Ellenőr, 1874. augusztus (6. évfolyam, 209-238. szám)
1874-08-02 / 210. szám
nevezetesen azoknál, kik a legsilányabbal táplálkozhatnak, büzhödt odúkban laknak, mégpedig csapatosan. A táplálkozási és lakási nyomorúságokhoz járul aztán a pálinka mértéktelen fogyasztása. A halálozás másik nagy contigensét az 5 éven aluli gyermekek szolgáltatják, jelentékeny részben szintén a legalsóbb osztályból, továbbá a törvénytelen szülöttekből. Ez utóbbiak gondtalan kezekre bizva, nagy számban pusztulnak el. Itt a kisdedóvodákra s gyermekek ápolására létesült egyletekre vár nagy teendő. Tagadhatlan az is, hogy a mellbetegek száma igen nagy, s ezek halandósága érdemel nagy figyelmet, de e tekintetben a fővárosban tett egészségügyi intézkedések hatása ma még alig mutatkozhatik számszerűleg bebizonyíthatónak, mert a baj előtző időkből származik, s feltartózhatlan lefolyásnak. Mindezeket leszámítva, a főváros halandósága a legutóbbi időkben nagyot csökkent, s a többi külföldi városokkal szemben több esetben az egészségre kedvező viszonyokat sejtet. Ez határozottan áll a jobbmódú osztályra. Hír szerint dr. Patrubány tiszti főorvos már dolgozik is egy terjedelmes memorandumon, mely a halandóság és egészségügynek itt általánosan említett jelenségeit adatokkal mutatja ki, s azok orvoslására tartalmaz javaslatokat. Főkép a pinczelakások eltiltását sürgeti, mint amelyek az egészséget megmételyező elemek fészkei, s nélkülözik a szigorú felügyeletet is, így nemrégiben megtörtént, hogy egy pinczelakásban, mely éjjelenkint mindig tele van hálókkal, három napig feküdt egy hulla. Meg is halt a hálók közül kettő. A tegnapi nagy esőzés a fővárosban és környékén nagy károkat okozott. A szél, mely megelőzte, a szabadban nagyon dühöngött, a fákat is kitört, nevezetesen a soroksári ut mentében. A város e részén a katonai raktárak szintén sokat szenvedtek. A később megeredt zuhogó eső úgy ömlött, hogy a csatornák nemsokára megteltek s némely utczán egész folyó támadt. Az udvarokban is volt zenebona, kiöntvén a csatornák. A zavart növelte, hogy a költözködés napjai vannak, s bútorok, holmik hevertek mindenütt. A pinczelakások legtöbbje annyira megtelt vízzel, hogy a lakóknak nem egy helyen ki kellett költözni. A budai részen, a vár tövében levő házak egész áradással küszködtek, úgy rohant le a víz. A bombatéren fölszakadt a csatorna, s a víz pinczékbe, sőt szobákba is behatolt, és szivattyúkkal dolgoztak még a késő esti órákban is a víz kimerítésére. A közúti vaspálya síneit is megrongálta mind Budán, ahol a közlekedést is megakasztotta a zugligetbe, mind Pesten, hol az utczák kövezetei közül is kivájta a vágányokat. A szőlőhegyekről pedig sok földet hordott le a rohanó ár. Két vasúti balesetet is okozott a tegnapi zápor. Az osztrák vaspályán Nagy-Marosnál és Szob közt történt töltés-szakadást és torlaszt már említettük. A magyar állami vaspályán pedig Kápolna és Ludas közt volt baleset. A Miskolcz felől jövő személyvonatot 4 óra körül itt érte a zápor, s a vonat alatt összeroppantak a talpfák, aminek aligha az eső lehetett oka, mert láttunk e talpfákból mutatványt, s az olyan, mint a tapló, a szegeket pedig puszta kézzel is ki lehetett húzni a rothadt gerendákból. Szerencse, hogy a vonatvezető a vágányok mozgását korán észrevette, s a ropogós pálya fatális pontján már megállíthatta a vonatot, melyen többi közt K. Edelsheim Gyulai katonai parancsnok is utazott. E balesetről különben az államvasutak igazgatósága következő hivatalos jelentést küldött hozzánk: Az. évi július hó 31-én Miskolczról Budapestre közlekedett 3. számú személyvonat, mely Budapestre 6 óra 50 perckor érkezik rendesen, Kápolna és Ludas között az utolsó kocsi kivételével kisikamlott. Ezen kisikamlás következtében Hatvanból a baleset színhelyére azonnal segélyvonat menesztetett, melylyel az utasok este 9 óra 30 perckor Budapestre érkeztek. Az utasok és a vonatnál szolgálatban volt személyzet teljesen sértetlenül maradt. A pálya ma délutánig járhatóvá tétezik s addig a személy- és vegyes vonatoknál az utasok átszállnak. A szigorú vizsgálat már folyamatban van. — Ötven egyletet keresnek. Budapest fővárosában létezik közel 300 egylet, melyeknek statisztikáján most fáradozik a fővárosi statisztikai hivatal. A szolgáltatandó kép mindenesetre igen érdekes színekben fogná feltüntetni a főváros társadalmi életét, ha sikerülne mindezen 300 egyletnek alapszabályait és évi jelentését (1873) megszerezni. Ez azonban eddigelé még nem volt lehetséges, mert nem kevesebb mint 50 egyletnek lakása kipuhatolható nem volt. Az ügy érdekében figyelmezteti tehát e körülményre a statisztikai hivatal mindazon egyleteket, melyek a statisztikai hivataltól eddig elé felhívást nem kaptak, és melyek, hacsak nem jelentkeznek, a hivatalos statisztikai kimutatásokból ki fognak maradni. — A nemzeti színház tagjai már gyülekeznek a vidéki kirándulásokból, de szokott összejöveteli helyük, a színház udvara, már elpusztult, s találkozójuk romok és épületállványok közt van. A Paulay úr vezetése alatt vendégszerepelt társulat aradi időzését még három előadással megtoldotta, miután az ottani közönség (mely valóságosan ostromolta a pénztárt) nagyon marasztalta őket. Hanem ezek is megérkeznek holnap, mert a próbák kezdődnek. Vájjon hozzáférhető lesz-e a színház bejárata két hét múlva, még nem tudni, habár eléggé dolgoznak is a kőművesek. — Rózsa Sándor bűnperének tárgyalása a legfőbb ítélőszéknél keddre volt már kitűzve Zuvics előadó úr által; az aradi törvényszék azonban a periratoknak lényeges részét téved és b 3 fel nem küldvén, Zuvics úr, ki a hiányzó iratok felküldését távirat utján is sürgette, csak augusztus 12-én vagy 13-án lesz azon helyzetben, hogy e pert előadhatja. — Posta a vámpalotában. A budapest-ferenczvárosi fiókpostahivatal f. é. augusztus 1-én a soroksári mézából a kir. fővámházba a sóház-utczára néző oldalon levő középső kapujától balra eső földszinti helyiségbe költözött, miről a t. ez. közönség ezennel értesittetik. — A fővárosi hatóság két tagjának halálát kell jelentenünk. Stadler alkapitány és Hatzenberger Ferencz a városi bizottság tagja hunytak el. Stadler már 1847 óta tisztviselősködött a rendőri osztályban, s a főváros rendőri viszonyait kitűnően ismerte. Hosszas betegség után 55 éves korában hunyt el ma délelőtt. Jellemző ránézve, hogy a lapok nem sokat emlegették nevét, míg a kapitányság több, de kevesebb hatáskörű tagjai eljárását nem egyszer kellett megtámadniok, s még akkor sem szerepelt, midőn egy fölötte kényes ügyben a kapitányság tisztviselőit csoportosan emlegették s hallgatták ki az esküdtszék előtt. — Hatzenberger a kórházi szakbizottság tagja volt, s derék polgár. Halála gyorsan következett be, 53 éves korában. Tegnap reggel még szemlét tartott a kórházban, déltájban azonban kigyóutczai boltjában már roszul érezte magát, haza ment tehát, s néhány pillanat múlva szélesedés következtében meghalt. Szökőtt az Erzsébet-téren. Az erzsébet-téri liget számára azért nem akarták megvenni a bécsi nemzetközi kiállításon volt szökőkutat, mert más tervek vannak előterjesztve, nevezetesen van egy terv, mely szerint 33.000 írtért igen impozáns szökőkutat lehet készíttetni, és a mérnöki hivatalban már el is készíték a helyzettervet, hogy az új szökőkút kellő arányban legyen a térrel és a kioszkkal. De ugyan miért akarnak épen az Erzsébet térre állítni egy 33 ezer forintba kerülő szökőkutat? Elég oda egy pár bugyogó is. Akkor a szökőkútnak valami fejedelmi parkban lehet helye, de városban csak nyílt téren van értelme, ahol a levegőt lombok úgy sem hűsítik. — Két vonatokat rendez a magyar államvaspálya Máramarosban a földtani társulat M.Szigeten tartandó közgyűlése alkalmából. E vonatok aug. 9-ére érkeznek meg, mikor a szlatinai sóbányák, ünnepélyesen kivilágítva, a közönség számára is megnyílnak. Bernáth Gazsi síremlékét tegnap csakugyan fölállították a kerepesuti temetőben a zápor zuhogása közepette és Hegedűs Sándor beszéde mellett. Az emlék szürke márványból készült gúla, melybe fehér márvány van illesztve, s ezt lant és toll ékíti. Készítője Jablonovszky Vincze. A síremlékre Krajcsik Ferencz és Sebők Imre ügyvédek rendezték a gyűjtést, s Majoros István képviselő is 50 frtot gyűjtött. — Panaszos közmunkák. A budai part szabályozására a városi hatóság, közmunkatanács, közlekedési minisztérium s egy csomó fő és albizottság közt már annyi levélváltásra adott alkalmat, hogy ennek tömegével el lehetne zárni a rohanó Dunát is. A legtöbb panasz a rudasfürdőtől a sárosfürdőig terjedő part miatt van. Ezt jelenlegi keskeny vonalában akarja hagyni a közlekedési minisztérium, minden szabályozási munka nélkül. A város pedig magyarázgatja, hogy a kormány ne csak ott szabályozza a folyamot, ahol e szabályozás által értékes telkeket nyer, hanem ott is, ahol a közlekedés kívánja, mint a Gellérthegy és folyam közti szorosnál. E végből újabb fölterjesztést indított a közlekedési miniszterhez, mely vegyes bizottmányt indítványoz, (bizony nem tudjuk már hányadikat, melyben a minisztérium, a közmunkatanács és város képviselői is részt vegyenek. — A fővámház környéke miatt meg a közmunkatanácscsal gyűlt meg a baja a városnak. Itt a szabályozások, feltöltések, követések költségéből a pénzügyminisztérium 62 ezer frtot vállalt el, a város 120 ezer forintot s ezen kívül a közmunkatanácsra esnék még 61 ezer forint. Ez azonban tagadja, hogy ő itt fizető fél volna. A város tehát pert kezdett, s a munkát abban hagyta. A pénzügyminiszerium pedig sürgeti a várost, hogy végeztesse hamar a munkát, mert a vámpalotához nem lehet hozzá férni s közeledik a sáros ősz is. Most tehát itt is a vegyes és vegyületlen bizottságok dolga kezdődik. — Rabók a temetőben. A kerepesuti temetőben orvkezek a sírok és kripták díszítményeit pusztítják darab idő óta, s a virágokat cserepestől elviszik. Rendőr nem lévén ott, ez könnyen megtörténhetik. Tegnapelőtt este pedig még kapuzárás előtt kilenc csavargó Müller Ágost temetőfelügyelőt támadta meg, ki alig tudott menekülni. Hogy miben állt a kilencz csavargó támadása, a „Hon“ neai említi. A pesti nemzeti dalkör a budai dalárda közreműködésével augusztus 14-én Klemencz városligeti kerthelyiségében nagy dal- és zeneestélyt rendez, melyre jegyek kaphatók: Kertész és Eiszert, Rakodczay és Hubenay, Plachy, Kalma és Horváth, Szakál és Marton kereskedésében. Belépti jegy ára személyenként 60 kr. — Renz circusa minden este tömve van. Most jött tehát egy második lovar és birkózó társulat is, mely holnaptól kezdve a kerepesi utón fog előadásokat tartani. Ez a Casanova-féle társulat, mely inkább athleticai mutatványokat rendez. — Dj üstökös. Az ógyallai kis csillagda, mely egy magánember, Konkoly Miklós ur tulajdona, koronkint éleltjelt szokott adni vizsgálódásai felől, jeléül, hogy ott éber szemek figyelnek. Most is a következő értesítést küldötte Konkoly úr a „F. L.“-nak: Marseillesben Borelli múlt vasárnapról hétfőre (júl. 27.) viradó éjjel a sárkány csillagképben ismét egy teleskopikus üstököst fedezett föl. Keresték — a kapott sürgöny következtében — Bécsben is, de mint Weisz tanár értesít, az aránylag csekély műszerekkel a teli hold miatt nem találták meg. Miután Weisz tanár a fölfedező által nyert pozicziót is szives volt velem közleni, én nagy csövemen húsz pereznyi keresés után meg is találtam a különben elég gyönge égi testet, mely nagy ugyan, de igen is elmosódott s csak csekély központi kondenzáczióval bir. Természetesen többé nem ott találtam föl, ahol Borrell, miután a test saját mozgással bir, mely az ó gyallai észlelésnek a feltaláló pozicziójával való összehasonlítása szerint — naponkint ötven év perez. Schulhoff Lipót hazánkfia, a bécsi csillagda első segéde, ki most O Gyallán időz, az üstökösről több pozícziót vett föl. A cső jóságát bizonyítja, hogy e gyönge égitest látható rajta. O Gyallán időz most Matthey Guenet Ernő gráczi tudós is, ki ma (csütörtökön) a Saturnusról a nagy csövön 950-szeres nagyítás mellett igen szép rajzot készített. Mióta az új csillagdát felállíttatom, több szakértő vendéghez volt szerencsém, névszerint dr. Weisz Eduárd bécsi egyetemi tanárhoz, dr. Schenzel Guidóhoz, az orsz. metereológiai intézet igazgatójához s dr. Pantocsekhez Nógrád megyéből, ki már tizenhárom éve rajzolja a napfoltokat egy kis csövön. — Amerikai párbaj. A temesvári azzal egészíti ki a Lugoson magát agyonlőtt Grosz Miklós (vagy Grosz ?) szomorú történetét, hogy a fiatalember amerikai párbajnak esett áldozatul. — Nagyon rejtélyes esetet beszél el a Nyíregyházán megjelenő „Szabolcsmegyei Közlöny“, következőket írván: Réthi Manó telekkönyvi írnok, ki egészségi szempontból Gräfenbergben időzött, hazautaztában a karczagi állomáson a vonatvezető által halva találtatott. Jäger József, szintén nyíregyházi igen tevékeny polgár, ki Réthy Manóval egy coupéban utazott, ugyanazon konduktor által, ugyancsak a karczagi állomáson, szintén halva találtatott. — Bosszúból egy öreg asszony, kit lopás miatt megbüntettek, a Szeben melletti Felek községben gyújtogatott, s egy óra alatt 43 gazda lett a lángok martaléka. — Sorshúzás. Az 1860-iki sorsjegyek húzása ma történt meg Bécsben s következő sorozatok húzattak ki: 263 806 887 1071 1088 1370 1394 1451 1594 1647 1893 2386 2865 2875 3399 3585 3707 3975 4011 4284 4379 4388 4497 4903 5145 5268 5270 5282 5449 5558 5915 6002 6018 7103 8440 8578 8665 8737 9208 9269 9572 9577 9675 10024 10171 10578 10808 11050 11072 11098 11154 11485 11727 12250 12375 12395 13267 13733 13774 13803 14601 15004 15119 15926 15970 16859 17186 17230 17677 18069 18335 18685 18686 18959 19044 19341 19609 19667 19855 19971. Szól Paulay a külföldi hasonló intézetekről s aztán vidéki színészetünk mostoha állpotját említve, a szini tanodát égető szükségnek mondja, mert a tehetségek számára nincs kellő tér, hogy fejlődhessenek. A statisztikai adatokból ide jegyezzük a következőket. A lefolyt tíz év alatt a drámai szakhoz fölvett 140 növendék közül 43-an végezték be a tanfolyamot, 17 fi- és 26 nő-növendék; az operához 187 növendéket vettek föl, s bevégezték 28-an, és pedig 5 fi- és 23 nő-növendék. A fölvételnél nem lehetvén a képességet biztosan meghatározni, a tehetségtelenek időközben elbocsáttatnak vagy önkényt hagyták el az intézetet. Hogy az operánál kevesebben végezték el a tanfolyamot, mint a drámánál, annak oka, mert akik zeneileg elég képzettek voltak is, de a színpadra nem tanúsítottak hivatást, elbocsáttattak. Feltűnő azonban, hogy a nő növendékek mindig több hivatást és tehetséget tanúsítanak. A drámai szakban végzett 43 növendék közül közvetlen a nemzeti színház tagjaivá lettek 15; vidéki szereplések után 2; vidéki színházaknál van 20 ; összesen 37. Az operai szakban végzett 28 növendék közül a nemzeti színházhoz szerződött 11, vidékre 3, külföldre 3, összesen 17. Az intézeti könyvtár áll 684 kötetből, ezenkívül az írott színdarabok és szerepek száma ezer; a hangjegytár is 334 kötetet tartalmaz, számos zongora kivonattal, dalokkal stb. Paulay úr az intézet egyik főhiányának tartja a gyakorló színpad hiányát, mert a meglevőt ilyennek nem lehet tekinteni. Oly szinterem felállítása mellett emel szót tehát, mely nyilvános előadásokra lenne használható. A növendékek díj nélkül tartozván fellépni, csak a szinterem fentartása, világítás, és egyéb apró napi kiadások volnának a jövedelemből fedezendők, és így több mint valószínű, hogy a felállításra fordított összeget is lehetne a jövedelemnek fölöslegéből lassan kint törleszteni. Addig is, míg ez létesülhet, (és kívánatos, hogy mielőbb létesüljön) óhajtandó, hogy a budai színházban minél többet működjenek a növendékek. Az operai növendékeknél pedig a drámai oktatásra kellene nagyobb súlyt fektetni, mert most hetenkint csak két órában tanítják a játékra Szükség volna tehát ezek számára külön drámai tanszéket állítani, ha csak nem koncert-énekeseket akar nevelni az intézet. A másik nagy szükség, hogy teljes zenekísérethez szokjanak az operai növendékek, csak az országos zeneakadémia fölállításakor lehet reményleni; eddig ez hiányzott. Igen figyelemre méltó, amit e könyv utolsó lapjai mondanak, s többi közt a növendékeknek egyenesen e nemzeti színházhoz való szerződtetéséről. A nemzeti színház közönsége — úgymond — joggal követeli mindenből a legjobbat és a kezdők szárnypróbálgatásai, kivált ha gyakran ismétlődnek, méltán boszantják; de minthogy még mindig csak egy színház van a fővárosban, s mivel a vidéki színházaknál a tehetségek fejlesztésével épen senki sem törődik, a növendék nem csak művészi, de legtöbbször családi tekintetekből is ide vágyik; pedig előre tudja, hogy a haladáshoz szükséges gyakorlati tért nem fogja itt megtalálni. Milyen jó volna, ha a jobb színházak összeköttetésbe lépnének a tanoda igazgatóságával, mint Francziaországban, hol a növendékek kötelezve vannak a subvencionált színházakhoz szerződni vidékre is , és csak akkor fogadhatnak el másfelé szerződést, ha ezek nem veszik őket igénybe. Erre nálunk is lehetne kötelezni a növendékeket. Ha e színházak ily módon ujoncroznák tagjaikat, attól is megvolnának kimérve, hogy egy-egy, a tanodából tehetséghiány miatt elbocsátott ifjú, visszaélve a tanoda hitelével, rászedje őket. Az ösztöndíjak kiosztásában is lehetne czélszerű változtatásokat tenni. Eddig volt 4—6 kétszáz forintos ösztöndíj, mind a drámánál, mind az operánál, azonkívül 10—12 növendék részesült 60—120 forintos segélyben. Ezek minden évben kiosztottak, akár feleltek meg a növendékek teljesen a várakozásnak, akár nem. Az ösztöndíj odaítélésénél okvetlen szempontnak kell irányadónak lenni; ezek : a növendék tehetsége, szorgalma és szegénysége. Csak olyannak kellene ösztöndíjat adni, kiben e három követelmény együtt van meg; külön egyik sem képesíthetné ösztöndíjra. Hány tehetséges ifjú van kizárva a tanodából csak azért, mert nem képes itt Budapesten megélni, vagy csak úgy tarthatja fenn magát, hogy többnyire lélekölő másolásokkal keresi kenyerét, ami sok időt rabol el a tanulástól, kifárasztja, utóbb végkép elkedvetleníti. Az ösztöndíj összegét nagyobbra kellene szabni, hogy abból az illető megélhessen. Ellenben nem kellene a számot meghatározni. Ez minden évben a körülményektől vagyis az arra képesített növendekékek számától függne. S minthogy tapasztalat bizonyítja, hogy a 3-as éves növendékek szorgalma az előbbi évekhez képest rendesen hanyatlik; az ekként meggazdálkodott összegből a tanfolyam végén kiosztandó díjakat kellene alapítani, melyek azonban szintén csak azon esetben osztatnának ki, ha a pályázók valóban megérdemelték. E díjakra nem ösztöndíjasok is pályázhatnának. Ezek ébren tartanák a növendékek szorgalmát, és bizonyos vetélkedést keltenének, ami csak javára válnék a czélnak, és meggátolná, ami akárhányszor megtörtént, hogy az utolsó éves növendék, nem is végzi be az évet, hanem időközben elszerződik valahova, amiben az igazgatók segédkezet nyújtanak nekik. Előnyös változtatást lehetne életbe léptetni a tantárgyak felosztásában is, úgy, hogy mind az operánál, mind a drámánál az elméleti tantárgyakat az előbbi években végezzék a növendékek, az utolsó év mindig csak szerepek és darabok betanulására, azaz: tisztán gyakorlatra fordíttassék. E módosítások után a vizsgákat is lehetne úgy változtatni, hogy csak az utolsó évesek tennének gyakorlati vizsgát, ami egyúttal pályázat lenne a díjakért. — Az árverő üzletetek ellen. Több tekintélyes kereskedő czégtől vettük a következő felszólalást, melyet jogosnak tartunk, s adjuk egész terjedelmében. A nagyközönség hátrányára szolgáló ügyekben rendesen a sajtó szólal fel a baj elhárítására s ezáltal nem egy visszaélés lett már megszüntetve. Reméljük, hogy jelenleg is sikerülni fog az szerkesztőségnek, egyetemben a szilárd kerekedelmet pártoló többi lapokkal is oly visszaélést megszüntetni, mely már a lehető legnagyobb mérveket öltött fel eddig. Ily elvetemült visszaélések egyike a fővárosunkban rövid idő óta megtelepedett árverési üzletek, mert nemcsak hogy üzérkedésük hamis alapokra fektetve, egyedül a jóhiszemű közönség kizsákmányolására szolgál, hanem általuk károsítva van a rendes, szilárd forgalom s ártalmasak a budapesti amúgy is parlagon heverő detailkereskedelemnek annyiból, mert különösen vidéki ott rászedett vevők a pesti üzletek iránt egyátalában bizalmatlanok lesznek, azonkívül pedig sokszor oly botrányos eseteknek színhelyei, melyek tökéletesen arra képesek, hogy mindenkitől a pesti üzletek iránti látogatási kedvet elvegyék. Köztudomású dolog, miszerint a „Kohn és társai“ czimü árverezési consortium, melynek székhelye a Slaas-féle palotában van, a váczi utczában hét ilyen üzletet nyitott s folytatja benne a közönség kárára és az ottani kereskedők bosszúságára garázda működését. Számtalan kihágásai mellett, melyeknek elősorolására itt szűk a tér, különösen ki kell emelnünk a folytonos egyhangú, kellemetlen és szílrenditő kiabálást, mely reggeltől estig szüntelenül hangzik s a legközelebbi szomszédságra nézve kiállhatatlan, nem lévén az ember miatta semmiféle írásbeli munkára képes. Ez alatt 3—4 fogadott legény ott áll mint árverelő s forgatja a sok kelmét, mi a járókelők csalogatására szolgál s ha valaki betéved, a fogadott árverelők ugyancsak felliczitáltatják vele az épen árverés alatt levő tárgyat, hogy rendes áránál háromszorosan is megfizeti. Egy másik szintén fizetett egyéniség az ajtóban áll felvigyázandó a rendőrökre és mihelyt egynek közeledését látja, azonnal intést ad a kikiáltónak, ki is ilyenkor hangját közönséges társalgási hanggá változtatja; de alig ment el a rendőr kellő távolságra, a kiabálás újra kezdődik s ez csupán azon czélból történik, hogy a közönség figyelmét magára vonja s a tájékozatlant becsalja. Rászedések vagy más kihágások miatti veszekedés és népcsődülés majdnem napirenden van s ugy látszik, hogy a rendőrség mindezekről kellőleg értesítve nincs, mert ez esetben meg vagyunk győződve, hogy főkapitányunk utat és módot talált volna ezek megszüntetésére; de eddig mindezekről a sajtó is hallgatott, miért is alalkottak lépünk sorompóba, hogy ezen garázda eljárásra úgy a hatóságot, mint a közönséget figyelmeztessük s ez okból tiszteletteljesen kérjük a t. szerkesztőséget s általa a többi lapoknak t. szerkesztőit is, szíveskedjenek ezen nem más mint szédelgést czélzó üzérkedésre a közönséget figyelmeztetni s ezáltal a reális alapra fektetett kereskedelmet pártfogásba venni, hogy ezen árverési ámítás részvéthiány miatt magától megszűnjék. Ha azonban e baj orvoslására a sajtó nem volna elegendő, úgy legalább 1. rendőrségünk oda hasson, hogy vagy a kiabálást végképen betiltsa, avagy ezen üzleteket a belvárosnak élénk utczáiból, hol a legjolidabb és legfinomabb detailüzlet van központosítva, minden idegen megfordul s bevásárlásait tisztességes üzletben akarja eszközölni, kiküszöbölje a szénatérre, ország- vagy váczi útra, hol a tér és széles utczák miatt, kiabálásukkal annyira nem alkalmatlankodnának. A váczi utcza és belváros kereskedői. Törvényszéki csarnok. (Halálos ítélet.) Kovács István miskolczi napszámos nagyon irigylé Kökény Mihály nevű pajtását, mert ez neki egyszer elmondta, hogy ő egy forintot keres naponkint munkája által. Kovács ezért többször emlegette a korcsmában, hogy a hunezutnak (t. i. Kőkénynek) van bizony sok pénze. Ezt a sok pénzt elsajátítandó, Kovács baltájával agyonütötte Kökényt, és a hulla lábáról lehúzván a csizmát, ebből tíz ezüst hatost vett ki. Ennyiből állott Kökény egész gazdagsága. Miután Kovács a hullát elrejtette, Méray István nevű napszámosnak bevallotta a tettét, és hogy ezt hallgatásra birja, a rabolt pénz felét, t. i. 50 krajczárt adott neki. Három napig hallgatott Méray, negyednap azonban feljelenté az esetet, visszaadván egyszersmind az öt hatost. A miskolczi törvényszék a rablógyilkost 20, Mérayt pedig „utólagos brinrészesség“ miatt egy évi börtönre ítélte. A királyi tábla ez ítéletet megerősítette, de Méray büntetését hat hónapra szállította le. Ezen ítélet ellen a kir. ügyészség csak Mérayra vonatkozólag felebbezett, míg kötelessége lett volna Kovácsra nézve is felebbezni; daczára tehát annak, hogy Kovács az ő büntetésében megnyugodott, a legfőbb ítélőszék tárgyalás alá vette az egész pert, és Kovácsot kötél általi halálra ítélte, Mérayt pedig felmente. A színészeti tanodáról Paulay Ede tanár és helyettes aligazgató egy füzetet adott ki a tanári kar megbízásából, ily czím alatt: „Visszapillantás a színészeti tanoda tíz évi működésére.“ E könyv két részre oszlik : első része statisztikai adatokat, s az intézetben fölmerült nevezetes eseményeket adja elő, másik része pedig, azon óhajtásokat nyilvánítja, melyekre a teljes életképesség szempontjából szükség volna. Ezekben Paulay úr praktikusan nyilatkozik, s kívánatos, hogy ott is figyelemben részesítsék, hol megvalósíthatják, mert a színi képezde jelenlegi állapota sok kívánni valót hagy hátra. KÖZGAZDASÁG. üzleti hetiszemle. Budapest, aug. 1. Az időjárás a héten is meleg volt, s az még ma is, daczára a tegnap délután és ma éjjeli bő esőnek. Gabnaüzlet. A hozatal minden gabnanemből igen csekély volt, s igy a forgalom csak igen szűk korlátok közt mozoghatott, s mivel a fogyasztók a legszükségesebbet mégis kénytelenek voltak beszerezni és próbáni mindenki akart jó új búzát, megtörtént, hogy a tulajdonosok némely esetben 6 —10 krral többet kaptak, mi a hangulatot szilárddá tette, de ma igen csendesen záródik, s a 40,000 mázsára rugó forgalom a hét első felének hozatalára esik. Asanceloázában szeptember—októberre kevés üzlet volt, mintegy 60—70,000 mázsa köttetett 5 forint 60—70 kr között, s záródik 5 forint 62 Va—65 krral. Rozs kész áru kínáltatott, s fogyasztók és exporteurók részint helyben, részint állomásokon átvéve 1 frt 20—25 krral vették 80 fontjával, de ma mintegy 10,000 mérőnyi forgalom mellett, igen csendesen záródik, ami csökkenő árakra mutat. Határidőre nem volt üzlet. Árpában még mindig nem fejlődhetett ki élénkebb üzlet, mivel csak finom árut keresnek és ez 3 frt 50—70 krral fizethetett 72 fntos, csekélyebb minőségek azonban figyelmen kívül hagyatnak. — Usanceárpa sept.—októberre mintegy 20,000 mérő 2 frt 87Va—95 krral adatott el 72 fntos; vevők belföldi speculansok voltak. Tengerire e napokban a speculansok figyelemmel voltak, mi mellett a fogyasztók is többet fizettek 10—15 krral, de a beállott eső miatt csendesebben záródik. A forgalom vagy 25,000 mázsát tett. — Határidőre nem volt lényeges üzlet, augustusra 4 frt 5, 10, 121/2 fizettetett, s ma záródik 4 frt 121/a—15 krral. Zab, régi áruban a hiány igen érezhető volt, úgy hogy ez 2 frt 85—90 krral igen gyorsan 3 frtra emelkedett, s a piaczra került uj áru is 2 frt 60— 70 kron kelt, de igen csendesen záródott. Forgalom mintegy 6000 mérő. Sept.-októberre meglehetős üzlet volt, mintegy 150,000 mérő köttetett 2 frt 10-20 krral 50 fontos Győrött átvéve és záródik 2 frt 18—19 krral. Káposztarepcze lanyha és csökkenő, 1112 frtnál többet nem adnak érette. Disznózsír. A forgalom élénk volt emelkedő árakon, úgy kész áruban mint határidőre. Amerikai prima 403,—41 Vaj szeptember-októberre 41-gyel köttetett, városi 42 — 43 frt hordó nélkül, 44—45 frt hordóval. Szalonna. Az árak szintén igen szilárdak, prima amerikai hátas 37—38 frt, városi 39—40 frt, füstölt 41V2—42Va frt. Faggyú változatlanul lanyha, 25 Va— 26 frt. Szilva, többnyire szerb áru jött forgalomba október-novemberre 15Va írttal hordókban, s 15 írttal zsákban, bosnyák a hét végén 16Va—*/* írttal köttetett. Szilvasz szlavóniai szeptember októberre 13Va írttal köttetett mázsája, magyar prima 15Va forinttal._________ — Az angol lapok foglalkoznak az aratás eredményével, amennyiben az ma már megítélhető, s örömmel constatálják, hogy a termés általában mindenütt kielégítő s a minőség kitűnő, úgy a „Standard“, mint a „Daily News“ hivatko- Vegyes — A m. k. nyeremény-kölcsönnek terv szerint 1874. évi augusztus hó 15-ére kitűzött XVII-dik kisorsolása a közbejött ünnepnap miatt ezt megelőző napon, vagyis i. é. augusztus hó 14-én d. e. 9 órakor fog a m. kir. lottóigazgatóság által (Budapest, Buda, Víziváros Klusemannféle ház) megtartatni. — A napatini Iparegyletnek sikerült az I. szabad, cs. kir. osztr. Duna gőzh. társulatnak előzékenysége folytán, akként intézkedni, hogy aug. 8-án mint a 9-én megnyitandó apatini iparkiállításnak előestéjén, a mohácsi helyi gőzös a budapesti vendégeket egyenesen Apatinig szállítsa, és intézkedés történt, hogy minden nyilvános helyen, de főleg a közlekedési pontokon, a látogatók azonnal értesíttessenek az összeírott magánszállások felől. Egyszersmind van szerencsénk a közönséget és szakköröket kiállításunknak tömeges látogatására, a lapok útján is, amennyiben külön meghívóinkat még nem vették volna, meghívni azon megjegyzéssel, hogy a földm. miniszt. 3 államdijat és tetemes államsegélyt nyújtott, különösen a kenderipar emelésére, a mely ágban egy ritka verseny fog uj szerkezetű gépekkel lefolyni. Apatinban 1874. jul 29-én. Az iparegylet elnöke Ámann József. — Az om. magy. iparegyesület kézműipari szakosztálya kedden i. é. augusztus hó 4-ik napján d. u. 6 órakor az egyesület helyiségében (országút 7. szám, első emelet) ülést tart, melyen a tagok részt venni keretnek. Fontosabb tárgyak: A méterrendszer szerinti mértékek alakjainak táblázata be fog mutattatni és az átszámítás iránt előadás tartatni. 2. Jelentés a hadi felszerelést illetőleg köztudomásra jutott változásról, eszmecsere a netalán alakítandó consortiumokról. 3. Az aug. 9-kén megtartandó tanszer-kiállításról. 4. Az apatini iparkiállitásról. A kisbirtokosok földhitelintézete által az 1874. július 31-én d.u. 4 órakor tartott alapszabályszerű nyilvános sorsolás alkalmával öszzesen 5300 frt értékű, a következő számú záloglevelek huzattak ki. 15 évesek a sorozatnak: 100 frtosok: 48, 80, 83, 101, 111, 125, 5002, 33, 69, 1000 1 12, 47, 59, 100 frtosak: 4, 6. sz. Az alapszabályok 41. §-a értelmében a kisorolt záloglevelek visszaváltása a sorsolás után 6 hónap múlva történik a záloglevelek s a még le nem járt személyek visszaszolgáltatása mellett. Ezen lejárati idővel a kamatra való igény megszűnik. — A v. b. Ferenc*- és József városi takarékpénztár csődválasztmányának azon szándéka, hogy a betéti hitelezőknek 25°/0 részleges kifizetést tehessen, a m. k. Ítélő tábla és semmitőszék határozata értelmében meghiúsult, hogy azonban a betéti hitelezők a kellő törvényes formák között már előbb is pénzt kaphassanak, a befolyt pénzek gyümölcsöztetését úgy eszközli a tömeggondnokság, hogy a betéti könyvek biztosítás végetti letétele mellett, ugyanazon kamatért, amit a betéti pénzekért a takarékpénztár fizetett, a betéti könyvek tulajdonosai 25°/0 kölcsönt kapnak. — Varsói kiállítás. A cs. és kir. közös külügyminisztérium közlése szerint a Varsóban f. évi szeptember havában tartandó gazdasági kiállításra küldendő tárgyak vámkezelése a kiállítási helyen fog történni. A kiállítási tárgyak vámmentesek, ha a kiállító azon írásbeli nyilatkozatot adja, hogy azon esetre, ha a tárgyak a kiállítás után egy hó alatt nem vizetnének ki ismét a külföldre, ezekért a vámilletéket kifizetendő. Hogy külföldi kiállítók a határbeli vámrevisiót kikerülhessék, a kiállításra szánt tárgyak a „Varsói gazdasági kiállítás bizottságához“ czímzendők. Heti tudósítás az ipar állásáról Budapesten. A lefolyt héten csak azon iparosok voltak jobban elfoglalva, kiknek a költözködés alkalmából akad dolguk, nevezetesen szobafestők, mázolók, bádogosok, lakatosok, kőmivesek stb. Fényűzési üzletekben és divatárusoknál ellenben teljes pangás volt, szabóknál nincs megrendelés, czipészek is alig vannak elfoglalva; legjobb dolguk van a nagy hőség mellett az uiodatulajdonosoknak, kiknek helyiségei zsúfolásig telvek. Kalaposok, keztyűsök, kosárkötők, paszományosok, bútorárusok, kárpitosok, arany és ezüstművesek, nyergesek, bognárok jobbára kevéssé vannak elfoglalva. A kovácsolt vas igen olcsó lett, míg eddig mázsája 10 -16 írtba került, most már 8—12 forintjával is kapható. Kádároknál kevés a munka, a lefolyt hónapban összesen alig 22.000 akós hordók hitelesíttettek a mértékhitelesítő hivatalban. Tzsde és gabnacsarnok. Budapest, aug. 1. Értéküzlet. A hangulat élénk volt, s az árfolyamok emelkedtek. A kötések ezek : vasúti kölcsön 964, magyar sorsj. 848/41 angol-magyar bank 427%, municipális 28“,— 37‘/j—38, magyar hitel 215— 214%, magyar földhiteltárs. 79‘/s-78*/4—7974- takarák- és hitel 531/y—56VS, buda-óbudai népbank 39, orsz. közp. takarékp. 848/4, budapesti fővárosi takarékp. 161. Valuták változatlanok: arany 5.277a. porosz p. u. 163. Az esti tőzsdén a forgalom gyenge volt, de a hangulat igen szilárd: magyar földhiteltárs. 700,1798/4, municipalis 3874 magyar hitel 2167, takarék- ég hitel 56/1. GabnaÜzlet. Búza változatlan, usancebúza szeptember-októberre 5 frt 65 krral jegyezhető vámmázsája. Rozs csendes. Árpa szilárd. Tengeri csendesebb. Zab változatlan, szeptember-októberre elkelt 5000 mérő 2 frt 19 krral 50 bécsi font szerint, Győrött átvéve. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések: Margiton aug 31-én Unger Pál ingatanai 3000 frt. — Kis mártonban Ruspnker Mária ingatlanai 3000 frt. — Zala-Égerszegben szept 21, 22 és okt. 21. Nordbergi Noé Káoly többrendbeli ingatlanai 14,043 frt. — Batyánban aug. 21-én Szigethy Józsefné ingatlanai 6650 frt. — Mihályfalván aug. 26. Kovács József ingatlanai 1946 frt. — Ungvártt az opt. 15. Vönöky Karolina ingatlanai 20.054 frt. — Hévíz Győr ken aug. 24. Pokorádi János ingatlanai 3377 frt. Csőd: A Kohn M. B budai kereskedő elleni csőd folyó hó 23-án megszűntnek nyilváníttatott, 30 évesek I. sorozatnak aznak Magyarországra, hol a termés „fényes eredményt“ ígér. Ebben van talán egy kis túlzás, ami egyébiránt megbocsátható annak, ki jó vagy rész esztendőben mindig az importálók közé tartozik. Következtetéseikben természetesen a gabona- és lisztárak csökkenésére jutnak, miből ismét az általános jólét emelkedése következik, mert a népnek marad pénze egyébre is az olcsó kenyér mellett, s ennek folytán az iparos erők is nagyobb foglalkozást nyernek. A három egymásra következett rész aratás — mondja a „Standard“, lényegesen oka volt a kereskedelmi pangásnak, mely alatt az utolsó tíz vagy tizenkét hónap óta szenvedtünk ; az új aratás új lökést fog adni a kereskedelemnek, s megújult prosperitás időszakát vezeti be. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos Vízállás és időjárás. Pest, jul. 31. 10' 7" esős. Pozsonyban, jul. 31. 7' 11" Száraz. M.-Sziget, jul. 30. 2' 3" száraz. Szatmáron, jul. 30. 1' 8" száraz. Tokajban, jul. 30. 1' 5" száraz. Szolnok, jul. 31. 0' 8" száraz. Szegeden, jul. 31. 1' 3" száraz. Aradon, jul. 30. 8‘ 1" 0 alatt, száraz. Nagybecskereken, jul 30. 0 4" 0 alatt, száraz. Eszéken, jul. 31 . 9" felhős. Sziszeken, jul. 30. 5‘ 0" felhős. Zimonyban, jul. 30. 7‘ 8" felhős.