Ellenőr, 1874. június (6. évfolyam, 149-176. szám)
1874-06-23 / 171. szám
zat szükségkép következik a bureaucratismusnak vele született, vele megcsontosodott, és mindörökké fönmaradó sajátságából és természetéből; de különben is, midőn valahol valamely szakban reformot akarunk behozni, ha mindig azokat fogjuk megkérdezni, kik vagy tekintélyük, vagy hatáskörük terjedelmére nézve a kérdésben érdekelve vannak, vagy azok kik talán azon közvetkeztetést vonhatják, hogy talán kevésbbé kellemes jogalkotással fognak megbizatni, ha mindig ezt fogjuk tenni, akkor valóban soha sem fogunk reformálni semmit, mert midőn kimondani méltóztattak igenis helyes elvi alapon, de túlhajtva azon elvet úgy, a mint a nálunk létesíted, de mely mellett semmiféle ország praxisa nem szól, kimondani: a törvénykezés és közigazgatásnak egymástól való elválasztását, mikor ez méltóztattak kimondani, mit méltóztatnak gondolni, hogy ha megkérdezték volna egyfelől a választottakat, és másfelől a választókat, vájjon azt fogták volna-e amazok mondani: szüntessetek meg minket; bizonyára nem azt fogták volna mondani. (Helyeslés balfelől és zaj jobbfelől.) de önök nem kérdezték és amazok nem is mondták volna. Különben, miután már szóra jött, hogy azon dicső jogreformok, melyeket Csemegi úr csak igen kevéssé tart mulasztandóknak, valóban igen szép gyümölcsöket eredményeztek, kimondom, hogy menjenek ki abureaukból, a hivatalos jelentések és öndicsérő kimutatások tömkelegéből nézzenek szét az életben és kérdezzenek meg bárkit, pártkülönbség nélkül, és azt fogják hallani, hogy némely személyzeteben most már kétszeresen,tízszeresen szaporított törvényszék mellett mennyivel roszabb mint volt azelőtt, az igazságszolgáltatás. (Helyeslés balfelől.) Én tehát, miután az egész rendezést elhibázottnak, reformot nagyon igénylőnek tartom a végrehajtói intézmény kérdését is, és miután a Horánszky határozati javaslata nem prejudikál annak, hogy a végrehajtói intézmény kérdésének megoldása kellő megfontolással történhessék, pártolom Horánszky Nándor határozati javaslatát. (Élénk helyeslés és éljenzés balfelöl.) Elnök: a tárgyalást bezárja. Ülés vége 2 órakor. * A főrendiház déli 12 órakor tartott ülésében elnök bejelenté Kolonics Miksa gr. és Piret báró elhunytát, mindkettőnek széke volt a főrendiházban, azonban csak az előbbi vette igénybe, az is csak a Gliki országgyűléseken. Kijelente továbbá, hogy Schlauch püspök és Károlyi György gr. szabadságidőt kérnek, mi megadtatott. A képviselőház jegyzője áthozta a ma elfogadottjavaslatokat, melyek az illető bizottsághoz utasítottak. KÜLFÖLD. (Június 22.) Románia. A trónbeszédek, melylyel a román kamarák e hó 13-án bezárattak, következőleg hangzanak : Senátor urak! Először éri el a senatus periodikus megújításának megszabott időszakát. Ha az állandóság s az összhangzat az álomhatalmak közt a nép jóllétének nélkülözhetlen föltételei, akkor mindnyájunknak jogunkban van ez eredményért szerencsét kívánni magunknak. Megelégedésünk annál teljesebb, mert a most bezárt négy éves törvényhozás leggazdagabb volt alkotásaiban. Ezután áttér a kamara munkálkodására, említi a vasúti csatlakozás kérdését s megoldását s azután a senatus ülészakát bezártnak nyilvánítja. — A képviselőházhoz intézet trónbeszéd igy szól: Követ urak! Az idő, a melyre önök rendkivüli ülésszakra behiva voltak, ma véget ért. E munka gazdag ülésszak utolsó napjáig az ország által óhajtott nemzetgazdasági s pénzügyi törvényekkel foglalkoztak önök s a közben föláldozták privát érdeküket a közjónak. A teljes összhang, mely az államhatalmak közt ez alkalommal is uralkodott, Románia haladására nézve szerencsés eredményeket hozott létre. Különösen azon törvény megszavazása által, mely vasutainkat a nagy európai hálózattal összeköttetésbe fogja hozni stb. Mi ezennel kifejezzük önöknek mindezért uralkodói megelégedésünket. Oroszország. A „St. Peterburgskija Viedo mosti“ hosszabb vezérczikkében fejtegeti, mily nehéz lesz a brüsseli congressus feladata főképen azért, mert a háború az erő elvein alapul, ezeket pedig nem oly könnyű a jog elveivel összhangzásba hozni : elítéli a porosz javaslatokat, melyek a hadviselő feleknek tágas tért nyitnak a nemzetközi katonai törvények határozatainak mellőzséére, nevezetesen az által,hogy mindent az elkerülhetlen „hadi szükség“ által igyekeznek igazolni,ezen szükséget pedig nem igen lehet ellenőrizni; mindazonáltal reméli, hogy a congressus több tekintetben hasznos intézkedéseket teend a háború nyomorainak enyhítésére. A „Golos“ ugyanezen gyról szólva, a néphadak fenntartását a béke érdekében is szükségesnek találja, minthogy nem egy hódító felhagy támadási szándékaival, ha tudni fogja, hogy nemcsak a szervezett hadsereggel, hanem az összes föl fegyverzett néppel lesz dolga. mmnáim — A vádlottak padján. E czim alatt K. Papp Miklós regényt irt és adott ki egy kötetben. A munka Prielle Corneliának van ajánlva. Megjelent Kolozsvárott, 1874. Ára 1 frt, 20 kr. — A „Magyar Nyelvőréből, melyet Szarvas Gábor szerkeszt, a sajtó alól kikerült a júniusi füzet a következő érdekes tartalommal: Támad és rokonai. Steiner Zs. — Szóegyeztetés. Joannovics Gy. •— Az „ért“ névrag. Sonnenfeld Mór. — Dugonics s altiszai nyelvjárás. Nagy Sándor. — Egy uj magyar grammatika s valami az anyanyelv tanításáról. Hunfalvy Pál. — Nyelvtudományi irodalom. Szarvas Gábor. — Adatok a nyelvújítás történetéhez. Fischer Ignácz. -- Iker szók. Ihász Gábor. — Helyreigazítások. Magyarázatok. Lagler Sándor. Szüts Móricz. P. János. A szerk. Szabó Ignácz. — Kérdések és feleletek. — Népnyelvhagyományok. 1) Szólásmódok. Veres. Kürthy. Nagy L. — 2) Vőfény-mondóka. Béler. Vozári. — 3. Babonák. Ferenczi J. — 4) Népmesék. Weisz Humary D. — 5) Bolond mese. Vozári. — 6) Tájszók. Németh. Szabó. Auguszt. R. Horváth. — 7) Esztergomi sajátságok. Kérész K. — 8) Gyermekjátékok. Zsilinszky E. Bakoss L. — 9) Lakodalmi meghívó. Rokonföldi. — 10) Mysteriumtöredék. Babics Kálmán.— 11) Vegyesek. Felméri L. — 12) Mesterműszók. Kovách A. — 13) Helynevek. Nagy László. — 14) Ruhanevek. Kovách Albert. — 15) Gúnyversek. Ifjabb Káplány József. — 16) Népdalok. Kisfaludi Nándor. — A halottak elégetéséről. Dr. Elischer Gyula előadása, melyet lapunk tárczája közölt. Aigner Lajos bizományában megjelent külön füzetben is , ára 20 kv. E beszédben Elischer szépen kimutatja, hogy hol az istenség eszméje egy barátságos képben állott az emberek szemei elé. hol azon hit uralkodott, hogy az ember halál után egy másik birodalomba jut, melyben hozzá hasonló, vele együtt érző társakat talál; hol a r meghalást úgy tekintették, mint átmenést a földi élet szebb folytatásába, ott nem talált akadályra a halottak elégetése; míg ott, hol az átalakulás eszméje kapott lábra, mint például Egyptom csodás földjén, a legszorgosabban igyekeztek a holttesteket épségben tartani. Ezután rajzolja a halottak elégetésének czélszerűségét egészségi szempontból is, s kimutatván, hogy ezen eljárás által sem kegyelet, sem vallás megsértve nincsenek, hanem hogy ez csak haladás, csak áttérés ahhoz, a mi jobb, a mi által sok ártalomnak eleje vétetik, kívánja, hogy a hullák elégetési eszméje minél átalánosabb elterjedést nyerjen. — Fábián Gábor, derék, szorgalmas veterán tudósunk, ismét egy becses, kis kötettel gazdagította a magyar irodalmat; nevezetesen Rutilus Claudius „Úti ésrásá“-t lefordította, s a mellékelt eredetivel együtt kiadta. Ára fűzve 60 kr. Kemény borítékban 70 kr. Kapható Aigner Lajos könyvkereskedésében Magyar tudományos akadémia. — Junius 22-én. — Az akadémia nyelv- és széptudományi osztályának ma ülése volt, melyen Pulszky Ferencz elnökölt. Az ülésnek három tárgya volt: „Az osztrák nép- és nyelvről“ Hunfalvy Páltól; „A mesés elemekről Shakespeareben“, Greguss Ágosttól; „A mutató névmás hibás használatáról“ Barna Ferdinandtól. Hunfalvy Pál hosszasan festette az osztyák népet a történelemben, amint az egyes időszakok alatt feltűnt. Sokat szenvedtek az oroszok és tatároktól. Nyelvök csak a XVIII-ik században vonta magára a figyelmet. Bővebb tudósítást először Castrén Sándor adott „Osztyák nyelvtani kísérletiében, az 1849-ik esztendőben, aki Gyarmathy Sámuel és Reguly munkáiról is megemlékezik. Reguly az osztyák népet és nyelvet nem tanulmányozta elegendőleg; szógyűjteménye nem maradt, maga többször vissza akart utazni osztyák tanulmányai befejezése végett. Első jelentékenyebb munka, mely az osztyák nyelvet egészen feltünteti, Máté evangéliumának fordítása, mely 1868- ban került ki a sajtó alól Bonaparte Lucian költségein. Az első nyelvtudományi munka a kondai osztyák nyelvet ismerteti főleg, mely a kondai vogullal áll összeköttetésben. Az osztyák és vogul népet semmi természetes határ nem választja el egymástól; együtt lakik az Ural hegység ás az Obi pusztáig. A körülötte lakó népek között legtekintélyesebbek a szamojédek. Hunfalvy Pál részletesen beszélt a tartomány hegyei, folyói, terményiviszonyairól, elmondta a magyar jellemhez hasonló felfogásukat, pl. a nagyobb folyókba ömlő kisebb folyók vígaknak neveztetnek. Az osztyák költészet alliteratio, parallelismuson alapul. A népnek még most is vannak fejedelmei, kik közül többet Miklós czár is megerősített, mindeniknek külön fővárosa, külön czime volt. Vallásuk azonos a vogulokéval, van mondájuk a föld alakulásáról és vizözönről. Az emberek ellensége a Numitaro, ki a halált küldi rájok; van erdei, vizi istenük. Utána Greguss felolvasása következett. Greguss Ágost az akadémia megbízásából készülő munkájából olvasott fel egy részletet. Uj és eredetiség alig vagyon, a mondák és regék néptől népig mennek; nagyobbára Indiából erednek. Egyes mesék hazája kimutatható, de másokét hasztalanul keressük. A több helyen otthonosság csak azt jeleli, hogy itt is, ott is előtűntek, de eredetük biztosan ki nem puhatolható. Ennek illusztrálására több népmesét hozott fel a magyarok közül, melyek más nemzetek előtt ismeretesek. Az író sükerrel használhatja fel a meséket. Shakespeare szívesen merítette a meséből anyagát, még történeti műveiben is, habár határozottan ragaszkodik krónikái adataihoz, sok mesés elemet vesz fel, s vannak darabjai melyek teljesen a mese körébe tartoznak. A szentivánéji álom összes alakjai a mese világából valók; a jelenetek tündéri tarkabarkaságai élőszínezettel és játszisággal váltakozni. Greguss Ágost részletesen kimutatta a mesés elemeket Shakespeare vígjátékai és tragédiáiban egyaránt Felolvasásának legérdekesebb része volt, melyben kimutatni igyekezett b. Kemény Zsigmond ellenében, hogy a „Toldy Miklós“ mondája nem eredeti, hanem egy franczia mese átdolgozása, mire nézve a közös és eltérő vonásokat tüzetesen kiemelte, s végre megegyeztetni törekedett. Greguss szerint a magyar átdolgozás sokkal természetesebb és egyszerűbb. Shakespeare szereti a meséket, ahol változtat hasonlókép mesei motívumokat használ. A 3-ik felolvasás elmaradt. A magyar nyelv rendszere kiadásra el nem fogadható, P. Thewrewk ítélete szerint. HÍREK. Június 22 — A székely egylet tegnapi gyűlésén a székelység anyagi és szellemi ügyeinek előmozdítása ügyében javaslattételre kiküldött bizottság részéről Ugron Gábor tett előterjesztést. Ez három részre oszik; az első rész a Székelyföld művelődési és anyagi bajait és ennek okait sorolja elő; a második rész a bajok orvoslására kellő intézkedéseket hoz javaslatba ; a harmadik azon orgánumokat tárgyalja, melyek a szükséges segélyt nyújtani s általában intézőleg eljárni hivatva lennének. A szellemi állapot tekintetében a haladás csekély. Itt kiválólag a szakoktatás segíthetne. Az anyagi bajok egyik oka a székely örökösödésnek eltörlésében fekszik, mert most mindkét nemre egyenlő örökösödési rendszer lépett életbe; másik ok az úrbéri ügyek rendezetlensége. A gabna ára a közlekedési eszközök által megnyílt verseny következtében nagyot csökkent. E tekintetben szükséges volna, ha a székelyek a gabnatermelésnél az állattenyésztésre fektetnének nagyobb súlyt, de erre viszont tőkepénz-képződést kell teremteni. E mellett az erdők körül is kezelést kellene életbe léptetni. A szarvasmarha és juhtenyésztés is elhanyagolt ; a haltenyésztés szegény, a bortermelés nem felel meg a kívánalmaknak, a népipar nem hódít magának tért, a kézműipart pedig a gyáripar nyomja. A székelyföld kereskedelmi hivatása kelet felé volna. A teendő tehát az, hogy a nép ízlése nemeshiztetvén, a kelet igényeivel kell összhangzatba hozni. A kivándorlás tekintetéből legveszedelmesebb, hogy az értelmiség távozik el, s ezen segíteni csak az anyagi és szellemi viszonyok javultával lehet. A jelentés e bajok orvoslására főreál-s felső népiskolák és egy női tanítóképezde felállítását tartja legelsőnek. A felsőbb népiskolák az iparos és földművelési szakokat is magukban foglalnák. Ezenkívül minden székely törvényhatóságban egy nőnöveldét kellene felállítani, s e czél elérése tekintetében egyletek volnának alakítandók. E mellett egy székely múzeum felállítását tartja a jelentés czélszerűnek, mely kiválóan a székelyföldi leleteket foglalná magában. Ami hiány az állattenyésztés, ipar- és gazdálkodás tekintetében észlelhető, legczélszerűbbnek tartaná a jelentés oktatás, vándortanárok kiküldése, kereskedelmi ügynökök alkalmazása s hasonlók által megtenni mindazt, ami a székely nép anyagi felvirágzására nézve kívánatos. Ami azon orgánumokat illeti, melyek mind a teendők vezetésével és létesítésével volnának megbízandók, a jelentés elsősorban a székely egylettől várja a legtöbb segélyt. Ezen egylet a bemutatott alapszabálytervezet szerint állana egy főbizottságból és minden székely törvényhatóság területén egy-egy albizottságból s évenként közgyűléseket tartana, és pedig a Székelyföldön. Időközben az egylet ügyeit a főbizottság vezetné. A hitelügy tekintetében takarékpénztárak felállítása javasoltatik iparsegélyző egyletekkel és 10 krajczáros népbankkal kapcsolatban. Ha e terv sikerülne, egy földhitelintézet felállítandó, melyre vonatkozólag Temesváry László részletes tervet terjesztett elő. E hitelintézet nagyobb székely birtokosoknak adna kölcsönt és megvásárolván a Székelyföld szomszédságában nagyobb javakat, a székelyek egy vidékre való kitelepítése által a kivándorlást megakadályozná. A jelentés tudomásul vétetett s az alapszabályok csekély módosításokkal elfogadtattak. A terv kivitele az eddig működött bizottságra bízatott. A budapesti tót iskolát illető következő értesítést kaptuk Bója Gergely budapesti tanfelügyelő úrtól. T. Szerk. ur! Becses lapjában, valamint több lapban is említés létetett arról, hogy a budapesti tót ev. iskola múlt hó 27-én a városligetben tartott majálisa alkalmával fehér-kék-vörös zászló is figuráit, s hogy ezen dolog méltó alulírott figyelmére. Ezen hazafias figyelmeztetés folytán a sajtó iránti tiszteletből kötelességemnek tartom azon esetről s az iskoláról némi felvilágosítással szolgálni. Tény az, hogy az említett zászló a jelzett tavaszi mulatság alkalmával használatba vétetett. Erre nézve Bachat Dániel ev, tót lelkész és esperes úr előttem oda nyilatkozott, hogy ő az említett zászló kiviteléről tudomással nem bírt, — ő csak délután 5 óra tájban ment ki a majálisra, s több előkelő vendéggel beszélgetvén, az összehajtva félre tett zászlót nem is látta, s hogy rövid idő óta lévén a pesti ev. tót hitközség lelkésze, neki a zászló csináltatásában része nem volt. Ezelőtt mintegy 10 évvel néhány patens pártbeli készíttette azt — s az nem az egyház vagy iskola, hanem magánosok tulajdona. Továbbá kijelenté a lelkész úr, hogy a zászló ez esetben tudtán kívül használtatott — és pegig utószor, mert oda fog hatni illetőleg intézkedni, hogy az többé használatba ne vétessék. Alkalmilag hivatalosan meglátogattam a fentebb említett tót ev. hitközség iskoláját, mely a Kerepesi után 55-ik szám alatti házban létezik, és örömmel tapasztaltam, hogy abban a magyar nyelv nincs elhanyagolva — a tanulók tót és német nyelv mellett a magyar olvasás- és írásban szép előmenetelt tesznek. Azonban a tanulók száma ez évben a 100-at meghaladván, a különben buzgó tanító, ki egyszersmind kántor is, a nyelvtan- s egyéb tárgyakban kellő sikert nem mutathat fel. Az illető felekezeti isk. hatóságnál megtettem a szükséges lépéseket, hogy a jövő tanévre még egy tanító alkalmaztassék, négy osztály szerveztessék, a még hiányzó taneszközök megszereztessenek, s az iskola mind helyiségi, mind szervezeti tekintetben a tanítás és nevelés czéljának jobban megfelelő állapotba helyeztessék. A zászlóra nézve a tanító is azt nyilvánítá, hogy annak kivitele nem czélzatból, hanem inkább meggondolatlanságból történt, hogy az nem az iskoláé, s hogy ennek több magyar zászlója van, s hogy ugyanakkor ezek is használtattak. — Egyetemi ünnepély. E hó 25-én i. e. 12 órakor lesz a budapesti egyetem újjáalakítása 94-ik évfordulójának ünnepélye a tud. akadémia hisztensében. Dr. Kautz Gyula fog beszédet tartani ily czím alatt: „Az újkori állam, mint szabadság-, kötelesség- és munkaszervezet.“ Aztán következik az egyetemi pályadíjak ünnepélyes kiosztása, s az új jutalomkérdések kihirdetése. Az ünnepélyt reggeli 9 órakor isteni tisztelet előzi meg. Úgy halljuk, hogy ezen nap emlékére Kautz úr kétezer forintnyi alapítványt tesz. — Viisztas. Aradon a karloviczi szerb kongressusra egyhangúlag dr. Kresztics ottani ügyvédet választották meg képviselőnek. A jó öreg Szilágyi Pál temetése vasárnap délután történt meg. Koporsójával megálltak a nemzeti színház előtt, hol nagy közönség gyűlt össze. Feleky mondott itt végső istenhozzádot az elhunytnak, s megemlékezett érdemeiről is. Aztán egész csöndben haladt egy kis menet a Kerepesi úti temető felé, hol a veterán színészt átadták az örök nyugalomnak. — Két kisdedovó egyesület lépett tegnap egymással frigyre. Egyik a „Magyarországon kisdedovó intézeteket terjesztő egyesület,amely néhai boldog emlékezetű Brunswik Teréz grófnő buzgalmából alakult, s a kidedóvodákat szerencsésen meg is honosítá hazánkban; a másik pedig a két év előtt alakult „Országos kisdedvédő egyesület“, s most a két egylet czíme „Országos kisdedóvó egyesület.“ Az egyesülésre összejött közgyűlés Ürményi József elnöklete alatt folyt le, s először is P. Szathmáry Károly, a fiatalabb egylet titkára, olvasta föl a két egylet történetét, aztán pedig az alapszabályokat olvasták föl. Majd Várady Gábor, mint a volt orsz. kisdedvédő egyesület másodelnöke, adta elő az egyesülés történetét, s aztán Ürményi József üdvözölte az egyesült két társulatot. Végül pedig végrehajtó bizottságot alakítottak: Ürményi József, Várady Gábor, Peregrini Elek, György Aladár, dr. Schermann Adolf, P. Szathmáry Károly, Kralovánszky Istvánné, Hentaller B. Szilárda és Kühnel Ignáczné tagokból állót, kik az átmeneti intézkedéseket illetőleg tervet készítsenek a jövő vasárnap, jan. 28-án, tartandó folytatólagos közgyűlésre, mikorra remélhetőleg az alapszabályok is meg fognak erősittetni. — Uj levél bélyegek. A „Posta Közlönyében olvassuk, hogy október elejétől új postai értékjegyek hozatnak forgalomba. Az uj értékjegyek rajza közepén egy levelet tüntet elő, körülvéve balról borostyán-, jobbról tölgylevél-koszoruval, melyet felül a magyar korona, alul pedig csokoralakban postasíp foglal össze, a koszorú alatt félkörben „Magyar kir. posta“ irattal. Az értékszám a levél közepén feltűnőleg van kinyomva, a levéljegyek 1, 2, 3, 5, és 10 krosok lesznek, az 1 kros téglaveres, 2 kros violaszin, 3 kros zöldszin, 5 kros veres, 10 kros kékszinüek. A levélboritékok a czimoldalon „Magyar kir. posta“ viznyomattal, és 5 kros piros szinü dombornyomatu postajeggyel lesznek ellátva. Az utalványlapok rózsaszínű, szintén viznyomattal jelölt papíron lesznek kiállítva s azokon az 5 kros értékjegy fekete színnel kinyomva. A levelező lapok papírja világos sárga, a szöveg és levéljegy kávébarna szinnyomattal. — Az írók és művészek társaságának szombati majálisa vidám mulatság volt, és szerencsésen egyesítette maga körül azt a részt, melyet „közönségnek“ szokás nevezni. Az idő borongóssága fenyegetett délig, de aztán kiderült. A társaság egy része már 8 órakor kiment, s a háziasszonyok (Apáthyné, Felekyné és Vadnainé urhölgyek) szerepe azonnal megkezdődött. A délelőtt 11 órakor indult budai vasúti vonat szállította ki a mulatók zömét s ezzel a mulatóképesség elérte teljes mérvét. A borongós idő miatt a Normafát nem keresték föl, nagy meredeken és minden fedéltől jól távol esvén. E helyett a „Fáczán“ mögötti Csillagvölgybe vonultak, hol Vasváry Kovách, a nemzeti színház ezermestere mutogatott be egyetmást e mesterségekből, furulyán s egyéb parlagi hangszereken, s rendeztek tréfás játékot. Az ebéd a „Fáczán“-nál volt. Itt nyelvváltság volt kimondva a toasztozókra. Hallgass vagy fizess. Egy toaszt ára 5 frt, a Petőfi-ház megvételére. Begyült vagy 150 frt, s megemlékeztek Halász Boldizsárról, ami nagyon természetes, miután az ő neve összeforrt a Petőfi-házzal. Ebéd után ismét a Csillagvölgyet keresték föl, hol ismét játékok folytak, mígnem 6 órára a Fáczán-beli teremben gyűltek össze, hol hangverseny és felolvasás következett. Blaháné asszony népdalai a t. művésznő gyöngélkedése miatt elmaradtak. Ennek kijelentésével kezdődött a hangverseny, mint akármely más közönséges hangverseny. De aztán annál inkább különbözött más egyéb konczerttől, s Blaháné helyett Odry úgy elénekelt három népdalt, hogy az utána támadt taps is beillett egy concert-piece-nek. Jött aztán egy szörnyű fekete alak, kinek még az inge is gyászba borult, s egy holttest-elégetési elégiával állt elő. A jóhumora Balázs Sándor volt. Lauka Gusztáv pedig megbeszéltette versben a nemzeti színház két gesztenyefáját, s e beszélgetést Solymossy adta elő a közönség nagy mulatságára. Vizváry meg a „Zöldmulatság zöld jegyzőkönyvét“ olvasta föl Don Pedrotól, jól utánozva hanglejtésben és hadarásban az írói és művészi társaságban ismert egypár egyént. A hangversenyt tombolajáték követte, szintén a Petőfi-ház javára. Csak ezután jött meg a java: a tánczmulatság, melyet gr. Zichy Manó nyitott meg Felekyné asszoynyal. A társaság, mely itt gyűlt össze, a társadalom minden osztályát egyesítette, sőt az aranyos galléros egyenruha sem hiányzott, ott lévén b. Edelsheim- Gyulay (nejével) és Fehérváry ezredes. Jelen volt gr. Szapáry belügyminiszter is, szintén nejével, több állami hivatalnok, az irodalom és művészet számos tagja, a fővárosi elite szinejava. A mulatság hajnalig tartott. — Tornászati tanfolyam tanítók számára. A vallás- és közoktatási miniszter intézkedéséből, a néptanítóknak a tornászatban való tanítására a nyári szünidő alatt a budapesti nemzeti tornaegyletnél 6 heti tornászati tanfolyam fog szerveztetni, melyre a jelentkező tanítók 50 számig vehetők fel. A tanfolyam augusztus 8-án nyílik meg. Minden felvett tanító az egész tanfolyamra 80 frtot kap — ide számítva az utazási költséget is. Tisztelettel felhívom az ezen tanfolyamban részt venni szándékozó néptanító urakat, hogy a felvétel végett kérvényüket, mely keresztlevéllel, minősítvények s eddigi működésükről szóló bizonyítványnyal felszerelendő, f. évi július 15- dikéig alulírotthoz beküldeni szíveskedjenek. Ezen határidőn túl érkező kérvények figyelembe nem vétethetnek. Kelt Budapesten, 1874. junius 22-én. Bója Gergely budapesti tanfelügyelő. (Lipótutcza 45. sz. a. ház II. emeletén.) — Színházi hírek. A városligeti színkörben Kirschnigg Ede majomprodukcziói tetszenek a közönségnek. A vén legény még mindig jó majom, s úgy látszik, az ő művészete nagyobb vonzerejű a közönségre mindazoknál, amiket a színkörökben máskülönben találhatni. Kirschnigg úrral leánya Eldára is játszik, ki egyidőben elég folyékony magyarsággal szerepelt a vidéki színpadokon apja debüt-darabjaiban. Most már nehezebben ment a magyar szó. — Gyulán a Szegedi Antal színtársulata tart előadásokat a „Korona“ vendéglő udvarán készült színkörben. Hirdeti a „Fauszt“ operát is. — A fővárosi német múzsa sorsát nem irigyelheti se Bokody, se Völgyi. A Strampfer német színházában csak vendégszereplésekkor akad egy kis közönség. Most már ez sem használ. Legutóbb drezdai vendégek játszottak, hanem ezek felbontották szerződésüket oly kijelentéssel, hogy üres padok előtt nincs kedvük játszani. Ennek következtében ma nem is tartottak előadást a gyapjú-utczában. — A kolozsvári halárünnepély közös előadási darabjai gyanánt ezek vannak kitűzve : Erkel Ferencz „Kölcsey hymnusza.“ Lachner Ierencz „Harczos imája“ czimü kardala. Mosonyi Mihály „Szentelt hantok“ czimü kardala. Liszt Ferencz „Több fényt“ czimü karéneke. Huber Károly „Nemzeti zászló“ czimü kardala. Egressy Béni „Szózat“-a. A versenyezni óhajtó tagegyletek számára a következő magyar négyesek ajánltatnak versenydarabokat : u. m. Ábrányi Kornél „Dalversenye.“ „Honfi bardala.“ Egressy B. „Oh! ne mondj engem rózsádnak“ czimü négyese. Engeszer Mátyás „Szeretlek“ czimü négyese. Erkel Sándor „Dalra magyar“ czimü négyese. Huber Károly „Csatadala“, „Édes lánykám“-ja, „Szabadság dala.“ Langer Viktor „Intés“ czimü négyese. Liszt Ferencz „Lelkesedés dala.“ Lorencz János „Honfidala.“ Mosonyi Mihály „Szellemvilága“, „Ébresztője“. Thern Károly „Édes lánykám“-ja. „DalÜnnepen“ czimű négyese. Wusching Konrád „Édes hazám“-ja. Zimay László „Dalra magyarítja „Honfi dala“, „Suhog a szél“-je. „Pusztai élet“ czimü férfikara. A versenyezni óhajtó egyletek működő tagjainak száma tizenhatnál kevesebb, s harminckettőnél több nem lehet. Az egyetemes tanító gyűlés tanszerkiállítása költségeinek fedezése végett a gyűlés rendező bizottsága aláírási ívet bocsátott ki. E tanszerkiállítás fő czéljai lesznek, hogy: 1-ször az, hogy népiskolai tanítónak és iskolai hatóságainak tagjai az újabb s czélszerűbb iskolai bútorokat és taneszközöket, (valamint ez utóbbiak használati módjait) itt a kiállításon szakértők magyarázatai mellett megismerjék; 2-or, hogy úgy a fővárosi mint vidéki iskolai hatóságok akár iskolák, akár tanszer-múzeumok számára, részint itt a kiállításon tárgyakat könnyebben vásárolhatnának, részint ez alkalommal a megszerezni kívánt tárgyak iránt a kiállítókkal egyezhetnének. E kettős cél azonban csak úgy érhető el, ha e tanszer-kiállítás úgy hazai mint külföldi kiállítók közreműködésével tárgyakban minél gazdagabb, s minden esetre olyan lesz, hogy a legszükségesebb és jelenben legjobbnak ismert minden elemű tárgyak itt valóban fellelhetők lesznek. Ámde ez esetben a kiállítás költségei oly összeget (mintegy kétezer forintot) igényelnek, amelyet a gyűlésen megjelenő néptanítóknak tagsági díjaiból a gyűlésre szükséges egyéb kiadások fedezése mellett aligha lehetne teljesíteni. Miután azonban ez egyetemes gyűlésen épen a tanszerek kiállítássának, az előadott czélból létesítése nemcsak maguknak a tanítóknak, hanem minden iskolatulajdonosnak, minden tanhatóságnak s nevelésbarátnak, sőt minden szülőnek közvetlen érdekében áll, ennélfogva bizalommal kéretik föl mindenki, hogy e czélhoz, bármi csekély adománynyal is, járuljon, vagy gyűjtéseket rendezzen. A pénzösszeg a rendező bizottság alpénztárnokához, Roth Vilmos úrhoz (Budavár, állami tanítóképezde) küldendők. — A cselédképző egylet jun. 28-án d. u. 10 órakor tartja évi közgyűlését a városház tanácstermében. A tárgyak következők: Évi jelentés. Pénztári jelentés. Pénztári vizsgáló bizottság kinevezése. Alapszabályok módosítása. A tisztikar és választmány megválasztása. Indítványok. Mint minden évben, úgy az idén is közzéteszi az Assicurazionni Generali Triesztben az 1873- dik évben kifizetett kártérítések jegyzékét, mely szerint a káresetek száma 14,130, a fizetett kártérítés 5.822,270 frt 73 kr, miből esik Magyarországra és a mellékországokra 1714 káreset, 1.241,019 frt 73 kr. Ezen számok eléggé világosan szólnak, és legjobban kitüntetik a biztosítás jótékonyságát, miért is bizonyára senki elne mulaszsza, hogy egy pár forint díjfizetés által magát az elemi csapások ellen biztosítsa. 247 Az újpesti zendülés tárgyalása. A tárgyalás mai (első) napja 9 órakor nyittatott meg a pesti megyeház nagytermében, melynek karzatán igen számos közönség foglalt helyet. A pesti kir. törvényszék fenyítő tanácsában Mirth elnökölt, dr. Emmer Kornél előadókép szerepelt, szavazó biró Papp József, jegyző Cziglányi. A 91 vádlott névsorának felolvasása alkalmával kitűnt, hogy a vádlottak közt több szabad lábon lévő nem jelent meg, valamint, hogy több fogva lévő rabkórházban, van. Erre dr. Emmer a lapunkban ma egy hete elbeszélt tényállást igen világos modorban, de röviden előadván, ezen előadás chronológiai menetének megfelelőleg hallgattattak ki a tanúk, kik egyenként a terembe léptek, és vallomástétel után újra az előterembe küldettek ki. Sipos Antal végrehajtó Imre Mihály újpesti lakosnak i. é. márczius 5-én történt letartóztatását következőkép adja elő : Régi adótartozáskép Imre tartozott volna a mondott napon, mint utolsó határnapon 50 frtot fizetni, ő azonban eleinte semmit sem adott és csak többszöri nógatás után adott a neje 30 frtot. Midőn a végrehajtó a maradék fejében Imre ágyneműit el akarta vitetni, ez ellentállott, sőt baltával támadta meg Sípost, ki őt erre a kisbirók és pandúrok által erővel a biró elé vezettette. Sipos a fenyítő törvényszékhez akarta szállíttatni Imrét, Wels biró azonban mintegy sajnálatból egy órára a község pinczéjében elzáratni parancsolta. Dr. Friedmann védő egyik kérdésére Sipos azt feleli, hogy márczius 5-én volt ugyan Freitag Mártonnál is adóvégrehajtás, de tagadja, mintha ott a törvény ellenére egy beteg alól az ágyneműt vitték volna el zálogba. Ellentállást sem vett észre, hanem csak „sirástrivást.“ Ugyanígy vall Krepecz Ferencz kisbiró, és Moser József, szintén kisbiró Újpesten, azonkívül lekisérték volt a pincze-börtönbe Imre Mihályt, és midőn annak neje figyelmezteté a bírót, hogy vigyázzanak férjére, mert az fel fogja magát akasztani, átkutatták zsebeit, és erre bezárták őt, ki akkor szivarozva a lóczára ült. Midőn 20 percz múlva visszajöttek, felakasztva találták. Hasonlólag tanúskodik Máner újpesti őr, ki akkor szolgálatban volt a községházán. Imre Mihály özvegye, aki — úgy látszik — igen értelmes nő, érzékeny módon előadja, miképp hiába kérte és „czirógatta“ volt az adóvégrehajtót, hogy várjon még reggelig, mert több pénze nem volt. Sipos azonban azon kijelentéssel, hogy ellentállása miatt hat hónapot vagy többet fog kapni a fenyítő törvényszéktől, elvitte őt. A bírónál a községházában is hasztalanul kérelmezvén, haza ment és egy elvesztett adónyugtát keresett, melyet megtalálván, azt hitte, hogy ez által be tudja bizonyítani, hogy e tőle kívánt összeget már egyszer kifizette. A községházában azonban azt tudta meg, hogy férje már felakasztotta magát Tagadja, mintha azt mondta volna a bírónak, valamint a kisbírónak, hogy férje fel fogja magát akasztani, mert egy pár hónappal azelőtt is ugyan azt megkísérte volt; ő csak annyit mondott, hogy vigyázzanak reá, nehogy baja legyen. A kisbirák valamint Gróf József községi szolga fentartják ebbeli nyilatkozataikat. Tóth Gerő királyi alügyész kérdésére özvegy Imréné beismeri, hogy ő férjét megveretni nem látta. Wels Károly újpesti bíró Imre Mihályt csendes embernek jellemzi. Friedmann védő kérdésére azt feleli, hogy nem az ő, hanem a végrehajtó parancsára történt, miszerint a hulla bonczolása napján kidobolták Újpesten az adóvégrehajtásokkor elszedett zálogoknak árverezését. Kiss Mihály, ki akkor szintén a községházában volt bezárva és az udvaron fát vágott, nem hallott valami lármát vagy oly jelt, mely Imrén történt erőszakra mutatott volna. A bonczolási jegyzőkönyv, melyet dr. Hádi Samu, dr. Boskovicz és dr. Seligmann újpesti orvosok írtak alá, felolvastatván, ebből kitűnik, hogy az orvosok feltétlenül kimondták, miszerint Imre saját kezeivel akasztotta fel magát. Dr. Boskovicz Alajos, kit izgatással vádolnak, tagadja, mintha a bonczolás alatt, mely szabad ég alatt történt az újpesti temetőben, a nép felé fordulva arczát elfintorította volna annak jeléül, hogy nem hiszi, mikép Imre öngyilkos volt; arra utal egyszersmind, hogy az orvosi lttletet és véleményét habozás nélkül aláírta. Jokovicz újpesti esküdt látta ugyan, hogy dr. Boskovicz arczát vágott, de csak „magában“ és nem a néphez fordulva. Azon vádat, mintha azt mondta volna Sipos végrehajtóhoz, „hogy az adókönyvek megsemmisítése előtt Újpesten nem lesz békesség,a vádlott dr. Boskovicz szintén tagadja. Sipos kijelenti, hogy vádlott úgy értette az incriminált mondatot, mikép az adókönyvek rendetlenül lettek vezetve eddig, tehát újra kellene azokat szerkeszteni. — Dr Seligman és dr. Hádl szintén fenntartják orvosi véleményüket az eset fölött. Dr. Seligman, ki csak a lázadás után 8-án este írta alá a véleményt, tagadja, mintha ő egy márczius 7 én megtartott izraelita farsangi bálon azt mondta volna többekhez, hogy ő nem hiszi, hogy Imre öngyilkos. Hogy ő Hádl orvosról gúnyosan nyilatkozott, azzal indokolja, mert Hádl őt egy nappal azelőtt megsértő. Winter Ferdinand, ki azral vádoltatik, hogy a bonczolás alkalmával a nép közt izgatott, azt mondván, hogy Imre nem öngyilkos hanem a kisbirák áldozatja. Reinprecht községi szolga és Wels biró terhelő vallomásaival szemben ezt tagadja. Koch Gusztáv jelen volt szolgabiró kijelenti, mikép vádlott akkor részeg volt. Kihallgattattak még a meghalt Imrének Erzsébet nevű hajadon leánya, valamint ennek már férjhez ment két nénje, Julia és Mária. — Gróf pandúr vallja, hogy Erzsébet a bonczoláskor gyilkosoknak és zsiványoknak czimezte őt, valamint társait, rájuk uszítván az összegyűlt nőket, kik erre őt, Krepecz kisbirót és Szkolnikovics panduit megverték és megszalasztották. Szuchy Antal ügyvédsegéd volt az, ki a „Neues Pester Journaléba tette az újpesti eseményeket izgatásra irányzott modorban. Az idézett lapnak szerkesztőtársa, Klein Hugo Szuchy tagadása ellenében kijelenti, miszerint Szuchy az érintett újdonságok részleteit még élesebb modorban tanuk előtt beszélte el a „Neues Pester Journal“ szerkesztőségében, és 6 tanúval akart akkor bebizonyítani, hogy a pandúrok valóban halálra kínozták Imrét. A mai tárgyalás 1éa órakor végeztetvén be, holnap 9 órakor reggel folytattatik. KÖZGAZDASÁG. Mezőhegyesi szemle. (Megejtve a Békésmegyei gazd. egyl. által junius 8—10). I. Nem késtem, tudva van e becses lapok olvasói előtt is, miszerint a Békésmegyei gazd. egylet még a múlt évben elhatározta földmivelési miniszter úr önmagát felkérni, hogy kegyeskednék engedélyt adni egyletünknek, a mezőhegyesi ménesbirtok azon czélbóli megszemlélésére, hogy a vidék, — s közvetve az ország — gazdaközön-*sége megismerkedhessen — talán Európaszerte —!