Ellenőr, 1874. augusztus (6. évfolyam, 239-268. szám)

1874-08-02 / 240. szám

járásbírósághoz, végre Winkler Manó késmárki járás­­bírósági albirót az alsóó-kubini és Kenéz Sándor kis-uj­­szállási járásbirósági albirót a nagyváradi kir. törvényszé­kekhez eddigi albirói minőségükben helyezte át. Hetlinger József tapolczai lakos vezetéknevének „Hevesi“ re kért átváltoztatása belügyr minisztér­imi rende­lettel megengedtetett. HÍREK. Szept. 1 — A Bicske körüli hon­v­é­d­t­á­b­o­r­ ,­ban tizenkét napig tartanak a fegyvergyakorlatok. Az e tekintetben kiadott főparancsnoksági rendelet szerint szeptember 15-én dandárgyakorlatok lesz­nek és pedig féldandár féldandár ellen. sept. 16. dandár dandár ellen fog működni. Sept. 17. nyug­­nap , 18. dandár hadosztály, 19 iklér. hadosztály jelzett hadosztály ellen lép fel. 20-ikán nyugnap, 21-én dandár hadosztály ellen, 22 én hadosztály jelzett hadosztály ellen, 23-án hadosztály dandár ellen működik, 24-én ismét nyugnap tartatik. 25 és 26 án a zárgyakorlatok fognak tartatni, melye­ken ő felsége is jelen lesz. — Az evang. egyetemes gyűlés hol­nap nyílik meg. Ez alkalommal az egyetemes fel­ügyelőség fönállásának százados évfordulós­zen­e­­pélyét is megtartják, s b. Prónay Gábor felügyelő d. u. 2 órakor diszebédet ad a Hungária termében. — Munkácsy Mihály hirneves festész, nejével együtt köztünk időt. Nehány nap múlva Temesmegyébe megy, hol Ormos Zsigmond főis­pán várja vendégszerető körébe. — Kovács Mi­hály is hazaérkezett Velenczéből, s most Hevesben, az Orczy-családnál fest arczképeket. _Szent István király ünnepét Berlinben is megülték az ottani magyar egyletben. Egész ünnepély volt az, melyre nem-magyar ven­dégeket is hívtak. Az első beszédet Löwenstein Jakab, az egylet elnöke mondta, Lengyel N. jegyző pedig németül fejtegette az ünnepély jelentőségét. Majd lakoma következett, jókedvvel és pohárkö­­szöntésekkel. __ Petőfi elestének színhelyén, mióta valószínűvé lett, hogy sirja a Nagy-Küküllő völgyében rejlik, emlék fölállítására gondolnak s dr. Haller Ferencz vezetése alatt gyűjtéseket is in­dítottak. Az egybegyűlt összeg, vagy 1500—1600 fit a segesvári pénztárban van elhelyezve, de mióta a bizottság pénztárukká, Imreh György el­hunyt, életjelt a gyűjtések körül nem mutat senki. A „Kelet“ tehát melegen felszólal, hogy a kegyelet művében fáradozzanak tovább, s országos gyűjtéseket indítványoz. _ Székesfehérvárit Henszlmann Im­re folytatja az ásatásokat a régi templom helyén, melynek földalatti nagy arányaiból már régen gyanítják, hogy itt egykor a bécsi szent István templomhoz hasonló nagy kathedrális épület emel­kedett. A legújabb ásatások ismét sok érdekes részt tártak föl. _ Halálozások: Ferenczy Alajos, a deb­reczeni törvényszék bírája, igen munkás és be­csült férfi, elhunyt N. Kállóban. — Pankovics püspök temetése holnap, szept. 2-án, délelőtt lesz Ungváron. Elhunytát a káptalan következőleg tu­datja: „A munkácsi g. sz. kath. székesegyházi káptalan saját­ és a kesergő rokonok nevében mé­lyen szomorodott szivvel jelenti nagyméltóságu és főtisztelendő Pankovics István, munkácsi me­gyés püspök, ő cs. s apostoli királyi felsége v. b. t. tanácsosa, a vaskorona-rend nagykere­sztese, a szent István jeles rend középkeresztesének, szent Péter és Pál apostolokról nevezett tapolczai apát­nak, élete 54-dik, püspöksége 8 ik évében, 1874. augusztus 29-én délutáni 3­ órakor, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele s a római pápa 5 szentsége végső áldásának elnyerése mellett, gyo­­mor-vizkór következtében történt csendes kimultát. — Szinházi hírek. A nemzeti színház­ban tegnap nagy közönség nézte Dóczi Lajos Csóka czimű­ vígjáték­át. Ebben ezúttal a ki­rályné szerepét a távol levő Felekiné asszony he­lyett Szigligeti Ferike k. a. játszotta, még pedig oly kitűnő előd után is tetszés közt. Kifejezőn és érzelemmel szavalt, s ábrázolásában is elő nyilvá­nult. Átalában a k. a. folyton igazolja a reménye­ket, melyeket nem mindennapi tehetségéhez kötöt­tek. — Murszka k. a. csakugyan énekelni fogja a „Bolygó hollandi“-ban Senta szerepét. H­a­uk Minnie k. a. (kit napról-napra várnak) pedig „Lo­hengrin“ ből Elza szerepét tanulta be, s közelebbi szereplése alatt föl is lép benne. Nálunk az ezer­mesterség hazája van. — A budai színkör­ben holnap adják ez idényben utólszor a „Petaud király udvara“ czimű­ bohózatot. Pénteken a szor­galmas és jókedvű Dezső Ödön jutalomjátékául „A falu eleje“ czimű eredeti új népszínműt adják elő. Hogy ki a szerzője, nem tudjuk. — A szín­­körbeli előadások holnaptól fél 7 órakor kezdőd­nek. — Megemlítjük itt, hogy Bokody fölszólítja mindazokat, kik a „Karlisták forradalma“ czimű látványossághoz teljesen fölszerelt lovakat hajlan­dók kölcsönözni, jelentkezzenek a színkörben na­ponkint d. u. 3—4 óra közt. — Törvénykezési reform. A „Ref.“ írja a következő mulatságos esetet: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy vidéki járásbíró, aki bővibe lophatta az isten napját, mert majd fölve­tette az unalom. Mit tegyen, hogy odafön is szelét vegyék, milyen nagy kapac­itás unatkozik valahol ott a tiszahátán , fogja magát és bead egy jelen­tést az igazságü­gyminisztériumhoz, melyben pon­­tokra­ szedve nagy bölcsen kifejti, mily tömérdek kiadást kímélhetne meg az állam, ha a költséges ostya helyett, a sokkal olcsóbb keményítőből ké­szített pép használtatnék ragaszul a beadványokra illesztett végzéseknél. E jelentés aztán fölérkezik az igazságü­gyminiszteri palotába, s onnan hihetőleg többszöri tanácskozás után, egy a pép mikénti készítésére és használatára vonatkozó, sok paragra­fusból álló rendelet kíséretében áttétetett az a pesti királyi törvényszékhez oly utasítással, hogy a pép használhatósága és czélszerűsége megállapítása vé­gett használtassa ezt egy hónapig valamelyik já­rásbírósággal. Ezzel a kedves experimentummal a pest-belvárosi királyi járásbíróság bízatott meg, megküldetvén egyúttal a bögre és a pemzli is; s azóta, hogy a műtéttel sok idő ne pazaroltassék, az említett járásbíróság kiadó hivatalában az Írno­kok baloldalán ott lóg a bögre, s a bögrében pemzli, a pép kellemes szaga pedig terjed világgá és hir­deti, minő dologgal bibelődik nálunk az igazság­­ü­gyminiszterium. — Rablóczigánybanda. A hevesme­gyei Pásztóról Írják nekünk aug. 31-iki kelettel: Tegnap reggel az a hír terjedt el nálunk, hogy tíz bolt részben feltöretett, részben pedig kirabol­tatott. A rablók szombatról vasárnapra következő éjjel nagy zivatar közben 12-től 1 óra között tér­tek a városba, és ugyanazon idő alatt végezték a vakmerő operatiót. A mi fanteránk egyszersmind az országutat képezi, és ezen a városba lővén, mind­járt az első boltot feltörték és innen zsákmánynyal megterhelve haladtak a város másik vége felé Út­közben még több boltot kíséreltek kirabolni, de ez csak egy hentesnél sikerült. Polgahiránk Kaszapp Bertalan úrhoz is eljutott kora reggel e hir. Ugyan­azon időben Szécsényből egy sürgönyt is kapott, melyben felszólittatott, hogy egy csapat vándor­oláhozigányt, kik miután ott rablottak s Pásztó vagy környéke felé vették utjukat, üldözze. Tehát ő azon­nal két csendőrt küldött utánok, és ezek az orv­madarakat a szécsényi csendőrökkel egyetemesen, kik szintén a czigányok üldözésére voltak kiküldve, Apcz és Jobbágy között, mely két helység hozzánk igen közel fekszik, elfogták. E csapat 6 férfi, 3 nő és 2 csecsemőből áll. Innét azonnal hozzánk Pász­­tóra kísértettek, és náluk találtattak mind a Pász­tón, mind a Szécsényben rablott tárgyak. Kihall­gattatván, mindent tagadtak, és azt állították, hogy ezen tárgyakat négy ismeretlen paraszttól vették. Innét Balassa-Gyarmatra vitettek, hol a törvény­széknek adják át őket. — Havazás. A felvidékről azt írják, hogy a galicziai határ hosszában tartós havazás volt. A közép-Kárpátok egész derékig hóval fedvék. Bártfán pedig aug. 26-án fagy volt, mely a ker­tekben sok kárt okozott. A felvidék ez időjárása nagyon érezhető volt nálunk is az utóbbi napok­ban. Most már azonban megint hő­sugarakat tűz­del alá a nap.­­ Nagy verekedés volt szombaton este Újpest felé, az Angyalföld közelében levő „káposz­tavágó“ nevű korcsmában. A verekedésben bot és kés is szerepeltek. Épen akkor jött Pest felé egy közúti vaspálya kocsi ; az utasok látván az út­­közepén lefolyó zenebonát, sietésre nógatták a ko­csist, a­ki jól lovai közé is vágott. Két verekedő azonban, valószínűleg, hogy a többiektől menekül­jön, a kocsi után szaladt, és arra fel is ka­paszkodott, míg üldözőiknek nem sikerült őket el­érniük. A kocsiba felugrott és vérrel borított két excedenst a férfi utasok zsebkendőkkel megkö­tözték, és a városba érve, a király-utcza sar­kán álló constablernek átadták. Az egész váczi­­úti boulevardon keresztül nem lehetett rendőrt látni. — Sorsolás. Az 1864-iki sorsjegyek Bécs­­ben ma történt húzásánál a 200,000 frtos főnyere­ményt nyerte 256 sor 52 szám ; 20,000 frtot nyert 1531 sor 57 sz.; 15,000 frtot nyert 1192 sor 6 sz.; 10,000 frtot nyert 3761 sor 51 sz.; kihúzad­­tak továbbá a következő sorszámok: 604, 711, 738, 1375, 1479, 1912, 2389, 3017, 3208, 3325, 3585.­­ A vízvezeték ivóvizéről beadott legutóbbi vegyészi vizsgálat szerint, július 4-ike óta a vízvezetéki, valamint a dunavízben a felol­dott szilárd és szerves anyagoknak mennyisége csökkent, ellenben az ammóniák mennyisége mindket­tőben állandóan maradt. A víz górcsövi vizsgála­tából kitűnik, miszerint e minősége az utolsó idő­szakban nem változott. A vegyészeti eredményről szóló jelentést Kada Mihály alpolgármester követ­kező, a lakosok figyelmébe ajánlott tanácsokkal egészíti ki. Ez alkalommal megjegyezzük, hogy úgy a vízvezetéki igazgatóság, mint a vegyész je­lentése szerint az eddig használatban volt vízszűrő készülékeken kívü­l a homokszűrő is ajánlható. Ez áll egy kettős fenékkel ellátott horgony-bádog hengerből, melynek felső lyukasztott fenekére durva vászon­burokba éles, tiszta homok töltetik, az egész a vízvezetékkel úszó-golyó csap által összetétetik, úgy hogy a mennyi vizet alant lecsapol­nak, annyi foly felülről, úgy hogy a viz tükre mindig egyaránt magasan áll. A készüléket egyes családok számára kicsinyben, egész nagy házak számára pedig nagyban lehet kivinni. Végre gya­pot szűrők is ajánlhatók, melyeknek szerkezete olyforma lehet, hogy azok a vízcső végére csavar­tatnak, s melyek olcsóságuk mellett azon előnyt nyújtják, hogy a szűrű anyag a leszűrendő anya­ á­­­gokkal való túltelítése után könnyen kitisztítható, a víz pedig a szüru­anyagból mit sem vesz fel, a­mi a szüretien Duna viz­et nyerő házak lakosaira nézve mindenesetre figyelmet érdemel. (Radikáli­sabb volna a vízvezetékkel bíró házak számára azt ajánlani, hogy ha jó ivóvizet akarnak élvezni, hordassák az Orczy kertbeli Illéskutból.) — Postarablás. Zágrábból írják, hogy aug. 22-én esti 9 óra körül a Kutináról indult postakocsit megtámadták, pedig két pandúr is ült rajta. A kocsis Gracsenica közelében egy gyanús alakot látott az országúton ólálkodni, a kö­vetkező pillanatban pedig az út mellett egy má­sik alak tűnt föl, mely puskával a kocsira czélzott. A kocsis leguggolt, s a lövés Stefancsics nevű pan­dúrt vállon találta, úgy hogy nem sokára meg is halt. A lövésre a lovak neki iramodtak, s egy ed­dig őszre nem vett embert, ki a kantárt fogta, félredobva elvágtattak. A rablókat most nyo­mozzák. — Fővárosi ügyek. Ráth Károly fő­polgármester szabadságidőre utazván, szeptember végéig Kamreermayer polgármester fogja helyette­síteni. — A főváros"t­őkepénzeinek el­helyezésére alkotott szabályrendeletet a pénz­ügyi és gazdasági bizottság oda módosította, hogy csak azon fővárosi pénzintézeteknél szabad a fő­város tőkéit elhelyezni, melyek kizárólag takarék­­pénztári és leszámítolási üzletekkel foglalkoznak, két év óta fenállanak és legalább is egy milliónyi befizetett alaptőkével bírnak. Ezen qualificatiónak a következő fővárosi intézetek felelnek meg: az első hazai takarékpénztár (2.400,000 bef. alaptő­kével), a budapesti főv. takarékpénztár 1.490,700 frt. bef. alapi), a magyar országos központi taka­rékpénztár (1.500,000 bef. alapi), a pesti kereske­delmi bank (2.478,100 frt. bef. alapi), ált. taka­rék- és hitelegylet (2.000,000 frt. bef. alapi), ma­gyar ált. hitelbank (12,000,000 frt. bef. alapt.)­­ A fővárosi költségvetést illetőleg a köz­gyűlés kötelességévé tette a számvevőségnek, hogy egészen új rendszert kövessen, mely a bud­get áttekintését megkönnyítse s a belügyminiszté­rium hozzájárult a közgyűlés e határozatához és a vagyon­leltár összeállítását is követelé A gaz­dasági és pénzügyi bizottmány tehát fölszólita a főszámvevőt, hogy nyolcz nap alatt terjeszsze elő javaslatait a budget összeállításánál követendő elvek iránt, hogy a jövő évi budget még idején el­készülhessen. A fővárosi vám­árjegyzékek tárgyá­ban, mely a fővárosi budgetnek egy jelentékeny részét képezi, a kiküldött enquête-bizottmány ja­vaslatai fognak beváratni, mely a tarifás nagy­mérvű leszállításának álláspontjára helyezkedett. Ugyancsak a budgettel kapcsolatban legközelebb tárgyalás alá fog vétetni a regáljog szabályozása és értékesítése, a­mint Csengey főügyész szabad­ságáról visszatérend. A főváros vagyoni leltárának összeállításával azon bizottmány fog megbizatni, mely a budget előmunkálatait teljesíti. — A budai hegyek közt Csáki szalmájának tekintik a vá­rosi telkeket, s a kinek közelébe esik, körülkerít belőle egy darabot, van rá példa, hogy, ezer-ezerhat­­száz négyszögölet is. Most a város visszaexe­­quálja a magáét, s a földszerzőket megbírságolja — A k­ő­b­ányai takaré­kpénztár épületét a liquidáló bizottság 50,000 frtért kínálja a vá­rosnak, mely azonban csak­ 40,000 frtot akar adni érte. — A városligeti forgatósdi­ házát, a körönd széliben, le akarják bontani. Egy korábbi árlejtésen az Eisler testvérek csak 406 frtot ígér­tek az épületanyagért; egy közelebbi második ár­lejtésen ugyancsak ők voltak a legtöbbek Ígérők, hanem már csak 220 frttal. A város ennyiért per­sze nem adja. Törvényszéki csarnok. (Z s­e­b m­e t­­sző.) Kovács József, a felső megyékből való tol­vajcsalád sarjadéka, ki állítólag sem születéshelyét, sem pedig korát nem tudja, saját vallomása sze­rint „vásárok látogatásából él,“ az ungvári rend­őrség jelentése szerint igen buzgó zsebmetsző, két hét előtt Pestre jött és megérkeztének estéjén Mil­­loviczer Károly hentesmestert­­ meg akarta lopni, midőn ez egy propeller-hajóba készült szállni. Millovitzer azonban a tolvaj kezét, mely mellzse­bébe tévedett, megragadva, Kovácsot a városházba vitte. E tolvajlási kísérlet miatt ma Kovácsot 6 havi börtönre ítélték. (Gyilkosság). Danielov György kisfaludi csikós, m. é. márczius havában egy Kis-Szt.-Mik­­lós mellett fekvő erdőben levő kutban megfutva találtatott. Danielovot előtte való estén Uj-Aradon a Lénert féle korcsma előtt holtrészegen látták feküdni. E korcsmában akkor Markus György és Athanáz kis-szent­miklósi lakosok is időztek és minthogy több tanú látta, mikop a két testvér el­induláskor kocsijára tette a részeg Danielovot, a temesvári törvényszék e két testvért a Danielovon elkövetett gyilkosság miatt mindegyiket 15 évi börtönre ítélte. Vádlottak felebbezésére a királyi tábla Sümeghy biró előadása folytán a nem eléggé ki­merítő, sőt hiányos bűnvizsgálat kiegészítésére utal­ta a temesvári fenyítő törvényszéket. — Ah! értem ! . . . . elfogadom a meghí­vást, szívesen leszek a kicsinek keresztanyja. — Köszönöm, kisasszony , és mikor legyen a keresztelés? — Amikor akarod — válaszolá Edith. — Kisasszony, én ma nem fogyok ki a ké­résből ; holnap augusztus 1-je, az öregapámnak épen most lesz a nevenapja, s ha nem lenne al­kalmatlan, hogy annyira siettetem. . . . — Holnap? . . . Augusztus l-sején? . . . kiáltá, mintha egy rögtöni inspiratió szállotta volna meg, holnap akarod ? holnap ? — Kisasszony, hogy ha ez a nap elle­nére van? . . . — Hallgass, halgass! A paraszt elhallgatott, és csodálkozva nézett reá. Lángoló tekintettel a leány valamit beszélt magával. — Igen, igen, itt a menekvés : e gondolatot az isten küldte­­ holnap ! augusztus l-sején ! Aztán Etchahon felé fordulva azt mondta: — Hallgas reám, még ma este elmegy a lel­kész úrhoz, és azt mondod. . . . Nem,­roszul fejeztem ki magam, arra fogod kérni. . . érted ?.. kérni, hogy a szertartást holnapra határozza; az mindegy, ha délben lesz, vagy két órakor, az a fődolog, hogy holnap okvetlenül megtörténjék. — Jól van, kisasszony, kedves madaraim — mondá halkan a konyha felé távozva s a foglyok tollait simogatva, ti ugyan szép tojást tojtatok. — Etchahon, várj egy kissé, még van valam­i mondani valóm. S az íróasztal mellé ülve, a következő soro­kat írta Aloysnak : „Etchahonnak fia szü­letett; holnap keresz­telik. Megkért, hogy én legyek a keresztanyja, s azt mondtam, hogy önnel együtt fogok a gyer­meknek nevet adni.“ Nem írta alá a nevét, és levél formába sem hajtotta és Etchahonnak átnyújtva azt mondá: — Vidd ezt a levélkét Aloys úrhoz, de rögtön, ő lesz a fiad keresztapja. Miféle eszmét kötött e kereszteléshez ? A­­ kiknek nincsen vallásos hitök, azok előtt a ke­­­resztelés semmi jelentőséggel sem bir; de a husz­­­éves korban minden hit szent. Ifjúnak lenni, annyi , mint hinni; szelíd és ártatlan babonájával azt hitte Edith, hogy ha Aloys ez újszülöttet a ke­resztvízre tartja, ezáltal a szerencsétlent a szent­ség és menyország védelmébe helyezi. És ez a rettenetes és félve várt nap, isten jelenlétében fog­­ eltelni; egy kegyes szertartás által megszentesítve, s jótéteménynek lesz szentelve és a gonosz szellem I nem mer Aloyshoz közeledni. És e szertartás által rokonságba lép vele;­­ egy titkos hang azt súgta szivének, hogy az ifjút boldogítani fogja, ha egy szent védelemben tár­sak lesznek, s talán akkor nap, midőn keresztfiúk iránt mint apa és anya teljesítik vallásos köte­lességüket, — talán — gondolta magában Edith, elfelejti szenvedéseit. Etchahon nemsokára megérkezett Aloyshoz, szobájába ment ; a sötétség az első perczben visszahátráltatta. — Ki van itt ? — kérdé élénken az ifjú. — Én vagyok, Etchahon. — Mit akarsz ? — Egy pár sor írást hoztam Edith kisas­-­szonytól; rám bízta, hogy még ma estve átadjam. Már magában Etchahon jelenléte is jótéko­nyan hatott az ifjúra, egy élő lény volt , de gyöt­relmeinek keserűségét Edith neve rögtön sze­lídítette. Mig a levélkét olvasta, Etchahon e szava­kat mondta: — A szertartás holnap reggel tiz órakor lesz ; a lelkész úrral találkoztam, s ő akkorra ígérte. — E szavak után távozott. (Folyt. köv.) CSARNOK. Eszmetöredékek Heinétől. Különös! Mindig a vallás, mindig a morál és mindig a hazafiság az, mivel a rosz emberek támadásaikat szépíteni szokták ! Nem piszkos önér­dekből, nem írói irigységből, nem is a velük szüle­tett szolgaság érzetéből ösztönöztetve támadnak meg, hanem, hogy a jó istent, a jó erkölcsöket és a hazát megmentsék.* Szeretettjeinknek halála mély sebeket ejt szí­vünkön. Az ilyenféle sebek lassan gyógyulnak, de szép forradásokat hagynak hátra ; de vannak olyanféle aggodalmak, melyek undok sebhelyeket csinálnak, p. o. ha szeretettjeinket nem a halál, hanem az élet által veszítjük el. Vigasztalásról ilyenkor szó sem lehet; a­ki ilyen esetekben megvigasztalható, annak nincs a vigasztalásra szüksége.* A halálos ágyán nagyon sok szabadgon­dolkozó megtért már, — de ezzel ne dicseked­jetek ! A régi kittiek hadd harangozzanak s hadd éne­keljenek kyrieleisont az ilyen megtérésekhez, ez semmit sem bizonyít az ő véleményök mellett, leg­feljebb csak azt, hogy midőn az ember megöreg­szik és kifárad, midőn testi és lelki erejét elveszti és sem élvezni, sem gondolkozni nem képes, akkor a katholicismus felé hajlik. — Az ilyen megtérési történetek legfeljebb a pathologiá­­hoz tartoznak, s a ti ügyetek mellett rész bizo­nyítványt adna. Elvégre is csak azt bizonyítja, hogy mig azok a szabadszellemek az isten szabad ege alatt egészséges és ép érzékekkel járkáltak, s az eszék helyén volt, addig nem tudtátok őket megtéríteni. * A gondolat a láthatatlan természet, a termé­szet a látható gondolat.* Kain egy áldozat felett való összezördülésért egy vallásos viszályért ölte meg testvérét. — Igen, az első testvérgyilkosságot a vallás csi­nálta, s azóta e vérjelt mindig a homlokán hordja. * ’ A zsidók missiója be van végezve? Azt hi­szem, igen , ha majd a világszabaditó, az ipar, munka, öröm megérkezik. A világszabaditó vas­úton jó­s rózsákat hintenek útjába. * A zsidó vallás — aristokratia; azt mondják, a világot egy isten teremtette és kormányozza; minden ember gyermeke, de a zsidók az isten kedvenczei, azaz választott népe, s a föld, me­lyen laknak, választott országa. Az isten: ki­rály, a zsidók, főnemesek, és Palesztina az isten Exarchatja. _ Kereszténység — demokratia: Egy isten, ő teremtett és kormányoz mindent; az embereket egyformán szereti, mindenik országot egyenlően oltalmazza. Nem egy nemzet istene, hanem a min­­denség istene.* A katholicismus csak a sötétségben tud kény­szert gy­akorolni reánk ; sötét árnyékának benyo­másait a világosság elűzi. * A római egyház abban a betegségben hal meg, melyből senki sem gyógyul ki. Az idő ha­talma által való kimerültségből. A­milyen bölcs, minden orvost vissza­utasít: hosszas praxisában nem egy aggastyánt épen azért látott idő előtt hirtelen halállal kimúlni, mert egy erélyes orvos meg akar­ta gyógyítani. De a római egyház haldoklása még nagyon hosszasan fog tartani. * A kereskedőknek az egész világon ugyan­az az egy vallásuk van. Dolgozó­szobája a tem­ploma ; íróasztala a gyóntatószéke; jegyzőkönyve a bibliája ; raktára a szentek szentje; pénze az istene; a hitel a hitvallása. * A communismus propagandájának egy nyelve van, melyet minden nép ért; ez universális nyelv elemei oly egyszerűek, mint az éhség , irigység és halál. Könnyen meg lehet tanulni. * A művész az a gyermek, melyről a nép­monda azt meséli, hogy könyei gyöngyökké vál­toznak. Ah! a világ, e gonosz mostoha, kegyetle­nül megveri a szegény gyermeket, hogy annál több gyöngyöket sírjon!* Régi megjegyzés, hogy minden hitfelekezet papja, legyen az dominikánus — rabbi — mufti — pópa stb., egyszóval istennek egész dip­lomatikus testülete, az azokban családi hasonla­tossággal bírnak, mint minden olyanféle emberek, kik ugyanazt a mesterséget űzik. Természetesen, hogy azon különbségből, a­hogy a mesterségüket űzik, ez általános hasonlatosságban némi árnyala­tok is vannak. A katholikus pap úgy viszi a dolgát, mint egy üzletben alkalmazott kereskedősegéd: az egy­ház az a nagyszégű ház, melynek a pápa a fő­nöke, ettől kapja megbízásait, bizonyos foglalatos­ságai vannak, melyekért bizonyos fizetést kap ; a reá bízott dolgokat hanyagul viszi, mint mindenki, a­ki nem a saját felelősségére dolgozik, sok tár­sai vannak, s a nagy üzlet­forgalomban könnyen kikerüli a figyelmet, csak a ház hitele fekszik szívén, s még inkább a ház fennállása, mert ha netalán a ház megbukik, sok kényelemmel járó hi­vatalát ez által ő is elveszíti. A protestáns papnak ellenben nincsen fő­nöke, a vallásüzletet mindenütt a saját felelős­ségére viszi. Nem bocsátkozik olyan nagy vállala­tokba, mint katholikus üzlettársai, csak kisboltos marad, s miután ezt a kiskereskedést saját maga vezeti, nem lehet hanyag, hitczikkeit dicsérnie kell, üzlettársai czikkeit becsmérelni, kisebbíteni; kis boltjában úgy áll ott, mint egy valóságos kiske­reskedő, a nagy ezégű házak iránt kenyéririgysé­get érez, főleg a nagy római ház iránt, mely a világ négy részében ezer meg ezer titkárt, írno­kot, segédet, inast tart, s a világ minden részei­ben faktorai vannak. A katholikus pap úgy jő meg, mintha a menyország az övé volna; a protestáns pap el­lenben, mintha a menyországot kibérelte volna. H* A németek mellékgondolat nélkül bátrak, verekednek, hogy verekedjenek, épen a­hogy isz­nak, azért, hogy igyanak. — A német katonát nem a hiúság, nem a dicsvágy a nem a veszély nem ismerése viszi a csatába; nyugodtan áll a sorban s kötelességét hidegen, félelem nélkül s megbizhatólag teljesiti. He A német hasonlít ahhoz a rabszolgához, ki urának egy szavára vagy tekintetére korbács és lánczok nélkül is önkényt engedelmeskedik. A szol­gaság a lelkében van; a szellemi szolgaság az anyagi szolgaságnál is roszabb A németeket belülről kell felszabadítani, mert kívülről semmit nem használ.* Az új eszméket a bölcsek gondolják ki, s a bolondok terjesztik.* A költő egy különös vasárnapi gyermek; a tölgyerdőket már akkor látja, midőn még makkban szuny­adozik, s a még meg sem született nemzedé­kekkel párbeszédet tart. Titkait megsúgják neki, s ő a nyilvános piaczon kifecsegi. De szava a napi szenvedélyek lármájában elhangzik; a költő beszédét kevesen hallgatják és senki sem érti. Schlegel a múltba néző történészt látnoknak ne­vezte ; a költőről inkább el lehetne mondani, hogy olyan történész, aki a jövőbe néz. * A tömeg, a nép, nem szereti a gúnyt. A nép épen mint a lángész, a szerelem, az erdő és mint a tenger komoly természetű, ellenszenve van min­den gonosz salon-élet iránt, s a nagy tüneménye­ket mélyértelmü mystikus modorban magyarázza meg. Minden magyarázata költői, csudálatos és mondaszerű­. * Oh a nép, ez a szegény rongyokba öltözkö­dött király, hizelgőket talált, kik a tömjén füstölőt a byzanczi és versaillesi udvaronczoknál is sokkal szemtelenebből fejéhez ütötték. A szegény nép ez udvari szolgái mindig dicsérik a nép tökéletes­ségeit és erényeit, lelkesülten igy kiáltanak fel: „Mily szép a nép ! — mily jó a nép! — mily értelmes a nép !“ - nem igaz, hazudtok. — A szegény nép nem szép, sőt ellenkezőleg nagyon csúf. De rútságok a külső piszokból származott, s mihelyt nyilvános fürdőket építenek, melyben ő fensége ingyen fürödhetik, rútsága rögtön elenyé­szik. Egy darab szappan sem fog ártani, s majd meglátjuk, hogy az a nép, mely jól megmosdott, szép tiszta nép. Az a nép, melynek jóságát annyira magasz­talják, teljességgel nem jó, sőt gyakran épen olyan haragos és gonosz, mint a többi nagyhatal­masságok. De a nép gonoszságának az éhség és nyomor az oka; gondoskodnunk kell, hogy a fönséges népnek mindig legyen mit enni; mert mi­helyt ő magasságát jól tartják s illetőleg jóllakott, S is oly kegyesen fog reátok mosolyogni mint a másik. Ő fensége a nép nem nagyon értelmes; talán ostobább, mint a többi fenségek, majd nem oly marha mint kegyenczei. A nép, bizalmát és szeretetét csak azoknak ajándékozza, kik szenvedélyük nyelvét beszélik vagy ordítják; mig ellenben a józan ész nyelvén beszélő derék embereket, kik nem hízelegnek, az igazat megmondják, felvilágosítani, tanítani és ne­mesíteni akarják — gyűlölik. Ez igy van Párisban, igy volt Jeruzsálemben és igy van mindenütt. Ha megengeditek, hogy a nép a legundokabb rabló és a legigazságosabb ember közt válaszszon, bizonyosak lehettek benne, hogy azt fogja kiáltani: „Barnabást akarjuk! Él­jen Barnabás!“ E visszásságnak a tudatlanság az oka; e nemzeti betegséget a nép számára felál­lított oskolák által kell kiirtani, de a tanítást a szükséges k­ósvajas kenyérrel a többi vele járó táplálékkal vigyért kell kiosztani Ha majd a nép közt mindenki abba az állapotba lesz he­lyezve, hogy minden általa óhajtott tudományos képzettséget megszerezhet magának, akkor majd értelmes népet is fogunk látni. * Tagadhatatlan, hogy a németek is szeretik a szabadságát, de nem úgy mint a többi népek. Az angol úgy szereti a szabadságot, mint törvé­nyes feleségét ; sajátja, s ha nem bánik is mindig valami különös gyöngédséggel vele, de szükség esetében védelmezi, a­hogy egy férfihez illik, s jaj annak, ki a felesége hálószobájába tola­kodik. A franczia úgy szereti a szabadságot, mint a menyasszonyát; lángol és hevül érte, túlcsigázott fogadásokkal a lábaihoz borul, élethalálra megve­rekszik, s ezerféle bolondságot tesz. A német úgy szereti a szabadságot, mint az öreg nagyanyját. De azért ne hibáztassátok a németeket! Ha­bár álmodozók, de az is igaz, hogy sokan közülök oly szép álmokat álmodtak, hogy ébrenlevő szom­szédaink valóságáért alig cserélném el. Miután mindnyájan alszunk és álmodozunk, talán a sza­badságot nélkülözhetjük. Az angol megunva feleségét, talán kötelet tesz a nyakára és Smithfieldbe viszi eladni. A csapodár franczia talán hitelen lesz szép meny­asszonyához és elhagyja, s a királyi palotában az udvari hölgyekkel énekel és tánczol. De a né­met soha sem űzi el ajtaja elől az öreg nagyanyját, tűzhelye mellett mindig enged neki egy kis helyet, hol meséit a hallgató gyermekeknek el­mondhatja.* Egykor azt hittem, hogy a hűtlenség az, mi a nőkben legborzasztóbb, s hogy a legborzasztób­bat mondjam róluk, kígyóknak neveztem őket. De ak­­ már most tudom, hogy épen az a legborzasz­tóbb, hogy nem hasonlítanak a kígyókhoz, mert a kígyók minden évben levetik a régi bőrüket, s az új bőrben megifjodnak. * Harmincz éves nőnem létezik. A buszból egye­nesen negyvenbe lépnek. Ötven éves nőt sem láttam még, a negyvenből egyenesen a hatvan évbe lépnek. KÖZGAZDASÁG. A termés. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi t­. kir. minisztérium a f. évi termésről tájékozást szer­­zendő állandó tudósítóit felkérte, hogy a letakarí­tott termés eredményét s a még le nem takarított termények állását vele aug. hó 20-ig közöljék.­­ A befolyt tudósítások összeállittatván, az eredmény az alábbiakban közöltetik. Megjegyeztetik, hogy némely megyéből nem folyván be elegendő adat arra nézve, hogy abból az átlagokra helyes kö­vetkeztetést lehetett volna vonni, ezen megyékről pótlólag fognak az adatok közzététetni. Adott egy kát. hold p. mérőkben, átlagban. Arad megyében őszi búza 15.2, rozs 12, kétszeres 14, tavaszi búza 16.3, árpa 18, zab 22.2. A tengeri, burgonya, kender, len középszerűen, a dohány, szőlő és gyümölcs roszul áll.­­ Kevesebb vettetett búza, rozs és kétszeres a szokottnál, ne­vezetesen búza mintegy 35%-a­­; ellenben több árpa, zab és tengeri, utóbbi mintegy 40%-kal. Bács-Bodrog megyében őszi búza 5, rozs 6, tavaszi búza 12, árpa 12, zab 13.6. Tengeri, burgonya rész, szőlő közép. Kevesebb vettetett és kiszántatott repere és búza, utóbbi két járásban 43°/0. Baranya megyében őszi búza 12, rozs 20.6, kétszeres 25, tavaszi búza 18.6, árpa 30, zab 31. Tengeri, burgonya, kender középszerű, szőlő, gyümölcs rész. Be­reg megyében őszi búza 11.3, rozs 10, kétszeres 11.3, tavaszi búza 10, árpa 19.3, zab 18.4. Tengeri, burgonya rész, kender, szőlő, gyümölcs közép. Kevesebb vettetett búza egy já­rásban 30%. Bihar megyében őszi búza 12.7, rozs 13, kétszeres 12, tavaszi búza 13.7, árpa 16.2, zab 13.7. Tengeri, burgonya, dohány, gyümölcs, szőlő rész, kender, len, dohány közép; kevesebb vettetett: rep­ere és búza ; több: tavaszi búza, árpa, zab, tengeri mintegy 25%. C­s­a­n­á­d megyében őszi búza 12, rozs 7.6, kétszeres 7.5, tavaszi búza 15.2, árpa 22, zab 23.5. A le nem takarított termények mind roszak. Búza kevesebb vettetett 10%. Csongrád megyében őszi búza 6.7, rozs 6, kétszeres 7, tavaszi 6.6, árpa 9.7, zab 10.5. A le nem takarított termények roszak. Esztergom megyében őszi búza 12.6, rozs 9.3, kétszeres 11.3, tavaszi búza 13.6, árpa 16.8, zab 20.6. Tengeri, burgonya jó, kender közép, szőlő rész. Kevesebb vettetett a szokottnál, vagy pedig kifagyott: repere, búza és rozs, ellenben több tengeri, árpa és zab. Fehér megyében őszi búza 14.8, rozs 14.4, kétszeres 14, tavaszi búza 10, árpa 21.8, zab 28.6. Tengeri, burgonya és kender igen jó, szőlő, gyü­mölcs rész. Gömör megyében őszi búza 20.4, rozs 19.2, kétszeres 12, tavaszi búza 15.2, árpa 19.7, zab 21.4. A le nem takarított termények állása közép, csakis a gyümölcs rész. Győr megyében őszi búza 5, rozs 6.5, két­szeres 6.5, tavaszi búza 3.6, árpa 9, zab 10.3. A le nem takarított termények mind roszak, kivéve a szőlőt, mely középállást mutat egy járásban. Őszi búza kevesebb vettetett és kifagyott 25%, tengeri több vettetett egy járásban 10%-kal a szokottnál. Heves és Külső-Szolnok megyében őszi búza 5, rozs 6.5, kétszeres 6.5, tava­szi búza 3.6, árpa 9, zab 10.3. A le nem takarított vetemények mind roszak; a szőlő egy járásban középtermést, igér. Búza kevesebb vettetett 25%, tengeri több egy járásban 10%. Moson megyében őszi búza 16.6, rozs 13, tavaszi búza 11, árpa 23.3, zab 27.3. Tengeri, burgonya, kender jó , szőlő, gyümölcs közép. N­y­i­t­r­a megyében repere 16, őszi búza 16.5, rozs 12, kétszeres 8, tavaszi búza 15.5, árpa 17.7, zab 15.3. Tengeri, burgonya, kender és len­yó , dohány, szőlő, gyümölcs közép.

Next