Ellenőr, 1874. július (6. évfolyam, 178-208. szám)

1874-07-01 / 178. szám

A 60. §.-t Keglevich Béla gróf a már módosított 7. § hoz képest kihagyatni kéri. A §. kihagyatik. A 82. §-nál, mely a végrendeletekről szól, a miniszter figyelmezteti a főrendeket a nehézségre, melylyel a közjegyző feladatának be­töltése járni fog a Keglevich gróf módositványá­­nak elfogadása következtében. Ajánlja, hogy e sza­kasz utasittassék vissza az állandó bizottsághoz, hogy fontolóra véve Keglevich gr. módositványát, javas­latot terjeszszen elő. K­e­g­l­e­vic­h Béla gróf fölös­legesnek tartja ezt, mert semmi fenakadás nem fog előfordulni, ha úgy elfogadtatik is a szakasz, a­mint van. Ez nem nehezíti a végrendelkezést; a végrendelet ki fog állíttatni a végrendelkező nyelvén, s a közjegyző a hitelesítő okiratot ma­gyar nyelven fogja szerkeszteni. Semmi nehézség sem forog tehát fönn. Elfogadtatott a §, változatlanul. A 184. §-ban T­o­m­­c­s­á­n­y­i főispán kimondan­­dón­ak véli azt, hogy bünfenyítő vizsgálat esetében a közjegyző is épen úgy felfüggesztendő, mint a ren­des tiszviselők. A m­i­n­i­s­z­t­e­r fölöslegesnek tartja ezt- hagyassék fen eziránt határozni a kamarának. Ha­ komoly szüksége forog fen, a kamara úgy is el fogja rendelni a felfüggesztést, kisebb, talán épen fegyelmi esetekben azonban kár lenne. — A ház elfogadta Tomcsányi módosítványát. A többi §- változatlanul elfogadtatott. Ülés vége délután 3 órakor. KÜLFÖLD. (Június 30.) Spanyolország.. Dorregaray karlista fő­hadvezér a következő proklamácziót bocsátotta ki a karlista hadsereghez: Önkénytesek! Majdnem az egész forradalmi hadsereg áll most veletek szemben Concha vezér­lete alatt. És még­is nem igen bízik vállalatának szerencsés kimenetelében, s azért szomorú múltját követve, e tábornok, ki minden kormányt szolgált s mindegyiket elárulta, benneteket nem annyi a fegyverrel a kézben, mint fenyegetésekkel és áru­lással akar leverni. Igen, ő azt hiszi, hogy viszályt és konkolyt kint közétek s vitézségeteket megtöri azon veszé­lyek leírása által, melyek éltetekre és tieitekre várnak. E zsoldos szolga megesküdött, hogy Es­tellát beveszi, most rajtatok a sor e várost védel­mezni; erődei ugyan nincsenek, de dombjai körül vannak sánczolva s ezáltal az ellenségnek ágyú­zása hatástalanná van téve. Arra kényszerítve, hogy a fejszével csináljon magának utat, meg fog ide érkezni kifáradva és megtizedelve, hogy sán­­czaink előtt törje be fejét. Azoknak, kik Estella sorsa iránt kétségbe esnek, figyelmébe ajánlón­, hogy e város elfogla­lása esetében is csak ránk nézve lehet Szerencsé­sebb a harcz kimenetele. Meg vagyok győződve, hogy megvetitek az ellenség azon fenyegetését, hogy mindeneteket föl fogja égetni és elrabolni. Bizonyára az ellenséget nem fogja visszatartóztatni e tettel sem becsülete, sem lelkiismerete, legfeljebb vandalizmusának kö­vetkezményei. Nemeslelkűségtek az ellenséggel szemben eléggé ismeretes, de ha a forradalmárok vadak módjára folytatnák a háborút, mi is kegyelem nélkül járnának el velök szemben. Önkénytesek! Bár­milyen legyen is a csata kimenetele, bízzatok vezéreitekben, kik életükre és és becsületükre állítják, hogy isten segítségével nemsokára diadalmaskodni fogunk. Éljen VII. Károly! Éljen a vallás ! Éljen Spanyolország! Tábornokotok : Dorregaray, Fran­zia köztársaság. Az alkotmány­bizottság egész titokban tanácskozik és jún. 26-iki ülécéről csak azt jelentik, hogy Talon képviselő a Lambert féle indítványt védelmezte, de oly felté­tellel, hogy Mac-Mahon hatalma tíz évre meghosz­­szabbittassék s alelnöki állomás is alkoth­assék. Dufaure megtámadta a tervet s azt hangsú­lyozta, hogy addig újat nem szabad alkotni, mig a régi nem c­onsolidáltatott. Páris képviselő Mac- Mahon mostani czímének megtartását követelte. Még Laboulaye szólott s ellenezte Pér­er Indít­ványának minden módosítását. A legközelebbi ülés tegnapra, hétfőre volt kitűzve; ekkor választották meg az előadót, ki a bizottsági jelentést elkészí­tendő (Táviratból tudunk már annyit, hogy Périer indítványát elvetették). N­émetország. A bajor kamra a múlt hét végén igen heves viharok színhelye volt. A kam­rában a pártok tudvalevőleg körülbelül egyenlő számmal képviselték, mi a harcrokat igen szen­vedélyesekké teszi. A budgettárgyalások alkalmával az ultramontánok elhatározák, hogy Lutz kultusmi­­niszter eben bizalmatlansági szavazatot fognak indítványozni. Június 26-án terjesztették elő az indítványt, mely azt mondja, hogy a párt kész ugyan a közoktatás számára minden áldozatot meg­hozni, de Lutz közoktatási miniszterben nincs és nem lehet bizalma. Lutz úr igen erélyesen védte magát. Utána Maguardsen a szabadelvűek vezetője az indítvány mellőzését ajánlotta, mit a ház 7­6 szóval 75 ellen megtagadott s elhatározta, hogy esti ülésé­ben folytatni fogja a vitát. Ez megtörténvén, a ház 78 szóval 75 ellen megszavazta a költségvetés egyik igen megtámadott tételét. Azután azon tétel fölött folyt a szavazás, melyhez az ultramontánok a bizalmatlansági szavazatot kötötték. A szavazás­ban a pont 76 szóval 76 ellen elvettetett s igy, mint a hivatalos távirat mondja, e tétel elvettetett ugyan, de a szavazatok egyenlősége folytán a hozzákötött bizalmatlansági szavazat is elesett. Lutz úr nem is fog visszalépni. Oroszország. A „Golos“-nak írják Kon­stantinápolyból , hogy Milán fejedelem csak azért ment Bukarestbe s ottani ügyviselőjének Marino­­vicsot a szerb-román szövetség buzgalomteljes baj­nokát azért nevezte ki, mert őt és az irányadó szerbeket a Mali-Zvornikra vonatkozó kívánságának visszautasítása nagy mérvben felingerelte.­­ Le­velező szerint a franczia követség kísérleteket tesz az említett szövetség előmozdítására, de ezen tö­rekvése alig fog sikerülni minthogy a szerbek úgy mint a többi összes szlávok egyedül Oroszországban bíznak, s reményöket a „czárba, a felszabadítóba'' — és a konstantinápolyi követjébe helyezik, a ki bátran nyilvánítja a szlávok iránti rokonszenvét nem tekintve azoknak elégítietlenségére, kik az ő állítólagos panslavismusa miatt riadót rának. Az ország állapotát jól ismerő törökök kárhoztatják a kormányt a Mali Zvornik ügyében tanúsított hajt­­hatlanságáért, attól tartva, hogy az komoly bajo­kat és bonyodalmakat fog előidézni, melyeknek végkövetkezménye mégis az erőd elkésett átadása leend. Ilyen véleményben vannak a volt miniszerek, s igazuk lehet. Végül arról tesz említést, hogy Ig­­natjev nem avatkozott a vitás ügybe, ellenben pe­dig az osztrák magyar követ mindent megtett an­nak megbuktatására. Románia. A bukaresti félhivatalos „Pressa“ 126-ik számában Írja: Azon számos és kitűnő gazdászati előnyök mellett, melyeket hazánk a tö­­mösi és verciorovai vonalakból húzni fog — itt még egy másik, fontos előnyt emelünk ki: souveraini­­tási nemzeti jogaink gyakorlatát. Valóban: az ősz­trák-magyar birodalommal kötött csatlakozási szer­ződésünk, valamint a korábban Oroszországgal kötöttek is önálló államunk souverainitásának s függetlenségének nemzetközi világos tényét foglal­ják magukban. E szerződés aláíratott a szomszéd, birodalommal — a nélkül hogy Törökország meg­­kérdeztetett volna: beleegyezik-e, vagy megengedi-e azt. A szerződésben legkisebb illusio sem létezik — a magas portának e nemzetközi ténybe vegyü­lésére. Mi lehet hát e szerződés egyéb, mint nem­zeti Bouverainitásui­k egy újabb ténye, melyre a jogot Rasid basának a kü­lhatalmakhoz intézett kör­­rata kétségbe vonja ugyan, de a mely ellen kül­ügyminiszterünk a biztositó hatalmak előtt erélyesen tiltakozott. Van, „hogy az emberek itt Trebyben tudnak va­lamit, Transome­ Courtban való tartózkodásom oka felöl ?“ „Semmi sem mutatja s nem is tudnám, ki tehetné ismeretessé e dolgot. Keresztély Debarry úrral Londonban van, a­hol most nyílik meg a parl ment s Jermyn úr kétségkívül tiszteimben fogja tartani a Transomeok titkát. Már régebben nem láttam s nem tudok semmit sem róla. S ami engem s Lyddyt illet, kinek a leeszigor­kban mozt, hagytam, hogy hallgasson, nem beszéltem Tran­­some-Courtba való meneteledről, hogy az emberek­nek ne adjak semmi okot alkalmatlan kérdezős­­ködésekre, mig idővel kissé megszokom a dolgot. De hogy Transome­ Courtban vagy, tudva van s sok találgatásokra ad okot, melyek között a legel­terjedtebb az, hogy mrs. Transome társalkodónőjé­vé lettél; mert néhányan barátaink közül már sze­memre vetették, hogy megengedtem neked oly ál­lást elfogadni, mely nem igen alkalmas lelki üd­vöd előmozdítására.“ „De most, kedves atyám, távoznom kell, hogy a lovak ne várakozzanak oly sokáig“, mondá Eszter, miután bevégzé atyja kicsinosítását. „Most szép vagy s mielőtt távoznám, Lyddynek kell egy kis lec­két adnom.“ „Igen, kedves gyermekem, nem akarlak to­vább feltartani, kötelességem úgy parancsolván. De vidd magaddal ez értekezést, melyet különösen számodra kerestem ki; községünk viszonyainak fő­­kérdéseit tárgyalja az, a kormány, egyházi, erköl­csi s állami segélyezésre von­tkozólag, kissé tü­zetesebben foglalkozzál e polémiával, hogy valahogy községünktől magasabb rangú államegyház csábos összeköttetése által el ne vonássál.“ Eszter inkább magával vitte az értekezést, semhogy kellemetlen őszinteséggel járjon el ki­mondván, miként most képtelennek érzi magát, egy püspök illetékes foglalkozásának s az állam­segély és az önkénytes adakozás összehasonlító tanulmányozásának szentelni figyelmét. De magá­nyos visszakocsizása alatt még csak arra sem gondolt, hogy az iratot átlapozza, mert egészen el­foglalta lelkét Holt Felix jóslata, hogy Transome Haroldhoz fog nőül menni. (Folyt köv.) T­a­n (I g­y. — A budapesti II. kerületi (viziváros) állami reáltanodában a nyilvános vizsgálatok jul. 6 án kezdődnek és jul. 24-ig tartanak. Ezekre a tanulók szülei és a tanügy egyéb barátai tiszte­lettel raeghivatnak. A magánvizsgálatok jul. 27-én és 28-án fognak megtartatni. A magántanulók je­lentkezzenek vagy személyesen, vagy írásban jul. 26-ig az igazgatóságnál Budapest, 1874. jul. 26-ig. dr. Say Móricz igazgató. —­ a gyönki reform, gymnaei­u­m­ban c. f. iskolai évet berekesztő nyilvános vizsgák jú­lius hó 20. és 21. napjain fognak megtartatni. Gyönk, jun. 27. 1874. Az igazgatóság. — A rimaszombati egyesült prot. gymnasium építkezési segélygyű­jtése ügyében több oldalról kérdés intéztetett hozzánk, váljon az e czélból kibocsátott ivek végén kitett határidő, t. i. jul. 1. pontosan megtartandó-e, vagy nem volna-e czélszerűbb és a kívánt czél előmozdítására több sikert ígérő, ha az említett határidő valamivel el­­halasztatnék ? Tanintézetünk csak örvendeni tud azon általános érdeklődésnek, melyet a segély­­gyűjtés megindítása óta a nagy­közönség, de fő­képen volt tanítványai körében már eddig tapasz­talni szerencsés volt; kivált minthogy jelenleg már tudjuk, hogy a kiépítendő iskolai helyiség szerző­désileg csak f. évi szept. végével teljesen felsze­relve elkészülend; úgy vagyunk meggyőződve, hogy gymnasiumunk érdekét egy pillanatig sem téveszt­jük szem elől, ha a nevezett segély­gyűjtés idejét még két hónappal m­eg­h­o­s­s­z­ab­b­í­t­v­án, ezáltal minden érdeklettnek mintegy bővebb alkal­mat nyújtani örömest készek vagyunk, hogy ezen időszak alatt bármikor a hazai közművelődést szin­tén előmozdítani törekvő tanintézetünk iránti rész­vétét némi anyagi áldozattal mutassa be. A miért is az igen tisztelt ivtartó urak és lelkes tanügyi barátok ezennel bizalomteljesen felkéretnek, misze­rint a náluk létező gyűjtőíveket bármily csekély összeggel is terhelve, az adandó számadás kedvé­ért f. évi szept. első napjaiban fennb­eve­tett tanintézet igazgatóságához visszaküldeni szi­veskedjenek. Rimaszombat, 1874. jun. 29. Az igaz­gatóság. HÍREK. Junius 30 . A műegyetemen a rector- és dékán­választás vasárnap történt meg. A tanácsülésben a jövő tanévre rectorrá választatott Vész Ármin, dé­kánokká , az egyetemes szakosztályban Krieseh János (ujonan), a gépészmérnöki szakosztályban Riolph Miksa (njnnant, a mérnöki ÓH építészeti Szak­osztályban (Kruspér István lemondása folytán) Eberndl Antal választatott meg.­­ Az egyetemes magyar tanitó­­gyülés alkalmával rendezendő tan­­szerkiállításra több hazai iparos ígérte meg résztvételét. Schult és Schlick ezég a méter­rendszerre vonatkozó hossz-, ár- és súlymértékeket s mérlegeket különféle példányban fog kiállítani. Ezenkívül a tanitógyűlés résztvevői közt átszámí­tási tábláz­atot ingyen osztat ki s több fővárosi iskolát ajándékoz meg az uj mértékekkel. — A fogaskerekű vasút nem panasz­kodhatok közönség hiánya miatt. Van mit szállí­tani elég. A kíváncsiság mellé, mely a tömeget vonzza, járul még az a remény is, hogy talán ilyen szokatlan után a budai hegység oly helyére lehet jutni, hol az üde lég és a természet szépsé­geinek élvezése után jobb alkalom kínálkozik a prózába való átmenetre, mint a­minőt a mi egyéb zöldbeli vendéglőink nyújtanak, de a­mihet messze kerül a közönség. Most, hogy a Svábhegy ilyen divatba jött, emlékezetbe hozzák több oldalról, hogy voltaképen ezt a hegyet már tíz év élőt ünnepélyesen és hivatalosan elnevezték Széchenyi­hegynek. Ez lesz igaz, s részünkről is megadjuk Svábhegynek a tiszteletet, hogy ezentúl Széchenyi­­hegynek fogjuk nevezni.­­ A budai színkörben holnap először kerül színre a „Száz szűz“ czímű Operette, mely hatásos bohóságnak bizonyult be mindenütt. Szer­zője Lecoq, kiről azt tartják hogy a könnyűd fül­bemászó zene tekintetében valamennyi közt ő érvé­nyesíti legszerencsésebben Offenbach irányát. Va­lószínű, hogy a budai színkörben bemutatandó operette nemcsak mulatságos estét fog szerezni, hanem több ízben meg is tölti a nézőtért, a­mitt Bokody igyekező és szorgalmas társulata meg is érdemelne. A „Természet­gyógyász“ czímű lap indult meg Nyíregyházán, s havonkint kétszer fog megjelenni, mint „az észszerű élet- és gyógymód közlönye,“ mely népszerű utasításokat közöl az emberi testnek valódi és természetes ápolásáról, egészséges és beteg állapotában. Szerkeszti többe­k közreműködésével Ungerleider Jónás, hasenszenvi orvos. Előfizetési árat egész évre 4 írt. Az első szám már megjelent s a bevezetésben többi közt igy szól: Jelen lap közrebocsátásának czélja, egye­dül az egyszerű természeti élet- és gyógymód ter­jesztése a nép között E lap tartalma által o­t a fog működni, hogy minden egyes család, melynél párt­fogásra talál, tudjon szabadon és függetlenül gon­­dolkozni és ítélni, mintegy ösztönül szolgáljon az észszerű élet- és gyógymód szigorú követésére és terjesztésére, s tudjon ítélni akkor is, ha kérdés támad testének egészségi és betegségi állapota fö­lött. A kunyhóban úgy mint a palotában szolgál­hat tanácsadásképen, működvén a földi élet leg­drágább kincse, az egészség megőrzésére. — Rabló gyilkosság. A Szatmáron meg­jelenő „Szamos“ írja: Turterebesen gr. H. ura­dalmi számadó juhász a múlt héten marha-eladás­ból nagyobb összeg pénzhez jutott. A juhász boj­tárja s egy béres feltették magukban a pénz el­rablását, s nem várva mig a juhász haza jő, eléje mentek s az erdőn vele találkozván hozzá pár szót intéztek, mi közben a bojtár pisztolyt rántott elő s a juhászt mellbe lövő. Aztán a két zsivány hoz­zálátott az összerogyott ember kirablásához s miu­tán nála kevés pénzt találtak, a meghaltnak vélt embert ott hagyták, hogy a pénz után annak há­zánál kutassanak. A juhász házánál a két zsivány csak a gazda feleségét találta. Ettől a háznál lé­tező pénzt kicsikarták, s aztán hogy gonosztettü­ket el ne árulhassa, a megkinzott nő nyelvét el­vágták s odább állottak. A szerencsétlen nő a kínzás és elvérzés következtében meghalt, — a juhász azonban erős sebe daczára magához jött annyira, hogy bevánszoroghatott a faluba, hol a vele történt esetet elbeszélé­s megnevezé a rabló­kat, kiknek elfogatására megtörténtek a kellő in­tézkedések. A juhász még él.­­ A cselédképző egylet közgyűlését vasárnap tartották meg a városház tanácstermé­ben, Glatz Antalné urhölgy elnöklete alatt, ki megnyitó beszédjében előadta az egylet praktikus czélját, s említette az akadályokat is, melyekkel meg kelle az egyletnek küzdenie. De hisz a küz­dés és az élet egyet jelent, mondja az elnöknő. Vázolja azon működést, melynek megfelelni az egylet kötelességének tartotta. Hogy azonban a nagy feladatból mit és mennyire oldott meg a választ­mány, annak megítélését a közgyűlésre bízza. Habár kevés siker követte törekvésemet — mondja az alelnöknő — azért a választmánynak, jóakaró barátainknak, a sajtónak és a városi hatóságnak mondok köszönetet, kik észszel s erővel egyaránt támogattak. Oly időket élünk, midőn nem ritkán a legnemesebb törekvést is a tehetetlenség bénítja. Fölösleges e tehetetlenség kútfejére mutatnom, ki­séri ez minden törekvésünket, kiséri az ország tö­rekvését is. Mennyire hálával kell tehát fogad­nunk a legkisebb erőt is, mely gyakran a megva­­lósíthatlannak látszó eszme megvalósítására nyújt segédkezet. Végül miután a három év letelt, a közgyűlés kezébe teszi az általa reá ruházott meg­tisztelő elnökséget. Ezután Mihályi József felolvasta a válaszmány évi jelentését, mely az egylet álla­potát tünteti