Ellenőr, 1874. november (6. évfolyam, 300-329. szám)
1874-11-01 / 300. szám
II. a Margit-hidtól a lánczhidig „Rudolfrakpart“; III. a lánczhidtól kezdve az uj vámházig „Ferencz József rakpart“; IV. az uj vámház épülettől kezdve a határig „Csepeli rakpart“ elnevezéssel bírjon. A budai oldalon pedig: I. az ó-budai határtól a a Margit-hidig terjedő rész „ó-budai rakpart“; II. a Margit-hidtól a lánczhidig „Margitrakpart“; III. a lánczhidtól a sárosfürdőig „Várkert rakpart“; IV. a sárosfürdőtől a határig „Gellért rakpartinak neveztessék el. A várba vezető Albrecht út minden évben megújuló kavicsoltatása következtében, közepében már annyira feltöhetett, hogy az összesen 4 öt széles kocsi pálya felette nagy nyergessége által különösen nedves és álmos időben a kocsi közlekedésre veszélyessé válik, felkéretni rendeltetett ennélfogva a m. kir. közlekedési miniszter, hogy ezen utat a közlekedési érdekeknek megfelelő állapotba hozatni szíveskedjék. A tabáni 75., 76., 77., 78. és 81.számú házaknak kisajátítására vonatkozó miniszteri leirat alapján kimondatott, miszerint a kérdéses házaknak kisajátítása úgy személybiztonsági valamint közlekedési tekintetekből is mielőbb elrendelendő, míg a 71-ik számú háznak kisajátítása — a felhozott indokoknál fogva — elejtendő volna. A budai honvéd-emlékszobor felállítására az illető bizottság által, a Krisztina-városi templomtér szemeltetvén ki, ennek ellenében, tekintve a kiszemelt térnek szemben a felállítandó szoborral való aránytalanságát, a közmunkák tanácsa vagy a kapuczinus zárda előtti tért, vagy pedig a várbeli kis köröndök egyikét tartaná e czélra legalkalmasabbnak. Miután azonban a felállítani szándékolt emlékszobor kiállítását illetőleg, még a legszerényebb kívánalmaknak sem felel meg, felszólítatni rendeltetett az illető bizottság, miszerint a kiszemelt helyekhez mérten méltóbb kiállításról gondoskodni szíveskedjék. A svábhegyi templom- és iskolatér befásítására vonatkozó tervek helybenhagyottak. A következő építési engedélyek akadálytalanul kiadattak: Gétzi Györgynek, VIII. ker. fecske-utczában 1261,/14 kocsiszín. Strobentz testvéreknek, II. ker. 358. üvegházra. Közúti vasútnak IX. ker. üllői út 50. kocsiszínre. Perta Józsefnek, VII. ker. Rákos 196. földszintes lakházra. Csillag Gábornak, VII. ker. király utcza 129. ideiglenes bazár épületre. Váry Sándor, III. ker. 3 szív utcza, földszintes lakházra. Mössner Ferencznek, X. ker. uri utcza 244. átalakításra. Sugárúti építő vállalatnak, XVII. csoport 66. sz. két emeletes házra, a jegyzőkönyv hitelesítésével báró Lipthay Béla és Ribáry József tanácstagok bízattak meg. KÜLFÖLD. — Okt. 31. — Angolország. (Kételyek Nana Sahib elfogatása iránt.) A „Standard“ egy vezérczikkben kétségét fejezi ki Nana Sahib elfogatásának valósága iránt. „Minél jobban vizsgáljuk, úgymond, e történetet, annál több okot találunk valósága felett ítéletünket felfüggeszteni. Nagyon könnyen hihető, hogy valamely hindu vezetőt — lehet Nana Sahib valamelyik öcscsét — elfogtak Scindia földjén, és hogy emez a brit kormány iránt lojalitást kívánván tanúsítani, átadta a hatóságoknak. Azon tény, hogy az úgynevezett Nana személyazonosságát bevallotta és barangolásait körülményesen előadta, semmivel sem meggyőzőbb, mint az, hogy Scindia esküt kész tenni arra, hogy ez az igazi Nana Sahib. Azok, kik ismerik a benszülöttek jellemét, keveset fognak az önvallomásra adni. Ha nem csalódunk, ebben a 16 esztendőben nem egy ember vallotta magát Nana Sahibnak, kiről aztán bebizonyult, hogy másvalaki. Scindia bizonyítása magában véve épen nem lehet meggyőző. Nem bizonyos, hogy csak valaha is oly benső viszonyban élt volna a Peishwah méltóságára törekvő Nana Sahibbal, hogy azonosságára oly hosszú idő után esküt tehetne. A lázongás idejében Scindia alig volt 20 éves. Ha azon idő előtt valaha látta Nana Sahibot, a brit zsarnokság ezen áldozatát oly alakban láthatta, melynek oly nagyon kellett egy kolduló fakir alakjától különböznie, mint Tidborne különbözött arczképétől. Az indus fakirnak, hivatásánál fogva, „szikár éhes embernek kell lennie, olyannak, milyentől Caesar retteg. — Nana Sahib pedig kövér, elhízott ember volt. Ha el is lehetne hinni, hogy 16 évi barangolás után nádasokban és sivatag tereken, kolduló pappá lett, bizonyos, hogy felismerhetetlen alakban állana elő. További részletekre kell várnunk, mielőtt határozottan nyilatkozhatnánk a mese valóságáról de sokkal nagyobb bizonyítéknak kell lenni, mint az eddigiek közöl akármelyik, mely bennünket arról győzzön meg, hogy a fogoly csakugyan a bithoori hős. Mindnyájan azt hittük, hogy az igazi Nana, lovászának, Jowala Persadnak halála előtt tett vallomása szerint, Nepaulban váltólázban meghalt. Shresider dr. bizonyítása, kinek sokkal jobban kell őt ismernie, mint akármelyik élő európainak, döntő volna. De vannak még más tanuk is életben azok közül, kik túlélték a cawnporei mészárlást, s kik határozottan tudnának nyilatkozni. Addig is pedig nagyon hihető, hogy Scindia túlbuzgóságból nagyon is elhirtelenkedte a dolgot.“ Erre vonatkozólag a „Times of India“ azt mondja, hogy bár a személyazonosság nem feltétlenül bizonyos, de hasonlóság van a fogolyban. Leborotválták és új ruhába öltöztették, mire Mahratta törzsbeli tanuk is bizonyították identitását. A fogoly maga tagadja, hogy ő Nana volna s azt állítja, hogy vallomását csak éhség és részegítő italok befolyása alatt tette, meg hogy már 10 év előtt is el volt fogva és szabadon bocsáttatott. Spanyolország. (A spanyol hadihajók állapotáról.) Már régóta csodálkoznak azon, hogy a hadisugárusok oly könnyű szerrel jutnak el a cantabriai partokon, s amiatt gyakran vádolták a spanyol tengerészetet hanyagsággal sőt roszakarattal is. Ennek oka azonban kevésbbé rejlik a tengerészekben, mint a czirkáló hajók roszaságában. Az „Epoca“ az éjszaki tengeri hadról azt mondja, hogy hat hajóból áll. Három 2, 3 és 6 ágyús gőzösből és három 2 ágyús shoonerből, meg 80 lóból. A gépek, melyek úgy is gyengék, romlottak, néha használhatatlanok is, s nem tudnak tengeren maradni olyankor, mikor még apró gőzösök is elsikamlanak Bayonne és Santander között. Ezeknek kell a dugárusokat ellenőrizni, kiknek hajói kétszerre gyorsabbak. Mikor látják, utal nem érhetik. Nincs tehát rajta mit csodálkozni, hogy a karlisták szabadon járnak-kelnek a tengeren, s míg a spanyol kormány erősebb hajókat nem küld a cantabriai partokra, a fegyverszállítás egyre tartani fog. Németország. (Az országgyűlésből. A népfölkelési törvény.) A német trónbeszéd tudvalevőleg a szaporodott hadügyi kiadások következtében az anyakönyvi járulkok emelését helyezte kilátásba. Miután a járulékok emelése igen tekintélyes számot — 26 milió márkát — tesz ki, az országgyűlésen a nemzetiiberális párt azt fogja indítványozni, hogy a birodalom adóügye teljesen átváltoztassék, s az anyakönyvi járulékok helyébe birodalmi jövedelmi adó lépjen. — A birodalmi tanácsban e tárgyalták a népfölkelési törvényt. A javaslaton csak annyit változtattak, hogy a 3. §-t így szövegezték: „A népfölkelés ellenséggel szemben való alkalmaztatásakor katonai lőtávolságból felismerhető jelvényeket fog kapni, s rendszerint külön szakaszokra oszlik. Rendkívüli szükséglet esetében, vagy ha alkalmas külön szakaszvezetők nem volnának, a honvédség is kiegészíthető a népfölkelésből.“ Olaszország. (A német császár és a pápa.) A „Fanfulla“ a német császárnak a pápához intézett legutóbbi — táviratilag jelzett — leveléről azt mondja, hogy ez válasz volna a pápa azon igen mérsékelt hangú levelére, melyet több német püspök elfogatása tárgyában intézett a császárhoz. Vilmos császár kijelenti, hogy most is egnagyobb tisztelettel viseltetik a katholikus egyház feje iránt, s kormánya a katholikus cleris egy része ellen való eljárásban épen nem követett elenséges szellemű politikát, hanem csak le akarta küzdeni a katholikus párt meg nem bocsátható magatartását a birodalom egységével és a népesség nagy többségével szemben. A Kullmann-per. (Folytatás.) (Második nap, Würzburg okt. 30.) A tárgyalási terem ismét szorongásig tele van- Kullmann csendesen, nyugodtan hallgatja a szónokokat. Rynecker udvari tanácsos és tanár Würzburgban szakértői véleményt mond vádlott lelkiállapotáról. Kullmann fiatalságától kezdve beszúálló természetű volt, izgalom által egy carilinaris kedélyhangulatba élte bele magát s Bismarckot következetesen a kath. egyház halálos ellenségének tekintve, kész volt azt megölni. Mindazáltal nem lehet mondani, hogy Kullmann fanatikus modorában, magaviseletében semmi sincs a rajongóból. Mondá ugyan, hogy Bismarck a kath. egyház halálos ellensége és hogy meg akarta őt ölni, de ezt nem fellengző modorban, hanem apathiával mondotta. Szavaiban nyoma sincs a fanatikusnak, csak betanult frázisok azok; most bűnbánó, vagy legalább bűnbánatot színlel. Ha tehát nem fanatikus, igen közel áll a feltevés, hogy gonosztevő. Már fiatalabb korában is sok gonoszságot, erőszakoskodást követett el. De ez sem mutatja, hogy megrögzött gonosztevő. Salzwedelben példásan viselte magát s a börtönben is jó magaviseletről tett tanúságot. Amit róla constatálni kell, az, hogy nincs önállósága s a tekintélyre mintegy akarat nélkül támaszkodik. Ily emberek jól figyelnek, van bizonyos értelmük is, de mindent elfogadnak kritika nélkül, ami nekik hangsúlyozva mondatik. „Ha történetesen egy nagy városba jut, hol sociáldemokraták vannak, okvetlenül socialdemokrata lett volna belőle. A mi kedélyvilágát illeti, feltűnt nekem — igy folytatja Rynecker — hogy anyja halálának hírét minden megindulás nélkül vette. Kedélyélete nincs kifejlődve s ily embereknél a szív melegségét az irigység, gyűlölet, hiúság és nagyratörés szokta helyettesíteni. — Hogy gyilkossá lett, ennek oka a szív- és lélekáramlat által előidézett erkölcsi anomáliában van. Végüil constatálnom kell, hogy merényének beszámíthatósága csekélynek tekintendő.“ Kimutatja végül az említett szakértő Kullmann testi fogyatkozásait, agyrendszerének hiányos voltát s említi, hogy a vádlott fiatalabb korában titkos bűnöket követett el, melyek szintén nagy befolyással voltak egész lelki állapotára. Egy másik szakértő, Hübrich véleménye az, hogy Kullmann lelki állapota teljesen normális. Dr. Gerhard védő érzelgős szavakban emlékszik vissza a merénylet napjára. A vádlott azt mondta, hogy az egyházi törvények miatt lőtt rá a herczegre — a bűnrészesség gyanúja azonnal azon nagy pártra háramlott, mely érdekeit az egyházi törvények által sértve hitte. Örömmel constatálja, hogy a gyanú alaptalan volt. Sajnálattal ismeri be, hogy Kullmannak volt gyilkossági szándéka. Hogy lehet az, hogy az egyházi törvények, melyeket ő, kádárlegény létére, nem is érthetett, bízták rá a bűntényre ? Kullmann Neustadtban nem járt templomba, keveset gondolt a vallással, közönyös volt szertartásai iránt. Csak akkor jött dühbe, ha katholikus „mucker“-nek csúfolták, s boszút akart sérteni állani. Salzwedelben átváltozott, unalomból beállott a kath. legényegyletbe, felolvasásokat hallgatott, olvasott. Az ily egyletek elsőutolsó betűje: a pápai világuralom. E szellem s a katholikus lapok izgatásai kétségkívül nagy befolyással lehettek Kullmann lelkületére. Nem műveit ember, ki a látszatot a lényegtől meg tudja különböztetni. Az agitátorok kiadják a jelszót, a tömeg a jelszót tárgynak veszi. „A vallás veszélyben van!“ Az egylet roppant befolyással volt Kullmannra, sohasem gondolt a vallással, most sem ismeri annak lényegét, és egyszerre csak vallásért lelkesül. Kullmann környezete tehát a vétkes, melynek ő eszköze volt. Anyja őrjöngésben halt meg, nagy atyja öngyilkos volt, nyilvánvaló, hogy az akarati szabadság korlátoltsága örökös e családban. Gyenge észjárásánál fogva a hirtelen változott viszonyok nagy hatással voltak rá. Mindig ily gondolatokon eredve, nem szabadulhatott meg a gondolattól, hogy Bismarkot megöli. Nem volt tehát teljesen szabad elhatározási állapotban, midőn a tervezett merényletet végrehajtotta.A vétkesség kérdésére tehát tagadólag kell válaszolni. Nadel, államügyész, két órás szünet után, válaszában azt mondja, hogy azon esetben is, ha csábításról lehetne szó, a csábítás enyhítheti a büntetést, de meg nem szüntetheti a vétket. Szavait így végzi: „Higyék, oh higyék el, ha megtalálnám a fonalat, e tettet az őrültség szörnyszülöttéül tekinthetni, én volnék az első, ki világ hallatára fennen hirdetném. De e fonalat nem találhatom meg. A jelen és utókor tehát, ha történetünk e sötét lapját olvasni fogja, legalább azt is hadd olvassa, hogy a tett megtörtént, de igazságos, bár szigorú ítéletet vont maga után !“ A védő viszontválaszt ad, néhány szóval, s a fentebb mondottakat igyekszik bebizonyítani. Ezután Kullmann szól, elmondva életrajzát. Meggondoltan beszél, de el van fogatva, gyakran elakad, s lábán himbálózik. Újat nem mond. Kiemeli, hogy senki sem izgatta föl, s csak mikor az újságban a poseni érsek elfogatását olvasta, s azon gondolkozott, hogy ki ennek az oka, akkor jött arra a gondolatra, hogy a vallástörvény alkotóját el fogja tenni láb alól („aus dem Wegeschaffen“). Az elnök az összefoglalás után felteszik az egyetlen kérdést, hogy Kullmann Lajos vétkes-e szándékos gyilkossági kísérletben? Az esküdtek visszavonulnak, s 10 percz múlva ismét megjelennek. Kihirdettetik, hogy: „Az esküdtek becsületök s lelkiismeretök szerint azt felélik: igen.“ irodalom. — Závodszky Károly „Otthon“-ának második füzete megjelent. Tartalma a következő: I. „Élvezzünk.“ Névy Lászlótól. II. Egy elégia az életről. Költemény Benedek Aladártól. III. Az első patiens. Vígjáték 1 felvonásban. Láng Lajostól. IV. Markalf. Történeti regény öt kötetben. Egy soha meg nem jelent könyv ismertetése. Balázs Sándortól. Irodalmi memoire az ötvenes évek elejéről. Váry Károly Budapestre jött Beöthy László és Balázs Sándor barátaihoz, hogy az irodalmi téren működjék. „Markali“-ot, melyen 8 álló esztendeig dolgozott, készen hozta magával, s azzal akart egyszerre nevet szerezni. Kiadója rögtön nem akadt. Azért barátai azt ajánlották neki, hogy előbb apró dolgozatokkal ismertesse meg magát. Váry Károly nem hajlott a gyakorlati tanácsra, azt adva okul, hogy 38 éves kora nem engedi meg az erő elforgácsolását. S így egy tételre játszik. Csüggedés nélkül újra elindult kiadót keresni. Hasztalanul, bár a „Pesti Napló“ s a „Délibáb“ mutatványokat is közöltek regényéből. Végső elkeseredésében az egész művet elégette, csomónként hányva be a kályhába. E lassú és rémes öngyilkosság mintegy negyedóráig tartott. Ekkor hirtelen felugrott székéről, kalapját fejébe nyomva, bevágta maga után az ajtót s kirohant a szobából. Megőrült. Balázs L. és Beöthy L. utána sietett, de már eltűnt. Sohasem látták többé, sőt hírt sem hallottak felőle. Él-e még, vagy elveszett, bizonyosan még ma sem tudhatni. A füzet további közleményei: V. Irodalmi arczképek n. Kecskeméthy Aurél: Vidortól. VI. Hull a“virág . . . Költemény. E. Kovács Gyulától. VII. Az isten elébe. Rajz Benedek-Büttner Linától. VIII. Nemzeti színház. IX. Tárcza. A szerencsétlen flótásokról. Tankrédtől. (Kvassay Ede.) X. Értesítő. Petőfi S. költeményeihez. A „Kisfaludy-társaság“-ból. Képzőművészetünkről. A folyóirat előfizetési ára egész évre 8 frt, félévre 4 írt, negyedévre 2 írt. A pénzek Kókai Lajos könyvkereskedésébe (Károly utcza 25. sz.) küldendők. — A Légrády testvérek kiadásában csinos „Erdészeti zsebnaptár“ látott világot. II. évfolyam. Az 1875-ik évre. Szerkesztő ifj. Hoffmann Sándor. Ára 1 írt 80 kr. Ajánljuk az erdész közönség figyelmébe. A hivatalos lapból. Az igazságügyminiszter a tamási kir. járásbírósághoz telekkönyvvezető-segéddé Borsody Lajos szegszárdi kir. törvényszéki írnokot ; a bittsei kir. járásbírósághoz végrehajtóvá Padala Pál zsolnai lakost, a békés-gyulai kir. törvényszékhez jegyzővé Kis László ottani törvényszéki aljegyzőt, és a békés-csabai kir. járásbírósághoz írnokká Móricz Nándor békés-gyulai kir. törvényszéki bijnokot nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter Horváth Sándor okleveles állatorvost a budapesti m. kir. állatgyógyintézethez tanseggéddé nevezte ki. A budapesti kir. főügyész Tamás János kiszolgált törzsőrmestert a temesvári kir. ügyézséghez írnokká nevezte ki. Az államügyész 15 évi fegyházi büntetést és 10 évi becsületvesztést javasol. Kullman enyhe büntetést kér. A törvényszék egy órai szünet után a következő ítéletet hirdeti ki : „Bajorország királya nevében. Az unterfrankeni és a schaffenburgi esküdtszék következőleg ítélt: Kullmann Eduard Ferencz, Bismarck herczeg ellen elkövetett bebizonyított gyilkossági kísérlet miatt „tizennégy“ évi fegyházi büntetésre és kiszabadulása után 10 évi becsületvesztésre ítéltetik. Büntetésének kiállása után rendőri felügyelet alatt álland. A pisztoly és az őrposták lefoglaltatnak, egyéb tulajdonát visszakapja.“ Következnek az indokok. Kullmann nyugodtan hallgatta az ítéletet. HÍREK. Okt. 31. — A királyi pár, mint Prágából jelentik, november 8-án d. e. 11 órakor érkezik Kladrubba, másnap reggel pedig Pardabitzba. A hajtóvadászatok egész héten tartanak, kivéve nov. 12-ikét, mikor ő felségük inkognito Prágába mennek Ferdinánd király látogatására. A cseh lapok megcáfolják azt a hírt, mintha gr. Andrássv Gyula is részt venne a vadászatokban. A honvédség novemberi előléptetéseit tartalmazó miniszteri előterjesztést, a király ma írta alá Gödöllőn, s holnap fog közhírré tétetni. • Az akadémia palotájának vasfödele már elkészült, s az országos képtárt a tél alatt rendezik el az átalakított helyiségekben. Azt a 10—12 darab újabbkori festményt, mely a régi iskolák műveiből úgy is kivált, a nemzeti múzeum képtárába viszik át. Innen pedig cserébe a legértékesb régi festményekből adnak át többet az országos képtár számára. Ezek száma különben nem nagy, miután a legértékesb régi festmények a Pyrker-féle gyűjteményben vannak, ezek pedig — a hagyományozás tervezete következtében — csak a múzeumot illetik. — A felvidéki kholera-árvák közül Trencsén megyéből, ismét százegyet szállítottak át a fővároson. Vanda trencséni árvaszéki elnök és Brogyányi zsolnai szolgabiró kisérte őket. A megérkezők elé gr. Szapáry miniszter és több trencséni képviselő kiment a vaspályához. Az árvák közül Nagy-Kőrös 40, Abony 19, Kis-Újszállás 14, Sződ 4, Tápió-Szele 2 árva örökbefogadására vállalkozott. A többiek Pest megye különböző helységeiben találnak ellátást. A dolog illustratiójára megemlítjük itt, hogy a cseh lapok hevesen agitálnak a tót árvák magyar vidékre küldése ellen, s a csehországi vendégszeretet kínálják számukra. — Magyar vezényszónak kellene hangzani újévtől a vasutaknál, gőzhajóknál, távírdánál. A vezényszavak szerkesztésén a közlekedési miniszter fölhívására egy enquetebizottság működött, s ez a részletes kivitelre albizottságot választott, mely Storch m. kir. felügyelő elnöklete alatt a magyar éjszakkeleti vaspálya, a magyar államvaspályák és a magyar nyugati vaspálya küldötteiből állott. Az albizottság nemrég be is fejezte feladatát és most, az erdélyi vasút egy küldöttével megszaporodva, a munkálat fölülvizsgálatához fogott. Reméljük, készen lesznek újévre. — A görög udvarhoz b. Münch-Bellinghausen Joachim követségtanácsos neveztetett ki osztrák-magyar követnek. — A m. tud. akadémia II. osztálya november hó 2-án d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai a következők: Jakab Elek r. t. székfoglaló értekezése: „A levéltárakról általában, s különösen egy magyar album-levéltár szükségességéről.“ Römer Flóris r. t. jelentést Svéd- és Oroszországban tett tudományos utazásáról. Ribáry Ferencz értekezése „A jobbágyi viszony a rómaiaknál és helléneknél.“ — Érdekes zenemű jelent meg Táborszky és Porscheneműkereskedésében . Liszt Ferencznek azon melodrámai zenéje, melyet Jókainak „A holt költő szerelme“ czimű költeményéhez irt. A díszes kiállítású kiadás magyar és német szövegben külön és a hangjegysorok közt is közli a költeményt. A zongorázó közönség figyelmébe ajánljuk e művet. Ára 1 frt 20 kr. — A nyitrai törvényszék, mint említettük, a pozsonyi „Grenzbote“-nek a törvényszék ellen intézett czikkeivel, egy ülésben foglalkozott és határozatot is hozott Most a „M. P.“ következőt jelent: Amint a nyitrai kir. törvényszéknek ismert határozata köztudomásra jött, az igazságügyminiszter azonnal leiratilag fölhívta a törvényszék elnökét jelentéstételre, váljon azon határozat sebsióban hozatott-e? s mily törvényes alapon ? — Imhof báró, vagyis az a kalandor, ki e nevet és czimet használta, nem vall semmit a vizsgáló biró előtt, s hogy honnan való, vagy mi az igazi neve, még mindig nem lehet tudni. E napokban a törvényszéknek egy weidhofeni nagybirtokos, ki Imhof báró budapesti történetét a hirlapokból olvasta, egy srczképet küldött, azzal a kérdéssel, ha váljon nem hasonlit-e az a kalandorhoz; azután elmondta, hogy múlt nyáron a wartenbergi fürdőben báró Félits Ferenczczel ismerkedett meg, a ki 200 frtot kért tőle kölcsön s azzal eltűnt. Küldi tehát drága ismerősének báró Félits Ferencznek arczképét. Ez az arczkép csakugyan „Imhof báró“ arczképe. — Sikkasztás és lopás Szegeden. A városi főpénztárnál Árvai József pénztárnoki segédtiszt jelentékeny sikkasztást követett el. Ő teljesen bírta a bizalmat, s egy év óta kezelte egész önállóan a városi tisztviselők adópénzét s a tanítók fizetéséből az orsz. nyugdíjintézet részére levont összegeket. Sikkasztását már régóta űzi, s hogy mindeddig föl nem fedöztetett, az kizárólag annak tulajdonítható, hogy föltétlenül bíztak benne, most, hogy a csalódás bekövetkezett, meggyőződhettek az illetők, hogy pénzkezelésnél föltétlenül alkalmazkodni kell ama mondáshoz, melyet az újabb kor szült: „ne higyj az ingednek se!“ Az elsikkasztott összeg 2300 írtra rúg, melynek egyrésze azonban födözve van a sikkasztó hivatalnok biztosítékával. Árvai tegnap délelőtt befogatott. A „Sz. Híradó“ még egy más tisztviselői visszaélésről is tesz említést. A távírda hivatal kézi pénztárát törte föl közelebb valaki, s annak tartalmát, 30 frtot elvitte. A tettes már kézrekerült, s ez G. K. távirdatiszt. — Zubovics honvéd főhadnagy a megalapított órarend szerint folytatja lovagló útját Páris felé. Okt. 17-én este 6 órakor érkezett Esserdingbe, s az ottani postahivatalnál ezt hitelesen is bizonyíttatá. Ezzel aztán megnyerte az első fogadást, ami 7000 frt. Ha esti 7 óráig meg nem érkezik, elveszti. Az izr. tanítók nyugdíjaztatása ügyében a magyarországi izr. kerületi elnökök aláírási ívet bocsátottak ki, s minden hitközséget felszólítottak, hogy az orsz. izraelita tanítói nyugdíjintézet megteremtéséhez járuljanak. Az adományok az „orsz. izr. tanitói nyugdíjintézet kezelő bizottságához.“ József tér 7. sz. küldendők. — Egy család meggyilkolása. A „Nagyváradinak Írják Oláh-Homorogról. Okt 25-én viradóra gyilkolás történt, és a mily hallatlan és oly megdöbbentő; t. i. az érintett éjjelen egy családapa nejével és két gyermekével meggyilkoltatott. Az apa az udvaron, amint aludt, fejszével feje ketté vágatott, nyaka pedig keresztül; a két gyermek (egyik 4 éves leány, másik 1 éves fiú)késsel nyaka szúratott keresztül; a nő szintén késsel gyilkoltatok meg, és oly erővel, hogy a szív mindkét kamarája keresztül szaratott. Ezen borzasztó tett elkövetésével a meggyilkolt férj s illetőleg apa fivére, Kis Demeter nevű szabadságos katona gyanusittatik és nem minden ok nélkül. A vizsgálatot Cseresnyés Sándor járásbiró ur vezeti. — Határvágó eke. Gr. Keglevich Béla 119 fontot nyomó régi vasekét küldött Heves megye hatóságának. Az eke állítólag a régibb időkben a megyék határvonalainak kihasitására szolgált, s valószínűleg a megyeház helyiségeiben őriztetett. Később, mint fölösleges lom, árverésen eladatott, hol egy zsidó vevő tulajdonába jutván, ettől gr. Keglevich Miklós szerezte meg, s helyezte el, mint ősi ereklyéi, szilvási uradalmában. A megyei alispán, ha az ekének a mondott czélra való egykori alkalmazása csakugyan kitűnnék, mire nézve puhatolást rendelt el a levéltárban, indítványozni fogja, hogy az az egri múzeumnak ajándékoztassék. — Mérgezési kísérlet. A nádor-utcza 46. számú házában Kovács Katalin napszámosnőnél egy házaló asszony jelent meg, ócska ruhákkal. Beszélgetés közt egy bütykösből borral kínálta meg a napszámosnőt s ennek két gyermekét. Ezek ittak is, aztán rögtön elaludtak. De a gyermekek, kik csak egy-két kortyban ízlelték meg a kínált italt, csakhamar fölébredtek, az asszonyt azonban csak több óra múlva orvosi segély hozta életre, s a kerületi orvos mérgezést konstatált. Valószínű, hogy a házaló asszony lopás szándékából kínálgatta a mérges italt, s csak a gyermekek váratlan fölébredése miatt nem hajthatta végre szándékát. Most nyomozzák, de nem találják. A budapesti egyetem bölcsészethallgatóinak segélyző egylete fölkéri a közönséget, hogy gyámolítsa föladata teljesítésében, s emlékezzék meg adományaival a zsenge egyletről. Egyúttal fölkéri azokat is, kiknek nevelőre vagy correpetitorra van szükségök, hogy forduljanak az egylethez, egyetemi épület, 3-ik emelet. A pénz vagy könyvbeli adományok is oda küldendők. — Halálozás Szakay Endre, ügyvéd, hoszszabb ideig Nyíregyháza városi tanácsnoka, s legutóbb törvényszéki irodaigazgató, meghalt Nyíregyházán. — A budapesti iparos képzőprot.egylet tagjai keretnek, miszerint hétfőn, folyó év november hó 2-án esti 8 órakor fontos értekezletre, az egylet helyiségében (Deák tér 3. szám.) megjelenni szíveskedjenek. Ugyanazon egyletben minden csütörtökön esti 8 órakor nyilvános oktatás adatik az új méter mérték megismertetésében, mely oktatásban a nem tagok is résztvehetnek. .. Különösen figyelmeztetjük, t. olvasóinkat, a mai számunk hirdetési rovatában foglalt „Seindecker&Comp. Hamburgban“-féle hirdetésre. Oly nagyszámú főnyereményt tartalmazó kisorsolás eredeti sorsjegyeinek elárusításáról van itt szó, melynél, a mi vidékünk részéről is, igen élénk részvét várható. Ezen vállalat annál inkább is megérdemli a teljes bizalmat, miután a legjobb állambiztosítékon nyugszik, nemkülönben a fönntnevezett ház is állandóan pontos és szilárd működése által mindenfelé a legelőnyösebb hírnek örvend. Nemzeti színház („A háromszéki lányok“, népszinmü 3 felvonásban. Jókai novelllája után irta Szigligeti. Zenéjét szerkesztette Erkel Gyula.) Régibb műve Szigligetinek s kevés drámai becscsel bír. Ha azért elevenítették meg a nemzeti színpadon, hogy aféle ponyva alá való „Tündérlak Magyarországban“ népszinmű helyét töltse be, akkor örülünk megjelenésének. A vasárnapi közönség találhat benne elég szórakozni valót. — A drámai átdolgozásban Szigligeti szorosan ragaszkodott a novellához, s míg ez egyrészt változatos!)szint adó tárgyat nyújtott, mint népszínműveinknél rendesen használni szokás, másrészt a cselekvény folyásában nem maradtak el az egyöntetűség jelentékeny csorbái sem, mert amire a novella egész kényelmesen ráér: — az események bővebb magyarázatára, a hangulat tetszés szerinti vezetésére, — ezekre a drámaira nem rendelkezik ily kényelmes eszközökkel, és sokszor tapasztalhatja, hogy igen jó novellák és regények sem felelnek meg a színpad követelményeinek. „A háromszéki leányok 12-ik felvonásában van legtöbb színpadi élet. Első felvonása teljesen blösleges. A múlt századbeli tatárpusztítás után hazatérnek a lakosok a feldúlt falvakba, s hozzá kezdenek a házak fölépítéséhez. A lányok pedig, nehogy szüleiknek terhére váljanak, mind összebeszélnek, hogy szolgálatba állnak, s elmennek Brassóba. Ez van az első felvonásban. A második felvonásban két azoni székely lánynak Brassóban átélt viszontagságait ismerjük meg. Testvérek és szomszédos házban szolgálnak egy-egy szász családnál. Mint lesz szerelmes egyikbe Weimuth uram fia, ki Wüttenbergában diák volt, mint jár a másik nyomába Sziksz Syndikus, s mily mulatságos alak Weimuth ur felesége, a hegyes nyelvű Brigitta, ezt valószínűleg ismeri az olvasó közvetlen Jókaitól. A harmadik felvonás már nagy zökkenéssel foly tovább. Látszik, hogy a novella egy bizonyos esemény előadását tűzte ki feladatául, s arra nézve ott van maga az író, aki elbeszélheti. De a színpadon egyes alakok által történik minden, s ezeknek az alakoknak következetes szerepeltetése viszi tovább az eseményeket. Hanem itt egyszerre csak minden szerep nélkül maradnak : Weimuth, Brigitta, Sziksz, kik pedig az előbbi felvonás fő személyiségei voltak. Az egyik székely lányt (Brigitta ármánya következtében) pellengérre akarják álítani, a piac közepén, de a vásárban levő székelyek megszabadítják, s olyan rettegéssel töltik el Brassót, hogy a polgármester a székelyek lecsillapítására Weimath unam fiának odaítéli a megszabadított lányt feleségül. Olyan karakterű esemény ez, mely az első felvonás komikus hatása után, nem találja hozzávaló kedvben a közönséget. Hatása csakis a 2-ik felvonásnak volt, melyben van színpadi mozgalmasság, s egy eredeti alak, Brigitta, aki túlbeszél mindenkit, de mikor a tüzes és pergő nyelvű székely lánynyal akad pőre, akkorára — bereked. Dal és dal egymást váltja e népszínműben, de nem a hatás emelésére. Nagy részben a legismertebb népdalok hangzanak, új szöveggel az igaz, de ez nagyon kevés arra, hogy feledjük, hányszor hallottuk már más népszínműben, és mindenütt, ha jókedvű társaságba kerültünk. Szigligeti népszínműveinek bizonyára igen nagy érdeme van, hogy a népdalokat annyira ismerik most már mindenfelé az országban, és hogy mennyire helyén vannak azok a színpadon, szintén ő bizonyította be oly sok ízben. De ne feledjük azt sem, hogy ma már az iskolában zenekátét tanítanak, minden jobb módú háznál zeng-bong a zongora, a legkedveltebb népdalok többféle kiadása jelenik meg, s a kis városokban is dalárdák működnek. Ilyen viszonyok közt persze hogy egyebet várunk a színpadon, mint a „hejretgutyu,“ meg a „düvő-düvő komámasszony“ dallamát. Mint már előlegesen is említik, Erkel Gyula szép zenekíséretről gondoskodott még a régi dalokhoz is, a czigányos czikornyákat és a prímás muzsikus tónusát erélyesen elutasította. Művésziesb alakot választott, s irt valódi zenekíséretet, melyhez az éneknek kell dominálni. A kevésbbé ismert vagy új dalok osztatlan tetszéssel találkoztak, s ezekben a műforma szerencsésen fogja át a könynyed, népies motívumokat. Az első felvonásbeli ima-khórus a fúvóhangszerek erős alkalmazása után ítélve nagyobb énekkar számára van írva, valamint az utolsó felvonásbeli induló íb, melynek heroicus jellegét egyébiránt pusztán női kar nem is fogja érvényesíthetni. Ha e népszínműben a legismertebb dallamokat mellőzik, még akkor is marad elég ének. Az előadásban Bla háné az első helyet vívta ki szerepe számára. Nem valami nagy ideje annak, hogy a közönség e kedvencre, szerepe alakítására a megszokottaknál több és életteljesebb színeket használ. De most már mindjobban észre lehet venni a gondot, melylyel az alakítás teljességére törekszik, és pedig jó ízléssel meg egész kedélylyel. Ezúttal is az élénk, nyelves Katiczát az elevenség annyi közvetlen természetességével játszotta, hogy csupa élet járt-kelt vele mindenütt. Tamássi a wittenbergai diák szerepében csak kis részét alkalmazhatta azon eredetiségeknek, melyekre más népszintű bővebb alkalmat is nyújt. A dalokhoz sem volt valami hangos kedve. Szathmáryné rekedtséggel küzdött, épen az éles torkú Brigitta szerepében. Vízvári széles jókedvvel játszotta Sziksz szerepét. Említést érdemlő szerepek jutottak még Komáromynak (Weimuth) és Helvey Laura kisasszonynak. Törvényszéki csarnok. (Fegyelmi tárgyalás a királyi tábla előtt.) A kir. tábla mint másodfokú fegyelmi bíróság ma Magossy Elek, szt.-gothárdi törvényszéki aljegyző fegyelmi esetét tárgyalta. A kir. főügyészséget dr. Lőw Tóbiás képviselte, védő dr. Darányi Ignácz. Magossy Elek ugyanazzal vádoltatott, hogy Gyergits szt. gothárdi ügyvédről ennek több idő előtt úgy nyilatkozott, hogy a törvényszék ő iránta való ellenséges indulatból a felek ügyeit hátráltatja. A szt.-gothárdi törvényszék mint első fokú fegyelmi bíróság azért Magossyt hivatalos rászólással illette, de e büntetés ellen az elitélt a kr. táblához felebbezett. Védője dr. Darányi Ignácz konstatálta, hogy az első tárgyalás alkalmával kihallgatott tanú mindegyike külön tényről tanúskodván, csak félbizonyítékot szolgáltattak. Az összetett bizonyításnak pedig csak akkor van helye, ha a tanuk által megerősített tények egy cselekvény részeit képezik és valóságok mellett összefüggésük tanúskodik. Védő kiemelő továbbá, hogy a bíró, vagy bírósági tisztviselő nem csak el nem tiltható attól, hogy a magánéletben az ügyvéd felől nyilatkozzék, hanem, hogy ő, ki az ügyvéd eljárását megbírálni képes, erre legilletékesebb. Dr. Lőw Tóbiás főügyészi helyettes az első bírósági ítélet megerősítése mellett szólt. A bíróság hosszabb tanácskozása után, Szabó Miklós elnök azon ítéletet hirdette ki, hogy az első bíróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a reá kimért fegyelmi büntetés és költségek megfizetése alól jogerejűleg fölmentetik. (Váltóhamisítás.) Egerzeiger István iparosnak Mária nevű neje férjének egy 300 fotos hamis váltót állított ki, melynek értékesítésénél Neuer Márk nevű ügynök segített. Egerzeigerné azonban azóta meghalván, a pesti fenyitő törvényszék ma a váltó hamis váltónak kijelentésére szorítkozott a további fenyitő eljárás megszüntetése mellett. Neuer Márk egyszersmind a bűnrészesség vádja alól bizonyítékok hiányából fölmentetett. KÖZGAZDASÁG. üzleti hetiszemle. Budapest, okt. 31. Az időjárás az elmúlt héten változatlanul száraz volt hűvös éjjelekkel. A Duna vízállása folyvást alacsony Gabnaüzlet. A gabnaüzletről e héten sem lehet valami örvendeteset jelenteni, mert noha minden gabnanemből csekély volt a hozatal, a forgalom mégis igen korlátolt maradt, kivált búzában, mely más években ilyenkor háromszor ekkora forgalmat tudott felmutatni, míg most a vevők a mai alacsony árakon sem akarnak vásá