Ellenőr, 1875. március (7. évfolyam, 60-89. szám)
1875-03-01 / 60. szám
mmjum — Kárpáti Endre gyakorlati könyvecskéje, az „Állatmúzeum,“ második teljesen átdolgozott kiadásban megjelent. A munka első kiadása oly kedvező fogadtatásban részesült, hogy már az utolsó évek nyomatásakor minden példányt lefoglaltak az előfizetők. Kárpáti Endre nem sietett a második kiadással, hanem bevárta, amíg a szakkritikák elmondották észrevételeiket művéről, s ezek meghallgatása után, teljesen átdolgozta azt. A munka gyakorlati könyvecske akar lenni, mert az állatok gyűjtése, azok bőreinek kikészítése és megóvása gyakorlati dolog. Hogy mentől szélesebb körben használható legyen, a szerző minden mélyebb vegytani vagy más tudományos képzettséget föltételező kutatásokat és hivatkozásokat mellőzött. Világos nyelven, közérthető modorban ad utasításokat a különféle állatoknak gyűjtemények számára való kitömésére és eltartására, valamint az állatok csontvázainak elkészítésére. Ily gyűjtemények minden tanintézet mellett szükségesek, főleg az újabb paedagogiai irány érvényrejutása következtében, minthogy ennek kiinduló és sarkpontja a nézleltetés. Óhajtjuk tehát, hogy e gyakorlati könyvecske épp oly meleg pártolásra találjon, mint első kiadása talált. Kárpáti Endre az általános előkészületet vázolva, az óvszereket ismertetve, az állatokkal való bánásmódot előadva, részletes utasításokat osztogat, névszerint az emlősökre, a madarakra, a madártojásoé fészekgyüjtésre vonatkozólag, majd a békákra, a gyíkokra, a kígyókra, a teknősbékákra nézve, s az állatvilág összes fajaira nézve külön-külön. A használható gyakorlati könyvecskének ára 70 krajczár. Kiadja Aigner Lajos. — Szente József „A métermérték és méterszámítás“ czimü füzetet írt elemi, magas nép és polgári iskolák használatára. A művet P. T. Wiener most németre is lefordította. — Benedek Aladár „Új idők“ czimü szépirodalmi, társadalmi s divatlapjának 9-ik száma a következő tartalommal jelent meg: „Laboulaye Eduárd“ (arczképe és jellemrajza); „Ideál és szerelem“ (eredeti nagyobb költemény-töredék) Benedek Aladártól; „Késő korban“ (eredeti elbeszélés) G. Büttner Júliától; „Nabukodonozor“ (Beranger költeménye) Szabó Endre fordításában ; „Szerelmes szerkesztőség“ (Sacher-Masoch elbeszélése). „Mikor emigráns voltam“ (Amerikai naplójegyzetek) Kompolthy Tivadartól. „Egy kis szemle a férjek fölött.“ (Böjti tárcza) Almandintól. Irodalmi, társadalmi és művészeti hírek. A borítékon „vidéki élet“, „divat-tárcza“, „hymen“, „képtalány“, „sakkfeladvány“, „vegyesek“, „a szerk. nyílt válaszai“ stb. — A jelen számnak tartalmából leginkább kiválik a G. Büttner Julia elbeszélése. A Benedek Aladár költemény-töredéke színtelen és tartalmatlan; Laboulaye Eduárd arczképe és jellemrajza pedig igen gyarló. A lap előfizetési ára egy negyed évre 2 forint. — Serák Károly „Közlemények az állat- és növényhonosítás és nemesítés köréből“ czímű szakközlönyének megjelent az 5-ik száma. Engelbrecht Károly, K. Nyáry Gyula, Szeremley Lajos és Grubiczy Gejza szakemberek neveivel találkozunk benne. A jóravaló szakközlöny előfizetési ára egész évre csak 3 forint. A hivatalos lapból. A vallás- és közoktatási miniszter a győri kir. jogakadémiánál a törvénykezési eljárás, a váltó- és kereskedelmi jog tanszékére dr. Mutschenbacher Victert, a pécsi püspöki joglyceum ny. rendes tanárát, hasonló minőségben a rendszeresített illetményekkel nevezte ki. Az igazságügyminiszter Probojcsevics József oraviczabányai törvényszéki végrehajtót a szászkabányai járásbíróság mellé helyezte át, a nagykárolyi kir. törvényszékhez aljegyzővé Trybalski Teofil Tamás pesti kir. törvényszéki dijas joggyakornokot a nagy-károlyi kir. törvényszékhez aljegyzővé Nikolics István nagyváradi kir. törvényszéki dijas joggyakornokot és a nagy-károlyi kir. törvényszékhez aljegyzővé Jeney Károly, ottani törvényszéki díjas joggyakornokot nevezte ki. Szauer Sándor abdai lakos saját, valamint István nevű gyermeke vezetéknevüknek „Teleki“-re és Pirni ezer Dávid valkányi lakos vezetéknevének ,,Zentai“ ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. A sopronyi kir. pénzügyigazgatóság Zskó Sándor adóvégrehajtót VII. oszt. adótisztté ideiglenes minőségben nevezte ki a tapolczai kir. adóhivatalhoz. flMvn&tAllT I.alOS. fcőtt létrejött építési szerződés XVII. pontjában tavaszai azon színleges rendelkezést vetetvén föl, hogy Brasseynek előlegül 190,000 font szert. fizetendő, mi által az ügy valódi állását eltitkolta s az igazgatótanácsot és a részvényeseket tévhitbe ejtette, ezek tévedését, tudatlanságát felhasználva, rodenaui Herz Jánosnak a lemberg-czernowitzi vasutat illetőleg nyert elsőbbségi jogának kárpótlása czimén 170.000 fitot utalványoztatott, mi által nemcsak a részvénytársulat a mondott összeg erejéig, de az állam is, garantiális kötelezettségénél fogva, 300 fiton túl károsodott? Az esküdtszék, három szóval igent, kilenczczel nemet mond. (Felold.) 2. Vétkes-e vádlott abban, hogy a czenovitzi vaspályatársulat és Brassey fővállalkozó között létrejött építési szerződésben ravaszul azon szmnleges rendelkezést vetetvén fel, hogy Brasseynek előlegül 190,000 fnt strl. fizetendő, ez által az igazgatótanácsot s a részvényeseket tévedésbe ejtette, vagy ezek tévedését s illetőleg tudatlanságát arra használta fel, hogy a galacz-snézavai vonalrészért és annak elágazásaiért Mac-Clean és Stileman mérnököknek fizetendő 8000 fnt sterlingnyi összeg az említett összegből fedeztessék, miáltal a lemberg-czernovitzi vaspályatársulat legalább is 8000 font sterlinget, az állam pedig garantiális kötelezettsége folytán 300 forintnál többet veszített? A esküdtszék: három szóval igent, kilenczczel nemet mond. (Felold.) 3. Vétkes-e vádlott abban, hogy a czernovitzi vaspályatársulat és Brassey fővállalkozó között létrejött építési szerződésben ravaszul azon szmleges rendelkezést vetetvén fel, hogy Brasseynek előlegül 190,000 fnt fizetendő, ezáltal az igazgatótanácsot és a részvényeseket tévedésbe ejtette, vagy ezek tévedését s illetőleg tudatlanságát arra használta fel, hogy a részvényesek az engedélylemondásért meghatározandó ár megállapításába be ne folyjanak, sőt az engedélyeseknek fizetendő 100,000—100,000 frtnyi kárpótlás, valamint a vádlott által saját maga részére igényelt 50,000 frtnál magasabb összeg megfizetésére köteleztessenek tudtuk és akaratukon kívül, mi által vádlott saját maga és harmadik személyek részére jogtalan nyereményt szerzett, mi által nemcsak a lemberg-czernovitzi vaspálytársulat, hanem az állam is, garantiális kötelezettségénél fogva 300 frton túl károsodott ? Az esküdtszék: három szóval igent, kilenczczel nemet mond. (Felold.) 4. Vétkes-e vádlott abban, hogy a Brassey által végzendő kisajátításokat a lemberg czernovitzi és czernovitz-saczavai vonalakon ravaszul saját személyében magára vállalván és a társulat közegei által vezettetvén, az igazgatótanács és a részvényesek tévedését és tudatlanságát felhasználta, s magát hamis színben tüntette fel, hogy saját magának jogtalanul 100.000 forintnyi nyereséget és az igazgatótanácsosok egyikének 6000 frtot túlhaladó összeget biztosítson, mi által a vaspályatársulat legalább is 100,000 frtnyi veszteséget szenvedett? Az esküdtszék : két szóval igent, tízzel nemet mond. (Felold.) 5. Vétkes-e vádlott abban, hogy azon ravasz cselekedete által, melylyel a Brasseyvel kötött egyezség szerint az épitési szerződésnél fogva Brasseyt terhelő talpfák szállítását magára vállalta és tényleg 85 krajczárral 168,000 darab, 94 krral 147,000 db. sintalpat szállított, — az igazgatótanács tévedését és tudatlanságát felhasználta, hogy 1—1 frt 20 krban állapítván meg a rendes árt, ezáltal egy 84.020 forinttól 97.020 frtig terjedő összeget takarított meg, a talpfák minőségének rovására és a fővállalkozó javára, miáltal a lemberg-czernovitzi vaspályatársulat 300 frtnál nagyobb veszteséget szenvedhetett, s tényleg szenvedett is ? Az esküdtszék: egyhangúlag nemet mond. (Felold). 6. Vétkes-e a vádlott abban, hogy azon ravasz előadása, vagy cselekedete által, melylyel a lemberg-czernovitzi vasútvonal illetőleg az igazgatótanács és Brassey között egyezményt eszközölt, mely szerint az utóbbi 66,582 frtnyi összegért, továbbá jobb homokanyag, 1700 köböl murva és 1000 köböl homokért járó 10,000 frtnyi relutumért, mint az általa teljesítendő pót-, javítási és átalakítási munkák egyenértékéért, minden kötelezettség alól, — kivéve a lembergi állomáson teljesítendő pótmunkákat, továbbá a telekbeváltásért járó kiadások, az alvállalkozók által indított perökből támadható pótlékok s minden egyéb követelése alól felmentetett, melylyel továbbá a vállalkozó biztosítéki alapját, mely pedig az építési szerződés értelmében csak 12 hóval később, miután a pálya teljesen jó állapotban és teljes forgalomban levőnek találtatott, lett volna kiszolgálandó, sokkal előbb kiszolgáltatta, melylyel elhallgatván a pálya sokféle hiányait, s azon szükséges pótmunkákat, melyek előreláthatólag sokkal többet igényeltek, mint mennyi a Brasseyvel kötött egyezményben kárpótlás fejében kiköttetett, a végleges leszámolást siettette, és megtörténni hagyta; az igazgatótanács tévedését vagy tudatlanságát felhasználta, hogy Brasseynek jogtalan nyereményeket biztosítson, mi által a vaspályatársulat 2.035.328 frttal, az állam pedig garantiális kötelezettségénél fogva 300 frtnál többel károsodott ? Az esküdszék: egy szóval igent, tizenegygyel nemet mond.(Felold.) 7. Vétkes-e vádlott abban, hogy a társulat némely igazgatótanácsosai előtt azt állítván, hogy a forgalmi eszközök szállítói neki, minden felszólítása nélkül, a beszerzési ár 3°/0-át provisióul adták, melyet azonban ő a maga javára nem akart felhasználni, hanem a társulat javára szándékozott fordítani, — noha tényleg a provisió maga a társulat részére engedtetett, s ez által magát hamis színben tüntetvén fel, az igazgatótanácsot tévedésbe ejtette s ezt azon határozat hozatalára indította, hogy az ebből eredő 43 ezer frtnyi összeg neki ajándékoztalak azon beszerzések fejében, melyek minták, rajzszerek, könyvek s hasonlókból állottak, s miután mindez legfelebb 10,000 frtba kerülhetett volna, igy magának a társulat károsításával jogtalanul 32,000 frt szerzett. Az esküdtszék: öt szóval igent, héttel nemet mond. (Felold.) 8. Vétkes-e vádlott abban, hogy ama ravasz cselekedete által, melylyel a Brasseyvel a lembergczernovitzi vonalra nézve történt végleszámolás alkalmával annak egy 890,752 frtnyi követelését jogtalanul elismerte s vele akként egyezett meg, hogy ha a lemberg-suczavai vasút épitési tőkéjéből Brasseynek 850,000 frtnyi összeg utalványoztatok, ő eredeti követelését 500,000 írttal le fogja szállítani — az igazgatótanácsot, illetőleg az ez által a zárszámadás megvizsgálására kiküldött bizottságot tévedésbe ejtette, minek folytán a társulat tényleg 550,000 frtnyi veszteséget szenvedett? Az esküdtszék egyhangúlag nemet mond. (Felold.) 9. Vétkes-e a vádlott abban, hogy a lembergczernoviczi vasúttársulat közgyűlésén tett abbeli ravasz nyilatkozata által, hogy a romániai vasút csatlakozása czéljából szükséges engedmény az alapszabályok szerint a társulat, mint ilyen által nem szerezhető meg, mig nagy előnynyel járna az engedmény közvetett megszerzése az igazgatótanácsosok által, — magát hamis színben tüntette fel s a részvényeseket térfedésbe ejtvén,arra inditotta, hogy az általa megszerzett eredményt s a Brasseyvel kötött építési szerződést minden abban foglalt jogokkal és kötelezettségekkel átvegyék, miáltal magának, valamint engedményes társainak legalább 100—100,000 frtnyi nyereményt szerzett, négy nem közvetlenül érdekelt igazgatótanácsosnak pedig 10,000 frtot fizettetett ki, mely összegek az építési szerződésben „előleges kiadások“ czim alatt szerepelnek, —mi által a lemberg-czernovitzi vasuttársulat legalább 440,000 írttal tényleg károsodott ? Az esküdtszék két szóval igent, tízzel nemet mond. (Felold.) A közönség a kérdőpontok fölolvasása alatt mindinkább zajosabban nyilatkoztatja tetszését, különösen a 7-ik pontnál; az elnök mindannyiszor megrovását fejezi ki. Ezután vádlottat behívják a terembe, kiemelt fővel és szilárd léptekkel siet asztalához. A verdict még egyszer fölolvastatik, mely alatt Qfenheim több ízben alig észrevehetőig mosolyog. Kihirdettetik erre az ítélet, mely következőleg hangzik: „Ő felsége a császár nevében. A bécsi esküdtszék a január 4-én megkezdett s ma befejezett főtárgyalás után az esküdtszék nyilatkozata alapján következőleg ítél: Ofenheim Victor, ponteuxini lovag az ellene csalás bűne miatt indított vád alól fölmentetik. A magánfelek kárpótlási igényeikkel a polgári eljárásra utasíttatnak. A költségeket az állam viseli.“ Geraerth: „Uraim, esküdtek! Indíttatva érzem magamat önöknek a bíróság nevében legmelegebb köszönetemet kifejezni azon rendkívüli buzgalomért, melyet önök ezen hosszadalmas tárgyalás alatt tanúsítottak. Köszönöm ! (Vádlott mélyen meghajlik. Tetszésnyilatkozatok.) Ez hallatlan törvénysértés. A jog nem szorult ily tetszésnyilatkozatokra!“ A közönség csöndben szétoszlik. Ofenheim és Neuda a főépületeken mennek keresztül. Ofenheim neje, midőn az ítéletről értesült, elájult, s éppen midőn fölocsúdott, érkezett haza Ofenheim Neudával. Ofenheimnak, miután igen ki van merülve, az orvosok utazást javasolnak déli vidékekre. A „N. Fr. Presse“ szerint az állam által viselendő perköltség 20—25 ezer forintot tesz , pedig a megidézett tanuk egy része az útiköltséget nem fogadta el. A kereskedelmi minisztérium hivatalnokait is kell ezen kívül díjazni, kik a bíró, Ságnak dolgoztak; eddig 1400 frtot fizettek. Legtöbb költséget a vaspálya sequestratiója okoz, melyet most meg kell szüntetni; ezalatt azonban számos építkezés történt a pályán, melyek költsége mintegy 900 ezer forint, mit az államnak kell fizetni, mert az igazgatótanács nem ismeri el, valamint Barychar évi 10 ezer frtnyi fizetését sem. HÍREK. Márcz. 1. — A Széchenyi-lakoma a nemzeti kaszinóban.Gr. Széchenyi István végrendeletileg díszes emlékserleget hagyományozott a n. kaszinónak, azzal az óhajjal, hogy e serleg a legjobb magyar borral megtöltve, emlékére évenkint kiürittessék. A n. kaszinó 1864. óta minden évben megtarta az emléklakomát. Az idei tegnap folyt le, és mintegy 68 tag vett részt benne, három terjedelmes asztalt ülve körül. A középen gr. Majláth György ült, balfelől gr. Károlyi Gy. s jobbra gr. Szapáry Gyula belügyminiszter. Az emlékserlegből gr. Majláth Gy. ivott, előbb megemlékezvén a nagy férfiúról, kinek emlékét a banquete illeti. E toasztra dr. Podmaniczky Frigyes válaszolt lelkes szavakkal, a jelenvoltak élénk éljenzései között. A lakoma három órától délutáni 6-ig tartott. — A főváros tanácsának szombaton ismét oly ülése volt, melyet a közművelődési javára kell följegyeznünk. Először is elfogadta az indítványt, hogy a műcsarnok építésére három éven át, míg az építés tart, a város 5000 írttal, összesen tehát 15.000 írttal járuljon. Aztán az állatkert segélyezése ügyében határozott, mégpedig nem abból a szűkkörű szempontból, mint a pénzügyi és gazdasági bizottság. A tanács hangsúlyozta, hogy az állat- és növényhonosító társaság a közművelődés tényezői közé tartozik, s hogy az állatkertek máshol is gyámolításban részesülnek. A társulat által kért évi 5000 frtnyi segélyt tehát a tanács három évre megszavazandónak fogja a közgyűlés elé terjeszteni. A három év alatt mutatkozó eredménytől függ a további segélyezés. Az országos levéltárnál külön iktató- és kiadóhivatalt is szerveztek, s erről a közönséget oly megjegyzéssel értesíti a belügyminiszter, hogy nevezett iktató működését i. e. márczius 1-én, Budapest, I. vár, az országháznak az úri utcza felé eső részében kezdi meg, és beadványokat minden hétköznap reggeli 9 órától délutáni 2 óráig fogad el. Fegyelmi ügyek az ügyvédi kamaránál. A pesti, budai és pestvidéki kir. törvényszékeknél a budapesti kamara területéhez tartozó ügyvédek ellen folyamatban levő és részben befejezett fenyítő-ügyek — a fegyelmi eljárás megindítása végett hivatalból mielőbb a kamara elnökségéhez fognak áttétetni, és így az alig megalakult kamara mindjárt 36 fegyelmi esetben fog hivataloskodni. — Pénzcsikarás. Csak nemrégiben történt, hogy a fővárosban megjelenő „Bombe“ czímű lap szerkesztője, közölvén Tisza Kálmán arczképét, aztán beállított hozzá egy kétszáz forintos kontóval. Persze, hogy ajtót mutattak neki. Most egy másik, hasonlólag német újságíró pénzcsikarási kísérletét említhetjük meg. A bécsi „Salonblatt“ részéről báró Simonyi Lajos e napokban egy számlát kapott, melyben felszólítják, hogy előfizetési hátralékát, összesen 24 frtot mielőbb küldje meg, különben kiteszik nevét a „Wiener Salonblatt“-ba. Az igaz, hogy b. Simonyi Lajos nem küldött soha, semmiféle előfizetést e lapra, mert meg sem rendelte, és azt sem tudja, hogy 1873 óta, miótától exegálni akarják, csakugyan járt-e számára a lap. A „Salonblatt“-féle lapok szokása ugyanis, hogy akinek megtudják a dressét, annak küldik nyakára a lapot, kell vagy nem kell, s végül előállnak a követeléssel és fenyegetéssel is, mint ez a szóban levő „Salonblatt.“ Az esetnek „újságba kitételétől“ Simonyi báró úr azonban oly kevéssé fél, hogy az „Ellenőr“ e tekintetben meg merte előzni a „Salonblatt“-ot. — Nördling urat, a tiszavidéki vasút sokat emlegetett főigazgatóját, Bécsbe hívják, hogy foglalja el az osztrák vasúti főfelügyelő tisztet, melytől Bargchar udvari tanács több ok miatt visszalép. Nördling úr mehet, a nélkül, hogy megszomorítana valakit. — Értesítés. A budapesti ügyvédi kamara irodája ideiglenesen a kalap utczai 6 sz. ház első emeletén nyittatott meg, ahol a kamarát érdeklő mindennemű beadványok felfogadtatnak. Hivatalos órák, reggel 9—12-ig, délután 2—5-ig. (Vasárnap és ünnepeken reggel 9—12-ig.) — A belügyminiszter a Hermina-téren építendő dalszínház és a népszínház iránt kötött főszerződéshez csatolt, a város közgyűlése által is elfogadott pótszerződést helyben hagyta. — Szabadalmak Wendland Károly gépészmérnök Lábatlanban mesterséges portland ez ement találmányára egy évre, mindkét állam területén szabadalmat nyert. — Schunda József Venczel, helybeli hangszergyáros „czimbalom-hangfogó“ találmányára egy évre, mindkét állam területén szabadalmat nyert. — Az új városház terme, melyet szombaton fényes kivilágítás mellett mutattak be a meghívottaknak, pompával készült terem, s a közgyűlések számára van berendezve. Nem valami nagy terem, de annál pazarabban van ellátva márványzásokkal, aranyozásokkal, s falfestmények számára is van hely hagyva. E festmények a főváros múltjából valók lesznek és pedig az elnöki asztaltól balra: 1) Taksony fejedelem átveszi Budavár kulcsait. 2) IV. Béla király visszatér Budavárába. 3) Mátyás király bevonulása Budavárba. A jobb oldalon : 4) A magyarok Budavárát visszafoglalják a törököktől. 5) A pesti nagy árvíz. 6) A fővárosok egyesítése (allegóriában). A freskók elkészítése elsőrendű hazai művészeinkre fog bízatni. A termet két nagy csillár világította, s a fény csak úgy szikrázott a márványzott boltozaton és falakon. A márványműveket Siletti Fortunato készíti, nevezetesen fehér carrarai, vörös levantai (keleti) s karszi márványból, ez utóbbiból készült a karzat is. Az oszlopzatok sárga veronai márványból vannak, a két kandalló szinte e márványnemből való. Csupán a márványmüvek 47,000 forintba kerültek, az egész terem költségei 130,000 forintra mennek, az épület amint van 800,000 frtba került. A két gázcsillár 7000 frtot képvisel. A körbe futó ülések száma 306, ezenkívül az előadói elnöki székek, a tanácsnokok s a hírlapírók padjai. Az elnöki helyiség a külső helyiségekkel távirati összeköttetésben áll. Megemlítjük még, hogy az asztalos munkákat Kovács András, a szoborműveket Marchenko Vilmos, az aranydíszleteket Teichert Károly készíté, s hogy a fűtés a teremben forró vízzel eszközöltetik. — Színházi hírek. Jókainé asszony a nemzeti színházban ma kezdi meg vendégszerepléseit a „Coriolanus“ tragédiában. — A nemzeti színháznál többi közt most Feuillet „Sphynx“ czímű színművére is készülnek, s előadása márcz. 12-ikére van kitűzve. — A játékrend következő : márcz. 2-án Hauck k. a. fölléptéül „Mignon“; 3 án Scriber„Selyemárus“-a először; 4-én „Fidelio“ ; 5 én Jókainé assz.fölléptével „Macbeth“; 6-án Hauck k. a. fölléptével „A bolygó hollandi“; 7-én „A falu rosza“ ; 8-án Jókainé fölléptével „A messinai hölgy“. — A várbeli színház játékrendje : márcz. 3-án„A falu rosza“, 4-én „A véletlen“, „Gringoire“ és „Egy csésze bea“, 6-án a „Csók“, 7-én „Selyemárus“, 7-án „Álarczos bál“, opera. A krisztinavárosi színkör felől az idén is megtették a jelentést a városi tanácsnak, hogy a faalkotmányt megette a szó és nedvesség. A tanács a traditionális vizsgálatot az idén is meg fogja tartani, s a vizsgálat most is azzal a conclusióval van összekötve, hogy ha a jelentés valónak bizonyul, a színkör szétbontatik.—A várbeli színházzal is elintézni valója van a városi tanácsnak. E színházban a fővárosok egyesítése előtt Pest városa páholyt bérelt 600 frtért. A nemzeti színház igazgatója most is folyamodott a páholy kibérléséért, a tanács azonban nem hajlandó erre s ilyen értelemben is fogja az ügyet a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni. A tanács ez elhatározását a következőkkel indokolja: A nemzeti színház oly szerződésileg kikötött feltétellel vette át a volt budai városi hatóságtól a várszínházat, hogy az ottani előadásokért Buda városa 6 évig évi 2000 írttal segélyezze, s ezen kívül még 19 öt száraz tűzifa is volt a nemzeti színház részére kikötve. Most a fővárosok egyesítése után mindezen öszszegek a fővárosi házi pénztárból fedeztetnek, s így nem méltányos a színház azon kivonata, hogy a Budától átvett terheken túl még a régit is viselje. — A kolozsvári színházválságról az a legújabb hír, hogy Korbuly Bogdán valószínűleg továbbra is megmarad intendánsnak. A lovarda, lövölde- és vívó terem-egylet tegnap déli 12 órakor tartá évi közgyűlését a nemzeti lovardában. Gróf Szapáry Antal elnök megnyitván a gyűlést, azt határozatképesnek constatálja. A jelen volt tagok száma 19. A jelentést Prély István titkár olvasta fel, melyből kitűnt, hogy a vagyon pontosan kezeltetett, s hogy az teljes rendben van, valamint hogy az egylet folytonosan gyarapszik. Azután felolvastatott a módosított alapszabályok tervezete. Az egylet tulajdonát képezik : a lovarda, vívótermek, pisztolylövölde, istállók, egy földszinti lakház s 23885/6- ös terület, mely ingatlanok telekkönyvileg az egylet nevére vannak írva. Az egylet tagjai: az alapítók, rendes és évi tagok. A rendes tagok a közgyűlés által, az évi tagok a választmány által titkos szavazattal választatnak. Az intézet jövedelmei: a tagsági, lovaglási tandíjak és lótartási bérek. Tisztviselők 25 évi hivataloskodás után nyugdíjaztatnak. A pénzfölösleg az alapítási részbetétek visszafizetésére fordíttatik. Az alapító és rendes tagok évenkint febr. hó első vasárnapján közgyűlést tartanak. Alapító tag az, ki részjegyenként 200 frtot befizet; az alapítói jog az egyenes fiörökösre is átszáll. Rendes tag az, ki egyszer mindenkorra 200 frtot fizet, s ezért az alapítók minden jogában részesül. Az évi tag évenkint 50 frtot fizet, minden jogokban részesül, de közgyűlésen szavazata nincs. Bevézetnek havi foglalkozók is, s élvezvén az évi tagok jogait, havonkint fizetnek 10 frtot. Az alapszabályok módosítása körül támadt vitában leginkább gr. Andrássy Aladár és K. Podmaniczky F. vettek részt, kik a választási jogot az alapító és rendes tagoknak kívánják fenntartani. Majláth Gy. indítványozá, hogy ha valaha eladás, csere vagy az egylet feloszlása jön elő, e felett csak kétharmad többség dönthet. Végre felolvastatott a gr. Eszterházy Miksa által az athletikai klub h nevében irt levél, melyben a klubb arra kéri az egyletet, engedné meg, hogy helyiségeiben gyakorlatait tarthassa. Gr. Andrássy Aladár ezt meg nem engedhetőnek találja. Az egylet azonban helyt ad a kérelemnek. Elnökké ismét gr. Szapáry Antal választatott választmányi tagokká: gr. Almásy György, gr. Festetits Pál, gróf Györy László, gr. Károlyi György, b. Wenckheim B. és Blaskovics Miklós lettek választva; póttag : gr. Csekonics Endre. — Betörés: Tauscher Rezső hentesmester boltjának (Kerepesi út 48. sz. alatt) udvarra eső fala e hó 27. és 28-ra közötti éjjel betöretett s a nyíláson ismeretlen tettesek a boltból 60 forint készpénzt s 77 forint értékű sertéshúst elloptak. A tettesek két ácskapcsot hagytak hátra, mellyel a betörést végrehajtották. CSARNOK. Az arabsok és a köztünk való különbség. Mahomed egészen érzéki paradicsomot igér követőinek. Jézus Krisztus egészen szellemi paradicsomot igér. A mahomedanus négy feleséget vehet s anynyi ágyast tarthat, a mennyit vagyoni állása enged. Mi csak egy feleséget tarthatunk, s a házasságtörés ellen mindenféle törvényeink vannak. A mi nőink nem hordanak sürtt fátyolt, az alakjokat sem hurkolják be, s mindegyre az utcán sétálnak. Az arabs nők házi rabok, vagy ha kimennek sürtt fátyolba burkolóznak. Ha az arabsoknál a házi béke meg van zavarva, a férj a bot segítségével állítja a békét helyre. Aki nálunk megüti a feleségét, az becstelen. Az arabs minél több felesége van, annál gazdagabb. Nálunk gyakran egy feleség is tönkre teszi az embert. Az arabs, azon igyekezik, hogy minél előbb megházasodjék. Mi pedig azon, hogy minél később. Ha egy házas barátunkkal találkozunk, első kérdésünk az: hogy van a feleséged? Az arabétól felesége után kérdezősködni a legnagyobb sértés. Mi bort iszunk. Az arabsoknak a borital meg van tiltva. Mi szűk ruhákat hordunk. Az arabsok bő és hosszú ruhát hordanak. Mi azt mondjuk, hogy fejünket hidegen, lábainkat melegen kell tartani. Ők azt mondják, hogy a fet kell melegen s a lábakat hidegen tartani. Mi leveszszük a kalapunkat, mikor köszönünk. Ők még mélyebben a fejekre húzzák turbánjukat, midőn köszönnek. Mi vidámak vagyunk. Ők komolyak. Mi bezárjuk házunk ajtaját. Ők kinyitják sátoruk ajtaját. Mi késsel s villával eszünk. Ők az ujjaikkal esznek. Mi az evés közben gyakran iszunk, ők csak egyszer isznak, az evés után. A mi böjtölésünk könnyű. Az ő böjtjök szigorú. A nap feljöttétől kezdve, azaz attól a pillanattól, amint egy fekete szálat a fehértől meg lehet különböztetni, az arabs egész naplementéig nem ehetik, nem ihatik, nem dohányozhat, nem tubákolhat, sem a feleségét meg nem csókolhatja. Mi bezárjuk a bolondokat. Az arabs szentnek tartja. Mi tegezzük szüleinket, s átalában véve több szeretettel vagyunk irántuk, mint tisztelettel. Az arabs az apja előtt, de még az idősebb testvére előtt sem ülhet le, s előttök sem beszélni, sem dohányozni nem szabad. Mi szeretünk mulatságból s időtöltésből utazni. Az arabs csak akkor utazik, mikor a szükség kívánja. Mi tudjuk az éveink számát. Az arabs soha sem tudja. Mi becsületbeli dolognak tartjuk, hogy a csatában és a párbajban ne hátráljunk. Az arabs elfut anélkül, hogy a becsülete homályt szenvedne Mi a megölt állatok húsát megeszszük. Ők csak akkor eszik meg, ha az állatoknak vérét vették. A históriai képek nálunk művészet. Az arabsoknál a festés bűn. Minket minden csekélység nyugtalanít. Az arabsok sohasem nyugtalankodnak. Mi a gondviselésben hiszünk. Ők a végzetben hisznek. Midőn valami nagy szerencsétlenség éri őket, azt mondják: Hakoun- Erbi, azaz az isten parancsa. Egy arabs azt mondta : Tégy egy európait és egy arabsot ugyanabba az egy fazékba ; főzd három napig, s mégis két különböző levesed lesz belőlök. * * * A mahomedanusok a sertést, macskát és patkányt a legtisztátlanabb állatoknak tartják. Montesquieu a következő hagyományt beszéli róluk. ............„Midőn Abdias Ibesalon nevű zsidó azt kérdezte volt Mohamedtől, hogy az isten miért tiltotta meg a disznóhús evését? Mahomed így szólt: — Az isten nem ok nélkül tiltotta meg, mert a disznó tisztátlan állat, s mindjárt meggyőződő róla, hogy miért. Egy darab sárból emberi alakot csinált tenyerében , azután a földre lökte: — Állj, fel!mondá. S a földről rögtön egy ember állott fel. — Én Japhet vagyok, Noé fia. — Mikor meghaltál, is ilyen fehér volt a hajad? kérdé tőle a próféta. — Nem volt — válaszolá Japhet, de midőn felébresztettél, azt hittem, hogy az utolsó ítélet napja érkezett el, s úgy megijedtem, hogy rögtön megfehéredett a hajam. — Beszéld el nekem — folytatá az isten küldöttje — Noé bárkájának történetét. Japhet engedelmeskedett, s a legnagyobb részletességel elbeszélte mindazt, ami az első hónapokban történt; azután igy szólt: — Az állatoknak ganéját mind a bárkának egyik szegletébe gyűjtöttük ; e teher miatt a bárka annyira oldalvást hajlott, hogy halálos félelemben voltunk, kivált asszonyaink, ezek mindegyre panaszkodtak és kiabáltak. Noé atyánk ez ügyben tanácsot tartott az istennel; az isten azt tanácsolta, hogy az elefántot oly móddal állítsa a bárkában, hogy az egyensúly végett a feje legyen a sülyedő rész felé fordítva. Ez a roppant nagy állat annyi piszkot csinált, hogy egy disznó született belőle . De miután ez a disznó folytonosan túrt aganéjban, olyan rész szag volt az egész bárkában, hogy a disznó nem tudta a tüszkölést visszatartóztatni, s ekkor egy patkány ugrott ki az orrából, ez a patkány mindent összerágott, rontott amit maga előtt talált; ez ismét annyi bajt okozott, s oly kiállhatatlan volt, hogy Noé atyánk jónak látta e tárgyban ismét értekezni az istennel. Az isten azt parancsolta Noénak, hogy az oroszlán homlokára mérjen egy nagy ütést. Atyánk engedelmeskedett, s az oroszlán egy nagyot tüszkölt s az orrából egy macska ugrott ki ... . KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — A budapesti iparbank tegnap tartó évi közgyűlését Horn Ede elnöklete alatt. 123 részvényes volt jelen, kik mindössze 2614 részvényt képviseltek. A jelentés kiemeli, hogy 2211 darab, összesen 4.007,222 frt értékű bankváltóból egyetlen egy sem volt behajthatlan, a személyhitel azonban kevésbbé ily örvendetes eredményeket hozott. Az 1874. év tiszta jövedelme 60,049 frt 40 kr, ebből 5% vagyis 40,000 frt a részvényesek javára vonatik le, a maradékos 20,000 frt 40 krból 5% a tartalék tőkére (1002 frt 47 kr), 12°/0 az igazgatóság jutalékára (2405 frt 93 kr), 3°/0 a hivatalnokok díjazására (601 frt 48 kr.), a fenmaradt 16039 frt 52 krból az egyes részvények osztalékának 7 frtra leendő kiegészítésére összesen 16000 frt fordittatik, és a 39 frt 52 fr a folyó évi számlára iratik. — Weisz Lipót azon indítványa, hogy 2000 darab részvény visszaváltassék, s amortizáltassék,a közgyűlés által rövid vita után elfogadtatott s e visszavásárlással az igazgatóság azon megjegyzés mellett bízatott meg, hogy e művelésre a legkedvezőbb időt használja fel. A választás eredménye a következő : Igazgatók : Domany Zsigmond, Heller Gábor, Kanitz Gábor, Strausz Albert. Választmányi tagok: Adler Lajos, Baumann József, Beer Berthold, Hauptmann József, Helfenstein Máté, Himm Sándor, Jung Antal, Kovács András, Kuklay János Löffelmann Vilmos, Strasser Samu, Sinkovics János, Wagner Sándor és Weil Simon. — A „nemzetközi általános biztosítótársaság“, pénztári kivonattal igazolván, hogy alaptőkéjére 100,000 főt befizettetett, s alapszabályai 4-ik szakaszának eleget tett, ennélfogva a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a tv . - kár biztosításra nézve működését megkezdhesse. A „Pannónia“ gőzmalom-társaság módosított alapszabályait a keresk. miniszter a törvényes záradékkal ellátta. Tőzsde és gabnacsarnok. Budapest, márczius 1. Értéküzlet. A tőzsde meglehetős jó hangulatban volt. Az árfolyamok mérsékelt üzlet mellett szilárdak maradtak, s az előfordult kötések ezek: vasúti kölcsön 95%, angol-magyar bank 1772, municipális 23%, magyar hitel 205—205 %, osztrák hitel 218.30 - 218.70, földhiteltárs. 73, terézv. iparbank 52—52%, orsz. közp. takarékp. 832, Ganz-féle vasöntöde 260. Valuták csendesek és változatlanok. Búzában a hangulat igen lanyha, a kínálat több mint elegendő, minek folytán eladók kénytelenek voltak a multheti zárárakból 5—10 krt vámmázsánként engedni, és mindamellett malmaink tegnap és ma csak 30000 mázsát vásároltak következő árak mellett: 89 és 88 fontosért 5 frt 15—5 frt 25 kr. 87 Wü és 87 „ 5 frt 15 5 frt 17% kr. 86'/, és 86 „ 4 frt 85—5 frt. 85 ,, 4 frt 70—4 frt 80 kr vámmázsánként 3 hónapra, usancebuzából tavaszra szállítandó elkelt 5000 mázsa 4 frt 51 krral vámmázsánként; ezenkívül helybeli speculatió által 5000 vámmázsa usancebuza szeptember-októberben szállítandó 4 frt 55 kron vásároltatott vámmázsánként. Bors és árpa üzletnélküliek. Tengeri lanyha, kész áru 2 frt 95 krral adatott el a budai vaspályán átvéve ; bánáti május-júniusra 3 frt 28 kron kelt el. Zab lanyha, tavaszra elkelt 30,000 mérő 2 frt V, kr, 2 frt 1 kr, 2 frt 1‘/2 krral 50 bécsi font szerint, Győrött átvéve és 2 írttal mint pénz és áru záródik. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. Vynutstt Légrádji tortvénlfH.