Ellenőr, 1875. április (7. évfolyam, 90-119. szám)

1875-04-01 / 90. szám

Hirdetések felvétele: Budapesten» nádor-utcza 0. u. (LégrAdy testvérek Irodájában). POLITIKAI NAPILAP, Kiadó-hivatala: Előfizethetni helyben és posta utján: nádor-utcsa 6. sz. s. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók légrády testvérek irodájába (nádor-ntcza 6. sz.) intézenaők. 90. szám. Bndapest, csütörtök, április 1.1875. VII. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy érre ................................20 forint — kr. Félévié .........................................10 „ — kr. Negyedévre.................................5 „ — kr. Egy hóra ......................................1 „ 80 kr. Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadó-hivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. bz.) Nzáznlék a könyvárusi utón történd nieRrendelések után az „Ellenőr“ részéröl nem adatik. TÁVIRATOK. Bonyhád, márcz. 31. (Az „Ellenőr“ ere­deti távirata.) Perczel Béla igazságügyminisz­ter ur a tömegesen megjelent választók által újra egyhangúlag képviselővé kiálta­tott ki. S.-A.-Ujhely. (Az „Ellenőr“ eredeti táv­irata.) Zemplénmegyében a szabadelvű párt mai napon a megyei volt jobb és bal­oldal legnagyobb részének csatlakozása által megalakult s a kormánynak bizalmi felirat küldését határozta el. Kalocsa, márczius 31. (Az „Ellenőr“ ere­deti távirata.) A keczeli választó-kerület érte­kezlete feltétlen bizalmat szavazott a kor­mánynak és Földváry Mihály képviselőnek. A jegyzőkönyv átadásával küldöttség bíza­tott meg. Kanizsa, márczius 31. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Kerületünk választói a mai napon tartott értekezleten imposáns számmal jelentek meg s közakarattal csat­lakoztak a szabadelvű párthoz. Csengery Antalt újabban egyhangúlag léptetik fel képviselő-jelöltnek, felkérésére nagy számú küldöttség megy Budapestre. Ipolyság, márczius 31. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) A Hontmegye főispánja kezdeményezésével mai napra összehítt ér­tekezleten a megyei Deákpárt a szabadelvű párttá alakult balközépnek egybeolvadás vé­gett tett ajánlatát Paczolay János kép­viselő indítványára a megyei téren vissza­utasította. Zágráb, márcz. 31. Szende honvédügymi- niszter látogatást tett Maznranics bánnál. A mi­niszter tiszteletére az érseknél diszebéd volt, me­lyen a bán és Mollinary parancsnok is részt vet­tek. A miniszter a tegnapi szini előadáson jelen volt, a bán páholyában helyet foglalva. Bécs, márcz. 31. A „N. Wien. Tageblatt“ azon hire, mely a londoni osztrák-magyar nagy­követet Giskra ügyével összeköttetésbe hozza, és mely a nagykövet visszalépéséről |;is akar tudni, — biztos értesülés szerint teljesen alaptalan. Bécs, márcz. 31. (5 fensége Rudolf korona- herczeg tegnap felséges atyja jelenlétében a fegy­verfanból tett vizsgát, melyet szaktanítója Wagner landwehr-ezredes vezetett; a vizsgára számos kato­nai egyéniség volt meghiva. — Király ő felsége az lVa óráig tartott vizsga eredményével igen meg volt elégedve, és Wagner ezredesnek teljes elisme­rését fej ezé ki; a koronaherczeg alapos ismerete­ket, különösen szakmájának műszaki részleteit il­letőleg mutatott ki. Berlin, márcz. 31. A „Prov. Corresp.