Ellenőr, 1874. július (6. évfolyam, 178-208. szám)

1874-07-01 / 178. szám

Eiőtízetesi árak: Egész éve« , , 20 írt. — kr. Évnegyedre . . 5 irt. — kr Félévre . , . 10 „ - , Egy hónapra . 1 8 80 Ksryes szám ára 10 krajezár. szerkesztési iroda: Bnáepesten, nád»r-utoza 6. ez. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk eb Hirdetések felvétele : Budapesten, nédor-ntcza fl, •«, (LégrArtj tentvéreb iro<lá)áhan). Kiadó-hivatal: . ü Előüzethutni helyben és posta u.ján : nádor-utcza 6. rz. *. ®i / * I Bk / ^nap szétküldésére vonatkozó reclamáíiók Légrád? testvérek irodáidba (nador-nteza tí. sz.) iutézendők, POLITIKAI NAPILAP, . 178. szám Bndapest, szerda, julius 1. 1874. VI. évfolyam. A tisztelt közönséghez. Eddigi előfizetőink kényelmére ismét szétküldtük — a béiun ntes posta­utalványokat, melyeket az „Ellenőr“ előfizetői bélyegmentesen használhatnak akár féléves, akár évnegyedes előfizetéseknél. A félévi előfizetések megtorlódása sok­munkát adván a posta- és kiadó-hivatalok­nak, kérjük a t. közönséget, méltóztassék megrendeléseit, s illetőleg azoknak megújí­tását minél korábban tenni meg, nehogy az előfizetési késedelem fennakadást okozzon a lap vételében. Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Ecy évre ................................20 forint - kr Félévre .........................................10 ” — N gyedévre .................................5 » — kr. Egy hóra ......................................1 80 kr. Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadó-hivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi «ton történő megrendelések ntán az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK, Jtécs, jnn. 30. A Bécsbcn holnap megnyi taudó nemzet Közi egészségügyi tanácskozás alkal­mából a „Wiener Abendpost“ egy czikket közöl, mely az e tárgyban tett lépések fölötti históriai visszapillantás után kiemeli, hogy nem a veszteg- zárolás elleni harcz, hanem nemzetközi egyezség a czélszeriltlen és forgalomzavaró zárolási rendszabá­lyok mellőzése iránt, forog szóban; az egyezség által hozzájárult kormányok a czélszerlikDek ta­pasztalt rendeletek életbeléptetésére és azok fenn­tartására kötelezve érezzék magúkat, mi az illető rendeletek codificálása és néma konstantinápolyi hatá­rozatok módosítása által fogna leghamarább eléretni, a létesítendő, állandó nemzetközi közeg föladata leend: a tanáoekozmáuy határozatai értelmében oda működni, hogy egyesült vezérlet mellett a járvány elleni hareznt rendszeresítse, ilyen ered­mények azonban csupán valamennyi kormány egyesült közreműködése mellett érhetők el, miért is óhajtandó volna, hogy a méltányosság szelleme minden kicsinyes aggodal nat a tanácskozmányok- *tól kizárna. Hécs, jun. 30. A mnlt évben kirendelt nem­zetközi bizottság a bécsi gabnnatőzsdével egyetér­tésben az idei nemzetközi gabonavásár napjait augusztus 12. és 13-ára tűzte; ezzel egyidejűleg az alsóausztriai iparegy et által gépek és molná­rok segédeszközeiből külön kiállítást rendez. Zágráb, jnn. 30 A zágrábi hivatalos lap közzéteszi n a az újonnan kinevezett bírák névso­rát ; a kinevezettek közt szerepel Schmidt, a báni tábla tanácsosa, mint a főtörvényszék elnöke, és dr. Spuas Napoleon országgyűlési képviselő mint fő-áUamügyész. München, jun. 30. A kénvlselőházban a cultusminiszter költségvetésének igen élénk általá­nos tárgyalásához hozzászólt Kraetzer, ki a ka­mara föloszlalását kívánja ; továbbá Joerg, ki a miniszter 26-iki beszédére válaszol, végül maga a miniszter, ki az ultramontán szónokok vádjait erélyesen visszautasítja. Bayonne, junins 29. A kormánycsapatok csütörtök és pénteken győzelmesen előnyomultak, ha em egy szombaton tett kísérletnél, melynek czélja az Estellát környező magaslatok elfoglalása lett volna, rendetlenségben visszaverettek. Concha tábornagy eleste után általános futásnak eredtek. A tüzérség Echagnas divisiója visszavonulását fe­dezi. Valamennyi ágyú és társzekér visszavonatott; a konüánycsapatok vesztessége 4000 ember; a carlisták részérő'i veszteség is jelentékeny. jBerün, jun. 30. A „Nordd. Zeitung“ alap­talannak nyilvánítja ama hirt, mintha Schweinitz giíf vonkodna bécsi küvetségi állomását ismét el fogla.ni. bülai színkör. Szerdón jul. 1-én. Uj díszletekkel és jelmoaifckel. elősző r ■ Száz szűz, vagy a zöld sziget. Nagy oprrette 3 felvonásban. Szövegét írták Cluirvil e, Chinot és Duni. Zenéjét szerző Lecoq, Kezdete 7 órakor. Budapest, jun. 30. (=) Holnap kezdi a ház a választási törvényjavaslat tárgyalását. Sok szerencsét, s mentői kevesebb beszédet kivánunk hozzá. Es hogy meglegyen mindkettő, az a képvise­lőktől függ mindennek előtt, s csak másod sorban a kormány tapintatos magavise­letétől. Már maga azon körülmény, hogy a jobboldal bomladozó pártvegyülete és szét­szakadozó politikája mellett, melyet, egy so- lidáris présbe csavart és idegen befolyás által hintáit kormány csinál, lehetséges volt egy oly javaslathoz jutni, mely csak tűrhető és helyenkint jó is annyira, az agyonbeszélési sors nem fenyegeti: elégséges érdem, hogy a mennyire lehet, agyonhallgassák a köz­ponti bizottság által szövegezett paragrafusait. A tárgyalás gyors lefolyását nagyban elősegítheti az érzet, mely közös a jobb és baloldallal egyaránt, hogy az 1848-iki tör­vény, számos kirívó hiányainál fogva, tart­hatatlan és annak a félremagyarázások és j elcsavarások ellen való biztosítása, érdeké- j ben áll édes mindnyájunknak. A választási szabadság biztosítása min- ! den fajú és érdekű pártmanoeuverek, vissza­élések és erőszakoskodások ellen, a legfőbb indok, melynek e módositó törvény megho­zatalánál az egyes szónokokat és indítvány­tevőket vezetni kell. Viszonyaink között mindaz, mi nem szigorúan e körre szorítko­zik, hanem az elméleti nyargalások bőbeszé­dűsége által kiván tetszelegni, csak időt ra­bol, a helyett, hogy siettetné a czélt. A választási szabadságot azonban biz­tosítanunk kell, most inkább, mint más­kor. Ha nem az alkotmányos élet azon sarkal véért, hogy a közvélemény eszme- és elváramlatának többségi és kisebbségi irá­nyai hamisittatlanul tüköröződjenek vissza a parlamentben, biztosítanunk kell azt óva­tosságból. He tessék e szót ijedésre ma­gyarázni, egy újabban a falra pingálni szo­kott reactiótól, melyet talán már alkalmat­lankodni is érezünk a testünkön. Nem ijesztés az, csak figyelmeztetés, mert hát az Ördög sem alszik mindig. Akár képzeltek, akár csak kimesterkéltek az újabb leplezé­sek és talányfejtegetések, egyre mégis jók, hogy a „mindent megkaptunk“ boldogító mámorából felrázzák az önfeledt politikusok jobboldali táborát és emlékeztetik őket, hogy nincs ám minden oly betörés- és tüz- mentesen biztosítva, mint könnyelmüségök hinni szeretné. Általában rá jönnek az igazságra, hogy egy parlament és nép sem lehet eléggé serupulózus és óvatos a köz­szabadság és alkotmányosság biztosításában, legkevésbbé pedig a parlament megalakításá­nak, vagyis az összes alkotmányosság alap­jogának a választói jognak minden hamis érdek, intriga és törvényes erőszak ellen való köríilsánczolásában. Lehetnek ott a leggyönyörűbb charták és legpedansabb pontossággal kiesztergályozott törvények, hol egy ember, vagy egy párt meghamisíthatja a szavazatokat és a par­lamentből csinálhat Paprika Jancsi színházat vagy mi komédiánál is roszabb börzét és vásárcsarnokot. Ki a választó, s a ki az, e jogától meg ne fosztassék és e jogának élvezésében ne háborgattassék, ; ezen fordul meg a dolog csinyja binyja. Es ám legyen inkább többé- kevésbbé magasabb a census, de biztos a meghatározás kit illet és kit nem a jog, mint alacsony a census, de könnyű a mód kijátszani határozatait és egyrészről egész uradalom cselédségét becsempészni értelme­zése által választói névjegyzékbe, mig más részről kiszorítani ugyancsak félrecsavarásá- val a legjogosuitabb polgárokat. Sok függ attól nagyon, miként képes a fennlévő hatalom a törvényt hozzáférhetővé tenni, saját szolga hadának. Könnyen-e vagy ue- hezen ? S a kik ma a hatalom polezán áll­nak, vagy melegénél, a pártviszonynál fogva sütkéreznek, ép a bécsi baljóslatú előjelek, de meg más körülmények, ső az egészsé­ges parlamentarizmus iránti tekintetekből, ne feledjék azt a mindennapi és túlságosan elcsépelt közmondást: hódié mihi, eras tibi. Mert minden, mi emberi, múlandó és válto­zik időnként és egymásután, viselje bár egy nemzet b'zalmának és tetteinek bélyegét homlokán; valamennyiök között legmulan- dóbbak a parlamentaris kormányok. De e múlandóságot kiterjeszteni magára a nem­zetre alckép, hogy ugyanazzal a kor­mányi iyal éljen és haljon, nemcsak köny- nyelmüség, de bűn. Mentői tökéletesebbé sikerül tenniük a törvény intézkedésen; a Kijátszások euen, mentői jobban biztosítva a választói jog és lelkiismeret minden pressió és főkép a ha­talom befolyása ellen; annál nyugodtabban nézhet a nemzet szeme közé bármiféle olyas kísérleteknek, melyeknek czélja a vá­lasztásokban nyilvánuló közvélemény meg- kamisi’ásával és egy szolgaparlament te­remtésével az ország önállóságának és in­tézményeinek lerombolása volna. Ugyan ho­va lennénk egész alkotmányosságunkkal, ha a szélsőjobboldali idéák keresztűlhajkurázására alakíttatnék egy kabinet, mely az ország k é- születlenségéből és illetőleg a mostani törvény vagy egy újabb rósz törvény h a j- litha tó ságáb ól merítené az erőt oly képviselőházi többség teremtésére, mely végső esetben kész volna aláírni Magyarország halálos ítéletét is. A törvényjavaslat két pontján segíteni kell okvetlenül, mert a bárom lakosztály s az a bizonyos (francziából magyarra majmolt) gyűlölet §-jai ezereket fosztanának meg a szavaz it- jogtól s ezerekben keltenének gyülölséget. Gondolja azi. meg a kormány s ne legyen makacs az igaztalan és idétlen követelések fenntartásában vagy elfogadásában. A balodali kör ma délutáni értekezle­tén a választási törvényjavaslat egyes §-aihoz a következő határozatokat hozta: A 2. §.nál a többség, a teljesebb igazság és égyenlőség szempontjából most is ragaszkodik azon nézetéhez, hogy régi jogon bevétessék mind, a ki igazolhatja, hogy 1848 tói 1872-ig jogosítva lett volna a választási jogot ezen alapon igénybe venni. — Ezt azonban pírtkérdéssé nem teszi. A3 §. a) pontjában 3 lakrész helyett 2 teendő; a c) alatt pedig egy uj pontb <n megadatni kívánja a jogot a párt '.«oknak is, kik házuk és földbit tökük után együttvéve fizetik a b) pontban megkívánt adót. A 12 § 1. pontjából az 1848. XVIII. tör- vényczikkből idézett §-ok közül a 11. és 12 iket — továbbá a §. 2-ik pontját egészen — kiha­gyatni kívánja. A 14. § ban a közbirtokossági közösségek mellett az osztatlan rokonokról is kiván gondos­kodni. A 24. §. 2. pontjából kihagyatni kívánja a következő tételt: „kivéve a rendkívüli eseteket, midőu az elnöknek jogában áll a kö/ponti választ­mányt időhaladék nélkül összehívni.“ A 30. §-ba közbesznrandó, bogy legalább egy küldöttség választandó minden kerületben. A 33 §. mindenkinek megengedvén a név­jegyzék megtekintését és lemásolását — nehogy a kettő egymást akadályoztassa : a megtekintést a délelőtti, a másolást a délutáni órákra kívánja ha táreztatui. , Az 56. §-ban 24 nap helyett 30 teendő. Az 5«. §-ban különbség teendő az időközi és a meghiúsult választások közt, — akként, hogy a kozp. választmány időközi választások végett vá­rosokban 3 — megyékben 8 nap alatt: meghiú­sult választásoknál pedig azonnal üljön össze. A 62. §-ban 3 nap helyett 8 teendő. A 74 ikből a „közigazgatási tisztviselő“ ki­hagyandó. A 75-ik utolsó pontjában nem csak az egyes választók, de az egész községek is megemlitendők. A 77. § ban a küldöttség tagjai is felbatalmazandók, hogy az elnök által kérdést in- téztethessenek a szavazóhoz. A 81. §-ban kimondandó, hogy a választás folyama alatt a jelölt már csak pártjának — a bizalmi férfiak által nyilvánítandó beleegyezésével léphessen vissza. A 82-iknéi ragaszkodik azon nézetéhez, hogv ha az első szavazásnál átaláuos többséget senki se nyert: az uj szavazás azonnal, vagy másnap eszközöltessék. — Ha azonban ezt a többség el ejtené: akkor e §. utolsó pontjának is el kell esnie. A 87. § ban az egyhangú választások is meg- emlitendők az f) pontban. A 88-fcan kimondatni kívánja, bogy a meg­bízó levél a megválasztott képviselőnek 24 óra a 1 a 11 átadandó vagy elküldendő. — Továbbá, hogy a minisztérium a törvényhatóságoknak jegy­zőkönyvi mintákat is küldjön. A 103. §-ban a fegyver és bot mellett, „egyéb báutalómra szolgáló eszköz“ is megemlítendő. A 104 §. második pontjában a „nyilvános“ mellett kiteendő, hogy „szabad ég alatt tar­tott.“ Ezen pont végén pedig a következő tétel: „ezeken magát az elöljáróság megbízott által kép­viseltetheti“ kihagyandó. A külön-vélemények felett hozott határozato­kat tegnap délutáni lapunk tartalmazza. Az értekezlet végén Szontagb Pál egy inter- pellatiót jelentett be, a melyet a párt helyesel. Végül megjegyezzük, hogy Popovics Desse- anu János legújabban megválasztott képviselő pár­tunkhoz csatlakozott és a mai értekezésben már tevé­keny részt is vett. — A pénzügyi bizottság, a mai ülés­ben azon elhatározásban állapodott meg, — a pénzügyér ellenében, — hogy az orsova- temesvári csatlakozás engedélyéhez feltételül kell kötni a differentiális tariff k olyatén módosítását az osztrák államvasut egész vonalán — Orsová- tól Bodenbacbig — hogy Magyarország föld­ipara ne jusson tönkre az idegen termékek szál­lításánál alkalmazandó előnyök által. Igen meg­döbbentő, hogy Grbyczy pénzügyőr ur ezen ép oly jogos, mint, hazafias követelést olyan makacs Sággal ellenezte, hogy mindenkit meglepett. A pénz­ügyi bizottságot azonban annál nagyobb elismerés illeti, hogy az ország életérdekének szemmeltartá- sában nem hátrált meg a miniszteri ellenzés előtt. — Egy másik és nem kevésbbé fontos változtatást is tett, azt t. i. hogy a csatlakozási mindkét vonalnak egy időben Kell megnyittatni. (=) A főrendiház ma versenyezett az állam magyar jellegének biztosításában a képvise- lőházzal; sőt gr. Ktglevicb Béla hazafias beszéd­jének közvetlensége alatt, melyet országgyűlési ro­vatunk egész terjedelmében hoz, felülmúlta azb Oda módosította ugyanis a közjegyzőségi törvény nyelvezeti szakaszát, hogy minden okmány magya­rul állítandó ki, a fél kívánságára azonban kiad­hatják más a hazában dívó nyelven is, de csak mint másolatot, melynek tertrészeiesen jogi kéte­lyek esetén a magyar szolgál eredeti forrása gya­nánt. Pártolta e módositványt érdekesen nehány főispán is, mely aztán Pauler ellenzése daczára, ki nagyon ügyetlenül védte álláspontját, ha­tározottá vált. A főrendiház ez elhatározásá­hoz bármely oldalról férhet szó, csak arról az oldalrói nem, melyre a főrendiház mostani alakjá­ban kiválólag hivatva vau, hogy az állam ősi osz­tatlan magyar jellegét védje és fentartsa Ezen a téren, mely az államegység lazuló kapcsolatainak tömörítését, úgy ama másikon, melyen a kö„erköl- csök javulását czélozza, versenye mindig számolhat a nemzet és közvélemény méltánylására. = A nd r ás s y g r ó f mint a „Kari. Ztg“- nak Írják, odautasitotta a követségeket, hogy előfor­duló alkalomkor jelentsék ki, hogy a hadügyminisz- terségben történt változást egyedül a katonai szer­vezet körül fölmerült teendők tették szükségessé, s hogy az távolról sem jelenti a politikában történt változást, mely most is csak úgy, mint azelőtt, nem ismer más törekvést, mint hogy a monarchia szövetsé­geseivel való egyetértésben a világbéke fentartassék. — A vasúti bizottság mai ülésében tárgyalás alá vette ? soprony pezsony lundeDburgi vasút engedélyokmánya némely §§ ainak módosí­tásáról szóló törvényjavaslatot. A (javaslat első § ban elfogadtatott, hogy a nevezett \asut ezentúl a „vágvölgyt vasút“ nevet viselendi. A törvényjavas­lat többi része is változatlanul elfogadtatott. Tár­gyalás alá vétetett ezutáD a győr soprony-ebenfurti vasat engedélyokmánya némely §§ ainak módosítá­sáról szóló törvényjavaslat, melyet a bizottság szintén elfogadott az 1. §. b) pontja kivételével, mely szeiint engedélyes följogosíttatnék, hogy tár­sulat alakítása esetén az alaptőke 2/s része erejéig elsőbbségi kötvényeket bocsásson ki. Prdeszky föl­vétetni óhajtaná azt is, hogy az elsőbbségi kötvé­nyek kibocsátása csak a részvényesek közgyűlésé nek hozzájárulásával történhessék. A közlekedési miniszte e kérdés eldöntését függőben kéri ha­gyatni, mig ez iránt az engedélyessel érintkezik. A bizottság ennek folytán a ké-déses pont eldön­tését függőben hagyta. = Szerb congressnsi dolgok. Az újvidéki „Szrbszky Narod“ szerint az eddigi szerb congressusi választások után a szerb „con- servariv-liberalis“ párt, (melyet a „Szrb. Nar.“ képvisel) tiz világi és tizenöt egyházi követre szá­míthat, kik az újvidéki „részeg szent“ (Miletics- ni'k) pártját soha nem fogják szaporítani. A felső- károlyvárosi és bácsmegyei választások csak ezu­tán következnek. Czikkiró erősen h*szi, bogy a szerb con^ressusan pártja jelentékeuy kisebbség által (25- 40 szavazattal) lesz képviselve, mely­nek élén Zsivkovics Jánost szeretné látni. Ugyancsak a „Szrb. Nar.“ szerirt Hue- bér bir. biztos a szükséges utasításokat már meg­kapta. Az utasítások mindenben megegyeznek a kir. biztosoknak adott eddigi utasításokkal, csak annyiban különböznek mégis az eddigiektől, hogy a kir. biz'os ezúttal a szavazásnak befejeztével nem fog jelöltet ajánlani, a kire nézve a követek egyetértőn ének, hanem a választás egész ered­ményét egyszerűen a legfelsőbb helyre felterjeszti, hol király ő felsége a jelöltek közül, a kkre sza­vazás történt, az érsek-patriarchát kinevezi. A ki­nevezés tehát bekövetkezik, ba az ismeretes párt makacsul Sztojkovics Áron püspökre szavaz is; ám ba a szavazatok Grujics Nikánor püspök sze­mélyében egyesülnek, akkor a kinevezésnek nem lesz helye, mert magától értetődik, hogy a királyi kegy ez alkalommal is azon főpap felé hajlik, ki Sztojkovics Arzén püspöknek bukásával a szerb patriarchátus administratori székére emeltetett. Legújabb hirkép a következőt közli még a „Szrbszki Národ: A szerb püspöknek Sztojkovics Arzén püspök iránti hangulat hírére ug- ancsak Sztojkovics folyó hó 8/20 án kerelmet, illetőleg Írásbeli le­mondást terjesztett be illetékes helyen, mely ben aziránt, esd, hogy Hueber Z-dgmond udvari tanácsos és kir. biztos értesittessék, miszerint az ő jeiöUül való fellépte esetében az érsek-patriar- cba választásból magát kizárja. Kariovi ezon congressusi tagnak megvá­lasztatott Sztankovics Szilárd szavazattöbb­séggel. Ellenjelöltjc Riszticí István karloviczi pol­gármester volt. Mindkettő a „conservativ-szabadelvtt“ párthoz tartozik. A zágrábi „Nár. Nov.“ szerint Sztankovics Koszta „clericalis“ választása ellen az ellenfél választói óvást jelentett be. Az újvidéki „Zasztava“ Budapestről a következő távirati közleményt hozza: A junius 26-diki országgyűlési ülés a horvát autonómián csorbát ejtett az incompatibilitási tör­vény által. Tombor tiltakozó óvást jelentett be. — Hiteles for rá 8 után beszélik, hogy az uralkodó, a congressusi választá­sok eredményét élőié látván, Bittó­nak azt mondotta, hogy S', toj k ovi es nak eventnalis megválasztását meg­erősíti. ____ Biztosítás a politikai életben. A kormány a polgári házasság napirendre tűzött kérdésének tárgyalását elhalasztotta a nyár meleg napjairól — az ősz ködös, borongós idejére, egyfelől azért, mert nem volt fizikai ideje sem arra, hogy beható megfontolás alá vehesse fontos pontjait; másfelől, mert helytelen eljárásnak tar­taná, hogy a bizottság rádiktáljon a kormányra ily fontos kérdésben megállapodásokat. Kijelenihető okai ezek valónak. Keli azonban ezaken kívül valami más oknak is lappangani a mi­niszteri tárcza titkos rejtekében, mit nem lehet be­mutatni a nemzeti közvélemény előtt. Csak a vak nem látja, s az elfogultság nem tudja, hogy a kormányt kiállító többség numerusai a reverenda hátul lógó zsebéből huzattak ki. — A vagyonnal elég bőven rendelkező magyar főpapság kezéből s »k szép pénzt csalt ki a válasziások ér­deke. — Pénzforgalmi szempontból mi kifogásunk sem lehet az ellen, bogy a papság megnyitja szük- száju zsebeit, 8 ügyes kortesek kezeinek egy kis gyenge belemarkolást engedett más czélra is csak úgy elmenő kincseibe; s mert szabad volt eddig az eladásra készeknek mutatkozott emberi állato­kat fontosságuk súlyának értéke szerint megvenni — nem is mondhatjuk törvénytelennek a gsaftelés e nemét. — Az erkölcs és illem szempontjából le­hetne csak ez ellen szólnunk; de ezek kezdenek leszornlni politikai életünk deszkáiról. A természet törvénye az adás- és vevés. —- A föld ád eledelt számunkra, de vár is viszont tőlünk táplálkozására szükségelt anyagokat. A „do nt des“ szabálya az emberek közt is érvényes. A kormány ád lehető és feltűnés nélkül nyújtható engedményeket a darusnak, mert kapott, vagy hogy kapjon tőle éljenző számokat. A kölcsönös biztosítás jótékonysága: hogy senki ne károsodjék nagyon. — A biztosítás jóté­kony intézménye a természet országából átment az életbe, s alkalmazást lelt a politikai körökben is, hol zöldreményü tavasz csak úgy van, mint a természetben, hol forró napok fojtó légkörében összegyűlt felhők szintúgy előtódulhatnak váratla­nul, mint a természet derült egén. Előrelátó gazdi, a biztosítást nem is mulasztja el; ha megérzi is a biztosítási díjnak magátóii el­vonulását, de elvonja azt, s a jövőt nem koczkáz- tatja. A kormány is sietett biztosítani széfen in­dult vetéseit, s a legrégebben fennálló s hghire sebb ezégü társaságnál bevallotta azoknak érté­két. . . A díjra nézve hamar megtörtént az egyez­ség:, s a biztosítási árnak részletes aprónkén i le­fizetése is el lett fogadva. Ugv biszs/ük: nem csalódunk, midőn e'en biztosítási d'j egy részletének lefizetését látjuk a aolgári házasság kérdésének a napirendről leké- . résével. Azt azonban nem tudjuk : vájjon a fizetése­ket előre szokna ama társaságnál fizetni nagyre­ményű vetéseiért a kormány, vagy utólagosan ro- vogatja le? Szemlélődésünk eredménye röviden ez: a többségnek s az abból kifolyó kormánynak két­ségkívül igen nagy szolgálatot tett a magvar fő­papság készsége és buzgalma. — A kormánytól pedig egy szép jellemvonást, — a hálaérzet tet­tekben nyilatkozó szép vonását - nem lehet meg­tagadni, sőt igazán el lehet mondani, hogy azok iránt — kik neki szolgálatot tettek — a hála meglepő nyilatkozatait mutatta ki — nem üres szavakban, de tettekben és valóságban. A h la ezen meglepő nyilatkozatainak egyike —szerintünk — ezen aktus, mely a képviselőház napirendjéről lehúzott egy kérdést, mit a nemzeti közér/.ttlet s kö/óhaj által sarkalt majoritás kebléből alakult bizottság maga tolt oda fel. Hogy ezen leszorított kérdés mikor fog is­mét fel éphetní fontosságának méltó helyére, azt előre tudni nem lehet. — Mi legalább nem hisz- szük annak az őszi ködös napokban lehető fellé­pését, bár mint igérge i is azt, a meggondold ra időt kapott kormány jó akarata, nem hiszsztlk pe­dig azon egyezel ü oknál fogva, mert azon időig nem lesz leróva még minden részlet a biztosítási árból az illetők által az asseenratiót eltogadott, hálára méltó társulatnál; — és ha mégis feltol .t- ték e kérdés a deszkákra — a nemzeti közé ztilet nyilvánulása folytán e őre is tudjuk, hogy a meg­oldás tragienmát ügyesen adó szereplőket kevés taps kiséri a lebocsátott függöny mögé. Azokat pedig, kik gúnyos mosolylyal fogad­ják e sorokat, szívesen kérjük a mosolynak visz- szatartására most, hogy az őszi tárgyalások nagy napjainak elmúlása után vagy igazat adjanak a ,,kezdő politikusinak, vagy nagyot kaczaghassa- uak íetsüiése felett. D ömény József. A keleti vasút közgyűlése. A délután 2 órakor megszakított közgyűlés délután 5 órakor fulytattatott, s tartott késő estig, midőn véget ért. A közgyűlésről rendszeres képet adni igen n°héz mert az, kivált délután, igen zavarosan folyt le. Szorítkozunk igy csupán az eredmények con- rtatálására. A napirend első bárom pontja (üzleti jelen­tés, mérleg, számvizsgálati jelentés stb) felett a határozathozatal elmpo tatott. Hosszú vitát keltett a 4-dik pont, mely ekkép szólt: „Határozat hozatal a felett, vajion az 1873. junius 28-án tartott 2-ik rendkívüli közgyűlés ál­tal az igazgatótanácsnak a végleges rendezésre vo­natkozólag adott meghatalmazás a jövőre nézve megszüntetendő-e?“ . Sokan e kérdésre egyszerű „nem“ mel kí­vántak felelni, de utóljára dr. Wald stein Pál következő közvetítő indítványa fogadtatott el: „Az igazgatótanácsnak felhatalmazás adatik, fentartva egy közgyűlés későbbi ranfiea'ióját, a kormáuynyal a végleges rendezés iránt tárgyalásba bocsátkozni és minden ezzel ellentnondásban álló bármily felhatalmazások érvényen kívül helyez­tetnek.“ Az indítvány elfogadására beadatott 1519 „igen“ szavazat, ellene 1202 „nem,“ s igy az 317 szótöbbséggel fogadtatott el. Következett ezután a szavazás a betöltendő igazgatótanácsi helyekre, minek eredményét közöl­ni fogjuk. Ezúttal nem hallgathatjuk el roszalásunkat némely oly nyilatkozat felett, melyet az Ausztriát ól ide csődúett részvényesek szóvivői egyenesen az ország el!en intéztek, s ez megerősit bennünket azon korábbi meggyőződésünkben, hogy az egész agitatió nem csupán az anyagi károsodás érzetén alapszik, hanem hogy itt egyéb rugók is já szanak. Nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy ily utón czélt érnek. VIDÉK. Iiéva város polgárai a következő feliratot intézték a beitig' miniszterhez : Barsmegyébe kebelezett Léva városa polgá­rainak egyrésze az 1871. XVIII. t. ez. életbe lép­tetése után oda nyilatkoztak, miszerint városuk a rendezett tanácscsal bitó városok soráoa helyeztes­sek, és az ez értelemben a magas kormányhoz fel­terjesztett folyamodásuk a m. kir. be'Ugyi minisz­térium által helybenhagyatott és íregerösittetett. Ezen fontos lépé-ükre az alább írott városi polgárokat nem hiúsági viszketeg vezérelte, hanem ezen lettjük érett megfontolás és a legtisztább ha- zafiság kifolyása volt, — Léva városa hazafias polgárai igen is felismerték azon fontos körül­ményt,, hogy városuk mint á magyarságnak a tót vidék határán fekvő Ultima-Thnle-ja hi­vatva van nemcsak arra, hogy a szép és termé­keny Garam völgyének fővárosa legyen, és ezen vidék tetemes kereskedelmét kebelében összponto­sítsa, hanem főleg arra, hogy mint a magyar elem és igy hazánkban a műveltség terjesztésének érő­dé, ezen magasztos hivatásának ngy a mive ődés, de még inkább a magyarság terjesztése, esetleg ennek megvédése tekintetéből kellően megfelel­hessen. Ez volt azon czél, melyet Léva vámosa pol­gárai szemük előtt tartva, áldozatkészen elhatároz­ták, miszerint a rendezett tanácscsal járó nagy terheket magukra vállalják, igy nemcsak hazafiul

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék