Ellenőr, 1875. május (7. évfolyam, 120-149. szám)

1875-05-01 / 120. szám

hasznot a vasútépítésnél felmerült veszteségek fe­dezésére fordítsák ; c) hogy a társulat a vasút engedélyezési és építési ügyletéből folyólag az állam ellen netán támaszthatni vélt mindennemű igényekről lemond­ván, biztosítsa az államot, hogy ily igények mások által sem fognak támasztatni. 2. §. Az 1869. évi VI. t. czikkel beczikke­­lyezett engedély-okmány 18-ik §-ának harmadik bekezdésében a részvények és elsőbbségi kötvé­nyekre nézve kimondott bélyeg- és illeték-mentes­ség a jelen törvény alapján kiadandó czimletere első kibocsátására is kiterj­esztetik. 3. §. A társulat felmentetik azon jog­követ­­kezmények alól, melyek terhe alatt az 1873. évi XXIII. t. sz. 3. §-a értelmében a határszéli alag­utat ugyanazon évi november hó elsejéig kiépí­teni és megnyitni köteleztetett. 4. §. Jelen törvény végrehajtásával a köz­munka- és közlekedési s a pénzügyi miniszterek bízatnak meg. Budapest, ápril 30. 1875. Péchy Tamás: Széll Kálmán: Pártmozgalmak a vidéken. Jászberény, ápril 24. Azon pártalakulási mozgalmak, mik ez idő szerint Magyarország minden részében foglalkoz­tatják a közönséget, nálunk minden nagyobb izga­lom nélkül mentek végbe. Jászságban már jóval korábban, több mint egy év előtt kezdett meg­szűnni a pártok között addig fennállott éles ellenté­tes helyzet; közgyűléseinkben s minden közkérdés intézésénél a párttekintetek csak nagy ritkán lép­tek előtérbe, s mintha közönségünk a bekövetke­zett üdvös fejlemények előérzetével bírt volna, egész csendben minden demonstráló nélkül, hogy úgy mondjam csak hallgatagon, de mégis tényleg létre­jött a pártok összesimulásának egy oly stádiuma, melyből a pártok mai alakulásának cselekménye, mint egy mindenki által természetesnek tartott consequentia önkényt következett. A közvélemény ez irányt már régebb idő óta magáévá tette, s egyik irányban sem volt szükség a rábeszélések arsenál­­jából hordani elő az ütegeket, hogy az eredmény biztosítva legyen. Mindazonáltal, hogy a pártok egyesülése s a szabadelvű párt megalakulása és szervezkedése a jász kerületben is hova hamarabb megtörténhessék, a jászberényi volt balpárti és volt deákpárti elnö­kök a folyó hó 18-dikára a Jászság minden köz­ségének választópolgárait egy értekezletre Jászbe­rénybe meghívták, mely értekezletre a volt bal­párti és a volt deákpárti befolyásosabb választók v álalában az értelmiség csaknem teljes számmal bejött, s azokra nézve, a­kik nem jöttek be, idő­közben értesült a párt elnöksége, hogy elmaradá­sokkal nem akarták különállásukat jelezni, sőt a megalakult szabadelvű pártba őszintén sora­koztak. Az értekezlet 10 órakor megnyittatván, mi­után egy az értekezlet összehívására vonatkozó formakérdés elintéztetett, egyhangúlag mondta ki az értekezlet, miszerint az eddigi balközépi és diákpárti választók állásuk kölcsönösen feladva, szabadelvű párttá egyesülnek s a szabadelvű párt kormányát hazafias törekvéseiben feltétlen támo­gatásukról biztosítják, mely határozatról b. Wenck­­heim Béla kormányelnök, Tisza Kálmán bel­ügyminiszter és Go­rove István, a szabadelvű párt elnöke még ez értekezletről táviratilag érte­­síttetett. Ezután az értekezlet a párt szervezéséhez fogott, s azon egyetértéssel, melylyel előbbi hatá­rozatait hozta, a párt elnökévé Sipos Orbán volt balközépi pártelnököt, alelnökké pedig Mocsár János volt deákpárti pártelnököt, továbbá jegy­zőkké P­e­t­h­e­s Pált és B­a­t­h­ó Mórt egyhangú­lag megválasztotta. A megválasztott elnök Sipos Orbán átvévén a tanácskozás vezetését, köszönetét fejezé ki a benne helyezett bizalomért, s az értekezlet minden községe két bizottmányi tagot választott a szabad­elvű pártnak községenkénti szervezésére, s azonkívül megalakította a párt központi bizottmányát. Mindezek oly egyhangúlag mentek végbe, s mint azóta értesülve vagyok, a jász községekben oly egyhangú helyesléssel fogadtattak, hogy bátran lehet mondani, miszerint az egész Jászság a sza­badelvű párthoz csatlakozott. Még csak egyetlen megjegyzésre szorítkozom. Mi egy perczre sem felejtettük el azt, hogy a Jászság kis- és nagykunsági testvéreinkkel egy törvényhatósági kapcsolatba tartozik, s ha mégis a Jászság e pártalakulási értekezletet kis- és nagy­kunsági testvéreink meghívása nélkül tartottak meg, tettük ezt először azért, mert nem akartuk tőlünk tetemes távolságban lakó barátainkat ez értekez­letre befárasztani; de tettük másodszor azért, mert úgy vagyunk értesülve, miszerint mind Nagy-Kun­ságban, mind Kis-Kunságban vagy már végbe is ment, vagy a legközelebbi napokban végbe fog menni a szabadelvű párt megalakulása s a jövő hó 11-én tartandó törvényhatósági közgyűlésen, mint ámbár külön-külön alakult, de egy irányban csoportosult elvtársak fogunk találkozni kis- és nagy­kunsági testvéreinkkel. 1. 1. Selmeczbánya. Az „Egyetértés és Ma­gyar Újság“ április 12-iki száma Selmeczbányáról keltezett levélben, melynek szerzője nevét Virgilre keresztelte, oly valótlanságokat és badarságokat tartalmaz, hogy — bocsánat a kifejezésért — két­ségbe kell esni a jobb ízlésű embernek az ily tu­dósításokkal szemben. Nem akarom a czikk első részét fejtegetni, azonban nem állhatom meg, hogy azon állításra nézve néhány tárgyias szót ne szól­jak, miszerint az úgynevezett „függetlensé­giek“ annak idejében Selmeczen is jelt fog­nak adni magukról, és hogy függetlenségi j­elölt is lesz. Meg vagyok győződve, hogy ál­lításait maga a czikkíró sem veszi komolynak, ha­csak önmagát pártnélküli jelöltnek nem képzeli, a semmiségbe hangoztatván függetlenségi programm­­ját, mert ily füvek nálunk hál’ istennek nem bur­­jánoznak. Selmeczbányán két jelölt van, egyik a Hontban valamint nálunk is tudományos képzett­ségéről és hazafiságáról ismert Dacsó Pál, ki mellett­ a választók nagyobb része sorakozott, a másik a szaktudományáról ismeretes Zsigmondy Vilmos úr, de egy harmadik jelöltről, annál ke­­vésbbé függetlenségi jelöltről, szó sincs. És való­ban igen érdekes volna, ha a pseudo-Virgil szíves lenne pártfogoltját megnevezni a­helyett, hogy tő­lünk távol levő elvrokonait ámítsa.­lentenie, hogy csak egy monarchia lehetséges, a Chambord grófé, hogy csak egy politi­kai programm, csak egy zászló lehetséges, az, melyet Chambord lobogtat. A fusio czél­­ja az lenne, hogy először is a senatusról tanácskozzanak, azután pedig a revisio záradék ügyes felhasználása és a legitim monarchia hely­reállítása által a köztársaságot odébb tolják egy házzal. Ha a fusio nem sikerül, az „Univers“ bo­­napartistico- legitimista compromissummal fenyege­tőzik. — Ez a Veuillot úr legújabb clericalis böl­cse­sége. — A „République Frangaise“ számos idézetekben bizonyítja a vidéki lapokból, hogy mily tökéletes elégültségre talált Gambetta beszé­de a franczia radicalisok között, s mily híven fe­jezte ki érzelmeiket. Általában a republicani köz­vélemény igen kedvesen fogadta a nagyszabású és helyes irányú beszédet. Angolország. (Az angol püspökök a német és s­váj­cz­i p­ü­s­pök­ö­k­h­ö­z.) A „Waterland“ közli az angol püspökök említett he­lyeslő és buzdító iratát a német és svájczi püs­pökökhöz. Az első így hangzik: „A főméltóságu kölni érsek, Németország prímásának la westmin­­steri bibornok-érsek és Anglia püspökei: Béke és üdv az urban! Főméltóságu, legkedvesebb test­vér, az isten egyházának hitvallója! A legbensőbb hajlammal üdvözöljük önt, valamint a többi püs­pököket, testvéreit, kik fogságban vannak, mert az egyház tekintélyét és szabadságát védelmezik. Egész szívünkből örülünk önnel és az ön közve­títésével a többi üldözöttekkel. Örvendetes helyes­léssel olvasták a levelet, melyet ön a császári kormányhoz intézett, hogy a zsinat és az egész püspöki kar méltósága elleni sophismákat meg­dönt­se, és a­mit benne leginkább csodálunk, az azon lovagias tiltakozás, melylyel ön a szent collegiumnak szent­­ Péter utóda válasz­tásában a legteljesebb szabadságot követelte vissza, minthogy a bibornokok ebbeli jogának minden megszorítástól, a legcsekélyebbtől is ment­nek kell maradnia. Ezért legkedvesebb testvér és főméltósága az­t tekintve, hogy az ön csodálat­raméltó levele nagy haszonnal van az egyházra, valamint a hívek oktatására és épülésére, mi, Anglia püspökei elhatározták, hogy ama levél papságunkkal közöltessék, mely azt a népnek ün­nepélyes mise alkalmával felolvassa. Ilyen módon s élénk óhajunk szerint az összes hívek, valamint az összes hitfelekezetek Angliában és más orszá­gokban látni fogják, hogy mi — testvéreik — önök mellett állunk egész szívünkkel, szóval és tettel. Végül, minthogy nem tudjuk, mi módon küldhetjük egész biztonsággal testvéri üdvözletün­ket Németország többi püspökeinek, önt kérj­ük, hogy udvariasságával és testvéri jóakaratával in­tézkedéseket tegyen azon levélnek a többi püspö­kökkel való közlésére. Aláírva: Henrik Eduárd, bibornok és Westminstert érsek; Tamás, newporti püspök; Vilmos, birminghami püspök; Jakab, shewsburyi püspök; Vilmos, plymouthi püspök; Vilmos, cliftoni püspök; Ferencz, northamptoni püspök; Robert, beverleyi püspök; Jakab, hex­­hami püspök ; Jakab, sonthwarki püspök ; Herbert, salfordi püspök ; Bernát, liverpooli püspök ; Eduard, nottinghami püspök.­­ A sváj­czi püspökökhöz intézett irat így szól: „Ne cso­dálkozzanak a borzasztó megpróbáltatáson, mely önökre nézve kezdetét vette. Ha isten önöket a többiek fölött kitüntette, azért van, hogy köz­reműködjenek az egyház békéje, hatalma és dicső­ségére. Önök reánk nézve az állhatatosság pél­dányképei és magas viselete reánk nézve a legbá­­torítóbb példaadás. Nem a haeretikusok és schis­­matikusok ellen küzdenek önök, kik már régóta ragaszkodnak tévelyeikhez, mert az önök ellensé­gei Svájczban régóta,­ elhagytak minden egységet és kinyilatkoztatott igazságot. A­kiket önök ül­döznek, azok a világ gyermekei és természetes, hogy atyjok művét teljesítik. Ezek romlott lelke és hamis szíve arra törekszik, hogy Jézus nevét a földről eltöröljék (!) és isteni országának ellen­álljanak. Ezek meg akarják fosztani a királyt örök glóriájától és az államot isteníteni, Caesart isten gyanánt imádni törekednek. Valóban­ a svájczi szakadárság átkozott atyja, Calvin, alig fogna ráismerhetni övéire. Nem ok nélkül nem is­merte ő el a szabad akaratot az emberi szabad­ság alapjául. Minden calvinista megtagad a ke­reszténytől minden szabadságot, vagy legalább ar­ra törekszik, hogy őt attól megfoszsza. Legyenek nyugodtak, drága testvérek ! A­mi ott önöknél történik, az csak arra szolgál, hogy hitükben önöket megerősítse,és a lelkek iránti buzgalmakat, mely papjaikat is lelkesíti, még fényesebbé tegye.“ A hivatalos lapból. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter a lakócsai megürült apátsági áradatomhoz gazdasági Írnokká Ponyó Gézát, a kir. igazságügyminisz­ter a tokaji kir. járásbírósághoz Írnokká Welbovszky Kálmán tokaji lakost, a borosjenői kir. járásbírósághoz Ír­nokká Markucz Tivadar borosjenői szolgabirósági írno­kot, P­e­r­c­z­e­l Lajos budapesti kir.fügyészségi dijnokot és Mattyasovszky Mór igazságügyminisztériumi dijnokot a pestvidéki kir. törvényszékhez írnokká, a kisjenői kir. járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá Vostyinár Ábrahám aradi lakost, az ilosvai kir. járásbírósághoz ír­nokká G­u 11 - a­n Izidor beregszászi kir. járásbirósági bijnokot, a békés-gyulai kir. törvényszékhez II. oszt. se­­gédtelekkönyvvezetővé Csiszár Kálmán I. oszt. hely­­szinelési tollnokot nevezte ki. Z­a­k­e­­ Zsófia vindai lakos vezetéknevének „S­o­m­­p­e­k“-re kért átváltoztása. Az 1874. XXXIV. t. sz. alapján felállított ügyvédi kamarák, a gyulafehérvári és szombathelyi kivételével, megalakulván, az idézett törvény által kijelölt hatáskörben működésüket megkezdették. Budapesten, 1875. évi ápril hs 23-án. KÜLFÖLD Apr. 30. Francziaország. (A chambordisták Gambetta beszédjéhez.) Nem régen merült föl az a hir, hogy Broglie herczeg, nem tudva nyugodni babérjain, kísérletet tett Chambord gróf­nál a május 24-iki orleanista-legitimista szövetség helyreállítására. „Henry“ azonban jogának ér­­vényrejutását nyugodtan akarja bevárni, tehát nem alkuszik. Az „Univers“ most folytatja Broglie meg­hiúsult működését, s hosszasan elősorolja azon feltételeket, melyek mellett a fehér royalisták hajlandók lennének az alkotmányos monarchisták­­kal kezet fogni. A párisi grófnak ki kellene je­A m. kir. igazságügyminiszterium A folyó évi 6911. sz. rendelet által saját területére telekkönyvi hatósággal felruházott duna-szerdahelyi kir. já­rásbíróság mint telekkönyvi hatóság működését, a f. évi ápril 21-ről 11,849. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet szerint, f. évi julius 1-ével kezdi meg. Budapesten, 1875. ápril 21 én. Magy. kir. igazságügyminiszterium. A m. kir. pénzügyminisztérium f. é. 18,599. számú rendelete folytán Baranyamegyébe kebelezett Újbánya és Szent-László községek f. évi jul. 1-től kezdve a mohácsi adóhivataltól a pécsi adóhivatalhoz csatoltatnak. A vasmegyei Macskóczon fennálló postahivatal f. é. máj. 1-ével megszüntettetik s az ezen postahivatal kézbesítési kerületéhez tartozó községek, n. m. Dankócz, Dolina, Kosárháza, Kastanócz, Kükecs, Muzsnya és Pecsa­­rócz községek a muraszombati, Kölesvölgye, Maskócz és Póznanócz községek a felső-lendvai, végre Vancsa községe a hidegkúti, s ez alkalommal egyszersmind Ottócz és Pecs­­narócz községek a hidegkúti postahivatal kézbesítési kerü­letéből ugyancsak a felső-lendvai postahivatal kézbesítési kerületéhez csatoltattak. HÍREK. Apr. 30. — A honvédmenház bizottsága az ő felsége által ajándékozott ötezer írtból 15 rokkant honvéd ellátását, határozta el ápr. 28-iki ülésében. Az összeg a 15 rokkant fenntartását csu­pán egy évig biztosítja, de a bizottság meg van győződve, hogy a nemzeti kegyelet a szerencsét­len rokkantakat — míg élnek — el nem hagyja. Ő felsége nevét bejegyezték az intézet aranyköny­vébe, azok nevét pedig, kiknek az intézetben el­helyezését a fejedelmi adomány tette lehetővé, jegyzőkönyvbe igtatják. — Ghyczy Kálmánról jellemző vonást jegyez föl a „Hon“. A képviselőház elnökei rende­sen ebédeket szoktak adni, úgynevezett „elnöki ebédeket“. Ghyczy nem fog azonban egyetlen ilyen ebédet sem adni. E helyett levelet írt Tisza Kál- I­mánné úrhölgynek, mint az országos kisdedóvó egyesület elnökének, és tudatta, hogy a szokásos ebédek helyett inkább alapítványt tesz az orsz. kisdedóvó egyesületnél 1200 fttal, hogy annak jö­vedelméből a képviselőházi tisztviselők vagy szol­gák gyermekei számára három ingyenes hely tartas­­sék fenn. Az orsz. kisdedóvó egyesület természe- t te­sen köszönettel fogadta az adományt s azt a Ghyczy-alapitvány szim alatt fogja kezelni. — A képviselőház elnöki terme szá­mára Perczel Béla volt elnök arczképét Nemes Eliza grófnő festi, ugyanaz, kitől kifejezésteljes arcz­­képeket lát­unk a képzőművészeti társulat csarnok­o­kában is. — Hivatalvesztés. A legfőbb itélőszék­­ fegyelmi bírósága ma megerősítette a kir. Ítélő I tábla fegyelmi bíróságának abbeli ítéletét, melynél fogva N. E. gyöngyösi kir. járásbiró a hagyatéki leltározások körüli törvénytelen eljárása, felszámí­tásai és a jegyzőkönyvek törvénytelen szerkesz­tése miatt hivatalvesztésre ítéltetett.­­ József főherczeg e hó 27-én meg­látogatta az Alcsuth közelében levő Göböljárás pusz­tai iskoláját, hol a főherczeg cselédjeinek gyerme­kei tettek vizsgát. Reggel 9 órakor már ott volt, s két óra hosszat hallgatta a gyermekek feleleteit, énekét és szavalatát, s végig nézte rajzaikat, írá­saikat. A vizsga végén serkentette és biztatta őket; a tanítónak, Reinisch Józsefnek pedig megelégedé­sét fejezte ki. — Tudományos czélú kirándulá­­s­okat az idén­ is rendeznek a műegyetemen. Ki­sebb excursiók máris létettek, a­mennyiben a mérnöki szakosztály hallgatói illető tanáraikkal megszemlélték a margitszigeti hidat, az ó­budai ha­jógyár­t és a városligeti artézi kutat. A nagyobb kirándulásokat illetőleg még nincs megállapodás , némelyek Fiumét, mások Resitzát és vidékét sze­retnék meglátogatni. A földmérés helye még szin­tén nincs eldöntve, valószínűleg Gödöllő fog az idénre e czélra kiszemeltetni. A tavalyi kirándu­lások elég élénkek voltak, megtekintették Selmecz és Salgó-Tarján bányáit, a rákosi Hoffmann-féle kemenczésű­ téglagyárt és a kőbányai serfőződét. Az ily kirándulások igen tanulságosak, mert mű­egyetemünk nem rendelkezik oly nagyobb mérvű műhelyekkel és nincs folytonos összeköttetésben a gyártelepekkel és mérnöki munkálatokkal, mint más nagyobb polytechnikum, hol a gyakorlati ki­képzés össze van csatolva az elméletivel, és kö­­telező minden hallgatóra nézve.­­ A k­é­p­z­ő m­ű­­v­és­z­e­t­i társulati választmánya múlt kedden tartá alakuló gyűlését, me­­­­lyen választmányi elnökké újabban is egyhangú- I­lag Ráth György semmitőszéki bíró választatott meg, kinek a társulat újabb lendületében jelenté- s­kény része van, s kit a műcsarnok ügyeinek oly szép sikerre emelésében méltó elismerés illet meg.­­ A választmány ez alkalommal megválasztá a mzt biráló bizottságot is, mely kevés kivétellel a korábbi I maradt.­­ A világkiállítás május 2-án ér vé­get. Eddig 1700-an látogatták meg. Ma délelőtt megnézte József főherczeg nejével, és Koburg her­czeg, szintén nejével együtt. Soká időztek ott, s mikor eljöttek, a kiállítás tulajdonosa pompás bokrétákat nyújtott át a herczegnőknek.­­ A hadügyminiszter a gácsi, loson­­czi és pozsonyi katona-fölszerelési gyárak meg- s vizsgálására, melyekben 800 munkás dolgozik, egy bizottságot küldött ki, mely az azokban folyó munkálatokról s egyéb tapasztalatairól kimerítő jelentést fog tenni. — Figyelmeztetés. A pesti májusi ver- s senyek közeledvén, ezennel felhívjuk a környékbeli , s különösen a pestmegyei községek elöljárói figyel­mét a vasárnap, május 9-én tartandó mezei gazdák versenyére. Ennek élénkítésére ugyanis a­z. elöljáróságok nagyban befolyhatnak az által, ha a községházánál kihirdetik s a lovas gazdákat figyelmessé teszik rá. A pesti lovar­egylet titkársága.­­ A kolozsvári egyetemen a jelen évi nyári félévre eddig 338 hallgató íratta be magát, a téli szakra pedig 369 volt beirva. Az­­ egyetem felállításának első évében a téli szakra 241 és a nyárira 307, a­ második évben a téli szakra 355, a nyárira 345 hallgató volt beírva. Átlagos szaporodás tehát az első és a jelenlegi év között 74-et tesz.­­ A hullámok titkaiból. Ma d. e. 11 órakor az alsó híd előtt működő „Plútó“ kotrógép egyik homokemelő puttonya a Duna fenekéről egy fris levágott emberfejet hozott fel, melyet azonnal a főkapitánysághoz szállítottak. A fej fekete rövid hajjal borítva, 18—20 éves fiatal­emberé lehetett, és közönséges arczot mutat, mely a halál által nincsen eltorzítva. A homl­k bal és az arcz jobb alsó felén mély bevágás látszik, a nyak fele ré­sze megvan , rajta a bőr élesen átvágva. Első pillanatban azt hitték, hogy a munkások valame­lyike esett áldozatul, majd meg, hogy a kotró puttony a víz fenekén holttestre akadt. Keresték is a megcsonkított holttestet, de hasztalanul. A gépezet körül levő munkások közül nem hiányzik senki. Eddig sejteni sem lehet, hogy gyilkosság, öngyilkosság vagy baleset történt-e.­­ Közöl­ték a lapok, hogy Franz Gisela, egy kir. pénzügyi tisztviselő leánya, i. e. márczius 29-én nyomtalanul eltűnt. A szerencsétlen leány holttes­tét a folyam Duna-Vecsénél kivetette, és az ottani jegyző eltemetteté. — Az „Újpest“ nevű propeller, melyet az újpesti közlekedés számára készítettek, de a dunagőzhajózási társulat hajói elől visszavonult, keddtől kezdve a Luk­ácsfürdőkhöz fog közle­kedni.­­ Az országos tébolyda betegeinek száma jelenleg igen nagy, a­minek nem a clima­­ticus viszonyok az okai, hanem mert a közlekedés általában megnyílván, a betegek könnyebben szál­líthatók oda mindenfelől. A szerencsétlen Berzen­­czey László is ott van és mindig vándorolni ké­szül. Az orvosok gyógyithatlannak mondják. — Éhen halt,aki után örökség ma­radt. Székelyhidról megható esetet közölnek ve­lünk. Élt itt egy koros nő, ki a miveltebb osztá­lyokból származott, de már rég idő óta a hozzá tévedt jótékonyság tengette nyomorúságos életét, míg végre a keserves nélkülözések és éhség meg­ölte. E hó 21-én temették el, s a fenyőfa kopor­sót a vén paraszt asszony kisérte ki a temetőbe. A szegény nő, míg lehetett, kézi munkával segí­tett magán, de kis városban nem sok akad ilyen. Végre elfogyott minden segítség, s január hóban két álló hétig csak fagyos víz volt minden táplá­léka. A végső kétségbeesésben egy jószivü hölgy­höz folyamodott, hogy ne engedje éhen meghalni. Kapott is segélyt és összegyűlt számára nyolcz fo­rint. Ezentúl hetenkint vagy kétszer kapott ebédet, de végkép elhagyatva, egy szurdokban élve any­­nyira elcsigázta a szenvedés, hogy ha akadt tü­zelője, a vas kályhához sem vánszoroghatott szennyes vaczkából. A halál megkönyörült rajta. És ez éhen­­halt szerencsétlen nő után több száz forintot örö­kölhet valaki, mihelyt a székelyhídi bíróságnak kedve lesz elintézni az elhunyt pőrét, mely a sze­rencsétlennek végső reménye volt, de a­mely meg­feneklett valahol. — Színházi hírek. A várbeli színházban május 2-án a nemzeti színház tagjai Szigligetinek a „Fény árnyai“ cziműt hatásos színművét adják elő. Másnap, 3-án pedig a katonatisztek özvegyei­­ ] és árvái javára műkedvelői előadás lesz. — Bu-­f­­­lyovszkyné asszony bevégezvén aradi vendég­­i szereplését, Székesfehérvárra ment, hol hétfőn ját­­­­szott először „Lecouvreur Adrienne”ben, tegnap a­­ „Kameliás hölgyében lépett föl; nyolszor „Sm­art ” Mária“ czímszerepét játsza. — Komáromi Ma- I ri s k a k. a., a színészed tanoda volt növendéke, s és érdemes színművészünk Komáromi Alajos b­á- I nya, ma délelőtt próbaszerepet játszott a nemzeti színpadon „A szigetvári vértanukból.“ A próba, mint halljuk, szerencsésen sikerült, s Komáromi kisasszonyt fölléptetik. — A nemzeti színház­­ tagjaiból alakuló társaság július 3-án kezdi meg előadásait Kassán. — Pozsonyban Follinusz színtársulatával meg van elégedve az ottani közön­ség, s látogatja az előadásokat. Néha van ugyan üres színház is, de máskor megint szorongásig meg­telik. A magyar színészek még májusban folytat­ják előadásaikat s aztán fizetnek a két hónapért a német színigazgatóknak 1800 frtot. Follinusz Po­zsonyból Győrbe megy, hol 12 előadást tart. —­s Nagyszombatban a magyar szinügy körül­­ fejlődött mozgalom mind általánosabb. A színügyi egylet, melynek bizottsága ellen sok panasz volt, s mely három év alatt az alapszabályokat sem ké­­szítette el, az ápril 25-kén tartott rendkívüli közö­s gyűlésen leköszönt. Az új választmány rögtön el­­készítette az alapszabályokat, s abban ki van mondva a magyar színészet egyenjogúsága a német színé­szettel, valamint az is, hogy a rendelkezés alatti összegeknek legalább fele mindig a magyar szí-­í nészet érdekeinek előmozdítására fordíttassék.­­ A „Deutsche Zeitung“ legutóbbi­­ számát a bécsi rendőrség lefoglalta egy czikk miatt, mely a gráczi zavarokról s dán Alfonzról szólt. A bécsi lapok különben vezérczikkekben I szólnak a zavargásokról s bár nem helyeslik és I sajnálatraméltó eseménynek nevezik, kikelnek a félhivatalos lapok jezsuitikus magatartása ellen, melyek nem tudnak hovaelenni az eseményen fö­­l lötti dühökben. — Kihevert öngyilkossági szán­l­d­é­ki Zalitsak József, morvaországi születésű, 30­­ éves, nős napszámos, ó­budai lakásán f. hó 29-én s délután felakasztotta magát, de neje és a házbeliek még ideje korán észrevették, Zalitsakot levágták s nem kevés fáradsággal életre hozták. Alig tért I azonban eszméletre, erőnek erejével újra fel akarta I akasztani magát; a házbeliek s lakótársai nem I bírtak vele, tehát rendőr után futottak. Zalitsak I a rendőrséghez kisértetvén, itt oly állapotba helyeze­t­ték, hogy kárt ne tehessen megunt életében. Ké­­­­sőbb a fogságban elaludt s midőn felébredt, az I egész esetről mit sem akart tudni. Zalitsak, ki a pálinkát szenvedélyesen nagy mértékben iszsza, s egyelőre rendőri felügyelet alá helyeztetett. — A kereskedelmi és iparkama- I r­á b­a­n történt választások eredménye ez : a k­e­­­ reskedelmi osztályba megválasztottak : Rebly Adolf, Brüll Miksa lovag, Deutsch Samu, Éberling I Antal, Fuchs Rezső, Heinrich Ferencz, Herz Ar- I­min, Jálics Kálmán, Iványi Mihály, Kerstinger I István, Kochmeister Frigyes, Lévay Henrik, Lu- I­kács Antal, Schossberger Zsigmond, Schweiger I Márton, Strasser Alajos, Ullmann Károly, Weisz I F. W., Vetsey Sándor, Wahrmann Mór. — A­z I ipar­osztályba: Hofhander Lajos, Králik I Sándor, Adler Károly, Faik Zsigmond, Wolni Jó­ I­zsef, Érczhegyi Ferencz, Dosvald J., Ráth K., I Goldberger B., Szabó J., Posner K., Stok Endre, Mechwardt András, Háber Antal, Burghard István, Beregszászi L., Csepreghy J., Kolber Fülöp, ifj. Oetl Antal, Opodh Albert, Márkus Ignácz, Krausz Lajos és Jordán Károly.­­ A h­onvédegy­letek központi vá­lasztmánya május havi ülését a jövő szom­baton, május hó 8-án, fogja megtartani.­­A budapesti ügyvédi kamara választmányának múlt heti ülésében 7 ügyvéd igazoltatott, úgy hogy ma már 647 tagot számít a kamara ; fel nem vétetett 5 ügyvéd, függőben ma m­a­radt 2 ügyvéd felvétele. Ügyvédjelölt 40 vétetett fel, pótlásra utasittatott 13, függőben van 5-nek I felvétele, 4 visszautasittatott, vizsga iránti folya- I modvány 3 terjesztetett fel az ügyvéd-vizsgáló bi- I zottsághoz. A választmány, mint fegyelmi bíróság I 4 panaszt adott ki panasztottaknak igazoló nyi- I latkozatra, 4 panasz visszautasittatott. — Csernovics Arzén csődtömegének I gondnokává a n.­váradi törvényszék Ritook Zsig- I mond ottani jeles ügyvédet nevezte ki. Ritook úr I azonban azt válaszolta, hogy ő ügyvéd, de nem I ért a gazdasághoz, tehát kineveztetése nem szol­gálhat a hitelezők előnyére. Mellesleg megjegyez-s zük, hogy a szóban levő vagyon 600,000 frtnyi I értékű. — Dobos Gábor meglepő őszinteséggel beszéli el tetteit a vizsgáló bíró előtt. Első kihall-t gatása két napot vett igénybe, s bevallott 50 go­noszságot, ezek közt hét rablógyilkosságot. Vallo­másai szerint a Lippán elfogott Onyalka Juon volt I legvérengzőbb társa. A statárium kihirdetése után I Biharból Budapestre jött a kompánia, innen pedig Temes megyébe húzódtak, hol a szakálházi rabló- I gyilkosság után Onyalka kézre került, Dobos az Érmellékre menekült, Katona pedig Budapestre. — Öngyilkosság. Kassán e napokban Pózner Gábor agyonlőtte magát. A szerencsétlen, kit sokan ismertek, egy levelet hagyott hátra a kapitánysághoz, melyben azt írja, hogy a szegény­séget már tovább nem tűrhette, s tavaly is meg akarta magát gyilkolni. Végül a külvárosi szegény népet ajánlja a kapitányság figyelmébe s ezt arra kéri, hogy a bírságok kiszabásában ne legyen szi­gorú. Pózner sanyarú helyzetét ismerték barátai, s egyik ezek közül többször hivta magához, de mindannyiszor visszautasította. — Gyilkosság. Makóról Írják a „Közér­dekének : Mészáros Mihály földeáki földmivelő feleségétől, Bálint Veronikától négy éves házas együttlét után néhány hó óta különválva élt. A férj többször fölszólította feleségét, hogy térjen vissza; a nő azonban a férj kérelmét olyannyira nem tel­jesítette, hogy Földeákról Makóra ment, és Makón Cz. családjához szolgálatba állott. Folyó hó 26-án délután Mészáros Mihály Földeákról Makóra jött, fölkereste feleségét Cz. házánál és ismételve kérte a hazatérésre, a nő azonban most is elutasította férjét. Ez bo­zút esküdt, s délután elbújva Cz. há­zánál lesben maradt hajnalig, a midőn a menyecske kenyérdagasztáshoz fogott. A férj hozzálopózott, s mielőtt a szerencsétlen asszony védhette volna ma­gát, egy borotvával a nyak oldalán hirtelen oly mély vágást ejtett, hogy az asszony néhány kiál­tás után halva rogyott össze. A jajgatásra Cz. ál­mából felverve a konyhába szalad. A szerencsétlen asszony már csak annyit tudott mondani, hogy férje gyilkolta meg. E­közben a gyilkos előbbi rej­­tekébe osont, és ott öngyilkossági szándékból gé­géjét bicskával elmetszette. Hosszas keresés után vérében feltve feltalálták és a rendőrség által a csa­­nádmegyei közkórházba szállíttatott, hol iszonyatos tettét, a­mennyire beszélni képes volt, nyugodtan bevallotta. Életéhez kevés a remény. — Fölfedezett gyilkosság. A télen történt, hogy Csökmőn hirtelen meghalt Török Istvánné. Mikor a térítőn feküdt, nyakából vér folyt, a­mire aztán suttogó gyanakodás kelt, hogy nem természetes halállal múlt ki. (Nem szokás a halott megvizsgálása a Sárréten?) Értesült erről I Osváth Pál csendbiztos is, s utána járva minden­t nyomnak, csakugyan föl is fedezte a gyilkosokat. Ezek Nagy András, ki Török Istvánné udvarán ostoros volt és Sz­áraz Péter juhász. Sok pénzt reméltek találhatni a meggyilkoltnál s találtak is Kossuth-bankót és régi ezüst hatosokat, melyeket elástak. A gyilkosokat a berettyó-ujfalusi járásbí­rósághoz kisérték. KÖZGAZDASÁG. — Fővárosi havi statisztika. A fő­városi stat. hivatal márczius havi öt heti kimu­tatása : Piacziárak. (Átlagosan egész Budapesten.) Termények: Búza 4.63; rozs 3.45; takar­mányárpa 2.73; zab 2.05; tengeri 2.68; köles 4.58; köleskása 5.66; középm. magy. árpakása 6 frt; lencse magy. 7.33; stockeraui 11.84; bab 5.58 mind pozs. mérenkint. 1 mázsa burgonya 1.90; 1 font dió 19 kr; 1 db. tojás 2.6 kr; 1 szeze tej 8 kr; tejföl 33 kr; 1 font vöröshagyma 8 kr; savanyú káposzta 8 kr. Zsiradékok: disznózsír 47 kr; szalonna 45 kr; marhazsir 63 kr; olv. faggyú 28 kr; báj 44 kr; vaj 67 kr; mind fontonkint. Szeszes italok: közönséges fehér bor 12.83; vörös 13.33; eczet 3.50 akon­­kint. Has: marhahús 1 font 27 kr; bárányhús 1 négy, 70 kr; sertéshús (szalonna nélkül) fontja 37 kr; birkahús 1 font 32 kr; borjúhús 1 font 35 kr. Élő állatok: malacz 1 db. 2.75 pár­jával : tyúk 1.49, csibe 1.08, kappan 2.02, récze 2.33, pulyka 5.72. Szalma: kötött 1 zsupp 14 kr; alom szalma 1 m. Halak (élve): ponty 49 kr; csuka 49 kr; harcsa 43 kr; fonton­kint. Kenyér: fehér 8 kr; fekete 6 kr; fehér rozskenyér 7 kr; fekete 5.6 kr; dara 12 kr; mind fontonkint; 1 font 2 kros zsemlyeliszt ára 14 kr. Pénzintézetek. Az összes budapesti pénzintézeteknél márczius hóban 11.2 millió forint tétetett be és 10.3 millió frt vétetett vissza, ennek folytán a február hó 28-án 68 millió forintot tevő betétállapot 67.7 millióra emelkedett. A betét­állapot szaporításához e hóban az első hazai taka­rékpénztár 1.6 millió forinttal járult. Jelentékenyebb csökkenés pedig a pesti magyar kereskedelmi banknál (379,000 frt) és a m. leszámítoló és pénz­váltó banknál (243,000 frt) fordult elő. Az osztrák nemzeti bank budapesti fiókjának váltótárczája e hóban 25 millióról 23-ra csökkent. A többi pénz­intézetek váltótárczája is vagy 250,000 forinttal apadt. Váltótárczája tartalmát jelentékenyen sza­­porítá a magyar földhitel-részvénytársulat, t. i. 500,000 frttal. Csökkent pedig a váltótárcza álla­pota a következő két intézetnél, t. i. a magyar hitelsegély-egyletnél 600,000 forinttal és a pesti r­m. kereskedelmi banknál 400,000 forinttal. A lombardüzlet állapota nem egészen 200,000 frttal emelkedett. Az intézetek pénzkészlete is vagy 100,000-nyi szaporodást mutat fel. Állapota e hó végén 2.555.000 írtra rúgott. A takarékpénztári betétei után fizetett kamat volt 5—6°/0. Vegyesek. A budapesti összes távirdai állomásoknál február hóban 29.540 sürgöny ada­tott fel, és 32177 sürgöny érkezett; a feladási díj tesz összesen 19,508 frt 27 krt. A lánczhíd kocsiforgalma, 79,687 (személyforgalmát lásd alább) összes bevétele 35,255 frt 09­2 kr. Az alagút ko­­csiforgalma 28,424, összes bevétele 4062 frt 87 kr. A fővárosi adópénztárba február hóban 263,881 1 frt 98 1/2 kr folyt be. Az adóbehajtási hivatal ré- I széről 14,533 adóintés küldetett szét, és 1,989 zá- I logolás hajtatot végre 136,115 forint 60 krajczár I erejéig. Személyforgalom: Pesti közúti vaspá-­l lya, márczius hóban: 392,443, 1875. év eleje óta I 1,111,870, az 1874. év elején : 1,270,599. Budai I közúti vaspálya, márczius hóban 62.614, 1875. év I eleje óta 182,531, az 1874. év elején 178,732. I Budai hegypálya (gőzsikló) márcziusban 36.381, I 1875. eleje óta 103.146., 1874-ben 108.001. Láncz- I hid márcziusban 756,600, 1875. év el. 2.264,600, I 1874-ben 2.272,200. Alagút márcziusban 88,575, I az 1875. év eleje óta 254.965, 1874-ben 271.235. I Összesen márczius hóban 1,336.613, 1875-ben 3.917,112, 1874-ben 4.100,767. — Heti jelentés az ipar állásáról. I A harczolkodás itt-ott már kezdetét vette és ez I némi keresetet nyújt. Az újra épitendő házak le- I rombolásához is hozzáfogtak, és a jövő hét elején I már erősen fog folyni a kunyhók lerombolása, s hogy helyekre paloták és nagyobb épületek emel- I fessenek. Az építkezések megkezdésével az I építő asztalosok, kőművesek, lakatosok és az eddig I csak silány keresettel ellátott napszámosok jó I keresetre számíthatnak. Meg vannak elégedve kere- I setekkel a férfi- és női szabók, czipészek, kalapo- I sok, kertyűsök, szobafestők és különösen a virág- I árusok; a bádogosoknak is van kilátásuk jó kere- I setre. Könyvkötők, aranyozók, kovácsok, szerko- I rácsok, rézöntők, órások és kosárkészítők nem I igen vannak munkával ellátva. A malmok félerő- I vel dolgoznak. A honvédruha-szállítók műhelyeiben I erősen folyik a munka; a posztó- és vászonszálli- I tás pontosan történik, míg a bőr és egyéb, czizma- I hoz való anyag szállításával hátra vannak. — A takarék- és hitelegylet conso- i lidálása. Az iparosok általános takarék- és hi- I telegylete a on jelentést tette a pesti áru- és ér- I téktőzsde bizottságánál, hogy i. é. május 1-sején a jelenleg forgalomban levő 50 forint befizetésre szóló 40.000 részjegyét 20,000 drb 100 forint be- I fizetésre szóló részvényére fogja liberálni. E je- I lengéssel kapcsolatban egyszersmind felkérte az I illető bizottságot, hogy papírjaik ezentúl hivatalo­san is így jegyeztessenek. Ennek folytán a bizott- I ság elrendelte, hogy a nevezett intézet papírjait május hó 1­sejétől a börze hivatalos jegyzései, mint 100 forint befizetésre szóló részvényeket fog-­­­­ak jegyezni; május hó 31-dikéig mindazáltal meg­­ van engedve, hogy egy 100 forint befizetésre szóló részvény helyett két 50 forint befizetésre szóló részjegyet is lehessen szolgáltatni. — A keszthelyi gazd. Intézet szőlő­­vesszői. A földmivelés-, ipar-és kereskedelmi mi­niszter a következő hivatalos jelentést teszi közzé: Egy f. évi januári körrendeletben azon szőlőtulaj­donosok névjegyzékében, kik a Phylloxera fellé­pése után Klosterneuburgból szőlővesszőket hozat­tak, a keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet is előfor­dul. Balázs Árpád, ezen intézet igazgatója, a hi­vatott hirdetés ellen­e hó 23-án e minisztériumhoz intézett felterjesztésében, hivatalos adatok nyomán, bebizonyítván azt, hogy az 1870. évi október ha­vában Berke Tivadar, ugyanazon intézet szőlészeti szaktanára által Klosternenburgban egyetlen egy ízben tett megrendelés nem az intézet, hanem má­sok számára történt; evvel egyszermind beigazolta, hogy az intézet szőlő­ ültetvényei mindeddig klo­­sterneuburgi szőlővesszőt nem láttak; mely körül­ményt a közönség netaláni bizalmatlanságának szétoszlatása tekintetéből addig is, mig az egyide­jűleg elrendelt külön vizsgálat eredményéről szóló jelentés beérkezend, ezennel a közönség tudomására hozni kívántam. — A magyar földhitelintézet 285,600 s frt értékű zálogleveleinek, melyek az 1875. évi ápr. 30-án a királyi biztos és két felügyelő bizott­sági tag jelenlétében nyilvánosan végbement XXIV- dik kisorsolás alkalmával kihúzattak, jegyzéke a következő: 8 darab 10,000 forintos, 71 186 305 523 672 775 1327 1530. 189 ft .rab 1000 forin­­t Wd. 181 350 450 519 528 622 640 689 1240

Next