“ je­lenti : Miután a császár egészségi állapota ismét jelentékenyen javnlt, a legközelebbi időbeosztásra vonatkozó határozatok megállapithatók lesznek, mi mellett az Olaszországba való utazás is tekin­tetbe jövend, mely utazást a múlt őszszel egészsé­gi tekintetekből el kellett halasztani s melyre vo­natkozólag mindeddig a császár legközelebbi be­tegsége miatt megállapodások nem történhettek. Bécs, márcz. 31. (A hitelintézet közgyűlése.' Az igazgatótanács 1874-ik üzletkimutatása é iá számvizsgáló bizottság jelentése vita nélkül egy­hangúlag jóváhagyatván, az igazgatótanácsnak ja­vaslatai a tiszta nyereség hovaforditására vonat­kozólag vita nélkül elfogadtattak. A javaslatba ho­zott leírások eszközlése ntán tiszta nyereségű 2.901,884 frt marad, melyből a már kifizetett 8 írton kívül minden részvényre még három frt fe- lülosztalék jnt; a tartalék-alapra 45.099 frt esik, melylyel a hitelintézet összes tartaléktőkéje 3,572,556 forintot tesz; jutalékok az igazgató­ság és hivatalnokok számára 83.093 frt, és a fo­lyó év nyereség-számlájáról 23.696 frt a jövő üz­leti év számára iratik át. Bécs, márcz. 31. A „Presse“ jelenti : Banhans kereskedelemügyi ;miniszter, gyermekeit Velenczébő elhozván, ismét Narviba visszaérkezett. A „N. Fremdenblatt“ szerint a kereskedelemügyi minisz­ter ápril 15-én Olaszországból visszatér, és Prá­gába utazik az országgyűlésen való részvételre és szabadságidejének eltelte után ressortját ismét átveszi. Bécs, márcz. 31. Az nnionbank mai köz­gyűlése egyhangúlag jóváhagyta az igazgatótanács javaslatát, mely szerint a részvényenkint már kifize­tett 7 frt leszámításával a megmaradt 216,999 írtból a tartalékalapra 60,000 frt, és 156,999 frt jutalékok számára való levonás nélkül az nj számlára átírassák. Fulda, márcz. 31. Az értekezleten az ösz- szes porosz püspökségek voltak képviselve; a Münchenből várt nuntins nem érkezett meg. Az ér­tekezlet ma reggel vette kezdetét. Béé«, márcz. 31. (Hív. zárlat) Magy. fttldteheraen V 79.50. Salgó-Tarján 76.—. Magyar hitel 226.— záloglevél 86.80. Erdély 130.—. Magyar keleti -4.—. Magyar sorsjegy 83.75. Magyar földhitel agyar vasúti kölcsön 100.40. Anglo-magyar 30.60. Franco-magyar 61.50. Alföld 131.50. Magyar északkelet vasút 114.50. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 67.50. Tisza vasút 188.50. Municipal-hank —. Pesti bank — Berlin, márcz. 81. (Zárlat.) Galiczai 106.75 tallér Lombard 260.60 bir. márk. Ezüsi jövedék 69.70. tallér 1860-as 119.—. tallér. — Bécs 182.10, bir. márk. — Roma niai 35.30 tallér. Allamvaspálya 566.— bir. márk. — Pr.pir- övedék 65.20 tallOr. — Hitelgorsjegy 362.—. — 1864-es 308.—. bir. márk. Hitelrészvények 435.50 bir. márk. Hitel­részvények —bir. márk. — Magyar sorsjegy 177.—. bír. márk. Utóbörze —.------. Fmnkfbrt, márcz. 31. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 183.40. Amerikai 1860-re 119.25. 1860-ra 119.25. Lombar- dok 119.—. Évjárnléki papir 65.07. Osztrák bankrészv, 874.—. Osztrák hitelrész vény 216.75. Osztrák államvaspálay részv. 267.—. 1864-diki 808.20. Galicziai 211.—. Évjárulék- ezttst 69.55 Győr-Gráczi —.—. Utöbörze —Magyar sorsj. 178.10. PArU, márcz." 31. (Kezdet) 3o/0-es járad. 64.15 Olasz járad. 71.95 Credit mobilier 455.—.— Osztr. napra —Consnlok —Eszaknyugoti vaspálya — ö0/0-es járadék 102.60. Államv. pálya 692.—.— Lombardok 320.-------Amerikai —. — Magyar kölcsön —.--------Ma­gyar keleti pálya —___1871 iki kölesön —. — 1872­diki —. Török sorsj. 131.75. Pária, márez. 31. (Zárlat) 3% járadék 63.95. - 5°/0 járadék 102.57. Olasz járadék 71.95. Creditmobilier 445.— Lombard 323. —. Allamvaspálya 695.—. Koronajószági zálog­levelek —. Ausztriai kötvények —.— 1871-diki kölcsön | . 1872-diki kölcsön — Pária, márcz. 31. Liszt 52.—, 52.—, 54.— Répaola 74.50, 75.-, 76.-. Lenolaj 67.75, 68.—, 70.50. Szesz 53.75 54.50, 55.—. Cznkor finomított 146.— Köln, márcz. 31. Búza 19.95 18.35, rozs 14.50. 14.22 —, olaj 29.50. 29.10. Budapesti színia p ok. Csütörtök, apr. 1. Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ. i. 8zám. A zsidón ő. Opera 5 felv. Zenéjét irta Halevy. Személyek: A császár — — — — — V. Kovács Brógni, bibornok, a zsinat elnöke — Köszeghy Leopold, császári herczeg — — Pauli Ruggiero, Constanz város polgármestere Tallián Alberti, tiszt — — — — Széphegyi El eázár,’zsidó — — — — Ellinger Eudoxia, hereztgnö — — — ElÜDger Józefa Recha — — — — — Tannerné Udvarmester — — — — Vincze Kezdete 7 órakor. VÁR-SZINHÁZ. Nagy bérlet 106. sz. Kis bérlet 1. sz. A társaságból. Színmű 4 felv. Irta Bauernfeld Fordította Szerdahelyi K. Kezdete 7 órakor. tások és uj alkotások keresztülvitelére a perez és körülmények kedvezéseit. A radicalis csak a czélra függeszti tekintetét, mindig előre néz mint a vető ember. Ki merné mondani, hogy egy ilyen párt nem szükséges a nemzetj tanácsában ? A radicalis párt­nak az eszményi mellett kiíejtett heve és lelkttlt- sége olyan tényező, mely nélkül aprogressio csak vesztene tartalmában és erejében: a merész anti- cipátiók mindenhol szükséges stimnlánsok a fej­lődésre .................................................................... Én úgy fogom fel a történteket, hogy párt- I jaink a távolabbi tekintetek miatt, a haza jelen sürgős szükségei előtt nem hunyhattak szemet és felbomlottak, hogy azzal, mi bennök legjobb volt, újjá szülessenek egy erős szabadelvű pártban. A szabadelvű elnevezést szeretem és sok ok­ból örvendek, hogy az uj párt igy nevezte el ma­gát. — Ha lélektani okokból régen is igaz volt, hogy a „nemesség kötelez“, most is igaz, hogy a szabadelvű czim a pártot, mely felvette, az emberi és nemzeti jogok affirmatiojára kötelezi, és köte­lezi arra, hogy rendre minden kérdéshez hozzá szóljanak, a miknek észszerű megoldása a nemzet­nek nem csak vágya de joga is. A párt czimét miért nem tartom közönyös­nek, engedjék meg, uraim, hogy egy emlékeze­temből vett adattal világítsam meg. — Két kö­zépkori családról szólok. Az egyiknek czlmereegy lángoló szív volt ezzel akörirattal: „Az erős aka­rat előtt nincs lehetetlenség.“ — A másik ctalád- nak czimerében egy terhe alatt roskadó teve volt e körirattal: „lehetetlenségre senki sem kötelezte- tik.“ — Az egyik család nemzedékeken keresz­tül erőt, bátorságot, lelkesedést merített jelmonda­tából, minden kötelességekkel és akadályokkal szemben. A másik család tagjai nehézségek és akadályok előtt összedugták kezöket és megnyug­tatták magukat azzal, hogy lehetetlenségre — min­den nehezebb dolgot igy neveztek — senki sem kötelezett. így ítél a pártok léteiének alkotmá­nyos szükségességéről, a parlamenti ellenőrködés kellékeiről és a szab a d- e 1 v ü czim jelentékenységéről egy férfiú, kinél tisztább lelkületű, önzetle­nebb természetű és mélyebben gondolkozó ember nincs e hazában. Még hátra van némely mondandóm több irányban, mert akarom, hogy e lap politikája iránt tisztában legyenek úgy ba­rátai mint ellenei, minden fontosabb irányra vonatkozólag. S most még — egypár na­pig — lesz még terünk és időnk az ilyen elmélkedésekre is; később pedig szűk lesz mindkettő. Holnap egy másik német lap, az „Ung. Lloyd“ részére adok egy kis vá­laszt minapi bizonyos észrevételére. Csernátony. hogy ha csak uj hivatásköre teendői azt teljesség­gel lehetetlenné nem teszik, a közelebbi napok egyikén élő szóval és személyes eszmecsere utján bővebben ki fogja fejteni előttük az e nyilt levél­ben fntólagosan érintett tényeket és viszonyokat. Az „Ellenőr“ politikája. m. Az elődök százados mulasztásait, téve­déseit és szerencsétlenségeit egy csapás­sal helyreütni s az utódok feladatait tö­meges megoldással anticipálni csak a ta­talom korlátlansága képes, rövid időre, ritkán, sok szenvedés kíséretében. Ez a korlátlan hatalom néha fejedelmi koro­nát, máskor phrygiai sipkát hord feltétlen engedelmességhez szoktatott önfejűségén; de akár egy uralkodó család trónusáról, akár egy sikeres forradalom szószékéről adja ki j parancsait: kény ura lom minden esetben, I s tehet sok jót vagy sok roszat — termé­szete szerint — mert ellenmondást nem | tűr sem jó sem rósz akaratával szemben. Azoktól tehát, kik mindent követelnek rögtön, bátor vagyok kérdeni, hogy az igényeiket kielégitni egyedül képes ha­talmat melyik alakban óhajtják: a mon- aicha vagy a revolutió absolutis- musában? Nekünk egyik sem kell. Az önkény királyi faja nem kell — más okokat mellőzve — már csak azért sem, mert az nem lenne magyar, hanem osztrák. Forradalmi faja pedig nem kell azért, mert a mig egy nemzetnek az alkotmá­nyos önkormányzat törvényes utján le­het, ha lassan is de folytonosan, haladni szellemi és anyagi emelkedése felé, s nem válik elkerülhetetlen kötelességévé a fegy­veres önvédelem vagy szenvedőleges ellent- állás az elnyomását ezélzó erőszakos táma­dásokkal szemben: mindaddig nem teheti egy koczkára egész léteiét egy nép sem józanul. De ha az absolutismus egyik faja sem kell, ebből önkényt következik, hogy az állami élet kérdései csak sorjában, egymás­után, a fokozatos fejlődés szabályai szerint s a módosuló viszonyokhoz képest kerülnek napirendre és válnak — illető idejükben — megoldhatókká, s hogy nekünk a jelen­nek feladatait, nehézségeit, veszélyeit kell legyőzni, ha jövőnket biztosítani akarjuk; mert a ki a mai dolgot kicsinli, elhanyagolja, annak holnap meggyül a baja a ráha­gyott munkával is. Minden nemzedéknek az a kötelessége, hogy tegye meg a 1 e h e- tőt a nemzeti háztartás további fejleszt- hetésére. A mely nemzedék erre időt és fáradságot fordítani nem tartja elégséges­nek, sőt érdemesnek sem, az haszontalanul él s a következő nemzedékek csak mulasz­tásait fogják megemlogetni. De ha a békés fejlődés alkotmányos rendszerében nem fordulhat elő azon A képviselőház holnap, csőtörtökön, 10 órakor ülést tart. A király trieszti látógatására az ünnepélyességek hivatalosan megállapított sorrendje főbb vonásaiban következő: Ő felsége april 2-án reggeli 9 órakor érkezik Triesztbe; a pályaudvaron a polgári és katonai hatóságok, a podesta, a vá­rosi tanács alelnöke és a kereskedelmi kamra el­nöksége fogadják. A 16-ik gyalogezred egy diszszázada lesz felállítva, zászlóval és zenével. Ő felsége a helytartósági épületbe megy, melynek nagy termében a papsági, tábornoki kar, a ható­ságok, a keresk. kamra, a testületek és küldöttsé­gek fognak tisztelegni. 1/24 órakor meglátogatja a Revoltella^muzenmot s ezután a consnli testületet fogadja. 6 órakor ebéd, 8 órakor ‘ tbéatre páré lesz. 3-án reggel 7 órakor csapatszemle tartatik a nagy laktanya udvarán; ezután kikocsizás követke­zik a város különféle látványosságainak megszemlé­lésére; 12 órakor ünnepélyes leleplezése a Miksa szobornak. Délután 2 órakor kirándulás lesz a „Lu­cifer“ gőzhajón több helyre; 6 órakor ebéd; 9 órakor a városi képviselő-testület és a kereske­delmi kamara által rendezett diszbál. 4-én reggel 7 órakor utazik el ő felsége Görzbe. A közm. és közlekedési miniszter ur f. é. april 1-töl hetenként kétszer, hétfőn és pénteken délután 4-től 6-ig fogad. Az aradi görög kel. ptispök-vá- 1 a s z t á s megerősítése. A hivatalos lap mai száma a következő királyi kéziratot közli: Vallás- és közoktatási magyar miniszterem előterjesztésére M e t ia n u János, esperes, utóbb arohimandrita és nagyváradi püspöki helynöknek az aradi görög keleti egyházmegyei zsinat által ugyanazon egyház­megye görög keleti román püspökévé történt meg­választatását ezennel megerősítem. Kelt Bécsben, 1875. évi márczius hó 23-án. Ferencz József, s. k., Trefort Ágoston, s. k. Horn Ede kereskedelmi miniszteri államtitkár Nyitramegye váguj helyi választókerüle­téhez, melyet az országgyűlésen képvisel, nyilt le­velet intézett, melyben hangsúlyozván a nyilvános életünkben beállott fordulat nagy horderejét, emlé­keztet arra, hogy ő már öt év előtt és azóta több­ször felszólalt a közjogi vita mellőzése és minden szabadelvű elemnek egy nagy haladáspártban egye­sülése érdekében. Hazafiai örömmel kellett tehát üdvözölnie ezen eszme végre beállott megvaósulá- 8át és szívesen engedett ama megtisztelő felhívás­nak, hogy mint a közgazdasági ügyérség államtit­kára, egyenesen közreműködjék a nagy feladatok megoldásában, melyek az nj kormányra várnak. E meghívás folytán azonban le kellett mondania a képviselői mandátumról. Reményét fejezi ki az iránt, hogy a legközelebbi hó folyamán megejtendő nj választás alkalmából újra találkozni fog választói bizalmával és hogy eképen alkalma leszen résztve- hetni még a lefolyó országgyűlés végmnnkálatai- ban; végül értesíti az államtitkár or választóit, A keleti kereskedelem kiaknázására irányzott törekvést lát egy orosz lap az osztrák­magyar politika közelebbi '„sakkhuzásaiban“ Kon­stantinápolyban úgy mint Bukarestben. A félhiva­talosnak mondott „Odesskij Viestnik“ ez a lap, s tanulságos okoskodása a következő: „Ausztria-Magyarországban a kereskedelmi és pénzügyi világ a közel és távol keletre mindig úgy nézett, mint az osztrák-magyar ipar jól'jöve- delmezhető piaczára, melyhez csak hozzáférni keli, hogy „Ausztriát“ azon veszteségekért bőven kár­pótolja, melyeket neki a központosítási rendszer okozott. Az osztrák-magyar spekulánsok remélik belföldi áruikat a távol keleten, és a keleti ter- mesztményeket és gyártmányokat a török, szláv vagy német fogyasztóknál kétszeres-háromszoros árért eladni s tőkéiket két-három szállítás ntán megnyolezszorozni. Ily rózsaszinü álmok válositása végett az osztrák sajtó már régóta tömjénoz az angol tőkeembereknek, s serkenti őket, hogy a Bosporus partjaitól a perzsa öbölig vaspá­lyát építsenek. Ezen álmok kezdenek már va­lósulni, mert Perzsiában a Reuter-féle angol társu­lat, a kaspi tengertől Perzsia központjáig pedig Fal- kenhagen orosz vállalkozó építenek már vasutakat. Hanem a kívánt vasutak kellő kiaknázására kedvező feltételek is szükségesek, s ezeket az „osztrák“ kormány kénytelen volt Romániában, Törökországban és Angliában kialkudni s értök mindenesetre megfelelő anyagi vagy politikai dijt megígérni. Ilyen volt, úgy látszik, a csomópontja mindazon elégületlenségeknek, viszályok, alkudozá­sok, tárgyalások és ravaszságoknak, melyek egy év óta Ausztria-Magyarország és a török biroda­lom viszonyaiban észleltettek, ügy tetszik, hogy ezen alkudozások szövevényesek s bonyolultak voltak s majdnem Zichy grófnak, az osztrák­magyar követnek visszahivatásával végződtek. Ezután conatatálván, hogy a vitás kérdés a rumeliai vaspályák és ez Ausztria-Magyarország és Romania között „rövid idő alatt aláírandó“ ke­reskedelmi egyezmény tárgyában ki van egyen­lítve, s „hogy tehát a Porta ezen fejedelemség szerződéskötési joga ellen nem tiltakozott“ — kér­di : kinek befolyása alatt egyezett bele a Porta ilyen engedménybe? „Nem kell-e itt azt hinni, hogy mindez Angolország közvetítése által egyen- littetett ki, s hogy Ausztria-Magyarország egy­szersmind vonatkozólag az angol vaspályákon, Európa és a távol kelet között űzendő kereskedelem, előnyeiben leendő részvételre, Angolországgal egyez­ségre lépett ? Mindez — különösen tekintettel Fe- rencz-József császárnak Velenczébe szándékolt uta­zására s tekintettel az angol érdekeknek a távol keleten oltalmára szolgáló erős coalitiónak előállí­tására irányult angol törekvésekre, talányképpen tűnnek elő. Meglehet, hogy a Porta Angolország befolyásán kívül elhatározta elösmerni, hogy Ro­mániának van joga Ausztria-Magyarcrszággal ke­reskedelmi egyezményre lépni. Ez utóbbi esetben a gazdászati előnyök, melyekre most „Ausztria“ szert tesz, csakis a Balkán félszigetnek kereske­delmi kizsákmányolására irányzott kedvező felté- I telek elnyeréséből állanának. A mi pedig a távol keletet illeti, a legrövidebb ut ide Ausztria szá­mára akkor nyílik meg, ha Perzsia Oroszország nyugoti határaival egy vasúti hálózat által lesz I összekötve.“ A velenczei látogatás. Királyunk holnap hosszú útra kél, I melynek legfontosabb momentumát képezi Velenczében találkozása az olasz királylyal, I viszonozandó az utóbbinak bécsi látogatását. A találkozást magában, s királyunknak éppen Yelenczére esett választását méltatta már az egész európai sajtó, különböző szempontokból indulva ki, de I egyhangúlag elismerve a tény jövőre is kiható nagy fontosságát. Azóta, hogy királyunk elhatározása köztudomású lett, a politikai érdek általá- I ban e körül öszpontosul. Mindenki érzi és I belátja, hogy a találkozás nem csupán az udvariasság ténye, hanem nagyobb politikai jelentőséggel bir, s az utóbbi évtizedek I története után e jelentőséget nem is tagad- I hatja el senki. A fátyolt, melyet a velenczei út borít a múltakra — ne beszéljünk ez ünnepélyes pillanatban tévedésekről és hibákról — a béke legőszintébb zálogának tekinthetik mind a két találkozó fejedelem népei, s annak egész Európa. Kétségkívül az olaszoknak van legtöbb okuk örvendezni a velenczei találkozás fe­lett, s meg vagyunk győződve, hogy a fo­gadtatás, mely királyunkat az olasz földön várja, olyan szívből jött lesz, a milyenben még aligha részesült külföldi fejedelem bár­hol is, — de nem kevesebb okunk van ne- ' künk is legjobb kivánatainkkal kisérni ural- ’ kodónkat ez útjában, mely megpecsétlése a ; I két szomszéd állam békéjének. A politikai : érdeken, s a mindkét államra nézve oly ■ I szükséges béke érdekén kívül van még szá- ' I mos más körülmény is, mely a két államot ‘ I barátságos viszonyra utalja, s ezek között ; I nem utolsó a kereskedelmi érdekeknek l I szomszédságunkból származott gyakran ta- , I lálkozó közössége. De nagy fontosságú az olasz egység- ‘ nek e minden documentumnál ékesebben ’ szóló elismerése még más, általánosabb I szempontból is. Bizonyos oldalról nem min­Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr Félévre . . . ÍO „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára ÍO krs\)czár. Szerkesztési Iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. sa Semmit sem közlünk, ha nem tudjnk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozónk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el (fejedelmi vagy forradalmi) absolut I akarat, melynek saját nyilatkozatán kívül ' nincs szüksége semmire, hogy minden, i a mi eszébe jut, meglegyen r ö g t ö n j mint a parancsolat : a haladásra megki- ; : vántató eszközöket és műszereket a kellő i rendbe hozni, és az erőteljes működéshez , megfelelőkké tenni, a legelső és lényeges i dolog. Ezért volt nálunk életszükség a ; pártok uj és egészséges alakulása. E nélkül ! a mi parlamentaris gépezetünk soha, de ! , soha jól nem járhatott volna. Mert a mely j párt és kormány nem tarthat attól, hogy I helyette, ha roszul viszi az ország dolgát, j [más párt és más kormány jut a h a- j talomra : ott nincs meg az ellenőrkö- j dés hatályossága, s nem jelent semmit a j miniszteri felelősség. Ezen a bajonj kellett főleg segíteni mindazoknak, kik a j közjót a hatalmi egyedárusság javadalmai I fölé helyezik, s a clique-uralomhoz ragasz- j kodó ingyenélők és hajhászok kedvéért nem j akarták elhitványkozásra kárhoztatni a j nemzet minden érdekét. Nem lehetett tehát megdöbbenés nél- ; kül észlelni a „Pester Lloyd“ ezikkei- ; nek s jelesen a mult vasárnapinak azon szellemét, mely egyenesen az egészsé­ges pártalakulás megrontására intézett kí­sérlet gyanánt tűnik fel, mintha t. laptár­sunk visszasohajtozná a hatalmi monopólium I húsos fazékainak egyptomi boldogságát, al- I kalmasint arra számítva, hogy most már nem bánná a volt balközép sem, miu­tán ő is élvezné. Köszönjük szépen, de nem instálunk belőle. Mi nem a hatalomban való részesülés kedvéért, hanem az önkormányzat parlamenti szervezetének üdvös müködhetése végett óhajtottuk a pártok uj alakulását. S valóban rejtély, hogy a „P e s t e r Lloyd“,, mely velünk együtt küzdött, erélyesen és kitartólag, azon óhajtott alakulás mellett, most, midőn megvan a siker, fordul egyet sarkán, s reményű, hogy báró Bennyey Pál abban hagyja az ellenzék szervezését s visszatér nem sokára a kormánypárthoz. Ha ez nem a legilletlenebb persiflage egy olyan államférfiu irányában, a ki — mint mondtuk többször és ismételjük ma is — Magyarország p arla mentarismusá- nak egy valódi, patrioticus szolgálatot tett, midőn férfiasán kilépett a higgadt ellenzék loyalis létesítésére: akkor a „Pester Lloyd“ reménye a legnagyobb politikai éretlenség vagy furfang, melyet egy értel­mes lap valaha elkövetett. Hát ellenzék nélkül akar gazdálkodni? vagy beéri olyannal is, mely azt hirdeti magáról, hogy ő nem lép a kormányzás jelenlegi alapjára addig, a med­dig ez megvan? Vagy hisz tán a millenium közelségében, midőn egy akolban fog he- verészni az ultramontán birka a „függet­lenségi“ rókával, pásztoruk, a szabadelvű párt furulyája mellett? Nem szólok többet a „P. Lloyd“ furcsa evolutiójáról, mert a „H o n“ már megelőzött e tárgyban, s mert nem akarok éles lenni ez idő szerint. Hanem ajánlom tisztelt laptársunk figyelmébe a kővetkező sorokat, azon nyughatatlankodó észrevéte­leire vonatkozólag is, melyeket a „szabad­elvű“ czim ellen mindegyre ismétel, mintha ebben az ország nagy többsége által üdvö­zölt czímben valami kellemetlen akadályt látna tervecskéinek útjában. A kolozsvári pártalakulás alkalmával tartott kitűnő beszédében adta elő S á m i László („Amicus“) a következő néze­teit is : „Az alkotmányos élet természetéből foly — ba a történelmi fejlődést mellőzzük, már csak lé­lektani szempontból is — hogy egy parlamentben legalább két kormányképes pártnak kell lennie : az egyik birtokában van a hatalomnak, a másik minden perezben kész azt elfoglalni, de kettőnél több kormányképes párt is lehet egy parlamentben és a hazára nézve soha nem káros, ha mindenik párt egy hazafias eszmének egészben vagy részben képviselője. A pártszellem alkotmányos országban, ki­mondom, akármilyen paradoxonnak tessék első te­kintetre — szükséges : ez a szabadság légköre. A pártba sorakozás olyan infeodatió, megbocsássanak e középkori szóért, mely nélkül a társadalom ato­mokká porlanék. A folyamatban levő pártbomlást és alakulást azért üdvözlöm én egész őszinteséggel, mert par- , lamentünkben is meglesz legalább három kor­’ mányképes párt: jobboldali ellenzék vagy conser- 1 vativ; szabadelvű vagy ez idő szerint kormány­párt, függetlenségi vagy a physiologiai törvények : szerint más néven radicalis párt. Nézetem szerint békés alkotmányos fejlődé­sünkre e pártok közül mindenik szükséges, szük­séges már csak azért, mert: * Quis enstodiet enstodes, nisi hostisl — de szükséges más magasabb szempontokból is. 1 A conservativ párt hajlamai és traditiójánál fogva mindig tekintetbe veszi a mnltat, és attól kérdi a jövendő possibilitásait. A szabadelvű párt nézi ugyan a reform előtt 1 álló immediát akadályokat, de traditiójánál és haj- 1 lámánál fogra előkészíti és keresve keresi a javi-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék