Ellenőr, 1875. február (7. évfolyam, 32-59. szám)

1875-02-01 / 32. szám

Az évnegyedes vizsgálatnál különös figyelem fordítandó arra, hogy a felszámított díjak és költ­ségek a törvénynyel s az 5. §-ban érintett díjsza­bályzattal megegyeznek-e, s ha a törvénytől vagy a díjszabályzattól a feleket terhelő eltérés tapasz­­taltatnék, a bírósági végrehajtó ellen, akár emelte­tett panasz, akár nem, az illetéktelen dijak és költségek megtérítésén felül az 1871. LI. t. ez. 14. §-ban megállapított bírság, illetőleg hivatalvesz­tés büntetése alkalmazandó. 7 §. Az 1871. LI. t. ez. 24 §-ának a) és b) pontja hatályon kívül létezik. 8 §. Az első folyamodásu kir. törvényszékek­nél alkalmazott bírósági végrehajtók jelen állásuk­­ban továbbra is meghagyatnak. Ha azonban át­helyeztetni kívánnak, elsőbbségi kedvezménynyel bírnak. 9­§. Ezen törvény végrehajtásával s életbe­léptetése határidejének meghatározásával az igaz­ságügyi miniszter bizatik meg. Törvényjavaslat a kézbesítőkről. 1. §. A kézbesítés — ha a polgári ügyekben a fél azt a törvény által megengedett más módon nem kívánja eszközöltetni, — a bíróságok székhe­lyein bírósági szolgák, — másutt községi közegek és pedig kis községekben a körjegyző, nagy köz­ségekben a községi jegyző, rendezett tanácscsal biró vagy törvényhatósági joggal felruházott és szab. kir. városokban a hatóságnak valamely alkalmas közege, s a­mennyiben a községi közegek aka­dályozva vannak, azoknak az illető községek által e czélra előre kijelölendő alkalmas helyettesei tel­­j­esí­tik. 2. §. Községi közegekre bízható a kézbesítés a bírósági székhelyeken is : a) minden bűnvádi és kihágási ügyben; b) polgári ügyekben pedig akkor, ha a kéz­besítés a székhely külső határában teljesítendő. 3. §. A kézbesítés teljesítésével megbízott községi közegek nevét, és az ezeknél időközben beállott változásokat a községi elöljáróságok, ille­tőleg polgármesterek azon törvényszéknél és járás­bíróságnál, melynek területéhez tartoznak, hala­déktalanul bejelenteni kötelesek. Az ekként bejelentett kézbesítők névsora a bíróságok irodáiban nyilván­tartandó. 4. §. A kézbesítés mind polgári mind bűn­vádi és kihágási ügyekben dij nélkül eszközöl­tetik. Ha azonban távol eső pusztákon (tanyák, szállások, szőlők és nyaralók) vagy oly kis köz­ségben kell kézbesítéseket teljesíteni, hol jegyző, vagy helyettese nem székel, a kézbesítés teljesí­tése végett netalán szükséges szállító­eszközök előállításáról a községek, illetőleg városok tartoz­nak gondoskodni. A fuvar előállításának aránya kis községekre nézve azon eljárás szerint állapítandó meg, mely a közös kiadások fedezésére nézve az 1871. XVIII. t. sz. 68. §-ban van meghatározva. 5. §. A kézbesítések szabályszerű teljesíté­séért első­sorban a kézbesítő közegek, illetőleg helyetteseik felelősek. 6. §. A kézbesítés teljesítésénél elkövetett mulasztás vagy visszaélés miatt, a­mennyiben a büntetőtörvények súlya alá eső cselekmény fel nem forog, a fennálló törvények és szabályok ér­telmében fegyelmi eljárásnak van helye. Ezen fegyelmi eljárás a járásbíró, illetőleg törvényszék megkeresésére mindig elrendelendő. A káresetek a törvénykezési rendtartás sze­rint illetékes bíróság hatásköréhez tartoznak, s a magánjog elvei szerint ítéltetnek meg. 7. §: A bíróságok a törvényszék területén kézbesítésre vonatkozó megkereséseiket a kézbe­sítőkhöz közvetlenül is intézhetik. A bíróságok és kézbesítők közt e tárgyban váltott levelezések ha a bíróság, illetőleg község pecsétjével vannak el­látva, s a borítékon ezen záradék „igazságszolgál­tatási ügyben portamentes“ fel van jegyezve, pas­­adis mentességgel bírnak. 8. §. Minő alakban és miként tartozzanak a kézbesítők kézbesítési jegyzőkönyveihez, s a bíró­ságokhoz intézett levelezést vezetni, a belügymi­niszterrel egyetértőleg az igazságügyi miniszter ál­lapítja meg. 9. §. Ezen törvény végrehajtásával s életbe­léptetése időpontjának meghatározásával az igazság­ügyi- a belügyi miniszterek bízatnak meg. A hivatalos lapból. A pénzügyminiszter V­a­v­­r­a Alajos I-fő oszt. számtisztet a magyar kir. központi állampénztárhoz pénzkezelővé nevezte ki. Ol­á­h-L­á­p­o­s belső-szolnokmegyei községben új postahivatal léptetik életbe, mely kocsi- és levélpostai küldemények fel- és leadásával foglalkozand 10 font egyes súlyig. Ezen postahivatal, melynek kézbesítési kerületéhez Oláh-Lápos, Bajahida, Tőkés és Libaton községek osz­tatnak be, működését folyó évi február hó 1-én kez­di meg. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére bí­róvá a magyar-óvári törvényszékhez ; Gottl Ágostok nezsideri járásbirósági albirót, és albiróvá a nagy-szent­­miklósi járásbírósághoz. Demeter Szilárd verseczi törvényszéki jegyzőt nevezem ki. Kelt Bécsben, 1875. évi január hó 25-én. Ferencz József, s. k. dr. Pauler Tiva­dar, s. k. Ő felsége Bogyay Pongrácz Csáktornyai kir. tör­vényszéki bírónak a pécsi kir. törvényszékhez és Schil­ling Béla biliéti kir. járásbirósági albirónak a szegedi kir. járásbírósághoz saját kérelmükre leendő áthelyezteté­­süket megengedte. A kvi igazságügyminiszter F­e­d­e­­­á­r Nándor te­mesvári törvényszéki díjas joggyakornokot a lippai kir. járásbírósághoz aljegyzővé és Háry János székesfehérvári törvényszéki dijnokot a moóri kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a sze­gedi polgári iskolához ideig), minőségben kinevezett Nagy Jánost a nyelvtan, földrajz és történelem, Vés­zits La­jost a természettudományok rendes, továbbá T­a­k­á­s­­ La­jost a tornász­­t, s végül R­o­t­h Endrét, a zene- és ének segédtanítóját, állomásaikon végleg megerősítette. HÍREK. Febr. 1. - A műcsarnok országos bizott­sága tegnap d. u. 3 órakor ülést tartott az aka­démia helyiségében a képzőművészeti társulat ki­állítási termében. Az országos bizottság tagjai igen szép számmal jelentek meg; ott voltak Maj­­láth György, Haynald érsek, Schlauch püspök, Pulszky, Podmaniczky Frigyes, a kereskedelmi és pénzvilágból többen, s művészek jelentékeny szám­mal. Az elnök Majláth György megnyitván az ülést előadta az eddig történteket, melyek máris örvendetes eredményt mutattak fel, s utána téve, hogy most már a sorsjegyek ter­jesztése a feladat. Ezután Arany Lászl­­­ó felolvasta a jelentést, mely részletesen kimutatja az ügy állását, s melyet olvasóinkkal közölni fogunk. A sorsjegyek terjesztésére vonat­kozólag Pulszky Ferencz javasolja, keresse­nek fel a hölgyek a sorsjegyek terjesztésére, ez a mód eddigelé legsikeresebbnek bizonyult minde­nütt. Podmaniczky Frigyes­t. ezen kívül a biztosítási ügynököket is felkéretni óhajtana e czélra. A javaslatok elfogadtattak, valamint azon indítvány is, hogy később bizonyos na o mellett a vidéki kereskedőknek is küldessenek elárusitás végett sorsjegyek.­­ A nemzeti kaszinó tegnap d. e. 10 órakor tartá rendes közgyűlését gróf Mikes János elnöklete mellett. Jelen volt mintegy 150 tag. A bevétel 292,857 frt 18 kr, a kiadás pedig 284,089 frt 66 kr, az 1875. évre átviendő pénztármarad­vány 8767 frt 52 krt tesz. Havas Ignácz elnök, Földváry Miklós, gr. Zichy Ferraris Viktor és Tomcsányi József a számlát átvizsgálván, az rend­ben találtatott. A műcsarnok építésére ezer frtot szavaztak meg egy­hangúlag. A lak- és boltbérek jövedelmeztek 19,619 frt 60 krt, a színházi erkély 6244 frtot, kártyadíjak 13,479 frt, és rendkívüli bevételek : 197,352 frt 61 kt. Ötven tag aláírásával indítványoztatott, hogy Rothfeld Samu, a „Neue Fr. Presse“ levele­zője, a kaszinóból kizárassék az Andrássy-féle jegyzék közzététele miatt. Ez indítványt Mihálo­­vics János nyújtotta be s körülményesen indo­kolta. Ellene felszólalt Pázmándy, Beöthy A, Mo­­csonyi, báró Messink, báró Bánffy, és azt hang­súlyozták ezek Rothfeld védelmére, hogy ő nem állami hivatalnok és mint magán­ember cselekmé­nye, reá nézve nem terhelő. Erre nagy zaj tá­madt, s a szavazást sürgették. A titkos szavazás 78 szóval 55 ellen az indítványt elvetette. — A király az ó-lublói szegények­ háza részére száz frtot ajándékozott ! — Göthe lyrai költeményeit, me­lyeket Szász Károly fordított le, a tud. akadémia könykiadó-bizottsága szintén a népszerű kiadások lajstromába vette föl. Természettudományi munká­kat az akadémia nem fog kiadni, hanem az ily műveket a természettudományi társulat számára hagyja. Tudvalevőleg e társulat jó sikerrel folytatja már ezeket. Az akadémia azonban elhatározta, hogy e művek kiadásában támogatja a társulatot, s évenkint kétezer frtnyi segélyben részesít, hogy a müvek előfizetési árát leszállíthassa. — Pécsen a választók összeírását már befejezték. Az új törvény értelmében beírtak 1404 választót, míg a legutóbbi választáskor közel 3000 választó volt.­­ A központi e­ll­e­n­zék­i k­ö­r tegnap folytatta közgyűlését Csanády Sándor elnöklete alatt. A főtárgyat egy „országos ellenzéki szövet­ség“ megalakulására ezélzó javaslat képezte, me­lyet el is fogadtak. E szövetség czélját az elfogadott pont így adja elő: „Magyarország állami­ önállóságá­­nak s függetlenségének alkotmányos utón vissza­szerzése; hogy bírjon önálló, független had-, pénz- és kereskedelmi ü­gygyel s külképviselettel, továbbá: önálló, független pénzjegybankkal és önálló vámte­rülettel ; és ezeknek elérése, valamint a szabadel­­vűség, haladás és az erkölcsiség elveinek úgy a nyilvános, mint a társadalmi életben egyaránti terjesz­tése és hazánk anyagi és szellemi felvirágzása és fej­lesztése végett feladatául tűzi ki, az összes szabadelvű ellenzéki árnyalatokat egyesíteni.“ — E szövetség alapszabályai az országgyűlési képviselőköröknek meg fognak küldetni, úgy a Magyarországban levő köröknek, vagy olyanoknak, kik azokat részükre is kívánják megkü­ldetni. A kör 17-diki közgyűlé­sében megválasztott alelnök s a pénztárnok nem fogadták el a jelen évre is megválasztatásukat. Az alelnöki tisztség a febr. 7. d. u. 4 órakor foly­tatva tartandó közgyűlés által fog betöltetni, s ek­kor a megürült választmányi tagságokra is meg­történnek a választások. A leköszönt pénztárnok helyett pénztárnokul Papszt Ferencz (iparos) bi­zottsági tagot választották meg. — Halálozások. Tancsi Földvári Ferencz, Küküllőmegye tiszta jellemű és régi tisztviselője, a küküllői ev. ref. egyházmegye fő­gondnoka, elhunyt V.-Gálfalván 77 éves korában. — Özvegy Forster Benedekné, Tolnamegye néhai alispánjának özvegye, született alapi Salamon Magdolna asszony, meghalt Györkönyben 82 éves korában.­­ Ingyenes felolvasásokat rendez­nek a budai reáltanoda termében a történelem, iro­dalom, természettudományok és egyéb hasznos tudni­valók köréből. A tanárok rendezik a nagy­közön­ség számára, s az elsőt ma tartják meg, s dr. Brozik Károly a babonákról és hitregékről fog ér­tekezni. — Színházi hírek. A nemzeti színház játékrendje így van megállapítva: febr. 2-án „Bánk­­bán“ opera; 3-án „Kornélia“; 4-én Hauck Min­nie k. a. felléptéül „Sevillai borbély“ ; 5-én „Stu­art Mária“; 6-án „Faust“, Hauck k. a. fölléptével; 7-én „A falu rosza“; 8-án „Csalódások“, Risfaludy Károlytól. — A várbeli színház játékrendje : 3-án az „Amerikai“ népszínmű; 4-én „Egy millió“; 6-án „Jó falusiak“; 7-én „Nőuralom“; 8-án „A bűvös vadász“. — Szegeden e napokban két ven­dégszereplés találkozott a közönség tetszésével: Kopunovitsné és Solymosi. Solymosit az igazgatók szerződtették is. Aradi Gerő és Tanner István aradi színigazgatók pedig engedélyt kértek a szegedi ha­tóságtól, hogy ápril és május hónapokban opera­­előadásokat tarthassanak. Azonban a temesvári né­met igazgató a húsvét utáni hetekre már korábban megkapta az engedélyt, szintén opera-előadásokra. — Eöry Gusztáv a győri színházban kezd­te meg vendégszereplését. E sokoldalú fiatal művészt ajánljuk az ottani közönség figyelmé­be.— A pécsi színháznál jan. 26-án lé­pett föl először mint vendég Szigligeti Ferike k. a. s „Lecouvreur Adrienne“ czímszerepét átalános tetszés és sok taps közt játszotta. Második föllépte a „Tündérujjak“-ban volt, mint Helén, a harmadik pedig „Egy szegény ifjúban“, mint Margit. — Farsangi hírek. Szombaton este az építészek jókedvű és népes bálja folyt le a redoute­­ban. A tánczrend félig kigöngyölt rajz­tekercset ábrázolt, melynek egyik oldalán a vámpalota lát­ható, másikon pedig a táncz-sorozat, s a nők se­lyem­zsinór által függeszthették föl. Ezt is Morzsá­nyi készítette, s ismét a jóizlés merve volt. — Ma este a korcsolyázók hálóznak. — A casico­­k a­­ napját hibásan tettük vasárnapra, mert hol­nap lesz. — A főváros költségvetését a pénz­ügyi és gazdasági bizottság elvégezvén, következő módosításokat tett : A községi alap rendes bevé­teleinél pótadóul a tanács által előirányzott 1.800.000 frt helyett csak 1.648.000 frt vétetett föl, ellenben tekintettel az éppen most megszavazott új díjszabásra a kövezetvám tétele fölemeltetett, és pedig az osztrák állam­vasúton érkező terhek után esedékes díj 160 ezer frtról 180 ezer írtra, a déli vasúté 40 ezer írtról 50 ezer írtra, és végre a gőzhajón érkező áruk után befolyó dij 80 ezer írtról 100 ezer forintra.­­ A reáltanodák bevételei ekkér módosíttattak: tanpénz 16 ezer írtról 15 ezer frtra.Behratási dij 3000 írtról 2400 forintra. A „különféle bevételek" tételénél a söp­redék elszállítása magánházaktól 5754 frtról föl­emeltetett 11.508 frtra. A rendkívüli bevételeknél a csatorna­építéshez való járulék 180 ezer frtról leszállíttatott 125 ezer frtra, és az előre nem lát­ható bevételekül 10 ezer frt helyett csak 2000 frt irányoztatott elő. A kiadásoknál a vízvezeték kü­lönféle kiadásaira fölvezetett 3854 frt helyett 3429 frt, a tanszemélyzet fizetéseire 276.333 forint he­lyett 306.863 frt, a fölvezető csatornákra 348.000 frt helyett 248.000 frt, mellékcsatornákra 94.000 frt helyett 84.000, csatornázás, fedő szbre 8000 frt helyett 6000 frt, a rudas-fürdőnél teendő beru­házásokra 20.000 frt helyett 15.000 frt, a tűzoltó­ság beszerzéseire 15 ezer frt helyett 10 ezer frt, előre nem látható kiadásokra 170 ezer frt helyett 100 ezer frt. A költségvetés defic­it nélkül zárul. Az így megállapított előirányzat most még a ta­nács elé kerül, és azután két hétre közszemlére tétetik ki. — Borsost és bandáját, a Hevesie­A következő nyilatkozat közlésére kérettünk fel: A országos nőképző egylet tanodája ellen a „Hon“ hasábjain megjelent czikkre nézve, a meny­nyiben a hazai közönség félrevezetésére irányul­hat, s azzal személyem is összeköttetésbe hozatott, legyen nekem szabad, miután én éppen akkor a fővárostól távol voltam s az egész csak később jutott tudomásomra, a szülők megnyugtatására s az igazság érdekében néhány rövid szóban nyi­latkozni. Az országos nőképző egylet tanodája annyira nyilvános intézet, hogy nevelési módja s a legap­rólékosabb belszervezete a nagy számú szülők, az egész közönség bírálata alatt nyitott könyvként fekszik. Hogy ezen intézet a legjobb és magyar érzelmű legyen, s abban a nevelés humanistikus szabályoknak megfelelő módon eszközöltessék, a felett velem együtt, kinek e tanintézet szeretett gyermekként szivéhez van nőve, egy 70 tagból álló választmány őrködik, melynek kebeléből ha­vonta 4 tag fölváltva bizatik meg, hogy a tanin­tézetben a netalán létező hibákat vagy hiányokat megfigyeljék, az elnöknek és választmánynak be­jelentsék, hogy azok azonnal orvoslást nyerjenek. A tantárgyakat három budapesti gymnásium­­ból választott jeles tanárok adják elő; az előadások kivétel nélkül magyarul tartatnak. Ezenkívül ala­kult a tanintézet kebelében egy önképzőkör, mely­ben csupán magyar szavalatok és írásbeli munká­latok készíttetnek. Teljes gond van tehát fordítva az anyanyelv alapos tanítására. De a mai kor igényeinek megfelelő műveit magyar nőtől megkö­­vettetik, hogy legalább németül és esetleg francziá­­ul is tudjon, kivált azon növendékeknek, kik a nevelőnői pályára kiképzést kívánnak, ezen két nyelvben gyakorlottsággal bírni elkerülhetlen szük­ségük van, hogy egyszer valahára odajuthas­sunk, hogy azon sok idegen nemzetbeli importált nevelőnőket a magyar nevelőnők kiszoríthassák; mivel azonban az igazgatónő és a­­ nevelőnő a sok intés daczára sem bírta elérni, hogy a növen­dékek a társalgási órákban a német és franczia nyelvet használják, figyelmeztetés végett behozatott a „signum.“ Ennek bevásárlása alkalmával az igazgatónő választása történetesen egy fagolyóra esett. Minden pedagógus be fogja látni, hogy ily emlékeztető nem lehet ártalmas a gyermek jellemére, mert csak nem büntethetjük térdepeléssel, eledel megvonásával, vagy az egészségre annyira szüksé­ges napontai séta megtiltásával. A második pontra nézve legyen elég válaszul ennyi, hogy az egyenlőség érdekében és a pipere iránti hajlam elnyomása tekintetéből behoztuk az intézetben az egyenruhát, hol az ingyenes vagyon­talan árva leányok a leggazdagabbal és a „Hon“ kifejezése szerinti gróf kisasszonyokkal egyforma ruhát viselnek. A sajtó nagyhatalmúságához legyen szabad nekem egy szerény kéréssel fordulni, mely abból áll, hogy azok, kik a napi sajtó körül sorakoznak, ne használják az ostort néha amúgy vaktában, vagy rágalom alapján is, mert gyakran észre fogják vehetni, hogy éppen azoknak vagdossák ki sze­meiket, kik azon eszmékért fáradoznak és buzgól­kodnak, melyeket ők is lelkesedéssel törekednek előmozdítani; ilyenkor mindig az ellenkező tábor­ban nevetve egymásnak sugdossák: ezek is ne­künk tesznek jó szolgálatot. Veres Pálné, sz. Beniczky Hermin, az orsz. nőképző egylet elnöke. Törvényszéki csarnok. (Az Andrássy­­féle hi­vat­alo­s jegyzék egy bécsi lap­­b­a­n.) Az Andrássy-féle sokat emlegetett jegyzék­nek a „Neue Freie Presserben történt közhírré tétele folytán a magyar kir. kereskedelmi minisz­tériumnak két rendbeli hivatalnoka, nevezetesen Matlekovics Sándor osztálytanácsos és Mihók Sán­dor segédhivatali aligazgató ellen megindított bűn­vádi ügyben, a pesti kir. törvényszék által követ­kező végzés hozatott: Jelen ügyben a további vizsgálat megszüntettetik s az összes iratok netalánt fegyelmi eljárás végett a földm., ipar- és kereske­delemügyi minisztériumhoz felterjesztetni rendel­tetnek, mert: a teljesített vizsgálat adatai szerint ténynek tekintendő, hogy az osztrák-magyar és orosz birodalomnak vámügyében folyamatban levő nemzetközi tárgyalásról szóló két okirat másolat­ban, mely a Bécsben „Neue Freie Presse“ czim alatt megjelenő politikai lapnak 1874. november 10. kiadott 3667. számában „Petersburger Zollkonfe­renz“ felirat alatt közöltetett, az osztrák-magyar külügyi minisztérium által, a magy. k. keresk. mi­niszter személyéhez intézve, e hivatalos levél 1874. évi nov. 6-án délelőtti 9—10 óra közt Mihók Sán­dor, s. k. aligazgatónak átadatott és Matlekovics Sándor t. osztálytanácsos által 1874. november­­ 12-én azzal „ad a c­­­au elintéztetett legyen. Mi­után Rothfeld Samu, a fentezimtett polikai lap­nak levelezője — önbevallásaként volt az, ki a fenntemlitett két okiratot a „Neue Freie Presse“ czimű lap szerkesztőségének 1874. november 8-án beküldé, — nevezett Rothfeld Samu pedig, vala­mint Mihók Sándor, úgy Matlekovits Sándorral is, az utóbbival különösen adatok és felvilá­gosítások szerzése tekintetében szorosabb isme­retségben állván, november 6—7-én, tehát éppen az­nap, midőn Rothfeld Samu az okiratok itt lé­tezéséről az említett bécsi szerkesztőséget táviratilag értesité, — Matlekovits Sándort hivatalában is meg­látogatá, — méltán azon gyanú támadt, miszerint a kérdéses hivatalos okiratoknak közlése utóbb nevezett hivatalnokoktól származhatott. Azonban elnézve attól, hogy a kérdéses okiratok az általá­nos iktató­ könyvbe iktattatván, Mihók Sándor al­igazgató irányában igazoltatott az, hogy jóllehet ezen okiratokat tartalmazó hivatalos leve­let legelőször ő vette át, a nevezett aligazgató ezen levelet felbontatlanul adta át az elnöki osztálynak, beigazoltatott továbbá az, hogy Mihók Sándor még a kérdéses levélnek beik­tatása s az irattárnak átadása előtt távozott el hivatalából. Habár tehát Matlekovits Sándor ellen a fennforgó ténkörülmények, nevezetesen: a Roth­feld Samuvak­ közelebbi ismerettség s azzal való érintkezés, Rothfeld Samunak 1874. november 7-én feladott távirata, — s az ügy elintézésének módja — méltán távolabbi terhelő gyam­okoknak tekinthetők; figyelemmel mindazonáltal arra, hogy a tagadásban levő Matlekovits Sándor Roth­feld Samu által nem terheltetik, valamint hogy a kérdéses, az általános iktató­könyvbe iktatott s a hiv. asztalokon szabadon hevert levél felszíne­­lés végett az irattárba jutván, e helyütt s ez al­kalommal az irodaszemélyzet is működött, egy­általán nincs kizárva annak lehetősége, hogy a szóban levő hiv. iratoknak Rothfeld Sámuellel való közlése egy harmadik, eddig ismeretlen egyén ré­széről is történhetett. Miért is — Rothfeld Samu egyrészről hiv. titok megtartására kötelezve nem volt, — másrészről pedig ellene be nem győzet­­vén az, hogy ezen okiratoknak büntetésre méltó cselekvény utján birtokába jutott volna, nevezett Rothfeld Samu ellen valamely bűntett vagy véltség tényálladéka jogszerűleg meg nem állapíttathatott, miután Rothfeld Samu a kérdéses okiratok szöve­gének kiszolgáltatóját megnevezni vonakodván, többször nevezett hivatalnokok ellen közvetlenül a tett elkövetésére vonatkozó jogos gyam­okok a vádolásra nézve fel nem merültek, a további nyo­mozásra pedig helyes támpont hiányzik, jelen vizsgálat a magy. kir. főügyészségnek indítványá­hoz képest megszüntetendő volt; végre a netaláni fegyelmi eljárásnak foganatosithatása tekinteté­ből, a vonatkozó összes ügyiratoknak a m. kir. földm., ipar- és kereskedelemügyi minisz.-hez leendő felterjesztését elrendelni kellett. (Mérgezési kísérlet.) A pestvidéki fe­­nyitő törvényszék előtt tegnap Mártonná, szül. Molnár Borbála nevű menyecske állott, azzal vá­­doltatván, hogy saját férjét Márton Menyhértet és ennek szüleit, Márton Gábort és feleségét meg akarta mérgezni. Ugyanis múlt évi január 17-én ezek mindhárman, miután a vádlott nő által nekik hozott vizesítezéből közösen ittak volna, mérgezési tünetek alatt megbetegedtek. Az orvosok konstatál­ták, hogy viló­méreg (phosphor) volt a vízben. A meglehetősen csinos menyecske azonban azt állítja, hogy akkor éppen kenyeret sütvén, véletlenül a piszkaiéval egy gyufadobozt szórt a vizes á rocs­­kába.“ Azt mondja továbbá, hogy a gyufát rögtön kiszedte a vízből, de az egészről nyomban elfeled­kezvén, e vízből hozott férjének és szüleinek. A törvényszéki orvos ennek ellenében kiemelte, hogy hideg vízben a vila nem oldódik föl oly hamar, mint a vádlott nő mondja, tehát a feloldásnak szán­dékosan kellett történnie. Bakos kir. alügyész az orvosi véleményre támaszkodva, vád indítványt tett Molnár Borbála ellen. Gombár Tivadar védő azon­ban a tárgyi tényállás ingatag léte mellett még azon fő körülményt hozta föl, hogy a vizsgálat el­lenséges viszonyt a vádlott nő és a családja közt kideríteni nem tudott. Ezen esetben a gyilkossági szándék indoklást nem talált. A törvényszék vádlott nőt fölmenté.­­ (Adóvégrehajtó m­i­n­t s­i­kk­asz­tó.) Rosenlöcher Ede, tatai kir. adóvégrehajtó, Poton­­diné szabadszállási vén parasztasszonytól 53 frtnyi adót hajtott be, de ezen összeget az adóhivatalba be nem szállította, a­miért a szegény asszonynak másodszor, még­pedig végrehajtás szenvedése útján kellett fizetnie. A vádlott adóvégrehajtó a pestvi­déki fenyítőtörvényszék előtt azzal mente magát, hogy az adóhivatal részéről járandóságát ki nem fizettetvén, ínségből követte el a bűntettet. Védője Gombár Tivadar élénken is ecsetelte vádlottnak nyomorát. A törvényszék erre való tekintettel csak egy havi börtönre ítélte. Laptulajdonosok: Légrády testvérek, C­sernáton­y Iánfos ü gyét és Jászságot pusztító bicskásokat a jászbe­rényi törvényszék pénteken ítélte el. Borsost, kire az államügyész halált kért, örökös fogságra, Né­meth Szilvesztert pedig 15 évig tartó börtönre ítélték. — Huszár akar lenni. Nyíregyházáról egy első korosztálybeli hadköteles szűcs legény, egy sajátkezűleg irt levelet küldött a múlt hetekben ő felségéhez czimezve, mely levélben azért esede­zett, hogy engedné meg a király, miképp ő ne a rendes hadseregbe, hanem a honvédhuszárokhoz osztassák be, mert ő hazájáért és királyáért mint magyar huszár óhajt szolgálni és meghalni, ha kell. A levél a m. k. honvédelmi minisztérium útján e napokban küldetett vissza Nyíregyháza város pol­gármesteréhez, melyben az illető folyamodó értesit­­tetni rendeltetett afelől, hogy: „a sorozóbizottság előtt való megjelenés kötelezettsége alól fel nem oldható." — Közkönyvtárt létesített Szeged vá­rosa s febr. hó 2-ikától kezdve már meg is nyí­lik, egyelőre csak kikölcsönző használatra. A könyv­tár a főreáltanoda épületében van elhelyezve. •­ A kecskeméti reform, lyceum­­ban az első félévi magánvizsgák febr. 19-én és 20-án, az írásbeli érettségi 21. és 22-én, a szóbeli érettségi 23-án és 24-én, a félévi szigorlatok pedig február 10—28-ig fognak tartatni. — A psh i­­­o l­o­g i­a­i társaság szerdán, f. é. febr. 3-án d. u. 5 órakor a m. tud. akadé­mia Kisfaludy-termében ülést tart. Tárgyai az ülés­nek: 1. Az encyclopaediai bizottság jelentése. 2. A classica philologia lényegéről és jelentőségéről, dr. Bászel Auréltől. 3. Herodot dialektusa. Előadja Garami R. — Uj zenemű. Táborszky és Parsch kia­dásában megjelent: Renz lovardájából (Hamupi­pőke és Hófehérke), rezgő polka Quirl A.-tól, ára 50 kr. _________ KÖZGAZDASÁG. — Az összes gazdasági egyesületek­hez a következő körlevelet intézte a földmivelési miniszter: Elvitázhatlan tény, hogy Magyarország köz­gazdászati iránya, daczára az e tekintetben újabb időben lábrakapott jobb iránynak, még mindig aránytalanul a túlnyomó gabonatermelés felé haj­lik ; az állattenyésztés, illetőleg hústermelés pedig általában alárendelt, sok helyütt teljesen elhanya­golt állapotban van. Következményei ezen félszeg iránynak első­sorban trágyahiány és ezzel kapcsolatban a talaj termőképességének apadása, de a legfőbb hát­rány, melyre nemzetgazdászati szempontból kü­lönös súlyt kell fektetnünk, az, hogy a gaz­da — ezen egyoldalú gazdasági rendszerből kifolyólag nagy mérvben lévén kitéve a kedvezőt­len időjárás és egyéb eshetőségek káros befolyá­sának — földbirtoka után nem számíthat biztos és állandó jövedelemre. Hogy ezen, országos gazdászatunk árnyolda­lát képező jelenség a gazdasági téren is sokat haladott újabb kori felvilágosító eszméinek sem tá­gított, egyik fő oka többi között azon körülmény­ben kereshető, hogy az állattenyésztő — nem lé­tezvén ez idő szerint oly állandó piacz, melyen jószágát mindenkor biztosan és haszonnal értékesíthetné — nem, vagy igen ritkán éri el fáradságának és üz­lettőkéjének kellő gyümölcsözését. Különösen érezhető ezen hiány a hizómar­­hára nézve, mert a tapasztalat bizonyítja, hogy a nagyobb termelő is eladásra kész jószágával sok esetben a hetivásárokra szorul, hol nemcsak a vé­letlen játékának, t. i. a megjelent vevők vagy fel­hajtott marhák számához képest néha jelentékeny árhullámzásnak van kitéve, hanem sok esetben vagy egyáltalában nem talál vevőt, vagy sokkal értékén alul kénytelen jószágán túladni. Jól ismervén ezen, a hizómarha eladása kö­rüli nehézségeket, élénk érdeklődéssel fogadtam Angolországból vett azon értesítést, hogy ott egy társaság van alakulóban, mely esetleg Budapesten létesítendő főügynökségének közvetítésével nagyobb mérvű bevásárlásokat eszközölni és magyar-angol húskiviteli üzletet megindítani szándékozik. Mielőtt azonban ezen társaság működését tényleg megkezdhetné, közelebbi adatokat óhajt leírni a majdan rendelkezésére bocsátandó hizó­marha mennyisége körül, hogy ilykép az üzlet terjedelme s a befektetési tőke magasságára nézve tájékozást nyerjen. Meg lévén győződve, hogy egy élénkebb húskiviteli forgalom létrehozása, s a tőkegazdag angol piacznak a megnyitása a hazai termelőinknek sok tekintetben félreismerhetlen előnyére és a kiviteli módozatokat illetőleg kényelmére is szolgáland és ekként remélhető lévén az, hogy az állattenyész­tés s ennek nyomán a hizlalás, s átalában véve — Az országos un. iparegyesület tag­jainak száma örvendetesen szaporodik. — Leg­újabban következő uj alapitó és rendes tagok lép­tek az egyesületbe. Alapító tagok: Dr. Krausz Krizosztom szt. Benedek rendi pannonhalmi főapát Győr szt. Márton, Mutzig Mátyás szalámi-gyáros Brassó, Gróf Zay Albert Zay Ugrotz, Kraetschmár C. A. kereskedő Rimaszombat, egyenkint 100—100 frt alapítvánnyal. Rendes tagok: Czéh Sándor könyvnyomdatulajdonos Győr, Fendt János aszta­losai, Sopron, Rommel Rezső távirdai mérnök Pécs, Kubik János kettyüs Székesfehérvár, Agri­­cola központi igazgatósága Kapuvár, Pfeilschmiedt Sándor kereskedő Wersetz, Borzi Márton korsós­mester Mező-Tur, Rupprecht Lajos földbirto­kos Sajtos-Kál, Lengyel Ádám honvédszáza­dos és 4 birtokos Torda, Sprinzel János Po­zsony, Kovács József korsós és tálas Mezőtúr, Czibur András birtokos Varannó, Békési csizmadia ipartársulat Békés, Schuck & Schlick gyáros Bu­dapest, Schuller János lenkereskedő és köteles Apatin, Závor János gépgyáros Sopron, Salgótar­jáni vas­finomító társulat Budapest, Újhelyi János gazda Gyöngyös, Bleier Antal szabó Budapest. Gubicz László gépgyáros Budapest, Eckstein Már­ton földbirtokos Mike, Gradhegel Gyula főva­dász Nagy-Kanizsa, Siaber József szappanfőző Varasdi, Waller Antal serfőző Pankota, Neu­bauer Károly gyufagyáros Győr, Kassai műma­­lom részvénytársulat Kassa, Schönfeld Albert szőlőbirtokos Tolcsva, Hodosi György gyáros Szombathely, Poppert Nándor orgonaépítő Szom­bathely, Ungvár Ignácz gyáros Budapest. — Reméljük, hogy legközelebb ismét ily díszes névsort fogunk közölhetni, a mennyiben napról napra több belépési nyilatkozat érkezik. — Az el­sorolt új tagok mind olyanok, kik a bécsi kiállí­táson kitüntetésben részesültek, s mint ilyenek a hazai iparosság körül érdemeket szereztek.­­ A „Kármentő“ biztosító szövetség tegnapi rendkívüli közgyűlésén kimondotta a liquidatiót. Elnökölt Bánó, a­ki felemlítette, hogy miután az üzlet eredménye a várakozásnak meg nem felelt, az igazgatóság czélszerűnek tartotta éppen úgy a biztosítottak mint a részvényesek érdekében azt, hogy a végleszámolás már most kimondas­sák. Az ált. magyar biztositó társulattal egyezmény köttetett, a biztosítók érdekeinek biztosítása vé­gett. A magyar biztositó társaság vette át a biz­tosításokat 1874. évi decz. 27-étől fogva. Ugyanaz átvette a szövetség 16,300 frtnyi tartalékát. Több tár­saság is ajánlkozott az üzlet átvételére, de az igaz­gatóság a magy. által. bizt. társasággal, mint a leg­­szolidabbal kötötte meg a biztosítók érdekében a szerződés. E szerződést a közgyűlés elfogadta. Az előterjesztett mérleg helyesnek találtatott és a közgyűlés a felmentvényt megadta. A végleszámo­lási bizottmányba a következők választottak: Vi­­sontai Kovács László, Guttmann Ádám, Ráth Ká­roly (gyáros), Cserei Manó, Pillér Mihály. Ezen bizottmány ezére bekebeleztetik s a véglebonyo­­litásra teljhatalmat nyert. , Tőzsde és gabnacsarnok. Budapest febr. 1. Értéküzlet. A tőzsde kivált délelőtt igen kedvező hangulattal nyílt meg a magas, bécsi és külföldi jegyzé­sek folytán. Később azonban ismét realizálási kedv mutat­kozott, s az árfolyamok gyengültek Helyi papírok iránt azonban a vélemény jó, s azok szilárdak. A forgalom mér­sékelt volt és a kötések ezek: vasúti kölcsön 993/4, ma­gyar sorsj. 83/­, dézsmaválts. kötv. 733/3 pesti közúti 251, municipális 24, magyar hitel 196, osztrák hitel 218-216.80 —217.10, földhiteltárs. 68*/4—69, takarék- és hitel 51®/8—52, pesti keresk. bank 747, (szelvény nélkül), pesti iparbank 355, Luiza malom 112—110, Victoria 102, Ganz-féle vas­öntöde gyár 250. Valuták változatlanok, Napoleon 8.90, arany 5.24—25, porosz p. u. 1.64—64‘/4. Gabnaüzlet. Búzában a hangulat valamivel kel­­lemesebb, múltheti zárárak könnyen voltak elérhetők. El­kelt tegnap és már mintegy 4000 mázsa. Usancebúzából tavaszra eladattak 5000 mázsa 4 frt. 59 kr. és 1000 mázsa 4 frt. 57 krral vámmázsánként. Rozs és árpában a forgalom csekély változat­lan árak mellett. Tengeri csökkenő, elkelt néhány 1000 mázsa 2 frt 97­/2 kr és 2 frt 95 krral vámmázsánként a budai vas­pályán átvéve és május-juniusra 5000 mázsa magyar ten­geri 3 frt 20 krral, mig bánáti május-juniusra 3 frt 35 krral jegyezhető vámmázsánként. Zab igen lanyha, árak 2—3 krral mérőnként olcsób­bak, tavaszra tegnap és ma elkelt mintegy 40,000 mérő 2 frt 11 kr, 2 frt 13 kr, 2 frt 12 kr és 2 frt 1l1/ krral 50 bécsi font szerint, Győrött átvéve, és 2 frt 11 krral mint áru záródik. Heti tudósítás az ipar állásáról Buda­pesten.­ Az iparüzlet forgalma mindinkább csökkenőben van, oly műhelyek, melyekben egyébkor 5—6 segéd szokott foglalkozást kapni, most jóformán üresek; a megrendelési üzlet holmi apróságokra szorítkozik. Ezen helyzet folytán a közelgő házbérnegyed még a jobb hírű iparosokat is zavarba hozza. Divatárusoknál báli czikkekben a megren­delési üzlet meglehetős, bár nem egészen kielégítő, de a rendes czikkekben igen gyenge a forgalom. Czipészek, ka­laposok, keztyűsök, paszományosok igen középszerűen van­nak elfoglalva, könyvkötők el vannak halmozva kisebb megrendelésekkel, de munkások dolgában megszorultak, eladási üzletük rész. Diszmóárusok és egyéb fényűzési ipa­­rosoknál jóformán semmi megrendelés sincs. Bútorkeres­kedők, kárpitosok, asztalosok, szíjgyártók, nyergesek, bog­nárok, mázolók, szobafestők, bádogosok, lakatosok, bronz­munkások és kádároknál az üzlet egyre pang. Kivonat a hivatalos lapból. A­­ v­e­r­é­b­e­k: Pápán márt. 2-án Légrádi Pál házas telke 3020 frt. — Szatmárit márt. 4-én özv. Bagodi Pálné ingatlana 500 frt. — Budapesten febr. 27-én Singer Alajos és Spitzer Jakab futó-utczai házuk 41.960 frt. — Lőcsén február 26-án Schmidt Henrik háza 2000 frt. — Budapesten febr. 26-án Singer Johanna istvánmezői házas telke 15.614 frt. — Egerben márt. 10-én Burik János és neje szőlőbirtoka 6850 frt. — Várdombon márt. 1-én Krasz Péter ingatlanai 2100 frt. — Jakabfalván márt. 2-án Wiczen Mátyás és neje ingatlana 2760 frt. — Szatmárit márt. 5-én özv. Kassai Károlyné ingatlana 1420 frt. márt. 2-án Kiss Ferencz és neje ingatlana 1260 frt. febr. 25-én Párok Györgyné in­gatlanai 5283 frt. Nagy-Kállóban febr. 12-kén özv. Torma Józsefné ingatlana 1300 frt. — Német-Facséten márt. 4-én Hammel Mátyás ingatlanai­ 1084 frt. — Kis-Kállóban márt. 31-én Kállay Miklós birtokai 30.620 frt. — Szokolyban mart. 15-én Oravetz András ingatlanai 1170 frt. — Buda­pesten mart. 27-kén Szitár Berta svábhegyi ingatlanai 29.324 frt. — Fibisen mart. 13-án Poki Tanaszia ingatlana 6648 frt. — Berényben márt. 17-én Szirmann Traila háza és földje 1250 frt. — Hortyón febr. 26-án Piríts Fedor ingatlana 1001 frt. — Szatmárit márt. 8-án Váraljai János és neje házuk 4000 frt. — Nagyváradon febr. 16-án Náb­­ráczky János háza és szőlője 13.952 .frt. — Ungvárit febr. 26-án Ehrenreich József és társai német-porubai ingatla­naik 4101 frt. — Aradon márt. 5-én Mán Perszida háza 1784 frt. C­s­ő­d­ő­k: Orbán Ferencz'és neje'Havasi Antónia sár­vári lakosok ellen; bejei. márt. 3., 4., 5-én a szombathelyi tvszékhez. Gróf Keglevich Béla földbirtokos ellen, legjel. april 21., 22., 23-án, ideigl. perü­gyelő dr. Kuncz Jenő Bu­dapesten. — Eisenbarth Ferencz budapesti lakatos ellen, bejel. april 21., 22., 23-án id. perügyelő Éles Gusztáv. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. a hústermelés "nagyobb lendületet nyereni, s a mezőgazdaság különböző ágai közti arányok ked­vezőbb alakulást nyernek: felhívom a gazdasági egyletet, hogy a területén lakó mindazon birtoko­sokat és bérlőket, kik rendszeres hizlalással szok­tak foglalkozni, ezen kilátásba helyezett előnyös kelendőségi forrás felől értesítve felszólítsa az iránt, hogy — ha, a­mit nem kétlek, érdekeikkel egyezőknek találandják ezen angol társulattal üz­leti összeköttetésbe­­lépni — eladó hízóiknak — ökör és juh — számát, faját, megközelítő súlyát, vala­mint az átvétel idejét és azon vasútállomást, a me­lyen hízóikat átvétetni óhajtják, nevük s laká­suk egyéb netalán szükséges adatok feljegyzésével együtt vagy közvetlen vagy hatóságaik utján ké­sedelem nélkül hozzám bejelentsék. B­a­r­­­a 1. Vegyes, nyomatott Légrády testvéreknél*

Next