Ellenőr, 1875. május (7. évfolyam, 120-149. szám)

1875-05-09 / 128. szám

e­mberben, a brucsei táborozások után érkezik meg. Ez időtájra várhatni az új országgyűlés megnyi­tását is.­­ Az orsz. központi honvédbizott­mány mai ülésén szóba jött, hogy az utolsó régi honvéd elhunytával mi történjék a menház vagyo­nával. Azt határozták, hogy e kérdésben bizottsá­got alakítnak, mely a vidéki egyletek meghallga­tása után készítsen javaslatot. A bizottság tagjai Földváry, Krivácsy és Feleki lettek. Ezután elha­tározták, hogy a királynak a menház javára tett adományát az egész honvédség nevében testületi­leg fogják megköszönni. Mikor Zsigm­ond jegyző bemutatta azon felhívást, mely a vidéken levő volt honvédekhez intézendő a feloszlott honvédegyletek újból szervezésére. Majorosnak és Csikynek sehogy sem tetszett, hogy e felhívásban a kormány iránti bizalom is ki van fejezve, s ezt kiplajbá­­szotta"i óhajtották. Az itt kifejtett vitában az elnöki, Gáspár Andr­ás tábornok fölemlítette, hogy a király legújabb 5000 frtos adományát Tisza Kál­mánnak köszönhetni. Tisza szól­ta fel ő felségét, hogy vétesssék fel az 5000 frt a budgetbe; a ki­rály azonban kinyilatkoztatta, hogy azt sajátjából fogja utalványozni. Reménylen­ lehet, hogy a me­­nedékház ezen 5000 frtot ezentúl minden évben meg fogja kapni. A bizottság helyben is hagyta a Mikor által megállapított szöveget. Az elnök a részvét meleg szavaival jelentette be Mednyánszky Sándor elhunytát, kinek özvegyéhez küldöttség fog menni, hogy a kitűnő baj­társ halála fölötti részvétnek kifejezést adjon. — Az aradi vértanuk emlék­érme készítésére 300 frt utalványoztatott kezesség mellett a honvédmenház vagyonából. — Végül az elnök figyelmeztette a jelen voltakat, hogy máj. 21-én,mint Budavár bevételének évfordulóján, testületileg fogják az idén is fölke­resni a sírokat. Az összejövetel d. u. 3 órakor a Horváth-kertben lesz.­­ A budapesti egyetemhez a köz­­oktatásügyi miniszter dr. Mihalkovics Géza strass­­burgi egyetemi tanárt a fejlődéstan nyilvános rend­kívüli tanárává nevezte ki, megengedvén egyúttal, hogy a leiró- és tájbanezt annak egyes részeiből is előadásokat tarthasson. E kinevezés által egy de­rék fiatal tehetség tér vissza hazájába. — A tud.­akadémia hétfői ülésének tár­gyai lesznek : I. Szily Kálmán mint megválasztott r. tag széket foglal: „A bő-elmélet második alapelve, levezetve az elsőből“ értekezéssel. II. B. Eötvös Loránd r. t. „válasza Ketteler nehány észrevéte­lére az észlelt rezgések intenzitása felett.“ III. Jurányi Lajos r. t. beterjeszti a­ Hazslinszki Fri­gyes r. t. részéről „Egy felszinti Hypogeus“; b) Janka Victor részéről „Adatok Magyarhon délke­leti virányához“. — P­ár i­s­b­a ma indult el lóháton Salvi Pál ur. A budai színkör előtt várta be a kitűzött órát, s e helyen sokan gyűltek össze, a sport ba­rátai és a kiváncsiak. Salvi úr egészen könnyedén volt öltözve, kerek kalapban, rövid kabátban és szürke nadrágban. Podgyásza egy köpenyből, egy­­pár nélkülözhetlen fehérneműből, egy távcsőből és revolverből áll. A nagy és viszontagságos útra a Teleky Sámuel sárombereki méneséből kiválasztott paripa, a „Radamant“, szürke, erős állat, könnyű lábakkal, s külseje bizalmat nyújt a vállalkozás iránt. Pontban 10 órakor indult el Salvi úr, kezé­ben egy virágbokrétával, melyet egy hölgytől ka­pott. A jelenlevők hosszasan éljenezték, a lovag kalapjával köszönt, s aztán galopban me­nt nagy útjára, melynek — a fogadás szerint — május 23- kán reggel kell végződni. A mai éjjeli pihenőnek Bábolna volt kiszemelve. Sok szerencsét kívánunk a merész úthoz. — A nemzeti múzeumnak gr. Hadikné született Barkóczy Ilona grófnő igen szép római üvegkancsót ajándékozott, melyet a régi Bregeti­­um romjaiból ástak ki, s a hazai leletek egyik legérdekesebb példánya. — A szép régiséggyű­j­­teményt, melyet gr. Zichy Ferencz konstantinápolyi nagykövet küldött múzeumunknak, egy csoportban fogják felállítani, s a hozzá való szekrényt is a gróf készítteti. Gr. Zichy ez ajándékot következő levél kíséretében küldte a múzeum igazgatóságához: „Néhány héttel ezelőtt Cyprus szigetén eszközölt ásatások alkalmával igen nagybecsű régi görög cserépedények, lámpák, tálak stb. lőnek felfedez­ve ; közbenjárásomnak sikerült ezekből szép számú példányt megszerezhetni oly ezélból, hogy azokat egy megfelelő választékú gyűjteménybe összeállít­ván, ezennel a tisztelt igazgatóságnak, nemzeti múzeumunk számára rendelkezésére bocsássam. Ezen cserépkészítményekhez azon kívül még több rendbeli igen ritka és becses phöniciai származású üveget is csatolok, és ehhez csak azon óhajtást csatolom meg, hogy az egész 100 darabot meg­haladó gyűjtemény szerencsésen Budapestre érkez­zék és ott hazai intézetünkben a tisztelt igazga­tóság által eszközlendő szakavatott rendezés után azon érdekes tárgyak számát növelje, melyek ré­gészeti beesők mellett különösen a jó ízlés kikép­zésére hivatvák. Fogadja a tisztelt igazgatóság hazafius üdvözletem őszinte nyilvánítását. Kon­stantinápoly 1875. ápril 20-án. Gróf Zichy Fe­rencz s. k­. — Az orsz. zene&kadcun­u tanágyal fölkért Witt Ferencz, a németországi „Cecília“ egy­let elnöke, s egyike a legtudósabb zenészeknek, válaszolt a közoktatásügyi miniszter ii hívására, a megtisztelő felhívást elfogadta, s a nyár végén Bu­dapestre költözik.­­ Nagy László pest megyei tanfelügyelőt ma délután temették el, őszinte részvét közt, mely­nek lerovására a fővárosi tanférfiak nagy számmal jelentek meg. Az elhunyt sok időt töltött a tanári pályán, részint Kis-Ujszálláson, részint Kőrösön, mint a képezde, majd mint a ref. népiskolák igaz­gatója. 1868-ban tolna-baranyai tanfelügyelőnek neveztetett ki, 1873 ban Pestmegye tanfelügyelője lett, tavaly pedig ehez a jász-kun-kerü­letek felügye­lősége is járult. Irt több tankönyvet is, melyek el vannak terjedve az iskolákban. — Temesmegye főjegyzője, Besse­nyei Ferencz lemondott állásáról, miután ügyvédi pályára lépett s a magyar földhitelintézet jogi képviselője lett Temesvártt. A közgyűlés sajnál­kozva értesült Bessenyei lemondásáról, s érdemei iránti elismerését jegyzőkönyvbe is beigtatta, a főispán pedig tiszteletbeli főjegyzővé nevezte ki. Bessenyei kiváló képzettségű, nagy tevékenységű fiatal erő vonult vissza a megyei közélet terétől, s kívánjuk, hogy a magyarosodásnak utódja is oly buzgó előmozdítója legyen, mint Bessenyei volt. Megemlítjük még, hogy ugyan a közgyűlés harsogó éljenzéssel fogadta a közoktatási miniszter ama leiratát, mely tudtul adja, hogy magyarországi fe­lekezetek és iskolák más államoktól, ezek uralko­dóitól vagy kormányaitól segélyt vagy anyagi támogatást se nem kérhetnek, se nem fogadhat­nak el. — Az a hír, mintha a Haas-féle palotát az osztrák bank meg akarná venni, mint értesü­lünk, nem való, mert a tulajdonos nem is bocsátja áruba.­­ A magyar athletikai klub teg­nap tartotta meg első közgyűlését, a tagok élénk résztvevője mellett. Gr. Eszterházy Miksa elnök a megnyitó beszédben constatálta a club rövid fenn­állása óta elért sikereket és nevezetesen a tegnap előtti verseny szép eredményeire utalt. Beszéde egész terjedelmében fölvétetett a jegyzőkönyvbe és úgy neki mint az egész választmánynak köszö­net szavaztatott az eddig kifejtett buzgó és sikeres működéséért. Molnár Lajos felolvasta a f. évi költségvetést, mely 1352 frt kiadással szemben közel 1400 frt bevételt helyez kilátásba és Kenes­­sey Kálmán rövid felszólalásai után elfogadtatott. Végül még a választmány ajánlata alapján bg. Eszterházy Lajos, gróf Batthyány Elemér, Thaisz Elek, Asbóth János, Balázsy Miklós és K. Kiss Ferencz egyhangúlag meg­választottak a választ­mányba. — Bulyovszkyné asszony székes­­fehérvári vendégszerepléséről hosszabb közleményt kaptunk , de minthogy már erről volt szó lapunk­ban, csak főbb adatait veszszük át. A művésznő vendégszereplése nagy érdekeltséget ébresztett már jóeleve, s a bezáruló színi idénynek kiváló jelen­tőséget nyújtott. Bulyovszkyné ápr. 27-én lépett föl először mint „Lecouvreur Adrienne“, aztán mint „Kameliás hölgy“, utolszor pedig „Stuart Mária“ szerepében. Mindig nagy közönség jelent meg, mely élvezett s a művésznőt kitüntetésekkel halmozta el. Utolsó föllépte az ovatiok folytonos lánczolata volt. Koszorúk, bokréták egymást érték, s a közönség zajos tapsaira számtalanszor meg kellett jelennie. De nemcsak mint művésznőt, hanem a finom mivelt­­ségü, élénk szellemű hölgyet is kitüntették a székes­fehérvári családok, melyek legelőkelőbbjei vetélked­tek, hogy vendégül fogadhassák. Utolsó nap a fő­ispán vendége volt. — Nyilvános köszönet. Az 1848/9-ki honvéd-menedékház alapja javára Budán 1. évi május hó 2-án rendezett színi előadás tiszta jö­vedelme 212 frt 64 krra ment, ennek fele a nem­zeti színház igazgatóságát illette ugyan, de ezen felerész is báró Podmaniczky Frigyes ur ő mél­tósága, mint a nemzeti színház jelenlegi igazga­tója által a menház javára ajándékoztatott. A méltóságos báró ur ezen jótékony adományáért, valamint Szigligeti Ede úrnak azon nemes tetté­ért, hogy az írói tiszteletdij fejében neki járt 30 frt 70 krt szintén a menház javára engedte át, nem különben a nemzeti színház, és színészeti ké­pezde összes tagjainak, kik ezen jótékony czélra minden dij nélkül közreműködni szívesek voltak, hazafias és emberbaráti fáradozásaikért, rokkant bajtársaik nevében a leghálásabb köszönetét nyilvá­nítja a h­o­n­v­é­d-m­enedékház bizottmá­nya. — Tornaünnepély. A „budapesti torna­egylet“ nyári tornahelyisége (Albrecht-út, a halász­­bástya alatt) megnyitása alkalmából május hó 12- dikén, 5 órakor, beléptidíj nélkül tornaünnepélyt rendez. Az ünnepély után pedig a budapesti torna­egylet a krisztina­városi sörcsarnokban estélyt tart, melyre vendégek is szívesen láttatnak. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély megtartása elhalasztatik, és a kitűzendő utóbbi határidő lapok utján fog a közönség tudomására hozatni. — A lóversenytérre a tegnapi futta­tások alkalmából összesen 271 fogat hajtatott ki, és pedig 99 magánfogat, 114 kétfogatu, 30 egy fo­gatú bérkocsi és 28 omnibusz. — Öngyilkosság. A Czezarevics-ezred egyik főhadnagya, Billesch, Temesvárott agyonlőtte magát szobájában. A tettének oka ismeretlen, s hátrahagyott levelében mindössze egyszerű teme­tést kért. KÖZGAZDASÁG üzleti hetiszemle. Időjárás. Az első napok meleg esőjét az egész hét folytán boros, de esetlen idő váltotta­ fel s az eleinte hűvös szeles időre csendes és meleg napok következtek, míg végre péntekről szombatra eső is köszöntött be, mely országosnak ígérkezik. Érté­k üzlet. Az értékpapírok a hét foly­tán némi csökkenést mutatnak, noha egészben véve elég szilárdul tartották magukat. A hét elején a kedvezőtlen időjárásról jövő rosz hírek, s annak dereka felé a Philippart bukása által decourageh­o­­zott speculatió lehangoltsága eléggé kedvezőtlen tényezők voltak, a börze mindazáltal ezekkel szem­ben sem veszte el szilárdságát, és ha a játékpa­­pírok csökkentek is némileg, a befektetési, sőt né­mely határozottan solid hitelű bank- és malompa­­pírok egészben véve inkább nyertek mint vesztet­tek e héten át. Gabnattzlet. Kedvetlenül és igen tartóz­kodólag jelentkeztek a vevők a héten bt­­zára nézve, úgy hogy az árak mindjárt a hét elején 10 krral csökkentek, s miután utóbb sem a vásárlási kedv nem lett élénkebb, sem pedig­ a hangulat nem javult, még további 5 krral csökkentek az árak, úgy hogy az egész heti mintegy 130,000 mázsára te­hető forgalom általában jó 10—15 krral olcsóbb árak mellett ment végbe; e mellett megjegyezzük, hogy a vasúti hozatal csak középszerű volt, ellen­ben a vizen való hozatal sokkal nagyobb. Asancelouza tavaszra 4 frt 67 krral nyílt meg, de a felmondások és szállítások folytán igen lanyhán záródik, s 4 frt 58 krral kínáltatott. Már alig van több 25,000 mázsánál fedezendő. Szeptem­ber-októberre 4 frt 60, 59, 61, 62 krral fizettetett, de azt­án a hangulat mindinkább lanyhább lett, a vetések állásáról érkezett kedvező hírek folytán, melyek az ország minden részéből jót jelentenek, ma 4 frt 47^—50 krral záródott. Rozs, úgy mint már hetek óta, változatlan úgy az árakban, mint a 4—5000 mérőre tehető rendes heti forgalomban. 3 frt 40—50—60 krral fizetik 80 bécsi fontja után az áru tisztasága szerint. Árpában a hangulat ugyan lanyha volt, de fogyasztók mégis 2 frt 35—55 krral fizették a jobb minőségű takarmányárat; szeszégetésre való 2 frt 65—75 kr. A forgalom csak 10—12,000 mérőt tett. Tengeri mintegy 20,000 mázsa adatott el, s egészséges, hibátlan minőségek a múlt heti ára­kon keltek, nevezetesen 2 frt 95—3 frt 5 krral; elsőrendű magyar és bánáti 3 frt 10 krig. — Bánáti tengeri május-juniusra 3 frt 18—20 krral fizetve, mig magyar áru május-juniusra, melyből 10,000 m. felmondatott, 3 frt 6—4 krral adatott el. Forgalom mindkét félében vagy 60,000 mázsa. Zabot fogyasztók és kiskereskedők az áru tisztasága és színe szerint részint készpénzen, ré­szint rövid határidőkre 2 frt 10—22Va krral fizet­ték 50 bécsi fontja szerint és vagy 10,000 mérő kelt el. — Tavaszra 2 frt 8, 9, 10, 10Vj krt fizettek 50 fontosért Győrött átvéve, s ma záródik 2 frt 10 krral egy pénz mint ára, forgalom vagy 60,000 mérő. Szeptember-októberre 1 írt 85 krral­ jegyezve 50 bécsi fontos. Repczében nem volt üzlet, s a hét végén a hangulat jelentékenyen ellanyhult. Káposztarep­­cze augusztus-szeptemberre 10­­2 írttal, bánáti, ju­­lius-augusztusra 10 írttal jegyezhető 150 bécsi fontos. Liszt. (Rosenberg Károly heti tu­dós­ít­ás­a.) Általán véve az üzlet a héten, anél­kül hogy élettelennek lett volna mondható, mégis lanyhának mutatkozott, és csak közepes számok és takarmány­liszt örvendettek nagyobb keresettség­nek ; az igaz, hogy csak kész szükségletre, míg a speculatió most is a legszűkebb határok között mozog, s nem is fordulnak elő említésre méltó kö­tések. A Finom liszt egészen el van hanyagolva úgy, hogy a malmok készlete a reducált munka­erő daczára erősen szaporodik, ellenben kenyér- és fekete lisztben nagy a hiány. Durva korpa, úgy mint a múlt héten, inkább csak határidő-üzletre keresett, míg finom korpa kész szállításra is keresett, de a malmok nem rendelkeznek készlettel. Mai átlagára: 0 sz. 12 frt 40 kr, 1 sz. 11 frt 80 kr, 2 sz. 11 frt 30 kr, 3 sz. 10 frt 60 kr, 4 sz. 9 frt 60 kr, 5 sz. 8 frt 50 kr, 6 sz. 7 frt 20 kr, 7 sz. 6 frt 20 kr, 8 sz. 5 frt 30 kr, 81ft sz. 4 frt 90 kr, 9 sz. 4 frt 40 kr, finom korpa 2 frt 60 kr, durva 2 frt 20 kr bécsi mázsája zsák­kal együtt Budapesten átvéve, vasúton vagy hajón. D i 8 z n ó z 8 k r. Habár fogyasztásra csekély volt a kereslet, mégis jól tartotta magát és mind a kész árunál mind határidőre magasabb árakat adtak. Kész áruért a termelőtől véve fizettek 461/1 et, május-júniusra 45-öt, hordó nélkül. Ha­táridőre május-júliusra 46%-ot ígértek, de 463/4-en alul nem lehetett üzletet kötni. Amerikai 441/2—45. Zárlat szilárd. Szalonna. A fogyasztásra irányuló forga­lom ugyan korlátolt maradt, 38—381/2-en alul azonban mégsem lehetett vásárlani. A nagybani üzlet ennek folytán jelentéktelen. Városi áru 39% — 40%, és füstölt 41%—421/2. Amerikai hát­szalonna 37%—38. Faggyú. Minthogy a forgalom csupán a legszükségesebbre szorítkozik, a készlet nagyob­bodni kezd, az árak mindazáltal nem változtak, 26%—27. Szilva. Miután jó áruból új hozatalok ér­keztek, kivitelre irányuló vételkedv igen élénk volt és a forgalom jelentékeny. Bosnyák középárat 14 írttal fizettek. Szerb hordóárat minősége sze­rint 10—12% forinttal. Forgalom 2000 mázsa. V­­­a­s 7. A hozatal a múlt héthez képest gyengébb volt, az árak mindazáltal nem változtak. Rozsnyói, első kézből 85—85%, második kézből 87—88 frt. Jobb minőség 94—100. Kőolaj. E héten az üzlet igen vontatott volt. Sem eladás, sem hozatal nem volt jelenté­­keny. Fizetett árak 11%­—11, kész fizetésnél 2°/0 árleengedéssel._______ — A „Tiszavidéki vasúttársaság“ évi közgyűlése. Az igazgatótanács e társulat mai közgyűlését megelőzőleg ülést tartott, melyben fölolvastatott a közlekedési miniszter azon nyilat­kozata, miszerint nincs kifogása az ellen, ha a társaság igénybe akarja venni az állami garantia kiegészítését 1874-re is. Azután szóba került a miniszteri rendelet a vasúti ügykezelési nyelv tár­gyában. Az igazgatótanács megelégedéssel consta­tálta, hogy a vonati személyzet a magyar nyelvet már tökéletesen bírja. A miniszteri rendelet megüt­közést fejez ki az iránt, hogy legközelebb oly hi­vatalnokok lettek előléptetve, kik a magyar nyel­vet nem értik, s figyelmezteti az Igazgatótaná­csot, hogy ismételt előfordulás esetében a minisz­ter bü­ntetéspénzt fog kiróni, és pedig az ily hi­vatalnokok fizetés­emelése a garantia pótlásánál nem fog tekintetbe vétetni és ezen összegek a rész­vényesek szelvényei jutalékából fognak levonatni. Az igazgatótanács tiltakozik a miniszter szám­adatai ellen, melyek szerint a társulat 247 hivatal­noka közül 79% nem birja a magyar nyelvet, ho­lott tényleges, igaz adatok szerint eddig a h­i­­vatalnokok 76°/0 a a magyar nyel­vet tökéletesen birja. Fölhozatik mint kedvező örvendetes jelenség, hogy a társulat f. évi január és febr. hónapokban 37,500 forint­tal vett be többet, mint a múlt év ugyanezen időszakában. A német vasúti társaságok egyesü­lete aug. 2-án gyűlést tart; az igazgatótanácsot itt Ronsperger Benedek forgalmi­ igazgató fogja képviselni. A személy­forgalmi számadatokból ki­tűnik, hogy 1873-tól kezdve az I. II. és III. osz­tály személyforgalma tetemesen csökkent és csak a IV. osztály forgalma növekedett, azért szüksé­gesnek mutatkozott ezen osztály viteldíját mért­­földenként 10 krról 12 krra emelni, hogy a kü­lönben előálló különbözetek fedeztessenek. Az ér­tekezlet további folyamán szóba került az igazga­tótanácsnak az utolsó 2 évben megszavazott 40.000 frtnyi tantiéme kérdése. Az igazgatótanács néhány tagja kívánatosnak tartaná, ha a közgyűlés ezen összeget most is megszavazná. Ezek ellenében szót emelt Zsedényi Ede, tiltakozott az ily aspiratiók ellen, midőn az általános pénzügyi vi­szonyok oly roszak és a társulat állapota sem a legkedvezőbb. Ily viszonyok közt ő határozot­tan ellene szavaz minden ily irányú törekvésnek. Az említett igazgatótanácsosok Zsedényi fellépé­sén természetesen nem nagyon épültek és erősen kardoskodtak a tantiéme megszavazása mellett, de leszavaztattak és a többség elhatározta, hogy le­mond ezen évre minden igényéről, és hogy ezen tárgyat a közgyűlésen nem fogja fölemlíteni. Ezután megtartatott a közgyűlés gr. Sza­­p­áry elnöklete alatt. Elnök az ülést meg nyitván jelenti, hogy 36 részvényes 255 szavazattal jelent meg. A kormány 26,554 részvényt deponált, melyek 187 szavazatot képviselnek, minél fogva a gyűlés határozatképes. Mint kormánybiztos Hieronymi Ká­roly volt jelen. A gyűlés első­sorban tudomásul vette az 1873. zárszámadásokat vizsgáló bizottság jelentését és kiküldte 1874-re Laczkó Antal, Hol­­lósy Sándor és Fest Aladárt. Elnök felolvasta a jelen­tést, mely constatálja, hogy a társulatnak 1868 óta nem volt oly rész éve mint tavaly; míg a bevé­tel 1868 óta mindig felülhaladta az öt milliót, sőt 1874­ és 1872-ben a hat milliót is, addig a múlt év csak 4.827.000 frtot eredményezett. Az utóbbi három év 23, 27, illetőleg 34 9/3-kal volt kedve­zőbb a tavalyinál. Múlt évi szept. óta a bevételi kevesebblet állandóan apadt és f. évi febr. hóban már többletre változik. Elnök azután áttér fölolva­sása folyamában a nyelvkérdésre. Az utóbbi idő­ben nyilatkozat történt a tiszavidéki vasút tiszt­viselőiről és szolgaszemélyzetéről a magyar nyelv tudása számarányára nézve, a­mi azon feltevésre adott okot, hogy a vasút vezénylete a hazai nyelv­nek minden irányban való érvényre juttatása kö­rül a kellő buzgalmat nem fejti ki. E feltevés tel­jesen indokolatlan, mert az igazgatóság nemcsak pontosan arra törekszik, — mondja a jelentés — hogy a szóban levő nemzeti követeléseknek elég­tétessék, hanem az illető számarány a hazai nyelv tekintetében már most is sokkal kedvezőbb, mint állít­­tatik, mire nézve újabb és teljesb felvételek alapján a szükséges felvilágosítások legközelebb a kormány elé fognak terjesztetni. Az üzleti eredmény a kö­vetkező : üzleti bevételek 5.074.448 frt 30 kr ; kiadá­sok 2.811.589 frt 75 kr; adók és mellékkiadások 369,195 frt 40 kr; tiszta bevétel 1,893,663 frt 24 kr, ami a befektetési tőke 4.4°/0-ának felel meg. A tiszta bevételből a sorsj­egy-kölcsönre ka­matok, törlesztési részletek fejében 819,000 frt, az elsőbbségi kölcsönre 755,775 frt, részvények ka­matszelvényeire 826,750 frt, leb­gő adósság évi kamatai 9347 frt 59 kr, főigazgatósági jutalék 7574 frt 65 kr, összes kiadás tehát 2,419,447 frt 24 kr. A hiány tehát 523,371 frt 25 kr. Az ig. tanács azt javasolja, hogy az 5°/e-os részvény­kamat kifizetése után támadó lebegő adósság fe­dezésére ne vétessék igénybe az állami kamatga­­rantia, míg csak elkerülhető. Brüll Miksa azt indítványozza, hogy miután előre nem lehet tudni, mily üzleti viszonyok, mily idők fognak jönni, vétessék igénybe a garantia, mert így csak 4°/0-ba kerül a kölcsön, míg máskülönben drá­gább pénzzel kellene a hiányt fedezni. E fö­lött hosszabb vita keletkezett, végre Brüll Miksa visszavette indítványát. A közgyűlés ezután kimond­ja, hogy a kamatbiztosítók ez idő sze­rint nem vétetik igénybe. Nördling volt vezérigazgató távozása fölött jegyzőkönyvi sajnálat fejeztetik ki. A közgyűlés ezt a részvét-nyilatkoza­tot megéljene te, a­mi bizony elég jellemző, ha nem több. Az igazgatótanácsból kilépett S c h ö 11 e­r lovag, b. Haber és Hartung. B. Haber 358 szavazattal, S c b ö 11 e r 364-gyel újra beválasztatott. Hartung helyébe, ki betegsége miatt nem marad­hatott tovább az igazgatótanácsban, N­ö­­­d­­­i­n­g választatott meg. Brüll Miksa óhajtja, hogy a tiszavidéki vasút Czeglédtől Budapestig folytattas­­sék. Az elnök szintén óhajtja, de egyelőre lehető­nek nem tartja. Ezzel a közgyűlés eloszolt. — Az arad-temesvári vasút rész­vénytársaság ma d. n. 4 órakor tartotta ne­gyedik,­ rendes közgyűlését gróf Zichy Henrik el­nöklete alatt. Elnök jelenti, hogy 36 részvényes van jelen 975 részvénynyel, melyek 195 szavaza­tot képviselnek, s constatálja, hogy a gyűlés sza­vazatképes. Ezután felolvastatik a jelentés ma­gyar és német nyelven, melyből kitűnik, hogy az 1874-ik évi üzleti eredmény még az 1873. évi eredménynél is alább szállt. Ezen kedvezőtlen eredmény abból magyarázható, hogy a tavali kö­zépszerű aratás, az átalános üzletpangás s a gabna-árak sebes csökkenése nem csak a vidék terményeinek forgalmára, hanem a személyforga­lomra is kedvezőtlen befolyást gyakorolt. A szál­lítási bevételek 1873. évben 219,168 frtot tettek, míg 1874-dik évben 205,755 írtra rúgtak, s így a megelőző évhez képest 13,413 írttal vagy 6*12 százalékkal szálltak alább. Személyek szál­líttattak 1873. évben: 88,384, 1874. évben 96,018, tehát 7633 személy vagyis 8*6°/0-kal több. Bevéte­tett összesen 1873. évben 84,194 forint, 1874-ben 87,744 frt, tehát 4*2°/e-kal több. Ára összesen szállíttatott 1874-ben 1.039,497 vm., bevétetett 114,970 forint. — Az üzleti kiadások 1874-ben 187,328 frt 171 krra rúgnak, mig a múlt évben 188,350 frt 90 krt. tettek. A felmentvény megada­tott. Az alapszabályok értelmében kilépett tagok, gr. Zichy Henrik és Weninger Vincze, úgy szintén a számvizsgálók is újra megválasztottak. — A Drauche-féle kőszénbánya és téglagyár r.-társulat tegnapelőtt délben tar­totta ez idei közgyűlését Somssich Pál elnök­lete alatt. A társulat, mely öt évi fennállása alatt eddig átlag 96/19 %-kal kamatoztatta tőkéjét, ez idén a válságos 1873 év utóhatása következtében oly csekély tiszta nyereményt ért el, hogy nem adhat osztalékot. Leginkább mutatkozott az utóha­tás a téglagyárnál, az utolsó év kevés építkezése folytán. 18­74-ben ugyanis 18.346,000 db gyárta­tott, mig 1873-ban 42.104,000. Eladatott 1874- ben 22.174,000, 1873-ban 42.847,000. Kőszén ter­meltetett 1874-ben 1.405,000 mázsa, mig 1873-ban 2.067,000. Eladatott 1874-ben 1.543,000 m, 1873- ban 1.812,000. De még e­rosz körülmények sem támadták meg a társulat tőkéjét, amennyiben ez évben is volt, bármily csekély (1,286 frt 3 kr) tiszta nyeresége. Az ismét lendületet vevő üzleti viszonyokkal s főleg a buda-esztergomi vasútnak megvalósulásával szemben a társulat kedvezőbb jövőt remél. — Az uj­pest-rákospalotai ló vonata vaspálya-társaság közgyűlése ma délelőtt 10 órára volt kitűzve. Elnök gróf Károlyi Sándor jelenti, hogy elegendő tag e gyűlésre nem jelenvén meg, ez határozatképtelen. A gyűlés elhalasztatott s május 22-én tartatik meg.­­ Az orsz. magyar iparegyesület kézműipari szakosztálya kedden, folyó évi május hó 11 napján, délután 6 órakor az egyesület he­lyiségében (országút 7. szám, első emelet)/ ülést tart, melyen a tagok részt venni keretnek. — Fontosabb tárgyak: 1) Előadás a métermértékek táblázatainak gyakorlati használatáról. 2.) Értesí­tés a kitüntetett budapesti kiállítók érmeinek ki­osztásáról. 3.) Ipari tárgyak bemutatása. — Nemzetgazdasági kiállítás Páris­­ban. A budapesti keresk. és iparkamra a követ­kező felhívást intézi hazánk termelőihez és keres­kedőihez: A Páriában folyó év július 15-én kez­dődő kiállítás alkalmával, mely az ugyanott tar­tandó,geográfiai congressussal van kapcsolatban, egy külön csoportban a nemzetgazdasági és kereskedelmi földrajz és a statistika fognak feltüntettetni. Kívánatos lévén, hogy ez al­kalommal hazánk e részbeli fejlődésének főbb moz­zanatai szintén bemutattassanak, mind azokat, kik a kiállítás ezen része iránt érdeklődnek, illetőleg abban részt venni szándékoznak, ezzel felhívjuk, hogy a legközelebbi időben vagy az, alál­írt kamaránál, vagy közvetlenül a kiállítási biztos­nál, Déchy Mór úrnál (Mária Valéria­ utcza, 1. sz. I. emelet 3—4 óra közt) jelentkezzenek, a­hol is a további részletekről bővebb tudomást szerezhet­nek. Az említett csoportban név szerint a követ­kező tárgyak állíthatók ki: Forgásban levő ér­mek és pénzjegyek, értékpapírok mutatványai, postabélyegek, a göngyölési rendszerek feltünte­tése, épület- és szerszámfa-mutatványok, festő-nö­dell költészeten s beleesik abba a lapos prózába, mely csak egy hegycsúcs kilátásával sem kínál­kozik. De most az operához. S— Normában! A ház zsúfolva volt, s a tetszés épp oly zajos, mint a mily igazi. Ön azt mondá nekem, hogy S— soha­sem versenyezhetett Pastával, de Normája nagy­szerű alakítás. Hangja kevesebbet veszített üdesé­­géből, semmint mondák, s a­mit veszített is, azt gyakorlott hanghordozása eltitkolja vagy kipótolja. A maestro-nak teljes igaza volt, sohasem volnék képes vele saját művészi körében versenyezni; de tekintsen bár önhittnek és hiúnak még ön is, ér­zem, hogy saját körömben én is tudnék ily nagy tetszést aratni — beleszámítva, természetesen ifjú­­ságom előnyét játéka, eltekintve hangjától, nekem nem tetszik. Úgy látszik nekem, hogy játékában nincs meg az érzés, a finomabb érzelem, az indulat benső árja, mely a helyzetnek és jellemnek leg­főbb szépségét képezi. Féltékenységből mondom ezt? Olvassa és ítéljen. Ez este hazatérve, miután Venusta lefeküdt, szobámba mentem, kinyitom ablakomat s kitekin­tek. Nyájas éj volt, oly enyhe, mint tavaszszal Flórenczben — a hold teljes fényében ragyogott s a csillagok oly nyugodtan néztek le elérhetetlen magasságukból. ... A köröttem levő nyári lakók kertjeiben az ezüstszínű és bevont télizöld s a még leveletlen gályák alig voltak láthatók a babérágak változatlan mosolygása között. A távolban Páris látszott, csupán számtalan lángja által fölismerhe­­tően. . . . S ekkor így szólok magamhoz: — Nem, nem lehetek színésznő; nem adha­tom oda valódi Énemet azért a fölcziezomázott tet­tetésért ott a lámpák előtt. El azokkal a színpadi ruhákkal és festett orczákkal! El az érzelmek ama betanult tettetett kifejezésével, melyet addig gya­korol az ember a tükör előtt, mig minden kézlej­tésnek meg nincs a maga faragott simasága! Azután elnéztem azokat a csillagokat, a me­lyek úgy késztetnek kérdésekre, de feleletet nem adnak, m­ig szivem megteheti — olyan nagyon megtellett ... és lehajtottam fejemet és sírtam mint a gyermek. (12. folyt. köv.) vények, fizevőanyagot szolgáltató m­ivelgek, ga­­bonanemüek, gyümölcs, bor, borszesz, gyapjú, se­­lyemgubók, tollak, füstölt és besózott hús, befőt­tek, mindennemű varrókészü­lékek, utazási szerek, utazási öltönyök és egyéb szerelvények, a kivi­telre szánt állatok tenyésztésének feltüntetése, er­dőültetési rendszerek feltüntetése, száraz és vízi utak és forgalmi vonalak térképei és rajzai, fölmivelési, népesedési és forgalmi statistika, kü­lönösen az árucserének és áruforgalomnak statis­­tikája, városi statistika stb. Tekintettel arra, hogy a kiállítandó tárgyakat legkésőbb június végéig Párisba kell juttatni, és hogy a bejelentések még csak a legközelebbi napokban fogadtatnak el, a kiállítani szándékozók ismételve a mielőbbi jelentke­zésre felhivatnak, mely alkalommal a részvételhez kötött feltételek és kedvezmények részletesen meg­tudhatók. Budapesten, 1875. május 8. A buda­pesti keresk. és iparkamara. Tifxade és gu­bnacsík­n­ok.B­ud­a­pest máj. 8. É r­t­é­k­e­z­­­e­t. A tőzsde igen lanyhán nyilt meg a párisi és bécsi csökkenő jegyzések folytán. A kínálat nevezete­sen bankpapírokban erős volt, minek folytán az árfolya­mok többé-kevésbbé csökkentett. Befektetési papírok és egyéb értékek azonban elég szilárdak. Végül még a bank­papírok is szilárdabbak lettek. A kötések ezek: vasúti kölcsön 100—100%, dézsmaváltsági kötv. 74%/8, magyar sorsj. 82%—82%/2, municipális 31% —32­/,, magyar hitel 214%—215%, osztrák hitel 228,80-229,40, földhiteltárs. 74%—74%, takarék- és hitel 997/1—100, első bpesti gőz­malom 690. Az e­s­ti tő­z­s­d­én osztrák hitel 229 és 230 közt változott, záródott 228,60-nal, magyar hitel 215%—215, földhiteltárs. 74%/4, municipális 32%—32, magyar sorsj. 82%—82%-lel kötve. Gabn­aüz­let. Búza igen csekély forgalom mel­let lanyha. Usancebuzából tavaszra elkelt 6000 mázsa 4 frt 61 krral vámmázsánként estve azonban 4 frt 59 krral volt kinálva. Asancelouza szeptember-októberben szállítan­dó 4 frt 59 krral volt kinálva. Rozs, árpa, és repere üzletnélküliek, lanyha hangulat mellett. T­e­ng­e­r­i változatlan, május-júniusra eladattak 5000 vámmázsa 3 frt 19 krral vámmázsánként Zab csendes, tavaszra elkelt 5000 mérő 2 frt 10 krral, 50 bécsi font szerint, Győrött átvéve. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések: Kassán junius 10 én Gaiger Kálmán birtok illetősége 4747 forint. — Köböl-Kuton május 11. vagy junius 11-én D­a­­veczky Sándor örököseinek nemesi birtoka 18330 forint. — Geszten május 24-én Lasky B. Mór ingatlanai 400.000 forint. — Brassón junius 8. Fischer Lajos háza 14.200 forint. — Szegeden junius 30-án Rónay Jánosné háza 19.320 forint. — H.-M.-Vásárhelyen junius 8-án Széll Pál ingatlanai 5269 forint. — Galsán (Arad) május 21-én Szál József ingatlanai 12000 forint. — Kecskeméten junius 30-án Harbai Kis János háza és telke 3500 frt. — H.-M.­­Vásárhelyen junius 8-án Grósz Jakab ingatlanai 14000 frt. — N.-Váradon jun. 30-án Farnek László háza és szőlője 7128 frt. Budapesten: Józsefváros, gólyautcza, jun. 14-én Forberger János házrésze 6093 frt. Csőd: Novotny Nándor kassai fogadós ellen, bej. jul. 5. 6. és 7-ig, perügyelő Kiszely József. Csődmegszüntetés : Schaffer A. kassai, Plank József nagyszombati és Priegl György aradi lako­sok csődjei barátságos egyezkedés folytán megszüntet­­tettek. Felelős szerkesztő: Csernáton­y Lajos. Jígn­ttés* *) V­álasz a „Neues Pester Journal“-nak. A tisztelt olvasó közönség bizonyosan emlék­szik még ama botrányos czikkre, mely a most­ni kormány megalakulásakor a „N. P. J.“ hasábjain megjelent, a­melynek éle a mostani közlekedési miniszter úr, Péchy Tamás köztiszteletben álló személye ellen volt irányozva. E lap f. hó 2-ról kelt czikkében csekély sze­mélyemet böngészte ki a három év előtt ülésezett országgyűlés annalijaiból, és velem soha nem tör­tént eseményeknek hosszú sorát hazudja el, olva­sóinak mulattatására, e czim alatt: „Die Dőry Já­nosé.“ így akar belém kötni. Elmondja, hogy én, mint képviselő a házban énekeltem, a­miért az el­nök rendre utasított, rám fogja, hogy saját beval­lásom szerint az iskolákban semmit sem tanultam, és mint tudatlan, csak két állást tudok Magyar­­országban magamnak valót: vagy a képviselő­séget, vagy a főispánságot. Elismeri még sa­játságos észjárással azt is, hogy igazam van, mert a mostani törvényhozók közül minden harmadik egy-egy Dőry János, és a mi legeredetibb, ily biographicus leírás daczára mégis azt kérdi, hogy tulajdonképpen ki az a Dőry János?! A­kit az­előtt senki sem ismert, azóta sem ismeri senki!? Mindezekből az látszik, hogy czikkíró velem meg akar ismerkedni; már ez esetre biztosítom, hogy a velem leendő megismerkedést soha el nem fogja felejteni. Az eféle szószátyárkodások válaszra sem volnának érdemesek, azonban czikkíró túl ment azon határokon, a­hol hallgatni szabad. A hosszú czikk rövid doctrinája az, hogy a „N. P. J.“ meglecrkézvén a belügyért azért, hogy Dőry János-féle qualifiacation főispánokat neve­zett ki, ezzel még meg sem elégszik, hanem már előre felelőssé teszi a pénzügyminisztert is, és utasítja, mily eljárást kövessen a cat­steri hi­vatalnokok kinevezésénél. Figyelmezteti Széll Kál­mánt, hogy a negyedfélezerre menő folyamodvá­nyok halmazában csakis elcsapott gazdatisztek, fölös számú államhivatalnokok, tönkrejutott földes­­urak, kény­értelen ügyvédek, pénzsóvár kortesek, híres embereknek éhező rokonai, fiatal suli nezők, és még egy nagy serege aféle Dőry János elveit követőknek folyamodik alkalmaztatásért, vigyázzon tehát a miniszter, nehogy ezen csőcselék-folyamo­dók kipótolhatlan kárára legyenek az országnak. Ez dióhéjba szorított vázlata czikkíró hazafias aggodalmainak, amire az én rövid válaszom csak annyi, hogy irhát személyemről, irhát tudatlan­ságomról a „N. P. Journal“ annyit, meny­nyi neki tetszik, őrizkedjék azonban becsüle­tességemet gyanúsítani azon tény rovására, hogy a névtelen czikkíró magas engedelme nélkül csak­ugyan merészkedtem — három évi disponibilitás után — szerény titkári alkalmaztatásért folyamodni; tanácslom neki továbbá azt is, ne vádoljon engem a világ előtt, hogy netalánt alkalmaztatásom eseté­ben akár tudatlanság, akár hanyagság, és a mit nagyon érthetőleg oda tálal: megvesztegetés utján az országnak kipótolhatlan károkat okozandok, azon országnak, mely nekem és szülőföldem, mely­ért több véres csatába áldozatul vittem életemet már akor, midőn meglehet, hogy czikkiró még va­lahol a külföldön élvezte az „ubi bene, ibi patria“­­féle elvet. Egyébiránt a „N. P. Journal* czikkirójával a lovagias elégtételen kivül még a sajtóbiróság előtt is számolni fogok. Budapesten, 1875. május 5-én. Dőry János: Azonnal bérbeadandó. Nádor-utcza 6. sz. alatt egy első emeleti lakás: 5 utczai-szoba ágyszobával, 2 utczai-terem, 4 udvari-szoba, 5 kamara, éléskamara, előszoba, konyha, pincze és padlás azonnal bérbeadatik. Bővebb értesítés a házfelügyelésnél. *) E rovatban foglaltakért a szerkesztő nem felelős. A lakás részenként is kiadatik.

Next