Ellenőr, 1875. május (7. évfolyam, 120-149. szám)
1875-05-01 / 120. szám
és hitelét szem előtt tartsa a fogyasztók vagyis favásárlók irányában pedig, mindenkor a teljes nyíltsággal járjon el, és semmiesetre se bocsátkozzék vérmes reményű kétes vállalatokba, melyek szomorú következményei az államra rendszerint visszaesnek, minek következtében azon meggyőződéshez ragaszkodom, hogy ezen elvek betartása mellett a legmegbízhatóbb kisl- és belfakereskedői cégek, költséges tervezők és hasonló ügynökök igénybe vétele nélkül fognak az állami hatóságoknál tömegesen jelentkezni és jó áruczikkekért azt fogják felajánlani, amit egy üzletember tekintettel a változékony körülményekre felajánlhat. Ily körülmények között, ha a fatermelés okszerű alapon szabályoztatik, s ha közigazgatási rendszerünk gyökeresen átalakíttatik, az érdemes és megbízható üzemi tisztviselők s jövőbeni főhivatalnokok száma is, akik összes phisicai és szellemi képességüket az állam javának szentelni hajlandók, inkább gyarapodni mintsem fogyni fog, főleg ha a számukra kijelölendő feladathoz képest kellő fizetésben és méltánylásban részesíttetnek, s úgy helyeztetnek, miszerint nézeteiket és véleményeiket az elnyomatásnak félelme nélkül bármikor teljes nyíltsággal kifejezhessék. Divald Adolf úr azon odavetett nézetére, hogy véleményem a beszterczebányai, az anglo-hungarian bankkal kötött faüzletre nézve, s az általa valószínűleg csak esetlegesen mellőzött, határőrvidéki erdőüzletre nézve is annyiban veszít erejéből, mert azt csak utólagosan nyilvánítom, constatálandónak vélem, hogy már akkor, amidőn ezen szerződésekről tudomást nyertem, nyilatkoztam, hogy ezen üzletek, melyekbe a bankok valószínűleg túlzó és gyakorlati tapasztalatokkal nem bíró ügynökök által besodortattak, fenn nem tarthatók, amely tényleges, már előre kijelentett nyilatkozatomról egyébként Divald úr még illetékes helyen is tudomást szerezhetne magának. És így Divald úr czikkeire több mondanivalóm nincs, mert a személyes kifakadások, czélzások, nézeteimnek és a világosan kifejtett feltételezéseknek figyelmen kívül hagyása,és a föltevések, mint amilyeneket például a fának a törzsön való eladása kérdésénél tett, s az ilyen és hasonló ferdítések átalában meg nem cáfolhatók, hanem csak visszautasíthatók; egyébként pedig fejtegetéseinek legnagyobb részét már előbb nyíltan tárgyaltam, amidőn a vele mindenesetre közel viszonyban lévő tollból folyt, s „az állami vagyon igazgatásáról“ szóló czikket megbeszéltem, úgy, hogy az elfogulatlan szakavatott olvasó közönség magának minden bizonynyal helyes ítéletet alkothat. Báró Leithner Antal: Állambevételek és kiadások. A hivatalos lap mai száma teszi közzé a kimutatást az állambevételekről és kiadásokról a folyó év első negyedében, korábban, mint az máskor történni szokott. Kimutatás a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1875. évi január 1-től márczius hó végéig előfordult nettó állambevételekről, összehasonlítva azokat az 1874. évi eredményekkel. Tényleges ered- Az 1874. é. eredmény- Az 1875. évi előiránymény az 1875. évivel szemben az zattal szemben az Bevételek I-ső negyedben évi eredmény 1875. 1875. évi eredmény kedvezőbb kedvezőt- kedvezőbb kedvezőtlenebb lenebb 969,631 — — 5.599,909 149,735 — — 386,354 4,595 — 13,112 — — 25,155 145,356 — 846 — 2,764 — 359 — 8,500 — 1.564,681 — 2.500,200 79,733 — 260,269 — — 296,396 — 1.596,822 417,065 - - — 684,465 808,480 — 530 — 36,275 — 17,735 — 31,365 — 2,711 — — 596,088 — 517,524 251,479 — 248,521 170,536 — 96,611— 51,046 — 33,682 384,371 — 11.042,438 Egyenes adók 11.782,066 Fogyasztási adók 3.029,061 Vámkezelési átalányból 40,471 Bélyeg, jogilletékek és díjak 5.141,707 Fémjelzés 1.996 Út-, híd- és révvám 4,109 Dohány-jövedék 1.371,820 Lotto-jövedék 536,969 Sójövedék (a bányászatnak megtérítendő sóelőállítási költség nélkül, miután ez csak az év végével leszámolás útján egyenlíttetik ki) 1.415,915 Államjószágok és államerdők 994,744 Bányászat, pénzverés (a sójövedék által megtérítendő összeg nélkül) hiány 276,742 Államnyomda hiány 32,435 Államépület hiány 7,065 Ingó államvagyon 157,505 Államvasutak és gyárak tiszta jövedelme 251,479 A pénzügyminisztérium különféle rendes bevételei 189,382 A pénzügyminisztérium különféle rendkívüli bevételei 663,503 Együtt 25.343,492 Kiegyenlítésül a 760/a m. kölcs.pénzeiből 19.042,908 Mindössze 44.386,400 II. Kimutatás a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1875. évi január 1-től márczius végéig előfordult nettó államkiadásokról, összehasonlítva azokat az 1874. évi eredményekkel. Tényleges ered- Az 1874. évi eredmény Az 1875. évi előiránymény 1875. évi nyel szemben az 1875. tattal szemben az 1875. Kiadások I. negyedben évi eredmény évi eredmény kedvezőbb kedvezőt- kedvezőbb kedvezőt-A királyi udvartartás költségei 1.167,815 Ő felsége kabineti irodája 18,573 A főrendi s képviselőház szükségletei 444,243 Közösügyi rendes és rendkívüli költség 8.759,326 Az 1849. évtől az 1867. évig tettleg fennállott központi kormány közegeinek nyugdijai — Nyugdijak (az illető miniszteri tárczáknál) — Az 1867. XV. t. cz.-ben elvállalt államadóssági járulék 7.148,747 Földtehermentesités és örökváltság 2.844,989 Vasúti kölcsön, 30, 54 és 761/a millió ezüst forintnyi kölcsön kamatai, törlesztés és kezelési költségei 4.954,341 Közös függő államadósság kezelési költségei — Függő államadósság kamatai 100,794 Horvát-Szlovénország beligazgatási szükséglete 1.213,613 Fiume 20,200 Állami számvevőszék 32,382 Miniszterelnökség 79,434 Ő felsége személye körüli minisztérium 10,852 Horvát-szlavon-dalmát minisztérium 10,872 Belügyminisztérium 1.892,060 Pénzügyminisztérium és pedig: a) pénzügyigazgatás 2.103,262 b) rendkívüli kiadások 5.254,031 Közmunka- és közleked. minisztérium 2.502,832 Földm., ipar és keresk. „ 597,572 Vallás- és közoktatásügyi „ 960,710 Igazságügyi „ 2.719,009 Honvédelmi „ 1.550,742 Együtt: 44.386,400 JeneDD zeneDo — 5,315 — 5,315 — 18.573 99 — 20.561 — 269,243 277,702 — — 1.454,950 — — 62,098 — 1.406,047 — 672,754 — 209,093 — 1.345,087 — — 780,026 — 1.198,004 27,384 — — — 74,483 — — 75,794 32,204 — — 3,113 2,178 — 1,764 — 2,607 — 6,117 — 18,401 — 2,874 — 3,329 — 5,365 — 987 — 1,076241,408 — 296,883 — — 192,112 282,590 — 5988,376 — — 1.220,231 1.324,830 — 1.255,417 — 97,727 — — 194,337 213,338 34,722 — 190,907 — 240,967814,845 — 390,148 -4.950,387 — 176,010 Az 1875-ik évi államköltségvetésrül szóló törvényjavaslat A bunget-törvényjavaslat szerint az 1875-ik évre a magyar korona országainak rendes kiadásai 206.521.550 forintban, rendkívüli kiadásai 26.609.063 forintban, hitel- és pénztárműveleti kiadásai 5 072,132 forintban állapíttatnak és ajánltatnak meg. A rendes bevételek 206.434,748 forintra, a rendkívüli bevételek 5.024,652 forintra, végre a hitel és pénztári bevételek 5.072,132 forintra rúgnak. Az összes hiány e szerint, miként lapunk tegnapi száma jelentette, 21.656.900 forintra megy. Részletezve az összes kiadásokat és összes bevételeket a következők ismertetik meg. I. Kiadások. A rendes kiadások főbb tételei, és pedig : A királyi udvartartás költségei . 4.650.000. A cabineti iroda és ennek nyugdijai ..................................... 74,295. Az országgyűlés együtt . . . 905,173. A magyar korona országait illető kiadások................................ 27,421,944. Az 1849. évtől az 1867. évig fenállott központi kormány nyugdijai . ............................. 234,537 Az egyes minisztériumok nyugdijai együtt..................................... 2.751,671 Az államadósságok járulékai együtt 30.702,987 Földtehermentesités és örök váltságok..................................... 18.764,132 Az 1867. évi XHI. törvényczikk alapján felvett vasúti kölcsönjáruléka................................ 4.910,340 Az 1871. évi XXXVII. tervezikk alapján felvett gömöri vasúti záloglevél kölcsönjáruléka . 405,607 Az 1871. évi XLV. t. sz. alapján felvett 30 milliónyi ezüstkölcsön járuléka ..................... 1.998,885 Az 1872. évi XXXII. t. ez. alapján felvett 54 milliónyi ezüst forintnyi kölcsön járuléka . 3.673,149 Az 1873. évi XXX. t. ez. alapján felvett 761/2 milló ezüst forintnyi kölcsön járuléka . . . 4.833,743 Az 1874. évi XIV. t. ez. alapján felvett 761/2 millió ezüst forintnyi kölcsön járuléka . . . 4.833,743 Függő adósság.......................... 407,700 Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete..................... 5.058,946 Fiume szükséglete..................... 84,980 Állami számvevőszék átalánya . 142,000 A miniszterelnökség költségei . . 319,180 Az ő felsége személyi körüli minisztérium szükséglete . . 51,794 Slorvát-szlavon-dalmát miniszter és személyzetének költségei . . 37,340 A belügyminisztérium költségei . 7.636,429 A pénzügymiinisztérium szükséglete 44.394,422 A közmunka- és közlekedési minisztérium költségei . . . 10.772,003 A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium költségei . 10.804,450 A vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségei .... 3.924,200 Az igazságügyminisztérium szükséglete 10.488,117 A honvédelmi minisztérium költségei ..... . .______6,239,883 Összesen: 206,521,550 A vasutak kárpótlási igénye. Összeállítás az állami költségen és állami biztosítás mellett engedélyezett vasutak építése folytán fölmerült kárpótlási igényekről. 1. Salgótarján-rutkai vonal (engedélyeztetett az 1868. XLIX. törvényezikk által állami költségen) igényelt kárpótlása 5.569,688 forint. 2. Hatvan-szolnoki és füzes-abonyegri vonal (engedélyeztetett az 1868. XII. és XLIX. törvényczikk által állami költségen) igényelt kárpótlása 376,043 frt. A több munkákra és késedelmekre alapított követelés bizottságilag tárgyaltatván, részben alaposnak találtatott, minek folytán a békés kiegyenlítés megkisértetvén, az építési vállalkozóval ötszázezer forint készpénz-fizetésre egyezség jött létre, mely összeg a rendelkezésre állott hitelből tényleg ki is fizettetett 500.000 frt. A fentebbivel hasonló alapon támasztott követelés részben szintén jogosnak találtatván a 76 ezer frt bírság visszaadása, s 80.000 frt kárpótlás fizetése mellett egyezség jött létre, mely utóbbi összeg a rendelkezésre állott hitelből szintén kifizettetett 80 ezer frt. 3. Magyar északnyugoti vasút (eng. 1870. XLI. t. sz. alapján) igényelt kárpótlása 3.283.241 frt. A mellettes követelés az engedély megszűntnek nyivánitása folytán támasztatott, de a törvényhozás jóváhagyásának fenntartásával oly egyezség jött létre, hogy csakis a 650,000 frtot tevő lefoglalt biztosíték visszaadassék. 4. Miskolc z-diósgyőri vonal igényelt kárpótlása 76,808 frt Bizottsági tárgyalás folytán oly egyezség jött létre, mely szerint az építési vállalkozóknak 2400 frt bírságuk visszafizettetik s ezenfelül kárpótlásul 27,600 frt adatik. Ezen összeg azonban a kellő hitel hiánya miatt mindeddig ki nem fizettetett. 5. Magyar északkeleti vasút (eng. 1868, XIII. t. sz. alapján 37,1000 frt tiszta jövedelem biztosítása mellett mértföldenként) igényelt kárpótlás 22,161,335. 6. Nyíregyház- ungvári vonal (eng. 1870. XXVIII. t. sz. alapján mértföldenként 20,000 frt s a megfelelő hányad biztosítása mellett) igényelt kárpótlás 400,000 frt. A társulat részére az engedélyezés alkalmával hozott országgyűlési határozat folytán, a külföldi sínekért fizetett vám fele, mely 685.000 frtban állapíttatott meg, s mely mint liquid követelés, a mellettes 22.161,335 frt kárpótlási igénybe be nem számíttatott, készpénzben lett volna megtérítendő. A kárpótlás támasztása alkalmával azonban a kormány kikötötte, hogy ha egyezség jön létre, a fentebbi 685.000 frt is nem készpénzben, hanem biztosítás útján fog nyújtatni. A kiküldött bizottság a követelések egy részét jogosnak találta, a tárgyalások befejezése előtt azonban a társulat azon igénynyel lépett fel, hogy (miután a czélba vett kiegyezés módozata szerint a társulat az államkincstár készpénzbeli tartozásait saját kölcsön terhe gyanánt fogadná el, ennek kiegyenlítéséül) a nyíregyház-ungvári vasút építéséből eredő igényei, melynél mintegy 1 és fél millióért deficit merült fel, egyidejűleg megoldassanak. Elvégre hoszszú tárgyalások után midkét kárpótlási igényre nézve a törvényhozás jóváhagyásának fenntartásával oly egyezség jött létre, hogy az állam a sinvámmal együtt 5.500.000 frt névértékű kötvények 5 százalék kamatját arányban biztosítja. A megfelelő effectiv érték 3.928,571 frt. 7. Első magyar gácsországi vasút (eng. 1869. VI. t. sz. alapján mértföldenként 40 ezer frt tiszta jövedelem és a hányad biztositása mellett) igényelt kárpótlás 7.141,683 frt. A kárpótlási igény, mint olyan ismételve visszautasittatott, 1873. év octóber haváig azonban az építési alapon felül 4 500,000 frt kölcsön is kimerülvén, a társulat segélyért folyamodott, mely — miután a zárlat elrendelésére nem volt alapos ok s csakis a zárlat és segély közt volt a választás — a még szükséges függő kölcsön meg Nemzetközi földrajzi kongressus Párisban. A magyar földrajzi társulat választmánya nevében f. évi aprilis 24-én kibocsátott fölhívásból általánosan ismeretes, hogy folyó évben Párisban kiállítással egybekapcsolt nemzetközi földrajzi kongressus fog tartatni. A nagyméltóságú vallás és közoktatási m. kir. miniszter úr, hogy hazánk is kellőleg képviselve legyen, i. é. áprilió 26-án kelt rendeletével engem kiállítási szakbiztosnak kinevezni méltóztatott. A művelt világ minden nemzete nagy előkészületeket tesz, hogy minél fényesebben bizonyítsa be részvétét ezen európai tudományos mozgalom iránt. Európai hírünk érdekében áll, hogy Magyarország ne maradjon hátra e versenyben és így bizalommal fordulok a hazai közönséghez, hogy tényleges közreműködése által hazánk a külföld előtt méltó elismerésben részesüljön. Tüzetesebb tájékozás végett a következőket hozom köztudomásul: I. A kiállítás, mely i. é. július 15-én nyittatik meg és aug. 15-ig tart, hét csoportra oszlik, nevezetesen: 1) Mathematikai földrajz, topographia. 2) Hydrographia, tengerészeti földrajz. 3) Természettani földrajz, általános meteorológia, általános geológia, növényi és állati földrajz, általános anthropologia. 4) Történelmi földrajz, a földrajz történelme, népisme, nyelvészet. 5) Népgazdászati és kereskedelmi földrajz, statisztika. 6) A földrajz tanítása és terjesztése. 7) Fölfedezési, tudományos, kereskedelmi és művészeti czélú utazások. II. A kiállítani szándékozók fölkéretnek, hogy a bejelentéseket legkésőbb f. é. május hó 12-ig a „Párizsi földrajzi kiállítás ügyében“ fölirattal, Budapestre az alulírott kiállítási biztoshoz küldjék. ii. A kiállításra való bejelentések, az ezen czélra külön készített bárczákon (Demandes d’admission) történnek. Ily bejelentő bárczák, valamint a kiállításra vonatkozó egyéb nyomtatványok, (milyenek a kiállítás általános szabályzata, annak részletes beosztása és annak kijelentése, hogy a fennt elősorolt csoportokba mily tárgyak tartoznak az alulírott kiállítási biztosnál, (Mária Valéria u. 1. sz. I. em.), valamint Aigner Lajos ur váczi utczai könyvkereskedésében ingyen kaphatók. IV. A kiállítandó tárgyak becsomagolása, elszállítása, úgy az oda-, valamint a visszaküldés alkalmával a kiállítók terhére esik. Remélhető azonban, hogy ezen küldemények úgy a hazai, valamint a külföldön közlekedő vonatakon a rendes árnál olcsóbban fognak szállíttatni. V. Május hó folyamában minden kiállító az alulírott biztos közbenjárása által a kiállításra feljogosító levelet fog kapni, melyben a folyószám, és azon czim, melylyel a Párisba küldendő szállítmány ellátandó, az illetőnek tudomására fog adatni. VI. A kiállításra elfogadott tárgyak a kiállítás helyiségeibe május 15-től fogva egész jun. 30-ig bocsáttatnak be. A még netalán megkivántató fölvilágosítással az alulírott biztos szívesen szolgál. (Hivatalos órák 3—4-ig, Mária-Valéria u. 1. sz. I. em.), úgyszintén írásbeli fölkérésre szívesen válaszol. „ Az előrebocsátottak alapján fölhívom tehát a tudomány minden barátjának figyelmét és közreműködését e nevezetes ügyben, annyival is inkább, minthogy hazafias kötelességnek kell tartanunk oda törekedni, hogy Magyarország a párisi nemzetközi földrajzi kiállításon az őt megillető helyet elfoglalhassa. Budapesten, 1875. április 29-én. Déchy Mór, mint kiállítási biztos. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván hitelesíttetik. Elnök jelenti, hogy a főrendiház elnöke megküldötte a" Poroszországgal az ipar-védjegyek tárgyában létrehozott egyezmény beczikkelyezéséről, továbbá a Görögországgal a tengeri szökevények kölcsönös kiadása tárgyában kötött szerződésről szóló szentesített törvények eredeti példányainak az országos levéltárban történt elhelyezését igazoló elismervényt. A ház levéltárába tétetik. Bemutatja továbbá a Hajdúkerület feliratát az egyetem szerint szervezett jogakadémiáknak a szigorlattartási joggal való felruházása iránt. Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Végül Széll Kálmán és Perczel Béla minisztereket, a szabályszerűleg fenntartott 30 nap letelvén, végleg igazolt képviselőknek nyilvánítja. Horváth Lajos előadó az összeállított 1875. évi államköltségvetésről szóló törvényjavaslatot és az erre vonatkozó pénzügyi bizottsági jelentést mutatja be. Kéri a házat, hogy a ház tagjai közt már nyomtatásban szétosztott törvényjavaslat tárgyalását az osztályok mellőzésével a legközelebbi napok valamelyikére tűzze ki. A törvényjavaslat tárgyalása — Széll Kálmán indítványára — a hétfői ülés napirendjére tűzetik ki, az állandó pénzügyi bizottságnak e törvényjavaslat tárgyában beadott jelentése pedig a holnapi ülésben ki fog osztatni. Aagy György az adóügyi bizottság jelentését terjeszti be a polgárosított Varasd és Sz. György volt határőrvidéki ezred területén lévő eddig adómentes erdők ideiglenes megadóztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ki fog nyomatni, szétosztatni és a legközelebbi napok valamelyikére napirendre tűzetni, a törvényjavaslat pedig — Széli indítványára — a hétfői ülés napirendjének első tárgyául tűzetik ki, tehát a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása előtt, miután annak eredménye a költségvetési törvénynek nem ugyan nagy tételére, de egy kis tételére befolyással van. Bésán Mihály a mentelmi bizottság jelentését mutatja be azon kérvényre nézve, mely ifjú Batthyányi Zsigmond gróf mentelmi jogának felfüggesztése iránt nyujtatott be. Eötvös Károly szintén a mentelmi bizottság jelentését mutatja be a sajtóvétség miatt bírósághoz idézett Ugrón Gábor és Babes Vincze képviselők mentelmi ügyében. Mind a két jelentés a hétfői ülés napirendjére tűzetik. Wenckheim Béla b. miniszterelnök a legfelsőbb szentesítéssel ellátott 1875. év első negyedében viselendő közterhek és fedezendő államköltségekről szóló 1874. évi XXXV. t. sz. hatályának 1875. május 31-ig leendő kiterjesztéséről szóló törvényczikket átadja az elnökségnek. A szentesített törvény kihirdettetvén, hasonló kihirdetés végett a főrendiházhoz fog átküldetni. Péchy Tamás közmunka- és közlekedési miniszter: Tegnapelőtt voltam bátor a t. háznak egy törvényjavaslatot benyújtani, a vasutak építésénél felmerült kártalanítási követelések kiegyenlítéséről, s ezen törvényjavaslat benyújtása alkalmával elmondtam azt is, hogy midőn a kormány a vasutaknak ezen törvényjavaslat mellé csatolt lajstromába bevette mindazokat, melyeknek az állam ellen követelésük van, ezt azon szándékkal tette, hogy amennyiben egyik vagy másik vasút ügye annyira elő volna készítve, hogy a törvényhozásnak specializer leendő elhatározása alá terjeszthető, az előterjesztést a kormány meg fogja külön is tenni, hogy a törvényhozás e részben önmaga intézkedhessék. Ilyen vasút az első magyar gácsországi, melynek ügye, mint ezt már méltóztatnak tudni, a sajthántali kormány által, mely szintén érdekelve van ez ügyben, elintéztetett, és mely oly állapotban van, hogy a törvényhozási intézkedésnek semmi akadály útjában nem áll. Ennélfogva bátor vagyok az erre vonatkozó törvényjavaslatot a ház asztalára letenni, azon kérelemmel, méltóztassék azt a vasúti és pénzügyi bizottsághoz utasítani, s annak beadandó jelentése után tanácskozás alá venni. Egyszersmind pedig az erre vonatkozó iratokat bátor vagyok a t. ház asztalára letenni, hogy ha a t. képviselő urak közül valaki bővebb felvilágosítást kívánna e tekintetben nyerni, ezt magának megszerezhesse. (Élénk helyeslés.) Ki fog nyomatni és szétosztatni, s előzetes tárgyalás végett kiadatik a vasúti és pénzügyi bizottságnak, az erre vonatkozó iratok pedig az irodába tétetnek le megtekinthetés végett. Elnök jelenti Máday Sándor országos képviselői állásáról történt lemondását. — Fogarasvidék felső kerületének központi bizottsága új választás elrendelésére fog felszólíttatni. Következik a napirend második tárgya : az Oroszországgal a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött szerződés harmadszori felolvasása. Végleg elfogadtatván, hozzájárulás végett a főrendekhez fog átküldetni. A holnapi ülés napirendjének tárgyai : a kérvények tárgyalása és Madarásznak a közjegyzőkké kinevezett képviselőkre vonatkozó indítványának felvétele iránti intézkedés. Ülés vége 11 órakor. A főrendiház ma d. u. félegy órakor tartott rövid ülésében Beöthy Algernon képviselőházi jegyző átnyujtá az 1875. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államköltségekről szóló 1874. XXXV. t. sz. hatályának f. évi május 31-dikéig való kiterjesztéséről szóló, ő felsége által szentesített és a képviselőházban már kihirdetett törvénycikkel kihirdetés czéljából, továbbá hozzájárulás végett az Oroszországgal a közbüntettesek kölcsönös kiszolgáltatása iránt kötött szerződés beczikkelyezéséről szóló és a képviselőház által elfogadott törvényjavaslatot az ezekre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokkal együtt. A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szétoszlatni, véleményes jelentéstétel végett a közjogi és törvénykezési bizottságnak adatik ki, a kihirdetett t. ez. eredeti példánya pedig az országos levéltárban fog elhelyeztetni. A rendkívüli kiadások főbb tételei a következők: Az 1875-ik évre megállapított közösügyi kiadásokból a magyar korona országait illető összeg.................................... 1.597,402 A belügyminisztérium költségei . 19,214 A pénzügyminisztérium költségei 20.724,991 A közmunka és közlekedési minisztériumnak költségei . . 3.854,959 A földmivelés- ipar- és kereskedelmi minisztérium költségei 45,000 A vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségei . . . 68,544 Az igazságügyi minisztériumnak költségei............................... 280,000 A honvédelmi minisztérium költségei ............................... .________18,953. Összesen: 26.609,063. A hitel- és pénztárműveleti kiadások három főbb tétele: Szőlődézsmaváltság..................... 3.538.479. Maradvány-és irtványföldek megváltása ............................... 100,000. Sorsolási kölcsön . . . . .______1.433,653. Összesen: 5.072,132. II. Bevételek. A rendes bevételek főbb tételei, és pedig: Az 1868. évi XLVI. törvénycikk 20. §-a értelmében a közös függő adósság költsége fedezésére ............................... 144,600 Fiume jövedelme ..................... 570 Állami számvevőszék jövedelme 1,450 A belügyminisztérium bevétele . 714,286 A pénzügyminisztérium bevétele 189,115.522 A közmunka- és közlekedési minisztériumnak bevétele . . 5.876.150 A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium bevétele 9.711.290 A vallás- és közoktatásügyi minisztérium bevétele . . . 418,838 Az igazságügyminisztérium bevétele ..................................... 255,533 A honvédelmi minisztérium bevétele .............................. . 63,774 Összesen: 206,434,748 A rendkívüli bevételek főbb tételei: A belügyminisztérium részéről . 9414 A pénzügyminisztérium részéről . 5.044,738 A vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről . . . 10,500 Összesen: —5.024,652 A hiteles pénztárműveleti bevételek főbb tételei: Szőlő-dézsmaváltságból .... 3.538,479 Maradvány- és irtványföldek megváltásából .......................... 100,000 Sorsolási kölcsönből .... 1.433,653 Összesen: 15 072,132. Egybehasonlitva a kiadási és bevételi tételeket 21.671,213 forint különbözet mutatkozik. Ezen különbözet az 1874. évi XIV. törvényczikk alapján megkötött 762/4 millió ezüst forintnyi államkölcsön rendelkezésre álló készleteiből fedeztetik, szerzése czéljából kilátásba helyeztetett. Ezek után a társulat könyvei megvizsgáltatván, több mint 71/a millió frt deficit találtatott. Maga a határszéli alagút az előirányzott 462,500 frt helyett 3.788,072 frtra rúgott. Az osztr. hitelintézet kormánysegély esetére 2.500,000 frtnyi hozzájárulást megajánlván, a két kormány s az érdekeltek közt a törvényhozás jóváhagyásának fentartása mellett azon megállapodás jött létre, hogy mindkét állam külön külön a garantiát 139,836 írttal emeli fel, mely 68 százalék árfolyam mellett 1.800,000 írtnak felel meg, minek fejében az osztrák kormány kötelezettséget vállalt, hogy a kassa-oderbergi vasút kárpótlásainak egy részét szintén magára vállalja. Időközben az osztrák birodalmi tanács a fenntemlített 1.800,000 frtot készpénzben szavazta meg. 8. Kassa-oderbergi vasút (eng. 1866. évi junius 26-ikán az egész 48.441 mértföld után 2.991,890 forint biztosítással) igényelt kárpótlás 8.664,727 frt. A mellettes követelésre nézve a társulat építési vállalatával 4.600,000 frtra kiegyezett. A kormány azonban az utóbbi összeget nem ismerte el, de minthogy a követelés egy része jogosnak találtatott, az e. m.gácsországi vasútra vonatkozó tárgyalások kapcsában a két kormány küldöttei javaslatokat tettek azon arányra nézve, mely szerint a megállapítandó kárpótlási összeg biztosítása a két állam közt megosztandó lenne. A két kormány még véglegesen nem határozott s a társulattal is a tárgyalások csak most indultak meg. 9. Magyar keleti vasut (eng 1868. XLV. törvényczikk alapján mértföldenként 46,750 frt tiszta jövedelem és a megfelelő hányad biztosításával) igényelt kárpótlás 18.925.365 frt. A társulat helyzete az országgyűlési tárgyalásokból ismeretes. E tárgyalásokkal kapcsolatosan még a volt kormány egy bizottságot küldött ki, mely a társulat építési és üzleti alapja közti elszámolást már eszközölte s most a társulat pénzügyi helyzetének tisztázásával foglalkozik. A társulat a legutóbbi időben egy a mellettes összegről szóló kárpótlási igényt jelentett be, melynek tárgyalása szintén az említett bizottságra ruháztatok. 10. Hatvan-miskolczi és zákány-zágrábi vonal (1868. XII. törvényczikk) igényelt kárpótlás 823,650 frt. 11. Károlyváros - fiumei vonal (1868. XLIX. t. sz.) igényelt kárpótlás 17.504,949 forint. 13. Miskolcz-bánrévi vonal (1868. XLIX. törvényezikk) igényelt kárpótlás 146.026. forint. 13. Gömöri vasutak (bánréve-füleki, feled-tiszolczi, bánréve-dobsinai vonal) eng. 1870. XXXI. és 1871. XXXVII. törvényczikk, igényelt kárpótlás 1,065,983 frt. E két igény tárgyalása még csak megkezdetett. Ezen kívül még az első erdélyi vasút részéről lett egy 2.971,780 frt több munka és 614,432 frt időközi kamatok iránt az építési vállalat által támasztott per bejelentve, mely bejelentés azonban indokolva visszatausíttatott. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház Ülése ápril 30-án. Elnök: Ghyczy. Jegyzők: Wächter, Szeniczey, Beöthy. A kormány részéről jelen vannak: Wenckheim, Sz - 11, Péchy. Törvényjavaslat az első magyar-gácsországi vasút állami biztosítékának felemelése és az 1873. évi XXIII. t. ez. 3. §-nak módosítása tárgyában. 1. §. A kormány felhatalmaztatik, hogy az első magyar-gácsországi mozdony-vasút részére az 1869. évi VI. t. ez. 7. §-ában meghatározott tiszta jövedelem iránti állami biztosítást 1875. évi január hó 1-től kezdve hatvan évre és az egész magyarországi vonalrészre nézve a törlesztési hányaddal együtt számítandó további százharminczkilencz ezer nyolczszázharminczhat (139,836) oszt. ért. ezüst forinttal oly feltétel alatt felemelhesse, miszerint: a) a vasút osztrák területre eső vonalrészének biztosítási összege egyidejűleg ugyanily összeggel emeltetik fel az osztrák törvényhozás által; b) hogy a vasút magyar és osztrák vonalaira eső eredeti építési tőke beszerzésével megbízva volt pénzintézetek az ennél elért 2.500.000 frt s esetleg az ezúttal mindkét állam részéről pótlólag biztosított tőke beszerzésénél elérendő tovább