föl. A pénztári jelentésből kitűnt, hogy a múlt évben a kiadás 1752 frt Az egylet jelenlegi vagyoni állapota 9934 frt. Ezután követ­keztek a választások. Elnöknővé egyhangúlag újó­lag Glatz Antalné választatott. Alelnöknők Sár­kányné, Nyiri, Vogelné, Apáthyné lettek. Pénztár­­nők : Ritter Istvánná. Ellenőr: Sztupa György. Jegyző : Mihályi József. Ezenkívül 30 válasz­tányi tag és több tiszteletbeli tag, ezek közt: gr Ka­rácsonyi Guidóné, br. Perényi Zsigmondné, gr. Zdhy Pálné, br. Prónay Gáborné, gr. Teleky Sándorné, br. Edelsheim­­ Gyulainé és Liszt Ferencz. — A„Fiume“ nevű gőzhajó, melyről azt írta egy lap hogy kazánja szétrobbant, vasárnap vígan szeldelte a Duna hullámait. Mindössze csak igen jelentéktelen baj érte, melyet hamar kijaví­tottak. — A nőiparegylet jul. 4-én tartja má­sodik tánczvigalmát a Császárfürdőben, az egylet ipartanodája és munkabazárja javára. Jegyek a meghívó előmutatása mellett válthatók: Cserhalmai Ferenczné egyleti alelnökné lakásán naponként d. u. 2 órától este 6-ig (Redout-épü­let); az egylet tanodájában (Üllői út 1­ső sz.); a Császárfürdőben Khanel Ignáczné­nál 32. és 33. sz. a. és a bál es­téjén a császárfürdői pénztárnál. Jegyek ára : csa­ládjegy 5 frt. — Személyjegy 2 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hírlapok utján nyugtáz­talak. — Öngyilkosságok. Löwensohn József, baranyamegyei, kishagymási születésű, 27 éves, különben meghatározhat­lan foglalkozású fiatal­em­ber, vasárnap este a soroksári vámháznál a Du­nába ugrott, s oda veszett. — S­z a­­­a­y nevű tisztviselő a kassai pénzigazgatóságnál, pár nap előtt Bolyiban pisztolylyal vetett véget életének. Egy levelet hagyott hátra, melyben tettét indokolja s felemlíti azon egyének neveit, a kik miatt e sze­rencsétlen gondolatra jött.­­ A bu­d­a­i t­orn­a eg­y­­­e­­ július 12-én a „budai dalárdával“ közös kirándulást rendez a szép juhászáéhoz. A kirándulás sorrendje követ­kező : Reggel 6 órakor találkozás a budai lóvo­­natú vaspálya indulási helyén (hídfőnél) és innen kivonulás a fogaskerekű Taoplja kitevetítésével a Széchenyi-hegyre. Az új vendéglőben (volt Eötvös nyaraló) a később érkezők beváratnak. 9 órakor társas séta a Széchenyi hegy derekán vezető ár­nyas után a János-hegyre. A János-hegyen pihenő és kardalok előadása. A János-hegyről levonulás a szép juhásznéhoz. 1 órakor társas ebéd. 4—7 óra közt társasjátékok, tornagyakorlatok és kar­das előadások. 7 órakor kezdődik a táncforgalom, mely 12 óráig tart. 12 órakor fáklya-világítás mellett tömegesen levonulás a Laszlovszkyhoz, honnan a társaság az e czélra rendelt lóvasúti kocsik által a városba szállíttatik. — Villámütés. Szatmáron június 23-án délben nagy zápor és égi háború dühöngött. A kisa utczában egy asszonyt meg is ütött a villám, máshol egy istállóban a lovat, harmadik helyen pe­dig teheneket sújtott le.­­ Budapest törvényhatóságának holnap, július első napján, tartandó közgyűlésén a napirend első tárgyait a múlt ülésről elmaradt ügyek elintézései képezik. A többi tárgyak lesznek: egy-egy tag választása a közmunkák tanácsába és és a középítési bizottságba Mudrony Pál bizottsá­gi tag indítványa a temesvár-orsovai vasút engedé­lyezése alkalmából a fővárosnak a szomszéd álla­mok fővárosaival közvetlen összeköttetésbe hoza­tala, valamint az iránt, hogy az osztrák államvas­­út magyarországi vonalain magyar társulattá ala­­kíttassék. A tanács előterjeszti a közgyűlés által kiküldött bizottmány jelentését a fővárosi kórházak rendezése tárgyában. Bizottmányi és tanácsi előter­jesztés a belső körút kezelése tárgyában. Bizott­­mányi és tanácsi előterjesztés a 1. évben fogana­tosítandó kövezés, csatornázás és útépítések sor­rendjének megállapítása iránt. Tanácsi előterjeszt­és az iránt, hogy a budapesti közvágóhíd leírá­sának Henikke Gyula művezető építész által raj­zokkal teendő kiadása magyar nyelven is és kö­­zöltesssék s az e czélra szükséges összeg megsza­vazhassák Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a vízvezetéki rendszabály megállapítása tárgyában. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a) az I fő ügyosztályhoz egy tollnoki állomás szervezése, b.) több volt városi tisztviselő nyugdíjazása és végkielégítése tárgyában. Sopron sz. k. város közönsége a választási törvényjavaslat tárgyában az országgyűléshez intézett feliratát pártolás végett megküldi. Kranz Albert felfolyamodványa regálé­jog bitorlása miatt reárótt birság elengedéséért. Ta­nácsi előterjesztés a budapesti zenede részére se­gély megszavazása iránt. Wukk M­hály és fiai ezég felfolyamodványa a tüzifa telepének kiürítésére ki­tűzött határidő meghosszabbításáért.­­ KÖZGAZDASÁG. — Iparit­ fállt­ás Apatinban. Az apa­tini iparegylet által tervezett és 1874 évi augusztus 2-án megnyitandó ipar­kiállításban való részvételre a következő felhívás jelent meg: Az apatini iparegylet elhatározta, h­ogy i. é. augusztus 2-kára saját ügyköre és a szomszéd vi­dék iparából kiállítást rendezend, oly czélból, hogy egyfelől a vidék képességét az ipar terén kitün­tethesse, másfelől, hogy a nemes verseny által az ipar fejlődésén lendítsen. Egyelőre a következő XH iparcsoportba tar­tozók kiállítása határoztatott el: I. Háztartási czikkek. II. Háztartási és föld­­mivelési eszközök. HL Kender-ipar IV. Bútor-ipar. V. Bőr-ipar, VI. Ruházkodási iparágak. VII. Mű­­­ipsz és művészet. VII. Fonadékok és szövetek. IX. Diszmó-ipar. X. Háztartási és ipar eszközök. XI. Hazi ipar­i kézi munkás. XH. Halászat és eszközei. Az ipar nemzetgazdászati fontosságát, jelesen hazánk jövőjére nézve teljes mértékben méltányol­va, az apatini iparegylet alólírott intéző bizottmá­nya úgy mint az egylet maga óhajtja, hogy e ki­állítás minél gazdagabb, ez­által a verseny minél nemesebb legyen, és épen azért nem akar kizáró­lagosan Apatin városára szorítkozni, hanem leg­hőbb óhajtása, hogy a szomszéd vidék érdekeltjei is minél nagyobb számmal részt vegyenek a kitű­zött nemes czél előmozdításában. A társulásban fekvő nagy erő azonban kívá­natossá teszi, hogy a vidék azon érdekeltjei, a­kik ily kiállítás horderejét megbecsülni képesek és így előmozdítani is készek, minél nagyobb számmal mint tagok csatlakozzanak az apatini ipar­egy­lethez. E szempont indított arra, hogy az egylet a kiállítás jogát a következő feltételhez köti : mint kiállítók csak egyleti tagok szerepelhetnek, kivé­telt csak a gazdasszony működési körébe tartozó czikkek kiállítása képez, melyben nem tagok is részt vehetnek. A tagsági díj évenként 2 p. é. forintra hatá­roztatok, oly csekélységre, mely mint hiszszük, az ipar érdekét jól felfogó hazafiaknál nem lesz aka­dály, hogy egy nagy horderejű szép és nemes vállalatban részt vegyenek. A bejelentések sokaságától függ, hogy az Ipar­egylet a magas kormánytól állami díjakat ké­relmezzen és nyerjen, hogy kitüntethesse mind­azt, a­mi a kitüntetést megérdemli. Saját pénzerejéhez, tagjai áldozatkészségéhez képest maga az egylet is díjakkal és elismerő ok­levelekkel fogja kitüntetni mindazt, a­mi ki­tűnő. Az újpesti zendülési bünpör. (Jud. 30. Hetedik nap.) A mai tárgyaláson folytatták a vádlottak ki­hallgatását. Kali­cz­ka Sándor napszámos tagadja az ellene emelt vádakat, a tanuk pe­dig meg nem je­lenvén, kihallgatása elhalasztatik. A Kasza János vádlott által hivatott két mentő tanú Rosenzweig és Németh helyett két hasonnevű egyén jelent meg. E tévedés miatt Reinprecht újpesti községi biztos holnapra idézte­tik be. A múltkor kihallgatott Kovács János vagy „ragyás verklis“ ellen a kir. ügyész Vimpek Sándorra hivatkozott. Ez ma kijelenti, hogy látta, mikor Kovács az utczára dobta a jegyzőlakás bútorzatát, és Mészáros pandúrkáplárt saját fegy­verével főlte­­tte. Kán tanú, ki a múlt ülésben ezen ülést A 11 Gusztáv vádlottnak tulajdonította azt mondja, hogy Kovácsot nem látta. Mészáros kijelenti, hogy őt a fegyverrel csak egyszer ütöt­ték főbe. Lőrik János csak Imre koporsóját vitte, de egyébiránt minden részvételt tagad Lőrik Borbála, Lőrik asztalos neje, állítólag csak egy követ vetett a biró ablakába. Mészá­ros káplár neje látta, midőn vádlott fő az utczáról emet fel köveket, és azokat zsebre tette. Dr. Schulhof Géza védő­ügyvéd indítványára vád­lott nő szabadlábra tétetett. Metzler Ferencz kőműves ellen Mészáros káplár tesz tanúságot, hogy őt hátulról megingta és karját kiforgatni igyekezett. Metzler négy tanú­val akarja bebizonyítani, hogy jelen sem volt. E tanuk holnap lesznek kihallgatva. Mészáros Ferencz maga beismeri, hogy kövekkel dobálta a községházat, melyben ő is igazságtalanul ült fogva, a mint mondja. Pa­tu­cz Mária napszámosnő Imre halála feletti sajnálatában kiáltozott a község háza előtt: „Itt a pecsenyétek !“ Mészárosné és Tóth Júlia azonban azt látták, midőn vádlott nő egy ablakot hevert. Paul­ovic­s Pál kocsis ellen bebizonyult hogy Stern szatócs boltjának feltörésében részt vett és Beniczky jegyzőnek egy fekete ruháját elvitte. P­e­­­s­e­k Antal munkás nagyon erősíti, hogy részeg állapotban vitte el az ezüst kanalakat. P i 11 h o f e­r mázoló a vizsgálat alatt maga elismerte, hogy köveket dobott a községházára. Ma mindent tagad, habár Stieber vádlott látta, midőn nádpálczájával Mészáros káplárt is ütötte. Pi­ringer Péter hajóács ellen ma csak Csatlós pandúr tartja fenn azon vallomását, hogy Piringert látta a községházát megrohanni. Ellenben négy tanú bizonyítja Piringer távollétét, dr. Darázsy védő ügyvéd indítványára Piringer szabad­lábra helyeztetik. A már többször meg nem jelent Rotter Mihály, máskép­p Rongyszedő Misa“ nevű vádlott vizsgálati fogságba helyeztetni rendeltetik R­a­i­m­a­n­n Jakab napszámos, a Mészáros­­pandurkáplár és nejének vallomása szerint M­é­s­z­á­r­o­s kardját szakította le, midőn Mészárost Kardos udvarából kivezették. Suchy Schindlerné és Saverné tanuk ellenben azt állítják, hogy Rai­­mann azon időben több mint száz lépésnyire állott Mészárostól. Raimann szabad­lábra helyeztetik. Saverné mosónő azonkívül arról tesz tanú­ságot, hogy Kovács János vádlott az ő szeme láttá­­ra ütötte főbe Mészáros káplárt, annak saját pus­kájával. Erre nézve Saverné meghiteltetett. A tárgyalást holnap reggel folytatják. Eddig 55 vádlottat hallgattak már ki. Alalkrottak mindezeknél fogva teljes biza­­lommal ezennel felhívják Apafin környéke iparo­sait a részvételre s felkérik, hogy f­é. június hó 15-éig szándékuk iránt nyilatkozni ne terheltes­senek. A nyilatkozatok a kiállítási bizottság alól­­írott elnökéhez szi­­zendők s a tagsági díj mellék­lése mellett kijelölendő a tárgy is, a­melyet az ille­­tők kiállítani óhajtanak. Mihelyt e bejelentések kellő magasságra jut­nak, a bizottság nem fog késni a részletes pro­gramja közzétételével. — Elnök: Déván Róbert. Titkár: Rauschenberger János. Vegyes. — A vasutak május havi jóvedel­méről megkezdett kimutatást a következőkben folytatjuk: Osztrák államvasut: 1874. május hó­ban bevett 2.155,708 frtot (1873. májushoz képest 763,047 frttal kevesebbet); összes bevétel január óta 11.245,447 frt, a múlt év hason szakához ké­pest 11.433,598 frttal kevesebb.) Déli vasút: május hóban 2.762,344 frt (457,715 frttal kevesebb); január óta 12.331,965 frt. (1.757,136 frttal kevesebb.) Tiszavidé­ki vasút: május hóban 358 000 frt (144,257 frttal kevesebb) ; január óta 1.741,514 frt (546,308 frttal kevesebb ) Első erdélyi vasút: május hóban 103,653 frt (103,178 frttal kevesebb); január óta 491,447 frt (340,397 frttal kevesebb.) A­­ fö­­­d-f­i tuséi vasút: májusban 129 686 frt (13,437 frttal kevesebb) , január óta 563 469 frt (73,271 frttal kevesebb.) P­é­c­s-b­arcai vasút: májusban 42,265 frt (5370 frttal kevesebb), január óta 167,803 forint (11,211 frttal kevesebb.) Mohác­s-pécsi vasút: május hóban 87,869 frt (24,247 frttal kevesebb), jan. óta 346,196 frt (74,831 frttal kevesebb.) Keleti va­s­ú­t: május hóban 183,780 frt (83,369 frttal több); január óta 769,601 frt (311,846 frttal több.) Ka­ss­a- oderbe­rgi vasút: május hó­ban 200550 frt (6279 frttal kevesebb) január óta 973,432 frt (24941 frttal több) Északkeleti vasút: I. rendű vonal) május hóban 135259 frt (19523 frttal kevesebb; január óta 646.649 frt /67507 frttal kevesebb). II. rendű vonal (Nyíregyház-Ungvár): május hóban 27,294 frt (10766 frttal több; január óta 75384 frt (12484 frttal kevesebb). A­r­a­d-t­e­m­e­s­v­á­r­i vasút: május hóban 19600 frt (2090 frttal több); január óta 74,765 frt (3881 frttal kevesebb). Nyugati v­asút: május hóban 103209 frt (11123 frttal kevesebb) ; január óta 458704 frt (87206 frttal több). Első m­a­g­y­ar g­á­c­s­or­s­z­ági vasút május hóban 61409 frt (14*44 frttal több); január óta 356635 frt (168,371 frttal több). D­u­n­a-d­rávai vasút: május hóban 22906 fr (2557 frttal­ több); január óta 113528 frt (17­17 frttal több). Eperjes- tarnódi vasút (Eperjes Ors­) : május hóban 6,501 frt (2,034 frttal több); január óta 26,011 frt. Vágvölgyi vasút: május hóban 22166 frt; január óta 93599 frt. Csömöri iparvasút: a) bánréve-fü­­leki vonal: május hóban 4­ 678 frt; január óta 21228 frt ; b) bánréve-rozsnyói vonal: május hóban 10962 forint Garam­­­bér zen­czes-se­lmeczbá­­ny­ai vasút : május hóban 950 frt; január óta 4920 frt. A genfi piac­ jelentősége. A Génf­ben székelő osztrák-magy. konzulság jelentése kö­­vetkeztében a budapesti kereskedelmi és iparka­mara a m. kir földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi minisztériumtól azon értesítést nyerte, hogy Genfben gabonacsarnokok és raktárak létesítettek. A genfi piac­nak törekvése oda irányul, hogy magát a német S­ájez gabonapiaczaitól függetle­nítvén, a franczia Svájcz, Savoya és Francziaország határos területeinek főkereskedelmi piaczává váljék, mely Irányban a német-franczia háború óta neve­zetes haladást tett. A genfi piacz jelentőségét ille­tőleg a szövetségi statistika részéről közölt adatok szerint az 1872-ik évben Genfen keresztül behoza­tott 1.429.770 mázsa, kivitetett pedig 265.000 mázsa gabona. A Genfen keresztül a Svájczba behozott gabonaneműek eddigelé Francziaország­­ból és Oroszországból érkeztek. A német biroda­lomból és az észt-magy. monarchiából az 1871ik évben 2.688.000 mázsa gabona érkezett a Svájc­­ba, míg ez országnak a gabona-, liszt- és hüvelyes veteményekből való összes bevitele 4 millió mázsát, és az összes átvitel 525.000 mázsát tett. Genfnek kereskedői már most közvetlen összeköttetésbe kívánnak lépni a budapesti piaczc­al, mely czélból az itteni gabonakereskedő c­égek és műmalmok jegyzéke a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által az ottani konzullal közöltetett. A genfi konsulság szívesen fogja megadni a kö­zelebbi felvilágosításokat, és igen óhajtandó volna, hogy Magyarországból Genfbe élénk gabona­ kivitel fejlődjék ki. " — Európa lent­er illesztése. Az orosz „Golos ”, a­mint mondja, hiteles kutforrásból a kö­vetkező érdekes statistikai adatokat közli az eu­rópai lentermesztésről: Oroszország évenkint termeszt 12.000,000 pudot „Ausztria“............................... 2.747,000 pudot Francziaország.......................... 2.381,000 pudot Belgium..................................... 1.191,000 pudot Angolország............................... 1.068,000 pudot Olaszország............................... 763,000 budot Bajorország............................... 550,000 budot Százország............................... 214,000 budot Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos, A többi európai államok összesen 458,000 budot Ezután következik az orosz beltermesztés hely­rajzi kimutatása, melyből az tűnik ki, hogy leg­több­­en a pszkovi kormánykerü­letben termesz­­tetik, nevezetesen 2.600,000 púd, azután a smo­­lenszkiban 1.509,000 púd s így tovább leszálló fo­kozatban egészen az ob­reczi kormánykerületig, mely már csak 22,000 padot termeszt. Tőzsde- és gabnacsarnok. Budapest, jan. 30. É­r­­téküzlet. Az esti tőzsdén csendes üzlet volt, mi mel­lett azonban a déli árfolyamok meglehetősen tartották magukat. Magyar hitel 1551/*—1551/2, földhiteltáré. 63 V, municipalis 278/s, takarék és hitel 48­4-del kötve. GabnaÜzlet. Az utolsó három nap alatt a kí­nálat búzában ugyan csekély volt, azonban még cseké­lyebb malmaink vételkedve minek folytán eladóknak az ed­digi árakból 1'­—20 kr engedni kellett, hogy körülbelől 20000 mázsát ela­dassanak — Fizetve lett 84 foto­­­búzáért 6 frt 70 kr—7 frt 10 kr, 83 ftért 6 frt 60 kr 6 frt 85 krig vámmázsánként 3 hónapra. Csancebuz­iból szeptem­ber októberre elkelt 30—40 000 mázsa 6 frt 17 kr, 6 frt 10 kr, 6 frt 15 kr, 6 frt 18 kr, 6 frt 20 krral. Rozs és árpa Üzletnélküliek. K­ukoricza 5—10 krral olcsóbb vámmázsánként, mintegy 3000 mázsa adatott el 4 frt 20 krral vámmázsán­ként, bánáti julius-augusztusra 4 frt 20 kr­al jegyezhető vámmázsája, Zab kész áru változatlan, mintegy 3000 mérő adato­t el 2 frt 80 kr, 2 frt 82 k/a kr és 2 frt 85 krral 50 bécsi font szerint, helyben átvéve; határidőre szilár­dabb, szeptember-októberre mintegy 50 000 mérő kelt el 1 frt 96 kr, 1 frt 97 kr, 1 frt 96 kr, 1 frt 99 kr és 2 frttal 50 bécsi font szerint Győrött átvéve.

Next