Ellenőr, 1874. december (6. évfolyam, 330-358. szám)

1874-12-01 / 330. szám

Előfizetést árak: Égés* évre . . 20 írt. — kr. I Évnegyedre. . 5frt. — kr Félévre ... 10 , — , | Egy hónapra , 1 , S0 . Egyes szánt ára 10 brajczár. Szerkesztési iroda: Bndapeaten, nádor-ntcza 6. iá Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok vliMakflldóeór» nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentesleveleket fogadunk el POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések faWéíate: Bndapesten, nádor>uteza 6. sz. (Légrády testvérek Irodájában). Kiadó-hivatala: Előfizethetni helyben és posta utján: nádor-ntcza 6 sz. a. A lap] szétküldésére vonatkozó reclamátiók tégrády testvérek irodájába (nádor-ntcza 6. sz.) intézendők. 330. szám. Budapest, kedd, deczember 1.1874. Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre ....................................20 forint — kr. Félévre.........................................10 » ^ Negyedévre ...... 5 » kr. Egy hóra ......................................1 » 80 kr. Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az „Eltettőr“ kiadó-hivatala (Pesten, nádor-ntcza, 6. sz.) Százalék n könyvárusi utón történő megrendelések ntán az „Ellenőr' részéröl nem adatik. TÁVIRATOK. Bécs, nov. 30. (Birodalmi tanács ülése.) Lasser belügyéz válaszol a Bärenfeind és társai álal a vidéken uralkodó biztonsághiány tárgyában hozzá intézett interpellátióra. — W i 1 d a u e r képvi­selő indokolja javaslatát az 1868. május 2-án szentesített iskola felügyelőség! törvény módosítá­sára vonatkozólag. Indítványa a kerületi és köz­ségi iskolatanács elöljáróságának szervezésére irányul, az említett birodalmi törvény csak az országos iskolatanácsot szabályozván. Országos, kerületi és községi főnökök képezzék a háromféle iskolatanács legfőbb elöljáróságát, és minthogy az országos főnököt a császár nevezi ki, a kerületi főnököt a miniszter nevezhesse Szóló kikel ezután a clericális pártnak a tiroli országgyűlésen és az országos bizottságban tett alkotmányellenes nyi­latkozataira. Indítványozza, hogy javaslata egy 9 tagú bizottsághoz utasittassék. Hat nap múlva — úgymond — épen 100 éve lesz, hogy Mária Terézia Ausztriában a népiskolát létesítette; a nagy császárnő emléke nem tisztelhető jobban, mint ha az iskolaügy haladása előmozdittatik. — Dr. R n s s megjegyzi, hogy mióta az ausztriai parlament ülésez, nem terjesztetett elébe oly fon­tos iskolaügyi javaslat, mint a fent indokolt; kí­vánja, hogy az egy 15 tagú bizottsághoz utasit­tassék. Dr. G r a f (clericális tiroli) fölöslegesnek mond­ja ily javaslatot bizottsághoz utasítani, mivel az is­kolai felügyelőségre vonatkozó törvényhozás a tar­tományi gyűléseket illeti. A javaslat czélja az alkotmány megsértésével a tartományi gyűlések csekély jogkörét is elvonni. A tiroli or­szággyűlés oppoaitiója a kormány iskolaügyi elő­terjesztéseivel szemben e tartomány különös viszo­nyaiból ered. Az előterjesztett javaslat mitsem használna, sőt inkább a nép vallási és jogi érzü­letét sértené. Az oktatásügy emeléséhez nem fog a keresztyén nép közreműködésével járulni, hacsak a keresztyén népiskola meg nem hagyatik neki. A népiskolakérdés megoldása kizárólag a tartományi gyűléseket illeti. Utasittassék a javas­lat vissza, — úgymond — mert alkotmányelle­nei és elfogadásából a tiroli nép azon meggyőző­dést merítheti, hogy e házban vágyai semmibe sem vétetnek; az elfogadás által világosan jelölik meg az ma*, melyen ezentúl haladnánk kell. Dr. Hoffer óvást tesz az ellen, hogy a beterjesztett javaslat alkotmánysértésnek mondassék. Dordi képviselő (déltiroli) pártolja a javaslatot. Wi Id­án er indítványozó válaszol Graf kikeléseire és egy 15 tagú bizottságot indítványoz. Stremayr oktatásügyér a kormány nevé­ben odanyilatkozik, hogy a javaslat semmi esetre sem tartalmaz illetékességi tnlhágást és szintén a mellett szavaz, hogy az egy 15 tagn bizottsághoz ntásittassék. — Szavazásra kerülvén, Wildaner indítványa nagy többséggel elfogadtatik. Ezután tárgyalja a ház a részvénytörvény egyes szakaszaira vonatkozólag a bizottság által tett indítványokat, és elfogadtatik Herbst azon né­zete, hogy e törvény, hacsak rendeleti intézkedé­sek másként nem intézkednek, már fennálló társasá­gokra nézve is érvónynyel bírjon. A törvény ezek után második olvasásban is elfogadtatik. Közelebbi ülés szerdán. Bécs, nov. 30. A kézműipar szakmában! ul­timo itt minden zavar nélkül folyt le. London, nov. 30. A Westminstert egyház­kerület valamennyi kath. templomában, tegnap Manning érsek pásztorlevele olvastatott fel, mely­ben kinyilatkoztatja, hogy minden katholikns, ki a pápa csalhatatlanságát tagadja, ipso facto kivá­lik a kath. egyház közösségéből, s hogy sacrli- giuraot követ el az, ki eme hitetlenségének eltit­kolása mellett a szentségek gyakorlásához járni. — Legközelebb egy röpirat fog megjelenni Man- ningtől, a vatikáni decretumok és azoknak befo­lyásáról az alattvalók hűségére. Hivatalos fudóshás szerint, jég nem hoza­tott végérvényes határozat az éjszaki sark-expedi- tió parancsnokságát illetőleg. London, nov. 30. Az angol bank 6°/0-ra emelte a leszámítolási kamatlábat. London, nov. 30. A „Times“ egy konstan­tinápolyi távirata jelenti, hogy : Habár a porta a Dunafejeuelemségek fennhatóságáról nem mond le, mind annak daczára ezen kérdés a romániai egyez­ségek alkalmából, Anglia jó szolgálatai következ­tében, az érdekelt felek részéről megnyugtató me oldást nyert. Pária, nov. 30. A szélsőbaloldal tegnap tartott gyűlésében egyhangúlag fogadtatott el azon nézet, hogy aj sereg-keretekre vonatkozó törvény­javaslat haladéktalanul tárgyalás alá vétessék g a politikai kérdések fölötti viták január elseje utá­nig elhalasztasoanak. Remélhető, bogy a balolda többi árnyalatainak gyűlései szintén hasonló hatá­rozatot fognak hozni, miután a jobboldal árnya­latok ugyanezen nézeten vannak; ngylátszik, hogy az ülésszak csendesen fog megnyitni. München, nov. 30. Dr. Sigl, az esküdtek mellőzésével in contumaciam Ítéltetett el a törvény­szék által, Bismarck ellen elkövetett ama rágalma- zási sértés miatt, azt állitván, mintha a kissmgeni merényiét csnpán csak komédia lett volna, tiz havi börtönbüntetésre. Berlin, nov. 30. A „Nordd. Ztg.“ egy communiquet közöl, mely a porosz évkönyvek odavon atkozó szövegét, mintha 1866-ban Berlin­iéi ajánlatok tétettek volna a szász ndvarnak, bizonyos kárpótlási összeg fejében Szászországróí emondani, megczifolja. Rács, nov. 30. (Hivat, zárlat.) Magy. földteherm. kőt vény 78.10. Salg.-Tarján 81—, Magyar hitel. 229.*/, Ma­gyar záloglevél 86.80. Erdélyi —.—. Magyar keleti vasat 54.*/4. Magyar sorsjegy 81.*/4. Tiszai vasat 191 50 Magyar vasúti kölcsön 97.80. Angol-magyar 29.50. Franco-magyar 75.50. Alföld 137.50. Magy. északkeleti vasnt 113.—. Kelet- vasúti elsőbbségi kötvény 68.75. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhiteintézet 7375. Török —.Mnnicipális 30.75. Frankfart, nov. 30. (Zárlat.) Váltóárfolyam 107.36 1860-ik 107.50 metalique —. Uj ezüst kölcsön —.— Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adó mentes kölcsön —. Amerikai 1882-re —. Osztrák hitelrészvény 243.50. Osztrák államvasut 319.—. 186á-ik 172.50. 1860-diki 10750. Ferencz-Józsefvasnt —.—. Lom- bardok 143.50 Galicziai 255.25. Papiriáradék 6425. E^üat jegyek . Német osztrák bank —. Győri — Gömör —.—. Badapesti f xinlapok. Kedd, decz. 1-én. Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ. 167. szám. Faust. Opera 5 felv. Zenéjét szerzetté Gounod K. Személyek: Faust, tudor — — — Pauli Mephistopheles — — — Kőszeghy Margaréta — — — — Nagyné Benza Ida Valentin bátyja — — — Malecky Wagner, ) , — — — Ormay Siebel ) tanulók - — — Humann Al. Mártba — — — — Kvassainé Kezdete 7 órakor. I STVANT ÉRI SZÍNHÁZ. Angolosan. Vígjáték 2 felvonásban. Ezt követi: Elkényeztetett férj. Tréfa 1 felv. Felelet a „Pester Lloyd“ kérdésére. „Legyen nekünk megengedve csak azon kérdés, hogy „a hétéves gazdálkodás gyü­mölcsére“ való utalás, melytől az „Ellen­őr“ a választások által nagy csodákat vár, valóban programmot foglal-e már ma­gában ?“ Ez azon kérdés, melyet a »Pester Lloyd“ tegnapelőtt intézett hozzánk. Erre részünkről elégséges felelet egész szára­zon azt mondani, hogy: igenis, a jobb­oldali hétéves gazdálkodás gyümölcsére való utalás valóban programmot foglal már magában; mert azon utalásban kifejezve van a józan és lelkiismeretes gazdálkodás helyreállításának nélkülözhetetlen és első föltétele: az eddigi romlásos sá- fárság esztelen és lelketlen embereinek el- csapatása. Nem nagy csodákat várunk mi azon utalás folytán a választásoktól, hanem várjuk egyszerűen csak azt, hogy a „Pes­ter Lloyd“ pártjának ajtót mutasson a pusztulásra ébredett nemzet igazságos fel­háborodása. S az lenne valóban a nagy csoda, ha az eddigi keserves tapasztalatok után is azon párt maradna törvényhozó s igy a kormányzó hatalomban, a mely hét év óta kezelte ezt Magyarország állami és társadalmi összes érdekeinek kiszámíthatat­lan kárára. Ha ilyen csoda történhetnék, akkor a népséget, mely annak mivelésére képes volna, nem a szavazatjog illetné, ha­nem a tébolyda. Addig azonban mig az áta- lános elégedetlenség végeredménye gyanánt a polgári józaneszüség megbomlottságának miraculumát magunk előtt nem látjuk: bo­csásson meg a „Pester Lloyd“, de ki kell mondanunk, hogy ötletét, miszerint a jobboldali hétéves gazdálkodás gyümölcsére való utalás „kétségbeesetten keveset jelent“ mint pártprogramul, a javulhatlanság olyan vakmerő nyilatkozatának tartjuk, mely a szemérmetlenséggel határos. Hát csakugyan annyira megromlott önökben a politikai lel­kűiét, hogy már érzékük sincs azon baj és veszedelem iránt, melybe a hazáit döntöt­ték, és „kétségbeesetten keveset jelent“ önök előtt kormányzási bűneik egész sötét hal­maza, ha az ellenzék csak arra hívná föl az átalános választások bíróságának Ítéletét? Hát mi jogon tudakozódhatik a „Pester Lloyd“ pártja bármiféle programm után is azok részéről, kik nem voltak czimborái az uralkodó politika kárhozatos rendszeré­nek és mestereinek fenntartásában? Ők! és programmot követelni! Még megérjük, hogy a piócza magyarázatot fog követelni az em­bertől, miért akarja őt lesózni lábáról, me­lyen plena cruoris csüng. Ugyan miként vezették önök nemzetünket a bukás szélére: programmjuk értelmében vagy minden pro­gramra nélkül? Ez iránt tessék adni kielé­gítő felvilágosítást, s nem formálni idétlen követeléseket azok irányában, a kiknek po­litikai hitvallásuk tudva van, az állam kor­mányzatában pedig nem volt részük. „A hétéves gazdálkodásra“ épen úgy utalhat a szélsőbal is, mint átalában min­den fractio, mely, úgy mint a balközép, azt képzeli, hogy az ország m ai állapotában sem­mi bűne nincs.“ A „P e st er Lloyd“ ezen megjegy­zése alapos; de hát mi következik belőle ? Tán erősebb jogezim a jobboldali gazdálko­dás folytatására ? Vagy tán annál gyengébb­nek tartja a vádat, mentői több részről emelkedik az ellene? Még kisül, hogy or­szágos elitéltetésétől várja kormányzási mo­nopóliumának valódi biztosítékát; s hogy mentői inkább nem kell senkinek, annál inkább fog ragaszkodni a hatalom megtar­tásához, persze csupa hazafias önáldozatból. D i s r a e 1 y, midőn még az ellenzéki oldalon ült, egy kormánypárti ember által kérdőre vonatott egyszer, hogy minő pro- grammja lenne a kormányon. Á conservativ párt vezére a hozzá intézett kérdésre na­gyon röviden igy felelt: „Azt majd meglát­ják önök, ha kormányon leszünk; a con­servativ párt irány elvei ép oly ismeretesek, mint a liberális párt irányelvei; de hogy ezek szellemében mely kérdéseket hozhat megoldás alá akár melyik párt, aziránt csak a kormányon létei alatt tájékozhatja és határozhatja el magát. Most önök vannak a kormányon; a programmot tehát önök­nek kell előadni a trónbeszédben és tör­vényjavaslataikban ; nekünk ez idő sze­rint az a kötelességünk, hogy ellenőrizzük önöket a hatalom kezelésében; és igy a t. gentlemannek egyelőre csak annyit mond­hatok, hogy ha megnyerjük az ő felsége és az ország bizalmát, igyekezni fogunk üd­vösebben kormányozni, mint az most tör­ténik. “ Az ángol pártvezér válaszának értel­mében felelhetne Tisza Kálmán is, ha olyan forma kérdést intézne hozzá valaki a jobboldalról, mint a milyen a „Pester Lloyd“ ötletében foglaltatik. De sem Tisza Kálmán, sem senki a balközépen nem szorítkozott soha s nem szorítkozik ma sem az olyan átalános feleletre. S ha a „Pester Lloyd“ ismerni akarja pártunk és pártve­zérünk programmját, megtalálhatja azt 1867-ben, részletezve; azóta pedig több pártnyilatkozatban; és jelesen tavaly. Ha ez nem elégséges a „Pester Lloyd“ előtt, sajnáljuk, de az ő kedvéért bizony nem fo­gunk egy uj programmot csinálni. A balold. kör ma este 6 órakor tartott érte­kezletén Horváth Gyula eddig középpárti képviseld a balközép párthoz visszacsatlakozott. Felvétetvén a Városi főispánságra vonatkozó tjavaslat — az értekezlet a szerkezetét akként kí­vánja módosíttatni, hogy az oly városoknál, a me­lyek nincsenek valamely , megye területével körül­véve, de a megye szélén, vagy több megye közt feküsznek: a kormány a czélszerttségbez képest egyik vagy másik megye fűispánját nevezhesse ki azon város főispánjává. Hogy továbbá a városok önállósága szemben a megyékkel a főispán czimében is kifejezést nyerjen: anDak czimében mindenkor neveztetni kí­vánja mindazon törvényhatóságokat, a melyek fö- ispányi méltóságát viseli. (=) Az i n d e mni ty-ny a r g al ás tehát kezdődik újra. Csakhogy „post eqaitem sédét atra curs“, nagyon sokan unták már meg a dicsőséget, melyben az egyptomi hét sovány esztendő alatt volt elégszer része a háznak. Vagy hát a faraok uralmát azzal biztosítja a nép érdekeit képviselők java, hogy engedje njból kezdeni, a hol elhagyták. Alig vergődtünk ki az indemnity-szavazáBok rend­szereden kormány- és parlamenti munkásságot feltételező zavarosából, már rohanjunk ismét a bi­zonytalanba. De hát „még csak egyszer“ mondják néme­lyek túlról, bár hangjukból kivehető, hogy hitök meg van törve saját pártjuk életrevalósága tekin­tetében. Ugyan hányadik már ez a „még csak egy­szer“ és váljon ki gátolta a jobboldalt eddig is, hegy a nemzet képviselőháza többé ne álljon szem­közt a „még egyszer“ kérdésével ? Lehetünk fatalisták, de annyira bárgyúk so­ha sem, hogy bizzunk. mikor egyre csalódtnnk. Gkyczy személye pedig nem elég mennykőbáritónak. Ő bizalmat érdemel egyénileg, de nem ama kor­mány és nem ama párt, melynek bűneiért és mu­lasztásaiért az indemnityt kívánja. Szavazhat indemnityt, kinek játékszer a Par­lamentarismus, és titkos terve, hogy mentői hama­rabb lejárassa azt: ám a népképviseleti rendszer komoly híveinek nem állhat érdekében, hogy egy nj indemnityvel azt mondják: „édes jó arak ott a jobboldalon, mintán hét évig sem tudtátok rendes kerékvágásba hozni az ország ügyeit, ráadásai kap­tok egyenként még hetet. Kétszer hét év alata majd csak tesztek valamit és nemcsak a fogzáson, hanem a kamaszkoron is átheshettek, habár a he­tes szám nagy szerepet játszik a keleti fatalismns történetében.“ Nem, mi nem akarunk igy beszélni, mert a hét főbűnhöz, nem akarunk még njabb hetet, me­lyeknek istenverését ez a szerencsétlen ország érezze. _________ — Minisztcrtaács tartatott tegnap négy órán át, mely több folyó ügyet tárgyalt, ezek között a központi igazgatás költségeinek a pénz­ügyi bizottság által követelt leszállítását. VI, évfolyam. KsmKmaaammzzmmiMmmamMmBr' — A képviselőház számvizsgáló bizo tt ság a deczember hó 2. napján délelőtt 1G érakor az országházban szokott helyiségében ülést tart — Az állam és egyház közti viszo­nyok rendezésére kiküldött bizottság deezem- ber Ló 3. napján délntán 5 órakor az orsságház- ban szokott helyiségében ülést tart. — A közigazg a tás i b izottság deczem­ber hó 2. napján délelőtt 10 órakor az országhás- ban a társalgó-teremben üléBt tart. Tárgy: a me­gyei ibázi adóról szóló törvényjavaslat. — Az igazságügyi biz o tt ság deczem­ber Szó 2. napján délntán 5 órakor az országház­ban szokott helyiségében ülést tart. (==) Afényüzési adó król a ház mai ülésén, terjesztő be Gbyczy Kálmán javaslatait. Alább szó szerint közöljük e javaslatokat, és itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a fényüzési adók tárgyát cBeléd, teke, játék, kocsi és ló képezi. Nemzetgazdasági szempontból legjobban indo­kolható a cselédadó. Nálunk a cselédtartással túlságos fényűzést fejt ki minden csak kissé tehe­tős ember is. Pedig ha valahol, úgy ép Magyaror­szágon e fényűzés érzékeny közgazdasági veszte­séggel jár, mert a munkaerőt elvonja a productiv termeléstől, és besorozza az inproductiv fogyasztók közé. Vannak fóideBÚraink, kiket egy csomó cse­léd vesz körül szakács, inas, huszár, lovász és egyéb czimeken, bár megesik gyakran, hogy ka­tonaságot kell kérni és méregdrágán űzetni az aratókat, mikor a cselédség édes semmitevéssel tölt vig órákat az éléstárak és pinezék maradékai körül. S igy persze nem csoda, hogy a naphosz- szat dolgozni kénytelen iparossegéd, sőt önálló „mesterember“ is inkább cselédnek megy, legalább henyélhet és élhet kedvére. Statistikailag lehet ki­mutatni, hogy a férficselédeknek összehasonlithat- lanul túlnyomó része más productivabb foglalko­zásoktól és elsű sorban a kézi szerszámtól került a libériába. És ez nagy közgazdasági baj. Panaszolják is az iparosok, beszélték a ke­reskedelem emelésére kiküldött enqnetten, hogy az ipar fejlődésének nagy akadálya e viszásság. Hiába lesznek kedvezőbbek a viszonyok az iparra, ha nincs ki dolgozzék; már pedig munkáskéz nélkül sem Bécscsel versenyezni, sem a keletet áruczikkekkel ellátni nem lehet. Ép e szempontokból egy kifogásunk mégis van Gbyczy javaslata ellen. Az tudniillik, hogy nem progressiv adólábban alapitá meg. Ép azért a fényüzési adók neme ellen legfö- lebb azon kifogást emelheti egyik és másik nem- zetgazdász, hogy a progressiv adóláb nem elég magas. Más kifogás józannl nem is lehet; még csak az sem, hogy a nőcselédek ki vannak véve. Nagyon helyes, hogy Ghyczy Kálmán nem hunyt szemet azon fontos társadalmi indokok előtt, melyek parancsolják, hogy a nő mag ne fosztassék, még pénzügyi tekintetek árán sem, becsületes jövedelmi forrásának, úgyszólván a cselédségi viszonyra szorított körétől. Aztán meg a háztartásban a nőcseléd soha sem oly here mint a férfi cseléd, legtöbbször épenséggel nélkü­lözhetlek Igaz, hogy számtalan városi anya és házi nő megérdemelte volna, hogy egy kicsikét több gondra és családiasságra szoktattassék, ma­gas dada és egyéb háztartásnál szerepelő cseléd­adó utján; no de igy meg a financzialis szempont szerfölött belevágna a nevelési és családi szem­pontokba. Jobb tehát, ha ily nőkkel együtt az érdemesebbek szivéről is levették a nehéz követ, mely ott lebegett, mióta hallatszik, hogy a cse­lédadó is hivatva lesz az egyensúlyt helyreütni. — Apénzügyi bizottság mai ülésé­ben befejerto a honvédelmi miniszterinm költség- vetésének tárgyalását. A „csapatok“ rovatánál a bizottság az 1875-re kért 6.191,202 frt helyett a tavalyi összeget szavazta meg 5.483,639 frtban, törölt tehát 700 ezernél többet. B. Lipthay Béla másfél millió törlést ajánlott, mi nem fogadtatván el, b. Lipthay az előadói tisztről lemondott s ezzel Széli Kálmán bizatott meg. B. Lipthay kijelenté, hogy a házban ismételni fogja törlési indítványát. A rendkívüli szükséglet, mely 768,563 frttai volt előirányozva, majdnem teljesen töröltetett. A mi­niszter a ruházat és felszerelésre kért 480,000 frt rendkívüli tétel törlése ellen tiltakozott s kijelen­té, hogy a házhoz föllebbez. A törlések összege mintegy máBfél millió. —A román egyházi congressus valószínűleg szerdán választ újból. A határozat, melyet a királyi leiratra hoztak, igy hangzik: „A congressus a legfelsőbb elhatározást mély fájda­lommal bár, mert a congressus szavazata nem ta­lálkozott legfelsőbb hozzájárulással, de az ő csá­szári és apostoli királyi felségét megillető osztatlan hódolattal tudomásai veszi s azon legfelsőbb elha­tározás és szervezetei szabályzat értelmében nj vá­lasztást eszközlend.“ — Nyíregyházáról kaptak a követ­kező tudósítást, mely igen jellemző adatokat hord föl igazságszolgáltatási viszonyainkhoz: Szabolcsmegyének f. hó 25-én és következő napjain tartott rendes bizottmányi közgyűlésének egy nevezetes határozatáról sietek e lap tisztelt olvasóit értesíteni, mely annyival is inkább érde­kes, mennyiben c megye Deák-pártjának vezérférfiai indítványára egyhangnlag emelkedett határozattá. Ezen határozat r,lapjául egyik szolgabiró je­lentése szolgált, melyben panaszképen előterjesz­tetett, hogy a bomladozni indult közbiztonság fönn­tartása maholnap lehetetlenné fog válni, a meny­nyiben a nyíregyházi kir. törvényszék, a bekísért bűnösökkel fölötte gyengén bánik el, azoknak nagy része , bár tetten kapatott is, csakha­mar bántatlannl hazaszabedul: egy szóval, a rész vizsgálat és eljárás ellen érzékenyen panaszt emelt. E panaszos szolgabirói jelentés felolvasása után, a megye deákpártiának egyik vezérférfia Kauzsay Károly indítványára egyhangúlag el lett határozva, az igazságiigymiriszternél kérelmezni a nyíregyházi kir. törvényszék elleni fegyelmi vizsgálat elrendeléséért. Megfoghatlan az mindenki előtt/ hogy az ál­talában nem jó hírben álló kir. törvényszék ed- digelé még felsőbb helyről meg /izsgálva nem lett; holott már volt reá „gy eclatáns ok,1 a mennyi­ben a hazai lapokban is már szellőztetett néhai Naményi Gábor hagyatékának megkárositási ügye, és az illető meg! árosait örökösök nemcsak pa­naszt emeltek az illető helyeken a kir. törvény­szék ellen, hanem a kérelmezett delegátiónak hely adatott és a szolnoki kir. törvényszék lett dele­gálva. így most már mégis csak meg fogjuk élni a megye kérelme íoiytáu a rég várt vizsgálatot. _________ y­Erdélyi képviselők értekezlete. — Nov. 29. — Az értekezlet, melyre az erdélyrésii képvise­lők pártkülönbség nélkül hivattak össze, b. Ke­mény Gábor lakásán tartatott, s lefolyásáról a kö­vetkező tudósítást olvassuk: Ke mény Gábor b üdvözölvén a megjelen­teket, előadá, hogy a tanácskozmányok czélját né­mely speciális erdélyi ügy megbeszélése képezi, hogy a létesült megállapodások alapján, ez erdélyi képviselők? hatékonyabban érvényesíthessék befo­lyásukat. Á régebben tartott értekezletek által ki­küldött bizottságok több munkálatot dolgoztak ki, me­lyekből a mai viszonyok között is sok használható. Szóló elősorol nehány ily munkálatot. P é c h y Manó gr. melegen üdvözl* az értekez­letek megkezdését. Elősókol néhány ügyet, melyek megbeszélése igen kívánatos. Ilyenek: a törvény- hatóságok területi bikerekilése; a kisebb rendőri kihágások elinté-ésének a közigazgatási tisztvise­lőkre bizAsa, s ezzel kapcsolatban a bírósági sze­mélyzet leszállítása; továbbá az erdélyi csendőr­ség, az adó, a Király föld rendezése s a kataszter behozatalának ügye; szint ily fontosak: a kőszén­bányák, az erdők, a tagosítások s a kárpótlási visszafizetések kérdése. Azt ajánlja, hogy mindezen kérdésekre albizottságok választassanak, melyek az erdélyi képviselők összes értekezlete elé terjesztendő munkálatokat dolgoznának ki. Tisza László a maga és elvtársai nevében örömmel jelenti ki a készséget a speciális erdélyi érdekek megbeszélése és előmozdítására, ő meg van győződve arról, hogy minden erdélyi képvi­selő eddig is híven leljesité kötelességét : — az összemüködés azonban bizonyosan fokozni fogja az egyesek erejét. Kijelenti azt is, hogy ő és elv­társai, ha az egyes ügyekben nézeteik helytelen­ségéről meggyőződtelek, szívesen engedik magu­kat capacitáltatni: de a többség ne majorizálja őket. Az értekezlet czélja, berendezése és a kikül­dendő bizottságok feladatához számosán hozzászó­lóiak. Minden szónok helyeslé a közös tanácsko­zásokat és sikert vár ezektől. Érdekes volt e vi­tának következő pontja. Az egyik szónok az adó­ügyet s különösen a »házosztályadó-javaslat azon rendelkezését is fölemlité, hogy minden önálló és szab. kir. város egyenlőképen adóztatnék meg, mi nagyon károsítaná az erdélyi kis városokat. Ajánlja tehát, hogy ez ügy is az erdélyi képviselők ta­nácskozásának tárgyát képezze. Éber Nándor erre azt jegyezte meg, hogy nem kívánna külön erdélyi orszaggyttlésfélét; — az adóügy általános országos ügy, s ő kötelességszerüleg hozzájárul, hogy Erdély speciális viszonyai e tekintetben is figyelembe vétessenek, de azt más nton is elérhetni véli, mint az erdélyi képviselők értekezlete által. Ez értekezletek csak azon ügyek körére terjedje­nek ki, melyek speciálisan erdélyi ügyek. E nézet általánosan helyeseltetett. Többen hangsúlyozták az erdély úrbéri ren­dezés s a kárpótlási visszafizetések kérdését, me­lyektől számtalan család sorsa függ. Az utóbbira nézve kormányintézkedések szüksége forog fenn; — s az értekezlet megállapítván óhajait, lényege­sen befolyhatna a kormány ebbeli elhatározására. A csendőrség ügyére nézve azon óhaj fejeztetett ki, hogy a„ a magvar honvédelmi miniszter alá rendeltessék. A kisebb kihágásoknak a közigazga­tási tisztviselők általi elintézés, általánosan he- lyeseltett s megjegyezték azt is, hogy az egy rö­vid novella által még a jelen országgyűlésen lenne eldönthető. Abban, hogy a köziogi műre vonatkozó s a jelen pártállá okkal összekötött kérdések az értekezleteken ne vitattassanak: mindenki egyet­értett. Szóba hozatott az értekezletek szervezése. Egyhangúlag kijelentetett, nogy jegyzőkönyvek ne vitessenek, s hogy az értekezleteknek a zárt ba­ráti tanácskozás jellegével kell birniok. A tanács­kozások helye s idejének kitűzésére, b. Kemény Gábor, gr. P é c h y Manó s Tisza László kéret­tek fel. Kimondatott az is, hogy hat tag bármikor összehívhatja az értekezletet. Vitát keltett fel azon kérdés, hogy a megyei házi adó ügye fölvétessék-e a tanácskozás tár­gyául. Tisza László azt óbajtá, hogy várják be az ezen ügygyei foglalkozó orsz. közigazgatási bi­zottság tanácskozásainak eredményét. Mások meg­jegyezték, hogy a megyei házi adóról szóló javas­lat ez idő szerint való3ziníileg el fog ejtetni; hogy e kérdés összefügg az egész közigazgatás rende­zésével s most nem tárgyalható stb. A többség ez ügyre nézve is albizottságot óhajtván, erre fölkérettek a közigazgatási bizottságban levő er­délyi képviselők, kikhez még több képviselő csat­lakozott. Az albizottságokra egyáltalában kimondatott hogy azokban bármely erdélyi képviselő rósztvehet

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék