Ellenőr, 1874. október (6. évfolyam, 269-299. szám)
1874-10-23 / 291. szám
Előfizetési árak: igész. évre . . 20 frt. — kr. I Évnegyedre. . 5 frt. — kr Félévre . . . IO „ — „ | Egy hónapra . 1 „ SO „ Fgye» szám Ura 10 krajczk. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. as. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kézirtok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. 291. szám Budapest, péntek, október 23. 1874. Hirdetések felvétele : Budapesten, nádszintesa 6. sz. (Légrády testvérek irodájában). Kiadó-hivatala: Előfizethetni helyben és posta utján, nádor-utcza 6 sz. a. POLITIKAI NAPILAP. A lap szétküldésére vonatkozó reclamációk Lészváry testvérek irodájába (nádor utca 6. sz.) intézendők. 71. évfolyam- TÁVIRATOK. Bécsi, okt. 22. (Alsóház.) A pénzügyminisztérium felhívja a képviselőház elnökségét, ama 18 képviselőházi tagnak a földadó szabályozása végett kiküldendő központi bizottságba való választása végett; az elnök jövő hétre tűzte ki azok megválasztatását. Néhány, a bizottságokba történt pótválasztás elintézése után megkezdődik a katonai nyugdíjakra vonatkozó törvényjavaslat fölötti általános vita. Brand Jätter a 10-től 25 évig szolgált katonatisztek aktivititási pótlékátkívánja behozni, s élethossziglani drágasági pótlékot óhajt oly nyugdíjasoknak megszavaztatni, kik a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat által nem érintettek. A honvédelmi miniszter azt mondja, hogy a kormány a jövőre való tekintettel óvakodott a törvény visszahatását elvileg megengedni, miután jövőben a már nyugdíjazottak minden követeléseiket törvényerőre léptethetnék, s kéri hogy ne tegyenek változtatásokat, hogy ezáltal a törvény létesíthetése ne odáztassék el. A ház egyhangúlag határozza el a törvényjavaslat részletes tárgyalásába átmenni. A legközelebbi ülés jövő szombaton fog megtartatni. Bécs, okt. 22. A bankigazgatóság mai gyűlésében a pesti hazai takarékpénztár választatott meg kezesül ama, a vidéki pénzintézetek számára megszavazott egy milliónyi leszámítolási hitelért. Zágráb, okt. 22. Az országgyűlés elfogadta a büntetőperben eljárás behozatala iránti törvényjavaslatot harmadik olvasásban, és az országgyűlés kezdeményezéséből előterjesztett javaslatot a gyülekezési jog iránt, melyhez a kormány is beleegyezését adta, az általános és részletes vitában. Zara, okt. 22. (Hivatalos.) Podgoriczában egy töröknek meggyilkoltatása miatt f. hó 19 én a Bazarban jelenlevő montenegróiak törökök által lemészároltattak. 20-án hir szerint, Podgoriczában és Zetaebenében ismét több montenegrói meggyilkoltatott, mindössze állítólag 17-en, bele nem számítva több, montenegróinak tartott keresztyén török alattvalót, ölettek meg. Az e vidéken tartózkodó montenegróiak Montenegróba menekültek, a Montenegróban levő törökök saját kívánságukra fedezet alatt a határszélig kísértettek, míg többen maradásukat jobbnak találták. Montenegróban igen nagy az izgatottság, azonban eddig zavargások nem fordultak elő. A ténykörülmények constatálása folyamatban van. Berlin, okt. 22. Arnim civilkeresete, mely úgynevezett diffamationalis kereset, és mely kivánja, hogy a birodalmi fiscus a kiadatásra követelt okiratok iránti tulajdonjogát mutassa ki, mint olyan, melynek helyt nem adható, a városi tövényszék által visszautasíttatott és most a kamarai törvényszék előtt fekszik. Berlin, okt. 22. A „Kreuzzeitung“ arról, érdekli hogy Arnim gróf a visszatartott okmányoknak melyek mind megvannak, hivatalos jelegeit, nem akarja tagadni, melyeknek elsajátítására azonban magát jogosultnak érezte, miután azok a birodalmi kanczelláriávak viszályára vonatkoznak s személyes jellegűek, s hogy ő azokat soha sem szolgáltatta volna át a követségi archívum számára. Washington, okt. 22. Az unio-kormány „Tuscarola“ hadihajót küldé a Sanoa-szigetek ellen. Bécs, okt. 22. (Zárlat.) Hitelrészvény 239 25 Galicziai 241.