Ellenőr, 1875. május (7. évfolyam, 120-149. szám)

1875-05-01 / 120. szám

és hitelét szem előtt tartsa a fogyasztók vagyis fa­vásárlók irányában pedig, mindenkor a teljes nyíltsággal járjon el, és semmiesetre se bocsátkoz­zék vérmes reményű kétes vállalatokba, melyek szomorú következményei az államra rendszerint visszaesnek, minek következtében azon meggyő­ződéshez ragaszkodom, hogy ezen elvek betartása mellett a legmegbízhatóbb kisl- és bel­fakereskedői c­égek, költséges tervezők és hasonló ügynökök igénybe vétele nélkül fognak az állami hatóságok­nál tömegesen jelentkezni és jó áruczikkekért azt fogják felajánlani, a­mit egy üzletember tekintet­tel a változékony körülményekre felajánlhat. Ily körülmények között, ha a fatermelés ok­szerű alapon szabályoztatik, s ha közigazgatási rendszerünk gyökeresen átalakíttatik, az érdemes és megbízható üzemi tisztviselők s jövőbeni főhi­vatalnokok száma is, a­kik összes phisicai és szellemi képességüket az állam javának szentelni hajlandók, inkább gyarapodni mintsem fogy­ni fog, főleg ha a számukra kijelölendő feladat­hoz képest kellő fizetésben és m­él­tá­n­y­­lás­ban részesíttetnek, s úgy helyeztetnek, mi­szerint nézeteiket és véleményeiket az elnyo­matásnak félelme nélkül bármikor teljes nyíltsággal kifejezhessék. Divald Adolf úr azon odavetett nézetére, hogy véleményem a besztercze­bányai, az anglo-hunga­rian bankkal kötött faüzletre nézve, s az általa valószínűleg csak esetlegesen mellőzött, határőrvi­déki erdőü­zletre nézve is annyiban veszít erejéből, mert azt csak utólagosan nyilvání­tom, constatálandónak vélem, hogy már akkor, a­midőn ezen szerződésekről tudomást nyertem, nyi­latkoztam, hogy ezen üzletek, melyekbe a bankok valószínűleg túlzó és gyakorlati tapasztalatokkal nem bíró ügynökök által besodortattak, fenn nem tarthatók, a­mely tényleges, már előre kijelentett nyilatkozatomról egyébként Divald úr még illeté­kes helyen is tudomást szerezhetne magának. És így Divald úr czikkeire több mondani­valóm nincs, mert a személyes kifakadások, czélzá­­sok, nézeteimnek és a világosan kifejtett feltételezé­seknek figyelmen kívül hagyása,­­és a föltevések, mint a­milyeneket például a fának a törzsön való eladása kérdésénél tett, s az ilyen és hasonló ferdítések átalában meg nem c­áfolha­­tók, hanem csak vi­ssz­au­t­a­sítható­k; egyébként pedig fejtegetéseinek legnagyobb részét már előbb nyíltan tárgyaltam, a­midőn a vele mindenesetre közel viszonyban lévő tollból folyt, s „az állami vagyon igazgatásáról“ szóló czikket megbeszéltem, úgy, hogy az elfogulatlan szakava­tott olvasó közönség magának minden bizonynyal helyes ítéletet alkothat. Báró Leithner Antal: Állambevételek és kiadások. A hivatalos lap mai száma teszi közzé a kimutatást az állambevételekről és kiadásokról a folyó év első negyedében, korábban, mint az máskor történni szokott.­­ Kimutatás a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1875. évi január 1-től márczius hó végéig előfordult nettó állambevételekről, összehasonlítva azokat az 1874. évi eredményekkel. Tényleges ered- Az 1874. é. eredmény- Az 1875. évi előirány­­mény az 1875. év­ivel szemben az zattal szemben az Bevételek I-ső negyedben évi eredmény 1875. 1875. évi eredmény kedvezőbb kedvezőt- kedvezőbb kedvezőt­lenebb lenebb 969,631 — — 5.599,909 149,735 — — 386,354 4,595 — 13,112 — — 25,155 145,356 — 846 — 2,764 — 359 — 8,500 — 1.564,681 — 2.500,200 79,733 — 260,269 — — 296,396 — 1.596,822 417,065 - - — 684,465 808,480 — 530 — 36,275 — 17,735 — 31,365 — 2,711 — — 596,088 — 517,524 251,479 —­­ 248,521 170,536 — 96,611­­— 51,046 — 33,682 384,371­­ — 11.042,438 Egyenes adók 11.782,066 Fogyasztási adók 3.029,061 Vámkezelési átalányból 40,471 Bélyeg, jogilletékek és díjak 5.141,707 Fémjelzés 1.996 Út-, híd- és révvám 4,109 Dohány-jövedék 1.371,820 Lotto-jövedék 536,969 Sójövedék (a bányászatnak megtérítendő sóelőállítási költség nélkül, miután ez csak az év végével leszámolás útján egyenlíttetik ki) 1.415,915 Államjószágok és államerdők 994,744 Bányászat, pénzverés (a sójövedék által megtérítendő összeg nélkül) hiány 276,742 Államnyomda hiány 32,435 Államépület hiány 7,065 Ingó államvagyon 157,505 Államvasutak és gyárak tiszta jövedelme 251,479 A pénzügyminisztérium különféle rendes bevételei 189,382 A pénzügyminisztérium különféle rendkí­vüli bevételei 663,503 Együtt 25.343,492 Kiegyenlítésül a 760/a m. kölcs.pénzeiből 19.042,908 Mindössze 44.386,400 II. Kimutatás a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1875. évi január 1-től márczius végéig előfordult nettó államkiadásokról, összehasonlítva azokat az 1874. évi eredményekkel. Tényleges ered- Az 1874. évi eredmény­ Az 1875. évi előirány­­mény 1875. évi nyel szemben az 1875. tattal szemben az 1875. Kiadások I. negyedben évi eredmény évi eredmény kedvezőbb kedvezőt- kedvezőbb kedvezőt-A királyi udvartartás költségei 1.167,815 Ő felsége kabineti irodája 18,573 A főrendi s képviselőház szükségletei 444,243 Közösügyi rendes és rendkívüli költség 8.759,326 Az 1849. évtől az 1867. évig tettleg fennállott központi kormány köze­geinek nyugdijai — Nyugdijak (az illető miniszteri tárczáknál) — Az 1867. XV. t. cz.-ben elvállalt állam­adóssági járulék 7.148,747 Földtehermentesités és örökváltság 2.844,989 Vasúti kölcsön, 30, 54 és 761/a millió ezüst forintnyi kölcsön kamatai, törlesztés és kezelési költségei 4.954,341 Közös függő államadósság kezelési költségei — Függő államadósság kamatai 100,794 Horvát-Szlovénország beligazgatási szükséglete 1.213,613 Fiume 20,200 Állami számvevőszék 32,382 Miniszterelnökség 79,434 Ő felsége személye körüli minisztérium 10,852 Horvát-szlavon-dalmát minisztérium 10,872 Belügyminisztérium 1.892,060 Pénzügyminisztérium és pedig: a) pénzügyigazgatás 2.103,262 b) rendkívüli kiadások 5.254,031 Közmunka- és közleked. minisztérium 2.502,832 Földm.­, ipar és keresk. „ 597,572 Vallás- és közoktatásügyi „ 960,710 Igazságügyi „ 2.719,009 Honvédelmi „ 1.550,742 Együtt: 44.386,400 JeneDD zeneDo — 5,315 — 5,315 — 18.573 99 — 20.561­­ — 269,243 277,702 — — 1.454,950 — — 62,098 — 1.406,047 — 672,754 — 209,093 — 1.345,087 — — 780,026 — 1.198,004 27,384 — — — 74,483 — — 75,794 32,204 — — 3,113 2,178 — 1,764 — 2,607 — 6,117 — 18,401 — 2,874 — 3,329 — 5,365 — 987 — 1,076­­241,408 — 296,883 — — 192,112 282,590 — 5988,376 — — 1.220,231 1.324,830 — 1.255,417 — 97,727 — — 194,337 213,338­­ 34,722 — 190,907 — 240,967­­814,845 — 390,148 -4.950,387 — 176,010­­ Az 1875-ik évi államkölts­égvetésrül szóló törvényjavaslat A bunget-törvényjavaslat szerint az 1875-ik évre a magyar korona országainak rendes kiadá­sai 206.521.550 forintban, rendkívüli kiadásai 26.609.063 forintban, hitel- és pénztárműveleti ki­adásai 5 072,132 forintban állapíttatnak és ajánl­­tatnak meg. A rendes bevételek 206.434,748 fo­rintra, a rendkívüli bevételek 5.024,652 forintra, végre a hitel és pénztári bevételek 5.072,132 fo­rintra rúgnak. Az összes hiány e szerint, miként lapunk tegnapi száma jelentette, 21.656.900 fo­rintra megy. Részletezve az összes kiadásokat és összes bevételeket a következők ismertetik meg. I. Kiadások. A rendes kiadások főbb tételei, és pedig : A királyi udvartartás költségei . 4.650.000. A cabineti iroda és ennek nyug­dijai ..................................... 74,295. Az országgyűlés együtt . . . 905,173. A magyar korona országait illető kiadások................................ 27,421,944. Az 1849. évtől az 1867. évig fen­­állott központi kormány nyug­dijai . ............................. 234,537 Az egyes minisztériumok nyugdijai együtt..................................... 2.751,671 Az államadósságok járulékai együtt 30.702,987 Földtehermentesités és örök vált­ságok..................................... 18.764,132 Az 1867. évi XHI. törvényczikk alapján felvett vasúti kölcsön­járuléka................................ 4.910,340 Az 1871. évi XXXVII. tervezikk alapján felvett gömöri vasúti záloglevél kölcsön­járuléka . 405,607 Az 1871. évi XLV. t. sz. alapján felvett 30 milliónyi ezüstköl­csön járuléka ..................... 1.998,885 Az 1872. évi XXXII. t. ez. alap­ján felvett 54 milliónyi ezü­st forintnyi kölcsön járuléka . 3.673,149 Az 1873. évi XXX. t. ez. alapján felvett 761/2 milló ezüst forint­nyi kölcsön járuléka . . . 4.833,743 Az 1874. évi XIV. t. ez. alapján felvett 761/2 millió ezüst forint­nyi kölcsön járuléka . . . 4.833,743 Függő adósság.......................... 407,700 Horvát-Szlavonországok beligazga­tási szükséglete..................... 5.058,946 Fiume szükséglete..................... 84,980 Állami számvevőszék átalánya . 142,000 A miniszterelnökség költségei . . 319,180 Az ő felsége személyi körüli mi­nisztérium szükséglete . . 51,794 Slorvát-szlavon-dalmát miniszter és személyzetének költségei . . 37,340 A belügyminisztérium költségei . 7.636,429 A pénzü­gymiinisztérium szükség­lete 44.394,422 A közmunka- és közlekedési mi­nisztérium költségei . . . 10.772,003 A földmivelés-, ipar- és kereskedel­mi minisztérium költségei . 10.804,450 A vallás- és közoktatásügyi minisz­térium költségei .... 3.924,200 Az igazságügyminisztérium szük­séglete 10.488,117 A honvédelmi minisztérium költ­ségei .....­­ . .______6,239,883 Összesen: 206,521,550 A vasutak kárpótlási igénye. Összeállítás az állami költségen és állami biztosítás mellett engedélyezett vasutak építése foly­tán fölmerült kárpótlási igényekről. 1. S­a­lgó­tarj­án-rutkai vonal (enge­délyeztetett az 1868. XLIX. törvényezikk által állami költségen) igényelt kárpótlása 5.569,688 forint. 2. Hatvan-szolnoki és füzes-abony­­egri vonal (engedélyeztetett az 1868. XII. és XLIX. törvényczikk által állami költségen) igényelt kár­pótlása 376,043 frt. A több munkákra és késedelmekre alapított követelés bizottságilag tárgyaltatván, részben ala­posnak találtatott, minek folytán a békés kiegyen­lítés megkisértetvén, az építési vállalkozóval öt­százezer forint készpénz-fizetésre egyezség jött létre, mely összeg a rendelkezésre állott hitelből tényleg ki is fizettetett 500.000 frt. A fentebbivel hasonló alapon támasztott kö­vetelés részben szintén jogosnak találtatván a 76 ezer frt bírság visszaadása, s 80.000 frt kárpótlás fizetése mellett egyezség jött létre, mely utóbbi összeg a rendelkezésre állott hitelből szintén kifi­zettetett 80 ezer frt. 3. Magyar északnyugoti vasút (eng. 1870. XLI. t. sz. alapján) igényelt kárpót­lása 3.283.241 frt. A mellettes követelés az enge­dély megszűntnek nyivánitása folytán támasztatott, de a törvényhozás jóváhagyásának fenntartásával oly egyezség jött létre, hogy csakis a 650,000 frtot tevő lefoglalt biztosíték visszaadassék. 4. Miskolc z-diósgyőri v­o­n­a­l igényelt kárpótlása 76,808 frt Bizottsági tárgya­lás folytán oly egyezség jött létre, mely szerint az építési vállalkozóknak 2400 frt bírságuk visszafizettetik s ezenfelül kárpótlásul 27,600 frt adatik. Ezen összeg azonban a kellő hitel hiánya miatt mindeddig ki nem fizettetett. 5. Magyar északkeleti vasút (eng. 1868, XIII. t. sz. alapján 37,1000 frt tiszta jöve­delem biztosítása mellett mértföldenként) igényelt kárpótlás 22,161,335. 6. Nyíregyház- ungvári vonal (eng. 1870. XXVIII. t. sz. alapján mértföldenként 20,000 frt s a megfelelő hányad biztosítása mellett) igé­nyelt kárpótlás 400,000 frt. A társulat részére az engedélyezés alkalmá­val hozott országgyűlési határozat folytán, a kül­földi sínekért fizetett vám fele, mely 685.000 frtban állapíttatott meg, s mely mint liquid követelés, a mellettes 22.161,335 frt kárpótlási igénybe be nem számíttatott, készpénzben lett volna megtérítendő. A kárpótlás támasztása alkalmával azonban a kor­mány kikötötte, hogy ha egyezség jön létre, a fentebbi 685.000 frt is nem készpénzben, hanem biztosítás útján fog nyújtatni. A kiküldött bizott­ság a követelések egy részét jogosnak találta, a tárgyalások befejezése előtt azonban a társulat azon igénynyel lépett fel, hogy (miután a czélba vett kiegyezés módozata szerint a társulat az ál­lamkincstár készpénzbeli tartozásait saját kölcsön terhe gyanánt fogadná el, ennek kiegyenlítéséül) a nyíregyház-ungvári vasút építéséből eredő igényei, melynél mintegy 1 és fél millió­ért deficit me­rült fel, egyidejűleg megoldassanak. Elvégre hosz­­szú tárgyalások után midkét kárpótlási igényre nézve a törvényhozás jóváhagyásának fenntartásá­val oly egyezség jött létre, hogy az állam a sin­­vámmal együtt 5.500.000 frt névértékű kötvények 5 százalék kamatját arányban biztosítja. A meg­felelő effectiv érték 3.928,571 frt. 7. Első magyar gácsországi vasút (eng. 1869. VI. t. sz. alapján mértföldenként 40 ezer frt tiszta jövedelem és a hányad biztositása mellett) igényelt kárpótlás 7.141,683 frt. A kárpótlási igény, mint olyan ismételve visszautasittatott, 1873. év octóber haváig azonban az építési alapon felül 4 500,000 frt kölcsön is kimerülvén, a társulat segélyért folyamodott, mely — miután a zárlat elrendelésére nem volt alapos ok s csakis a zárlat és segély közt volt a vá­lasztás — a még szükséges függő kölcsön meg­ Nemzetközi földrajzi kongressus Párisban. A magyar földrajzi társulat választmánya ne­vében f. évi april­is 24-én kibocsátott fölhívásból általánosan ismeretes, hogy folyó évben Párisban kiállítással egybekapcsolt nemzet­közi földrajzi kongressus fog tartatni. A nagyméltóságú vallás és közoktatási m. kir. mi­niszter úr, hogy hazánk is kellőleg képviselve le­gyen, i. é. ápril­ió 26-án kelt rendeletével engem kiállítási szakbiztosnak kinevezni méltóztatott. A művelt világ minden nemzete nagy előké­születeket tesz, hogy minél fényesebben bizonyítsa be részvétét ezen európai tudományos mozgalom iránt. Európai hírünk érdekében áll, hogy Magyar­­ország ne maradjon hátra e versenyben és így bi­zalommal fordulok a hazai közönséghez, hogy tény­leges közreműködése által hazánk a külföld előtt méltó elismerésben részesüljön. Tüzetesebb tájékozás végett a következőket hozom köztudomásul: I. A kiállítás, mely i. é. július 15-én nyitta­­tik meg és aug. 15-ig tart, hét csoportra osz­lik, nevezetesen: 1) Mathematikai földrajz, topographia. 2) Hydrographia, tengerészeti földrajz. 3) Természett­ani földrajz, általános meteorológia, általános geológia, növényi és állati földrajz, álta­lános anthropologia. 4) Történelmi földrajz, a föld­rajz történelme, népisme, nyelvészet. 5) Népgaz­­dászati és kereskedelmi földrajz, statisztika. 6) A földrajz tanítása és terjesztése. 7) Fölfedezési, tudományos, kereskedelmi és művészeti czélú uta­zások. II. A kiállítani szándékozók fölkéretnek, hogy a bejelentéseket legkésőbb f. é. május hó 12-ig a „Párizsi földrajzi kiállítás ügyében“ fölirattal, Bu­dapestre az alulírott kiállítási biztoshoz küldjék. ii. A kiállításra való bejelentések, az ezen czélra külön készített bárczákon (Demandes d’ad­mission) történnek. Ily bejelentő bárczák, valamint a kiállításra vonatkozó egyéb nyomtatványok, (mi­lyenek a kiállítás általános szabályzata, annak részletes beosztása és annak kijelentése, hogy a fennt elősorolt csoportokba mily tárgyak tartoznak­ az alulírott kiállítási biztosnál, (Mária­ Valéria u. 1. sz. I. em.), valamint Aigner Lajos ur váczi ut­­czai könyvkereskedésében ingyen kaphatók. IV. A kiállítandó tárgyak becsomagolása, el­szállítása, úgy az oda-, valamint a visszaküldés alkalmával a kiállítók terhére esik. Remélhető azonban, hogy ezen küldemények úgy a hazai, va­lamint a külföldön közlekedő vonatakon a rendes árnál olcsóbban fognak szállíttatni. V. Május hó folyamában minden kiállító az alulírott biztos közbenjárása által a kiállításra feljogosító levelet fog kapni, melyben a folyó­szám, és azon czim, melylyel a Párisba küldendő szál­lítmány ellátandó, az illetőnek tudomására fog adatni. VI. A kiállításra elfogadott tárgyak a kiállí­tás helyiségeibe május 15-től fogva egész jun. 30-ig bocsáttatnak be. A még netalán megkivántató fölvilágosítással az alulírott biztos szívesen szolgál. (Hivatalos órák 3—4-ig, Mária-Valéria u. 1. sz. I. em.), úgyszin­tén írásbeli fölkérésre szívesen válaszol. „ Az előrebocsátottak alapján fölhívom tehát a tudomány minden barátjának figyelmét és köz­reműködését e nevezetes ügyben, annyival is in­kább, minthogy hazafias kötelességnek kell tarta­nunk oda törekedni, hogy Magyarország a párisi nemzetközi földrajzi kiállításon az őt megillető he­lyet elfoglalhassa. Budapesten, 1875. ápril­is 29-én. Déchy Mór, mint kiállítási biztos. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván hi­telesíttetik. Elnök jelenti, hogy a főrendiház elnöke megkü­ldötte a" Poroszországgal az ipar-védjegyek tárgyában létrehozott egyezmény beczikkelyezésé­­ről, továbbá a Görögországgal a tengeri szökevé­nyek kölcsönös kiadása tárgyában kötött szerző­désről szóló szentesített törvények eredeti példá­nyainak az országos levéltárban történt elhelyezé­sét igazoló elismervényt. A ház levéltárába tétetik. Bemutatja továbbá a Hajdúkerület feliratát az egye­tem szerint szervezett jogakadémiáknak a szigor­lattartási joggal való felruházása iránt. Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Végül Széll Kálmán és Perczel Béla minisztereket, a szabályszerű­leg fenn­tartott 30 nap letelvén, végleg igazolt képviselők­nek nyilvánítja. Horváth Lajos előadó az összeállított 1875. évi államköltségvetésről szóló törvényjavas­latot és az erre vonatkozó pénzügyi bizottsági je­lentést mutatja be. Kéri a házat, hogy a ház tag­jai közt már nyomtatásban szétosztott törvényja­vaslat tárgyalását az osztályok mellőzésével a leg­közelebbi napok valamelyikére tűzze ki. A törvényjavaslat tárgyalása — Széll Kál­mán indítványára — a hétfői ülés napirendjére tűzetik ki, az állandó pénzügyi bizottságnak e törvényjavaslat tárgyában beadott jelentése pedig a holnapi ülésben ki fog osztatni. A­agy György az adóügyi bizottság jelenté­sét terjeszti be a polgárosított Varasd és Sz. György volt határőrvidéki ezred területén lévő ed­dig adómentes erdők ideiglenes megadóztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ki fog nyomatni, szétosztatni és a legköze­lebbi napok valamelyikére napirendre tűzetni, a törvényjavaslat pedig — Széli indítványára — a hétfői ülés napirendjének első tárgyául tűzetik ki, tehát a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása előtt, miután annak eredménye a költségvetési törvénynek nem ugyan nagy tételére, de egy kis tételére befolyással van. Bésán Mihály a mentelmi bizottság jelenté­sét mutatja be azon kérvényre nézve, mely ifjú Batthyányi Zsigmond gróf mentelmi jogának fel­függesztése iránt nyujtatott be. Eötvös Károly szintén a mentelmi bizott­ság jelentését mutatja be a sajtóvétség miatt bí­rósághoz idézett Ugrón Gábor és Babes Vincze képviselők mentelmi ügyében. Mind a két jelentés a hétfői ülés napirendjére tűzetik. Wenckheim Béla b. miniszterelnök a leg­felsőbb szentesítéssel ellátott 1875. év első negye­dében viselendő közterhek és fedezendő államkölt­ségekről szóló 1874. évi XXXV. t. sz. hatályának 1875. május 31-ig leendő kiterjesztéséről szóló törvényczikket átadja az elnökségnek. A szentesített törvény kihirdettetvén, hasonló kihirdetés végett a főrendiházhoz fog átküldetni. Péchy Tamás közmunka- és közlekedési miniszter: Tegnapelőtt voltam bátor a t. háznak egy törvényjavaslatot benyújtani, a vasutak építé­sénél felmerült kártalanítási követelések kiegyen­lítéséről, s ezen törvényjavaslat benyújtása alkal­mával elmondtam azt is, hogy midőn a kormány a vasutaknak ezen törvényjavaslat mellé csatolt lajstromába bevette mindazokat, melyeknek az állam ellen követelésük van, ezt azon szándékkal tette, hogy a­mennyiben egyik vagy másik vasút ügye annyira elő volna készítve, hogy a törvény­­hozásnak specializer leendő elhatározása alá ter­jeszthető, az előterjesztést a kormány meg fogja külön is tenni, hogy a törvényhozás e részben ön­maga intézkedhessék. Ilyen vasút az első magyar gácsországi, melynek ügye, mint ezt már­ méltóztatnak tudni, a sajthántali kormány által, mely szintén érde­kelve van ez ügyben, elintéztetett, és mely oly állapotban van, hogy a törvényhozási intézkedés­nek semmi akadály útjában nem áll. Ennélfogva bátor vagyok az erre vonatkozó törvényjavaslatot a ház asztalára letenni, azon kérelemmel, mél­­tóztassék azt a vasúti és pénzügyi bizottsághoz utasítani, s annak beadandó jelentése után tanács­kozás alá venni. Egyszersmind pedig az erre vo­natkozó iratokat bátor vagyok a t. ház asztalára letenni, hogy ha a t. képviselő urak közül valaki bővebb felvilágosítást kívánna e tekintetben nyerni, ezt magának megszerezhesse. (Élénk helyeslés.) Ki fog nyomatni és szétosztatni, s előzetes tárgyalás végett kiadatik a vasúti és pénzügyi bizottságnak, az erre vonatkozó iratok pedig az irodába tétetnek le megtekinthetés végett. Elnök jelenti Máday Sándor országos kép­viselői állásáról történt lemondását. — Fogaras­­vidék felső kerületének központi bizottsága új választás elrendelésére fog felszólíttatni. Következik a napirend második tárgya : az Oroszországgal a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött szerződés harmadszori fel­olvasása. Végleg elfogadtatván, hozzájárulás végett a főrendekhez fog átküldetni. A holnapi ülés napirendjének tárgyai : a kérvények tárgyalása és Madarásznak a közjegy­zőkké kinevezett képviselőkre vonatkozó indítvá­nyának felvétele iránti intézkedés. Ülés vége 11 órakor. A főrendiház ma d. u. félegy órakor tar­tott rövid ülésében Beöthy Algernon képviselő­­házi jegyző átnyujtá az 1875. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államköltségek­ről szóló 1874. XXXV. t. sz. hatályának f. évi május 31-dikéig való kiterjesztéséről szóló, ő fel­sége által szentesített és a képviselőházban már kihirdetett törvényc­ikkel kihirdetés czéljából, to­vábbá hozzájárulás végett az Oroszországgal a köz­­büntettesek kölcsönös kiszolgáltatása iránt kötött szerződés beczikkelyezéséről szóló és a képviselő­ház által elfogadott törvényjavaslatot az ezekre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokkal együtt.­­ A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szétoszlatni, véleményes jelentéstétel végett a közjogi és tör­vénykezési bizottságnak adatik ki, a kihirdetett t. ez. eredeti példánya pedig az országos levéltárban fog elhelyeztetni. A rendkívüli kiadások főbb tételei a következők: Az 1875-ik évre megállapított kö­zösügyi kiadásokból a ma­gyar korona országait illető összeg.................................... 1.597,402 A belügyminisztérium költségei . 19,214 A pénzügyminisztérium költségei 20.724,991 A közmunka és közlekedési mi­nisztériumnak költségei . . 3.854,959 A földmivelés- ipar- és kereske­delmi minisztérium költségei 45,000 A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium költségei . . . 68,544 Az igazságügyi minisztériumnak költségei............................... 280,000 A honvédelmi minisztérium költ­ségei ............................... .________18,953. Összesen: 26.609,063. A hitel- és pénztárműveleti kiadá­sok három főbb tétele: Szőlődézsmaváltság..................... 3.538.479. Maradvány-és irtvány­­földek meg­váltása ............................... 100,000. Sorsolási kölcsön . . . . .______1.433,653. Összesen: 5.072,132. II. Bevételek. A rend­es bevételek főbb tételei, és pedig: Az 1868. évi XLVI. törvényc­ikk 20. §-a értelmében a közös függő adósság költsége fe­dezésére ............................... 144,600 Fiume jövedelme ..................... 570 Állami számvevőszék jövedelme 1,450 A belügyminisztérium bevétele . 714,286 A pénzügyminisztérium bevétele 189,115.522 A közmunka- és közlekedési mi­nisztériumnak bevétele . . 5.876.150 A földmivelés-, ipar- és kereske­delmi minisztérium bevétele 9.711.290 A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium bevétele . . . 418,838 Az igazságügyminisztérium be­vétele ..................................... 255,533 A honvédelmi minisztérium bevé­tele .............................. . 63,774 Összesen: 206,434,748 A rendkívüli bevételek főbb tételei: A belügyminisztérium részéről . 9414 A pénzügyminisztérium részéről . 5.044,738 A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium részéről . . . 10,500 Összesen: —­5.024,652 A hitel­­es pénztárműveleti bevé­telek főbb tételei: Szőlő-dézsmaváltságból .... 3.538,479 Maradvány- és irtványföldek meg­váltásából .......................... 100,000 Sorsolási kölcsönből .... 1.433,653 Összesen: 1­5 072,132. Egybehasonlitva a kiadási és bevételi tétele­ket 21.671,213 forint különbözet mutatkozik. Ezen különbözet az 1874. évi XIV. törvényczikk alapján megkötött 762/4 millió ezüst forintnyi államkölcsön rendelkezésre álló készleteiből fedeztetik, szerzése czéljából kilátásba helyeztetett. Ezek után a társulat könyvei megvizsgáltatván, több mint 71/a millió frt deficit találtatott. Maga a határszéli alagút az előirányzott 462,500 frt helyett 3.788,072 frtra rúgott. Az osztr. hitelintézet kormánysegély esetére 2.500,000 frtnyi hozzájárulást megajánlván, a két kormány s az érdekeltek közt a törvényho­zás jóváhagyásának fentartása mellett azon megál­lapodás jött létre, hogy mindkét állam külön külön a garantiát 139,836 írttal emeli fel, mely 68 szá­zalék árfolyam mellett 1.800,000 írtnak felel meg, minek fejében az osztrák kormány kötelezettséget vállalt, hogy a kassa-oderbergi vasút kárpótlásai­nak egy részét szintén magára vállalja. Időközben az osztrák birodalmi tanács a fenntemlített 1.800,000 frtot készpénzben szavazta meg. 8. Kassa-oderbergi vasút (eng. 1866. évi junius 26-ikán az egész 48.441 mértföld után 2.991,890 forint biztosítással) igényelt kárpótlás 8.664,727 frt. A mellettes követelésre nézve a társulat épí­tési vállalatával 4.600,000 frtra kiegyezett. A kormány azonban az utóbbi összeget nem ismerte el, de minthogy a követelés egy része jo­gosnak találtatott, az e. m.­gácsországi vasútra vonatkozó tárgyalások kapcsában a két kormány küldöttei javaslatokat tettek azon arányra nézve, mely szerint a megállapítandó kárpótlási összeg biztosítása a két állam közt megosztandó lenne. A két kormány még véglegesen nem határo­zott s­ a társulattal is a tárgyalások csak most indultak meg. 9. M­agy­a­r k­el­e­ti v­a­sut (eng 1868. XLV. törvényczikk alapján mértföldenként 46,750 frt tiszta jövedelem és a megfelelő hányad bizto­sításával) igényelt kárpótlás 18.925.365 frt. A társulat helyzete az országgyűlési tárgya­lásokból ismeretes. E tárgyalásokkal kapcsolatosan még a volt kormány egy bizottságot küldött ki, mely a társulat építési és üzleti alapja közti el­számolást már eszközölte s most a társulat pénz­ügyi helyzetének tisztázásával foglalkozik. A tár­sulat a legutóbbi időben egy a mellettes összegről szóló kárpótlási igényt jelentett be, melynek tár­gyalása szintén az említett bizottságra ruház­tatok. 10. Ha­tv­an-mi­s­kolczi és zákány-zá­grábi vonal (1868. XII. törvényczikk) igényelt kárpótlás 823,650 frt. 11. Ká­ro­ly­város - fi­umei vonal (1868. XLIX. t. sz.) igényelt kárpótlás 17.504,949 forint. 13. Miskol­cz-bánrévi vonal (1868. XLIX. törvényezikk) igényelt kárpótlás 146.026. forint. 13. Gömöri vasutak (bánréve-füleki, feled-tiszolczi, bánréve-dobsinai vonal) eng. 1870. XXXI. és 1871. XXXVII. törvényczikk, igényelt kárpótlás 1,065,983 frt. E két igény tárgyalása még csak megkez­detett. Ezen kívül még az első erdélyi vasút részéről lett egy 2.971,780 frt több munka és 614,432 frt időközi kamatok iránt az építési vállalat által tá­masztott per bejelentve, mely bejelentés azonban indokolva visszatausíttatott. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház Ülése ápril 30-án. Elnök: Ghyczy. Jegyzők: Wächter, Szeniczey, Beöthy. A kormány részéről je­len vannak: We­n­ck­h­ei­m, S­z - 11, Péchy. Törvényjavaslat az első magyar-gácsországi vasút ál­lami biztosítékának felemelése és az 1873. évi XXIII. t. ez. 3. §-nak módosítása tárgyában. 1. §. A kormány felhatalmaztatik, hogy az első magyar-gácsországi mozdony-vasút részére az 1869. évi VI. t. ez. 7. §-ában meghatározott tiszta jövedelem iránti állami biztosítást 1875. évi január hó 1-től kezdve hatvan évre és az egész magyar­­országi vonalrészre nézve a törlesztési hányaddal együtt számítandó további százharminczkilencz ezer nyolczszáz­harminczhat (139,836) oszt. ért. ezüst forinttal oly feltétel alatt felemelhesse, miszerint: a) a vasút osztrák területre eső vonalrészé­nek biztosítási összege egyidejűleg ugyanily összeg­gel emeltetik fel az osztrák törvényhozás által; b) hogy a vasút magyar és osztrák vonalaira eső eredeti építési tőke beszerzésével megbízva volt pénzintézetek az ennél elért 2.500.000 frt s esetleg az ezúttal mindkét állam részéről pótlólag biztosított tőke beszerzésénél elérendő tovább

Next