Ellenőr, 1874. augusztus (6. évfolyam, 209-238. szám)

1874-08-02 / 210. szám

nevezetesen azoknál, kik a legsilányabbal táplál­kozhatnak, büzhödt odúkban laknak, még­pedig csapatosan. A táplálkozási és lakási nyomorúsá­gokhoz járul aztán a pálinka mértéktelen fogyasz­tása. A halálozás másik nagy contigensét az 5 éven aluli gyermekek szolgáltatják, jelentékeny részben szintén a legalsóbb osztályból, továbbá a törvénytelen szülöttekből. Ez utóbbiak gondtalan kezekre bizva, nagy számban pusztulnak el. Itt a kisdedóvodákra s gyermekek ápolására létesült egyletekre vár nagy teendő. Tagadhatlan az is, hogy a mellbetegek száma igen nagy, s ezek halandó­sága érdemel nagy figyelmet, de e tekintetben a fővárosban tett egészségügyi intézkedések hatása ma még alig mutatkozhatik számszerűleg bebizo­­nyíthatónak, mert a baj előtző időkből származik, s feltartózhatlan lefolyásnak. Mindezeket leszámítva, a főváros halandósága a legutóbbi időkben nagyot csökkent, s a többi külföldi városokkal szemben több esetben az egészségre kedvező viszonyokat sejtet. Ez határozottan áll a jobbmódú osztályra. Hír szerint dr. Patrubány tiszti főorvos már dolgo­zik is egy terjedelmes memorandumon, mely a ha­landóság és egészségügynek itt általánosan említett jelenségeit adatokkal mutatja ki, s azok orvoslá­sára tartalmaz javaslatokat. Főkép a pinczelakások eltiltását sürgeti, mint a­melyek az egészséget meg­mételyező elemek fészkei, s nélkülözik a szigorú felügyeletet is, így nem­régiben megtörtént, hogy egy pinczelakásban, mely éjjelenkint mindig tele van hálókkal, három napig feküdt egy hulla. Meg is halt a hálók közül kettő.­­ A tegnapi nagy esőzés a főváros­­ban és környékén nagy károkat okozott. A szél, mely megelőzte, a szabadban nagyon dühöngött, a fákat is kitört, nevezetesen a soroksári ut menté­ben. A város e részén a katonai raktárak szintén sokat szenvedtek. A később megeredt zuhogó eső úgy ömlött, hogy a csatornák nemsokára megtel­tek s némely utczán egész folyó támadt. Az udva­rokban is volt zenebona, kiöntvén a csatornák. A zavart növelte, hogy a költözködés napjai vannak, s bútorok, holmik hevertek mindenütt. A pinczela­kások legtöbbje annyira megtelt vízzel, hogy a la­kóknak nem egy helyen ki kellett költözni. A bu­dai részen, a vár tövében levő házak egész ára­dással küszködtek, úgy rohant le a víz. A bomba­téren fölszakadt a csatorna, s a víz pinczékbe, sőt szobákba is behatolt, és szivattyúkkal dolgoztak még a késő esti órákban is a víz kimerítésére. A közúti vaspálya síneit is megrongálta mind Budán, ahol a közlekedést is megakasztotta a zugligetbe,­ mind Pesten, hol az utczák kövezetei közül is ki­vájta a vágányokat. A szőlőhegyekről pedig sok földet hordott le a rohanó ár.­­ Két vasúti balesetet is okozott a tegnapi zápor. Az osztrák vaspályán Nagy-Maros­nál és Szob közt történt töltés-szakadást és tor­laszt már említettük. A magyar állami vaspályán pedig Kápolna és Ludas közt volt baleset. A Mis­­kolcz felől jövő személyvonatot 4 óra körül itt érte a zápor, s a vonat alatt összeroppantak a talpfák, a­minek aligha az eső lehetett oka, mert láttunk e talpfákból mutatványt, s az olyan, mint a tapló, a szegeket pedig puszta kézzel is ki lehe­tett húzni a rothadt gerendákból. Szerencse, hogy a vonatvezető a vágányok mozgását korán észre­vette, s a ropogós pálya fatális pontján már meg­állíthatta a vonatot, melyen többi közt K. Edelsheim Gyulai katonai parancsnok is utazott. E balesetről különben az államvasutak igazgatósága következő hivatalos jelentést küldött hozzánk: A­z. évi július hó 31-én Miskolczról Budapestre közlekedett 3. szá­mú személyvonat, mely Budapestre 6 óra 50 per­c­­kor érkezik rendesen, Kápolna és Ludas között az utolsó kocsi kivételével kisikamlott. Ezen kisikam­­lás következtében Hatvanból a baleset színhelyére azonnal segélyvonat menesztetett, melylyel az uta­sok este 9 óra 30 perc­kor Budapestre érkeztek. Az utasok és a vonatnál szolgálatban volt személy­zet teljesen sértetlenül maradt. A pálya ma dél­utánig járhatóvá tétezik s addig a személy- és ve­gyes vonatoknál az utasok átszállnak. A szigorú vizsgálat már folyamatban van. — Ötven egyletet keresnek. Buda­pest fővárosában létezik közel 300 egylet, melyek­nek statisztikáján most fáradozik a fővárosi statisz­tikai hivatal. A szolgáltatandó kép mindenesetre igen érdekes színekben fogná feltüntetni a főváros társadalmi életét, ha sikerülne mindezen 300 egy­letnek alapszabályait és évi jelentését (1873) meg­szerezni. Ez azonban eddigelé még nem volt lehet­séges, mert nem kevesebb mint 50 egyletnek la­kása kipuhatolható nem volt. Az ügy érdekében figyelmezteti tehát e körülményre a statisztikai hi­vatal mindazon egyleteket, melyek a statisztikai hivataltól eddig elé felhívást nem kaptak, és melyek, hacsak nem jelentkeznek, a hivatalos statisztikai ki­mutatásokból ki fognak maradni. — A nemzeti színház tagjai már gyülekeznek a vidéki kirándulásokból, de szokott összejöveteli helyük, a színház udvara, már elpusz­tult, s találkozójuk romok és épületállványok közt van. A Paulay úr vezetése alatt vendégszerepelt társulat aradi időzését még három előadással meg­toldotta, miután az ottani közönség (mely valóságo­san ostromolta a pénztárt) nagyon marasztalta őket. Hanem ezek is megérkeznek holnap, mert a próbák kezdődnek. Vájjon hozzáférhető lesz-e a színház bejárata két hét múlva, még nem tudni, habár eléggé dolgoznak is a kőművesek. — Rózsa Sándor bűnperének tár­gyalása a legfőbb ítélőszéknél keddre volt már ki­tűzve Zuvics előadó úr által; az aradi törvény­szék azonban a periratoknak lényeges részét t­é­­v­e­d é­s b 3­­ fel nem küldvén, Zuvics úr, ki a hiányzó iratok felküldését távirat utján is sürgette, csak augusztus 12-én vagy 13-án lesz azon helyzetben, hogy e pert előadhatja. — Posta a vámpalotában. A buda­­pest-ferenczvárosi fiókpostahivatal f. é. augusztus 1-én a soroksári mézából a kir. fővámházba a só­­ház-utczára néző oldalon levő középső kapujától balra eső földszinti helyiségbe költözött, miről a t. ez. közönség ezennel értesittetik. — A fővárosi hatóság két tagjá­nak halálát kell jelentenünk. Stadler al­­kapitány és Hatzenberger Ferencz a városi bizottság tagja hunytak el. Stadler már 1847 óta tisztviselősködött a rendőri osztályban, s a fővá­ros rendőri viszonyait kitűnően ismerte. Hosszas betegség után 55 éves korában hunyt el ma dél­előtt. Jellemző ránézve, hogy a lapok nem sokat emlegették nevét, míg a kapitányság több, de ke­vesebb hatáskörű tagjai eljárását nem egyszer kel­lett megtámadniok, s még akkor sem szerepelt, midőn egy fölötte kényes ügyben a kapitányság tisztviselőit csoportosan emlegették s hallgatták ki az esküdtszék előtt. — Hatzenberger a kórházi szakbizottság tagja volt, s derék polgár. Halála gyorsan következett be, 53 éves korában. Tegnap reggel még szemlét tartott a kórházban, déltájban azonban kigyóutczai boltjában már roszul érezte magát, haza ment tehát, s néhány pillanat múlva szélesedés következtében meghalt.­­ Szökőtt az Erzsébet-té­ren. Az erzsébet-téri liget számára azért nem akarták meg­venni a bécsi nemzetközi kiállításon volt szökő­­kutat, mert más tervek vannak előterjesztve, neve­zetesen van egy terv, mely szerint 33.000 írtért igen impozáns szökőkutat lehet készíttetni, és a mérnöki hivatalban már el is készíték a helyzet­tervet, hogy az új szökőkút kellő arányban legyen a térrel és a kioszkkal. De ugyan miért akarnak épen az Erzsébet­ térre állítni egy 33 ezer forintba kerülő szökőkutat? Elég oda egy pár bugyogó is. Akkor a szökőkútnak valami fejedelmi parkban le­het helye, de városban csak nyílt téren van ér­telme, a­hol a levegőt lombok úgy sem hűsítik. — Két vonatokat rendez a magyar ál­lamvaspálya Máramarosban a földtani társulat M.­­Szigeten tartandó közgyűlése alkalmából. E vona­tok aug. 9-ére érkeznek meg, mikor a szlatinai sóbányák, ünnepélyesen kivilágítva, a közönség számára is megnyílnak.­­ Bernáth Gazsi síremlékét tegnap csak­ugyan fölállították a kerepesuti temetőben a zápor zuhogása közepette és Hegedűs Sándor beszéde mellett. Az emlék szürke márványból készült gúla, melybe fehér márvány van illesztve, s ezt lant és toll ékíti. Készítője Jablonovszky Vincze. A sír­emlékre Krajcsik Ferencz és Sebők Imre ügyvédek rendezték a gyűjtést, s Majoros István képviselő is 50 frtot gyűjtött. — Panaszos közmunkák. A budai part szabályozására a városi hatóság, közmunkatanács, közlekedési minisztérium s egy csomó fő és albizott­ság közt már annyi levélváltásra adott alkalmat, hogy ennek tömegével el lehetne zárni a rohanó Dunát is. A legtöbb panasz a rudasfürdőtől a sá­rosfürdőig terjedő part miatt van. Ezt jelenlegi kes­keny vonalában akarja hagyni a közlekedési mi­nisztérium, minden szabályozási munka nélkül. A város pedig magyarázgatja, hogy a kormány ne csak ott szabályozza a folyamot, a­hol e szabályo­zás által értékes telkeket nyer, hanem ott is, a­hol a közlekedés kívánja, mint a Gellérthegy és fo­lyam közti szorosnál. E végből újabb fölterjesztést indított a közlekedési miniszterhez, mely vegyes bi­zottmányt indítványoz, (bizony nem tudjuk már há­nyadikat,­ melyben a minisztérium, a közmunkata­nács és város képviselői is részt vegyenek. — A fővámház környéke miatt meg a közmunkata­nácscsal gyűlt meg a baja a városnak. Itt a sza­bályozások, feltöltések, követések költségéből a pénzügyminisztérium 62 ezer frtot vállalt el, a város 120 ezer forintot s ezen kívül a közmunkatanácsra esnék még 61 ezer forint. Ez azonban tagadja, hogy ő itt fizető fél volna. A város tehát pert kezdett, s a munkát abban hagyta. A pénzügyminiszerium pedig sürgeti a várost, hogy végeztesse hamar a munkát, mert a vámpalotához nem lehet hozzá férni s közeledik a sáros ősz is. Most tehát itt is a vegyes és vegyületlen bizottságok dolga kez­dődik. — R­ab­­­ó­k a t­em­ető­ben. A kerepesuti temetőben orvkezek a sírok és kripták díszítmé­nyeit pusztítják darab idő óta, s a virágokat cse­repestől elviszik. Rendőr nem lévén ott, ez könnyen megtörténhetik. Tegnapelőtt este pedig még kapu­zárás előtt kilenc­ csavargó Müller Ágost temető­felügyelőt támadta meg, ki alig tudott menekülni. Hogy miben állt a kilencz csavargó támadása, a „Hon“ neai említi.­­ A pesti nemzeti dalkör a budai dalárda közreműködésével augusztus 14-én Kle­­mencz városligeti kerthelyiségében nagy dal- és zene­estélyt rendez, melyre jegyek kaphatók: Kertész és Eiszert, Rakodczay és Hubenay, Plachy, Kalma és Horváth, Szakál és Marton kereskedésében. Be­lépti jegy ára személyenként 60 kr. — Renz circusa minden este tömve van. Most jött tehát egy második lovar és birkózó tár­sulat is, mely holnaptól kezdve a kerepesi utón fog előadásokat tartani. Ez a Casanova-féle társu­lat, mely inkább athleticai mutatványokat rendez. — D­j üstökös. Az ó­gyallai kis csillagda, mely egy magán­ember, Konkoly Miklós ur tulaj­dona, koronkint éleltjelt szokott adni vizsgálódá­sai felől, jeléül, hogy ott éber szemek figyelnek. Most is a következő értesítést küldötte Konkoly úr a „F. L.“-nak: Marseillesben Borelli múlt vasárnap­ról hétfőre (júl. 27.) viradó éjjel a sárkány csil­lagképben ismét egy teleskopikus üstököst fedezett föl. Keresték — a kapott sürgöny következtében — Bécsben is, de mint Weisz tanár értesít, az aránylag csekély műszerekkel a teli hold miatt nem találták meg. Miután Weisz tanár a fölfedező által nyert pozicziót is szives volt velem közleni, én nagy csövemen húsz pereznyi keresés után meg is találtam a különben elég gyönge égi testet, mely nagy ugyan, de igen is elmosódott s csak csekély központi kondenzáczióval bir. Természetesen többé nem ott találtam föl, a­hol Borrell, miután a test saját mozgással bir, mely az ó­ gyallai észlelésnek a feltaláló pozicziójával való összehasonlítása sze­rint — naponkint ötven év perez. Schulhoff Lipót hazánkfia, a bécsi csillagda első segéde, ki most O­ Gyallán időz, az üstökösről több pozícziót vett föl. A cső jóságát bizonyítja, hogy e gyönge égi­test látható rajta. O Gyallán időz most Matthey Guenet Ernő gráczi tudós is, ki ma (csütörtökön) a Saturnusról a nagy csövön 950-szeres nagyítás mellett igen szép rajzot készített. Mióta az új csil­lagdát felállíttatom, több szakértő vendéghez volt szerencsém, névszerint dr. Weisz Eduárd bécsi egye­temi tanárhoz, dr. Schenzel Guidóhoz, az orsz. me­­tereológiai intézet igazgatójához s dr. Pantocsek­­hez Nógrád megyéből, ki már tizenhárom éve raj­zolja a napfoltokat egy kis csövön. — Amerikai párbaj. A temesvári az­zal egészíti ki a Lugoson magát agyonlőtt Grosz Miklós (vagy Grosz ?) szomorú történetét, hogy a fiatal­ember amerikai párbajnak esett áldozatul. — Nagyon rejtélyes esetet beszél el a Nyíregyházán megjelenő „Szabolcsmegyei Köz­löny“, következőket írván: Réthi Manó telekkönyvi írnok, ki egészségi szempontból Gräfenbergben idő­zött, hazautaztában a karczagi állomáson a vonat­vezető által halva találtatott. Jäger József, szintén nyíregyházi igen tevékeny polgár, ki Réthy Manó­val egy coupéban utazott, ugyanazon konduktor által, ugyancsak a karczagi állomáson, szintén halva ta­láltatott. — Bosszúból egy öreg asszony, kit lopás miatt megbüntettek, a Szeben melletti Felek köz­ségben gyújtogatott, s egy óra alatt 43 gazda lett a lángok martaléka. — Sorshúzás. Az 1860-iki sorsjegyek hú­zása ma történt meg Bécsben s következő soroza­tok húzattak ki: 263 806 887 1071 1088 1370 1394 1451 1594 1647 1893 2386 2865 2875 3399 3585 3707 3975 4011 4284 4379 4388 4497 4903 5145 5268 5270 5282 5449 5558 5915 6002 6018 7103 8440 8578 8665 8737 9208 9269 9572 9577 9675 10024 10171 10578 10808 11050 11072 11098 11154 11485 11727 12250 12375 12395 13267 13733 13774 13803 14601 15004 15119 15926 15970 16859 17186 17230 17677 18069 18335 18685 18686 18959 19044 19341 19609 19667 19855 19971. Szól Paulay a külföldi hasonló intézetekről s aztán vidéki színészetünk mostoha állpotját em­lítve, a szini tanodát égető szükségnek mondja, mert a tehetségek számára nincs kellő tér, hogy fejlődhessenek. A statisztikai adatokból ide jegyez­zük a következőket. A lefolyt tíz év alatt a drámai szakhoz föl­vett 140 növendék közül 43-an végezték be a tan­folyamot, 17 fi- és 26 nő-növendék; az operához 187 növendéket vettek föl, s bevégezték 28-an, és pedig 5 fi- és 23 nő-növendék. A fölvételnél nem lehetvén a képességet biztosan meghatározni, a te­hetségtelenek időközben elbocsáttatnak vagy ön­kényt hagyták el az intézetet. Hogy az operánál kevesebben végezték el a tanfolyamot, mint a drá­mánál, annak oka, mert a­kik zeneileg elég kép­zettek voltak is, de a színpadra nem tanúsítottak hivatást, elbocsáttattak. Feltűnő azonban, hogy a nő növendékek mindig több hivatást és tehetséget ta­núsítanak. A drámai szakban végzett 43 növendék közül közvetlen a nemzeti színház tagjaivá lettek 15; vidéki szereplések után 2; vidéki színházak­nál van 20 ; összesen 37. Az operai szakban vég­zett 28 növendék közül a nemzeti színházhoz szer­ződött 11, vidékre 3, külföldre 3, összesen 17. Az intézeti könyvtár áll 684 kötetből, ezen­kívül az írott színdarabok és szerepek száma ezer; a hangjegytár is 334 kötetet tartalmaz, számos zongora kivonattal, dalokkal stb. Paulay úr az intézet egyik főhiányának tartja a gyakorló színpad hiányát, mert a meglevőt ilyen­nek nem lehet tekinteni. Oly szinterem felállítása mellett emel szót tehát, mely nyilvános előadások­ra lenne használható. A növendékek díj nélkül tartozván fellépni, csak a szinterem fentartása, vilá­gítás, és egyéb apró napi kiadások volnának a jö­vedelemből fedezendők, és így több mint valószínű, hogy a felállításra fordított összeget is lehetne a jövedelemnek fölöslegéből lassan kint törleszteni. Addig is, míg ez létesülhet, (és kívánatos, hogy mielőbb létesüljön) óhajtandó, hogy a budai szín­házban minél többet működjenek a növendékek. Az operai növendékeknél pedig a drámai ok­tatásra kellene nagyobb súlyt fektetni, mert most hetenkint csak két órában tanítják a játékra Szükség volna tehát ezek számára külön drámai tanszéket állítani, ha csak nem konc­ert-énekeseket akar nevelni az intézet. A másik nagy szükség, hogy teljes zenekísérethez szokjanak az operai nö­vendékek, csak az országos zeneakadémia fölállí­tásakor lehet reményleni; eddig ez hiányzott. Igen figyelemre méltó, a­mit e könyv utolsó lapjai mondanak, s többi közt a növendékeknek egyenesen e nemzeti színházhoz való szerződtetésé­ről. A nemzeti színház közönsége — úgy­mond — joggal követeli mindenből a legjobbat és a kezdők szárnypróbálgatásai, kivált ha gyakran ismétlőd­nek, méltán boszantják; de minthogy még mindig csak egy színház van a fővárosban, s mivel a vi­déki színházaknál a tehetségek fejlesztésével épen senki sem törődik, a növendék nem csak mű­vészi, de legtöbbször családi tekintetekből is ide vágyik; pedig előre tudja, hogy a hala­dáshoz szükséges gyakorlati tért nem fogja itt meg­találni. Milyen jó volna, ha a jobb színházak össze­köttetésbe lépnének a tanoda igazgatóságával, mint Francziaországban, hol a növendékek kötelezve vannak a subvenc­ionált színházakhoz szerződni vidékre is , és csak akkor fogadhatnak el másfelé szerződést, ha ezek nem veszik őket igénybe. Erre nálunk is lehetne kötelezni a növendékeket. Ha e színházak ily módon ujoncroznák tagjaikat, attól is megvolnának kimérve, hogy egy-egy, a tanodá­ból tehetséghiány miatt elbocsátott ifjú, vissza­élve a tanoda hitelével, rászedje őket. Az ösztöndíjak kiosztásában is lehetne czél­­szerű változtatásokat tenni. Eddig volt 4—6 két­száz forintos ösztöndíj, mind a drámánál, mind az operánál, azonkívül 10—12 növendék részesült 60—120 forintos segélyben. Ezek minden évben kiosztottak, akár feleltek meg a növendékek telje­sen a várakozásnak, akár nem. Az ösztöndíj odaítélésénél okvetlen­­ szem­pontnak kell irányadónak lenni; ezek : a növendék tehetsége, szorgalma és szegénysége. Csak olyan­nak kellene ösztöndíjat adni, kiben e három köve­telmény együtt van meg; külön egyik sem képe­síthetné ösztöndíjra. Hány tehetséges ifjú van ki­zárva a tanodából csak azért, mert nem képes itt Budapesten megélni, vagy csak úgy tarthatja fenn magát, hogy többnyire lélekölő másolásokkal keresi kenyerét, a­mi sok időt rabol el a tanulástól, ki­fárasztja, utóbb végkép elkedvetleníti. Az ösztöndíj összegét nagyobbra kellene szab­ni, hogy abból az illető megélhessen. Ellenben nem kellene a számot meghatározni. Ez minden évben a körülményektől vagyis az arra képesített növende­­kékek számától függne. S minthogy tapasztalat bizonyítja, hogy a 3-as éves növendékek szorgalma az előbbi évek­hez képest rendesen hanyatlik; az ekként meg­gazdálkodott összegből a tanfolyam végén kiosz­tandó díjakat kellene alapítani, melyek azonban szintén csak azon esetben osztatnának ki, ha a pályázók valóban megérdemelték. E díjakra nem ösztöndíjasok is pályázhatnának. Ezek ébren tar­tanák a növendékek szorgalmát, és bizonyos vetél­kedést keltenének, a­mi csak javára válnék a czélnak, és meggátolná, a­mi akár­hányszor meg­történt, hogy az utolsó éves növendék, nem is végzi be az évet, han­em időközben elszerződik va­lahova, a­miben az igazgatók segédkezet nyújta­nak nekik. Előnyös változtatást lehetne életbe léptetni a tantárgyak felosztásában is, úgy, hogy mind az operánál, mind a drámánál az elméleti tantárgya­kat az előbbi években végezzék a növendékek, az utolsó év mindig csak szerepek és darabok beta­nulására, azaz: tisztán gyakorlatra fordíttassék. E módosítások után a vizsgákat is lehetne úgy változtatni, hogy csak az utolsó évesek tenné­nek gyakorlati vizsgát, a­mi egyúttal pályázat lenne a díjakért. — Az árverő üzletetek ellen. Több teki­ntélyes kereskedő czégtől vettük a következő felszólalást, melyet jogosnak tartunk, s adjuk egész terjedelmében. A nagy­közönség hátrányára szolgáló ügyek­ben rendesen a sajtó szólal fel a baj elhárítására s ezáltal nem egy visszaélés lett már megszüntetve. Reméljük, hogy jelenleg is sikerülni fog az­ szerkesz­tőségnek, egyetemben a szilárd kerekedelmet pár­toló többi lapokkal is oly visszaélést megszüntetni, mely már a lehető legnagyobb mérveket öltött fel eddig. Ily elvetemült visszaélések egyike a fővá­rosunkban rövid idő óta megtelepedett árverési üz­letek, mert nemcsak hogy üzérkedésük hamis ala­pokra fektetve, egyedül a jóhiszemű közönség ki­zsákmányolására szolgál, hanem általuk károsítva van a rendes, szilárd forgalom s ártalmasak a bu­dapesti amúgy is parlagon heverő detailkereskede­­lemnek annyiból, mert különösen vidéki ott rásze­dett vevők a pesti üzletek iránt egyátalában bizal­matlanok lesznek, azonkívül pedig sokszor oly bot­­­­rányos eseteknek színhelyei, melyek tökéletesen arra képesek, hogy mindenkitől a pesti üzletek iránti látogatási kedvet elvegyék. Köztudomású dolog, miszerint a „Kohn és társai“ czim­ü árverezési consortium, melynek szék­helye a Slaas-féle palotában van, a váczi utczában hét ilyen üzletet nyitott s folytatja benne a kö­zönség kárára és az ottani kereskedők bosszúságá­ra garázda működését. Számtalan kihágásai mel­lett, melyeknek elősorolására itt szűk a tér, külö­nösen ki kell emelnünk a folytonos egyhangú, kel­lemetlen és szílrenditő kiabálást, mely reggeltől estig szüntelenül hangzik s a legközelebbi szomszédság­ra nézve kiállhatatlan, nem lévén az ember miatta semmiféle írásbeli munkára képes. Ez alatt 3—4 fogadott legény ott áll mint árverelő s forgatja a sok kelmét, mi a járókelők csalogatására szolgál s ha valaki betéved, a fogadott árverelők ugyancsak felliczitáltatják vele az épen árverés alatt levő tár­gyat, hogy rendes áránál háromszorosan is megfi­zeti. Egy másik szintén fizetett egyéniség az ajtóban áll felvigyázandó a rendőrökre és mihelyt egynek közeledését látja, azonnal intést ad a ki­kiáltónak, ki is ilyenkor hangját közönséges tár­salgási hanggá változtatja; de alig ment el a rend­őr kellő távolságra, a kiabálás újra kezdődik s ez csupán azon czélból történik, hogy a közönség figyelmét magára vonja s a tájékozatlant becsalja. Rászedések vagy más kihágások miatti ve­szekedés és népcsődülés majdnem napirenden van s ugy látszik, hogy a rendőrség mindezekről kellőleg értesítve nincs, mert ez esetben meg vagyunk győződve, hogy főkapitányunk utat és módot talált volna ezek megszüntetésére; de eddig mindezekről a sajtó is hallgatott, miért is alalk­ottak lépünk sorompóba, hogy ezen ga­rázda eljárásra úgy a hatóságot, mint a kö­zönséget figyelmeztessük s ez okból tisztelet­­teljesen kérjük a t. szerkesztőséget s általa a többi lapoknak t. szerkesztőit is, szíveskedjenek ezen nem más mint szédelgést czélzó üzérkedésre a közönsé­get figyelmeztetni s ezáltal a reális alapra fek­tetett kereskedelmet pártfogásba venni, hogy ezen árverési ámítás részvéthiány miatt magától meg­szűnjék. Ha azonban e baj orvoslására a sajtó nem volna elegendő, úgy legalább 1. rendőrségünk oda hasson, hogy vagy a kiabálást végképen betiltsa, avagy ezen üzleteket a belvárosnak élénk utczáiból, hol a legjolidabb és legfinomabb detailüzlet van központosítva, minden idegen megfordul s bevásár­lásait tisztességes üzletben akarja eszközölni, ki­küszöbölje a szénatérre, ország- vagy váczi útra, hol a tér és széles utczák miatt, kiabálásukkal annyira nem alkalmatlankodnának. A váczi­ utcza és belváros kereskedői. Törvényszéki csarnok. (Halálos ítélet.) Kovács István miskolczi napszámos na­gyon irigylé Kökény Mihály nevű pajtását, mert ez neki egyszer elmondta, hogy ő egy forintot ke­res naponkint munkája által. Kovács ezért több­ször emlegette a korcsmában, hogy a hunezutnak (t. i. Kőkénynek) van bizony sok pénze. Ezt a sok pénzt elsajátítandó, Kovács baltájával agyon­ütötte Kökényt, és a hulla lábáról lehúzván a csiz­mát, ebből tíz ezüst hatost vett ki. Ennyiből állott Kökény egész gazdagsága. Miután Kovács a hul­lát elrejtette, Méray István nevű napszámosnak be­vallotta a tettét, és hogy ezt hallgatásra birja, a rabolt pénz felét, t. i. 50 krajczárt adott neki. Három napig hallgatott Méray, negyednap azonban feljelenté az esetet, visszaadván egyszersmind az öt hatost. A miskolczi törvényszék a rablógyilkost 20, Mérayt pedig „utólagos b­ri­nrészess­ég“ miatt egy évi börtönre ítélte. A királyi tábla ez ítéletet megerősítette, de Méray büntetését hat hó­napra szállította le. Ezen ítélet ellen a kir. ügyész­ség csak Mérayra vonatkozólag felebbezett, míg kötelessége lett volna Kovácsra nézve is feleb­­bezni; daczára tehát annak, hogy Kovács az ő büntetésében megnyugodott, a legfőbb ítélőszék tár­gyalás alá vette az egész pert, és Kovácsot k­ö­­tél általi halálra ítélte, Mérayt pedig felmente. A színészeti tanodáról Paulay Ede ta­nár és helyettes aligazgató egy füzetet adott ki a tanári kar megbízásából, ily czím alatt: „Vissza­pillantás a színészeti tanoda tíz évi működésére.“ E könyv két részre oszlik : első része statisztikai adatokat, s az intézetben fölmerült nevezetes­ ese­ményeket adja elő, másik része pedig, azon óhaj­tásokat nyilvánítja, melyekre a teljes életképesség szempontjából szükség volna. Ezekben Paulay úr praktikusan nyilatkozik, s kívánatos, hogy ott is figyelemben részesítsék, hol megvalósíthatják, mert a színi képezde jelenlegi állapota sok kívánni valót hagy hátra. KÖZGAZDASÁG. üzleti hetiszemle. B­u­da­p­es­t, aug. 1. Az időjárás a héten is meleg volt, s az még ma is, daczára a tegnap dél­után és ma éjjeli bő esőnek. Gabnaü­zlet. A hozatal minden gabnanem­­ből igen csekély volt, s igy a forgalom csak igen szűk korlátok közt mozoghatott, s mivel a fogyasz­tók a legszükségesebbet mégis kénytelenek voltak beszerezni és próbáni mindenki akart jó új búzát, megtörtént, hogy a tulajdonosok némely esetben 6 —10 krral többet kaptak, mi a hangulatot szilárddá tette, de ma igen csendesen záródik, s a 40,000 mázsára rugó forgalom a hét első felének hozata­lára esik. Asanceloázában szeptember—októberre kevés üzlet volt, mintegy 60—70,000 mázsa kötte­tett 5 forint 60—70 kr között, s záródik 5 forint 62 Va—65 krral. Rozs kész áru kínáltatott, s fogyasztók és exporteurók részint helyben, részint állomásokon átvéve 1 frt 20—25 krral vették 80 fontjával, de ma mintegy 10,000 mérőnyi forgalom mellett, igen csendesen záródik, a­mi csökkenő árakra mutat. Határidőre nem volt üzlet. Árpában még mindig nem fejlődhe­tett ki élénkebb üzlet, mivel csak finom á­rut keresnek és ez 3 frt 50—70 krral fizethetett 72 fntos, csekélyebb minőségek azonban figyelmen kí­vül hagyatnak. — Usanceárpa sept.—októberre mintegy 20,000 mérő 2 frt 87Va—95 krral adatott el 72 fntos; vevők belföldi speculansok voltak. Tengerire e napokban a speculansok figye­lemmel voltak, mi mellett a fogyasztók is többet fizettek 10—15 krral, de a beállott eső miatt csen­desebben záródik. A forgalom vagy 25,000 mázsát tett. — Határidőre nem volt lényeges üzlet, augustusra 4 frt 5, 10, 121/2 fizettetett, s ma záró­dik 4 frt 121/a—15 krral. Zab, régi áruban a hiány igen érezhető volt, úgy hogy ez 2 frt 85—90 krral igen gyorsan 3 frtra emelkedett, s a piaczra került uj áru is 2 frt 60— 70 kron kelt, de igen csendesen záródott. Forga­lom mintegy 6000 mérő. Sept.-októberre meglehe­tős üzlet volt, mintegy 150,000 mérő köttetett 2 frt 10-20 krral 50 fontos Győrött átvéve és zá­ródik 2 frt 18—19 krral. Káposztarepcze lanyha és csökkenő, 1112 frtnál többet nem adnak érette. Disznózsír. A forgalom élénk volt emel­kedő árakon, úgy kész áruban mint határidőre. Amerikai prima 403­,—41 Vaj szeptember-októberre 41-gyel köttetett, városi 42 — 43 frt hordó nélkül, 44—45 frt hordóval. Szalonna. Az árak szintén igen szilárdak, prima amerikai hátas 37—38 frt, városi 39—40 frt, füstölt 41V2—42Va frt. Faggyú változatlanul lanyha, 25 Va— 26 frt. Szilva, többnyire szerb áru jött forgalomba október-novemberre 15Va írttal hordókban, s 15 írttal zsákban, bosnyák a hét végén 16Va—*/* írttal köttetett. Szilvasz szlavóniai szeptember októberre 13Va írttal köttetett mázsája, magyar prima 15Va forinttal._________ — Az angol lapok foglalkoznak az ara­tás eredményével, a­mennyiben az ma már meg­ítélhető, s örömmel constatálják, hogy a termés általában mindenütt kielégítő s a minőség kitűnő, úgy a „Standard“, mint a „Daily News“ hivatko- Vegyes — A m­. k. nyeremény-kölcsönnek terv szerint 1874. évi augusztus hó 15-ére kitű­zött XVII-dik kisorsolása a közbejött ünnepnap miatt ezt megelőző napon, vagyis i. é. augusztus hó 14-én d. e. 9 órakor fog a m. kir. lottóigazga­­tóság által (Budapest, Buda, Víziváros Klusemann­­féle ház) megtartatni. — A n­apatini Iparegyletnek sikerült az I. szabad, cs. kir. osztr. Duna gőzh. társulatnak előzékenysége folytán, akként intézkedni, hogy aug. 8-án mint a 9-én megnyitandó apatini ipar­­kiállításnak előestéjén, a mohácsi helyi gőzös a budapesti vendégeket egyenesen Apatinig szállítsa, és intézkedés történt, hogy minden nyilvános he­lyen, de főleg a közlekedési pontokon, a látoga­tók azonnal értesíttessenek az összeírott magán­szállások felől. Egyszersmind van szerencsénk a közönséget és szakköröket kiállításunknak tömeges látogatására, a lapok útján is, amennyiben külön meghívóinkat még nem vették volna, meghívni azon megjegyzéssel, hogy a földm. miniszt. 3 ál­lamdijat és tetemes államsegélyt nyújtott, különö­sen a kenderipar emelésére, a mely ágban egy ritka verseny fog uj szerkezetű gépekkel lefolyni. Apatinban 1874. jul 29-én. Az iparegylet elnöke Ámann József. — Az om. magy. ipar­egyesület kéz­műipari szakosztálya kedden i. é. augusztus hó 4-ik napján d. u. 6 órakor az egyesület helyiségében (országút 7. szám, első emelet) ülést tart, melyen a tagok részt venni keretnek. Fonto­sabb tárgyak: A méterrendszer szerinti mértékek alakjainak táblázata be fog mutattatn­i és az átszá­mítás iránt előadás tartatni. 2. Jelentés a hadi fel­szerelést illetőleg köztudomásra jutott változásról, eszmecsere a netalán alakítandó consortiumokról. 3. Az aug. 9-kén megtartandó tanszer-kiállításról. 4. Az apatini iparkiállitásról.­­ A kisbirtokosok földhitelinté­zete által az 1874. július 31-én d.u. 4 órakor tar­tott alapszabályszerű nyilvános sorsolás alkalmá­val öszzesen 5300 frt értékű, a következő számú zálog­levelek huzattak ki. 15 évesek a sorozatnak: 100 frtosok: 48, 80, 83, 101, 111, 125, 500­­­2, 33, 69, 1000 1 12, 47, 59, 100 frtosak: 4, 6. sz. Az alapszabályok 41. §-a értelmében a kisorolt zálog­levelek visszaváltása a sorsolás után 6 hónap múlva történik a záloglevelek s a még le nem­­ járt személyek visszaszolgáltatása mellett. Ezen le­járati idővel a kamatra való igény megszűnik. — A v. b. Ferenc*- és József­ városi takarékpénztár csődválasztmányának azon szándéka, hogy a betéti hitelezőknek 25°/0 részle­ges kifizetést tehessen, a m. k. Ítélő tábla és sem­­mitő­szék határozata értelmében meghiúsult, hogy azonban a betéti hitelezők a kellő törvényes for­mák között már előbb is pénzt kaphassanak, a befolyt pénzek gyümölcsöztetését úgy eszközli a tömeggondnokság, hogy a betéti könyvek biztosí­tás végetti letétele mellett, ugyanazon kamatért, a­mit a betéti pénzekért a takarékpénztár fizetett, a betéti könyvek tulajdonosai 25°/0 kölcsönt kapnak. — Varsói kiállítás. A cs. és kir. közös külügyminisztérium közlése szerint a Varsóban f. évi szeptember havában tartandó gazdasági kiállí­tásra küldendő tárgyak vámkezelése a kiállítási helyen fog történni. A kiállítási tárgyak vámmen­tesek, ha a kiállító azon írásbeli nyilatkozatot adja, hogy azon esetre, ha a tárgyak a kiállítás után egy hó alatt nem vizetnének ki ismét a külföldre, ezekért a vámilletéket kifizetendő. Hogy külföldi kiállítók a határbeli vámrevisiót kikerülhessék, a kiállításra szánt tárgyak a „Varsói gazdasági ki­állítás bizottságához“ czímzendők. Heti tudósítás az ipar állásáról Budapesten. A lefolyt hé­ten csak azon iparosok voltak jobban elfoglalva, kiknek a költözködés alkalmából akad dolguk, nevezetesen szobafes­tők, mázolók, bádogosok, lakatosok, kőmivesek stb. Fény­­űzési üzletekben és divatárusoknál ellenben teljes pangás volt, szabóknál nincs megrendelés, czipészek is alig van­nak elfoglalva; legjobb dolguk van a nagy hőség mellett az u­i­odatulajdonosoknak, kiknek helyiségei zsúfolásig telvek. Kalaposok, keztyűsök, kosárkötők, paszományosok, bútorárusok, kárpitosok, arany és ezüstművesek, nyergesek, bognárok jobbára kevéssé vannak elfoglalva. A kovácsolt vas igen olcsó lett, míg eddig mázsája 10 -16 írtba ke­rült, most már 8—12 forintjával is kapható. Kádároknál kevés a munka, a lefolyt hónapban összesen alig 22.000 akós hordók hitelesíttettek a mértékhitelesítő hivatalban. T­­zsde és gabnacsarnok. Budapest, aug. 1. É­r­­téküzlet. A hangulat élénk volt, s az árfolyamok emel­kedtek. A kötések ezek : vasúti kölcsön 96­­4, magyar sorsj. 848/41 angol-magyar bank 427%, municipális 28“,— 37‘/j—38, magyar hitel 215— 214%, magyar földhiteltárs. 79‘/s-78*/4—7974- takarák- és hitel 531/y—56VS, buda-ó­­budai népbank 39, orsz. közp. takarékp. 848/4, budapesti fővárosi takarékp. 161. Valuták változatlanok: arany 5.277a. porosz p. u. 1­63. Az esti tőzsdén a forgalom gyenge volt, de a hangulat igen szilárd: magyar földhiteltárs. 700,1­798/4, municipalis 3874 magyar hitel 2167­, takarék- ég hitel 56­/1. GabnaÜzlet. Búza változatlan, usancebúza szeptember-októberre 5 frt 65 krral jegyezhető vámmázsája. Rozs csendes. Árpa szilárd. Tengeri csendesebb. Zab változatlan, szeptember-októberre elkelt 5000 mérő 2 frt 19 krral 50 bécsi font szerint, Győrött átvéve. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések: Margi­ton aug 31-én Unger Pál ingat­anai 3000 frt. — Kis m­ár­­­tonban Ruspnker Mária ingatlanai 3000 frt. — Zala-Éger­­szegben szept 21, 22 és okt. 21. Nordbergi Noé Ká­oly többrendbeli ingatlanai 14,043 frt. — Batyánban aug. 21-én Szigethy Józsefné ingatlanai 6650 frt. — Mihályfalván aug. 26. Kovács József ingatlanai 1946 frt. — Ungvártt az opt. 1­5. Vönöky Karolina ingatlanai 20.054 frt. — Hévíz Győr ken aug. 24. Pokorádi János ingatlanai 3377 frt. Csőd: A Kohn M. B budai kereskedő elleni csőd folyó hó 23-án megszűntnek nyilváníttatott, 30 évesek I. sorozatnak a­znak Magyarországra, hol a termés „fényes ered­­­ményt“ ígér. Ebben van talán egy kis túlzás, a­mi egyébiránt megbocsátható annak, ki jó vagy rész esztendőben mindig az importálók közé tartozik. Következtetéseikben természetesen a gabona- és liszt­árak csökkenésére jutnak, miből ismét az ál­talános jólét emelkedése következik, mert a népnek marad pénze egyébre is az olcsó kenyér mellett, s ennek folytán az iparos erők is nagyobb foglal­kozást nyernek. A három egymásra következett rész aratás — mondja a „Standard“, lényegesen oka volt a kereskedelmi pangásnak, mely alatt az utolsó tíz vagy tizenkét hónap óta szenvedtünk ; az új ara­tás új lökést fog adni a kereskedelemnek, s meg­újult prosperitás időszakát vezeti be. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos Vízállás és időjárás. Pest, jul. 31. 10' 7" esős. Pozsonyban, jul. 31. 7' 11" Sz­áraz. M.-Sziget, jul. 30. 2' 3" száraz. Szatmáron, jul. 30. 1' 8" száraz. Tokajban, jul. 30. 1' 5" száraz. Szolnok, jul. 31. 0' 8" száraz. Szegeden, jul. 31. 1' 3" száraz. Aradon, jul. 30. 8‘ 1" 0 alatt, száraz. Nagybecskereken, jul 30. 0 4" 0 alatt, száraz. Eszéken, jul. 31 . 9" felhős. Sziszeken, jul. 30. 5‘ 0" felhős. Zimonyban, jul. 30. 7‘ 8" felhős.

Next