—. Államvasut 302 —. Járadék 69.80. 1860-díj 108 40 1864-diki 135.76 Ezüst 104.40. London 110.20. Unit bank 126.50. Általános épitőbank 51.80. Angol-ausztria. 15725 Lombardok 141 25. Tramway 145.—. Hitelsorsjegy 163.75. Napoleondor 888.—. Arany 525.—. Frankfurt 9320 Porosz pénzutalvány 163 75 Török sorsjegy 55.30. Angi épitőbank 58 50. Bécs, okt. 22. (Hivat. zárlat.) Magy. földteherm. kötvény 77.— Salg Tarján 86.—. Magyar hitel. 23075 Magyar záloglevél 85 90 Erdélyi —.—. Magyar keleti vasút. 57.—. Magyar sorsjegy 83.—. Tiszai vasút —.— Magyar vasúti kölcsön 97.50. Angol-magyar 37.—. Franco-magyar 82.— . Alföld 137.—. Magy. északkeleti vasút 118.50. Kelet vasúti .Kisebbségi kötvény 68.50. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magya földhiteintézet 88.50. Török —. Municipális 195.—. Berlin, okt. 22 (Kezdet.) Galicziai 112 —. Lombandók 83.50 Ezüst-jöved. 68 96. 1860-as 106 96. Bécs 9146 Romániai 39. 5 Államvaspálya 183.26 Papirjövedék 65 75 Hitelsorsjegyek 11716. 1864-ki 96.50. Hitelrészvény 143.50 Magyar sorsjegy 57 75. Berlin, okt. 22. (Zárlat.) Galicziai 109 75. Lombardók 83 25. Ezüst-jöv. 87 74. 1860-iki 104 74 Bécs 91 — Romárid. 38.75. Államvaspálya 183.15. Papirjövedék 64 — Hitelsírjegyek 113 — 1864-iki 96.50 Hitelrészvények 143.50. Magyar sorsjegy 66.—. Frankfurt, okt. 22. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécsn — . Amerikai 1882-re —. 1864-ki —. 1860-es — Lombardok 144. 5. Évjáruléki papír —. Osztr.bank részv —.— Osztrák hitelrészvény 249.—. Osztrák államvaspálya részvény 319.—. 1860-as —.—. Ferencz-Józsefvaspálya —.—. Galicziai —. Évjáradéki ezüst —. Osztr bank részv. —.—. Páris, okt. 22. (Zárlat) 3 járad. 62.05. Olaszjáradék 66.30. Credit mobilier 333.—. Osztr. —.— Consulok —. Éjszaknyugoti pálya —. 5-ös járadék 99.42. Államvaspálya 685.—. Lombardok 311.—. Amerikai —. —. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya. 1871-iki kölcsön 93.42. 1872-iki 93.47. Nemzeti színház. Donizetti víg operáját „Don Pasqualet“ hosszú idők után ma este elevenítették föl a nemzeti színpadon. Hanck k. a. kitűnőn mutatta be Norina szerepét, s kivált midőn a hárpiát játszotta (a 2-ik felvonásban), tüntette ki kedélye elevenségét. Kőszeghi a házasulni vágyó vén Pacquale szerepében a legmulattatóbb jókedvvel játszott és énekelt. E két szerep mellett Pauli és Láng szintén jól helyén voltak. Az operában van elég csinos hallgatni való, hanem hogy élvezhető legyen, szükséges oly szereplő, mint Hauk k. a., kinek távoztával nem tudjuk, ki lesz utódja Norina szerepében, melyhez énekének egész Udeségével és vidor kedélyének oly sok kellemével járult. Az előadásra nézve nem ártana, ha öltözködés dolgában a rococo ruhához folyamodnának, ami énekes darabhoz — hogy úgy mondjuk — inkább stylszerü, mint a közönséges salonöltözet. A nézőtér tele volt. Budapesti szinlapok. Péntek, okt. 23-án. Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ. 135. szám Mirabeau lénaága. Dráma 4 felv. írták Langlé Aulic és Deslandes. Francziából ford. P. E. Személyek: Mirabeau, marquis — — — Komáromi Mirabeau Gábor gróf, fia — — Ledvai Gensonné, ügyvéd — — — Nádai Monnier, parlamenti elnök — — Szigeti Jolán Saint Aubin gróf, a jonxi erősség parancsnoka — — — Bercsényi Brugnieres — — — — Benedek Tiszt — — — — — Halmi Sophie, Monnier neje — — — Felekiné Duffieres Camilla grófné, essonni czimzet", apátnő, udvarhölgy, özvegy Lendvainé Paillyné — — — — Paulainé Tomon — — — — — Gábos Irma Kezdete 7 órakor. ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZ. A Mromcsára kacsa. Nagy opera 3 felv. irta Monneau, zenéjét Jonas Emil. Kezdete 7 órakor. Hol vagyunk? .. .............Az emberi nemzedékek közül kevesen éltek át jelentékenyebb napokat mint a mieink. Végtelen nyomor, szakadozás, térsiklás és felkavart zűrzavar napjai ezek, s ha nem egyszersmind a határtalan remény napjai is, akkor a teljes kétségbeesés napjainak tekinthetők. Mert a reményből nem elég most már egy kevés, a romlás átalánossága — tényekben és kilátásokban — világosan állván előttünk. Egy uj világra, van szükség, hogy világ lehessen egyátalában! Hogy a régi hitvány kerékvágásba térhessenek vissza a dolgok s abban haladhassanak, ha csak némi rendben és folytonosságban is: ez a kisded remény nem tartható többé. Az átalános enyészet ezen napjainak az átalános újjászületés napjaira kell felvirradni, hacsak nem vagyunk a végleges és tökéletes pusztulás előtt. Ideje, hogy eszmélkedjék a legbutább ember is, és kérdezze meg önmagát: honnan jött és merre tart ? Egy valódi „uj korszak“ ez, úgy az okosak mint a bolondok részére... . . . . . De tán nincs is köztünk többé hősies bölcsesség, s oda sülyedt ezen ország is — egykor a hősök földje, — hogy nem egyéb, mint egy homályos bagolytanya és sivitó teremtmények lakhelye, kik csak a pénzszerzésre s az egérfogás más módozataira gondolnak, kihalván belőlük minden nemesebb ösztön és fogalom? S tán a kormányt jelenleg kezelő kedves urak .... a legjobbak, kik e szerencsétlen talajon teremhetnek ? Váljon a legherkulesibb tíz ember, kiket tizenöt milliónyi népességből kiszemelhetni, nem ezekből áll-e ? S csakugyan nem volna sehol, bár mi alakban, náluknál istenibb tíz ember közöttünk? Ha így állunk, akkor a tizenöt milliónyi népesség megrostálása és átkutása sikeres volt kétségtelenül. S itt van, a mi legistenibb tíz emberünk, és ezekkel, kik szerencsétlenségünkre nem eléggé isteniek, be kell érnünk s meghalnunk szótlanul. Mert hát honnan és miféle segítség jöhet ezen esetben számunkra? Nem jöhet sem segítség, sem remény sehonnan ? — Ha azonban ez a tiz ember nem a legistenibb közöttünk, akkor világos, hogy lehet még remény s fennáll továbbra is a segély lehetősége, mert a végromlás sohasem elháríthatatlan addig, amig a valóban legistenibb tiz emberünket ki nem kutattuk s ezek kezére nem bíztuk a kormányzás megkisértését. Hogy ez már megtörtént volna, vagyis, hogy a mostani tíz embernél herkulesibb szellemek csakugyan ne lennének népünkben, az egy olyan feltevés, melyet nem hihet el senki. Nem, annyira — hála istennek — még nem vagyunk, bármennyit sülyedtünk is több tekintetben, hogy az a feltevés hitelre találjon. Sőt épen az ellenkező föltevésre utalnak a tények. Bizonyos, hogy létezik itt sokkal istenibb ember, s ezeket föl is lehet kutatni valamely kigondolható és nem örökre lehetetlen uton és módon. Legyünk hát szilárdak, szegezzük tekintetünket arra a fontos tényre, és igyekezzünk mindnyájan feléje mint a remény kapuja felé! Carlyle irataiból fordítottam le (15 millióra redukálva az eredetiben álló BO-at) a fennebbi elmélkedést, mely Anglia helyzetére soha sem volt annyira alkalmazható, mint amennyire alkalmazható az Magyaroszág helyzetére jelenleg. S minthogy én is azt hiszem, hogy a B 11 ó-kabinet tagjait nem tarthatni épen azon tíz embernek, akik a legistenibb lények nemzetünkben, vagyis legképesebbek azon herkulesi munkára, melyet végezni kell az állam istállóinak kitisztítására hivatott kormánynak , bátor voltam figyelmeztetni tegnap a jobboldal javát azon magatartás eredményeire, mely a hatalom kezelését hol rész, hol ügyetlen kezekben hagyja, ha pusztul is általa az ország. Igenis, nagy ideje, hogy bebizonyítsák tényekkel is az erős kormány szükségessége iránti ismételt nyilatkozataiknak komolyságát , mert ha pártjuk részának eljárása felett továbbra is nnik zúgolódni, duzzogni és szemet hunyni tudnak, anélkül, hogy tekintélyük, befolyásuk és szavazatuk által ellene is tennének, akkor megérhetik még azt a dicsőséges hírnevet is, hogy fegyelmezettek voltak kormányzó pártjuk iránt egész a nemzeti bukásig. Az ország helyzete alján, hogy előtte nem szabad őgyelegni. A pénzügyi veszély mekkorasága iránt most már tisztában lehet a jobboldal azon ítéletből is, melylyel a londoni „Times“ tudtunkra adta kereken, hogy nem lévén semmink többé, amit zálogba tehetnénk, angol pénzre ezentúl nem számolhatunk. Mire számolhatunk tehát ? Mert hogy a legújabb kölcsön nem fogja helyreütni az államháztartás egyensúlyát, azt tudja mindenki. A rész évek és a szédelgő idők csapásai után több jövedelmet, mint eddig aligha reménylhetünk az adókból s félő, hogy az új terhek csak az executiók számát fogják szaporítani. Hogy az adóképesség emelésére van-e terve a kormánynak, azt még nem tudjuk, de hogy a föld és ház érétke mly hanyatlásban van, mind Budapesten mind a vidéken, s hogy a kereset minden ága milyen pangásba jutott országszerte, az aggodalom teljes köztudat. Midőn ezerekre megy az üres lakások száma a fővárosban hol pár év előtt alig lehetett szállást kapni, s a Kerepesi után 150,000 forintot sem ígérnek a 350,000-re becsült óriási épületért; s midőn minden megyéből halljuk, hogy a mi keveset a föld termett, azt sem lehet értékesíteni s az uzsora emészti föl a jövő évek lehető aratásait is, akkor az uj adókból nehezen fog cseppenni egyéb mint a rosz vér. És ez a „rosz vér“ bőven van már most is. Nem is kell rá egyéb bizonyság, mint azon ítéletek, melyeket Kassán és Pozsonyban hozott az esküdtszék nem régen. Amely országban a polgárok hangulata olyan ítéleteket sugall, ott már rendkívülinek kell lenni a kormányzási tehetetlenségek és bűnök által felgyűjtött elégületlenségnek. Hogy az olyan ügyek, mint a keleti vasút és a határőrvidéki erdő üzlet — kisebb botrányokról nem is szólva — mennyit ártottak hazánk hírnevének és érdekeinek, azt kiszámítni sem lehet, de hogy nem gyarapították a kormány iránti tiszteletet és bizalmat sehol, az bizonyos. Ne folytassuk e szomorú elbeszélést. Hisz úgyis tudja mindenki. De ha ez nem lehet többé titok senki előtt, kérdem a jobboldal javát, hogy egy ilyen — minden tekintetben — veszélyterhes és válságos helyzetben egy olyan minisztériumot igényel az ország érdeke, mint a Bittó-kabinet? Hiszen ez nem való még az átalános jóllét szép napjainak álmodozó fiestájára sem, erre pedig ugyan csak nincs kilátás az átalános elégedetlenség viharos éjjelein. Hiszen ez a kabinet még most sem érzi, hogy nekünk most — éppen mint a krach után lehetett olvasni némely boltok hirdetését — „tetemesen leszállított áron“ kell berendezni állami háztartásunk minden részét, mert csak ezen az úton rangerozhatjuk magunkat. Hiszen ez a kabinet nem kell senkinek, pusztán csak a pártfegyelem gratiájából áll fenn és egy italában nem bír a nehéz idők alatt szükségelt erős kormány kellékeivel, s ha Ghyczy Kálmán nincs benne, már rég halálra nevette volna azt a sírva vigadó magyar közérzelem. De a kellő társak nélkül tehetetlen marad Ghyczy Kálmán reformáló igyekezete és takarékossági politikája is. És tehetetlen marad főképen azon aprólékos érdekek miatt, melyeknek hálózatában mindegyre megakad, midőn valamit meggazdálkodni szeretne. Az ilyen minisztérium paralizálhatja még egy Ghyczy Kálmán tevékenységét is, de nem szolgálhat erősítésére senkinek és semminek. Lehet, hogy nem követ el csak kis hibákat, de a nemzetnek most olyan kormányra van szüksége, amelynek tagjai tudjanak és merjenek nagy dolgokat végezni, mert ezek nélkül nem megyünk semmire.. Ezt kellene meggondolna a jobboldal azon javának, mely nagyon elégedetlen ugyan a kormányzattal, de sohasem fejtett ki kellő erélyt annak egészséges megváltoztatására. Ami egyébiránt a balközép által követendő eljárást illeti, én azt hiszem, hogy ez a Bittó-minisztérium irányában is megmarad azon higgadtságban, amelyet a Szlávy-kabinet tapasztalt részéről. S hiszem azt is,hogy mindabban, amit Ghyczy K. a pénzügyi reform és takarékosság ügyében fog javasolni, pártunk meleg támogatására számíthat. De hiszem más részről azt is, hogy új terhek megszavazásához a 1, a közép nem fog járulni csak azon esetben, ha az adóképesség emelésére is terjeszt elő ugyanakkor a pénzügyér úr hatályos javaslatot. Szerintem a közelebbi ülésszak alatt is lesz elég szomorú ok az ellenzéki kötelességek erélyes teljesítésére, de meg vagyok győződve, hogy ezen erély mindig nyugodt és eszélyes marad, mert pártunkban mindenki érzi az ország válságos helyzete által igényelt óvatosság iránti tartozását. Azt azonban felteszem a minisztériumról is, hogy ingerlő javaslatokkal (minő lenne az öt éves parlament) nem fog előállani. Ami iránt még ígéretet tettem, azt holnap mondom el egy befejező czikkben. Csernátony. — József főherczeg előléptetése. A hivatalos lap mai száma jelenti: Ő császári és apostoli királyi felsége Schönbrunnban f. október hó 1- én kelt legfelsőbb elhatározásával József főherczeg altábornagy és magyar királyi honvédfőparancsnok 8 fenségét, jelenlegi alkalmazásában való meghagyása mellett, lovassági tábornokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Az osztrák nemzeti bank a magyarországi vidéki pénzintézetek segélyezésére a pesti hazai első takarékpénztár egyesület közvetítése mellett 4 millió forintot megszavazott; a feltételek — melyekhez az engedélyezés kötve van, — honlap fognak a pesti hazai első takarékpénztár tudomására juttatni. — A turócz-szent-mártoni algymnásium ellen felhozott vádak megvizsgálására, a magyarországi ág. evang. hutv. négy superintendentiájának egyetemes gyűlése által kiküldött vizsgáló bizottság elnöke a vizsgálat megkezdését november 3-dikára tűzte ki. — Novemberi előléptetés. József főherceg kineveztetését lovassági tábornokká ma közli a „Budapesti Közlöny“, s a „Wiener Zeitung“ még nem, s így ez egyszer a magyar hivatalos lap megelőzte az osztrákot. Egy bécsi lap szerint a novemberi előléptetés holnap tétetik közzé. Rainer főherczeg táborszernagygyá, János főherczeg alezredessé lettek kinevezve; ezen felül k i en cz vezérőrnagy altábornagygyá, tizenhárom ezredes vezérőrnagggá neveztetett ki. A gyalogságra ezúttal különös figyelemmel voltak. Soronkívüli előléptetés csak 24 fordul elő. A rongban legidősebb vezérőrnagyok sorából Appel vezérőrnagyig történtek az altábornagyi, úgyszintén az ezredesek közül Salis báróig a vezérőrnagyi kinevezések. A közjegyzői intézmény életbeléptetése tárgyában a „Pester Corr.“ azt írja, hogy azonnal a törvény szentesítése és kihirdetése után ki fognak hirdettetni a pályázatok és azok határidejének letelte után a közjegyzők a királyi törvényszékek részéről teendő javaslatok alapján azonnal fognak kineveztetni. A közjegyzők számára és székhelyeik meghatározására vonatkozó javaslatok az összes törvényszékek részéről már a királyi igazságügy minisztériumhoz fölterjesztettek. Ha tehát az illető törvényjavaslat november közepéig ki lesz hirdetve, a pályázatok kihirdetésére és a többi előmunkálatokra szükséges idő pedig legfeljebb január végéig fog terjedni, úgy majdnem bizonyossággal arra lehet számítani, hogy a közjegyzői intézmény a jövő évi márczius elejéig életbe fog lépni. A zágrábi egyetem megnyitása alkalmából az ottani lapok, nevezetesen a „Národne Novine“ s az „Obzor“ háromszinű nemzeti szegélyzetti kiállításban jelenvén meg, és az egyetem alapításának történetét adják elő, kiemelve, hogy Strossmayer püspök 50,000 írttal járult az egyetem alapításához, valamint méltányolva Mazeurenich kormányának ez ügyben tett fáradozásait.. Közölnek aztán dicskölteményeket latin és horvát nyelven. A prágai „Pokrok“ is illúsió teljes vezércikket ír a zágrábi egyetemről, és szerencsekívonatát fejezi ki a cseh nemzet nevében a horvátok ezen vívmányához, mely nem csak a horvátokra nézve fontos és az általános kultúra szempontjából örvendetes, hanem azért is nagyjelentőségű, mert ez új egyetem oly szláv intézet, melynek működése és hordereje messze Horvátország határán túl fog terjedni. Befolyását ez intézetnek az összes délszlávságra — úgymond — csak sejtenünk lehet ; hatása szemeink elé tűnik, de oly nagyszerűen, hogy nem is merjük előre méregetni. „A keleten jelenleg uralkodó viszonyokat számba véve — úgymond — a zágrábi egyetem megnyitása nagyon összehasonlító a IV. Károly által Prágában 500 évvel ezelőtt alapított felső iskolák életbeléptetésével, csak azon különbséggel, — a mi különben a mágrábbi egyetem előnyére szolgál, — hoggy az utóbbi nemzeti, s másrészt hogy, szellemi dajkája lenne a keleten élő különböző, de kiválólag szláv fajoknak.“ Azért nagy örömmel üdvözli az új egyetem létrejöttét Zágrábban. A szomszéd háztájéka. (—) Szemfényvesztők nem űztek még ügyesebben mesterségüket, mint az osztrák kormány az államháztartás számcsoportjainak kedvező alakítása körül. Hat éven keresztül kápráztató fényben tűnt fel a rend, mely a bevételek és a kiadások terén pénztári többletekkel rakjta el a világot. Kimeríthetlen gazdagság színében mutatkozott az osztrák adóképesség ereje és ennek fejében építék az arany fellegvárat, míg a meztelen való az aranyozást le nem verte a repedéses épületről. Közel tizennégy millió forintra rúg az el nem titkolható és el nem mesterkélhető hiánylat az 1875-re beterjesztett osztrák budgetben És ez csak a kezdet kezdete a bevallott romlás terén, a többi majd csak ezentúl fog jönni. Ép úgy mint nálunk, mesteri kéz képes egy darabig játszani a számokkal , de mentől későbbre ébred föl a nemzet az ámítás bűvköréből, annál keserűbb csapásokban nyilvánul előtte az örvény, ahova bekötött szemmel engedte magát kisérni. Magában a deficit bizonyos rázkódtatások vagy productív beruházások után, természetszerű kifolyása szokott lenni a háztartást fokozottabb mérvben igénybe vevő rendkívüli szükségleteknek. De úgy az egyik mint a másik esetben könnyű kikeresni, ha nem a mesterséges elpalástolásból évek során át eredő bajok napfényre jutásából származik. Nem kell hozzá egyéb, mint a kiadások egy részének megszorítása és a bevételi források időleges emelése, hogy helyt álljon az egyensúly, melyet előre nem látható kicsisek pillanatnyilag és hasznos befektetések gyümölcsözőleg vesznek igénybe. Máskép áll a dolog, ha, mint Ausztriában történt, a deficit meg volt e rendes viszonyok között, nagyobb productív beruházások nélkül is, csakhogy a pénzügyi műveletek különféle fogásai által elrettegették a kandi közönség rövidlátása elől. Póthitelek, egyik évről a másikra áttolt pénztári műveletek, az utólagosan beterjesztett budgetek után támadó rövidebb költségvetési év hiányos számadásai mind takarós eszközök voltak az osztrák pénzügyi kormányzat kezében, hogy port hintsenek a világ szemébe. Folyhatott is volna még a gauklerjáték tudja ég meddig, ha a hitelcatastropha oly regrendítőleg nem üt bele a czifranyomorúság papírvárába, hogy a rést betemetni nincs más mód, mint appellálni egy kölcsön kibocsátásával a pénzpiaczra. Most még ugyan azzal hitegeti a reichsrath doktorait a pénzügyéri előterjesztés, hogy a létező pénztári készletből fedezni fogja a hiánylatot. De a biztatgatás nagyon roszul hangzik, midőn az adóreformok szükségét olyanforma nyomatokkal hangsúlyozza, minőt deficites államháztartásunkban megszoktunk, és rendszerint pénzügyéri műnyelven nem jelent mást, mint az adóemelés burkolt alakját, hiába teszik mellé a mézes-mázas szólamokat. Nagyban rontja a kilátást, hogy a jövő költségvetések deficiteiről mathematikai bizonyossággal föltehető a növekedés. A lejtőnek a mostani 14 milliós deficit képezi az elejét, s elég ismerni a lavinák gyarapodásának és sebességének törvényeit saját háztartásunkból, hogy tisztában lehessünk, mily messze esik a megállapodás. Kivált, ha e megállapodást nehezíti a gazdálkodás, mely Ausztriában szintúgy fölemésztette a más rendeltetésű kölcsönöket, mint hazánkban a Dunaszabályozás és sugárúti építkezésekre szánt alapot. Meg vagyunk győződve, hogy egy utód az osztrák állampénztárakat csak oly üreseknek találná, mint találta nálunk Ghyczy. Ott kevesebb a leleplezési hajlam, mi lehet bölcs politika egy pénzügyminiszter hitelének fentartására, eredménye azonban balul fog végződni, mégpedig annál balabbul, mentői későbbre szereznek érvényt a költségvetések mesterkéletlen összeállításának. Szamárháznak, melyet bujában Petőfi juhásza is dorongol, türelmes egy jószág az a tavalyi nagy krízis tagadhatatlanul. Ennél azonban telhetnék tőlük okosabb is, mert humbugnak nagyon kopott már érzelgést nem ismerő pénzügyi kérdésekben a fótumot tolni fel bűnbakul. Érthető volna és talán meg is bocsátható, ha a Krach pandoraszelenczéjét nem a bécsi átokterhes társadalmi romlottság nyitja meg, s ha a kormány pénzügyi előterjesztései felül és bátorítóul nem szolgálnak a mérlegek számtételeinek szédelgő összeállítására. Fejétől küzdődött a hal, s ami rész származott belőle, azt majd a nép csak ezentúl fogja államháztartásának ingadozásaiban érezni. Mert a deficitekkel járó baj megvan ám ott is, nem lehet elenyészteni, bármiként törjék rajta koponyájukat. Legelőbb is útjában áll az egyensúlynak egy drágán berendezett igazgatás minden bűne. A „theuere Mechanismus“-t nem lehet „mir nichts, dir nichts“ egyszer’’iteni. Pogányul