyitó beszéde felolvasásába kezdett) És a be­széd végtelenül lapos próza, nem gyújtott, még- csak nem is melegített. Hidegen és színtelenül van írva, hidegen és színtelenül mondatott el. Az esz­mében is koldus szegény. Egyetlen kiemelkedő helye, megkapó részlete nincsen. A lehető szelid kifejezéssel élve, nem szolgált díszére sem Lónyay grófnak, sem az elnöki széknek, sem az akadémi­ának. Áz akadémiának 3 éri működésének száraz összeállítása e beszéd, melyet maga gróf Lónyay is indokolásra szorulónak talált, azt mondván: jó olykor-olykor visszatekinteni a meghaladott útra. Kétségtelenül. De a visszatekintésnek helye külö­nösen három évre, uem a megnyitóban van, hanem a titkári jelentésben. S Arany János minden köz­ülésen vissza is tekint, beszámol a lefolyt eszten­dőről, fölösleges megemlítenünk, de megemlítjük, hogy sokkal szatatosabb elrendezéssel, kerekebb rajzban, mint tegnap gr. Lónyay volt. Lónyay a bevezetésben utalt a megvál­toztatott alapszabályokra, melyek szerint minden 3 évben újra választatnak az elnökök. A bizalom ismételten feléje és elnöktársához hajolt; miért a maga és annak nevében hálás köszönetét mond. Oly intézet élére állíttattak, melynek elnöki mél­tósága a tettek legmegtisztelőb jutalma; s a mely iránt a nemzet kezdettől fogva bü kegyelettel viseltetik. Áldozatkészsége nem apad, a legutolsó 3 esztendő alatt is mintegy 60 adományozás tör­tént, mely körülbelül 10 ezer forintra megy. S ez adományok közül nagyságok által kiválnak a Flór-féle 20,000, Kajdácsy-féle 20,000, s Bésán- féle 40,000 forintos hagyományok. Mindez annak köszönhető, mert az akadémia a várakozásoknak megfelelt. A nyelvet megtiszíitotta, tökélyre emelte, a nemzeti történetet szerencsés sikerrel művelte, Nemcsak maga dolgozott, de buzdított, ösztönzött kifelé is. Pályázatokat hirdetett, melyekkel az irodalmat igyekezett gazdagítani, eleinte kiváló éberséggel őrködött a nemzetiség fölött, ma erre már szüksége nincs, a magyar nyelvnek diadala kivivatott. Ma csöndes, de eredményes munkássá­got folytat. Tanúskodnak az egyes osztályok és bizottságok működései. A nyelvtudományi bizottság a magyar helyes- iráe átnézését, melylyel régibb idő óta foglalkozik, már annyira bevégezte, hogy csupán az eredmény formába öntése van hátra. Ä „Magyar nyelv szó­tára,“ melyet Czuczor halála óta Fogai asi János egyedül, nagy szorgalommal szerkesztő, immár be van fejezve. Az akadémia érmet veret emlékezetül, s Fogarasi Jánosnak pedig az ünnepélyes közülé­sen is hálás köszönetét szavaz. A hallgatóság zajos éljenuel helyeselte. A bizottság „Közleményeidből már a Xl-ik kötet van szedés alatt. Ezeken kívül a bizottság gondjai alatt látott világot I. füzete Budenz József „Ugor összehasonlító szótárának“ és I. kötete a „Régi magyar nyelvemlékek“ második olcsóbb kiadásának, melyet Bndenz, Szarvas, és Szilády b. tagok szerkesztenek. A másik szintén nj vállalat. „Történelmi magyar szótár,“ ugyan­azon szerkesztő bizottság felügyelete alatt, szorgal­masan készíttetik elő. A keleti utazásából megtért Bálinth Gábor a hozott nyelvanyag feldolgozásával foglalkozik, miben őt a bizottság egy 3 tagú albi­zottság által támogatja. A „Nyelvőr“ czimü folyó irat, mely szintén a bizottság aegise alatt jelenik meg, folytatja működését; végre Fogarasi r. tag ajánlotta 500 frt múlt évben a csángók nyelvének helyszíni tanulmányozására furditatott, s a bizott­ság küldöttje Szarvas Gábor vala. Szint ily módon tanulmányoztatok a göcsei és ormánysági táj szólás. Az osztály külföldön is elismerőleg fogadott mun­kája : Hunfalvytól „A konduli vogul nyelv“ s Bn- denztől: „Magyar-ugor összhasonlitó szótár.“ A történelmi bizottság működéséről, melynek gazdag eredményeit előadója Toldy Ferencz r. t. egy bővebb a nyomtatva ia közzéteendő jelentés­ben terjesztette az I. osztály közelebbi ülése elé, csak futó áttekintés adható. A kútfők gyűjtése, nyomozása dús sikerrel folyt: 1873. végéig Ováry Lipót által a nápolyi levéltárakban, történelmünk anjoui, arragoniai s még későbbi korszakára is; Fraknói Vilmos által az olasz, különösen mantnai, modénai, római levéltárakban, a vatikáni kivételé­vel, melyhez nem férhetett, valamint a simancasi gazdag levéltár újabb látogatását is, a dúló spa­nyol polgárháború miatt, el kellett halasztania; Supala Ferencz múzeumi segédőr által a szentpé­tervári, moszkvai varsói államlevéltárakban, mely még most is foly ; szintén Fraknói és mások ál­tal a bécsi cs. ki. titkos, — a budai kamarai, kolozsvári muzenmi, verösvári Rákóczy-féle levél­tárakban folytak a másoltatások. Mindezen gyűjtések, a múlt éviekkel együtt, lehetővé tették a bizottságnak, hogy Monumentái Ill-dik osztályát is megindíthassa, sőt a jövő aka­démiai évben egy IV-ket is megindíthat. Amaz a Magyar Országgyűlési Emlékek (Monumenta Comi- tialia Regni Hungáriáé,) melynek I-ső kötete, Fraknói Vilmos r. t. avatott szerkesztése alatt, már megjelent; a IV-dik osztály czime lesz: Ma­gyarország Diplomacziai Emlékei, egyelőre fő te­kintettel a XIII., XIV. és XV. századokra, a mo­hácsi ütközet évéig. Intézkedett a bizottság, hogy gr. Teleki József „Hunyadiak kora“ czimü munká­jának kiadása minélelőbb befejeztessék, s a VI-dik, vagy földrajzi kötet elkészülte előtt is a VII. VIII. és IX-dik kötetek, melyek Magyarország beléleti, jog- és műveltségi történetét tárgyalják, a szerző harmadik kidolgozása szerint, sajtó alá adassanak. Megjelentek az év folytán: a Monumenták első vagyis okmánytári osztályából a XX-dik kö­tet, vagyis az Árpádkori nj Okmánytár XI-dik kö­tete Wenzel Gusztáv r. tagtól, s ugyanezen osztály XXI-dik kötete, I. Rákóczi György svéd és fran­ezia szövetkezési történetéhez, Szilágyi Sándor r. tagtól. A második osztályból („írók“) szintén két kötet adatott ki: a XXIV dik, mely Thököly Imre Naplói, Leveleskönyvei 8 egyéb emlékezetes írásai második részét tartalmazza, Tha'.y Kálmán szer­kesztésében, — és a XXVI-dik, vagyis Verancsics összes munkái XI-dik kötetet képező, ismét Wen­zel Gusztáv r. tag által. Továbbá a Török-magyar- kori Történelmi Emlékek IX-dik kötete (mely a a mondott korbeli Államokmánytár VlII-dikát ké­pezi) Szilády Áron és Szilágyi Sándor szerkesz­tése alatt; nem különben az Archívum Rákoczia- num három kötete, a Had- és Belügyre vonatkozó II. III. Thaly Kálmántól, és a külügyi osztályból az Angol diplomatiai Iratokat tartalmazó Il-diki kötet Simonyí Ernő bizottsági tag által. Az arcbaeologiai bizottság „Közleményeinek“ IX. kötete az 1. füzettel megindult, melyben Henszl- mann, b. Nyáry Jenő, gr. Eszterházy János, Mis- kovszky Viktor, Mailáth Béla urak czikkei a főbb dolgozatok. Megjelent továbbá a Régészeti Emlé­kek II. kötete, fő tartalmát képezvén a pécsi ó-ke­resztyén cubiculum monographiája Henszlmann Imrétől. Az „Archaeologlai Értesítő“ VII-dik kö­tete befejeztetett. VIII. kötet is január elején meg­kezdődött, érdekes, változatos tartalommal. Sajtó alatt van a Közlemények IX. kötetének második füzete, valamint rövid nap nyomtatásba megy a Régészeti Emlékek Ill-dik kötete is, tartalma: a vasmegyei falfestmények, Rómer Flóris b. tagtól. Egyébiránt a bizottság a múlt nyáron, elő­adója Henpzlmann Imrének a bécsi világtárlaton folytonos elfoglaltatása miatt, gyérebben tartotta ugyan üléseit; azonban egy nevezetes határozatát nem lehet hallgatással mellőzni. Torma Károly b. tag indítványára ugyanis elhatározta, Pannóniát és Dáciát illetőleg, egy „Corpus inscrlptionum lati- narum“-féle nagyobbszerü munka kidolgozását, s ennek előrajza elkészítésére egy albizottságot kül­dött ki. Megemlítendő még azon rajzok megszer­zése is, melyeket Storno Ferencz az általa restau­rált lőcsei templom falfestvényeiről készített; ezek a Monumentákban, Lőcse város leírásához, fognak használtatni. A bizottság elnöke, Kubinyi Ágoston t t. múlt évben elhunyván, helyette Pnlszky Ferencz t. t. választatott a bizottság elnökévé. A mathematikai és természettudományi bizott­ság a körébe tartozó adatok gyűjtését folytatva, vállalkozó természetbúvárokat küldött ki, s azokat segélyben részesité. így növénytani kutatásokat tet­tek Simkovics Lajos Pécs és Balaton vidékén, Barbás Vincze és Freyn József az Al-Duna völgyé­ben, dr. Feicbtinger Sándor Ugocsában. Állattani szempontból Jenny Gusztáv a Kárpátokban, Kari János a Száva vidékén. Végre földtani tekintetben utazott Szabó József, bizottsági előadó, Beregszász vidékén. Többek kirándulását az országszerte ural­kodó cbolera-járvány akadályozta meg. A bizottság „Közleményeidből az első nyolez kötet teljesen meg­jelent, a IX. és X-ik csupán két értekezés hiánya miatt befejezetlen, sőt egyes füzetek a Xl-ik kötet­ből is jelentek már meg. Mint külön kiadvány „Magyarország hártya­gombáinak válogatott képei“ említendő Kalchbren- ner Károly rendes tagtól, részint a maga, részint Scbulzer anyagából szerkesztve, mely díszmunkának már két füzete került ki a sajtó alól s befejezésé­hez közeledik. A könyvkiadó bizottság, mely 1872-ben ala­kult, hasonló buzgósággal működik. Az értekezések, külföldi hires müvek s bizottsági dolgozatok egész sora megjelent. Nevezetesebb kiadványok: A helyes magyarság elvei. Marczibányi díjjal jutalmazott pá­lyamunka. Irta Ponori Tewrewk Emil. A magyar nyelvújítás óta divatba jött idegen és hibás szólá­sok birálata. Dicsérettel kitüntetett pályamunka. Irta Imié Sándor. Aristoteles Nikomachoshoz czim- zelt Ethikája. Fordította Haberern Jonathán. A régi Pest. Történeti tanulmány. Rómer Flóristól. stb. stb. Mind e munkálatokon kívül az akadémia egy nj irányra is nagyobb figyelmet kezde fordítani, a nemzetgazdaságira. Azért pályázatot hirdetett ide­vágó kérdésre, mely pályázat különösen sikerült. Több nyomtatásra érdemes mü versenyzett. Látszik, hogy az irók a reálisabb szakokat is fölkeresik és kedvelik. Azért az akadémia felügyelete alatt nem­zetgazdasági folyóirat indul meg, melynek szerkesz­tője (vessük közbe) Halász Imre lesz. így az akadémia nyugodtan néz hátra és bízva néz előre. A beszéd, melyet itt-ott az igazgatótanácsi jelentésből kiegészítettünk, minthogy úgyis arra tá­maszkodott, hatást nem keltett: azonban az udva­rias éljenek nem maradtak el. Tagadhatlannl dicséretes dolgokat tartalmazott, a mi a munkás eredményeket illeti, s talán gr. Lónyay azért előzte ép meg a titkárt, hogy jó ré­szüket kétszer hallgassa meg a közönség. Arany János főtitkár az ő szabatosságával és lelkiismeretességével állította össze a múlt esz­tendői működés eredményeit. A magyar tudományos akadémia 1873. május 25-ike óta harminczkilencz osztálygyülést és tizenhárom összes ülést tartott. Az I. vagyis nyelv- és széptudományi osztály ülésein következő előadások voltak: jun. 9-én Hunfalvy Pál r. tagtól „Észrevételek Müller Miksa nyelvtu­dományi felolvasásaira“ és Fogarasi János r. tag Bálinth Gábor keleti utazónak egy levelét olvasta föl. Október 6-án Arany László 1. tag „a magyar politikai költészetről“ tartotta székfoglaló előadását; nov. 3-án Pnlszky Ferencz tiszt, tag olvasta beve­zetés és jegyzetek kíséretében, „Battista Guarini kiadatlan levelét nnokaöcscséhez Bertnccióhoz, Janus Pannoniusról“ és ugyanakkor Bndenz József r. t. értekezett a „tegnap és minap“ szókról. Deczember 1-én Hunfalvy Pál „Az európai műveltség ősképe“ czimü értekezést olvasott fel. Deczember 18-án az osztály rendkívüli ülést tartott, melyen Budenz József a Budapesten tartózkodó 4 lappot bemutatván, értekezett „a lappok nyelvéről,“ részben az általuk mondott meséket vévén alapul. Az uj évben január 5-én Bartal Antal 1. t. székfoglaló előadását tartá ily czlmmel: „A classica philologiának, különösen az összehasonlító nyelvtudománynak mivelése ha­zánkban;“ utána Szarvas Gábor 1. t. „a csángó- magyar nyelvjárásról“ értekezett; Fogarasi János r. t. pedig ismét Bálinth egy tudósítását olvasta föl. Febr. 3-án Szilágyi 1.1. tagtól „Az állítólagos Rákóczy codexről olvastatott fel értekezés, mig dr. Ring Mihály, mint vendég „A Catnll kéziratokról, különös te­kintettel nemzeti múzeumunk Catull-codexére“ tár­ta előadást; végre Hunfalvy Pál r. t. a Nyelvtu • dományi Közlemények legújabb kötetét ismertető. Márcz. 2-án Bartal Antal 1. t. folytatta minapi elő­adását a classica pbilologia miveléséről hazánkban s a keletről megérkezett Bálinth Hábor jelentést tőn Oroszországban és Ázsiában tett utazásairól, tatár, mongol és mandsu tanulmányairól, egyszers­mind bemutatá hozott nyelv-anyag gyűjteményét. Márcz. 23-án Barna Ferdinánd 1. t. „A határozott és határozatlan mondatról“ értekezett; Thewrewk Emil 1 t. pedig „Anacreon elégiái- és epigrammái­ról.“ April 20-án Thewrewk Emil 1. t. „Anacreon elegiái és epigrammái“ czimü értekezése második részét olvasta fel; dr. Goldziecber Ignácz ur pedig, mint vendég, „Jelentését az Akadémia könyvtára részére keletről hozott könyvekről, tekintettel a nyomdai viszonyokra keleten.,, Máj. 18-án Ring Mihály, mint vendég, értekezett „A régibb görög regényről“, és ugyanakkor Fogarasi János r. t, jelentést tett „az akadémiai nagy szótárról.“ A II. azaz a bölcsészeti, társadalmi és tör­téneti tudományok osztályának ülésein: junius 16-án Botka Tivadar rendestagi székfoglalóját olvasta e czimen: „Trencsini Csák Máté és kortársai;“ ugyanakkor még Nagy Iváu 1. t. „Egy főbenjáró per a XVII. századból“ czimén érkezett. Október 13-án Matlekovics Sándor 1. t. székfoglaló érteke­zésben „A részvénytársnlati ügyet“ tárgyalta „tör­vényhozási szempontból“ és Lubrich Ágost 1. t. ily czimü dolgozatát olvasta fel: „A soloni nevelés hanyatlásának kora.“ Nov. 10-én b. Nyári Albert 1. t. székfoglalólag ily czimü előadást tartott „Magyarország erkölcsi s műveltségi viszonyai a XV. század utolsó és a XVI. első negyedében, a Hippolyt-codexek alapján“; továbbá Wenzel Gusz­táv r. t. életrajzi tanulmányt olvasott „Stibor vaj­dáról“ ; végre be nutattatott rövid vázlata Szilágyi Ferencz lev. tag ily czimü értekezésének : „Az er­délyi vallásügyi jogviszonyok történelméből.“ De­czember 9-én Szilágyi Sándor rendestagi székfog­laló előadása volt: „I. Rákóczy György és a dip- lomatia“ czimmel, melyet Galgóczy Károly 1. t. ily czimü értekezése követett: „Tanulmányok a jegy­bankok biztosítéki alapítványa körül.“ — 1874. január 12-én Pnlszky Ferencz tiszt. t. „A magyar- országi avar leletekről“ értekezett, s ugyanakkor Henszlmann Imre foglalta el rendestagi székét ily czimü előadással: „Tanulmányok a góthok művé­szetéről.“ Február 9-én Rómer Flóris r. t. e czimü értekezését olvasta: „A magyar nemzeti muzeum római kőemlékei, és két, azokra vonatkozó külföldi szakmunka ismertetése;“ Keleti Károly 1. t. pedig ezt: „A mezőgazdasági statistika a nemzetközi congressusokon;“ mig Ováry Lipót, mint az aka­démia megbízottja, előadá jelentését „a nápolyi ál­lami levéltárban tett kutatásairól.“ Márcz. 9-én Rómer Flóris r. t. fentebbi értekezése Il-ik részét olvasta fel; utána Franki Vilmos r. t. e czimü dol­gozatát : „Magyarországi tanárok és tanulók a bé­csi egyetemen a XIV. és XV. században;“ és vé­gül Kallós Lajos 1. tagnak „A kamatkérdésről“ szóló értekezése olvastatott. Ugyané hó 30-án Gal­góczy Károly 1. t. „A székely kérdésről,“ — Kő- íösy József ur pedig, mint vendég „Áz emberi élettartam és halandóság számításáról“ értekeztek. Május 4-én Toldy Ferencz r. tag jelentést olvasott fel a „Történelmi bizottság munkásságáról az 1873/4. évben;“ Balássy Ferencz 1. t. e czimen ér­tekezett: „Az egri vár 1667 dik évi feladásának alkupontjai, és a törökök maradékai Egerben;“ végre Barsi József 1. t. „A középtanodák statisti- kájáról“ tartott előadást. A in. vagy mathematikai és természettudo­mányi osztály ülésein: junius 23-án Décsy Sán­dor ur, mint vendég részéről ily czimü értekezés mutattatott be : „A differentiál egyenletek elméle­téhez;“ továbbá Lenhossék József r. t. Hyrtl cor- rosio-anatomiája felől tartott előadást, bemutatván Hyrtl erre vonatkozó könyvét; végül pedig Schenzl Gnido 1. t. ismertette a Meteorologiai Évkönyvek első kötetét. Október 20-án Szabó József r. t. ér­tekezett „Beregszász vulkáni képleteiről“ és Len­gyel Béla ur (vendég) dolgozata olvastatott „A styavniczai gyógyforrás vizének vegy-elemzéséről.“ Nov. 17-én Krnspér István r. t. „A párisi levél­tári méterrúd véglapjain levő mélyedések megmé­réséről“ tartott felolvasást; és ugyanakkor Fri- valdszky János r. t. maga részéről „Adatok Má- ramaros vármegye faunájához“ czimü értekezést olvasott fel, dr. Kari János nrtól pedig jelentést „az 1871-iki kirándulás alkalmával Trieszt és Fiume környékén tett állattani gyűjtéseiről.“ Ezeken kívül felolvasók voltak: Dr. König Gyula, Hantken Miksa, Balló Mátyás, Mártír Lajos, Kohn Gyula, dr. Hlrschler Ignácz, dr. Schenzl Guido, Lőj ka Gusztáv, Thanhoffer Lajos, Vész János Armin, Rétby Mór, Konkoly Miklós, Antolik Károly, Far­kas Gyula, Frivaldszky János, Lenhossék József stb. Az összes akadémiai ülésekben, a folyó-ügyek, javaslatok, indítványok tárgyalásán kívül, követ­kező előadások tartattak: Hunfalvy János emlék­beszéde Magyar László felett, Tóth Lörincz em­lékbeszéde Felsőböki Nagy Pál felett, Gönczy Pál emlékbeszéde Kovács Gyula felett, Keleti Ká­roly emlékbeszéde Palugyay Imre felett. A már- czius 19 -iki ülésben Vadnay Károly, bizottsági előadó olvasta föl jelentését a gr. Teleki drámai pályázatról, — ápril 1-én pedig Arany László a gr. Karácsonyi pályázatról. Akadémiánk könyvtára ez évben tetemesen gyarapodott, s leginkább vétel által az országos 5000 frt segélyből. Nevezetesb szerzemény a Gold- zieher nr által Egyptomban és Snpala ur által Moszkvában eszközölt könyvvétel. Ajándékul, egyes szerzők küldeményeit nem említve, dr. Arenstein József 1. t. 34 munkával kedveskedett; a kézirat­tár pedig b. Jósika Miklósnak Fehérvári Miklóshoz intézett összes leveleit nyerte ez utóbbinak örö­kösétől; továbbá régi kéziratokat és okteveleket Lugossy József r. t., Baloghy Dezső, Ökröss Bálint 1. t. uraktól. Czirjék Imre nr, az iró és testőr Czirjék Mihály, — valamint Pápay Ignácz nr szintén az iró Pápay Sámuel olajba festett arcz- képeit szíveskedtek felajánlani. Akadémiánk tagjai sorát ez év folytán a szo­kottnál nagyobb mértékben gyérité meg a halál. Május 16-án 1873. hunyt el Bállá Károly III. osz­tálybeli lev. tag; május 30-án Bartakovits Béla egri érsek, igazgató tag; jun. 10-énPólya Józsefül, ősz tálybeli rendes tag ; 15-én Raumer Frigyes külső tag; 22-én Kovács Gyula lev. tag a III. osztályból. Julius 15-énRose Gusztáv külső tag; szeptember 19-én Kubi-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék